^[1]Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Ltv.) 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére és elidegenítésére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed minden olyan lakásra, amely Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában van.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások vonatkozásában a tulajdonosi - bérbeadói - jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése a polgármester hatáskörébe tartozik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogkört a polgármester erre vonatkozó javaslata alapján a Közgyűlés közvetlenül is gyakorolhatja.

ELSŐ RÉSZ

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI

I. fejezet

A bérlakások fenntartása, üzemeltetése

2. §

(1) A polgármester az 1. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezési jogának keretében a bérbeadói jogok és kötelezettségek meghatározott körének gyakorlásával – megbízási szerződés keretében – a KIK-FOR Ingatlankezelő és Forgalmazó Kft-t bízza meg.

(2) A (1) bekezdésben említett megbízási szerződés meghatározatlan időre szól, melyet tartalmában három évenként felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani. A megbízási díj mértékét a polgármester évente felülvizsgálja.

II. fejezet

A lakáshasznosítási javaslat

3. §

(1) Az önkormányzati tulajdonú bérlakások (a továbbiakban: bérlakások) hasznosítására a polgármester - évente január 15. napjáig - hasznosítási javaslatot köteles készíteni.

(2) A hasznosítási javaslatban meg kell határozni:

a) az újonnan épülő, valamint a várhatóan megüresedő bérlakások számát,

b) bírósági ítéletek, hatósági határozatok végrehajtására biztosított bérlakások számát,

c) a szociális helyzet alapján bérbe adható bérlakások számát,

d) a nem szociális bérlakásként bérbe adható bérlakások számát,

e) a közérdekű feladatok megoldása érdekében szükséges bérlakások számát,

f) a városrendezési célok megvalósításához szükséges bérlakások számát.

g) a Nyugdíjasok Házában bérbe adható lakások számát,

h) a Fiatal Házasok Otthonában bérbe adható lakások számát,

i) a ^[2]bérlőkiválasztás útján hasznosítható lakások számát.

(3) A hasznosítási javaslat készítésénél figyelembe kell venni, hogy elsősorban a szociális helyzetük alapján rászorulók lakhatását kell biztosítani.

4.  ^[3]A lakáshasznosítási javaslatot minden év január 30-ig a ^[4]Közgyűlés lakásügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottságai véleményének figyelembevételével a vagyongazdálkodási ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság hagyja jóvá.
5. ^[5] Az önkormányzat tulajdonába kerülő lakások hasznosítási formájának kérdésében a ^[6]Közgyűlés vagyongazdálkodási ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága dönt.

III. fejezet

Az önkormányzati bérlakás bérbeadásának feltételei

4. §

(1) A polgármester – a törvényben illetőleg az e rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges bérlakások kivételével - köteles az üresen álló, illetve a várhatóan megüresedő bérlakások bérleti jogát pályázaton meghirdetni. A pályázatot szükség szerint úgy kell meghirdetni, hogy a megüresedő lakások bérbeadása folyamatos legyen.

(2) ^[7]A pályázat kiírásának időpontját a ^[8]Közgyűlés lakásügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottságai véleményének figyelembevételével a vagyongazdálkodási ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság a Lakáshasznosítási Javaslatban határozza meg, figyelemmel arra is, hogy a megelőző pályázat nyerteseinek elhelyezése ezen pályázat elbírálásáig megoldódjanak.

(3) Bérlakás csak annak a lakással nem rendelkező személynek (családnak) adható bérbe, aki az e rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel.

(4) ^[9]----

(5) ^[10]Azon családok részére, akik saját tulajdonú házuk természeti katasztrófa, vagy vis major következtében megsemmisül, vagy lakhatatlanná válik és azt felújítani, újra építeni rossz anyagi, jövedelmi viszonyaik miatt nem áll módjukban - amennyiben a szociális bérlakás pályázat követelményeinek egyébként megfelelnek - az önkormányzat a tulajdonukat képező, Kecskemét belterületén elhelyezkedő telekért cserébe, 5 éves időtartamra, pályázati eljárás mellőzésével, szociális bérlakásban bérleti jogot biztosít.

5. §

(1) A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell:

a) a pályázati jogosultság feltételeit,

b) a bérbeadásra meghirdetett meglévő üres bérlakások címét, komfortfokozatát, alapterületét, műszaki jellemzőjét, szobaszámát,

c) a jövőben megüresedő bérlakások szobaszámát, komfortfokozatát,

d) a bérleti jogviszony időtartamát,

e) a lakbér összegét és az igényelhető lakbértámogatás lehetőségét,

f) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét,

h) a pályázatok elbírálásának és az eredmény ismertetésének határidejét.

(2) A jelentkezési lap tartalmazza:

a) a pályázó(-k) alapvető személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó-, illetőleg tartózkodási helyét,

b) a pályázat benyújtásának időpontjában fennálló lakhatásának jogcímét,

c) a pályázóval együtt lakó és jogszerűen együtt költöző személyek alapvető személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét,

d) az együtt költözők jövedelemigazolását,

e) a pályázó(-k) e rendeletben meghatározott szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatait.

(4) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti, vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell és 5 évig a pályázati eljárásban nem vehet részt.

6. §---^[11]

7. §

(1) ^[12]A pályázatok elbírálásáról a ^[13]Közgyűlés e lakásügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága dönt a Polgármesteri Hivatal lakásügyekért felelős szervezeti egysége javaslata alapján.

(2) ^[14]----

(3) ----^[15]

8. §

(1) ^[16]A szociális lakásbérletre vonatkozó pályázatok elbírálását megelőzően a pályázók szociális helyzetére, valamint jövedelmi és vagyoni viszonyaira, családi és lakáskörülményeire vonatkozóan átfogó környezettanulmányt kell készíteni.

(2)^[17] A benyújtott pályázatokat a Polgármesteri Hivatal lakásügyekért felelős szervezeti egysége terjeszti a ^[18]Bizottság elé, úgy, hogy azok a pályázatok felbontásának napjától számított 90 napon belül elbírálhatók legyenek. A pályázat eredményét az elbírálás napjától számított 6 munkanapon belül kell kihirdetni.

(3) ^[19]A Bizottság^[20] rászorultság alapján több azonos eséllyel pályázó közül e rendelet 9-11. §-aiban foglaltak szerint választja ki a bérlőt.

8/A. §^[21]

(1) A kijelölt bérlőkkel (a Homokbányai költségalapú bérlakások kivételével) a polgármester által kiállított tulajdonosi hozzájárulás alapján, a KIK-FOR Kft. köt bérleti szerződést. A szerződésben ki kell kötni, hogy a Kft évente 2 alkalommal bérlemény- ellenőrzést végez, melyhez a bejutást a bérlőnek biztosítani kell.

(2) A bérlő köteles a bérleményben életvitelszerűen tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát  írásban köteles bejelenteni a KIK-FOR Kft-nek. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme. A bérlő által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja.

(3)^[22] A bérleti szerződés megkötésekor, a bérbeadás feltételeként 3 havi lakbérnek megfelelő összeg megfizetését köti ki a bérbeadó óvadékként. Az óvadék pontos összegét és funkcióját a bérleti szerződésben rögzíteni kell. Nem köthető ki óvadék fizetése:

a) szociális alapon bérbe adott lakások esetén

b) Nyugdíjas Házi lakások esetén

c) Szobabérlők Házában önkormányzati dolgozók esetén,

d) az önkormányzat által fenntartott intézmények dolgozóinak elhelyezésekor költségalapon bérbe adott bérlakások esetén.

8/B.§^[23]

(1) A 4.§ (1) bekezdésben megfogalmazott lakásgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges bérlakásoknak kell tekinteni azokat a megüresedett bérlakásokat, amelyek esetében méltányolható személyes körülményre, a bérelt ingatlan állagára tekintettel vagy önkormányzati érdek alapján történik a bérbeadás.

^[24](2) A bérbeadásról az ügyfél kérelmére a Közgyűlés vagyongazdálkodási ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága javaslatát követően a polgármester dönt.

(3)^[25] Amennyiben a lakáscserét a személyes körülmények változása – azaz a bérlővel jogszerűen együttköltöző személyek számának változása, tartós egészségromlás, rokkantság vagy 3 hónapot meghaladó jövedelem-csökkenés – indokolja, úgy az ügyféllel a korábban megkötött bérleti szerződés időtartamához igazodó szerződés köthető.

8/C.§^[26]

(1) Az Ltv. 85/F.§ (3) bekezdésében megjelölt adós, zálogkötelezett ideiglenes lakhatásának biztosítása érdekében az adós, zálogkötelezett kérelmére – pályázat mellőzésével – határozott időre, legfeljebb 1 ^[27]évre köthető önkormányzati tulajdonú lakásra bérleti szerződés.(2) Ha mind az adós, mind a zálogkötelezett kéri a bérbeadást, a bérleti jog a zálogkötelezettet illeti meg.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a Petőfi Sándor utca 16. szám alatti önkormányzati tulajdonú lakóépület felújítatlan lakásainak bérbeadásáról a polgármester dönt. Más önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadásáról a polgármester javaslata alapján a ^[28]Közgyűlés vagyongazdálkodási ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága dönt.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmezővel bérleti szerződés akkor köthető, ha:

a) a kényszerértékesítéssel érintett ingatlan lakáscélú kölcsön fedezetéül szolgált és megfelel a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 147.§ (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott feltételeknek, és

b) az adós, zálogkötelezett munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya a foglalkoztató érdekkörében felmerült okból 2008. szeptember 30. napját követően szűnt meg, vagy hitelt érdemlően igazolja, hogy a háztartás jövedelmi helyzete a megváltozott körülmények következtében nem tette lehetővé a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti törlesztését, illetve vagyoni helyzete alapján megfelel a 9.§-ban meghatározott rászorultsági feltételeknek.

