Csorna Város Önkormányzatának

17/2000 (X. 2.) sz. rendelete

Csorna Város Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. Törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

A rendelet hatálya

1.§

(1)    Jelen előírások hatálya Csorna város jelenlegi és tervezett belterületére terjed ki.

(2)    Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni, az épített környezet alakításáról és védelméről  szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény, és az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazó 253/1997 (XII.20.)  Kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban OTÉK) és az egyéb általános érvényű jogszabályi és hatósági előírások, valamint jelen rendelet rendelkezései szerint lehet.

(3)    A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező és irányadó előírásokat tartalmaz.

(4)    Jelen rendelet csak az övezeti terv hiteles másolatával együtt érvényes.

Szabályozási elemek

2.§

(1)       A helyi építési szabályzat kötelező és irányadó elemeket tartalmaz. Belterületi határmódosítás az elfogadott szabályozá-

(2)       A kötelező szabályozási elemek változtatása csak a helyi építési szabályzat és az övezeti terv módosítása esetén lehetséges.

(3)       A helyi építési szabályzatban alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

a)    kül- és belterület határa, illetve beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határa,

b)    övezetek, építési övezetek beépítésének feltételei, szabályai,

(4)          Az irányadó elemek részletesebb tartalmú tervek által pontosított módon válnak kötelezővé.

(5)          Az irányadó szabályozási elemek a következők:

a)     A keret jelleggel megadott övezetek és  övezeti előírások,

b)     minden egyéb, nem kötelező elem.

(6)       Az övezeti tervlapon jelölt területfelhasználási egységek határai, valamint az övezeti határok az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vétele mellett változtathatók, amennyiben a telekalakítások során az összes érintett telek a vonatkozó hatályos előírásokat kielégíti.

A település területfelhasználása

 3.§

(1)       Csorna város közigazgatási területének beépítésre szánt területei az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:

1.    nagyvárosias lakóterület,

2.    Kisvárosias lakóterület,

3.    Kertvárosias lakóterület,

4.    Falusias lakóterület,

5.    Településközpont vegyes terület,

6.    Központi vegyes terület,

7.    Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,

8.    Ipari gazdasági terület,

9.    Üdülőházas terület,

10.    Hétvégi házas terület,

11.    Jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények különleges        terület,

12.    Egyéb különleges terület.

(2) Az övezeti terv beépítésre nem szánt területei az alábbi                                  területfelhasználási egységekre tagolódnak:

1.     Zöldterület,

2.     Közlekedési és közmű területek,

Az építési övezetekre vonatkozó részletes előírások tartalma

4.§

(1)       Telekalakítás: Minimális telekterület: a megadott méretnél kisebb telek nem alakítható ki. Ahol a minimális telekszélesség, minimális telekmélység (m): megadott méreteknél kisebb szélességű, oldalhosszúságú telek nem alakítható ki.

(2)       Kialakult telkek esetében telekalakítás csak és kizárólag az övezetre előírt minimális telekméretek figyelembe vétele esetén engedélyezhető. Meglévő beépített telek esetén, a telken álló létesítmény elbontása és újra építése tekintetében az új létesítmény beépítése a meglévő épület beépítésének mértékében megvalósítható. Ebben az esetben, illetőleg amennyiben meglévő épület bővítése történik, az övezetre előírt minimális telekméret kialakítása nem kötelező, amennyiben az övezetre vonatkozó többi előírásnak megfelel.

(3)       Beépítési mód: SZ – szabadonálló beépítés, O – oldalhatáron álló beépítés, Z – zártsorú beépítés, O>Z– jelenleg jellemzően oldalhatáron álló beépítés zártsorú átalakítása megengedett, az így jelölt beépítési módnál az oldalhatárra épülő épületek oldalhomlokzatán nyílás nem helyezhető el az utcai homlokzattól.

(4)       Maximálisan beépített (%): a telken álló összes, a környező terepszinthez képest 1 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni:

       -az árnyékszék, a növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmény és a melléképítmények,

       - a terepcsatlakozástól legalább 2 m-rel magasabban lévő és az építmény tömegétől legfeljebb 1,5 m-re kiálló erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető, továbbá az építményhez tartozó előlépcső vízszintes vetületét.

