Babót község képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. §. /1/ bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. /3/ bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli: 

          I. FEJEZET

.       
ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

ELŐÍRÁSOK HATÁLYA

1.§.

1. Jelen szabályozási előírások hatálya Babót község közigazgatási területére            vonatkoznak a mellékelt szabályozási terv szerint .

2.^[1]  A rendelet

-   az SZ-B jelű, Rp.I.238-1 munkaszámú, Belterületi szabályozási terv című (továbbiakban SZ-B terv),

-   az SZ-I jelű, Rp.I.238-1 munkaszámú, Szabályozási terv (iparterület) című (továbbiakban SZ-I terv),

-   tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.

          3.  a TELEPÜLÉSZERKEZETI TERV valamint a SZABÁLYOZÁSI TERVLAPOK      a 253/1997.(XII.20.) Korm.rendelet - az országos településrendezési és építési követelményekről - szerint tartalmazza a bel és külterületek lehatárolását (belterületi          határvonalat).

.        Az előírások alkalmazása

2.§.

1.  A területen az épített környezet alakításával területet felhasználni, létesítmények      elhelyezésére telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani, általában      bármely létesítményt elhelyezni , az építésre szolgáló földrészleteken építési      tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra építésügyi hatósági engedélyt kiadni           csak az országos érvényű rendelkezések, az általános érvényű egyéb            rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, a vonatkozó szabványoknak,  a     településre vonatkozó településszerkezeti terveknek és a jelen helyi  építési       szabályozási előírásoknak megfelelően szabad.

2.  A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
     2.1.^[2] az eltérő felhasználású területegységek határvonalát, beépített és beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határvonalát,
     2.2. a kötelező szabályozási vonalat, közterületet az egyéb területfelhasználási    területtől elválasztó vonalat
     2.3. a helyi övezeti jellemzőket,
     2.4. a beépítés kötelező elemeit:
     - irányadó telekhatár
     - építési hely határvonala
     - a főépület utcai homlokvonala minden esetben az építési hely előkert felöli          
       vonalára kell, hogy kerüljön

3. A területen a területfelhasználás, közlekedési létesítmények és a közüzemi      szolgáltatások ütemezett igénybevételéről s ennek megfelelő kiépítés feltételeiről      gondoskodni kell.

4.  A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához a településrendezési terv      módosításához van szükség.

(5)^[3]   Az eltérő területfelhasználási egységek határvonala és az övezeti határvonal az
          SZ-B terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 5,0-5,0 m           mértékig elmozdítható.

(6)^[4]   Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között           megváltoztatható

A telekalakítás általános szabályai

2.A. §^[5]

(1)  A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében

a.,   Az új területfelhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.

b.,   A már kialakult telekosztású lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telkek megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.

Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.

(2)  Kialakult telekosztású lakó területfelhasználású telektömb saroktelkei, vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezetre vonatkozó előírásoktól eltérő mérettel és módon is alakítható az alábbiak szerint:

A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek megengedett legkisebb telekmélysége 40,0 m, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 700 m².

A telek beépítésének általános szabályai

2.B.§^[6]

(1)  Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(2)  Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző építési oldalon áll.

Régészet

2.C.§^[7]

(1)  Régészeti értékek

a.,   Régészeti lelőhelyek által érintett helyrajzi számok listáját a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

b.,   A függelékben felsorolt területeken a földmunkával járó tevékenységek megkezdése előtt  megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges.

          c., Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály^[8] szerint kell lejárni

Védőtávolságok, védőterületek

2.D.§^[9]

(1)  A település meglévő és tervezett lakóterületei, zöldterületei és különleges területei  körüli

-  1000 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.

(2)  Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten

-20 kV-os vezeték:                          5,0 - 5,0 m,

-120 kV-os vezeték:                                    13,0 - 13,0 m.

A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos^[10] jogszabályok tartalmazzák.

(3)  Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:

-nagynyomású gázvezeték:                        28,0 - 28,0 m.

A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos^[11] jogszabályok tartalmazzák.

(4)  A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.

(5)  A vízfolyások, csatornák, vízfelületek parti sávja a partvonaluk mentén húzódó 6,0-6,0 m területsáv. A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos^[12] jogszabályok tartalmazzák.

.        II. FEJEZET

        
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

3.§.