(5) A kérelmező a (4) bekezdés a) pontjában írt körülményt a kölcsönszerződéssel, míg a (4) bekezdés b) pontjában írtakat a kérelmező, illetve a vele egy háztartásban élő személy(ek) munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának megszűnésére vonatkozó okirattal, az illetékes munkaügyi központ álláskeresők járadékának megállapításával kapcsolatban hozott határozatával, a munkáltató által kiállított jövedelemigazolással, illetve a vagyoni helyzet változását büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozattal köteles igazolni.

(6) Aki a (3) bekezdésben meghatározott szervet háztartása tényleges vagyoni, jövedelmi helyzetével kapcsolatban – valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon – megtéveszti, azzal bérleti szerződés nem köthető, illetve bérleti szerződése lejártával elhelyezési igény nélkül köteles az önkormányzati tulajdonú lakás kiürítésére.

(7) Az (1) bekezdés alapján történő bérbeadás esetén a bérleti díjat szociális helyzet alapján kell megállapítani.

(8) A bérleti szerződésben meghatározott időtartam leteltét követően a lakásbérleti szerződés kérelemre a (3) bekezdésben foglalt szerv döntése alapján legfeljebb 1^[29] évre – egymást követő több alkalommal is – meghosszabbítható, amennyiben a kérelmező megfelel a 9.§-11.§-okban foglalt feltételeknek.

IV. fejezet

A szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei

9. §

(1) ^[30]Bérlakás bérleti jogának megszerzésére az a nagykorú Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára jogosult, akinek, vagy házastársának, illetve a vele jogszerűen együtt költöző hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs:

a) beköltözhető lakás, vagy családi ház,

b) forgalomképes építési telek, hétvégi ház, vagy üdülő-telek,

c) egyéb jelentős értékű, vagy nagyságú ingatlan,

kivéve

-  a 4.§ (5) bekezdésben meghatározott esetet,

(2) ^[31]Nem pályázhat a bérleti jog elnyerésére az a személy, aki - bár az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel -, de

a) rendelkezik olyan vagyontárggyal, értékpapírral amely, vagy amelyek értékének együttes összege az 1.000.000 Ft-ot a pályázat benyújtásakor meghaladja,

 b) nem kecskeméti lakos.

  (3)^[32] Az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételek meglétén túl a pályázat vagy kérelem további érvényességi feltétele, hogy a kérelmező, vagy a pályázó és a vele jogszerűen együtt költözők együttes jövedelméből számított egy főre eső nettó jövedelem a kérelem vagy a pályázat benyújtásának időpontjában a mindenkori öregségi nyugdíjminimum

a)  egyedülálló személy esetén a 125%-át eléri, de a 400 %-át nem haladja meg,

b)  2-4 fős család esetén a 115%-át eléri, de a 250 %-át nem haladja meg,

c) 5 vagy több fős család esetén a nyugdíjminimum összegét eléri, de a 200 %-át nem haladja meg.

(4)^[33] E szakasz alkalmazásában jövedelemnek a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak minősülnek, azzal, hogy a törvényben meghatározottakon túl a jövedelmet csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmező vagy vele jogszerűen együttköltöző személy által orvosi rendelvényre, rendszeresen használt gyógyszerek költségét, valamint végrehajtási eljárás keretében elrendelt letiltás, bírósági vagy hatósági döntésen alapuló, valamint egyéb lakóingatlannal kapcsolatos hitelviszonyból eredő és igazoltan teljesített rendszeres fizetési kötelezettség összegét.

10. §

(1) ^[34]A Bizottság^[35] a 9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő pályázók közül, különösen az alább felsorolt szociális körülmények között élőket kell, hogy előnybe részesítse a következő sorrendben:

a.) ^[36]nem lakásnak minősülő helyen tartózkodik vagy az 1993. évi III. tv. (szociális törvény) szerint hajléktalan, albérlő vagy szociális intézményben lakik,

b) romos, műszakilag elavult lakásban vagy egészségre ártalmas körülmények között él,

c) zsúfolt lakáskörülmények között lakik, ezen belül

d) a családban tartósan beteg személynek nem biztosított a külön szoba,

e) vagy a családban együtt lakó önálló család részére nem biztosított a külön szoba,

f) vagy a családban élő személyekre jutó lakóterület egy főre nem haladja meg a 6 m2-t,

g) ^[37]már több alkalommal érvényesen, de eredménytelenül pályáztak szociális bérlakás pályázaton,

h) ^[38]legalább egy éve albérletben laknak,

i) ^[39]munkahellyel, rendszeres jövedelemmel rendelkeznek.

(2) Ha egy pályázó esetében az (1) bekezdésben felsorolt szociális körülmények halmozottan fordulnak elő, úgy őt fokozottan rászorultnak kell tekinteni, s pályázatát az elsők közé kell sorolni.

(3) Szociális helyzete alapján fokozottan rászorultnak kell tekinteni azt a pályázót is, akinek családjában egy keresőre több eltartott jut; családtagjait egyedülállóként tartja el; családjában tartósan beteg, vagy olyan személyről kell gondoskodnia, akinek munkaképesség-csökkenése az 50 %-ot meghaladja.

(4) ^[40]----

11. §

(1) ^[41]A rászoruló személynek bérbe adható lakás nagysága – a vele jogszerűen együtt költözők számától függően – a következő:

 a.) 1-2 személy esetén                                             1 szoba

 b.) 3 személy esetén                                               1-2 szoba

 c.) 4 személy esetén                                    1,5-2 szoba

 d.) 5-6 személy esetén                                2-2,5 szoba

 e.) 6 vagy ennél több személy esetén                      3 szoba

(2) Egy lakószobánál nem nagyobb lakás bérlőjéül a rendeletben foglalt egyéb feltételeknek megfelelő személy a következő sorrend szerint választható ki:

a) egy gyermekes házaspár,

b) gyermekét, vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő,

c) gyermektelen házaspár,

d) egyedülálló.

 (3) ^[42]A bérbe adható lakás méretének megállapításánál jogszerűen együtt költözőkként azok a személyek vehetők figyelembe, akiket a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba feltéve, ha a pályázat elbírálásakor nem rendelkeznek lakás bérleti vagy tulajdonjogával és a pályázat benyújtását megelőzően 6 hónappal már a bérlővel együtt laktak.

(4) ----^[43]

12. § ^[44]----

13. §

(1) A polgármester a pályázat nyertesével bérleti szerződést köt.

(2) ^[45]A szociális helyzet alapján bérbe adott lakásra vonatkozó bérleti szerződés legfeljebb egy éves határozott időtartamra köthető.

14. § ^[46]----

15. §

 (1) ^[47]A szerződésben meghatározott idő lejártát megelőzően a bérlő kérelme alapján, a ^[48]Polgármesteri Hivatal lakásügyekért felelős szervezeti egysége és a KIK-FOR Kft. szakmai véleménye alapján, a ^[49]Bizottság megvizsgálja, hogy a bérlő jövedelmi és vagyoni helyzete, valamint e rendelet 9-11 §-a alapján változatlanul rászoruló személynek minősül-e.

(2)^[50] A rászorultság fennállása esetén a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést újabb, legfeljebb 1^[51] éves, határozott időtartamra több alkalommal is meg lehet hosszabbítani, ellenkező esetben a bérleti szerződés megszűnik és a bérlő cserelakás biztosítása nélkül a lakás elhagyására köteles.

(3)^[52] A határozott idejű bérleti szerződés meghosszabbítását legkésőbb a szerződés lejártát megelőző 90. napon a bérlőnek kell kérnie úgy, hogy a kérelemnek ezen határidőn belül a Polgármesteri Hivatal lakásügyekért felelős szervezeti egységéhez meg kell érkeznie. A bérlő késedelmét méltányolható személyes körülményre való hivatkozással – különösen: közeli hozzátartozó halála, egészségi állapotának romlása, gyermek születése – legkésőbb a bérleti szerződése lejártáig beérkező kérelmében kimentheti. A bérleti szerződés meghosszabbításáról a ^[53]Bizottság a soron következő ülésén dönt.

(4)^[54] Bérleti szerződés hosszabbítása esetén a 9. § (3) bekezdésében megállapított minimális jövedelemhatároknak történő megfelelést nem kell vizsgálni.

15./A. §^[55]

Annak a személynek a kérelmére, aki korábban a tulajdonos képviselőjének hozzájárulásával, de jelenleg már jogcím nélkül használ önkormányzati bérlakást, a ^[56]Bizottság engedélyezheti bérleti szerződés megkötését, de legfeljebb a következő pályázat elbírálásának időpontjáig. A ^[57]Bizottság az ilyen hosszabbítást csak annak engedélyezheti, aki a lakás fenntartási költségeit szerződésszerűen fizette, a lakást rendben tartotta, életvitelszerűen lakta és mást jogellenesen nem fogadott be.

V. fejezet^[58]

Költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérbeadásának szabályai

16. §^[59]

(1) ^[60]A költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásokat is meg kell pályáztatni. A pályázatok elbírálásáról a polgármester dönt.

(2) A költségalapon meghatározott lakbérű bérlakást határozatlan vagy legfeljebb 5 év időtartamra szóló határozott időre lehet bérbe adni. A költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások bérleti jogának közös megegyezéssel való megszüntetése esetén a bérlőt pénzbeli térítés nem illeti meg.

(3) ^[61]---

   (4) Bérleti jog elnyerésére pályázhat:

a)^[62] Az a nagykorú Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára, akinek, vagy házastársának és vele jogszerűen együtt költöző hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében a pályázat benyújtásakor nincs beköltözhető lakás vagy családi ház, és

b)^[63] kecskeméti lakó- vagy tartózkodási hellyel, vagy igazolt kecskeméti munkahellyel, továbbá

c.) olyan igazolt jövedelemmel rendelkezik a pályázó, illetve a vele együtt költözők, amely biztosítja azt, hogy a lakbér összege nem haladja meg a nettó összjövedelmük 20 %-át.