       Amennyiben a telek mérete több, mint kétszeresével meghaladja az adott övezetre előírt minimális telekméretet és legalább 800 m2 területű, úgy a telek beépíthetősége állandó: maximálisan: 30 %

(5)       Minimális előkert (m):az előkert mérete az utcában kialakult előkert mérethez igazodjon. Új utca kialakítása esetén eltérő, részletes előírás hiányában 5 m.

(6)       Minimális zöldfelület: a megadott értéket meghaladó arányban kell biztosítani.

(7)       építménymagasság (m): a megadott építménymagasságnál magasabb épület nem helyezhető el

(8)       Szabályozási tervet kell készíteni új beépítés esetén, jelentős átépítés esetén (rehabilitációs területekre), kiemelt üdülőterületekre.

5.§.

(1)       A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)       A lakóterület lehet:

a)               nagyvárosias lakóterület,

b)               kisvárosias lakóterület,

c)               kertvárosias lakóterület,

d)               falusias lakóterület.

(3)       A lakóövezetekben az egyes telkek minimális zöldfelületi fedettségét, az egyes építési övezeti előírásai tartalmazzák.

(4)        A lakóövezetekben létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

a)  a létesítmények légszennyező anyag kibocsátása a levegő-tisztaságvédelmi szempontból védett I. területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg.

b)  diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag zárt térben folytathatók.

c)  feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített vagy szabványosított termék és anyag alkalmazható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

(5)       A település lakóterületein épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a közművesítettség mértéke megfelel a 22.§ 8. pontban foglaltaknak.

(6)       A lakóépületek minimális padlómagassága min. 50 cm-rel legyen magasabb a lakóépület előtt található járda szintjénél. Amennyiben a járda szintje nem meghatározható, úgy az útpadkánál.

(7)       A lakóterületekben önálló garázsok elhelyezésére telek nem alakítható ki.

(8)       A szomszédos telkeken D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti legkisebb távolságot a következők szerint kell meghatározni:

 Az építmények homlokzatai közül a nagyobb építményma- gasság mértékének megfelelő távolságot kell figyelembe ven-ni, de ez az érték – az OTÉK 36.§ (2) bekezdés b), c) pontjában továbbá a (4) bekezdésében említett esetek kivételével – nem lehet kisebb sem az építési telekre előírt legnagyobb építménymagasság mértékénél, sem pedig 4 méternél.

(9) A 85-ös és a 86-os főútvonalak belterületi szakaszain az

úttengelytől számított 30 m-en belül épülő lakóházak huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek térelhatároló szerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy az előírás szerinti zajvédelmet biztosítsa.

Nagyvárosias lakóterület általános előírásai, építési övezetei

6.§

(1)       A nagyvárosias lakóterület 12,5 m épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)       Az NL jelű lakóterületeken jellemzően többszintes lakótelepek állnak. Az NL jelű építési övezet területe a lakóépületek úszótelkei és köztük lévő közterület. A területeken új úszótelket  alakítani nem lehet. (Az úszótelkekre a beépítettség fogalma, telekrendezési előírások nem alkalmazhatók. Az övezeti előírások az építési övezet jellel lehatárolt tömbök egészére vonatkoznak)

(3)   Minden nagyvárosias építési övezetben építési szándék (beépített terület növelés) esetén illetve parkrendezés megkezdése előtt, valamint a közlekedési területek rendezése esetén (a meglévő lakótelepek revitalizációja céljából) speciális szabályozási tervet kell készíteni. A tervben meg kell határozni a beépítési százalékot, a zöldterületi fedettséget és annak kialakítását.

(4)   Minden, az övezetekben tervezett építési szándék, valamint a közlekedési területek rendezése esetén két lépcsős építési engedélyezési eljárást kell alkalmazni. Az elvi építési engedély benyújtása kötelező.

