Ikrény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2000. (XII. 22.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2025. 11. 21

Ikrény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2000. (XII.22.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2025.11.21.

(egységes szerkezetbe foglalva a 8/2001.(IX.03.), a 13/2003.(VII.03.), a 4/2005.(VII.02.), a 14/2005.(XII.15.), a 15/2005.(XII.15.), a 13/2007.(XI.5.), a 12/2008.(X.02.), a 14/2009.(XI.03.), a 2/2012.(II.22.), az 1/2013. (I.30.), az 1/2015. (I.14.), a 3/2016. (II.18.), a 11/2016. (VI.16.), a 12/2016. (VIII.4.), a 7/2020. (X.30.), a 4/2021. (III.30.), a 10/2021. (IX.14.), a 11/2023. (VI.22.), a 12/2023. (VIII.10.), a 22/2023. (XII.17.), az 5/2024. (III.21.), az 1/2025. (I.23.) és a 19/2025. (XI.20.) önkormányzati rendeletmódosításokkal)

Ikrény község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §1 Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását. A rendelet az alábbi mellékletekkel alkalmazandó:

1. számú melléklet: az SZ-J1/1 jelű, Rp.I.130-35 munkaszámú,Szabályozási és övezeti helyszínrajz I/1 című (továbbiakban SZ-J1 terv),

2. számú melléklet: az SZJ-1/2 jelű, Rp.I.130-28 munkaszámú,Szabályozási és övezeti helyszínrajz című (továbbiakban SZ-J1/2 terv),

3. számú melléklet: az SZ-J1/3 jelű, Rp.I.130-20/21 munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I/3 című (továbbiakban SZ-J1 terv),

4. számú melléklet: az SZ-J1/4 jelű, Rp.I.130-33 munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I/4 című (továbbiakban SZ-J1 terv),

5. számú melléklet: az SZ-J2 jelű, Rp.I.130-25 munkaszámú, Szabályozási terv – külterület szabályozás (továbbiakban SZ-J2 terv),

6. számú melléklet: az SZ-JK jelű, Rp.I.130-25 munkaszámú, Szabályozási terv – GYMSM övezetek (továbbiakban SZ-JK terv)

7. számú melléklet: Szabályozási tervek területi hatálya, munkaszám: Rp.I.130-25 című tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.

A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya Ikrény község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével - építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és a rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

Általános előírások

3. §

A község közigazgatási területén a beépített illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonalát és a belterületi határvonalat az SZ-J1 és az SZ-J2 tervek tartalmazzák.

Építési engedély köteles tevékenységek

4. §2

Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint

5. §

(1) A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik
a3) Beépített és beépítésre szánt terület
Vegyes terület
Településközpont vegyes terület TV
Lakóterület
Falusias lakóterület FL
Üdülőterület
Hétvégiházas üdülőterület Üh
Üdülőházas üdülőterület Üü
Gazdasági terület
Egyéb ipari terület IGE
Kereskedelmi, szolgáltató terület KG
Jelentős mértékű, zavaró hatású ipari terület IGZ
Különleges terület
Temető T
Sportterület SP
Vízügyi telephely Vízügyi telephely
Hulladékudvar H
b) Beépítésre nem szánt terület
Erdőterület E
Közlekedési és közműterület
Közútterület K
Közműterület Kö
Vasútterület VA
Mezőgazdasági terület MG
Zöldterület ZT
Egyéb területek
Vízgazdálkodási terület VT

Szabályozási elemek

6. §

(1) Kötelező szabályozási elem
- a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala
- a belterületi határvonal
- a szabályozási vonal
- a területfelhasználási egységek határvonala
- az építési övezetek határvonala
- az építési hely határvonala
- az építési vonal
- a megszüntető jel.
(2) A beépített tömbökben a területfelhasználási egységek közötti határvonal és az övezeti határvonal – amennyiben nem meglévő telekhatárra illeszkedik -, az övezetekre meghatározott, a telekméretekre vonatkozó előírásoknak megfelelően az SZ-J1 terven jelölthöz képest elmozdítható.
(3) A megszüntető jel az építési szempontból egynek tekintendő építési telkeken, területeken meglévő, építésjogi szempontból semmisnek tekintendő telekhatárok megjelölésére szolgál. A megszüntető jellel összevonásra jelölt telkek közül a telekösszevonás végrehajtása nélkül a már beépített telek az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető, a be nem épített telken önálló telekként épület nem építhető.
(4) A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához a szabályozási terv módosítása szükséges.
(5) Irányadó szabályozási elem az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
(6) Az irányadó szabályozási elemek az övezeti előírások keretei között megváltoztathatók.
(7) Az 1. számú mellékleten rögzített keretek között a tervezett szabályozási vonallal megjelölt közlekedési területek helye és mérete pontosítható. A pontosítás során az eltérés ± 5,0 m lehet.
(8) 4 Az SZ-J1/1 terven jelölt övezeti határ vonala a terven jelölthöz képest 5-5 métert elmozdulhat.”

A telekalakítás szabályai

7. §

(1) A telekmegosztások iránya egyezzen meg a SZ-J1 terven irányadó telekhatár vonallal jelölt telekalakítási irányokkal.
(2) Az új kialakítású telektömbökben egy telek átlagos maximális szélessége nem lehet nagyobb az övezetre előírt átlagos legkisebb telekszélesség kétszeresénél.
(3) 5 A SZ-J1 terven az övezeti jelben "K" jellel jelölt telekméret kialakult, vagy a SZ-J1 terv szerint kialakítandó telekállapotot jelent.
Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára való lejegyzés, a telekhatár rendezés és a nyeles telek alakítás esetét.
(4) 6 A rendelet hatálya alá tartozó területen nyeles telek alakítható. Nyeles telek alakításánál mind a megmaradó, mind a nyelek telek paraméterei az övezetre előírtaknak meg kell, hogy feleljenek, kivéve a K jellel jelölt értéket.
(5) 7

A telek beépítésének általános szabályai

8. §

(1) Az összevonásra, telekegyesítésre jelölt telkek közül a beépített telken – amennyiben az a területfelhasználási egységre, vagy övezetre előírt legkisebb beépíthető telek paramétereinek megfelel – a telekalakítás végrehajtása előtt épület építhető a meglévő telekre számított beépíthetőségi határig úgy, hogy hátsókerti méretét – a telekalakítás végrehajtásáig – a meglévő telek határától kell számítani.
(2) A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait az új közterület határtól kell számítani.
(3) Beépítetlen telek csak az SZ-J terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
(4) 8 Azoknak a kialakult és beépült telektömböknek a telkein, ahol az SZ-J1 terv új út kialakításával a meglévő telkek megosztását lehetővé teszi, építési tevékenység az út telkének kialakítása nélkül is engedélyezhető az alábbiak szerint:
a) a tervezett útterületen épület nem helyezhető el
b) a tervezett út telkének kialakításával létrejövő új építési telek területén, amíg annak közútról történő közvetlen gépjárműves megközelítése nem biztosított, épület nem helyezhető el.
(5) 9 Saroktelek beépítése esetén az övezetre meghatározott előkertet a gyalogúttal illetve kerékpárúttal határos oldalon nem kell elhagyni, minden más közút felől az előkert méretét tartani kell.
(6) 10 Saroktelek megosztásából létrejövő új beépítetlen telkek építési helyének határai:
Ha a telek utcai szélessége nagyobb, vagy egyenlő, mint a telek mélysége (fekvőtelek esetén), az építési hely szabadon álló.

