Pócsmegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/1999. (XII. 14.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról egységes szerkezetben a 4/2000.(XII.12) rendelet, a 9/2002. (XI. 21.) rendelet, a 8/2004. (VII. 15.) rendelet, a 11/2004. (XI. 23.) rendelet, a 12/2005. (XI. 30.) rendelet, a 14/2006. (XII. 13.) rendelet 11/2010. (XI. 26.) rendelet, a 14/2013. (XI. 26.) önkormányzati rendelet a 16/2014. (XII. 1.) önkormányzati rendelet, a 8/2016.(V.5.) önkormányzati rendelet, a 16/2018.(XI.28.) és az 1/2021. (II.10.) önkormányzati rendelet módosításaival
Hatályos: 2017. 01. 01
Pócsmegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/1999. (XII. 14.) önkormányzati rendelete
2017.01.01.
Pócsmegyer Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többszörösen módosított 1990. évi C. törvény felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:
I. Fejezet
1. § Pócsmegyer Község Önkormányzati Képviselő-testülete által megalkotott rendelet hatálya Pócsmegyer község közigazgatási területére terjed ki.
2. § /1/ A rendelet alkalmazásában adóalany:
a./ a magánszemély
b./ a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
c./ a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése
/2/ Adómentes az /1/ bekezdés b./ c./ pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán-nyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme ( nyeresége ) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve- költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetés-befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
3. § Pócsmegyer Község Önkormányzati Képviselő-testülete a község közigazgatási területén
a./ vagyoni típusú,
b./ kommunális
c./ helyi iparűzési adót vezet be.
II. Fejezet
Adókötelezettség:
(1) az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban építmény), amelyben állandó lakcímbejelentés alapján életvitelszerűen nem tartózkodnak.
(2) Az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó.
Az adó alanya:
5. § /1/ Az adó alanya /2. §/ az, aki a naptári év (továbbiakban év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)
/2/ Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az /1/ bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
(3) 2 Az adó alanya a
4. § (2) bekezdése esetében, aki az év első napján a reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa.
Adómentesség:
5/A. §3 [6. § Az építményadó mentességre vonatkozó szabályok a Htv. 13. §-ával megegyeznek.]
Az adókötelezettség megszűnése, keletkezése:
7. § /1/ Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély kiadását következő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
/2/ Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az első félévben történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
/3/ Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó alapja:
8. §4 (1) Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. Hasznos alapterület végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,9 m. A teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról, zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett, oldalt zárt erkélyek) és a fedett terasz, tornác tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete beletartozik.
(2) Az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m2-ben - két tizedesjegy pontossággal – számított felülete.
Az adó mértéke:
a)5 a) garázs esetén: 120 Ft/m2, de minimum 1200.- Ft
b)6 b) műhely, üzlethelyiség esetén 360 Ft/m2, de minimum 3600.-Ft
c)7 c) vendéglátó ipari tevékenységre használt építménynél: 600 Ft/m2, de minimum 6000.-Ft
d)8 d) egyéb építmények esetében: 1000 Ft/m2
e)9 e) reklámhordozó esetében 6 000 Ft/m2
Az adókötelezettség:
9/A. §10 [10. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.]
11. § Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén az 5. § /1/ bekezdésébe foglaltak az irányadók.
Adómentesség:
11/A. §11 [12. § Mentes az adó alól:]
a./ A Htv. 19. §-a alatt felsoroltak.
b./ Az a) ponton túlmenően a magánszemély tulajdonában álló és üzleti célt nem szolgáló jogerős használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező építményhez tartozó földrészletből (telekből) 720 m2.
c./ E rendelet alapján mentes az adó alól a telek 1000 m2 feletti része, kivételt képez ez alól a Htv. 52. § 26. pont szerinti vállalkozó üzleti célt szolgáló telke.
12d./ E rendelet alapján mentes az adó alól azon telek, amely közvetlen kapcsolatban közúttal nincsen, továbbá melynek szélessége nem éri el a 11 métert és/vagy területe a minimális 500 m2-t. Azon telek, melynek szélessége 11 és 14,5 méter között van, az övezetre meghatározott elvi építési engedélyezési terv alapján az építésügyi hatóságtól kért engedély, illetve nyilatkozat szerint mentességet élvez addig, amíg nem válik építési telekké. Kivételt képez a mentesség alól azon telek, amely közúttal kapcsolatban lévő, az ingatlan-nyilvántartásban kivett útként nyilvántartott úton keresztül megközelíthető.
Adókötelezettség keletkezése, megszűnése:
11/B. §13 [13. § /1/ az adókötelezettség a Htv. 20. §-ában felsoroltak esetében, valamint az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik.]
/2/ az adókötelezettség a Htv. 20. §-ában felsoroltak esetében, valamint építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a félév első napjával szűnik meg.