1. A község igazgatási területét építési szempontból:

          a.) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe
          1. lakó-,
          1.4. falusias lakóterület
          2. Vegyes-,
          2.1.település központ vegyes terület
          3.^[13] gazdasági terület
          4.^[14] üdülőterület

5.^[15] Különleges
          5.1^[16] kavicsbánya

b.) beépítésre nem szánt területeit
          1. Közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési-,
          -   közút terület, köz-ill. mellékút területek
          -   vasút terület
          -   közműterület
          2. Zöld-,
          3. Erdő-,
          3.2. gazdasági erdő-,
          4. Mezőgazdasági-,
          5. Egyéb
terület felhasználási egységként különböztetjük meg.

2. A fent megkülönböztetett területfelhasználási egységek meglévő és tervezett területeit a TSZ-1 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV jelmagyarázatában közölt OTÉK színskálával jelöltük.

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

FL-IV Falusi lakóterület övezet

4.§.

1.  A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
     A falusias lakóterületen  legfeljebb 4,50m épületmagasságú lakóépületek, a mező-és az      erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású      kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények építhetők.

2. A falusias lakóterületen elhelyezhető:
     1 lakóépület,
     2. mező-és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
     3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
     4. szálláshely szolgáltató épület,
     5. kézműipari építmény,
     6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
     7. sportépítmény,
     8. üzemanyagtöltő

3.  Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

4.^[17]       Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazondó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni.

K= csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, az építménymagasságot a meglévő beépítés figyelembevételével kell meghatározni.

5.Telken belül az épületeket az építési hely határvonalain belül kell megépíteni.

Amennyiben a B-SZ1 és B-SZ2 szabályozási tervek telekre vonatkozóan építési helyet  nem jelölnek az előkert mélysége beépített tömbben kialakult,
beépítetlen tömbben 5,00 m,     

oldalkert beépített tömbben:   min. 4,00 m,

beépítetlen tömbben:                       6, 00,hátsó kert minimálisan 6,00 m minden esetben.

6. Kialakult beépített építési övezetben a szomszédos építési helyek közötti minimális    tűzvédelmi távolság 4,00 m.

7.Új telek alakítások esetén az építési helyek közötti minimális oldalkert mérete 6,00 m.

8.A lakóterület építési telkén a szabályozási terven meghatározott építési helyen belül a -védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig épületek elhelyezhetők.

9.Az övezet építési telkein

a.) az állattartásról szóló 8/1993(VI.1.) ÖKT. Rendelete szerint állattartó épületek    továbbá melléképítmények helyezhetők el.  

10.A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 40 %.

11.A megengedett környezetterhelési határértékek emisszió.számítással és imisszió meghatározással történnek.

12.Terepszint alatti építmények építhetők a talajvíz viszonyok figyelembevételével.

13.Az építési övezeteken belül a szabályozási tervben jelölt széles telkeken megengedett a szabadonálló álló beépítés.Személygépkocsitároló melléképületként az oldalkertben is megépíthető a védőtávolságok betartásával a szomszédok jogos érdekeinek sérelme nélkül .

14. Egy telken belüli épületeken a tetőfedés hajlásszöge 30 -45 fok és az anyaga azonos  kell hogy legyen. Lakóépületen esztétikai szempontból nem megengedett a szürke hullámpala fedés.

15. A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületm²/telekm²): 0,5.

16. Az ingatlanok utcai frontjának minden 5 m-ében 1 fa telepítéséről valamint a fa és  az  út padkáig eső közterületén lévő zöldterület az ingatlantulajdonosnak gondoskodni kell.

TKV-1 Település központ vegyes építési övezet

5.§.

1.  A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló,       lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató,        vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális       épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

2.  A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
     1. Lakóépület,
     2. Igazgatási épület,
     3. Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
     4. Egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági                    célú használat az elsődleges,
     5. Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
     6. Sportlétesítmény,
     7. Parkolóház, üzemanyagtöltő

3.  A településközpont vegyes területen az 253/1997. (XII.20.) Korm rendelet . 31.§. (2)      bekezdésében előírtak figyelembe-vételével kivételesen elhelyezhető:
     - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

4.  A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,50 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító             járművek számára.

          5.  Az övezet építési telkén a szabályozási terven meghatározott építési helyen belül a
      -védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig épületek elhelyezhetők.

6.  Az övezet építési telkein
     a.) az állattartásról szóló 8/1993(VI.1.) ÖKT. Rendelete szerint állattartó épületek      továbbá melléképítmények helyezhetők el.

