Encs város Önkormányzata az épített környezet és értékek megóvása, fenntartása és bemutatása érdekében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57. § (13) valamint az 1990. évi LXV. tv. 16. § szerint kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Encs város közigazgatási területére.

2. § (1) Helyi védelem tárgyát képezi mindaz az építészeti érték amelyet a képviselő-testület esztétikai, régészeti, történeti, építészeti, néprajzi, képzőművészeti és iparművészeti értéke miatt az Épített Érték Bizottság véleménye alapján védendőnek minősít. Ugyanúgy helyi védelem tárgyát képezi minden olyan érték, amelynek országos védelmét folyamatban helyezték.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a nemzetközi és az országos védelem alatt lévő 1. számú mellékletben meghatározott építészeti örökségekre.

FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK

3. § Jelen rendeletben:

(1) A helyi védelem lehet területi és egyedi:

a.) helyi védelmi területnek minősítendő a település és a természeti környezet olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, ahol a település és környéke arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak, illetve a helyileg védett építmény környezete. /HVT/

b.) egyedi védelem tárgya értékes épület, építmény, emlékmű, képzőművészeti alkotás ezek egyes része illetve a hozzájuk tartozó földrészlet   lehet. /HVÉ1, HVÉ/

(2) Védett érték: Encs város önkormányzata által a rendeletben védetté nyilvánított helyi jelentőségű épített értékek /HVT/

(3) Védő övezet: a védett értékek közvetlen közelében található azon terület vagy területek, amelyen bekövetkező változások alapvetően és közvetlenül befolyásolhatják a védett érték állapotát.

(4) Helyi építészeti örökség: azok a település részek, épületek és építmények amelyek sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva  a térség illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik

(5) Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja

(6) Építmény: (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre

(7) Épület: olyan építmény amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyagok tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével.

(8) Műtárgyak: mindazon építményfajta, ami nem minősül épületnek, és abban (azon) emberek csak karbantartási, közlekedési céllal vagy rendkívüli esetben ideiglenesen tartózkodnak.

I. RÉSZ

HELYI JELENTŐSÉGŰ

ÉPÍTETT ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

4. § A helyi védelem fokozatai:

            - helyi védelmi terület (HVT)

            -  védett épület (HVÉ1)

            -  védett épületrész (HVÉ2)

5. § (1) A helyi védelmi terület a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes település szerkezetet történelmi folyamatosságát képviseli, illetve olyan városrész, ahol jelentős számban találhatók a település arculatát meghatározó épületek.

(2) A helyi védelmi területen meg kell őrizni a jellegzetes utcaszerkezetet, kialakult telekrendszert, útvonal vezetést. Új telkek kialakítása vagy telekalakítás csak ezzel összhangban engedélyezhető.

(3) A védett területen lévő épületeket, építményeket egymással és a környezettel összhangban a jellegzetes városkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetve kialakítani.

(4) A védett területen az új épületek, építmények tömegarányait, fő méreteit a környezetben lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve azok homlokzat szélességét, gerinc, -és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát, külső homlokzatát, struktúráját, felületképzését figyelembevéve kell meghatározni.

(5) Külön gondot kell fordítani a védett területeken az adott városrészre jellemző hagyományos kerítés, kapu, melléképületek és építmények továbbéltetésére.

(6) A közterületek és zöldterületek burkolatainak, berendezési tárgyainak az épületek, a városrész jellegéhez igazodó megjelenési formájának kell lenni

6. § (1) Helyileg védett épület, az ahol a védelem az épület, építmény teljes tömegére és részleteire, valamint a hozzátartozó földrészletre is kiterjed.

(2) A helyileg védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben tetőformájukkal kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti nyílásrendet, a nyílások osztását, megerősítve a homlokzati tagozatokat.

(3) A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását esetleg bővítését a védettség nem akadályozza. A védelem érdekében elő kell segíteni az épületek mai igényének megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet, annak jellege és belső értékek megtartásával kell megoldani.

(4) A védett épületeket úgy lehet csak bővíteni, hogy azok eredeti tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(5) A védett épületek bontása csak a műszaki avultság beálltával, a védettség megszüntetésének kimondása után történhet. 

7. § (1) Helyileg védett épületrész az ahol a védelem az épületre, illetve az építményre vagy valamely részértékükre vonatkozik.

(2) Az ilyen épületek felújítása, bővítése esetén ezeket az értékeket meg kell őrizni.