Az adó alapja:
14. § Az adó alapja a telek m2-ben számított területe.
Az adó mértéke:
14/A. §14 [15. § Az adó évi mértéke 75 Ft/m2.]
III. Fejezet
Adókötelezettség:
14/B. §15 [16. § Pócsmegyer községben kommunális adó szempontjából adóköteles:]
/1/Az önkormányzat illetékességi területén lévő, lakás céljára szolgáló építmény, amelyben állandó lakcímbejelentés alapján, életvitelszerűen tartózkodnak.
/2/A nem lakás céljára szolgáló építmény, amelyben állandó lakcímbejelentés alapján, életvitelszerűen tartózkodnak.
Az adó alanya:
17. § /1/ bekezdésén és az 5. § /1/ és /2/ bekezdésén túl kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt is, aki Pócsmegyer község közigazgatási területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése:
18. § /1/ Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a 7. § /1/-/3/ bekezdése szabályai az irányadók.
/2/ A 16. §-ban foglalt lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napjától keletkezik és jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.
/3/ A lakásbérleti jogviszonynak az első félévben történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
Az adó mértéke:
18/A. §16 [19. § A kommunális adó mértéke a 16. §-ban rögzített adótárgyakra 17.000 Ft.]
IV. Fejezet
Az adókötelezettség:
20. § /1/ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység)
/2/ Az adó alanya a vállalkozó
21. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségében végzett nyereség, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység:
22. § /1/ A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén / telephelyén folytatja.
/2/ Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a./ piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat;
17b./ építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama, adóéven belül legalább 1 hónap, de 6 hónapot nem halad meg. Ha a tevékenység időtartama a 6 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.
Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése:
23. § /1/ Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.
/2/ Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
Az adó alapja:
24. § /1/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint az anyagköltséggel.
/2/ Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a helyi adókról szóló törvényben meghatározottak szerint megosztania.
/3/ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
Az adó mértéke:
25. §18 /1/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1,5%-a.
19/2/ Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5.000 forint.
/3/ A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a /4/ bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó
/4/ Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetőleg a telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely/ek/ szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.
Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése:
26. § /1/ A vállalkozó iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.
/2/ Az adóelőleg összege:
a./ Az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál – ideértve az idényjellegű tevékenységet is – a megelőző év adójának megfelelő összeg.
b./ Az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege,
c./ a tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.
/3/ Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.
/4/ A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. Törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónak a cégbírósági bejegyzése napjától számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.
/5/ Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.
/6/ Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a /2/ bekezdés a./ - b./ pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.
26./A.20 § Mentes az iparűzési adó alól a háziorvos, védőnő vállalkozó, amennyiben a vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 Millió Ft-ot nem haladja meg.
27. § /1/ A magánszemély terhére az adóhatóság által megállapított adó, továbbá a vállalkozó adóalanyt terhelő építmény és telek adó évi két részletben fizethető meg.
/2/ Az adóelőleg és az adó megfizetésének esedékességét az adózás rendjéről szóló törvény állapítja meg.
/3/ Ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adókivetést az önkormányzat által meghatározott módon és időben kell teljesíteni.
IV/A. Fejezet
VI. Fejezet
27/A. §21 [28. § /1/ Ezen rendelet 2000. január 01. napján lép hatályba.]
/2/ E rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti a helyi adókról és az adózás rendjéről szóló 1995. évi 4. sz. önkormányzati rendelet.
E rendelet alkalmazásában:
1. Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel és külterület magába foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
2. Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon évi 183 napnál hosszabb időtartamban: továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit.
3. Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ide értve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is – a földhasználat és a lakásbérlet.
4. Külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is
5. Építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy ) amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény
6. Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.
7. Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződést a földhivatalhoz benyújtották, a szerző felet kell tulajdonosként tekinteni.
8. Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993 évi LXXVIII törvény 2. sz rendeletének 1-6 pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használatához szükséges- helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt.
9. Hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m, a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik.
10. Kiegészítő helyiség: az, amely a lakás és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince).
11. Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül, illetőleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta.
12. Nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség: az oktatásról szóló 1985 évi I törvény 13. §-ában, a közoktatásról szóló 1993 évi LXXVI. Törvény
2. §-ában meghatározott intézmények elhelyezését biztosító épület.
13. Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog
14. Belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlannyilvánatrtásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket.
15. Közhasználatú közlekedés: a közlekedés és hírközlés népgazdasági ág közlekedési ágazatába sorolt gazdálkodók összessége, illetve az általuk lebonyolított közhasználatú közlekedési tevékenység. A közhasználatú közlekedés bárki által – meghatározott feltételek megtartása és díjak megfizetése mellett – igénybe vehető szállítás, illetve kapcsolódó feladatok ellátása.