építési hely határa

ha a megosztásából létrejövő új beépítetlen telek hátsókerti határa a tömbben lévő telkek azon oldalhatára, amelyiken az épületek állnak

ha a megosztásából létrejövő új beépítetlen telek előkerti határa a tömbben lévő telkek azon oldalhatára, amelyiken az épületek állnak

előkert

3,0m

0m

oldalkert

6,0m

6,0m

hátsókert

0 m

4,0m
Ha a telek utcai szélessége kisebb, mint a telek mélysége, az építési hely oldalhatáron álló a tömbre jellemző beépítési oldalhatárra illeszkedve

építési hely határa

előkert

kialakult, vagy 5,0 m,

oldalkert

6,0 m

hátsókert

4,0 m

A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

9. §

(1) Az építési telken épületet elhelyezni – az építmény terepcsatlakozása felett 2,0 m magasságban, 0,5 m-nél nem nagyobb kiállású eresz kivételével – az építési helyen belül lehet.
(2) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 tervek tartalmazzák.
(3) Amennyiben a SZ-J1 tervek egyes tömbökben nem tartalmaznak építési hely határvonalat, úgy az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal- és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(4) Ahol az SZ-J1 tervek meglévő telektömbben a telkek keresztirányú megosztását jelölik - irányadó telekhatárral - a meglévő telekre vonatkozó hátsókerti méret az övezetre előírt megengedhető legkisebb telekmélység és az övezetre vonatkozó hátsókert érték összege.
(5) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek (továbbiakban: főépületek) homlokzatainak egymás közötti távolsága nem lehet kevesebb az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságnál.
(6) A főépületek és egyéb épületek (továbbiakban: melléképületek) - az állattartó épületek kivételével - közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva vagy - állattartó épületek esetén a védőtávolságokra is figyelemmel -, legalább 3,0 m-es távolság tartásával építhetők.
(7) Amennyiben a SZ-J1 terv vagy az övezeti előírás építési vonalat határoz meg, arra a főépület homlokzatának - akárcsak részben - illeszkednie kell.
(8) A főépület földszinti padlóvonalát a telek megközelítésére szolgáló közút (meglévő vagy tervezett) korona szintjéhez képest legalább +0,3 m-re kell kialakítani.
(9) Utcai kerítés az SZ-J terv szerint meghatározott szabályozási vonalra építhető.
(10) Ha az építési övezetre előírt előkerti méret kisebb 5,0 m-nél, a saroktelkeken 5,0- 5,0 m előkertet kell biztosítani.

10. §11 -

Értékvédelem

11. §

(1) Műemlékek
a)12 Műemlékek:
magtár, Vasút utca (210/8 hrsz) kastély, Vasút utca (210/8 hrsz)
kártyaház, Vasút utca (210/8 hrsz)
b) 13 Műemlék telek: 210/2,3,4,5,6,8,9 hrsz.
c) Műemléki környezet: az SZ-J1/1 jelű terven jelölt terület.
d) 14
(2) Régészeti értékek
a) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek:
aa) 0177/1; 0177/5; 0200/3, 0205/2 hrsz
ab) 025 hrsz alszámai
ac) 033 hrsz alszámai
ad) 0171 hrsz alszámai
ae) 086/1 hrsz
af) 05/29 hrsz
ag) 210/1 hrsz
ah) és az SZ-J terveken régészeti lelőhely határa jellel körülhatárolt területek
b) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő, a talajfelszínt 30 cm-nél mélyebben megbontó földmunka végzése, beépítés esetén a hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.
c) Régészeti érdekű terület az SZ-J terveken ekként megjelölt terület.
(3) Helyi védelem
a) Helyileg védett érték:
aa) harangláb, Mária szobor (182 hrsz)
ab) emlékoszlop (59/10 hrsz)
ac) lesvár régi szivattyúház (0160/1 hrsz)
b) A helyi védett értékeket eredeti helyükön meg kell őrizni, jó karban tartásukat biztosítani kell.

Táj és természetvédelem

12. §

(1) Természeti terület a Holt-Rába medre. A partvonaltól számított 50,0 m-en belül, valamint a hullámtérben építményt nem lehet elhelyezni.
(2) 15 -
(3) Az alsóbbrendű, kisebb forgalmú utak (országos mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.
(4) NATURA 2000 területek helyrajzi számai:
025/32, 0122, ,135/2-5, 0136, 0137, 0147/1-3, 0149/2-5, 0149/7-11, 0150, 0151/1-3,
0152/1-2, 0153/1-3, 0154/2, 0155/2, 0156, 0157/1-2, 0158/3-8, 0159

Környezetvédelem

13. §

(1) Levegőtisztaság-védelmi besorolás: védett I. kategória.
(2) Vízvédelmi besorolás:
a) felszín alatti vizek: fokozottan érzékeny terület
b) felszíni vizek: VI. területi vízminőség-védelmi kategória
(3) Felszíni szennyeződésérzékenységi besorolás: felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület.
(4) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
(5) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:
- fák, bokrok 100 pollen/m3
- főfélék 30 pollen/m3.
(6) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely (hulladékudvar kivételével) nem alakítható ki.
(7) A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.
(8) A települési környezet védelme érdekében az új lakóterületek tehenészeti telep felé eső szegélyén legalább 20,0 széles védőerdősávot kell létesíteni.
(9) A település beépített területéhez kapcsolódó erdők művelési üzemtervének elkészítésekor a települési érdekeket is figyelembe kell venni, az erdők tarra vágását el kell kerülni, a rövid vágásérettségi idejű fákat hosszabb vágásérettségi idejű fákkal kell felváltani.

Zöldfelületek

14. §

(1) Településképi, utcaképi szempontból értékes, megőrzendő és szakszerűen kiegészítendő a Győri u. – Vasútsor u. – mint települési főutca – fásítása.
(2) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1/1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.
A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.
(3) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmények jellegének megfelelően kell kialakítani.
(4) Az ipari területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(5) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.
(6) A településtestbe ékelődő erdőket közjóléti, szociális erdőként kell továbbfejleszteni és kezelni. ( ÉKJ )

Védőtávolságok, védőterületek

15. §

(1) A település védendő területének védőterülete az annak határától számított 1000 m széles területsáv.
A védőterületen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló épület, épületcsoport csak a beruházó által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.
(2) Az IGZ jelű terület (tehenészeti telep) védőterülete a telep körüli 500 m széles területsáv.
A védőterületen belül lakó- és üdülő épület nem építhető.
(3) Az M1 autópálya tengelyétől mért 283-283,0 m széles területsávban, illetve a 85. számú főút tengelyétől mért 73-73,0 m széles területsávban zaj ellen védendő létesítmény csak a szükséges zajvédelmi beruházásokkal együtt (pl. zajvédő fal, zajgátló nyílászárók stb.) helyezhető el.
(4) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten
1. 400 kV-os vezeték: 28 – 28,0 m
2. 120 kV-os vezeték: 18 – 18,0 m
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(5) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
1. nagynyomású gázszállító vezeték: 46,0 – 46,0 m (védőcsőben 10,0-10,0 m)
2. nagyközépnyomású gázvezeték: 9,0 – 9,0 m
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(6) Folyók, vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelynek mérete:
- Rába folyó: 6,0 m
- Kepés-Lesvári főcsatorna: 3,0 m
- Ikrény-Lesvári csatorna: 3,0 m
- Holt-Rába: 3,0 m
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(7) A temető védőterülete a telekhatárától számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró (pl. vendéglátóhely) nem építhető.
(8) Az oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterülete a telekhatárától mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
(9) Az M1 autópálya és a 85. sz. főút védőtávolsága a tengelytől számított, 100,0 – 100, 0 m. A védőtávolságon belül építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(10) A 8. sz. GYSEV vasútvonal védőtávolsága a szélső vágánytól számított 50 m. A védőtávolságon belül építmény a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(11) A Rábca folyó árvízvédelmi töltésének lábától mért
1. 10,0 m-en belül építmény nem építhető, fás növényzet nem ültethető, azt gyepként kell fenntartani.
2. 110 m-en belül a munkagödör nyitással járó építési tevékenység engedélyezési folyamatában a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságot érintett hatóságként kell kezelni.
(12) A Győr-Csorna mikrohullámú adatátviteli összeköttetés védőövezete az
X1= 543875,00 Y1= 262405,00; X2= 513380,00 Y2= 253510,00 EOV
koordinátájú végpontok által meghatározott nyomvonaltól számított 50,0-50,0 m-es területsáv. A védőövezetben 20,0 m-t meghaladó építmény, építményrész nem építhető.
(13) A gyorsforgalmi utak tengelyétől számítottan legalább 50-50 m szélességű védelmi övezetet kell létrehozni.
A védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.
(14) 16 Az SZ-J1/1 terven tereprendezési kötelezés jellel jelölt területen az épületek járdatő szintje és a közterületi burkolatok szintje 111,50 m Bf szint alá nem kerülhet.