7.  A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 25 %.

8.  A megengedett környezetterhelési határértékek emisszió.számítással és imisszió
     meghatározással történnek.

9.  Terepszint alatti építmények építhetők a talajvíz viszonyok figyelembevételével.

10.  Egy telken belüli épületeken a tetőfedés hajlásszöge és anyaga azonos legyen.

12.  A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületm²/telekm²):  2,4.

13.  Az ingatlanok utcai frontjának minden 5 m-ében 1 fa telepítéséről valamint a fa és        az út padkáig eső közterületén lévő zöldterület az ingatlantulajdonosnak      gondoskodni kell. 

Gazdasági terület

6.§^[18]

(1)  A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

-  ipari terület                            Gip

(2)  A területen ( jele:  Gip ) kis és közepes méretű vállalkozások számára alakíthatók telkek, építhetők épületek.

(3) Az ipari területen raktározási, termelési célú építmények építhetők. Lakás nem építhető.

(4)  Övezeti előírások:

(5) A gazdasági területek tagolására magánutak létesíthetők. Meglévő gazdasági terület magánutakkal való tagolása jelentős mértékű átépítésnek minősül, ezért telekalakítási tervben kell a magánutak közúti csatlakozási helyét rögzíteni.

(6)  Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

-  közüzemi villamos energia vezetékkel,

-  legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel,

-közműves szennyvízvezetékkel,

-  a csapadékvíz elvezetésére szolgáló legalább nyílt árokkal.

(7)  A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

-   zajvédelmi besorolás:  gazdasági terület,

-   kötelező hulladékelszállítás,

- kötelező szennyvízcsatornára rákötés.

(8) Az ipari terület más területekkel érintkező határán épületek építésével egyidőben legalább 8,0 m széles, illetve az SZ-I terven jelölt helyen és szélességben takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás háromszintű növényzetből álljon – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – tömör zárású legyen. A fásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajok alkossák.

Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m²-ként egy lombos fát kell elültetni.

Üdülőterület

6.A.§^[19]

(1)  Az üdülőterület besorolása a sajátos használat szerint:

a.,  hétvégi házas terület                     Üh

(2)   A hétvégi házas területen telkenként egy darab üdülőépület építhető.

(3)   Az övezetben állattartó épület nem építhető.

(4) Az épületek jellege, kialakítása, anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen.

(5)  Övezeti előírások

Beépítési mód:                                                             oldalhatáron álló

Építési hely határai:               előkert:                       3,0 m

oldalkert:                       4,5 m

hátsókert:                       6,0 m

Megengedett legnagyobb beépítettség:                               20%

Kialakítandó legkisebb zöldfelület:                                    60%

Megengedett legnagyobb építménymagasság:                   4,5 m

Kialakítható legkisebb telekszélesség:                               16,0 m

Alakítható legkisebb telek:                                       400 m²

Közműellátás:                                                              közüzemi villany

ivóvíz

szennyvízcsatorna

Környezetvédelem:     zajvédelem:                          üdülőterület

üzemi zaj:                             nappal            45 dB/A

                                            éjjel:   35 dB/A

(6)  A tó körüli, a fenntartáshoz szükséges 6,0 m-es sávot szabadon kell hagyni.

KÜ-   Különleges terület építési övezet

7.§.

1.  Különleges terület :a kavics nyersanyag lelőhelyek (bányák) területei.

                   1.)  KÜ-1 : Babót I.,   területe: 
                   2.)  KÜ-2 : Babót II.,  területe: 677 378 m²

2. A kitermelést végző vállalkozó által megjelölt újrahasznosítási cél:
            horgászpihenő kialakítása.

3. A területen épületet, építményt elhelyezni csak a területre készített szabályozási terv és helyi  építési szabályzat képviselő testületi elfogadást követően az 1997.évi LXXVIII. - az épített környezet alakításáról és védelméről - szóló  törvény alapján lehet.

4.  KÜ-3 Temető területen lehetőséghez mérten a temető közepén csak a   tevékenységgel kapcsolatos funciójú ravatalozó épület építhető,  a beépítés mértéke    legfeljebb 2 % -  a sírkerten és az építési helyen kívül eső területeken fa telepítése  szükséges.

5. KÜ-4 Sportlétesítmények területe 

A sportpályák és kapcsolódó létesítményei (öltöző, szociális épület, lelátó) helyezhetők el legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, 90 %-os zöldfelület meghagyásával, legfeljebb 4,50 m-es építménymagassággal.

          BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

K-    Közlekedési és közműterület

8.§.

1.  A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak,      a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek             csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a     közforgalmú vasutak, a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

2.  A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
     1. Közlekedési építmények,
     2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
     3. igazgatási épület,
     4. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a                                     személyzet számára szolgáló lakás.