(5) Az FHO-ban lakó bérlő esetén bérleti jog elnyerésére az pályázhat, aki megfelel a (4) bekezdés c.) pontjában foglalt feltételnek, továbbá zárolt előtakarékossággal rendelkezik, azonban ez az összeg nem használható fel jelen pályázatnál, zárolt marad, azt továbbra is csak a bérleti szerződésben vállalt célokra lehet felhasználni.

(6) Pályázati feltételek:

  a) Minden pályázó három, meghatározott lakásra pályázhat, azokat rangsorolva.

  b) előzetesen vállalt egyösszegű befizetés minimum 2 évi, maximum 12 évi lakbérnek megfelelő összeg lehet.

  c) Amennyiben konkrétan meghatározott lakásra érvényes pályázat nem érkezett, úgy pályázati eljárás lefolytatása nélkül az a pályázó, de nem nyertes személy szerzi meg a bérleti jogot, aki ugyanazon épületben az adott méretű lakásra a legtöbb egyösszegű befizetést vállalta.

  d) Amennyiben konkrétan meghatározott lakásra kettő vagy több pályázó, azonos összegű ajánlatot tesz, úgy közülük a legmagasabb igazolt jövedelemmel (együtt költözők esetén összjövedelemmel) rendelkező pályázó szerzi meg a bérleti jogot,

  e) ^[64]Amennyiben a pályázat nyertese visszalép, úgy a második helyen rangsorolt, ezen pályázó visszalépése esetén a harmadik helyen rangsorolt pályázó szerzi meg a bérleti jogot. A harmadik helyen rangsorolt pályázó visszalépése esetén azonban már új pályázatot kell kiírni.

   f) ^[65]A pályázat nyertesének az értesítés átvételét követő 8 napon belül kell a felajánlott összeget az önkormányzat bankszámlájára megfizetnie. A határidő eredménytelen elteltét követően a második helyen rangsorolt pályázó szerzi meg a bérleti jogot, aki az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül köteles az általa felajánlott összeget az önkormányzat bankszámlájára megfizetni. Amennyiben a második helyen rangsorolt pályázó sem fizeti meg határidőre a felajánlott összeget, úgy a harmadik helyen rangsorolt pályázó szerzi meg a bérleti jogot, aki az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül köteles az általa felajánlott összeget az önkormányzat bankszámlájára megfizetni. Amennyiben a harmadik helyen rangsorolt pályázó sem fizeti meg határidőre a felajánlott összeget, úgy új pályázatot kell kiírni.

(7) A befizetett összeg erejéig, a vállalt időtartamra a szerződéskötéskor érvényben lévő havi bérleti díj megfizetésére kötelezett a bérlő. Az időközbeni esetleges lakbéremelést ezen bérlőkkel szemben a vállalt időtartam lejártáig érvényesíteni nem lehet.

  (8)^[66]Az (1)-(7) bekezdésben nem szabályozott esetekben, egyedi elbírálás alapján, a polgármester dönt a nyertes pályázó személyéről.

(9) ^[67]A Petőfi S.u.16. szám alatt, a Fiatal Házasok Otthona minősítésűből költségalapon meghatározott lakbérűvé átminősített lakások bérbeadására az (1)-(8) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni.

17. §

(1)^[68] Közérdekű feladat megoldására a polgármester a ^[69]Közgyűlés e lakásügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságai véleményének figyelembe vételével, pályázat mellőzésével egyedi elbírálás alapján jelöli ki azt a lakásbérlőt, akinek átmeneti elhelyezéséhez jelentős önkormányzati érdek fűződik.

(2) ^[70]Az (1) bekezdésben meghatározott célra évente legfeljebb 2 db lakás – egyidejűleg összesen 6 db -  használható fel, melyeknek szerepelnie kell a rendelet 3.§-ban meghatározott lakáshasznosítási javaslatban.

(3) ^[71]A kijelölés az önkormányzati érdek fennállásáig, de egy alkalommal legfeljebb 3 éves meghatározott időre szólhat, rendkívüli méltánylást érdemlő okból alkalmanként legfeljebb 3 évre meghosszabbítható.

(4) ^[72]A kijelölt bérlő a lakásért a költségalapon meghatározott lakbérű lakásokra vonatkozó szabályok szerinti legmagasabb lakbért, illetve a külön szolgáltatások díját is köteles megfizetni.

(5) ^[73]A Gazdasági Minisztérium támogatásával, első ütemben felújításra kerülő 120, költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásból az önkormányzati érdekeket figyelembe véve a Közgyűlés 5-5 lakás vonatkozásában határozatlan időre szóló ^[74]bérlőkiválasztási jogot biztosít a Kecskeméti Rendőrkapitányság és a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzati Tűzoltóság részére térítésmentesen. További legfeljebb 10 lakás esetében, az e rendeletben meghatározott módon, lehetőséget biztosít ^[75]bérlőkiválasztási jog megvásárlására.

18. §

Üresen álló vagy megüresedett bérlakás nem lakás céljára csak a Közgyűlés erre vonatkozó döntése alapján, az általa meghatározott személynek (szervnek) és feltételekkel adható bérbe.

19. §

(1) ^[76]A polgármester a ^[77]Közgyűlés vagyongazdálkodási ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága egyetértésével térítési díj ellenében, elsősorban a belvárosban elhelyezkedő – ^[78]a tárgyévi Lakáshasznosítási javaslatban feltüntetett – megüresedett önkormányzati bérlakás ^[79]bérlőkiválasztási jogának biztosítására megállapodást köthet, amennyiben konkrét lakásra egy személy jelenti be igényét. A megállapodás időtartama legfeljebb 5 év lehet, mely időtartam alatt a kedvezményezett jogosult a bérlemény bérlőjét kijelölni.

(2) ^[80]A térítési díj mértéke a megállapodásban szereplő lakás(ok) helyi forgalmi értékének 20 %-a.

(3) ^[81]A ^[82]bérlőkiválasztási jog megszerzése estén a Polgármester a ^[83]Bizottság egyetértésével - az (1) bekezdésben foglaltak kivételével - pályázatot ír ki. A ^[84]bérlőkiválasztási jog alapján hasznosított – ^[85]a tárgyévi Lakáshasznosítási javaslatban feltüntetett - lakás, bérleti díja minden esetben költség alapon kerül megállapításra.

(4) A kedvezményezett a térítési díjat a megállapodás megkötése előtt egy összegben, készpénzben köteles megfizetni az Önkormányzatnak.

(5) A ^[86]bérlőkiválasztási jog alapján hasznosított lakás bérleti díja szociális jelleggel hasznosított bérlakások mindenkori bérleti díjának kétszerese.

(6) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban szerepeltetni kell, hogy a bérlőkijelölő a megállapodás időtartama alatt a bérlő kijelölésének elmulasztása esetén köteles a lakás bérleti díját, valamint a különszolgáltatások díját is megfizetni.

(7) ^[87]Az (1)-(6) bekezdésekben nem szabályozott esetekben a Közgyűlés egyedi elbírálás alapján, határozatban dönthet közérdekű feladatot ellátó szervezet részére ^[88]bérlőkiválasztási jog biztosításáról. Ebben az esetben a ^[89]bérlőkiválasztási jog megszerzéséről (ingyenesen vagy térítés ellenében), időtartamáról és a bérleti díjról külön megállapodás rendelkezik a Közgyűlés határozata alapján.

19/A §^[90]

VI. fejezet

A felek jogai és kötelezettségei

20. §

(1) A bérlakások igénylésére benyújtott pályázatok és a bérleti szerződések megkötésének előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.

(2) Ahol a lakástörvény a bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbeadó tekintetében a törvény és e rendelet keretei között a bérbeadó szabadon állapítja meg.

(3)-----^[91]

(4)^[92] A bérleti szerződés hosszabbítására irányuló kérelem benyújtásakor három havi lakbérnek megfelelő, de legalább 100.000,- Ft összegű bérleti díj tartozással, vagy közüzemi díj tartozással vagy bérleti díj tartozással egybeszámított közüzemi díj tartozással rendelkező bérlővel – a Közgyűlés szociális ügyekben feladat - és hatáskörrel rendelkező bizottságának egyedi döntése kivételével - új bérleti jogviszony nem létesíthető.

A lakáshasználati díj

21. §

(1) A bérlakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) ^[93]A jogcím nélküli lakáshasználótól az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltével a lakásból való kiköltözésig emelt használati díj követelhető, ha a törvény, illetve a bérbeadó nyilatkozata alapján elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) ^[94]A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3-6 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszerese, 7-10 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének négyszeres összege, a 11. hónaptól kezdődően a lakás lakbérének ötszöröse lehet.

(4) A bérbeadó a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.

(5) ^[95]

Hozzájárulás a bérlőtársi jogviszonyhoz

22. §

(1) A bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére - a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérbeadó a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.

(2) A bérlő és a vele együtt lakó szülője közös kérelmére a bérbeadó a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását az egészségügyi vagy lényeges személyi körülményei indokolttá teszik.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt személyek esetében nem köthető bérlőtársi szerződés, ha a bérlővel együtt lakó szülőnek másutt beköltözhető lakása van.

   (4) A bérlő és az együtt költöző vagy legalább egy éve együtt lakó élettársa közös kérelmére bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha az élettárs megfelel az e rendeletben foglalt szociális, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján történő bérbeadás feltételeinek.

(5)^[96] Bérlőkiválasztási joggal érintett lakás esetén a bérlő és a (2) és (4) bekezdésekben meghatározott személyek közös kérelme alapján a bérlőtársi szerződés akkor köthető meg, ha ahhoz a bérlőkiválasztásra jogosult hozzájárult.

(6)^[97] Más személlyel bérlőtársi jogviszony nem létesíthető.

