Andocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1999. (III. 29.) önkormányzati rendelete
az állattartásra szolgáló melléképületek elhelyezésénél betartandó védőtávolságokról és az állattartással kapcsolatos egyéb feltételekről
Hatályos: 1999. 03. 30- 2009. 11. 23
Andocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1999. (III. 29.) önkormányzati rendelete
az állattartásra szolgáló melléképületek elhelyezésénél betartandó védőtávolságokról és az állattartással kapcsolatos egyéb feltételekről
1999.03.30.
Andocs Község Önkormányzati Képviselő-testülete az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény, az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.13.) számú FM. Rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével, valamint az 1990. évi LXV. Törvény 16. §. (1) bekezdés felhatalmazása alapján Andocs Község közigazgatási területén az állattartásra vonatkozó szabályok tekintetében az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
1. § A rendelet hatálya kiterjed Andocs Község közigazgatási területére.
II. Fejezet
ÁLLATTARTÁSRA ALKALMAS ÉPÜLET MEGHATÁROZÁSA
2. § (1) A belterület lakótelkein a 3. §.-ban meghatározott állatok tarthatók.
(2) Andocs település belterületén az egészségügyi intézmények, élelmiszert előállító vagy értékesítő üzemek, valamint oktatási és művelődési intézmények telkének határától 50 méteren belül tilos állatot tartani.
(3) Amennyiben a fenti intézmények 50-100 méter távolságon belül vannak, úgy az illetékes Tisztiorvosi Hivatal szakvéleménye alapján kell a védőtávolságot meghatározni.
3. § A 2. §.-ban meghatározott belterületen és a település külterületén- figyelemmel a település hagyományaira is-:
a.) haszonállat: szarvasmarha, sertés, ló, juh, szamár, öszvér, kecske,
b.) kisállat: házinyúl, szárnyasok, nutria,
c.) méhek,
d.) galambok,
e.) ebek és macskák
tarthatók.
4. § Az állatok tartására szolgáló épületekben az előírások szerint engedélyezhető állatlétszám tartható. Ennek megfelelően az állatok férőhelyigénye:
- csibe mélyalmon 8 hetes korig: 18-20 db/m2
- tojótyúk mélyalmon: 5-7 db/m2
- tojótyúk ketrecben: 15-20 db/m2
- kocaellető: 2,25 x 2,4 m/db
- kocaszállás: 2,25 x 0,65 m/db
- hízó: 0,6 x 0,8 m/db
- tehén kötött tartásban: 2,75 x 11,80 m/db
- tehén kötetlen tartásban: 6 m2/db
- növendék szarvasmarha lekötve: 1,90 x 0,90 m/db
- növendék kötetlen tartásban: 3-5 m2/db
- borjú közös rekeszben: 2-5 m2/db
III. Fejezet
AZ ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSÉVEL
KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK
5. § Az állattartás céljára szolgáló épület létesítése építési engedély köteles. Az állattartás céljára szolgáló épület az építésügyi jogszabályokban szereplő tűztávolságok, védőtávolságok, illetve a helyi önkormányzati rendeletben megjelölt védőtávolságok betartásával lehet építeni. Az épületben csak az állategészségügyi előírások szerint engedélyezhető állatszám tartható.
Az állattartás céljára szolgáló épület elhelyezése az alábbi követelmények betartásával történhet:
a.) egészségügyi intézmények, gyermekintézmények, valamint élelmiszert előállító ipari üzemek telkének határától a védőtávolság 50 méter.
b.) a lakótelken állattartás céljából elhelyezhető melléképületek, melléképítmények szükség szerinti nagysága és védőtávolsága az 1. sz. táblázatban ismertetve.
Az állatok tartását szolgáló melléképületeket úgy kell elhelyezni és üzemeltetni, hogy a környezetre káros hatást (légszennyeződést, zajt, légyveszélyt stb.) ne fejtsenek ki.
IV. Fejezet
Az állattartással kapcsolatos állat-egészségügyi és környezet higiénés
A szagártalom csökkentése érdekében szükséges az istálló rendszeres takarítása, időszakonkénti kimeszelése. A bűzös gázok kiáramlását természetes vagy mesterséges szellőztetéssel a magasba kell terelni. Szükséges továbbá a fásítás, bokrosítás, valamint az ammóniaképződés csökkentésére az istállón belül és kívül a trágyába, alomanyagba megfelelő szerek keverése, továbbá a kellemetlen szagú takarmányok fedett állapotban való tárolása.
Zárt rendszerű trágyakezelés biztosítása
A trágyát, a trágyalét az istállóból folyamatosan az előre elkészített trágya- vagy trágyalétárolóban kell elhelyezni úgy, hogy a trágya vagy a trágyalé a saját és a szomszédos lakótelkek, épületek és egyéb építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, azok állagát ne veszélyeztesse, illetőleg használata a környezetre káros hatást (légszennyeződés, szivárgás) ne fejtsen ki. Kisebb mennyiségű trágyát a végleges elhelyezésig – a fentiek figyelembevételével – fedett tartályban kell gyűjteni.
(1) Elő kell segíteni a fertőzésveszély csökkentését, valamint az esetleges fellépő betegség elfojtását. Ennek érdekében a gazdasági udvart a lakóháztól, illetőleg annak kertjétől le kell választani.
(2) Az állatok tartására szolgáló létesítményeket és azok helyiségeit (ólakat, ketreceket) naponta legalább egyszer, de szükség szerint többször is ki kell takarítani, és mésztejjel vagy más fertőtlenítőszerrel fertőtleníteni kell.
(3) Az ott található kártékony rágcsálókat rendszeresen ki kell irtani. A legyek és más kártevők rendszeres irtásáról gondoskodni kell. Az istállók, ólak elhelyezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az állat-egészségügyi és egyéb beavatkozások elvégzése balesetmentesen történhessen meg.
(4) Az elhullott állatok elhelyezéséről (kis testű állatok esetében a helyi dögkútba helyezve, nagy testű állatok esetében elszállítva) gondoskodni kell. Az elszállításig zárt göngyölegben, műanyag zsákban kell az állatot tartani.
(5) A fertőzéseket az állattartó köteles a Polgármesteri Hivatalban bejelenteni, az állatot az intézkedésig elkülöníteni.
V. Fejezet
*
(1) Ez a rendelet a kihírdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg Karád Községi Közös Tanács 1/1983.(III.10.) számú a kistermelők állattartásra szolgáló épületek és építmények elhelyezéséről szóló rendelet a hatályát veszti.
(2) A rendelet kihírdetéséről a jegyző gondoskodik.
Andocs, 1999. március 25.
Werner Józsefné Törőcsik Ferencné
jegyző polgármester
*hatályon kívül helyezte a 7/2000 (III. 24.) sz. rendelet 11. §-a
melléklet