(5)   Az NL jelű nagyvárosias lakóterület közterületein, és rendezett telkein illetve a meglévő épületekben elhelyezhető:

1.      lakóépület

2.      a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény,

3.      egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális létesítmény,

4.      sportépítmény,

5.      továbbá minden olyan épület és építmény, amelyet a vonatkozó hatályos jogszabályok lehetővé tesznek.

(6)   Az NL jelű nagyvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(7)   A lakóépületek földszintjén meglévő garázsban funkció váltás nem engedélyezhető.

(8)   A meglévő többszintes lakóépületek építménymagassága az országos szintű jogszabályok és jelen terv vonatkozó előírásainak betartása mellett emelhető. Magastetős kialakítás engedélyezhető. Az így kialakított hasznos terek új lakás építése céljából, a környezeti feltételek biztosítása mellet beépíthetők.

(9)    A nagyvárosi lakóterület építési övezete részletes előírásai:

*úszótelkes beépítés miatt a telek mérete nem adható meg

Kisvárosias lakóterületre vonatkozó általános építési előírások, építési övezetek

7.§

(1)       A kisvárosias lakóterület közepesen sűrű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m -es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. Jelen szabályzat szerint Csorna hagyományos arculatát adó, jellemzően előkert nélküli, telkes lakóterületek.

(2)        A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:

1.   lakóépület,

2.   a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

3.   egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

4.   sportlétesítmény,

5.   a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

6.      továbbá minden olyan épület és építmény, amelyet a vonatkozó hatályos jogszabályok lehetővé tesznek.

(3)       A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

1.    önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4)       A kisvárosias kialakult lakóterület-egység beépítettsége, karakterbeli különbsége, szerepköre alapján az alábbi építési övezetekre tagolódik:

1.   KL - F – magas intenzitású, új építésű kisvárosias lakóterület,

2.   KL - K – átlagos intenzitású kisperjési kialakult kiavárosias lakóterület,

3.   KL - V – egységes koncepció szerint épült (GYESEV)  kisvárosias lakóterület,

4.   KL - TH - önálló kisvárosias lakóterület, a volt tisztiház területén,

5.   KL - VÁ – a városközpont halmazos településrészeinek kisvárosias lakóterületei,

6.   KL - H – a város különböző pontjain található elszórt, kisvárosias lakóterület.

(5)       A kisvárosias lakóterület területfelhasználási egység építési övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

(6) Zártsorú beépítési módnál zártsorú saroképület esetén a

      maximális beépítettség 70 % lehet.

Kertvárosias lakóterület általános építési előírásai, építési övezetei

8.§

(1) A a kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

1.    legfeljebb négylakásos lakóépület,

2.    a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

3.    egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

4.    a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,

5.    legfeljebb négy vendégszobaszámú egyéb szálláshely épület.

(3) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

1.    legfeljebb hatlakásos lakóépület,

2.    a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

3.    sportépítmény,

4.    a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

5.    legfeljebb hat vendégszobaszámú egyéb szálláshely épület.

(4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

1.    egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

2.    önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

3.    üzemanyagtöltő.

(5)  A kertvárosias kialakult lakóterület-egység beépítettsége, karakterbeli különbsége, szerepköre alapján az alábbi építési övezetekre tagolódik:

1.    KEL-Á – Általános, laza, nagy telkes, jellemzően földszintes, oldalhatáron álló egy-két lakásos beépítés,

2.    KEL-H – Hagyományos, kis telkes, jellemzően földszintes, oldalhatáron álló, jellemzően egy lakásos beépítés,

3.    KEL-E – Egyedi, kis telkes, családi házas terület, ahol a telekhatárok nem merőlegesek az utca vonalára,

4.    KEL-V – Villa, nagy telkes igényesen kialakított, jellemzően emeletes beépítés,

5.    KEL-I – jellemzően ikres beépítésű, kistelkes földszintes beépítés,

6.    KEL-Z – jellemzően zártsorú beépítés,

7.     KEL-G – garázsok számára kialakított övezet.

(6) A kertvárosias lakóterület területfelhasználási egység építési övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

(7) Az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozó előírásokat az OTÉK és jelen szabályzat szerint kell megtartani.