A társbérletre vonatkozó rendelkezések

23. §

(1) A megüresedett társbérleti lakrész a másik társbérlő kérésére részére csak akkor adható bérbe, ha vállalja a megnövekedett lakás-alapterület után számított lakbér megfizetését.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a lakásban visszamaradó társbérlő lakásbérleti szerződését a bérbeadó felmondja cserelakás biztosítása mellett. A cserelakás megfelelőségénél a társbérlet során kizárólagos bérleményként használt társbérleti lakrész szobaszáma vehető figyelembe.

A befogadás és az elhelyezési kötelezettség vállalásának szabályai

24. §^[98]

(1)^[99] A bérlő a lakásba más személyt – a (2) bekezdésben foglalt személyek kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

(3) A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

   (4)^[100] Más személyek befogadásáról – méltányolható körülmények megléte esetén – a polgármester dönt.

25. §^[101]

A bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a 24. § (1)-(2) bekezdéseiben említett személyek a lakásból kötelesek kiköltözni

26. §

(1) Ha a házassági bontóperben meghozott jogerős bírói döntés alapján a volt házastárs saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül az önkormányzati lakás elhagyására köteles, részére a bérbeadónak másik lakást kell felajánlania.

(2) A volt házastárs részére a bérbeadó legfeljebb komfort nélküli lakást ajánl fel.

27. §

Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utalásakor a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeni térítés ellenében mondott le az Önkormányzat javára, részére a bérbeadó legfeljebb egy lakószobás, félkomfortos vagy komfort nélküli lakás bérbeadását ajánlhatja fel.

Hozzájárulás a tartási szerződéshez

28. §

(1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében a bérbeadó írásbeli hozzájárulása alapján tartási szerződést köthet a lakásbérleti jog folytatása ellenében.

(2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

a) az eltartó a 14. életévét még nem töltötte be,

b) az eltartó a 14. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből reá háruló anyagi terhek viselését vállalja,

c) az eltartó vagy házastársa az Önkormányzat közigazgatási területén másik beköltözhető lakással rendelkezik,

d) az eltartó az egészségügyi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes,

e) a bérlő az életkora, illetőleg az egészségügyi körülménye alapján tartásra nem szorul,

f) a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetve érvényes tartási (gondozási) szerződés alapján más személy gondoskodik,

g) a bérlővel a lakásban jogszerűen együtt lakó más személy a bérlőt eltartja.

VII. fejezet

A lakásbérlet megszűnése

29. §

(1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére

a) másik lakást ad bérbe, vagy

b) másik lakás bérbeadása mellett pénzbeni térítést fizet, vagy

c) másik lakás bérbeadása helyett pénzbeni térítést fizet.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő

a) kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú,

b) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, vagy

c) nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterületű, illetve magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kérheti.

(3) Több bérlőnek a (2) bekezdésben meghatározott igénye esetén az ilyen célra felhasználható üres, vagy megüresedett bérlakásokat pályázatra kell meghirdetni.

(4) ^[102]Az (1) bekezdés a.) és b.) pontja alapján történő bérleti szerződés megszüntetése esetén az alábbi feltételeknek teljesülnie kell:

- a bérlőnek, vagy a vele jogszerűen együtt költöző családtagnak a tulajdonában nem lehet beköltözhető lakás vagy családi ház

- a bérlő és a vele együtt költözők számára tekintettel biztosítható lakásnagyságának meghatározására az e rendelet 11.§-ában foglaltakat kell figyelembe venni

- az együtt költözők egy főre eső nettó jövedelme nem haladhatja meg az e rendelet 9.§ (3) bekezdésében meghatározott mértéket.

  (5)^[103] A lakásbérlet ilyen módon történő megszűnéséről a ^[104]Közgyűlés vagyongazdálkodási ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága dönt.

30. §

(1) A 29.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzbeni térítés összege a két bérlakás beköltözhető forgalmi értéke különbözetének 50 %-áig, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott pénzbeni térítés összege a bérlakás forgalmi értékének 50 %-áig terjedhet.

(2) Az (1) bekezdésben írt pénzbeni térítés összegének meghatározására az ott megjelölt kerethatáron belül a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

 (3) Az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek a törvény cserelakás kötelező biztosítása mellett történő felmondása esetén cserelakás helyett pénzbeni térítést fizet.

 (4) Ha a határozott időre szóló bérleti szerződést a felek közös megegyezéssel a bérlakás lebontása (szanálása), illetve vegyes tulajdonú társasházban lévő bérlakás harmadik személy részére történő értékesítése miatt, a vegyes tulajdon csökkentésének érdekében szüntetik meg, a bérbeadó elhelyezési kötelezettségét cserelakás felajánlása helyett a 29. § (1) bekezdés c) pontja szerinti pénzbeni térítés biztosításával is megválthatja.

 (5) ^[105]Ha a bérlő határozott időre szóló bérleti szerződése a (4) bekezdés szerinti módon szűnik meg, részére a pénzbeli térítés csak akkor biztosítható, ha az erre vonatkozó megállapodásban vállalja, hogy a továbbiakban az Önkormányzat felé szociális alapon lakásigénnyel nem fordul.

  (6)^[106] A lakásbérlet (4) és (5) bekezdés szerinti megszüntetéséről a Közgyűlés vagyongazdálkodási ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága dönt.

30/A. §^[107]

Városrehabilitációs szempontok alapján lebontásra kerülő barakk- és komfort nélküli lakásokban lakó bérlők elhelyezése

(1) A rehabilitációra kijelölt területekről a ^[108]Közgyűlés vagyongazdálkodási ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága a Lakáshasznosítási javaslatban, vagy egyedi esetben a Közgyűlés határozatában dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen lakáshasználati szerződéssel rendelkező lakókkal, amennyiben azok a szociális bérlakás pályázat feltételeinek megfelelnek, a ^[109]Közgyűlés e lakásügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága javaslata alapján határozott idejű bérleti szerződést köthető.

(3) A bérleti szerződéssel rendelkező bérlők jogosultak cserelakásra, vagy családonként, együtt költözőkként maximum 1.5 MFt összegű bérleti jog megváltásra. A megvásárolandó vagy építendő cserelakásról illetve a bérleti jog megváltásának összegéről a ^[110]Közgyűlés vagyongazdálkodási ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága dönt.

(4) ^[111]Bérleti jog megváltása esetén az erre vonatkozó megállapodásban a volt bérlő vállalja, hogy a továbbiakban az Önkormányzat felé szociális alapon lakásigénnyel nem fordul.

(5) Nem jogosult cserelakásra, vagy bérleti jog megváltására az, aki:

a) 5 éven belül magántulajdonú lakóingatlannal rendelkezett,

b) korábban lakáscélú önkormányzati támogatásban részesült.

(6) ^[112]Azon lakáshasználati szerződéssel rendelkező lakók részére, akikkel a fenti (1)-(5) bekezdés alapján bérleti szerződés nem köthető, a rehabilitáció eredményes végrehajtása érdekében a ^[113]Bizottság döntése alapján a pénzbeli megváltás összegének 50 %-a kifizethető.

Hozzájárulás a lakáscsere szerződéshez

31. §

(1) A bérbeadó a lakáscsere-szerződéshez akkor adhatja hozzájárulását, ha a lakás bérlője a lakást másik lakásra cseréli. Egy lakás több lakásra is cserélhető.

(2) (2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni ha:

a) az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni,

b) a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul,

c) a ^[114]bérlőkiválasztásra, vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járult hozzá,

d) a cserélő felek vagy a velük jogszerűen együtt költöző hozzátartozók bármelyike az elcserélni kívánt lakáson túl másik lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával rendelkezik.

(3) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(4) A bérbeadó a hozzájárulását írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő bérlői kötelezettségekről, a lakbér összegéről, valamint a lakásbérleti szerződés megkötésének módjáról.

(5) Az eredeti lakásbérleti szerződésben foglaltaktól eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.

Az albérlet

32. §

(1)^[115] Az önkormányzati bérlakás bérlője – határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával a bérlakás legfeljebb 50 %-át albérletbe adhatja, kivéve a Nyugdíjasok Házában található bérlakást.

(2) Az albérletbe adással a bérlő zsúfolt lakáshelyzetet nem teremthet. Zsúfolt a lakáshelyzet, ha az 1 főre jutó alapterület a 17 m2-t nem éri el.

  (3) Ha a bérlő bérleti jogviszonya bármely okból megszűnik, az albérlő elhelyezésére a bérbeadó kötelezettséget nem vállal.

  (4) Egyszobás lakás albérletbe nem adható.

  (5) Ha a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül adja a lakást, vagy annak egy részét  albérletbe, a lakásbérletet a bérbeadó cserelakás biztosítása nélkül felmondja. 

VIII. fejezet

A speciális hasznosítású lakások bérletére vonatkozó szabályok

Nyugdíjasok Háza

33. §

(1) A nyugdíjasok háza a nyugdíjasok, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek határozatlan idejű elhelyezésére szolgáló több lakóegységet magában foglaló, az életkoruknak és egészségi állapotuknak megfelelő gondozást nyújtó olyan lakóépület, amelyben

a) a bérlők részére rendszeres egészségügyi ellátásról és állandó gondozói ügyeletről kell gondoskodni,

b) a bérlők részére - külön jogszabály szerint - házi szociális gondozást kell biztosítani,

c) a bérlők igényeit is kielégítő öregek napközi otthonát kell - a külön jogszabályok szerint - működtetni.

(2) A nyugdíjasok házában bérlő egyedülálló személy, vagy házaspár lehet. Két egyedülálló személy is lehet bérlő, ha ezt együttesen kérik.