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

Lakóterület

16. §

(1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint: falusias lakóterület FL
(2) A falusias lakóterület övezetei
a) Lakóövezet
b) Intézményi övezet

A falusias lakóterület építési előírásai

17. §

(1) Telekméretek
a) A beépült, vagy kialakult telekosztású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó, az SZ-J1/1 terv övezeti előírásában szereplő előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
Amennyiben a kialakult telekszélesség eléri a beépíthető telek legkisebb átlagos szélességére előírt mértéket, valamint a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekmélység mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
b) 17 Beépíthető telek legkisebb méretének szabályozása:
ba) Beépíthető telek legkisebb átlagos szélessége a beépült, vagy kialakult telekosztású tömbben 14,0 m lehet. A beépíthető legkisebb telek területe, kivéve a 17. § (1) bekezdés c) pontjában külön szabályozott saroktelekekre vonatkozó előírást, 550 m2.
bb) Lf* övezetben a 17. § (1) bekezdés ba) pontjában foglaltaktól eltérően a beépíthető legkisebb telek területe 450m2.
c) 18A falusias lakóterületen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az SZ-J1/1 terven jelölttől eltérő mérettel és módon is alakíthatóak az alábbiak szerint:
A telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe érje el az 500 m2 terület nagyságot akár csak a saroktelek, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba valóbevonásával is
d) Pinceszinten lévő garázsba bejárat az utca felől nem létesíthető.
e) Tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton akkor létesíthető, ha az utcai homlokzat síkjáig a telek homlokvonalától legalább 8,0 m távolság biztosítható.
(2) 19 Az övezeti jelek értelmezése
FL lakóterületi lakóövezet
FL INT lakóterületi intézményi övezet
O oldalhatáron álló beépítési mód
Sz szabadon álló beépítési mód
K kialakult, vagy az SZ-J terv szerint kialakítandó
(5) 20 Lakóövezet FL
a) A lakóövezetben telkenként elhelyezhető
Főépületként
aa) egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy két egylakásos lakóépület, kivéve a Győri út – József A. utca közötti tömbbelső – feltárás övezeteit, ahol telkenként egy legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető.
ab) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó létesítmény, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató, helyi oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény.
ac) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település többi lakótömbjében szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb, egy lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) épület
Melléképületként
ad) az ab) pont szerinti építmények funkcióit kiegészítő gépjármű- és egyéb tároló
ae) állattartó épület
af) kisipari műhely
b) A telkeken a melléképületek csak az ab. pont szerinti építmények megléte, vagy egyidejű építése esetén építhetők.
c) Az ac) pontban felsorolt létesítmények önállóan (lakóház építése nélkül) csak azokon a telkeken építhetők, amelyek gyűjtőutak mentén helyezkednek el.
A lakóövezet egyéb tömbjeiben kisipari, kisüzemi létesítmény csak lakóépület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhető.
d) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak főépületek építhetők.
Egyéb épület, építmény - kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait- az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető, az OTÉK 31. § (4) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.
e) 21 Ha a gépkocsi tárolót az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10 m-en belül építik, akkor azt a főépülettel megegyező utcai homlokzatvonalra kell építeni, homlokzatukat formailag össze kell kapcsolni. Ez esetben a gépkocsi tároló csak magastetős lehet, falazatának, héjalásának külső megjelenése a főépületéhez hasonló legyen.
f) Önállóan épült kisüzemi termelő, tároló létesítmény utcai homlokfalának az utcai telekhatártól való távolsága nem lehet több 8,0 m-nél.
g) Oldalhatáron álló beépítésnél a 20,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket a telek oldalhatárán, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságra kell elhelyezni.
A 20,0 m-t elérő, vagy azt meghaladó szélességű telkeken az épületek az építési helyen belül – a h) pontra is figyelemmel – tetszőlegesen elhelyezhetők. Ebben az esetben is a melléképületeket a főépület oldalkerti építési vonalára kell építeni.
h) Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is. Három egymás melletti lakótelek beépítésénél az előkerti határvonaltól az építési vonal legfeljebb 3,0 m-re a telek belseje felé egységesen elmozdítható
i) Az oldalhatáron álló építési hely - beépítetlen tömbben - K-NY-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron áll, kivéve, ha a SZ-J1/1 terv másként jelöli. Már többnyire beépült tömbben, az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal.
Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben, kialakult beépítés esetén, amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan építhető úgy, hogy a tömb beépítési oldalát jelentő oldalhatártól legalább 1,0 m, a másik oldalhatártól legalább 3,0 m távolságot kell biztosítani.
j) A szomszédos telkeken álló "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti legkisebb távolság beépített tömbben 4,0 m, beépítetlen tömbben 6,0 m lehet.
k) Az építési hely határai, ha az SZ-J1/1 terv nem jelöli:
beépített tömbben beépítetlen tömbben, vagy legalább három
egymás melletti beépítetlen teleknél

előkert
oldalkert

kialakult
4,0 m

5,0 m
6,0 m

hátsókert

6,0 m(4,0 m*)

6,0 m(4,0 m*)
*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb.
l) Saroktelken a fő- és melléképületet közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.
m) Az oldalhatáron álló beépítésű lakótömbökben igény szerint ikresen is lehet a 2-2 szomszédos telket beépíteni, ha a két telek szélessége külön-külön nem nagyobb, mint a beépíthető legkisebb telek szélessége. Ikres beépítési mód esetén az épületeket a közös oldalhatárra kell építeni oly módon, hogy az épületek külsőleg egy épület képét mutassák.
n)22
o) 23
p)24
q) 25 A beültetési kötelezettség jellel jelölt telekrészeken legalább 4m széles, lombos fából és cserjéből álló takaró fásítást kell létrehozni és fenntartani.”
r)26 A rendelet hatálya alá tartozó területen falusias lakóövezetekben a nyúlvánnyal feltárt telkeken egy rendeltetési egység helyezhető el.
s) 27A rendelet hatálya alá tartozó területen falusias lakóövezetekben a nyúlvánnyal feltárt telken csak földszintes lakóépület építhető.
(6) 28
(7) Intézményi övezet FL INT
a) Az övezetben a település intézményi alapellátását biztosító létesítmények helyezhetők el.
b) Az intézményi épületben annak működtetéséhez kapcsolódóan legfeljebb 1 db lakás kialakítható.
c) A telkeken az intézményi épület mellett egy épületben megépítve, legfeljebb 30 m2 területű tároló épület építhető. Állattartó épület nem helyezhető el.
d) 29A tornacsarnok területének építési előírásai:
Az FL INT övezetben a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítésze GYA/19-1/2012 számú felmentése alapján az övezetben történő telekalakítás után, a visszamaradó FL INT* jelű övezetben a falusias lakóterületre vonatkozó megengedett legnagyobb beépítettségi értéket továbbá a kialakítandó legkisebb zöldfelületi értéket a helyi építési szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell figyelembe venni.
Az FL INT* jelű intézményi övezetben a beépítési mód (K) kialakult, a megengedett legnagyobb beépítettség (K) kialakult, a kialakítandó legkisebb zöldfelület (K), kialakult. Amennyiben a tornacsarnok elbontásra kerül, úgy ezen a területen épület szabadon állóan helyezhető el, az SZ-J1/1 terven jelölt építési hely határain belül, a telek 30%-ának beépítésével, 50%-os legkisebb zöldfelülettel.
(8) 30 Távközlési műtárgy övezete
Az övezetben távközlési műtárgy helyezhető el a kialakult jellemzőkkel.
(9) A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvíz vezetékkel
- a közüzemi csatornahálózat üzembe helyezéséig zárt szennyvíztározóval
- a csatornahálózat üzembe helyezése után közműves szennyvízvezetékkel
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal
(10) A lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi előírások
a) levegőtisztaság-védelmi besorolás: védett I. kategória
b) zajvédelem: lakóterület laza beépítéssel üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A, éjjel 40 dB/A
c) kötelező szennyvízcsatorna rákötés (a hálózat üzembe helyezése után)
d) a szennyvízszikkasztók és zárt szennyvíztárolók felszámolása (a hálózat üzembe helyezése után).
(11) 31 A lakóterületen a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára önálló parkolóterület és garázs nem építhető.

