Zalabér Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló  1990. évi LXV. törvény 16. §. /1/ bekezdésében, továbbá a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény /a továbbiakban TeTV./42.§-ában kapott felhatalmazás alapján – a TeTV. végrehajtására kiadott 145/1999. /X.1./ Korm. rendelet / a továbbiakban TeR./ rendelkezéseire is figyelemmel-az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

   /1/ A szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa az elhunytakat megillető jogot a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében: szabályozza működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.

   /2/ A tisztességes temetéshez való jog bármely megkülönböztetésre tekintet nélkül mindenkit megillet.

   /3/ A temetés módja lehet világi és egyházi.

   /4/ Halottakat eltemetni csak temetőben szabad. Az elhamvasztott halottak maradványait  tartalmazó urnákat-a 31.§. /2/ bekezdésben írt kivételtől eltekintve-ugyancsak a temetőben szabad elhelyezni.

2. §

   /1/ Jelen rendelet hatálya a Zalabér-község közigazgatási területén működő köztemetőre-ideértve a jövőben létesülő temetőt is-, valamint az ezek fenntartásával és a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenységre és azok folytatóira terjed ki.

   /2/ Új temetőt létesíteni csak a TeR. ezzel kapcsolatos szabályainak betartásával lehet.

3. §

-   2   -

E rendelet alkalmazása szempontjából:

- temető: a település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldterületi jellegű, különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak:

köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, illetőleg a temetőnek az a része, amelyben az  önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti:

temetkezési emlékhely:a temetőn kívül, különösen a templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban, vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak  szétszórására szolgál:

temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól.

kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla:

kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek  összessége.

4. §

   /1/ A temető tulajdonosa köteles  a temető fenntartásáról, továbbá üzemeltetéséről saját maga, vagy szerződés alapján valamely gazdálkodó szervezet útján gondoskodni.

   /2/ A temető tulajdonosa köteles gondoskodni a temető kegyeleti méltóságának megőrzéséről, a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítéséről, kialakításáról. Köteles továbbá szabályzatot készíteni a temető használatának rendjéről.

   /3/ Amennyiben a jelen rendelet hatálybalépését követően valamely más szervezet temetőt létesít, úgy a temető fenntartásával, üzemeltetésével járó feladatokról a temető tulajdonosa köteles gondoskodni.

5. §

   /1/ A temető fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátását a jegyző ellenőrzi. Ennek keretében:

a./ A temető fenntartóját és üzemeltetőjét felhívhatja a jogszabályokban és a temető szabályzatban foglalt rendelkezések betartására.

b./ A szabályok megszegőivel szemben szabálysértési eljárást folytathat le.

c./ Ellenőrzi a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben foglaltak betartását. Szükség esetén kezdeményezheti a közszolgáltatási szerződés felmondását.

   /2/ A jegyző ellenőrzése során a köztemetőben vezetett nyilvántartásokba betekinthet és vizsgálhatja a temetőben szolgáltatást végzők jogosultságát.

-   3   -

II. fejezet

A KÖZTEMETŐK FENNTARTÁSA ÉS ÜZEMELTETÉSE

6. §

   /1/ A köztemető üzemeltetéséről a képviselőtestület saját állományú dolgozói útján gondoskodik.

   /2/ A feladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a képviselőtestület az önkormányzat éves költségvetési rendeletében biztosítja.

7.§

/1/ A köztemetők mindenkori üzemeltetőjének feladatai:

     a./ meghatározza a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási

          tevékenységek ellátásának temetői rendjét,

     b./ biztosítja az eltemetés /urnaelhelyezés/ feltételeit,

     c./ megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt,

     d./ biztosítja a ravatalozó, technikai berendezései, tárolók és hűtők, valamint a temető

          egyéb közcélú létesítményei /infrastruktúra/ karbantartását és működteti azokat,

     e./ vezeti és megőrzi a nyilvántartó könyveket,

     f./ tájékoztatja a temetőlátogatókat,

     g./ kijelöli a temetési helyeket,

     h./ elvégzi a temető és létesítményeinek tisztántartását, az utak karbantartását,

          síkosságmentesítését és a hóeltakarítást,

     i./ összegyűjti és elszállítja a hulladékot,

     j./ gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról,

     k./ összehangolja a temetéseket.