(3) Bérlő egyebekben az a ^[116]Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára lehet, aki:

a) nyugdíjas, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte,

b) önmaga ellátására képes, de egészségi állapota miatt segítséget igényel és a családi gondozást nélkülözi,

c) legalább 5 éve állandó kecskeméti lakos,

d)

e) ^[117]

 (4) ^[118]Bérlő nem lehet olyan személy, aki önmaga ellátására nem képes.

(5) A nyugdíjas házban lévő bérlakás bérlőjének kiválasztása pályázat alapján történik. A pályázat kiírása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(6) ^[119]A pályázatok elbírálásáról a ^[120]Közgyűlés e lakásügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága dönt a ^[121]Polgármesteri Hivatal lakásügyekért felelős szervezeti egysége javaslata alapján.^[122]

(7) A pályázat elbírálásakor előnyben kell részesíteni az egyéb feltételeknek megfelelő olyan személyt, aki

a) önkormányzati tulajdonú lakás bérlője és a bérleti szerződését közös megegyezéssel úgy szünteti meg, hogy térítési díjat nem igényel,

b)saját tulajdonú lakással rendelkezik és a nyugdíjasházi bérlakás bérleti jogáért e lakás tulajdonjogát az Önkormányzat részére térítési díj igénye nélkül felajánlja (ajándékozza).

(8)^[123] A nyugdíjasok házában lévő bérlakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül csak házastársát fogadhatja be. A Közgyűlés ezen rendelkezés alól a polgármester előterjesztése alapján egyedi esetekben felmentést adhat.

(9) A nyugdíjasok házában lévő bérlakást a bérlő abban az esetben cserélheti el, ha a cserepartner az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

Garzonház (Fiatal házasok Otthona)

34. §

(1) Garzonházak vagy garzonlakások Fiatal Házasok Otthona (továbbiakban: Otthon) céljára történő kijelölése, ilyen célzattal történő lakóépület megépítésének elhatározása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(2) ^[124]Az Otthonban kecskeméti lakóhelyű, vagy kecskeméti munkahellyel rendelkező 40 év alatti pályázók helyezhetők el.

(3) Az Otthonban lévő lakásokra bérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető, s ezen idő elteltét követően a bérlő saját elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

(4) ^[125]A megkötött bérleti szerződés kivételes esetben, méltányosságból, egy alkalommal, a ^[126]Közgyűlés e lakásügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága javaslatára legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(5) ^[127]A lakások bérlőinek kiválasztása pályázat alapján történik. A pályázatokat a ^[128]Polgármesteri Hivatal lakásügyekért felelős szervezeti egységénél egész évben, folyamatosan lehet beadni. A pályázat benyújtásakor az alábbi sorrendben kell előnyben részesíteni a pályázatokat:

a) 35 év alatti házaspárok, gyermek nélkül vagy egy gyermekkel,

b) egyedülálló szülő egy vagy két gyermekkel,

c) 35 év feletti, de 40 év alatti házaspár gyermek nélkül, vagy egy gyermekkel.

(6) ^[129]Pályázati feltételként meg kell jelölni, hogy bérleti szerződés csak olyan személlyel köthető, aki:

a) rendelkezik olyan megtakarítási formával, amely 5 év elteltével lehetőséget nyújt lakás építéséhez, vagy lakás vásárlásához hitel felvételére, és ilyen célra az önkormányzat javára zároltatni lehet, és

b)^[130] ----

c) ^[131]----

d) ^[132]a pályázat beadásakor érvényes megtakarítási szerződéssel rendelkezik, amelyen legalább 90.000,-Ft befizetés szerepel és minimum 15.000 Ft-os havi részleteinek befizetését vállalja.

(7) ^[133]Otthonházi bérlakás bérleti jogának megszerzésére az a nagykorú Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára jogosult, akinek vagy házastársának, illetve a vele jogszerűen együtt költöző gyermekének tulajdonában, haszonélvezetében nincs, és nem is volt:

        a) beköltözhető lakás, vagy családi ház,

   b) forgalomképes építési telek, hétvégi ház vagy üdülő-telek,

   c) egyéb jelentős (1.000.000 Ft-ot meghaladó) értékű, vagy nagyságú ingatlan.

(8) Nem pályázhat a bérleti jog elnyerésére az a személy sem, aki

a) ^[134]korábban bármilyen jogcímen önkormányzati bérlakás bérleti jogával rendelkezett és bérleti díj hátralékait nem rendezte,

b) önkormányzati bérlakást az Ltv. hatályba lépését követően birtoksértő magatartással elfoglalt.

c) rendelkezik olyan vagyontárggyal, értékpapírral (beleértve a kárpótlási jegyet is) amely, vagy amelyek együttes összege az 1.000.000 Ft-ot a pályázat benyújtásakor meghaladja.

(9) ^[135]A pályázat elbírálásakor előnyben kell részesíteni az egyéb feltételeknek megfelelő olyan pályázót, aki:

a) a (6) bekezdésben előírt minimumnál magasabb összegű lakáscélra zárolt megtakarítással rendelkezik,

b) vállalja, hogy öt évnél rövidebb időn belül gondoskodik önmaga elhelyezéséről,

c) ^[136]----

d) ^[137]----.

(10) ^[138]A pályázatok elbírálásáról a ^[139]Bizottság dönt. A Bizottság, döntése előtt, köteles vizsgálni azt a körülményt, hogy a pályázó jövedelmi és vagyoni viszonyai, valamint a választott előtakarékossági forma alapján lakásgondját meg tudja-e oldani a bérleti szerződés lejártáig.

(11)^[140] Az Otthonban lévő lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül csak házastársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be.

(12) ^[141]A garzonházban lévő lakást elcserélni, a lakás bérleti jogviszonyát folytatni, bérlőtársi jogviszonyt - kivéve házastársat - létesíteni nem lehet.

(13) ^[142]a) A bérlőtársak házasságának felbontása után a lakásban az a személy maradhat, akinél a bíróság a kiskorú gyermeket elhelyezte. A másik házastárs a házasság felbontásáról rendelkező ítélet jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 30 napon belül köteles a lakást, kártalanítási igény nélkül elhagyni és az elhelyezéséről önmaga gondoskodni.

  (14)^[143] A bérlőtársak házasságának felbontása – amennyiben a házasságból gyermek nem született – az erről rendelkező ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30. napon a lakásbérleti szerződést mindkét fél vonatkozásában megszünteti. Ezen határidőn belül a bérlőtársak kötelesek a lakást kártalanítási igény nélkül elhagyni és az elhelyezésükről önmaguk gondoskodni.

   (15)^[144] A (6) bekezdés szerinti megtakarítási forma zárolása, valamint – a bérlő kérelmére a szerződés lejártakor, vagy a szerződés lejárata előtt a jelen rendelet szerinti szankciók mellett – a zárolás feloldása a polgármester hatáskörébe tartozik.

35. §

(1) A 34. § (3) bekezdésében meghatározott bérleti szerződés tartalmának megállapítása e rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) Az Otthonban lévő lakást jogcím nélkül használó, valamint a lejárt bérleti szerződéssel rendelkező személy ellen az e rendelet 21. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Amennyiben az Otthonban lakó bérlő lakása építése, vagy vásárlása érdekében lakáscélra zárolt megtakarításainak feloldását az Önkormányzattól kéri, köteles bérleti szerződésének lejártakor a lakást elhagyni. Ebben az esetben a bérleti szerződés a 34. § (4) bekezdése alapján sem hosszabbítható meg. E kötelezettségnek a bérleti szerződésben szerepelnie kell.

36. §

(1)^[145]  A polgármester térítési díj ellenében az Otthonban lévő lakásra bérlőkiválasztási jog biztosítására vonatkozó megállapodást köthet. A megállapodás időtartama legfeljebb 3 év lehet, mely időtartam alatt a kedvezményezett jogosult a lakás bérlőjét megjelölni. Az ily módon megjelölt bérlőnek meg kell felelnie a 34. § (7)-(8) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(2) A térítési díj mértéke a megállapodásban szereplő lakás(ok) helyi forgalmi értékének 30 %-a.

(3) Az Önkormányzat költségvetési szerve a megállapodásban szereplő lakás(ok) helyi forgalmi értékének 10 %-át köteles térítési díjként megfizetni.

(4) A kedvezményezett a térítési díjat a megállapodás megkötése előtt egy összegben, készpénzben köteles megfizetni az Önkormányzatnak.

(5) A bérlőkiválasztási^[146] jog alapján hasznosított otthonházi lakás bérleti díja szociális jelleggel hasznosított bérlakások mindenkori bérleti díjának kétszerese.

(6)^[147] Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban szerepeltetni kell, hogy a bérlőkiválasztásra jogosult a megállapodás időtartama alatt a bérlő megjelölésének elmulasztása esetén köteles a lakás bérleti díját, valamint a különszolgáltatások díját is megfizetni.

(7) Egy időpontban a ^[148]bérlőkiválasztás alapján hasznosított lakások száma nem haladhatja meg az otthonházi lakások számának 10 %-át.

37. §^[149]

37/A.^[150]----

Szobabérlők Háza

38. §^[151]

(1) A Közgyűlés a tulajdonában lévő épületet, önálló épületszárnyat vagy külön lépcsőházzal rendelkező épületrészt szobabérlők házának jelölhet ki.