(3) Amennyiben az értéket csak az épület tömege képezi, úgy bontás után csak a meglévővel azonos tömegarányú új épület építhető a helyén.

8. § A védett épületek, építmények esetében az építésügy hatóság engedélykiadásához a főépítész, és a Műszaki Iroda  szakvéleménye szükséges az alábbi esetekben:

a.) épület építése, bontása, bővítése, átalakítása, korszerűsítése.

b.) épület rendeltetés módosítása

c.) a terület részleges vagy teljes -amelyen a védett épület, építmény áll- művelési ág változása

d.) telekalakításhoz, telekrendezéshez

e.) épület külső és belső felújítása, színezése.

f.) kerítés építése, bontása, átalakítása, festése

g.) közterületről látható felületen kirakatszekrény, előtető, ernyőszerkezethirdető berendezések, fény reklám, cég vagy címtábla létesítése, átalakítása, megszüntetése.

h.) tájrendezési vagy képző- és iparművészeti restaurálási, továbbá a védett építmény jellegét és megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok, illetve épületkutatás (falkutatás) végzéséhez.

9. § (1) Építési, átalakítási, rendeltetés módosítási eljárásokhoz a 49/1997.(XII.29.) KTM rendeletben  meghatározott mellékleteken túl be kell csatolni:

a.) átalakítás esetén a jelenlegi állapotfelmérés rajzait két példányban,

b.) homlokzatot érintő munkák esetében a színezésre vonatkozó javaslatot (színvázlatot két példányban).

c.) belső dekoratív (ornamentális és figurális) falfesték esetében ezek színhű változatait két példányban,

d.) a beavatkozás előtt részletes fénykép-dokumentációt egy példányban

(2) az építésügyi hatóság és a főépítész további mellékletek csatolását írhatja elő.

(3) az építésügyi hatóság és a főépítész egymás közötti egyeztetés után meghatározhatja a mellékletek méretarányát

10. § Az építésügyi hatóság és a főépítész az engedélyezési eljárás során:

a.) meghatározhatja az épület tetőfedésének anyagát

b.) előírhatja a homlokzat kialakításának módját és színezését

c.) előírhatja az épület tartozékok és belsőépítészeti elemek megőrzését

d.) korlátozhatja és megtilthatja az építmények falán reklám falfestést vagy reklámhordozó elhelyezését

e.) megtilthatja az építmények közterületről látható megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló gépészeti berendezéseket, antennák, légvezetékek, árnyékolók alkalmazását az ideiglenes, legfeljebb 30 napig elhelyezett berendezések kivételével.

11. § Az építésügyi hatóság az építési engedély kiadását megtagadhatja vagy feltételekhez kötheti hivatalból a főépítész illetve a Műszaki Iroda szakvéleménye alapján, ha a tervezett építési munka:

a.) területi védettség esetén a meglévő utcaszerkezet, építési vonal, telekosztás, építmények tér- és tömegarányának, tetőformájának, párkány- és gerincmagasságának megváltoztatásával jár.

b.) egyedi védettség esetén az épület építmény tömegének, homlokzatának, tetőzetének, homlokzati tagozatainak, díszítő elemeinek, burkolatának, tetőfelépítményeinek, kéményeinek, nyílászáró szerkezeteinek, valamint egyéb épület tartozékainak megváltoztatásával eltávolításával, elbontásával jár

c.) a környezetbe nem illő építéstechnológiai homlokzat kiképzés és felületképzés alkalmazását tervezi és a védett érték megőrzését veszélyeztetné, valamint egyéb épülettartozékainak megváltoztatásával, eltávolításával vagy 

12. § (1) Az építészeti örökség bontási engedély iránti kérelemről az építési hatóságnak írásban értesíteni kell az Épített Érték Bizottságát.

(2) Az építészeti érték bontási engedélyének jóváhagyása esetén az Épített Érték Bizottságnak meg kell állapítani az építmény műszaki és erkölcsi avultságát és egyidejűleg meg kell szüntetni a védettségét.

(3) Bontási engedély kiadása előtt a jegyzőnek gondoskodni kell:

a.) az épület, építmény és a telek felmérési és fotó dokumentációjának elkészítéséről és ennek irattári elhelyezéséről.

b.) az Épített Érték Bizottság által értékesnek ítélt építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről

13. § A helyileg védett épület, épületrész tovább építését, átalakítását, bővítését, külső homlokzat módosítását csak vezető tervező tervei alapján lehet végezni

14. § (1) a helyi épített értékek védelmében védőövezet kerül kijelölésre. A védőövezetek területén törekedni kell a meglévő növényzet megtartására, a gyommentesítési kötelezettség betartatására valamint az épület védettségi harmonizációjára.