/2/ A temetőket körbe kell keríteni és biztosítani kell, hogy a temetőbe való be-és kijárás a

     kapukon keresztül történjen. Biztosítani kell, hogy a temető átjárás céljára ne szolgáljon.

/3/ Az üzemeltető köteles együttműködni a temetkezésben  érintett más szolgáltatókkal,

     illetve hatóságokkal.

8. §

/1/ A köztemető területe-ideértve a parcellákat és sírhelyeket is-és létesítményei feletti

     rendelkezési jog még ideiglenesen sem adható át, használatukra bérleti szerződés sem

     köthető.

/2/ A köztemető korlátozott használatú közterületnek minősül.

/3/ Köztemető fenntartására irányuló tevékenységet csak a köztemető üzemeltetője végezhet.

-   4   -

/4/ A temetőben elhelyezett sírok, síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési, illetve kártérítési

     felelősség sem az önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.

III. fejezet

A KÖZTEMETŐK RENDJE

10. §

/1/ A köztemető üzemeltetője a temető rendjére vonatkozó szabályok kialakítása során az alábbiak betartásával köteles eljárni:

a./ A temető rendjét szabályozó hirdetményeket a temető bejáratánál jól látható helyen ki kell

     függeszteni.

b./ A temetőben csak a sírok, sírboltok, síremlékek díszítésére szolgáló tárgyak / koszorúk,

     vázák, mécsesek, gyertyák, stb./ helyezhetők el. Szemetet kizárólag az arra kijelölt helyen

     szabad letenni.

c./ A temetőn belüli úthálózatot járható állapotban kell tartani.

d./ A temetőben keletkezett hulladékok gyűjtéséről hulladék-gyűjtő hely kijelölésével kell

     gondoskodni. A keletkezett szemét elszállításáról legalább negyedévente gondoskodni kell.

e./ A temetőben vízvételi lehetőséget kell biztosítani.

f./ A temető területén 12 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat. Az

    általa okozott károkért a szülő /törvényes képviselő/ tartozik, felelősséggel.

g./ Aki a gyertyát, vagy a mécsest meggyújtotta, a tűzveszély elkerüléséhez szükséges

     intézkedéseket meg kell tennie.

h./ A temetőbe állatokat bevinni tilos.

i./ A temetőben végzendő minden munka  elvégzéséhez-a sírgondozás kivételével-a temető

    üzemeltetője adhat engedélyt.

j./ Fát, cserjét a köztemető területén magánszemély nem ültethet. Ez alól kivételt képez a 

    sírra, vagy attól max. 30 cm távolságra ültetett az az örökzöld, amely teljes kifejlettségében

    nem magasabb 1,5 m-nél és átmérője nem több 0,6 m-nél. A 2 méter magasságot elérő,

    nem gondozott ültetvényeket a temető üzemeltetője eltávolíttathatja és az eltávolítás

    költségeit a sír gondozására kötelezettel szemben megtéríttetheti.

k./ Tilos a temetőben bárminemű reklám-tevékenységet folytatni.

-   5   -

11.§

/1/ A köztemetőben végzendő minden munkát-kivéve a sírok gondozását-be kell jelenteni a

temető üzemeltetőjének.

/2/ Sírok kiásását, betemetését és az ezzel járó egyéb munkákat csak a temetéssel megbízott temetkezési vállalkozó végezhet, egyeztetve a temető üzemeltetőjével.

/3/ A köztemetőben szakipari munkát végző vállalkozók kötelesek a temető üzemeltetőjének

megfizetni az általuk felhasznált energia használati díját, továbbá építőipari anyag tárolása esetén az egyébként fizetendő közterület-foglalkozási díjat.

/4/ A temetői munkákat úgy kell elvégezni, hogy az ne sértsen kegyeleti érdekeket, ne járjon károkozással.

