A Közgyűlés az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28.§ (1) bekezdésében foglaltak megvalósítására, illetve a 28.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás, továbbá az 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdése alapján az önkormányzat által létesített - nem lakossági kezdeményezésre - helyi közút, járda, illetőleg közművek létesítéséről, illetve költségeinek az érintett ingatlanok tulajdonosaira történő áthárításáról a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

A rendelet hatálya kiterjed Győr Megyei Jogú Város belterületén az önkormányzat által létesített helyi közút, járda, illetőleg közművek által érintett ingatlanok tulajdonosaira.

2.§

E rendelet alkalmazásában:

a.) érintett ingatlan: helyrajzi számmal rendelkező telek,

b.) beépíthető ingatlan: az a helyrajzi számmal rendelkező telek, mely a település helyi építési szabályzata szerint beépítésre szánt

- lakó ingatlan, melyre fő funkcióként lakás, vagy lakások építhetők,

- vegyes funkciójú ingatlan, mely a helyi települési szintű igazgatási, szolgáltató, kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sport építmények elhelyezésére szolgál,

- gazdasági terület: elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésre szolgál,

c.) gazdasági célú építmények: kereskedelmi, szolgáltató, ipari létesítmények,

d.) közmű: szenny- és csapadékvíz csatorna, víz-, gáz- és villanyvezeték,

e.) létesítmény: helyi közút, járda és közmű,

f.) teljes létesítési költség: minden olyan költség, amely a létesítmény megvalósítása során felmerült (terület tulajdonjogának megszerzése, szolgalom alapítása, tervezés, engedélyezés-, bonyolítás díja, kivitelezéssel, üzembe- helyezéssel kapcsolatos költségek).

3.§

(1) A településszerkezeti terv által jóváhagyott teljes egészében vagy túlnyomórészt első beépítésre szánt területen az előírt helyi közutak, járdák és közművek kiépítése a terület tulajdonosának, tulajdonosainak feladata. A létesítés önkormányzati támogatását "A lakossági kezdeményezésre, önkormányzati részvállalással megvalósuló út-, járda- és közműépítések szervezéséről és finanszírozási rendszeréről" szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A területrész feltáró közutjainak, ill. egyes fő közműveinek kiépítését az önkormányzat - költségvetése alapján - teljes egészében vagy részben átvállalja, ha a létesítmény kiépítése fontos városi érdeket szolgál, és erre tekintettel a terület tulajdonosára, tulajdonosaira aránytalanul nagy terhet róna megépítésük.

(3) Az átvállalás történhet:

a.) önkormányzati beruházásban való megvalósítás útján,

b.) a városérdekkel arányban álló támogatás nyújtásával, nem önkormányzati beruházás esetén.

II. FEJEZET

4.§

A hozzájárulás

(1) Az önkormányzati beruházásban végzett helyi közút-, járdaépítés, továbbá közművesítés költségeit ill. annak egy meghatározott részét az e rendeletben foglaltak alapján a közvetlenül érintett ingatlanok tulajdonosaira kell áthárítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésnek megfelelően a rendelet hatályba lépését követően létesített szennyvíz és csapadékvíz csatorna, víz-, gáz- és villanyvezeték, közút és járda (továbbiakban együtt: létesítmény) által közvetlenül érintett ingatlan tulajdonosa egyszeri útépítési és közművesítési hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulást) kötelesek fizetni.

(3) E rendelet alapján nem kell hozzájárulást fizetni:

a.) a meglévő létesítmény korszerűsítése (felújítása, bővítése, cseréje) esetén,

b.) a vízvezeték, illetve a szennyvízcsatorna után, ha az érintett ingatlan egészséges vízellátása, valamint szennyvíz kezelése - a létesítményre előírt engedélyek alapján a beruházás megkezdése előtt megvalósított - rendeltetésszerű használatra alkalmas közműpótló beruházás útján biztosított,

c.) az olyan létesítmény után, amelyet

- az önkormányzati telekértékesítés esetében az építési telek eladási árának megállapításakor figyelembe vettek,

- az ingatlan tulajdonosai által önként vállalt hozzájárulásból létesítettek.