Falusias lakóterület általános építési előírásai, építési övezetei

9.§

(1)  A falusias lakóterület legfeljebb 6,0 m -es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

1.   lakóépület,

2.   kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

3.   szálláshely szolgáltató épület,

4.   kézműipari építmény,

5.   helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

6.   sportépítmény,

7.   valamint minden egyéb olyan épület és építmény, amelyet a hatályos egyéb jogszabályok lehetővé tesznek.

(3) A falusias kialakult lakóterület-egység beépítettsége, karakterbeli különbsége, szerepköre alapján az alábbi építési övezetekre tagolódik:

1.  FL-SZ – szalagtelkes, hosszú nagy telkes, oldalhatáron álló beépítés,

2.   FL-F – fésűs beépítésű, hosszú, nagy telkes területek, ahol a telekhatárok nem merőlegesek az utca vonalára, sajátos fésűs beépítést alkotva,

3.  FL-Á – általános, oldalhatáron álló falusias beépítés,

4.  FL-B – belső,  falusias lakóterületek,

5.  FL-K – kialakult kis telkes falusias lakóterületek,

(4) A falusias lakóterület területfelhasználási egység építési övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

Vegyes területekre vonatkozó általános előírások

10.§.

(1) A vegyes terület lakó és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A vegyes terület lehet:

1.   településközpont vegyes terület,

2.   központi vegyes terület.

(3) A központi vegyes- és településközpont vegyes építési övezetekben az egyes telkek minimális zöldfelületi borítottságát az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák.

(4)  Létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők

a.    A vegyes terület övezeti védett -I. kategóriába tartoznak levegőtisztasági szempontból. Az illetékes hatóságoknak ezt figyelembe véve kell megállapítaniuk a légszennyező források kibocsátási határértékeit.

b.    diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó okozó tevékenységek nem folytathatók.

c.    központi vegyes- és településközpont vegyes területeken új épületek kizárólag abban az esetben helyezhetők el, ha a szennyvizek közcsatornába való bekötése biztosítható.

Településközpont vegyes terület

11.§

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A terv Csorna központi belterületén a város legjelentősebb központi magját sorolja településközpont vegyes területfelhasználási egységbe.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

1.   lakóépület,

2.   igazgatási épület,

3.   kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

4.   egyéb közösségi szórakoztató épület,

5.   egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

6.   sportépítmény,

(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

1    nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

2      parkolóház, üzemanyagtöltő.

3      termelő kertészeti építmény

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

1     önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

(5) A településközpont vegyes terület elsősorban az egyes területrészek szerepköre szerint az alábbi építési övezetekre tagolódik:

1    TV-2 – városias kialakult településközponti területek,

2    TV-M – nagyvárosias, lakótelep jellegű településközponti terület,

3    TV–I – intézményterületek övezete,

4    TV-Z – zártsorú, hagyományosan városias beépítés,

5    TV-K – egységes koncepció alapján átépítendő beépítés,

6    TV-KZ – kizárólagosan zöldfelület céljára biztosított terület.

(6) A településközponti vegyes területfelhasználási egység építési övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

Központi vegyes terület

12.§

(1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. Ez a területfelhasználási egység Csorna belterületén meglévő intézményi területeket foglal magába.

(2) A központi vegyes területen elhelyezhető:

1.   igazgatási épület,

2.   kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

3.   egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

4.   egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

5.   sportépítmény,

6.   nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

7.   épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

(3) A központi vegyes területen a 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető a (2) bekezdés 7. pontjában nem szereplő lakóépület.

(4) A központi vegyes területen nem helyezhető el:

1.    önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

(5) Központi vegyes területbe kerültek a helyi (települési) szintű építményeken felül a központi (térségi, regionális) intézmények területei.

(6) A központi vegyes területfelhasználási egység építési övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

Gazdasági területekre vonatkozó általános előírások

13.§

(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

1.   kereskedelmi, szolgáltató terület,

2.   ipari terület.

(3) Gazdasági területeken az egyes telkek területének legalább 35%-át zöldfelületként kell kialakítani.