IV. fejezet

A TEMETKEZÉSI HELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

12.§

/1/ A köztemetők belső kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét

„temetőrendezési tervben” kell meghatározni. A terv térképet /vázrajzot/ is tartalmaz, amelyen a temető egyes területei beazonosíthatók. A tervet az üzemeltető készíti, azt a képviselőtestület hagyja jóvá. A temető térképet a temető bejárata mellett ki kell függeszteni, a változásokat azon legalább évente át kell vezetni.

/2/ A köztemetőt sírhelytáblákra kell felosztani. A sírhelytábla a temetőrendezési tervben megjelölt olyan temetőrész, amely a nyugvási időt követően kiüríthető és temetés céljára ismételten igénybe vehető. A sírhelytáblákat sorszámozni kell, s azokról külön.külön táblakönyvet kell felfektetni. Külön sírhelytáblát kell kijelölni a felnőttek, a 10 év alatti gyermekek, halvaszületettek és elvetélt magzatok, továbbá a csonkolt testrészek eltemetésére.

A sírhelytáblákat elő kell készíteni a folyamatos temetésre.

/3/ A sírhelytáblákat számozott sorokra, azon belül sorszámozott sírhelyekre kell felosztani.

A díszsírhelyeket és a sírbolthelyeket külön kell jelölni. A sírhelyekről sírhelykönyvet kell vezetni.

13.§

/1/ Temetni, illetőleg  az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak temetkezés céljára kijelölt területen szabad.

       /2/ Temetkezésre használt helyek:

            Koporsós temetés esetén:

            - sírhelyek: egy, illetve két koporsó befogadására alkalmas temetési hely,

            - gyermeksírhelyek,

-   6   -

         - sírboltok /kripták/: legalább két koporsó befogadására szolgáló építési engedély

            alapján létesíthető al-és felépítményből álló temetési hely.

        Hamvasztásos temetés esetén:

        - a hamvakat tartalmazó urnák földbe temetésére: urnasírhelyek,

        - a hamvakat tartalmazó urnák építménybe való elhelyezésére:

               - urnafülkék /kolumbáriumok/, illetve

               - urnasírboltok.

/3/ A díszsírhelyek a köztemetőkben esetenként kijelölt egyes sírhelyek, amelyeket az elhunyt személy kimagasló érdemeinek elismeréséül-bármely természetes, vagy jogi személy, továbbá jogi személyisséggel nem rendelkező más szervezet javaslatára-Zalabér Község Önkormányzatának Képviselőtestülete örök temetkezési hely céljára adományoz. A képviselőtestület díszsírhelyek síremlékeinek felállításáról esetenként határoz.

A köztemető esetleges átrendezése, vagy megszűntetése esetén a díszsírok áthelyezéséről az önkormányzat képviselőtestülete dönt.

A meglévő, illetve a jövőben létesítendő díszsírhelyek és síremlékek fenntartásáról és gondozásáról az adományozáskor kell határozni.

14.§

/1/ A temetési helyek méretei:

     - egyes sír mérete:                      hossza 2,1 m szélessége 0,9 m, mélysége legalább 2 m

     - kettős sír mérete:                     hossza 2,1 m szélessége 1,9m, mélysége legalább 2 m

     - sírboltok mérete:-kétszemélyes hossza 2,7 m, szélessége 2,6 m,  mélysége 2,3 m

                                  - további személyek temetése esetén a szélesség 0,6 m-el, a mélység

                                    0,3 m-el nő.

    - gyermeksír 1,3 x 0,60 m, mélysége 1,6-2,5 méterig terjedhet.

   A sírok egymástól való legkisebb távolsága 0,6 m. A régi temetők esetében a feltételeket

   adottnak kell tekinteni.

   A sírgödröt kifalazni tilos.

Koporsós rátemetés esetén a felülre kerülő koporsó tetejének a föld felszínétől legalább 1,6 m

mélységre kell kerülnie.

/2/ A  kolumbáriumban az urnák tárolása 30 x 30x 45 cm-es belméretű és szilárd alappal  légmentesen  lezárt urnafülkében történhet.