(2) A védőövezetet a jelen jogszabályban a helyrajzi száma alapján kell meghatározni és mellékletként térképvázlaton feltüntetni

15. § (1) a védőövezetbe tartozó ingatlanok esetében a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája, a főépítész és a területileg illetékes műemlékvédelmi hivatal hozzájárulása szükséges a következő eljárások során:

a.) terület-felhasználási kategóriák és építési övezetbe sorolás

b.) építési, bontási, használatbavételi és fennmaradási engedélyezés,

c.) rendeltetésmódosítási engedélyezés,

d.) földrészlet megosztása, összevonása, alakjának terjedelmének megváltoztatása,

e.) belterületbe vonás,

f.) művelési ág megváltoztatása,

g.) eredeti terepviszony 2 m-rel meghaladó megváltoztatása,

i.) rálátás, kilátás védelmének meghatározása

j.) tömegközlekedés tervezése

k.) vízfolyások és állóvizek igénybevétele, és vízi létesítmények építése

(2) a védőövezetbe tartozó ingatlanok esetében az (1) bekezdésben felsoroltakon túl a természetvédelmi hatóság hozzájárulása is szükséges a következő eljárások során:

a.) veszélyes anyag szállítására vonatkozó útvonal engedélyezés,

b.) veszélyes anyagok tárolási lehetőségének megállapítása,

c.) hulladék-elhelyezési előírások kapcsán

d.) erdészeti, halászati és vadászati tervezés,

e.) nyersanyag lelőhely kialakítása, bánya nyitása, üzembe helyezése, rekultivációja,

f.) rekultivációs kötelezettség megállapítása

16. § a védőövezetbe tartozó ingatlanok esetében a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodájának, és a főépítész hatósági hozzájárulása szükséges a következő eljárások során:

a.) a közművesítettség szükséges mértékének, a szikkasztás lehetőségének megállapítása

b.) avar és tarlóégetés engedélyezése

c.) engedélyhez kötött növényvédő szerek vagy talaj termőképességét befolyásoló szerek felhasználásának engedélyezése

d.) tömegközlekedési táblák elhelyezése

e.) közterület-használati engedélyek

f.) minimális zöldfelület arány meghatározása

17. § A B-A-Z megyei Múzeumok Igazgatósága (Herman Ottó Múzeum) Miskolc, Görgei A. út 28. sz kutatói tevékenységét kiterjesztheti a helyi védelem alatt álló épületekre és építményekre.

18. § (1) Az építészeti értékek tudat,-és ízlésformáló erejének elősegítésére

a.) biztosítani kell az általános és középiskolák részére a település történetének, ezen belül az országosan és helyileg védett épületek ismertetésének lehetőségét

b.) be kell vonni a honismereti köröket, városszépítő egyesületeket a rendezési terv építészeti érték vizsgálatainak széles körben való megismertetésében

(2) a helyi építészeti értékek vizsgálatáról készült dokumentációk egy-egy példányát a Megyei Levéltárban kell elhelyezni.

19. § a helyi építészeti örökségeket meg kell jelölni

(1) a helyi építészeti örökségeket a következő feliratú táblával kell ellátni:

Építészeti érték

Encs város Önkormányzata

(2) a jelzés elkészítéséről minden esetben az önkormányzat, elhelyezéséről pedig a főépítész gondoskodik. Amennyiben nem az önkormányzat a tulajdonosa az építészeti örökségnek  akkor a jelzés elhelyezéséhez meg kell kérni a tulajdonos hozzájárulását.

(3) A megrongálódott vagy hiányzó táblák javításáról, karbantartásáról szükség szerinti cseréjéről az önkormányzat gondoskodik.

20. § (1) A helyi védelem irányítása Encs város önkormányzati képviselő-testületének a feladata

(2) a helyi védelmi munkával járó szakigazgatási és hatósági feladatokat a városi jegyző látja el.

HELYI ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGGÉ NYILVÁNÍTÁS ÉS ANNAK MEGSZÜNTETÉSE

21. § (1) a védett építészeti örökség nyilvántartásba vételére és annak megszüntetésére irányuló kezdeményezéseket a létrehozott Épített érték Bizottsága tárgyalja és terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) Épített Érték Bizottságának tagjai:

            - Városfejlesztési Bizottság

            - Városi jegyző

            - Főépítész

            - Műszaki Irodavezető

            - Városvédő és Városszépítő Egyesület, Encs egy tagja.