3.  A felmerült építési igényeket egyedi elbírálás alapján elvi építési engedély                 kérelmének kötelezettsége mellett az érintett szakhatóságok bevonásával kell      elbírálni, az út kezelőjének hozzájárulásával.

Z-...Zöldterület

9.§.

1.  A zöld területen elhelyezhető:
     a.) a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya,      gyermekjátszótér stb.)
     b.) vendéglátó épület
     c.) a terület fenntartásához szükséges épület

2.  A zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

3.  A területen ún. „háromszíntű” (fa-, cserje- és gyepszintű) növényzet kihelyezéséről       kell gondoskodni, a gyepszinten talajtakaró növények alkalmazásával.

4.  A beépítés során engedély alapján kivágott fás növényzet - lombtérfogat egyenértékű    -visszapótlásáról  gondoskodni kell az építkezés megkezdése előtt.

E-...Erdőterület

10.§.

1.  EV-1 védőerdő  területén építmények nem helyezhetők el.

2.  EG-1.A gazdasági erdőterületen 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó terület             nagyságú telken 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő épület        helyezhető el.

M-1 Mezőgazdasági terület

11.§.

1.  A mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás és tárolás (továbbiakban: mezőgazdasági termelés) építményei helyezhetők el.

2.  a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

3.  a 720-1 500 m2 területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban      nyílvántartott kivételével - 3 %-os beépítettséggel 1 gazdasági épület és terepszint          alatti építmény (pince)

4.  Az 1500 m2-t meghaladó telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.

5.  Lakóépület, szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3 000 m2, egyéb művelési       ág esetén 6 000 m2 telekterület felett helyezhető el 1,5 %-os beépítettséggel. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,50 m lehet.

6.  A telkeken a kiszolgáló út tengelyétől számított 10 m -es távolságtól 50 m-es sávban      az építménymagasság mértékével megegyező de min. 4 m-es oldalkert elhagyásával      lehet építeni egy épületet illetve összefüggő épületcsoportot.

7.  A területen elhelyezhető építményt az adott terület építési hagyományainak          megfelelően kell kialakítani.

8.  Az építési engedélykérelemhez Beruházónak be kell szerezni az illetékes talajvédelmi szakhatóság hozzájárulását. A megvalósítás során az építtető köteles   gondoskodni a termőréteg megmentéséről.

Egyéb terület

12.§.

1.  Az egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek:
     1.) folyóvízek medre és partja,
     2.) állóvízek medre és partja,
     3.) a folyóvízekben keletkezett még nyílvántartásba nem vett szigetek

2.  Egyéb területen - ha külön jogszabály másképp nem rendelkezik - a közforgalmú            vízi közlekedési építményeken túlmenően csak a vízkár elhárítási, a vízisport, és      sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

        
III.FEJEZET

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

Épületek, építmény és településkép védelem

13.§.

1.  Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a      településrendezési, a környezeti-, a táj- és természet- és a műemlékvédelmi, továbbá      a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi      követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati ill. a terep, a talaj és a talajvíz  fizikai, kémia, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan.

2.  A terület táji megjelenésének megőrzése, és helyi karekterének megteremtése érdekében a terület arculatától idegen építészeti, ill. műszaki megoldások alkalmazását az illetékes építésügyi hatóság - szükség esetén szakhatóságok ill. a   felek által elfogadott szakértő(k) bevonásával - az engedélyezési eljárás keretében meghatározhatja vagy korlátozhatja.

3.  Helyi védelem alá vonjuk a területen lévő 4 db milleneumi tölgyfát.
     Helyi védelemben részesítjük az ordódi falurésznek nevezetességét a haranglábat.

4.  A bel-és külterületen végzendő nagyobb földmunkákat, csatornázásokat, pince ásásokat a helyileg illetékes soproni vagy kapuvári múzeumnak be kell jelenteni, az  esetleg szükséges régészeti leletmentés érdekében.

5.  A Fekete Vár nevű középkori várhoz csatlakozó sáncvonal védelméről  gondoskodni kell.

6.  A területen közterületen vagy közterületről láthatóan csak a környezet arculatához illeszkedő esztétikus hirdető berendezés, egy reklámhordozó, tájékoztató (információs rendszer stb.) helyezhető el a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között egységes koncepció alapján. Utca bútor és egyéb köztárgy csak a közvetlen környezetet is magában foglaló  vizsgálat alapján az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el.