/3/ Urna földbetemetése esetén az  urnasírhely mérete általában 80 x 60 cm, mélysége legalább 1 méter.

/4/ A díszsírhely egyes sírhely, 2,5 m x 1 m, 2,2 méterre  mélyített, hogy a későbbi rátemetés

lehetséges  legyen.

-   7   -

15. §

/1/ Síremléket csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető, vagy az általa felhatalmazott személy állíthat vagy távolíthat el.

/2/ A síremlékek szilárd alapra kell helyezni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet. A felállítandó síremlék tervét a temető üzemeltetőjének be kell mutatni.

Kegyeletet vagy a közízlést sértő síremléket felállítani tilos.

/3/ A temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak a temető

üzemeltetőjének történő előzetes bejelentés után, annak rendelkezései szerint szabad.

/4/ A temetési helyek megjelölésekor a TeR. erre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

16. §

/1/ ha a temető, vagy a sírtábla, a sor megtelt, a temetőt, temetőrészt le kell zárni,- kivéve azokat a sírtáblákat, amelyekben a temetkezés folyamatos, pl: fej-fej melletti sorokban történik.

/2/ A temető vagy temetőrész lezárásáról a képviselőtestület határoz.

/3/ A temető /temetőrész/ lezárását hirdetményben kell közzétenni. A hirdetményt a temetőkapun, a ravatalozón ki kell függeszteni.

A lezárás tényét a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

/4/ A lezárt temetőből és temetői tábláról a holttest maradványokat a használatba lévő temetőbe exhumálás útján lehet áthelyezni.

V. fejezet

A TEMETÉSI HELYEK HASZNÁLATI IDEJE ÉS DÍJA

17. §

/1/ A temetési hely felett rendelkezési jogosultságot annak megváltásával lehet szerezni.

/2/ A sírhelyek, urnasírhelyek használata a megváltástól  számítva 25 évre szól. /Rátemetés esetén az  utolsó koporsós rátemetés napjától, a kettes sírhely esetén az utolsó koporsós temetés napjától számított 25 év/.

/3/ A sírbolt /kripta/ használata  a kriptába történt utolsó  temetés után 60. év elteltével jár le, ezt  követően a temető tulajdonosa rendelkezik a kriptával.

-   8  -

/4/ A sírhelyek, sírboltok, urnasírhelyek, urnafülkék, urnasírboltok, további használati joga az eredetivel  azonos időtartamra ismételten megváltható, kivéve, ha a temető ennél rövidebb időn belül előreláthatóan megszüntetésre kerül. Ez esetben  a megváltás időarányos része visszatérítésre kerül.

/5/ A részben, vagy teljesen lezárt  temetőben a használati idő rátemetés esetén sem hosszabbítható  meg.

18. §

/1/ A temetési helyek  használatáért megváltási díjat kell fizetni.

A fizetendő díjtételeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

/2/ A használati  díjat az első megváltás alkalmával a temettető, vagy az általa megbízott, az

újraváltáskor a sír felett rendelkező hozzátartozó köteles megfizetni. A díjakat minden esetben a temetés, kihantolást, rátemetést megelőzően kell megfizetni.

/3/ Ha kettős sírnál az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetés nem történik, a használati jog megszűnik, ha az arra jogosult a használati jogot ismételten megváltja.

/4/ Ha a sírhely  nem váltható meg újra, de a hozzátartozó-a használati idő lejárta előtt-a holttest maradványokat /hamvakat/ a kiürítéskor ugyanabban a temetőben, vagy másik köztemetőben levő új sírba helyezi el, az új sírhely megváltási díja az eredeti sírhely megváltási árának időarányos összegével csökken.

/5/  A rokoni háttér nélküli, elhagyott, 25 éve gondozatlan sírok esetében a sírhelyeket újra

lehet értékesíteni, ha az üzemeltető hat hónap időtartamon  belül  legalább kétszer országos és helyi lapban, valamint a temetőben  jól látható helyen ezzel kapcsolatos hirdetményt tesz közzé és a sírokat nem váltja meg újra senki.