(3) A védetté nyilvánítás illetve ennek megszüntetésére a továbbiakban lakossági kezdeményezésre, társadalmi szervezetek javaslatára vagy hivatalból kerülhet sor, az alábbi feltételek szerint:

a.) lakossági kezdeményezés esetén, legalább 100 encsi polgár aláírása,

b.) társadalmi szervezetek javaslata esetén, legalább 2 társadalmi szervezet vezetőjén kívül 10-10 tagjának aláírása,

c.) hivatalból történő kezdeményezés esetén,  a rendelet módosítását a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a szakmai bizottság (Városfejlesztési Bizottság) véleményezésével lehet a Képviselő-testület elé tárni.

(2) A védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére vonatkozó javaslatnak tartalmaznia kell a védendő érték megnevezését, pontos helyét, tulajdonviszonyát és a kezdeményezés indokát.

22. § A védetté nyilvánítási eljárás:

(1) a védetté nyilvánításról az önkormányzat képviselő-testülete minősített többségű szavazati aránnyal rendeletet alkot. (2) a védetté nyilvánítást állapotfelméréssel, fotókkal esetlegesen video anyaggal kiegészítve, értékvizsgálattal kell megalapozni, amelyben kérni kell szakértők és a területen működő társadalmi szervezetek véleményét.

(3) a védetté nyilvánítást nem befolyásolja a védetté nyilvánítandó érték tulajdonviszonya, de a döntés előtt tájékoztatni kell a tulajdonost ennek hatásáról és a véleményét ki kell kérni.

(4) a védett értékről törzskönyvet kell vezetni, amelynek tartalma:

- a megnevezése,

- a helye (városrész, utca, házszám, hrsz),

- a tulajdonosát és a kezelőjét,

- a védelemre javaslatot tevő nevét, címét,

- a védelem indoklása

- a védendő érték történeti leírása és jellemzése

- a védett érték térképe és terv dokumentációja

- a védett érték fényképeit esetlegesen video anyagát

- az értékvizsgálati anyagot

- a védelmet jelentő határozat száma, időpontja

(5) a törzskönyv készítése, készítetése valamint a törzslapok nyilvántartásba vétele a főépítész feladata.

(6) a védelemben részesítés tényét a helyben szokásos módon közzé kell tenni, s erről írásban külön értesíteni kell:

a.) a tulajdonost

b.) a javaslatot tevőt

c.) a műemlékvédelmi hivatalt

d.) építészeti hatóságot

e.) a védőövezetben tulajdonjoggal bíró személyeket

f.) közterület felügyeletet

23. § A védett érték megszüntetési eljárása:

(1) a védet érték megszüntetéséről  az önkormányzat képviselő-testülete útján minősített többségi aránnyal rendelet útján dönt.

(2) a védett érték megszüntetési eljárást állapotfelméréssel, fotókkal esetlegesen video anyaggal kiegészítve, értékvizsgálattal kell megalapozni,  amelyben kérni kell szakértők és a területen működő társadalmi szervezetek véleményét

(3) a védett érték megszüntetésének tényét a helyben szokásos módon közzé kell tenni, s erről írásban külön értesíteni kell:

a.) a tulajdonost

b.) a javaslatot tevőt

c.) területi természetvédelmi hatóságot

d.) építészeti hatóságot

e.) a védőövezetben tulajdonjoggal bíró személyeket

f.) közterület felügyeletet

24. § A településrendezési terv készítése során mellékletileg építészeti értékvizsgálati munkarészt kell készíteni a helyi építészeti örökségről

II. R É S Z

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSA

25. § (1) Képviselő-testület a jelen rendelet II. részét a rendelet kihirdetése után létrehozandó Épített Érték Bizottságának javaslatai alapján tölti meg tartalommal.

(2) A Képviselő-testület által védettnek minősített épített értékeket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. § (1) A rendelettel létrehozott Épített Érték Bizottsága az Encs városi Képviselő-testület nem állandó bizottsága és ülése alkalomszerűek.

27. § (1) A helyi épített örökség vizsgálatáról készült dokumentáció egy példányát külön iktatási számon irattárba kell helyezni.

28. §^[1]

29. §

30. § (3) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

15/2000.(X.16.) Kt. sz. rendelet 1. számú melléklete

A nemzetközi és az országos védelem alatt lévő építészeti örökségek

15/2000.(X.16.) Kt. sz. rendelet 2. számú melléklete

A Képviselő-testület által védettnek minősített épített értékek