(2)^[152] A közgyűlés a szobabérlők házában lévő lakóegységeket, amennyiben a kérelmező és a vele együttköltöző személyek rendelkeznek olyan nagyságú rendszeres jövedelemmel, mely a bérelt lakás és a megélhetés együttes költségeire fedezetül szolgál,

1. az önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, valamint az önkormányzat társulása vagy társulása által alapított költségvetési szerv munkavállalója részére,
2. azon személy részére, akinek a munkáltatója az a) pontban megjelölt munkáltatóval – alapfeladatainak segítése érdekében – kötött vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján annak székhelyén vagy telephelyén látja el a feladatát,
3. kecskeméti székhelyű sportszervezet és annak leigazolt sportolója részére;
4. nem az önkormányzat fenntartásában lévő, kecskeméti székhelyű költségvetési szerv munkavállalója részére,
5. azon pályakezdő munkavállaló részére, aki kecskeméti székhelyű munkáltatóval létesít munkavégzésre irányuló jogviszonyt,
6. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködési megállapodást kötött egyházak alapszabálya szerint egyházi személynek minősülő természetes személy és egyházi alapítású közhasznú civil szervezet munkavállalója részére, aki tevékenységét Kecskeméten látja el,
7. azon személy részére, aki 2010. december 31. napján Szobabérlők Házában lévő lakóegység vonatkozásában érvényes bérleti szerződéssel rendelkezik,
8. azon 35 év alatti nagykorú személy részére, akinek az átmeneti vagy tartós nevelését követően utógondozói ellátása is megszűnt, valamint azon utógondozott, aki lakhatását más módon nem tudja megoldani,
9. azon természetes személy részére, aki kecskeméti székhelyű vagy telephelyű munkáltatóval létesített munkaviszonyt,
10. azon személy részére, aki korábban a (2) bekezdés a)-b), d) vagy f) pontja alapján nyert elhelyezést a Szobabérlők Házában, azonban az ismételt bérleti szerződés megkötésére irányuló kérelme elbírálásakor már öregségi nyugellátásban részesül, amennyiben a korábbi bérleti szerződéséből fakadó kötelezettségeinek eleget tett, biztosítja.

 (3) A (2) bekezdés a)-f) pontjaiban megjelölt természetes személy részére az elhelyezés csak abban az esetben biztosítható, ha más lakhatási lehetőséggel nem rendelkezik és időleges elhelyezését a munkáltató támogatja, továbbá munkáltatója nem rendelkezik beköltözhető lakással vagy beköltözhető lakásra vonatkozó bérlőkiválasztási joggal.

(4)^[153] A (2) bekezdés i) pontjában megjelölt személlyel csak abban az esetben köthető bérleti szerződés, ha a (2) bekezdés a)-h) pontjában meghatározott személyek kérelmet nem nyújtottak be, vagy azok mind kielégítésre kerültek.

(5) A Szobabérlők Házában történő elhelyezésről az ügyfél kérelmére a polgármester dönt.

(6) E § alkalmazásában:

1. munkavállaló: bármely foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló természetes személy.

2. pályakezdő munkavállaló: a huszonötödik életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét – be nem töltött munkavállaló, aki első alkalommal létesít foglalkoztatási jogviszonyt.

39. §

(1) A ^[154]bérlő a szobabérlők házának üzemeltetőjével bérleti szerződést köt. A szerződést a bérbeadó részéről a polgármester írja alá.

(2)^[155] A bérleti szerződés határozott időre, de legfeljebb alkalmanként egy évre, vagy valamely feltétel bekövetkeztéig, a 38. § (2) bekezdés a)-f) pontjában felsorolt személyek vonatkozásában legfeljebb a foglalkoztatásukra irányuló jogviszony fennállásáig köthető meg. A bérleti szerződés megkötésére egymást követő több alkalommal is lehetőség van, azonban az együttes időtartam nem haladhatja meg az öt évet. Ezen időtartamot 2011. január 1. napjától kell számítani.

 (3) A bérleti szerződés megszűnését követően a bérlő a bérleményt elhelyezési igény nélkül köteles megüríteni.

(4) ^[156]A lakbért és a különszolgáltatások díját a kijelölt bérlő viseli.

(5) A Szobabérlők Házának lakóegységét és a hozzátartozó közös használatú helyiségeket (üzemeltetési egységet) jogcím nélkül használó személy ellen az e rendelet 21. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(6)^[157]

  (7)^[158] A Szobabérlők Házában lévő lakásba a bérlő más személyt – házastársa és kiskorú gyermeke kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

39/A. §^[159]

A Kecskemét, Széchenyi sétány 4. szám alatti Fiatal Házasok Otthona minősítésű lakásokból Szobabérlők Házává átminősített és a korábban az önkormányzat költségvetési szerve által hasznosított lakások bérbeadására a 38. §-ban és a 39. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

IX. fejezet

A művésztelepi villák bérbeadására vonatkozó szabályok

40. §

(1) ^[160]A polgármester köteles az üresen álló, illetve a várhatóan megüresedő művésztelepi villákat nyílt, vagy a ^[161]Közgyűlés e lakásügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága javaslata alapján zárt, meghívásos pályázaton meghirdetni.

(2) A nyílt pályázatot két alkalommal a megyei napilapban, valamint a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Tájékoztatójában kell közzétenni.

(3) A zárt, meghívásos rendszerű pályázatról azokat az alkotó művészeket, vagy alkotócsoportokat kell értesíteni, akiket a ^[162]Bizottság alkotó tevékenységük alapján arra érdemesnek tart.

(4) Művésztelepi villa csak annak az alkotóművésznek, vagy alkotócsoportnak adható bérbe, aki az e rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel.

41. §

(1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a pályázati jogosultság feltételeit,

b) a bérbeadásra meghirdetett meglévő üres műteremlakás címét, komfortfokozatát, alapterületét, műszaki jellemzőit,

c) a bérleti jogviszony időtartamát,

d) a lakbér összegét,

e) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét,

f) a pályázatok elbírálásának és az eredmény ismertetésének határidejét.

2. Az az alkotóművész, vagy alkotócsoport, aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával vagy más módon a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti, vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell és 5 évig a pályázati eljárásban nem vehet részt.

41/A.§^[163]

(1) Valamennyi pályázónak a pályázati ajánlatával egyidejűleg egy általa – alkotócsoport esetén közösen – készített képzőművészeti alkotást kell benyújtania (pályamunka).

(2) A pályamunkákat háromtagú bírálóbizottság véleményezi. A bírálóbizottság tagjait a ^[164]Közgyűlés kulturális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága javaslata alapján a polgármester bízza meg.

42. §^[165]

A beérkezett pályázatokról a Közgyűlés kulturális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága dönt.

43. §

Művésztelepi villa bérlőjéül az a nagykorú alkotóművész, vagy működő alkotócsoport jelölhető ki, aki(k) alkotóművészeti tevékenységét (-üket) élethivatásszerűen gyakorolja (ák).

44. §

(1) A polgármester a pályázat nyertesével bérleti szerződést köt. A bérleti szerződés meghatározott, legfeljebb 5 éves időtartamra köthető.

(2) Az alkotócsoport esetén a csoport vezetője jogosult a bérleti szerződés aláírására, valamint a bérleti szerződés időtartama alatt a csoport képviseletére

(3) A szerződésben meghatározott idő lejártát megelőző 90 napon belül a polgármester a ^[166]Közgyűlés kulturális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága javaslatára a bérleti szerződést újabb, az (1) bekezdés szerinti időre meghosszabbíthatja, ellenkező esetben a bérleti szerződés megszűnik, és a bérlő cserelakás biztosítása nélkül a lakás elhagyására köteles.

45. §

(1) Művésztelepi villa bérleti jogára bérlőtársi jogviszony nem létesíthető.

(2) Az alkotóművész a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja be:

•       a házastársát,

•       a gyermekét, (örökbefogadott, mostoha, nevelt gyermekét),

•       a szülőjét (örökbefogadó, mostoha, nevelőszülőjét).

(3) Az alkotóművész kizárólag a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be:

•       az élettársát,

•       a testvérét.

(4) A (2), (3) bekezdésben említett személyek a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a művésztelepi villából kötelesek kiköltözni. E kötelezettségnek a bérleti szerződésben szerepelnie kell.

(5) Az alkotócsoport senkit sem fogadhat be.

46. §

(1) Művésztelepi villa bérleti jogát az alkotóművész, vagy az alkotócsoport kizárólag alkotóművésszel, vagy alkotócsoporttal, a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával cserélheti el.

(2) Művésztelepi villa bérleti jogára tartási szerződés nem köthető.

(3) Művésztelepi villa vagy annak része albérletbe nem adható.

(4) A művésztelepi villa átalakítását az alkotóművész, vagy az alkotócsoport kizárólag a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén, saját költségén végezheti el. A hozzájárulásban ki lehet kötni, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az eredeti állapotot vissza kell állítani.

47. §

A művésztelepi villa bérleti díját az önkormányzati lakások bérleti díjáról szóló helyi rendelet határozza meg.

48. §

A művésztelepi villát jogcím nélkül használó személy ellen az e rendelet 21. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ELIDEGENÍTÉS SZABÁLYAI

X. fejezet

Az önkormányzati bérlakások értékesítése

49. §^[167]

Az önkormányzati bérlakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg:

1. a bérlőt,
2. a bérlőtársakat egyenlő arányban,
3. a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,
4. az a-c) pontokban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenesági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.

50. §

(1) ^[168]Az elővásárlásra jogosult a lakás megvételére vonatkozó nyilatkozatát a ^[169]Közgyűlés vagyongazdálkodási ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságához jelentheti be. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jogosult személyére, valamint a megvásárolni kívánt lakásra vonatkozó adatokat.

(2) A vételi nyilatkozathoz mellékelni kell a bérleti szerződés másolatát, valamint a bérleti és a különszolgáltatások díjának megfizetéséről szóló igazolásokat.

51. §

(1) ^[170]Az elővásárlási jog jogosultjának kezdeményezése esetén a lakás értékesítéséről a ^[171]Bizottság dönt.

(2) ^[172]A ^[173]Bizottság elsősorban azt a lakást jelöli ki elidegenítésre, mely olyan vegyes tulajdonú társasházban helyezkedik el, ahol az önkormányzati tulajdon aránya 20 % alatt van.