(4) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább kétharmadát háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

(5) A telkeken az egyes telekhatárok mentén legalább két sorban egységes fasor telepítendő.

(6) A parkolók kialakítása az OTÉK szerint történik.

a)  diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben folytathatók.

b)  kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag zárt térben folytathatók, ha az elszívási technológiával a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása megakadályozható.

c)  káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell.

j)    az ipari, üzemi-, kisipari- és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékok kezelése szállítása a vonatkozó rendeletek és szakhatósági előírások szerint történhet.

k)  övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az övezet területén abban az esetben dolgozhatók fel és hasznosíthatók, ha:

oa) az alkalmazandó technológia korszerűnek minősül, bizonyított, hogy a tevékenység a környezetben károsodást nem okoz,

 ob) a Környezetvédelmi Felügyelőség és az ÁNTSZ nem emel kifogást a létesítmény, ill. a technológia ellen.

q) zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a 4/1984. (I. 23.) EüM rendeletben meghatározott védendő létesítmények környezetében a rendeletben előírt határértékeket nem haladja meg.

(7)  A település gazdasági területein épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a közművesítettség mértéke megfelel a 22.§ (8). pontban foglaltaknak.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

14.§

(1)       A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2)       A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

1.   mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

2.   a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

3.   igazgatási, egyéb irodaépület,

4. parkolóház, üzemanyagtöltő,

5. sportépítmény.

(3)       A kereskedelmi, szolgáltató területen a 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

1.   egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

2.   egyéb közösségi szórakoztató épület.

(4)       15000 m2 bruttó alapterület felett kereskedelmi létesítmény elhelyezési szándék esetén közlekedési és környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni.

(5)          A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek az alábbi    

         építési övezetekre tagolódik:

1.   KG-KE – kereskedelmi célú területek, elsősorban a lakossági igényeket kielégítő szolgáltató, és kisipari termelő tevékenység elhelyezésére szolgál.

2.   KG-K – keleti részen a 85-ös út mellett, elsősorban az átmenő forgalmat szolgáló kereskedelmi, szolgáltató tevékenység elhelyezésére szolgál.

3.   KG-B – elsősorban benzinkút számára kijelölt terület, de a területfelhasználásnak megfelelő más funkció is elhelyezhető,

4.   KG-KZ – kizárólagos területfelhasználású övezet.

(6)          A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek övezeteinek részletes előírásai:

Ipari gazdasági területek

15.§

(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el. Elsősorban termelési raktározási, valamint a településgazdálkodási célú tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az ipari terület gazdasági területen – a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület kivételével – a 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

1.  a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

2.  egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

(3) Ipari gazdasági területek építési övezetei:

1.    IG-F – Finommechanikai művek területe,

2.    IG-T – Tejporgyár területe,

3.    IG-H – Hanteck területe,

4.    IG-TÜ – Tüzép területe,

5.    IG-W – Wallenberg területe.

6.    IG-M – Malom

7.    IG-D – déli iparterület

(4) Az ipari gazdasági területek övezeteinek részletes előírásai:

(5) Az ipari gazdasági területek övezeteiben bármely építési szándék esetén két lépcsős építési engedélyezési eljárást kell alkalmazni. Az elvi építési  engedély benyújtása kötelező.

Üdülőterületek

16.§

(1)    Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2)    Az üdülőterület lehet:

1.   üdülőházas (sűrű beépítésű, 6,0 m épületmagasságot meghaladó terület),

2.   hétvégi házas (laza beépítésű, 6,0 méter épületmagasságot meg nem haladó) terület.

(3)    Az üdülőterületen álattartó épület – ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik, a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével – és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag -, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.

(4)    A telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

a.    a létesítmények légszennyező anyag kibocsátása a levegő tisztaságvédelmi szempontból védett I. területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg. Az övezetekben a kémények magassága az építési előírásokban megengedett gerincmagasságnál legfeljebb 1,5 m-rel lehet magasabb (ún. magas kémények nem létesíthetők).

b.    diffúz légszennyezést, okozó tevékenységek kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.

c.    az üdülőövezetekben nem végezhetők olyan tevékenységek, amelyek a talaj és felszín alatti-, vagy felszíni vizek minőségét veszélyeztetik, vagy szennyezésével járnak.