5.§

A hozzájárulás mértéke és aránya

(1) A hozzájárulás mértékét a tényleges létesítési költség alapján, létesítményenként kell megállapítani. A hozzájárulás mértékének kiszámításakor a teljes létesítési költséget kell figyelembe venni.

(2) A hozzájárulás mértékét az állami és egyéb (nemzetközi) támogatásokkal csökkentett létesítési költségből kell megállapítani.

(3) A hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a lakossági kezdeményezésre, önkormányzati részvállalással megvalósuló közműveknél, közlekedési létesítményeknél várható, illetve kialakult létesítmény-fajtánkénti átlagos önerő nagyságát. Ennek meghatározása a Városépítési Iroda feladata.

(4) A hozzájárulás mértékét beépített lakóingatlanok esetében:

- ivóvíz, szennyvíz, gáz és villamos energia rendszer kiépítése esetén fogyasztónként (mérőóránként),

- út- és járdaépítés esetén lakásonként kell meghatározni.

(5) A hozzájárulás mértékét beépítetlen lakóingatlan esetén az építésügyi szabályok szerint építhető lakásszám alapján kell meghatározni.

(6) A hozzájárulás mértékét vegyes funkciójú ingatlan esetén az alábbi kapacitásadatok figyelembe vételével kell meghatározni:

- víz: 1 m3/óra

- gáz: 10 m3/óra

- villany: 2x25 kW

(7) Gazdasági terület esetén a várható kapacitás adatokat a Polgármesteri Hivatal nevében a Városépítési Iroda (továbbiakban: Városépítési Iroda) egyezteti a szolgáltatókkal, és azt közösen határozzák meg.

(8) Az olyan helyi közút és járda esetében, amelynek céljára az érintett ingatlanokból az építésügyi szabályok szerint a tulajdonostól kártalanítás nélkül területet vettek igénybe (jegyeztek le közterületként), a hozzájárulás mértékét csökkenteni kell az igénybevett terület forgalmi értékével.

(9) A hozzájárulás összegét akkor kell az érintett ingatlanok tulajdonosaival írásbeli megállapodásban rögzíteni, ha a közmű megvalósult, és abba az érintett ingatlan bekapcsolható, illetve a közút és járda esetében az használható.

(10) A megállapodásokat a Városépítési Iroda készíti elő.

6.§

A hozzájárulás megfizetése

(1) A hozzájárulás a megállapodás aláírásának napján esedékes, és azt 3 hónapon belül kell a Polgármesteri Hivatal számlájára befizetni.

(2) Ha a tulajdonos a hozzájárulást a megadott határidőn belül megfizetni nem tudja, kérelmére a Polgármesteri Hivatal - vagyoni és szociális körülményeinek, továbbá a fizetendő összeg nagyságának figyelembevételével - megengedheti a hozzájárulás összegének legfeljebb 2 év, lakóingatlan esetében pedig legfeljebb 4 év alatt, a Ptk. szerinti kamatterhes részletekben történő megfizetését.

(3) A Polgármesteri Hivatal különösen méltánylást érdemlő esetben a tulajdonos kérelmére - részletfizetési kötelezettség megállapítása nélkül - meghatározott időre szóló haladékot adhat a hozzájárulás összegének megfizetésére.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak, valamint az érintett ingatlan tulajdonosának felróható okból, aláírásra nem kerülő megállapodás esetén az Önkormányzat jogosult a tárgyi ingatlanok terhelésére, azon a hozzájárulás mértékéig jelzálogjogot jegyeztet be.

(5) Ha az ingatlan tulajdonosa a hozzájárulás összegének megfizetése esetén:

- az ingatlant elidegeníti, a még fennálló hátralékot egy összegben kell megfizetnie,

- természetes személy halála esetén a még fennálló hátralékot az örökösöknek egy összegben kell megfizetnie, de helye van azonban (2) és (3) bekezdésekben foglalt rendelkezések alkalmazásának.

7.§

A hozzájárulásból származó bevételek azt a pénzügyi forrást illetik meg, ahonnan a kiadások finanszírozásra kerültek.

8.§

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.