Hétvégiházas üdülőterület

17/A §32

(1) Hétvégi házas terület építési övezete a Szabályozási terveken Üh jellel jelölt építési övezet, melyben csak egy legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépület helyezhető el.
(2) Az övezetben maximum egy személy gépkocsi tároló helyezhető el.
(3) Az övezetben raktár épület önállóan elhelyezhető.
(4) Az övezetben az épületek maximális épületmagassága: 4,0 m.
(5) Az övezetben az alakítható telek legkisebb mérete: 400m2.
(6) Az övezetben az alakítható telek legnagyobb mérete: 2000 m2
(7) Az övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége: 10%
(8) Az övezet telkein, új beépítések esetén az előkert 5,0 méter, az oldalkert 2,0 méter nagyságú legyen.

Üdülőházas üdülőterület

17/B §33

(1) Üdülőházas terület építési övezete a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet, melyet csak vízi sportolás és fürdőzés céljára lehet felhasználni.
(2) A fő funkciók mellett, a területet igénybe vevők ellátására kereskedelmi, vendéglátó és szociális építményeket lehet építeni. A terület karbantartásához, működtetéséhez fenntartó épületek építhetők.
(3) A megengedett legnagyobb épületmagasság 7,0 m. A vízi sportolási építmények tartószerkezeteinek megengedett legnagyobb magassága 15,0 m.
(4) A védelmi célú fásítás területén gyalogutat és kerti építményeket lehet elhelyezni úgy, hogy a kerti építmények a védőfásítás területének 3%-nál nagyobb részét nem foglalhatják el.
(5) A védelmi célú fásítás növényzetét legalább 40%-ban a tájra jellemző fafajokból kell összeállítani, lombkoronaszint, magas cserje szint, alacsony cserje szint kialakításával. A lombkoronaszint kifejlett állapotban legalább 50%-os záródású legyen.
(6) A GYSEV vasúti területétől a növényeket olyan távolságra kell ültetni, hogy azok kidőlés esetén se kerüljenek a vasúti űrszelvénybe.
(7) Épület az SZ-J terven jelölt építési helyen belül helyezhető el.
(8) A terület felszíni szennyeződésérzékenységi besorolása: felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny. A talaj, a talajvíz és a vízfelület tisztaságára veszélyes anyagokat különös gondossággal kell kezelni.
(9) A területen építendő épületeket a közüzemi csatornahálózat megépültéig zárt szennyvíztárolóval kell ellátni. A létesítményeket a csatornahálózat megépülte után a szennyvízelvezető rendszerre rá kell kötni.

Gazdasági terület

18. §

A gazdasági terület felosztása a sajátos használat szerint
a) kereskedelmi, szolgáltató terület KG
b) jelentős mértékű, zavaró hatású ipari terület IGZ
c) egyéb ipari terület IGE

Kereskedelmi, szolgáltató terület

19. §

(1) 34 A kereskedelmi, szolgáltató területen a nem csak az alapfokú települési igények kielégítésére szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és jelentéktelen mértékben zavaró hatású termelő létesítmények és a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára önálló parkolóterület és garázs építhető.
(2) 35 -
a) Övezeti előírások

KG1 G övezet

KG1 L övezet

beépítési mód

szabadonálló

megengedett legnagyobb
beépítettség:


50%

kialakítandó legkisebb
zöldfelület:


30%

megengedett legnagyobb
építménymagasság:


7,5 m


7,5 m; 6,0 m

kialakítható legkisebb
telekszélesség:


-


30 m

kialakítható legkisebb
telekmélység:


-


60 m

kialakítható legkisebb
telekterület:

5000 m2

2000 m2
Az építési hely határai:
- a közterülettel határos telekhatárok mentén: 10,0 m
- az eltérő területfelhasználású területek felől: 10,0 m
- az azonos területfelhasználású telkek között az oldalkert 4,0 m, a hátsókert 6,0 m.
Ahol az SZ-J1/1 terv kötelező fásítás jelöl, ott az építési hely határvonalát a telekhatártól a fásítás szélességével megnövelten kell kijelölni.
b) A KG1 L övezetben a gazdasági épületben egy lakás építhető, a KG G jelű övezetben lakás nem építhető.
c) A KG1 terület épületeinek építészeti formálásánál tekintettel kell lenni a műemléki környezetre, a településközpont közelségére.
(3) A KG2 jelű területen olyan tevékenységek számára építhető épület, amelyek egy lakóteleknyi mérető telken elférnek.
a) A területen a gazdasági épületben egy lakás kialakítható, de önállóan lakás nem építhető, a gazdasági épület teljes egészében lakássá nem minősíthető.
b) A területen a gazdasági épületek építészetileg (forma, tömeg, anyaghasználat) harmonikusan illeszkedjenek a lakóépületekhez.
c) Övezeti előírások

beépítési mód:

oldalhatáron álló (a tömbre
jellemző beépítési oldalon)

megengedett legnagyobb
építménymagasság:

4,5 m

kialakítható legkisebb telekszélesség:

18 m

kialakítható legnagyobb telekszélesség:

25 m

kialakítható legkisebb telekmélység:

K; 50 m

kialakítható legnagyobb telekmélység:

K; 60 m

kialakítható legkisebb telekterület:

értelem szerint

Az építési hely határai:

előkert:

5,0 m

oldalkert:

6,0 m

hátsókert:

6,0 m
(4) A KG3jelű területen (SZ-J1/3 terv) kereskedelmi, bemutató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató és az ezeket kiszolgáló igazgatási (iroda) épületek építhetők. Lakás nem alakítható ki.
(5) a) A KG4 jelű területen (SZ-J1/4 terv) az úti forgalmat kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó épületek, közlekedési ellátó, kiszolgáló létesítmények kiállító, bemutató épületek építhetők.
Az építési telkek beépített (beépítésre tervezett) területének legfeljebb 30%-án az alapfunkció ellátását biztosító, kiegészítő termelési, termék-előállítási tevékenység folytatható, erre a célra épület, vagy épületrész létesíthető. A területen a gazdasági épületben telkenként egy lakás – a tulajdonos, vagy a személyzet számára - kialakítható.
b) Övezeti előírások

beépítési mód:

szabadonálló

megengedett legnagyobb beépítettség:

25%

kialakítandó legkisebb zöldfelület:

20%

megengedett legnagyobb
építménymagasság:


10 m

kialakítható legkisebb telekterület:

5000 m2

az építési hely határai:

közterülettel határos telekhatárok mentén: 10,0 m az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 5,0 m
hátsókert: 6,0 m
c) A 85. sz. főút területének határától mért 50 m-en belül csak üzemanyagtöltő állomás és kiszolgáló létesítményei építhetők.
d) A területen áthúzódó nagyközépnyomású gázvezeték feletti területet leburkolni nem lehet, azt burkolattal a lehető legrövidebb szakaszon csak keresztezni lehet.
A gázvezeték és védőövezete (a csőtengelytől mért 9,0-9,0 m) le nem keríthető, akadálytalan megközelíthetőségét biztosítani kell.
A gázvezeték védelme érdekében a vezetékkel érintett telkek esetén a hatályos jogszabályban előírtakon túl építési engedély köteles a burkolatépítés és a kerítésépítés.
e) A 400 kV-os és a 220 kV-os villamos távvezeték biztonsági övezetén belül
ea) Be kell tartani az MSZ 151-es szabvány előírásait
eb) Az építési engedélyezési eljárásban az OVIT RT-t, mint a távvezeték üzemeltetőjét érintett hatóságként kell kezelni.
(6) 36 A tgk parkoló övezetben teher és személygépkocsi parkolók és a hozzájuk kapcsolódó kiszolgáló építmények építhetők. Az övezetben legalább 10 nyergesvontató számára kell parkolási lehetőséget biztosítani.
(7) A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
a) közműves villamos energia vezetékkel
b) a KG1 és KG2 jelű területeket közüzemi ivóvíz vezetékkel
c) a KG3 és KG4 jelű területeket legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel
d) a KG1, KG2 és KG3 jelű területeket a közüzemi csatornahálózat üzembe helyezéséig zárt szennyvíztározóval, az üzembe helyezés után közüzemi szennyvízvezetékkel
e) a KG4 jelű területet az Abda-Győr meglévő nyomóvezetékig kiépített közüzemi csatornahálózattal
f) a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
(8) A kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó környezetvédelmi előírások
a) levegőtisztaságvédelmi besorolás: védett I. kategória
b) zajvédelmi besorolás:
KG1 terület: iparterület
KG1 L övezet: lakóterület laza beépítéssel
KG2 terület: lakóterület laza beépítéssel
KG3 terület: intézményterület tömör beépítéssel
KG4 terület: iparterület
c) kötelező hulladékelszállítás
d) kötelező szennyvízcsatorna rákötés
KG1, KG2, KG3 - csak a községi közüzemi hálózat üzembe helyezése után
e) a szennyvízszikkasztók és a zárt szennyvíztárolók felszámolása (a hálózat üzembe helyezése után)
Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület
20. §
(1) A területbe (jele: IGZ ) az 1000 férőhelyes szarvasmarhatelep tartozik.
(2) A területen az állattartó kapacitás bővítését nem eredményezően állattartó épületek és az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló, kezelő épületek építhetők.
(3) 37 -
(4) 38 Övezeti előírások:
- beépítési mód: szabadonálló
- megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
- kialakítandó legkisebb zöldfelület: 30%
- megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,0 m
- építési hely SZ-J 2 terv szerint - az övezetben telekalakítás nem engedélyezhető
(5) A terület közművesítési előírásai:
- közüzemi villamos energia ellátás
- legalább saját kútról táplált ivóvízvezeték
- zárt kommunális szennyvíztároló
- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árok.
(6) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- levegőtisztaság-védelmi besorolás: védett I. kategória
- zajvédelmi besorolás: iparterület
- kötelező hulladék elszállítás
- elhullott állatok kötelező elszállítása.

Egyéb ipari terület

21. §

(1) a) Az IGE jelű területen kis és közepes mérető vállalkozások számára alakíthatók telkek, építhetők épületek
b) Az ipari területen termelő, raktározási, a közúti szállításhoz kapcsolódó árukezelési, járműellátási tevékenység folytatható. Lakás nem építhető.
c) Övezeti előírások:
beépítési mód: szabadonálló megengedett legnagyobb beépítettség: 50% kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25% megengedett legnagyobb építménymagasság: 10,0 m kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m2 az építési hely határai: előkert: 10,0 m
oldalkert: 5,0 m
hátsókert: 6,0 m
d) Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: közüzemi villamos energia vezetékkel,
legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel, a községi közüzemi szennyvízcsatorna üzembe helyezéséig zárt szennyvíztározóval, az üzembe helyezés után közüzemi szennyvízvezetékkel, a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
e) Az ipari terület környezetvédelmi előírásai: levegőtisztaság-védelmi besorolás: védett Ő. kategória zajvédelmi besorolás: iparterület kötelező hulladékelszállítás a községi csatornahálózat megépülte után kötelező rákötés a szennyvízcsatornára.
f) Az ipari terület mezőgazdasági területekkel érintkező határán az épületek építésével egyidőben legalább 8,0 m széles takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás háromszintű növényzetből álljon – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – tömör zárású legyen. A fásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajok alkossák.
Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.
Az iparterület 84306. sz. út felőli határán a telkek zöldfelületét díszkertként kell kialakítani.
(2)
a) A Gip jelű területen kereskedelmi, szolgáltató, kiállító, bemutató, raktár és termelő, illetve a gazdasági épület építésével egy időben, vagy annak építését követően az ezeket kiszolgáló igazgatási és szociális tevékenységek számára építhető épület, alakítható telek.
b) 39A Gip jelű terület övezeti előírás:
a) beépítési mód: szabadonálló
b) megengedett legnagyobb beépítettség: 50%
c) kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25%
d) kialakítható legkisebb telekterület: 4 000 m2
e) megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,0 m
f) az építési hely határai:
előkert 6,0 m
oldalkert 6,0 m
hátsókert 10,0 m
bg) az övezet telkein nyeles telek alakítható, nyeles telek alakítása esetén a nyél minimális szélessége 8,0 méter.
bh) nyeles telek kialakításánál a vonatkozó, hatályos jogszabályokat be kell tartani.40
bi) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet 7. § (1) értelmében „A fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltés menti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné.
bj) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 32. § (3) bekezdése szerint „A töltéskoronán és rézsűn, illetve a mentett és vízoldali védősávokban csak a töltéstartozékok és - szükség esetén - az árvízvédelmi mű infrastrukturális létesítményei helyezhetők el.
bk) 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 23. § * értelmében Az árvízvédelmi földmű és fal mentén a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 méteren, a mentett oldalon pedig 110 méteren belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság), települési önkormányzat fenntartásában lévő másodrendű árvízvédelmi mű esetén, a védelemvezető polgármester hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet.
bl) Az iparterület szennyvizeit a szükséges előtisztítás után közüzemi csatornába kell vezetni. Közműpótló létesítmény nem létesíthető. Az ipari és veszélyes hulladékot a területről a jogszabályok szerint el kell szállítani. A települési hulladékot vagy a községi hulladékszállítási rendszer keretében, vagy ha a hulladék elbánás ennél lényegesen kedvezőbben történik, akkor saját elbánással kell ártalmatlanítani és véglegesen elhelyezni.
bm) Az iparterület felszín alatti vizek tekintetében szennyeződésre fokozottan érzékeny területnek minősül. A telkekről a csapadékvíz a csapadékvízgyűjtő tóba csak a szükséges mértékű előtisztítás után juthat.
c) Közműellátás
Az iparterület telkeit az épületek használatbavételéig el kell látni elektromos árammal közüzemi ivóvízhálózattal közüzemi csatornahálózattal a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal
d) Az iparterület környezetvédelmi előírásai levegőtisztaságvédelmi besorolás: védett I. kategória zajvédelmi besorolás: iparterület kötelező szennyvízcsatorna rákötés az iparterületen keletkező települési hulladékot a külön jogszabály szerint kell kezelni.
e) Zöldfelületek
Az ipari telkek kötelezően előírt zöldfelületét növénnyel fedetten kell kialakítani az első épület megépítésével egyidőben.
ea) A Rábca folyó töltésével határos telekhatár mentén – a töltéslábtól mért 10 m-es területsávon túl legalább 8,0 m széles takarófásítást kell létrehozni
– a tájra jellemző őshonos fa és cserjefajok felhasználásával.
eb) Az országos közút felőli telekhatár menti – az építési helyen kívüli – teleksávot díszkertként kell kialakítani és fenntartani.
f) Közúti feltárás
Az iparterület telkeinek közúti feltárása a SZ-J1/4 terven K GYjellel jelölt gyűjtőutakról történhet.
Ipari telek nem tárható fel a települési mellékútról, a 85. számú főútról és a 85. számú főutat az iparterületi gyűjtőúttal összekötő utakról.
g) 41
(3) a) Az GipK jelű terület az iparterület központja, ahol a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak mellett az iparterületet, vagy az azt igénybe vevőket kiszolgáló, önálló igazgatási, szociális, kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató létesítmények építhetők, ezek számára telek alakítható.
b) Övezeti előírások
beépítési mód: szabadonálló
megengedett legnagyobb beépítettség: 50%
kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25%
kialakítható legkisebb telekterület: 2 000 m2
megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,0 m
az építési hely határai:
előkert: 8,0 m
hátsókert: 6,0 m
oldalkert: 6,0 m
c) Közműellátás
Az iparterület telkeit az épületek használatbavételéig el kell látni elektromos árammal
közüzemi ivóvízhálózattal
közüzemi csatornahálózattal
a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal
Az iparterület közterületét (közút) el kell látni nyílt csapadékvíz elvezető árokkal közvilágítással
d. , Az iparterület környezetvédelmi előírásai levegőtisztaságvédelmi besorolás: védett I. kategória
zajvédelmi besorolás: iparterület
kötelező szennyvízcsatorna rákötés
az iparterületen keletkező települési hulladékot a külön jogszabály szerint kell kezelni.
(4)
a) Az IG3 jelű területen nagy telephelyigényű kereskedelmi, szolgáltató, kiállító, bemutató, raktár létesítmények és az ezekben folyó tevékenységet nem zavaró termelő tevékenységek számára építhető épület, alakítható telek. Lakás nem építhető.
b) Övezeti előírások:
beépítési mód: szabadonálló
megengedett legnagyobb beépítettség: 50%
kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25%
kialakítható legkisebb telekterület: 20000 m2
megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,0 m azzal a megkötéssel, hogy az épület 85. számú főút felőli homlokzatmagassága legfeljebb 7,5 m lehet
az építési hely határai:
a közlekedési területekkel határos telekhatártól : 10,0 m,
az eltérő területfelhasználású területtel határos telekhatártól : 20,0
az azonos területfelhasználású telkek határától : 10,0 m
c) Közműellátás
Az iparterület telkeit az épületek használatbavételéig el kell látni elektromos árammal
közüzemi ivóvízhálózattal
közüzemi csatornahálózattal
a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal
d) Az iparterület környezetvédelmi előírásai
zajvédelmi besorolás: iparterület
kötelező szennyvízcsatorna rákötés
az iparterületen keletkező települési hulladékot a külön jogszabály szerint kell kezelni.
e) Zöldfelületek
Az ipari telkek kötelezően előírt zöldfelületét növénnyel fedetten kell kialakítani a telekre kerülő első épület megépítésével egyidőben.
Az országos közút felőli telekhatár menti – az építési helyen kívüli – teleksávot díszkertként kell kialakítani és fenntartani.
f) Közúti feltárás
Az iparterület telkeinek közúti feltárása a SZ-J1/4 terven K6 GY jellel jelölt gyűjtőútról történhet.
g) Értékvédelem
A szabályozott területen régészeti lelőhely található. A tervezett beruházások előtt a várható régészeti érintettséget egyedileg vizsgálni kell.
(5) 42 A Gip T jelű ipari gazdasági területen ipari, gazdasági termelő, kereskedelmi, kiszolgáló, raktározó illetve a gazdasági épület építésével egy időben, vagy annak építését követően az ezeket kiszolgáló igazgatási és szociális tevékenységek számára építhető épület, alakítható telek.
(6) 43 A Gip T jelű ipari gazdasági terület övezeti előírásai:
a) beépítési mód: szabadonálló
b) megengedett legnagyobb beépítettség: 60%
c) kialakítandó legkisebb zöldfelület: 20%
d) kialakítható legkisebb telekterület: 4 000 m2
e) megengedett legnagyobb építménymagasság: 21,0 m
f) az építési hely határai:
fa) a közlekedési területekkel határos telekhatártól 10,0 m
fb) az eltérő területfelhasználású területtel határos telekhatártól 10,0 m.
(7) 44 A Gip2 jelű területen kereskedelmi, szolgáltató, kiállító, bemutató, raktár es termelő, illetve a gazdasági épület építésével egy időben, vagy annak építését követően az ezeket kiszolgáló igazgatási és szociális tevekénységek számára építhető épület, alakítható telek.
a) A Gip2 jelű terület övezeti előírásai:
aa) beépítési mód: szabadonálló
ab) megengedett legnagyobb beépítettség: 50%
ac) kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25%
ad) kialakítható legkisebb telekterület: 5 000 m2
ae) megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,0 m
af) az építési hely hatarai:
közterülettel határos telekhatárok mentén: 10,0 m az azonos területfelhasználású telkek
között: oldalkert: 5,0 m
hátsókert: 6,0 m
ag) az övezet telkein nyeles telek alakítható, nyeles telek alakítása esetén a nyél minimális szélessége 8,0 méter.
ah) nyeles telek kialakításánál a vonatkozó, hatályos jogszabályokat be kell tartani
b) A 85. sz. főút területének határától mért 50 m-en belül csak üzemanyagtöltő állomás és kiszolgáló létesítményei építhetők.
c) A területen áthúzódó nagyközépnyomású gázvezeték feletti területet leburkolni nem lehet, azt burkolattal a lehető legrövidebb szakaszon csak keresztezni lehet.
A gázvezeték es védőövezete (a csőtengelytől mert 9,0-9,0 m) le nem keríthető, akadálytalan megközelíthetőséget biztositani kell.
d) A Gip2 jelű építési övezetben az egyedi közmű berendezés alkalmazása, egyedi szennyvízkezelési megoldás engedélyezhető