(2)    A település üdülőterületein épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a közművesítettség mértéke megfelel a 22.§ 8. pontban foglaltaknak.

Üdülőházas üdülőterület

17.§

(1)  Az üdülőházas területen, olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastruktúrális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2)  Az üdülőházas területen elhelyezhető:

1.   üdülőépület,

2.   a terület használóinak, lakóinak ellátását szolgáló kereskedelmi és vendéglátó építmények.

(3)  Az üdülőházas területen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

1.   sportépítmények,

2.   egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület.

(4)  Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetőek el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

(5)  Az üdülőházas üdülőterületre szabályozási terv és részletes helyi építési szabályzat készítendő.

Hétvégi házas üdülőterület

18.§

(1)  A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.

(2)  A hétvégi házas területen egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület nem helyezhető el.

(3)  A hétvégi házas területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetőek el.

(4)  A kialakult hétvégi házas üdülőterület építési övezetének részletes előírása az alábbi :

Különleges terület

19.§

(1)  A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2)  A település különleges területein épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a közművesítettség mértéke megfelel a 22.§ 8. pontban foglaltaknak.

(3)   A különleges területek az alábbi övezeti csoportokra tagolódnak:

1. Jelentős zöldfelületettel rendelkező különleges terület: ZK

2. Egyéb különleges terület: EK

Jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges terület

20.§

(1)  A jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges terület az alábbi övezetekre tagolódik:

1.  ZK - SP –sportterületek,

2.  ZK - T – temető.

(2)  A sportterületeken a funkciónak megfelelő rendeltetésű és a terület fenntartását szolgáló épület és építmény építhető.

(3)  Új temető kialakítása kizárólag kertészeti kiviteli terv alapján történhet.

(4)  Temetők bővítési területein, továbbá új temetők kialakítása esetén telekhatár mentén legalább 10 m széles két szintű növényzetből álló (fa- és cserjeszint együttesen) védő rendeltetésű zöldfelület telepítendő.

(5)  A jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területek övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

Zöldterületek, zöldfelületek

21.§.

(1)       Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület. közpark, közkert.

(2)       A zöldterületen elhelyezhető:

1. a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.)
2. vendéglátó épület,
3. a terület fenntartásához szükséges épület.

(3)       A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

(4)       Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése javasolt, hogy kertészeti kiviteli terv alapján történjen.

(5)       Új utak kétoldali zöldsávval, ill. fasorral alakíthatók ki.

(6)       A 10 gépjárműnél  nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó parkolóhelyeket fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló)hely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.

(7)        Az épített és a természeti környezet alakítását, használatát és védelmét összehangolva olyan módon kell biztosítani, hogy az épített környezet fejlesztése a megtartandó növényzet, valamint a környező természeti környezet életképességét ne csökkentse, anyagcserefolyamait irreverzibilis módon ne befolyásolja.

(8)       Az épületek elhelyezésére szolgáló területeken a termőréteg megmentéséről az MSZ 21476 sz. szabvány szerint gondoskodni kell. A megmentett humuszos termőréteget a beépítésre nem kerülő részeken lehet felhasználni.

Közlekedési, közmű terület

22.§

(1)       A város területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.

(2)       A közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(3)       A közlekedési területen elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló:

1.    közlekedési építmények,

2.    kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

3.    igazgatási épület,

4.    a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(4)       Az országos közutak mentén 60-60 méteres távolságban az építési engedélyezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az tervezett építőanyagok alkalmazásával kielégíthetők-e az adott területfelhasználási egységre előírt határértékek.