(3) Nem jelölhető ki elidegenítésre:

a) a Fiatal Házasok Otthonában lévő lakás;

b) a Nyugdíjasok Házában lévő lakás;

c) a Szobabérlők Házában lévő lakás;

d) a bontásra, felújításra kijelölt, valamint az Általános Rendezési Tervben valamilyen céllal szereplő lakás;

e) az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakás;

f) a műteremlakás;

g) a Műkerti Művésztelep lakásai,

h) ^[174] ----.

(4) A műemléképületben lévő lakás csak a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulása esetén jelölhető ki elidegenítésre.

(5) A ^[175]bérlőkiválasztási és az ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási joggal érintett, valamint a szolgálati vagy vállalati bérlakásnak minősülő lakás a rendelkezésre jogosult szerv előzetes hozzájárulása, valamint a jogosult szervet és az Önkormányzatot érintő kérdésekben történő megállapodás megkötése esetén jelölhető ki elidegenítésre. A megállapodás megkötésére a polgármester jogosult.

(6)^[176] A határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig bérbe adott lakás az elővásárlási jog jogosultja részére csak akkor idegeníthető el, ha az elidegenítést a szerződés leteltét megelőző 90 napon belül kéri.

(7) ^[177]A ^[178]Bizottság minden évben, a Lakáshasznosítási javaslat mellékletében meghatározza azon bérlakások körét, melyek fenntartása az önkormányzat részéről gazdaságtalan. Ezeket a lakásokat a Bizottság a bérlőknek vételre felajánlja a lakások beköltözhető forgalmi értékének 10 %-áért. A lakásokat ezen árért csak egyösszegű befizetés esetén lehet a bérlők részére értékesíteni, per-, teher és igénymentesen. ^[179]A bérlő kérelmére ezek a lakások az előzőekben írt feltételek mellett a ^[180]Bizottság jóváhagyásával bármikor elidegeníthetőek.

Az elidegenítés bonyolítása

52. § ^[181]

A vételár megállapítása

53. §

(1) Az elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén a lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 50 %-a.

(2) Azon lakások eladása esetében, melyeket az Önkormányzat a vegyes tulajdonú társasházak felszámolása, vagy város-rehabilitációs feladatok végrehajtása (szanálás) érdekében a bérlő részére cserelakásként biztosított, a vételár a beköltözhető forgalmi érték 40 %-a, feltéve, hogy a cserelakás azonos, vagy kisebb komfortfokozatú, az eredetileg bérelt lakás komfortfokozatánál.

(3)^[182] A lakások (1) bekezdésben megállapított vételárának meghatározásánál a Polgármesteri Hivatal által megbízott szakértő értékbecslése az irányadó, és azt a ^[183]Bizottság hagyja jóvá. A vételár a jóváhagyást követően közölhető a vevővel.

(4) A vételről szóló megállapodást (adásvételi szerződést) a bonyolító szervezet készíti el és az önkormányzat nevében a polgármester írja alá. Az aláírást követően a szerződést a bonyolító szervezet nyújtja be a Körzeti Földhivatalhoz az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés végett.

Fizetési feltételek

54. §^[184]

   (1) Az elővásárlási joggal rendelkező bérlő általi vásárlás esetén a vételár 20 %-át a vevő a szerződés megkötésekor egy összegben köteles megfizetni.

(2)^[185] A vevőt kérelmére a vételárhátralékra 15 évi egyenlő részletben történő részletfizetési kedvezmény illeti meg, amelyre évente a mindenkori törvényes ügyleti kamatot köteles fizetni.

(3) A törlesztő részletek minden hónap 1. napján válnak esedékessé és a tárgyhónap végéig késedelmi kamatmentesen teljesíthetők. A határidőre be nem fizetett törlesztő részlet után a Ptk. szerinti mindenkori törvényes késedelmi kamat jár.

(4) ^[186]A vevő személyes körülményeiben beállott rendkívüli, méltányolható változás, így különösen jövedelmi, vagyoni helyzetének önhibáján kívüli-, saját, valamint az eltartásában élő gyermek egészségi állapotának megromlása esetén a vevő kérelmére a polgármester a részletfizetésre maximum 1 éves halasztást adhat. A kérelmezőnek kamatfizetési kötelezettsége nem keletkezik.

55. §

(1)^[187] Amennyiben a vevő a szerződéskötéssel egyidejűleg a vételár 50 %-át egy összegben megfizeti és az így megszerzett lakástulajdont 10 éven belül nem idegeníti el a vételárhátralék megfizetése alól mentesül.

   (2)^[188] Az (1) bekezdésben írt határidőn belül, de a szerződéskötéstől számított 5 éven túl a polgármester kérelemre, a személyes körülményekben beállott méltányolható változásra, így különösen gyermek születésére tekintettel a vételárhátralék megfizetése alól mentesítést adhat és az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásból való törléséhez hozzájárulhat.

(3) A vételárhátraléknak a törlesztési időn belül történő kiegyenlítése (rendkívüli törlesztés) esetén a vevő részére fennálló tartozásból 40 % engedményt kell adni. A teljes visszafizetést el nem érő egyéb rendkívüli törlesztés esetén az előírt törlesztési kötelezettségen felüli éves összeg 40 %-ának megfelelő összegű engedmény illeti meg a vevőt.

(4) Aki a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, az a kedvezményeket elveszíti, és vételárhátraléka egy összegben válik esedékessé.

Az ajánlat tartalma

56. § ^[189]

Az elővásárlási joggal nem érintett lakások eladása

57. §

(1) Amennyiben a vegyes tulajdonú társasházban a vegyes tulajdon csökkentése érdekében üres lakás értékesítésére kerül sor, úgy azt elsősorban zártkörű pályázaton a Fiatal Házasok Otthonából kiköltözők, illetve a Szobabérlők Házában lakók részére kell vételre felajánlani, teljes forgalmi értéken.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékesítés esetén a lakás vevője a legmagasabb vételi ajánlatot tevő pályázó lesz.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti értékesítés eredménytelenül zárul, úgy a lakás értékesítésére nyílt pályázaton kerül sor, teljes forgalmi értéken. A pályázat nyertese a teljes forgalmi értéket elérő, vagy azt meghaladó, legmagasabb vételi ajánlatot tevő pályázó lesz.

(4) Ha a polgármester a lakás vevőjét a ^[190]Fiatal Házasok Otthonából kiköltözők közül választja ki, a lakás vételára a vevő részére alanyi jogon járó támogatás összegével megegyező kedvezménnyel csökkentett forgalmi érték. Az így megállapított vételárat a vevő egy összegben, készpénzben köteles megfizetni.

(5) Ha az üres lakás olyan épületben található, amelyben az önkormányzati tulajdon aránya 30 % felett van, úgy ezen lakást az Önkormányzat elsősorban a szociálisan rászoruló személyek bérleti jogviszony keretében történő lakhatásának megoldására használja fel.

58. §

Önkormányzati lakásnak lakottan, harmadik személy részére történő értékesítése esetén a vételár a lakás helyi beköltözhető forgalmi értékének 50 %-a. A vételárat egy összegben, készpénzben kell megfizetni, kedvezmény nem adható. A lakás lakottan történő értékesítéséhez a törvényben meghatározott időn belül a bérlő írásbeli hozzájárulása szükséges. A lakott lakás értékesítéséről a ^[191]Közgyűlés vagyongazdálkodási ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága javaslata alapján a polgármester dönt.

58/A. §^[192]

   (1) Az 51.§ (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonú beköltözhető lakás elidegenítése pályázat útján történik. A pályázattal kapcsolatban az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló -----^[193] rendelet szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pályázat kiírásáról a ^[194]Bizottság dönt, valamint, hogy az egyszeri eredménytelen pályáztatást követően nem kell új pályázatot kiírni.

   (2) A pályázat eredménytelensége esetén a lakásra vonatkozó esetleges vételi ajánlatról a ^[195]Bizottság javaslata alapján a polgármester dönt.

59. §^[196]

Önkormányzati lakás értékesítése esetén az elidegenítés bonyolítása a KIK-FOR Kft. feladata.

60. §

Önkormányzati lakás tulajdonjogának megszerzéséhez önkormányzati támogatás nem adható, kivéve a 57. § (1) bekezdésében foglalt Fiatal Házasok Otthonából, valamint a támogatásra jogosultság egyéb feltételei fennállása esetén a Szobabérlők Házából kiköltöző bérlő lakásvásárlásához.

Az elidegenítéshez és a megterheléshez való hozzájárulás

61. §

(1) Az Önkormányzat a vételárhátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint a vételárhátralék megfizetésének időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be.

 (2) A vételárhátralékkal terhelt lakás elidegenítéséhez a polgármester a hátralék egyidejű kiegyenlítése esetén járul hozzá. Vételárhátralék kedvezmény ez esetben nem jár.

(3)^[197] Egyedi elbírálás alapján a személyes jövedelmi, vagyoni, egészségügyi, családi körülményeket figyelembe véve kivételesen indokolt esetben a polgármester döntésével hozzájárulhat a részletfizetéssel, árengedménnyel, illetve vételárhátralék-kedvezménnyel megvásárolt lakás elidegenítéséhez oly módon, hogy a lakáson fennálló tartozás biztosítékául szolgáló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom az újonnan megszerzett ingatlanra új jelzálogjog szerződés megkötése alapján változatlan tartalommal átjegyzésre kerüljön.

A polgármester hozzájárulását az Önkormányzattól megvásárolt lakás elidegenítése előtt kell kérni.

A hozzájárulás csak egy ízben és kizárólag akkor adható meg, ha az újonnan megszerzett lakáson a (4) bekezdésben foglalt pénzintézeti hitel, vagy munkáltatói kölcsöntartozáson túl egyéb teher az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel, továbbá annak helyi forgalmi értéke az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálog fedezetére megfelelő biztosítékul szolgál.