19. §

/1/ A temetési helyek magánforgalomban adás-vétel tárgyát nem képezhetik.

/2/ Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy a temetési helyet nem kívánja igénybe venni, úgy a használati díj időarányos részét-a visszatérítéskor érvényben lévő díjtételek alapul vételével –vissza kell téríteni. A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak a köztemető üzemeltetőjénél tett nyilatkozattal lehet lemondani.

20. §

/1/ A sírbolt, illetve sírbolthely feletti rendelkezési jogot a sírbolt létesítője, örököse, vagy az a személy gyakorolhatja, akinek jogosultságát a sírboltkönyvbe, illetve a nyilvántartásba bejegyezték. A sírbolt létesítőjének azt kell tekinteni, aki a használati díjat  befizette és e minőségben a sírboltkönyvbe bejegyeztette.

-   9   -

/2/ Arra nézve, hogy  valamely sírboltba, mely személyeket temethetnek, az /1/  bekezdésben

meghatározott személyeknek a rendelkezései irányadók.

Ha a rendelkezésre jogosult erről- e minőségének a sírboltkönyvbe történő bejegyzésekor-nem  rendelkezett, az üzemeltető felhívja a sírboltba eltemethető személyek pótlólagos bejelentésére. Ha a felhívásra a rendelkezésre jogosult személy három hónapon belül nem intézkedik, a sírboltba a házastársa, az élettársa, az egyenesági rokonai és azok házastársai, valamint azok oldalági rokonai és azok házastársai temethetők el.

/3/ Amennyiben a temetés az előző bekezdésben foglaltak alapján történik, és azt később a rendelkezni jogosult kifogásolja, sem a temető tulajdonosa, sem üzemeltetője kártérítéssel nem tartozik.

/4/ Magántulajdonban álló sírbolt magánkézből értékesíthető, a temető üzemeltetőjének értesítése és az alábbi kegyeleti szempontok betartása mellett:

      - Korábban a kriptában eltemetett elhunytak hamvait egy megváltott sírhelyben kell elhelyezni névmegjelölés mellett.

      - Aknakriptában feltöltéssel elválaszthatók az új temetések a korábbitól, azok névmegjelölésének meghagyása mellett.

      - A kripta férőhelyei megfelelő számban betemethetők.

/5/ Minden olyan esetben, ha korábban elhunytak hamvai a kriptában maradnak, gondoskodni kell, hogy neveik az erre a célra szolgáló márvány, műkő lapon, vagy más látható módon megőrzésre kerüljenek. A kripta eladását írásos szerződésben kell rögzíteni és a temető üzemeltetőjével a sírboltkönyv alapján igazoltatni kell. Jogutód nélküli kripták esetében  az utolsó betemetéstől számított porladási idő letelte után a kripta értékesítésének joga az önkormányzaté.

VI. fejezet

KÖZTEMETŐ LEZÁRÁSA, MEGSZÜNTETÉSE

21. §

/1/ Ha a köztemető megtelik, vagy egyéb fontos körülményt azt megkívánja, a képviselőtestület dönthet a temető lezárásáról.

/2/ Ha a köztemetőn belül temetőrész, sírhelytábla  telik meg, annak lezárását-amennyiben a temető üzemeltetését nem a tulajdonos biztosítja- az üzemeltető határozhatja el, a tulajdonos önkormányzat egyidejű értesítése mellett.

/3/ A lezárásról hirdetményt kell közzétenni a temetői tájékoztató táblán, a ravatalozón és az érintett temetőrészen.

-   10   -

22. §

/1/ Ha a köztemető  /temetőrész, sírhelytábla, sor/ lezárásától a jelen rendelet szerinti sírhelyhasználati idő eltelt, az újabb temetések lehetővé tétele céljából a képviselőtestület

dönthet  a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetéséről.