(5)       A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(6)       A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(7)       Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény -épület, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(8)       A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az OTÉK 8.§-ban rögzített közművesítettség mértéke szerint:

a.) lakóterület esetén

nagyvárosi övezetben: a teljes közműellátás rendelkezésre áll,

kisvárosi övezetben:

a részleges közműellátás rendelkezésre áll,

kertvárosi övezetben:

a részleges közműellátás rendelkezésre áll,

falusias övezetben: a legalább részleges közműellátás rendelkezésre áll,

b./ vegyes területen

település központi övezetben: a részleges közműellátás rendelkezésre áll,

központi vegyes övezetben: a részleges közműellátás rendelkezésre áll,

c.) gazdasági területen

            kereskedelmi, szolgáltatási övezetben:

a részleges közműellátás rendelkezésre áll,

            ipari övezetben:

a részleges közműellátás rendelkezésre áll,

d.) üdülőterületen

üdülőházas üdülőterületen:

a részleges közműellátás rendelkezésre áll,

            hétvégi házasterületen:

közművesítetlen.

(9)       Közutak, vasutak elhelyezése céljára az OTÉK szerinti minimális építési területet kell biztosítani, ettől eltérni csak a keresztmetszeti elemek méretezésével lehet.

Építészeti értékvédelem

23.§

(1)       Az építészeti értékek védelmében  külön helyi értékvédelmi rendeletet kell hozni.

(2)       A helyi építészeti örökség értékeinek fenntartása, számbavétele védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.

Építési, változtatási tilalom

24.§

(1)       Az övezeti tervlapon rehabilitációra jelölt területekre vonatkozóan a rehabilitáció megvalósításáig változtatási tilalmat rendel el.

(2)       A változtatási tilalom a részletes rehabilitációs terv megalkotásával megszűnik.

(3)        Az elfogadott szerkezeti tervben meghatározott közterületi határvonal – módosítások területein - azok megvalósíthatóságának céljából – a kivitelezés megkezdéséig építési tilalmat kell elrendelni.

(4)     Csorna Város Önkormányzata elővásárlási jogot állapít meg:

            Lakóterület kialakítás, terület rendezés céljából a Toldi M.

            utca és a volt határőrség által határolt tömb (jelenleg külte-

            rületi) telkeire (hrsz.: 0428/2-/51).

            Iparterület kialakítás, terület rendezés céljából a keleti ipar-

            terület telkeire (hrsz.: 0218, 0219/2-/15, 0219/17-/20,

            0222/4, 0220, 0221; 0248/2, 0248/4, 0248/5, 0248/7, 0256,

            0249/1, 0259/1, 0259/2, 0259/4, 0259/5, 0260, 0278, 0247,

            0245, 0235/6, 0234/4-/8, 0223).

            Iparterület kialakítás, terület rendezés céljából a déli ipar-

            terület jelenleg belterületi lakó továbbá beépítetlen telkeire

            (hrsz.: 092/20, 092/21, 092/2-/17, 092/19, 096, 091/1, 091/2,

            087/2, 085/1-/3, 084/1-/12, 089, 090).

            Termál és üdülő terület kialakítás, terület rendezés céljából

            a Dózsa út és temető északi belterületi határvonalától észak-

            ra eső területek telkeire (hrsz.: 038/21-/26, 0380/2, 0380/4,

0382/1, 0382/2, 0381, 0383/2-/4, 0349/33-/55, 0349/57-61,

0377, 0378/1-/16, 0378/18-19, 0373/7-/8, 0373/11-/19,

0342/1, 0342/2, 0384/2, 0384/3-/18).

            Közlekedési terület kialakítás, terület rendezés céljából a

            Csorna 2625, 2797/3-7, 2701, 2882, 2883 telkeire.

Záró rendelkezések

25.§

(1)       Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg a 2/1978. (VII.15.) Tr. sz. rendelet, a 19/1993. (XII.1.) ÖKT sz. rendelet, a 29/1994. (XII.1.) ÖKT sz.rendelet, a 21/1995. (X.1.) ÖKR sz. rendelet, a 8/ 1996. (V.15.) ÖKR sz. rendelet, valamint a 19/1996. (VIII.1.) ÖKR számú rendelet, a 17/1997. (VI. 25.) ÖKR sz. rendelet, valamint a 18/1997. (VI. 27.) ÖKR sz. rendelet hatályát veszítik..

(2)       E rendelet rendelkezéseit csak a kihirdetés napját követően induló ügyekben kell alkalmazni.