Környezetvédelem

14.§.

1. Földvédelme:
1.1. A területen a feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható.

1.2. Területen vízvételi hellyel ellátott új létesítményt csak a csatornahálozathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni. A felszíni és egyéb vízek elvezetéséről,   kezeléséről - a talaj védelme érdekében - (szak)hatóság(ok) előírásai szerint kell   gondoskodni.

1.3. A terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újra hasznosításáról gondoskodni kell.

1.4. A fentiekben nem említett, a talaj védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

2.  Levegő tisztaság védelem.

 2.1. Az igazgatási terület teljes egésze védett I. övezetbe tartozik. Új szennyező forrás létesítése esetén a helyrajzi számmal megnevezett telephelyre    vonatkozóan a 21/1986. VI.02. MT. Rendelet valamint ennek 4/1986. VI.02. OKTH végrehajtási rendelet szerint kell az emissziós határértékeket engedélyeztetni.

2.2. Az imisszós határértékeket a felhasznált anyagoktól függően az országosan egységes MSZ 21854/1990. Környezetvédelmi Szabvány alapján kell meghatározni. 

2.3 A levegő tisztaságának védelmében semmilyen, a hatályos határértéket  meghaladó legszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad.

2.4. A levegőt szennyező anyag lakóterületre jutásának megakadályozása érdekében gazdasági terület délkeleti szélvédett oldalán 25 m széles védőerdő sávot kell  kialakítani és fenntartani.

2.5.A fentiekben nem említett, a levegő tisztaságát szolgáló kérdésekben a hatályos  vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

3.  A víz védelme
3.1.A felszíni vízek elvezetésének módját - legalább az összefüggően kezelendő  területre kidolgozott - terv (ek)ben kell meghatározni.
3.2.A felszíni vízek elvezetéséről, kezeléséről - a felszíni és felszín alatti vízek  védelme érdekében - az illetékes szakhatóság(ok) előírásai szerint kell gondoskodni.

4.  Csendvédelem
4.1. A területen a zaj -és rezgésterhelés csökkentése, valamint a csend védelme érdekében, - legalább a forgalmi úttal érintett szakasz mentén - az újonnan  létesítendő oktatási, kulturális és szociális létesítmények esetében azok zaj elleni  védelmét biztosítani kell.

4.2 A csend védelmében a hatályos vonatkozó előírások alapján kell eljárni.

5.  Élő természet védelme:
5.1. A területen meglévő fát (növényezetet) kivágni csak rendkívüli esetben, a  vonatkozó jogszabályoknak megfelelően szabad. Kivételt képez az erdők erdészeti módszerekkel történő gondozása, tervszerű ritkítása és cseréje.

5.2. A területen az építés miatt engedély alapján megszüntetett, elhalt növényzet  visszapótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Az építési engedélyezés tev részeként kell meghatározni ha a fakivágásra építéssel összefüggésben kerül sor annak visszapótlásáról. A visszapótlásra szánt növényzetet - lehetőség szerint- az eredeti helyen vagy annak közvetlen  környezetében kell telepíteni.

6.  Hulladékgazdálkodás

6.1.A területen keletkező veszélyes hulladék kezelését, elszállítását a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell végezni. A területen keletkező hulladék rendszeres elszállításáról gondoskodni kell.

6.2. Az illegális szemétlerakó helyeket meg kell szüntetni.

6.3. A fentiekben nem említett, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó kérdésekben a  hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

IV. FEJEZET

INFRASTRUKTÚRA

Közlekedés

15.§^[20]

(1)  Közlekedési területek besorolása sajátos használat szerint

-közútterület                                     KÖu

-vasútterület                                      KÖk

(2)  A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-B, SZ-I tervek tartalmazzák.

-  a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli

-  a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”

(3)  A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:

a.,  Országos közúthálózatba tartozó utak

-mellékút                                                       KÖu M

b.,  Helyi utak

-települési mellékút                                     KÖu

-gyűjtőút                                                        KÖu

-lakó- és kiszolgálóút                                              KÖu

-mezőgazdasági út                                       KÖu Mg

-gyalogút                                                       KÖu Gya

-parkoló terület                                                        P

(4)  A közutak területén a 2. számú függelékben ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.

(5)  Babót közigazgatási területén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.

a.,  Belterületi utak

aa.,  meglévő/tervezett lakó –és kiszolgáló út

-B. VI. d. A 50

ab.,  gyalogút

-B. X.