Mezőgazdasági ipari terület

22. §

(1) A területbe (jele: IGMG ) a Lesvár-pusztai majorság tartozik.
(2) 45 Az ipari területen a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó raktározási, tárolási, takarmány-előállítási tevékenység folytatható, azok számára épület építhető. A területen a mezőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges iroda, mérlegház és kiszolgáló épület elhelyezhető.
(3) A területen lakás nem építhető, a meglévő lakások szolgálati lakásként fenntarthatók.
(4) Övezeti előírások:
beépítési mód: szabadonálló
megengedett legnagyobb beépítettség: 50%
kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25%
megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult
kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult telekméret nem változtatható
az építési hely határai: a kialakult állapot szerint
(5) A terület közművesítési előírásai
közüzemi villamos energia ellátás
legalább saját kútról táplált ivóvízvezeték
zárt szennyvíztároló
a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árok.
(6) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások levegőtisztaság-védelmi besorolás: védett I. kategória, zajvédelmi besorolás: iparterület lakóépületekkel vegyesen kötelező hulladékelszállítás
(7) 46 Az ipari mezőgazdasági területen, az SZ-J1/3M jelű tervlapon jelölt helyen és szélességben védőfásítást kell telepíteni.

Különleges terület

23. §

(1) A különleges terület felosztása a sajátos területhasználat szerint:
a) temető
b) sportpálya
c) vízügyi telep
d) hulladékudvar
(2) A temető területén a sírkert és a kiszolgáló épületek helyezhetők el. Az építési hely határai: a telekhatároktól mért 8,0 m.
A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m, megengedett legnagyobb beépítettség 2%.
(3) A sportpálya területén a labdajáték tér (terek), a sportpályát kiszolgáló parkolók helyezhetők el, szociális, kereskedelmi és vendéglátó épületek építhetők.
Övezeti előírások
beépítési mód: szabadonálló
megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
kialakítandó legkisebb zöldfelület: 70%
megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
kialakítható legkisebb telekterület: SZ-J1/1 terv szerint
az építési hely határai: SZ-J1/1 terv szerint
(4) A vízügyi telepbe a lesvári helyi védettségű volt szivattyútelep, és a működő vízügyi telephely tartozik.
A területen a kialakult beépítési magasságnak megfelelő új, a vízügyi tevékenységhez kapcsolódó építmények építhetők, legfeljebb a telkek 40%-ának beépítésével. Az építési hely határai a kialakult határok.
(5) A hulladékudvar számára kijelölt területen a községi szelektív hulladékgyűjtés építményei és szociális – iroda épületek építhetők.
Beépítési mód: szabadonálló
Kialakítható legkisebb telekterület: 800m2
Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m
Építési hely határai: a telekhatártól mért 6,0 m
Egyéb: az utcai telekhatár mentén 5,0 m széles takaró-védő fásítást kell létesíteni.
(6) A különleges területek közműellátási előírásai közüzemi villamos energia ellátás
a temető és a sportpálya községi közüzemi ivóvízvezetékkel való ellátása a vízügyi telep legalább saját kútról táplált vízvezetékkel való ellátása
zárt szennyvíztározó, a községi csatornahálózat megépülte után a sportpályát csatornavezetékkel el kell látni,
csapadékvízelvezetésre szolgáló nyílt árok.
(7) A különleges területek környezetvédelmi előírásai: levegőtisztaság-védelmi besorolás: védett I. kategória zajvédelmi besorolás:
temető, sportpálya: intézményterület laza beépítéssel
vízügyi telep: iparterület
kötelező hulladékelszállítás
sportpálya: a csatornahálózat üzembe helyezése után kötelező rákötés, a zárt szennyvíztároló megszüntetése.