/2/ A temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetését megelőzően hirdetményben, további legalább három alkalommal a területi és országos sajtóban, és helyben szokásos módon közzé kell tenni úgy, hogy az első közzététel a megszüntetést megelőző hat hónappal, a továbbiakban pedig két havonként történjenek. A hirdetményt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a temetőkapun, a ravatalozón, és az érintett temetőrészen ki kell függeszteni.

23. §

/1/ Ha a temető, vagy temetőrész más célú felhasználásáról dönt a képviselőtestület, úgy gondoskodni kell a temetési helyek kiürítéséről.

/2/ A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről az üzemeltető gondoskodik. A kiürítés folytán megüresedett sírhelyek térítés nélkül kerülnek vissza a temető tulajdonosának a birtokába.

/3/ A még  le nem járt használati idejű temetési helyek áthelyezéséről a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal az üzemeltető állapodik meg.

/4/ A temető /temetőrész/ kiürítésekor a sírjellel, síremlékkel-a temető fenntartójának előzetes bejelentése után-annak létesítője, halála esetén örököse jogosult rendelkezni.

A létesítőt kártalanítani kell, ha a sírbolt, vagy át nem helyezhető síremlék megszüntetésére kerül sor. Ha a sírjel, síremlék létesítője, illetőleg annak örököse a temető kiürítésére megjelölt időpontig azzal nem rendelkezik, a síremléket a temető fenntartója értékesítheti, a síremléket kapott összeg kizárólag a temető fenntartására fordítható.

/5/ ha valamely urnafülke, illetőleg urnasírhely  használati ideje lejárt, a temető üzemeltetője hirdetményben tartozik a hozzátartozók figyelmét a lejárat előtt  legalább hat hónappal erre felhívni. A hirdetményt ilyen esetben az urnafülkét tartalmazó építmény, illetőleg urnasírhelytábla jól látható helyén  és a temető kapuján kell hat hónap időtartamra kifüggeszteni.

/6/ Ha az urnafülke /urnasírhely/ használati idejét a hozzátartozók nem hosszabbítják meg, a temető üzemeltetője a használati idő lejárta után kiürítheti, és az urnákat közös sírba temetheti, vagy közös fülkébe helyezheti.

-   11   -

24. §

/1/ A sír, vagy sírbolt felnyitását az elhalt közeli hozzátartozója, vagy az kérheti, aki az eltemettetésről gondoskodott. Ezt indokolt esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi  Szolgálat illetékes intézete engedélyezheti.

/2/ Temető /temetőrész/ kiürítésével összefüggésben  szükséges áttemetés esetén a sírnyitási engedély az eltemettető, illetőleg bármely hozzátartozó részére megadható.

25. §

/1/ A művészettörténeti, vagy művészi értéket képviselő síremléket, továbbá az ország, vagy Zalabér község életében jelentős szerepet játszó személyiségek, sírhelyét /urnáját/, síremlékét lebontani, felszámolni nem lehet, azok fenntartásáról, esetleges áthelyezéséről a képviselőtestület gondoskodik.

/2/ Az /1/ bekezdés szerinti sírhely /urna/, illetve síremlék megőrzésére javaslatot a település bármely polgára tehet. A döntés a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

VII. fejezet

A TEMETÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

26. §

/1/ Az elhunytat lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a halál beálltát követő 16 órán belül halott hűtőbe kell szállítani.

/2/ A kórházban vagy más egészségügyi intézményben elhunyt halott az intézmény hűtőjében is  tárolható.

/3/ Koporsós temetés esetén a halottat-ha jogszabály másként nem rendelkezik- a halott vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított  72 órán túl és 96 órán belül el kell temetni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a

- a halott vizsgálatot végző orvos erre engedélyt adott,

- a holttest hűtése az eltemetésig biztosított. Ez esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.

/4/ Hamvasztásos temetés esetén a halottat-hűtése mellett-a halott vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül kell elhamvasztani.

-   12   -

27. §

/1/ Ravatalozni csak a temetőben, az arra kijelölt helyen szabad. Ettől eltérni csak az illetékes tisztiorvos engedélyével lehet.

/2/ A halott a ravatalozóban a szertartás megkezdése előtt legfeljebb 3, de legalább 1 órával korábban helyezhető el. A ravatalozásig halottat hűtőben kell tárolni.