(4)^[198] A lakás megterheléséhez a polgármester a lakás korszerűsítésére, felújítására nyújtott pénzintézeti vagy munkáltatói kölcsöntartozás fedezetéül járul hozzá, a jelzálogjognak az ingatlannyilvántartásban az önkormányzatot követő rangsorban való bejegyzése mellett, a lakás beköltözhető forgalmi értékének 50 %-a erejéig.

(5) Az önkormányzati tulajdonú lakás tulajdonjogának vételi vagy elővásárlási jog alapján történő megszerzése esetén, amennyiben a tulajdonos azt öt éven belül elidegeníti, és nem, vagy határidőn túl kéri a (3) bekezdés szerinti átjegyzéshez a hozzájárulást, az árengedményt és a vételárhátralék-kedvezményt kamataival együtt köteles megtéríteni. E kötelezettséget az adásvételi szerződésben kell kikötni.

(6) Nem kell visszafizetni az árengedményt és a vételárhátralék kedvezményt, ha a lakás tulajdonjogának átruházása tartási vagy életjáradéki szerződés alapján történik, vagy öröklési szerződés alapján öt éven belül tulajdonjog-változás áll be.

(7) Nem kell visszafizetni a vételárhátralékot az árengedményt és a vételárhátralék kedvezményt, ha a tulajdonos lakását részletfizetési kedvezménnyel, árengedménnyel, vagy vételárhátralék kedvezménnyel megszerzett olyan lakásra cseréli el, mely korábban szintén az önkormányzat tulajdonában volt, és a cserélő felek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogokat, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat egymástól átvállalják.

(8) Nem kell visszafizetni az árengedményt, és a vételárhátralék-kedvezményt, ha a tulajdonos társak a házasság felbontása, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetése érdekében tulajdon részüket egymástól erre vonatkozó szerződés keretében megváltják.

XI. fejezet

Az önkormányzati lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználása

62. §

(1)^[199] Az önkormányzat az állami tulajdonból térítésmentesen önkormányzati tulajdonba került bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséből származó, külön számlán kezelt bevételeit az alábbi célokra használhatja fel:

     a) az értékesítés során ténylegesen felmerült költségek megfizetésére,

     b) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv. 43.§-a alapján a szolgálati lakással, illetve a bérlőkiválasztási joggal rendelkező szervet megillető vételárrész megfizetésére,

     c) az önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek felújítására és korszerűsítésére,

     d) új lakások építésére,

     e) kényszerbérletek felszámolására,

     f)  településrendezési terv szerinti lakóövezetbe sorolt építési telek közművesítésére,

     g) építési telkek kialakítására,

     h) lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására,

     i)  emberi lakhatás céljára nem alkalmas telepek felszámolására,

     j)  csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére,

     k) városrehabilitációra,

     l)  az EU-források felhasználásához szükséges önrész biztosítására,

     m) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a          lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is,

     n) lakbértámogatás nyújtására,

     o) új vagy használt lakás megvásárlására.

Az önkormányzat az állami tulajdonból térítésmentesen önkormányzati tulajdonba került bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséből származó, külön számlán kezelt bevételeit elsődlegesen lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, valamint a mindenkori hatályos gazdasági programban és költségvetési rendeletben meghatározottak szerint használhatja fel.

(2) A Közgyűlés a Lakásalap felosztásának irányelveiről és céljairól a ^[200]Közgyűlés vagyongazdálkodási ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága javaslata alapján évente, a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben dönt.

„HARMADIK RÉSZ^[201]

Az önkormányzatnak az Ltv. 85/F.§ (1)-(2) bekezdései alapján fennálló elővásárlási jogával érintett lakások megvásárlására és hasznosítására vonatkozó szabályok

62/A.§

(1) Az Ltv. 85/F.§ (1)-(2) bekezdései alapján az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról – a (3) bekezdésben szabályozott feltételek fennállása esetén – nettó 3 millió forint forgalmi érték alatt a polgármester, nettó 3 millió forint vagy azt meghaladó forgalmi érték esetén a Közgyűlés dönt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási joggal érintett lakás forgalmi értékének meghatározása érdekében forgalmi értékbecslést kell beszerezni. A forgalmi érték megállapítása szempontjából a Polgármesteri Hivatal által megbízott szakértő értékbecslésében foglaltak az irányadóak.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv az elővásárlási jog gyakorlásáról abban az esetben dönthet, ha:

a) az adós, zálogkötelezett – az árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét, illetve az előzetes értesítés kézhezvételét követő 5 napon belül – kérelmet terjesztett elő a lakóingatlan bérleti jogának megszerzése iránt,

b) a kényszerértékesítéssel érintett ingatlan lakáscélú kölcsön fedezetéül szolgált és megfelel a Vht. 147.§ (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott feltételeknek, és

c) az adós, zálogkötelezett munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya a foglalkoztató érdekkörében felmerült okból 2008. szeptember 30. napját követően szűnt meg, vagy hitelt érdemlően igazolja, hogy a háztartás jövedelmi helyzete a megváltozott körülmények következtében nem tette lehetővé a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti törlesztését.

(4) A kérelmező a (3) bekezdés b) pontjában írt körülményt a kölcsönszerződéssel, a (3) bekezdés c) pontjában írtakat a saját, illetve a vele egy háztartásban élő személy(ek) munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának megszűnésére vonatkozó okirattal, az illetékes munkaügyi központ álláskeresők járadékának megállapításával kapcsolatban hozott határozatával, a munkáltató által kiállított jövedelemigazolással köteles igazolni.

(5) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott szerv az elővásárlási jog gyakorlásáról dönt, úgy az adóssal, zálogkötelezettel az elővásárlási joggal érintett lakásra vonatkozóan határozatlan időtartamra kell bérleti szerződést kötni. Az elővásárlási jog gyakorlásához szükséges, határozatlan idejű bérbeadásról szóló nyilatkozatot a polgármester írja alá.

(6) Ha a zálogjoggal terhelt ingatlan vonatkozásában mind az adós, mind a zálogkötelezett kéri a bérbeadást, a bérleti jog a zálogkötelezettet illeti meg.

(7) Az (5) bekezdés alapján történő bérbeadás esetén a bérleti díjat költségelven kell megállapítani.

(8) A bérleti szerződés megkötésétől számított 5 éven belül az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog alapján megvásárolt ingatlant lakottan elidegeníteni nem lehet. Az előbbi határidő leteltét követően a lakást a bennlakó bérlő kérelme alapján lehet értékesítésre kijelölni. Az értékesítéssel kapcsolatban jelen rendelet X. fejezetét azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bennlakó bérlőt az 53.§ (1) bekezdése szerinti vételár kedvezmény, valamint az 55.§ (1) bekezdése szerinti vételárhátralék engedmény nem illeti meg.

NEGYEDIK RÉSZ^[202]

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XII. fejezet

Vegyes rendelkezések

63. §

(1) Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának társasága és költségvetési szerve a feladatai ellátásához biztosított helyiséget és az e rendelet hatálybalépésekor vállalati, szolgálati, átmeneti lakást e rendelet szabályai szerint adhatja bérbe.

(2) A bérbeadás során kiköthető, hogy:

a) a lakásbérleti szerződés a szervvel létrejött munkaviszony fennállásáig, illetve határozott időtartamra szól,

b) ha a bérlő a munkaviszonyát meghatározott időtartam előtt megszünteti, a bérleti jogviszonya megszűnik, elhelyezésére nem tarthat igényt,

c) ha a határozott idő elteltét követően, illetve ezt megelőzően munkaviszonya a bérlőnek nem felróható módon szűnt meg, a bérlő e rendelet szabályainak megfelelő pénzbeni térítésre, vagy másik lakásra tarthat igényt,

d) a bérlő a lakásba más személyt csak a munkaadó előzetes hozzájárulásával fogadhat be,

e) a munkaadó előzetes hozzájárulásával érvényes a lakáscsere-szerződés.

64. §

Az önkormányzati lakások lakbéréről és a lakbér megfizetéséhez igénybe vehető lakbértámogatásról külön helyi rendelet rendelkezik.

65. §

Az 1994. március 31. napjáig létrejött adásvételi szerződésekben kikötött visszavásárlási jog, valamint az ennek biztosítását szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásból történő törléséhez az önkormányzati hozzájárulás kiadása a polgármester hatásköre.

XIII. fejezet

Záró rendelkezések

66. §

(1) E rendelet 2000. január 1. napjával lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 49/1993. (XII. 23.) KR. számú rendelet, valamint az ezt módosító és kiegészítő

• 26/1994. (VI. 30.) KR. számú rendelet,

• 30/1996. (VIII. 21.) KR. számú rendelet,

• 48/1996. (XII. 16.) KR. számú rendelet,

• 10/1997. (IV. 01.) KR. számú rendelet,

• 6/1998. (II. 16.) KR. számú rendelet,

• 33/1998. (IX. 28.) KR. számú rendelet, kivéve

a rendelet nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására vonatkozó 31-35. §-át,

b) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 13/1994. (IV. 28.) KR. számú rendelet, valamint az ezt módosító és kiegészítő

• 21/1994. (VI. 23.) KR. számú rendelet,

• 2/1995. (II. 20.) KR. számú rendelet,

• 7/1995. (IV. 24.) KR. számú rendelet,

• 27/1996. (VI. 28.) KR. számú rendelet,

• 34/1997. (XI. 17.) KR. számú rendelet, kivéve

a rendelet nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére vonatkozó 15. §-át.

(3)^[203] E rendelet alkalmazásában háztartás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés f) pontjában meghatározott fogalom.

67.§^[204]

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 32/1999. (XII. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 8/2014. (IV.24.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezéseit a hatálybalépést megelőzően benyújtott, még el nem bírált kérelmekre is alkalmazni kell.

Kecskemét, 1999. december 15.

Dr. Szécsi Gábor sk.                                                           Dr. Peredi Katalin sk.

    polgármester                                                                                jegyző

1. melléklet a 32/1999. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez^[205]