16. Korrigált általános statisztikai állományi létszám: a KSH Munkaügyi Statisztikai Fogalmak című módszertani segédlet 1992 évi július hó 15. napján érvényes szabályai szerint éves szinten számított statisztikai állományi létszám, ideértve a saját nevében és saját kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt, továbbá azt a tulajdonost, aki vállalkozásban személyes közreműködésre kötelezett, vagy azt mellékszolgáltatásként végzi, valamint a segítő családtagot.
17. Állandó lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén.
18. nettó árbevétel:
a.) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege, csökkentve a kamatozó értékpapírok eladási árában érvényes kamatbevételként elszámolt összegével, a b.)- i.) alpontokban foglalt eltérésekkel
b.) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok a kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételeivel
c.) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal, a befektetések nettó árbevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, csökkentve a kapott osztalékokkal és részesedésekkel, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevétel korrekciójával és a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításaként elszámolt összegével, valamint a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel
d.) költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel,
e.) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó, a) pont alatti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel
f.) külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott, az a.) pont szerinti – illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b.) és c.) alpontok valamelyikében említett szervezet akkor az ott meghatározottak szerinti – nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep szerepel az Állami Pénz- és Tőkepiaci felügyelet által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor az i.) alpont szerinti nettó árbevétel.
g.) A b.), h.) és i.) alpontokban nem említett szervezeteknél ( lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb. ) könyvvezetési kötelezettségüktől függően – a vállalkozási tevékenységből származó, az a.) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel.
Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele
h.) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel ( termékeladás, szolgáltatás ) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénzjóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval
i.) A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál: az a.) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések – kockázati tőkebefektetések – eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege
19. Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
a.) vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély,
b.) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély,
c.) mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély,
d.) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött (pl.: egyéni ügyvédi, közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói, magán-orvosi, szakértői, tervezői) tevékenységet folytató magánszemély
e.) jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyt is,
f.) egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő szervezetet is
20. Önkormányzat költségvetése javára megállapított adó: mindazon adók, illetékek, adójellegű kötelezettségek, amelyeknek az önkormányzat költségvetése javára való teljesítését jogszabály írja elő.
21. Telephely:
a.) az adóalany olyan állandó létesítménye – függetlenül a használati jogcímétől – ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárat, a bányát, a kőolaj– vagy földgáz kutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant
b.) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván
22. Idényjellegű tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakához kötötten rendszeresen végez.
23. Szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás.
24. Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá, amely gyógyszert forgalmaz
25. Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedési lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz- csatornaszolgáltatást ( a továbbiakban szolgáltatást nyújtók ), ideértve a víz-közmű társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75%-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik.
26. Eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvelést végző vállalkozások esetében a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árukészlet-beszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró árukészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó árukészlet értékével.
27. Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a számvitelről szóló törvény szerinti anyagköltség. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagkészlet-beszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró anyagkészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó anyagkészlet értékével
28. Anyagkészlet, árukészlet: a számvitelről szóló törvény szerint anyagkészletnek, kereskedelmi árukészletnek minősülő, vásárolt készlet.
29. Alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbszámlázott, olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, valamint a továbbszámlázott közvetített szolgáltatások értéke feltéve, hogy az eladott áruk beszerzési értékeként vagy anyagköltségként nem vette figyelembe.
30. Közvetített szolgáltatások: az adóalany által igénybe vett szolgáltatás harmadik személynek részben vagy egészben – változatlan formában – történt átadása.
31. Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályban (alapító okiratban), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozási igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában vagy több ilyen hely van akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.
32. A 39. § (1) bekezdése szerint csökkentett nettó árbevétel megosztása:
a.) a megosztás elvét, pontos menetét az adóelőleg és az adó összegét a vállalkozónak – az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon – a fizetési kötelezettség keletkezésekor írásban rögzítenie kell
b.) a vállalkozási tevékenység végzésének helyei között megosztott nettó árbevételnek (pl.: termelés, forgalom, bér vagy tétszám alapján) a tevékenység végzésének arányosnak kell lennie
c.) a vállalkozási tevékenység végzésének helyeire osztott nettó árbevételek összegének meg kell egyeznie a vállalkozó teljes nettó árbevételének összegével
d.) az adóelőleg számításánál ugyanazt a megosztási elvet kell alkalmazni, mint az adószámításnál
e.) ugyanazon adóév folyamán csak egyféle megosztási módot lehet alkalmazni.
Nemesné dr. Killár Gyöngyi sk.
Az egységes szerkezetbe foglalásról a lakosság tájékoztatása megtörtént:
Pócsmegyer, 2021. február 11.
Zákányné dr. Szőke Tímea jegyző