/3/ A ravatalozó helyiséget a temetés előtt legalább egy órával, de minden esetben a ravatalozás megtörténte után azonnal ki kell nyitni. A ravatalra helyezett koporsót a szertartás kezdetéig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani a koporsót, ha a holttest már oszlásnak  indult, vagy súlyosan roncsolódott állapotban van.

/4/ Légmentesen lezárva kell tartani a koporsót, ha az elhalt fertőző betegségben hunyt el. Biztosítani kell, hogy a koporsó közvetlen közelében se tartózkodjon senki.

/5/ Egy koporsó csak egy holttest elhelyezésére szolgálhat.

Az eltemettető ettől eltérően rendelkezhet, ha az anya halála, és az újszülött perinatális halála miatt az eltemetés egy időben történik.

/6/ A koporsót a földbe helyezés előtt véglegesen le kell zárni.

/7/ A temetést végző temetkezési vállalkozó köteles a ravatalozásra vonatkozó szabályokat megismerni és betartani.

28. §

/1/ Temetni hagyományos módon /koporsós temetés/, vagy hamvasztásos módon /a hamvak urnába helyezésével lehet.

/2/ A halottszállítás, a temetések, az újratemetések, a sír- és urnanyítások során be kell tartani TeR. vonatkozó szabályait.

29. §

/1/ Az elhaltakat általában-az elhalálozás ideje szerinti sorrendben-a következő sírokba kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket és sírboltokat. Indokolt esetben a temető üzemeltetője eltérően is rendelkezhet. Lezárt sírhelytáblában levő sírboltokba, vagy családi /kettő/ sírhelyekben a tábla lezárása után is szabad temetni.

/2/ Fertőző betegségben elhaltra csak a temetést követő egy év eltelte után szabad rátemetni.

-   13   -

/3/  Urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni, vagy sírhelyre rátemetni egyaránt szabad. A rátemetésnél ilyen esetben sírnyitási engedély nem szükséges, azonban ügyelni kell arra, hogy az urna a talaj szintjétől legalább egy méter mélységbe kerüljön, az egy urnafülkébe, vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a rátemethető urna számát a temető üzemeltetője határozza meg.

VIII. fejezet

A TEMETKEZÉSI TEVÉKENYSÉG

30. §

/1/ A temetkezési tevékenységet /temetkezési szolgáltatásokat/ a település területén csak a cégbíróságon bejegyzett vállalkozó, vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó /továbbiakban temetkezési vállalkozó/ végezhet.

/2/ A temetkezési vállalkozók kötelesek együttműködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében a temető üzemeltetőjével, az illetékes hatóságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel. Az együttműködés területeit, szabályait, a vállalkozó által nyújtott szolgáltatások körét célszerű megállapodásban rögzíteni.

/3/ A temetési szolgáltatások körébe tartozik különösen a temetésfelvétel, a helyi és a távolsági  halottszállítás, az elhunyt temetésére vonatkozó előkészítése / a halott öltöztetése, koporsóba helyezése/, a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a sírgödör kialakítása, a búcsúztatása, a sírba helyezés, a sír betemetése / a halott elhantolása/, a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás, és az újratemetés.

/4/ A temetkezési vállalkozónak  olyan magatartás kell tanúsítaniuk és üzletpolitikát kialakítaniuk, hogy a megrendelő igényét-adottságaitól, lehetőségeiktől függően-teljeskörűen kielégíthessék.

Ennek érdekében:

- Folyamatosan álljanak rendelkezésre /ügyelet, ügyfélszolgálat útján/.

- Rendkívüli szolgáltatást is vállaljanak /pl. baleset, stb./

-Álljanak készen helyettesítésre /vállalkozáson belül, vagy más vállalkozó közreműködésével/

-A szolgáltatás eszközeit tekintve megfelelő tartalékkal rendelkezzenek.

/5/ A temetkezési szolgáltatókkal szembeni egyéb követelmények tekintetében a TeR. rendelkezései az irányadók.