(6) A P jelű (parkoló terület) övezet gépkocsik parkolására alkalmas terület. A gépkocsi parkolókat fásítottan kell kialakítani, legalább 3 gépkocsihelyenként 1 db nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.

(7) Babót közigazgatási területen 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható ki, az 50 m-nél hosszabb zsákutcákban, illetve az SZ-B terven jelölt módon járműfordulót kell kialakítani.

(8)  A vasúti területen a vasúti közlekedés üzemi és fenntartó építmények, utaskiszolgáló, szolgáltató építmények, raktárépítmények építhetők.

Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 6,0 m.

Közművek

16.§.

1. A területen a közműhálózatokat, és közműlétesítményeket a vonatkozó      szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági ill. üzemeltetői           előírásoknak megfelelően kell elhelyezni ill. kialakítani.

2. A közműlétesítmények elhelyezésénél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani, a védőtávolságokat be kell tartani. Védőtávolságon belül  építkezni csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

3. A területen a közművek telepítésénél lehetőleg azokat a közterületek alatt kell elhelyezni.

4. A területen szükséges transzformátor(ok)at a szakhatóságok ill. az üzemeltető által meghatározott helyen, közterületen vagy közterületről közvetlenül megközelíthetően  (önállóan, melléképületben vagy a főépület tömegén belül) kell elhelyezni.

5. A területen a felszíni vízek védelme érdekében a vízállásos területek, tavak  rendezése során az illetékes vízügyi (szak)hatóság előírásai szerinti kell eljárni   (vízfelületek, tó, csatorna, forrás, kút).

6. A meglévő tavak közvetlen közelében környezetében a felszíni vizeket a tóba csak a megfelelő és szükséges előtiszítás után szabad vezetni.

7. Bármely mélyépítés jellegű tevékenység a felszíni-és egyéb vizek távoltartásával ill. megfelelelő elvezetésével végezhető.

8. Új közművek létesítésekor és egyéb építési tevékenység esetén a meglévő közművezetékek védelméről gondoskodni kell.

9. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomáscsökkentő az épület utcai homlokfalán nem helyezhető el. 

Átmeneti szabályozási előírások
16.A.§ 

(1)  A településszerkezeti terven jelölt területfelhasználásnak megfelelő szabályozási terv     jóváhagyásáig az „Átmenti szabályozással érintett területek” c. tervlapon megjelölt     területeken a 10.000 m2-t meghaladó nagyságú földrészleten a mezőgazdasági     termeléshez kapcsolódó építmények építhetők.
Megengedett legnagyobb beépítettség:             1,5%
Megengedett legnagyobb homlokzatmagasság:     7,5 m
Az épületeket a telekhatártól legalább 10,0 m-re, a közlekedési területek határától     20,0 m-re kell elhelyezni.
A területen lakóház nem építhető.

V. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Egyéb előírások
17.§.

1. A telekalakítások területfelhasználási terv szerinti végrehajtása érdekében az érintett      területeket belterületbe kell vonni.

2. Belterületbe kell vonni a rendezési tervekben jelölt területekre eső jelenleg 0-s    helyrajzi számú külterületi földrészleteket.

3. A területek belterületbe vonását - a mindenkori igényeknek megfelelően - ütemezetten kell végrehajtani.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18.§.

1. Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, és egyidejűleg a 3/1996.(IV.01.) ÖKT számú rendelet hatályát veszti.

2. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.

1 sz. függelék

Babót község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2000. (VIII. 28.) Ök. rendeletéhez

Régészeti lelőhelyek által érintett helyrajzi számok:

• 0108/5-6
• 0110/10; 336/23-25; 0109; 0120/5
• 0123/8; 0121/2, 12-14
• 0251/1-28; 245-250; 253-262; 264/1; 251/34-35
• 186
• 114-122; 124; 128-131; 133-146; 148-153; 155-159; 7-11; 15; 18-20; 23/1-2; 24/1-2; 27/1-2; 30-33; 36-40; 45/1-2; 49/1-2; 50/1; 51/2; 52/1-2; 60/1-2; 61-62; 66/1-2; 68-69; 70/1-2; 71/1; 79-81
• 336/19-22
• 0121/4-7; 336/47-53; 0107
• 014/7-9
• 016/6
• 0210/3-6, 9

2 sz. függelék

Babót község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2000. (VIII. 28.) Ök. rendeletéhez

Út mintakeresztszelvények:

3 sz. függelék

Babót község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2000. (VIII. 28.) Ök. rendeletéhez

Átmeneti szabályozással érintett területek