Vegyes terület

24. §

(1) 47 A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:
- településközpont vegyes terület Vt
(2) 48 -
(3) A településközpont vegyes terület övezetei
a) lakóövezet
b) intézményi övezet
c) közpark övezet
d) 49 -
(4) Lakóövezet (jele: TVL)
a) A lakóövezetbe a többlakásos lakóépülettel beépült telkek tartoznak.
Az övezet telkein a főépület csak lakóépületként használható, a lakások átminősítése más célú használatra nem engedélyezhető.
b) Az övezet telkein új főépület nem építhető, a meglévő lakóépület lakásai a lakás nettó alapterületét legfeljebb 25%-kal megnövelő toldalékkal (udvari épületrésszel) bővíthetők.
A toldalékot az eredeti épülettel egy tető alá kell venni, homlokzatmagassága* a meglévő épület homlokzatmagasságával megegyező kell, hogy legyen.
*homlokzatmagasság: az épület függőleges, vagy a vízszintessel legfeljebb 60-ot bezáró falának a járdatőszinttől, a tető metszéspontjáig terjedő magassága.
c) A lakófunkciót kiegészítő melléképületek építhetők. A melléképületeket a számunkra kijelölt építési helyen belül, formailag egy épülettömbként kell megépíteni.
Melléképület csak magastetővel épülhet, a főépületével megegyező héjalással. Állattartás céljára szolgáló melléképület csak a saját szükségletet kielégítő számú állatnak megfelelő méretben építhető. Szarvasmarha, ló tartására szolgáló melléképület nem létesíthető.
d) Övezeti előírások
beépítési mód: szabadonálló
megengedett legnagyobb beépítettség: 50%
kialakítandó legkisebb zöldfelület: 20%
megengedett legnagyobb építménymagasság:
főépület: kialakult melléképület: 3,0 m
kialakítható legkisebb telekterület: SZ-J1/1 terv szerint
az építési hely határai: SZ-J1/1 terv szerint
(5) Intézményi övezet
a) 50 Az intézményi övezetbe a kastély és magtár épületek és azok SZ-J1/1 terv szerinti telke, a templom és telke tartozik.
b) A kastély és a magtár
ba) A magtár hasznosítási lehetőségei: idegenforgalom, oktatás, közművelődés raktározás eredeti funkciójában
termelés, amely nem vonz jelentős forgalmat és szennyező anyag kibocsátásával nem jár.
Nem engedélyezhető
a külteret terhelő zenés szórakozóhely
építőipari, vasipari, kereskedelmi jellegű raktározás, kereskedelmi tevékenység
szennyező anyag kibocsátással járó termelési tevékenység
a település lakóterületére jellemző forgalmat meghaladó mértékű közlekedési szükségletet indukáló tevékenység.
bb) A kastély hasznosítási lehetőségei
idegenforgalom, közművelődés, közoktatás, művészeti célra lakó-, vagy üdülési célra.
bc) 51 Az intézményi övezetbe a kastély és magtár épületek és azok SZ-J1/1 terv szerinti telke, a templom és telke tartozik.
bd) 52, Az SZ-J1/1 terven díszudvarként megjelölt telekrészen parkoló nem létesíthető, kerti építmények elhelyezhetők.
Az SZ-J1/1 terven kastélyparkként jelölt területet parkként kell kialakítani. A kastélyparkban kerti építmény elhelyezhető, sportpálya – a park területének 10%-áig kialakítható.
be) 53., -
c) 54 -
d) 55 -
e) 56 -
f) 57 -
g) 58-
(6) Közpark
a) 59. ,-
b) 60 , A sétányként és dísztérként jelölt területrészeken, a kártyaházon kívül épület nem építhető, a kerti építmények közül – kertépítészeti terv alapján – szökőkút, szobor helyezhető el. Az SZ-J1/1 terven beültetési kötelezettség jellel jelölt telekrészen 4m széles, lombos fából és cserjéből álló takaró fásítást kell létrehozni és fenntartani.
c) A park területen játszóhelyek és pihenőhelyek kialakíthatók.
(7) Kertépítészeti előírások
a) 61, -
b) Kötelezően megvalósítandó kertépítészeti elemek
ba) díszburkolatú gyalogút – sétányként – tengelyében a kártyapavilonnal
bb) a kastély kétoldali kapujához vezetett gyalogút – a kastély díszudvarán és a közterületi dísztéren egyaránt
bc) a kastély díszudvarán és a közparkban a kastély keresztirányú tengelyében vezetett gyalogút
bd) A sétány mellé kétoldali dupla vadgesztenye fasort kell telepíteni – kivéve a kastély előterét. A többi gyalogút mellé kétoldali szimpla fasort kell ültetni vadgesztenye vagy platánfából.
c) A településközpont vegyes területen lévő növényállomány felújítása, kivágása csak falfelvételi és fakivágási terv alapján engedélyezhető.
(8) 62 –
(9) Közműellátás
a) A településközpont vegyes terület telkeit el kell látni földkábeles villamos energiával
közüzemi ivóvízvezetékkel
közüzemi szennyvízvezetékkel (a csatornahálózat üzembe helyezéséig zárt szennyvíztárolóval)
zárt csapadékvízcsatornával
közüzemi földgázvezetékkel
(10) Környezetvédelem
levegőtisztaságvédelmi besorolás: védett I. kategória
zajvédelmi besorolás: intézményterület laza beépítéssel
kötelező hulladékelszállítás
hőenergia nyerésére csak földgáz és villamos áram használható.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

Zöldterület

25. §

(1) 63 A zöldterületbe a közparkok és közkertek tartoznak.
(2) A zöldterület legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel be kell ültetni, s megfelelő módon fenntartani.
(3) Játszótér, jele: KP JT
A játszótéren épület nem építhető, játszószerek és pihenőszerek helyezhetők el.
(4) Díszkert, jele: KP DK
A díszkertben épület nem építhető, csak köztéri dísztárgyak és pihenőszerek helyezhetők el.
(5) 64 Közpark, jele: ZT KP
(6) 65 Közkert, jele: ZT KK

Mezőgazdasági terület

26. §

(1) Mezőgazdasági terület az SZ-J2 terven MG jellel jelölt terület.
a) Általános termelési övezet: MG Á
Az övezetben épület nem építhető, csak az OTÉK 32. §-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el.
b) Gazdálkodási övezet MGG
Az övezetben az egybefüggő 20 ha területű, vagy azt meghaladó területnagyságú földrészleten a mezőgazdasági termelés folytatásához szükséges, a művelési ágnak megfelelő gazdasági épületek (géptároló szín, a saját területen megtermelt termény tárolására szolgáló épület, állattartó épület) építhetők.
Állattartó épület elhelyezésénél a rendelet 15. §. (1) bekezdés előírásait is figyelembe kell venni.
A gazdasági épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m. A földrészlet megengedett legnagyobb beépíthetősége 0,5%. Az épületeket a földrészlet határaitól legalább 20,0 m távolságra kell építeni.
Az épületek és a megközelítő utak számára művelés alól kivett terület határán takarófásítást (legalább fasor) kell létesíteni.
Az övezetben a lovasturizmust kiszolgáló létesítmények (lóistállók, lovarda) építhetők. E célra legalább 2,0 ha-nyi telket kell alakítani, amelynek beépíthetősége 3,0%.
Az övezetben az emberi tartózkodásra szolgáló építményeket a használatba vétel időpontjára el kell látni
közműves villamos energiával
legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel
zárt szennyvíztározóval.

Erdőterület

27. §

(1) Erdőterület a 1500 m2-nél nagyobb területű, a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J1/1 és az SZ-J2 terven E jellel jelölt terület.
(2) Övezetek
a) Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők övezete: E G Az övezetben épület nem építhető.
b) Elsődlegesen védelmi célú erdők övezete: E VE
Az övezetben épület nem építhető, közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.
c) Elsődlegesen közjóléti erdők övezete: E KJ
Az övezetbe tartozó erdőkben erdei melléképítmények helyezhetők el.

Egyéb terület

28. §

Vízgazdálkodási terület: VT
A területbe a folyók, vízfolyások medre és partja, valamint a 0206/2 hrsz-ú terület vízfelülete tartozik.
A területen csak a vízügyi jogszabályokban megengedett építmények helyezhetők el. A 0206/2 hrsz-ú telken a vízparttól és a telekhatároktól legalább 10,0 m-re, egy legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, legfeljebb 120 m2 földszinti alapterületű horgásztanyaház építhető.