-   14   -

31. §

/1/ A temetési szertartást a hozzátartozók még kivételesen sem végezhetik el.

/2/ Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urna kivételesen a temetésről, elhamvasztásról gondoskodó személy részére kiadható- az átvétel igazolása, illetőleg e körülménynek a nyilvántartásba való  feljegyzése mellett.

IX. fejezet

A TEMETŐI KÖTELEZŐ NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE

32. §

/1/ A köztemető üzemeltetője állapotfelmérésen és kitűzésen alapuló nyilvántartókönyvet, tábla, sírhely-és sírboltkönyvet tartozik vezetni, továbbá a látogató közönség számára is hozzáférhető helyen  ellenőrzési naplót tartani.

/2/ A nyilvántartó könyvbe-minden temetés /urnaelhelyezés/ alkalmával- az alábbi adatok kerülnek:

- folyószám

- térképi azonosító szám

- ravatalozás helye és ideje, a temetés, az urnaelhelyezés, a hamvak szétszórásának napja,

- az elhalt neve, leánykori neve, születési ideje, utolsó állandó lakcíme, foglalkozása,                    

  elhalálozásának időpontja,

- a sírparcella, sírhelysor, temetési hely száma,

- az eltemettető neve, lakcíme,

- a temetést végző temetkezési vállalkozó neve,

- a szertartás jellemzői, a szokásostól eltérő események,

- a síremlékre /sírkőre/ vonatkozó jellemző adatok.

A nyilvántartásba-az idő és a hely megjelölésével-be kell vezetni, ha holttestmaradványok közös sírba kerülnek elhelyezésre.

A nyilvántartás mellett betűsoros névmutatót is vezetni kell.

A nyilvántartáshoz kell csatolni a halott eltemethetőségét igazoló okmányok másolatát.

/3/ A táblakönyvben az adott sírhelytáblában lévő sorokat és az azokhoz tartozó sírhelyeket kell nyilvántartani.

/4/ A sírhelykönyv az adott sírhelytáblán belüli-soronként is külön jelzett-sorszámozott sírhelyek nyilvántartása.

-   15   -

/5/ A sírbolt könyvbe az alábbi adatok kerülnek:

- a /2/. bek. szerinti adatok,

- a sírbolt száma,

- a sírbolt tulajdonosának a sírboltra vonatkozó rendelkezései.

/6/ Nyilvántartást kell vezetni azokról a síremlékekről, amelyek a köztemető fenntartójának a tulajdonába kerültek.

33. §

/1/ A temetői nyilvántartásokba az eltemettető /k/ és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy/ek/ betekinthet/nek/, részükre a köztemető üzemeltetője ingyenesen adatszolgáltatást köteles nyújtani, továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetési helye felől érdeklődőknek.

/2/ A temetői nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.

X. fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. §

/1/ Amennyiben a cselekmény nem bűncselekmény, szabálysértést követ el és 30.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a rendeletben foglaltakat megszegi, vagy kijátsza: így elsősorban:

a./ A temető rendjét megszegi, csendjét zavarja, a temetőhöz nem illő magatartást tanúsít, engedély nélkül gépjárművel behajt, a temető épületeiben, a temető tartozékaiban, növényzetében kárt tesz, szemetel, nem a kijelölt helyen tárolja a szemetet, állatot bevisz.

b./ A sírgödröt kifalazza.

c./ Síremléket bejelentés nélkül lebont, áthelyez.

d./ Lezárt temetőben sírboltot épít.

e./ Bejelentés nélkül végez munkát.

stb.

/2/ A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik.

-   16   -

35. §

Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a temetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 1999. évi LXIII. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 145/1999. /X.1./ Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.

36. §

/1/ Jelen rendelet kihirdetésének napja: 2000. szeptember 14. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

/2/ A rendelet 2000. október hó 1. napján lép hatályba.

Zalabér, 2000. szeptember 13.

Horváth Hajnalka jegyző                              P l e r   Zoltán polgármester

Kihirdetve !

Zalabér, 2000. szeptember 14.                 Horváth Hajnalka jegyző