Közlekedési terület

29. §

(1) A közlekedési területek az SZ-J1 és SZ-J2 jelű tervlapokon K jellel feltüntetett közútterületek és a VA jellel feltüntetett vasútterület.
(2) A közútterületek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 jelű tervek tartalmazzák.
a) Az SZ-J1 tervlapon K jellel ellátott utak a területfelhasználásban betöltött szerepük szerint az alábbi kategóriákba tartoznak.
gyűjtőút KGY
kiszolgáló út K
gyalogos-kerékpáros út K GYK
gyalogos út K GYA
b) A közlekedési területek szabályozási szélessége
„M” jellel ellátott utak szabályozási szélessége meglévő, megmaradó
Számadattal jelölt új, vagy megváltozott szélességű utak szabályozási szélességét az SZ-J1 terven jelöltnek megfelelően kell kialakítani.
A tervezett M 85. sz. főút (autóút) számára kijelölendő, a jelenlegi útpálya déli szélétől mért 30,0-30,0 m széles területsávon túl a közterület határát északi irányban úgy kell kijelölni, hogy a meglévő Győr-Csorna közötti optikai kábel a közterületbe, annak szélétől legalább 1,0 m-re kerüljön-
c) Közterületen kizárólag a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények helyezhetők el.
d) Az SZ-J2 tervlapon K jellel ellátott utak a területfelhasználásban betöltött szerepük szerint az alábbi útkategóriákhoz tartoznak.
autópálya K AP
országos főút K F
mellékút K M települési mellékút K TE
mezőgazdasági és erdőgazdasági feltáró út K MG
gyorsforgalmi út KÖu GYF
iparterületi kiszolgáló út KÖu Gip
e) Az országos közutak és országos közforgalmú vasútvonal védőterületére vonatkozó előírásokat külön jogszabályok rögzítik.
(3) Helyi parkolás
Az SZ-J1 terven jelölt temető parkolási igénye a K PARKOLÓjelű közterületi parkoló területeken kielégíthető.
(4) 66 A közutak telkének kialakítása szakaszosan is történhet az alábbiak szerint:
Ha a szakaszosan kiépítendő út egyszerre egy oldalon kettőnél több telek kiszolgálására létesül a zsákutca végén 16,0 x 16,0 m méretű ideiglenes végfordulót kell kiépíteni. Az ideiglenes járműforduló külön megállapodás alapján az útterülethez csatlakozó telken is kialakítható. A telek járműforduló céljára ideiglenesen igénybe vett területét a telek beépítésének számításánál és az építési hely meghatározásánál a telek területeként kell figyelembe venni.

Közműterület

30. §

(1) Közműterületek a Kö jellel jelzett területek. A telket, területet igénylő közmű építmények számára az SZ-J terveken jelölt közműterületeket biztosítani kell.
(2) A község felszíni csapadékvizeinek elvezető rendszerét alkotó árkok az alábbi utcai árkok:
Vasútsor két oldala
Győri út két oldala
József A. u. két oldala
Ifjúság u. két oldala
Széchenyi út két oldala
Petőfi út két oldala
Ady u. két oldala
Temető u. egy oldala
Ezek az árkok nem szüntethetők meg.
(3) A felszíni csapadékvizek befogadói az Ikrény-Lesvári csatorna és a Kepés-Lesvári csatorna, a Holt Rába és a Rábca folyó.
(4) A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
föld alatt:
ivóvíz vezeték
szennyvíz vezeték
gázvezeték
távbeszélő földkábel
föld felett:
villamos energia vezeték
telefon vezeték kábel TV vezeték
nyílt csapadékvíz elvezető árok

Átmeneti szabályozási előírások

31. §67

II. Fejezet

Egyéb

32. §

Az építési előírások érvényessége

(1) Ez a rendelet 2001. január 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a többször módosított 6/1993.(VIII.16.) és a 11/2000.(X.1.) számú rendeletek hatályukat vesztik.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A helyi építési szabályzat övezeti jeleiben a sajátos használat szerinti területfelhasználás betűjelei az SZ-J tervek területfelhasználási betűjeleinek – eltérés esetén – a következő módon felelnek meg:
helyi építési szabályzat SZ-J tervek

FL

=

Lf

KG

=

Gksz

ŐGE

=

Gip

K

=

KÖu

VT

=

V
1

Módosította a 19/2025. (XI.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2025. november 21-től.

2

Hatályon kívül helyezte a 14/2009. (XI.03.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2009. november 3-tól.

3

Módosította a 4/2021. (III.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2021. április 14-től

4

Beiktatta a 2/2012. (II.22.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2012. február 23-tól.

5

Módosította az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

6

Módosította az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

7

Hatályon kívül helyezte az 1/2025. (I.23.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2025. január 24-től.

8

Módosította az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

9

Beiktatta a 11/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2019. november 22-től.

10

Beiktatta a 11/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2019. november 22-től.

11

Hatályon kívül helyezte a 8/2001. (IX.3.) ÖKT sz. rendelet hatályba lépésével.

12

Módosította az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

13

Módosította az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

14

Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

15

Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

16

Beiktatta az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

17

Módosította az 1/2025. (I.23.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2025. január 24-től.

18

Módosította az 1/2025. (I.23.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2025. január 24-től.

19

Módosította a 11/2023. (VI.22.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2023. június 23-tól.

20

Módosította a 11/2023. (VI.22.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2023. június 23-tól.

21

Módosította a 2/2012. (II.22.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2012. február 23-tól.

22

Hatályon kívül helyezte a 11/2023. (VI.22.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2023. június 23-tól.

23

Hatályon kívül helyezte a 11/2023. (VI.22.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2023. június 23-tól.

24

Hatályon kívül helyezte a 11/2023. (VI.22.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2023. június 23-tól.

25

Beiktatta az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2015. február 1-től.

26

Módosította a 19/2025. (XI.20.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2025. november 21-től.

27

Módosította a 19/2025. (XI.20.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2025. november 21-től.

28

Hatályon kívül helyezte a 11/2023. (VI.22.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2023. június 23-tól.

29

Beiktatta a 2/2012. (II.22.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos 2012. február 23-tól.

30

Módosította az 1/2015. (I.15.) önkormányzati rendelet 6.§ (2) bekezdése azzal, hogy a (8) és (9) bekezdés sorszáma (9), (10)-re változik. Hatályos 2015. február 14-től.

31

Beiktatta az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2015. február 1-től.

32

Módosította a 11/2023. (VI.22.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályos 2023. június 23-tól.

33

Beiktatta a 4/2021. (III.30.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2021. április 14-től

34

Módosította az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

35

Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

36

Módosította az 1/2015. (I.15.) önkormányzati rendelet 7.§ (2) bekezdése azzal, hogy a (6) és (7) bekezdés sorszáma (7), (8)-ra változik. Hatályos 2015. február 14-től.

37

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (III.30.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2021. április 14-től

38

Módosította a 4/2021. (III.30.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2021. április 14-től

39

Módosította a 7/2020. (X.30.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2020. november 14-től.

40

85/2000 (XI.8.) FVM rendelet 4.§ (1) bekezdés

41

Hatályon kívül helyezte a 12/2023. (VIII.11.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2023. augusztus 11-től.

42

Beiktatta a 11/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos 2019. november 22-től.

43

Beiktatta a 11/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos 2019. november 22-től

44

Beiktatta az 1/2025. (I.23.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2025. január 24-től.

45

Módosította az 1/2013. (I.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2013. január 30-tól.

46

Beiktatta az 1/2013. (I.30.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2013. január 30-tól.

47

Módosította az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

48

Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

49

Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

50

Módosította az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

51

Módosította az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

52

Módosította az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

53

Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

54

Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

55

Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

56

Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

57

Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

58

Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

59

Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

60

Módosította az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

61

Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

62

Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

63

Módosította az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2015. február 1-től.

64

Beiktatta az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2015. február 1-től.

65

Beiktatta az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2015. február 1-től.

66

Beiktatta az 1/2015. (I.14.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hályos 2015. február 1-től.

67

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (III.30.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2021. április 14-től.

68

Módosította a 19/2025. (XI.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2025. november 21-től.

69

Módosította a 11/2023. (VI.22.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2023. június 23-tól.

70

Módosította az 1/2025. (I.23.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2025. január 24-től.