Zsámbék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2000. (XI. 22.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodási szabályairól
Hatályos: 2000. 11. 23- 2023. 10. 26
Zsámbék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2000. (XI. 22.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodási szabályairól
2000.11.23.
A Képviselő-testület, a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV, törvény (továbbiakban Ötv) ./16, § (l)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel az Ötv. 79-80, §-ában , továbbá az államháztartásról szóló, módosított 1992.évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Ahtv) 108-109 §-aiban foglaltakra Zsámbék Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.
I Fejezet
1. § E rendelet hatálya kiterjed:
a) a nagyközségi önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban intézmények)
b) Mindazokra a dolgokra, melyek a nagyközség önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyon értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon)
2. § (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és forgalomképes vállalkozói vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével e rendelet állapítja meg,
(3) A törvényben foglaltakon túlmenően forgalomképtelenek mindazok, amit az önkormányzat e rendelet alapján annak nyilvánít.
(4) A törvényben foglaltakon túlmenően korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások és közüzemi szolgáltatást végző vállalatok, gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magában foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is.
(5) A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon olyan gazdasági társaságba apportálható vagyon ahol:
a) az önkormányzat által alapított egyszemélyes társaság az önkormányzat, illetve több önkormányzat többségi tulajdonában. vagy többségi irányítása alatt áll, és
b) az érintett vagyontárgy jellege szerinti közszolgáltatási feladatot lát, valamint
c) az önkormányzat felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(6) A közművagyonnak gazdasági társaságba való beviteléről rendelkező alapító okiratot, társasági szerződést, alapszabályt az önkormányzat képviselő-testülete határozattal hagyja jóvá.
E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítására is.
(7) Forgalomképes vállalkozói vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a (3)-(4)
bekezdés hatálya alá. illetve ami nem tartozik a törzsvagyon körébe.
Vagyonnyilvántartás és leltár
3. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak
megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.
(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz
(zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni,
melyben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
II Fejezet
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai
A tulajdonosi jogok gyakorlása
4. § (1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület, vagy átruházott hatáskörben a képviselő-testület bizottsága gyakorolja.
(2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet. vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza.
(3) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, gazdasági és közhasznú társaságai, az önkormányzat hivatala.
(4) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lév6 önkormányzati vagyonnal
-az önkormányzat kötelező feladatainak: sérelme nélkül - a törvények, és e rendelet
keretei között gazdálkodik.
(5) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat. illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
(6) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelyek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.
(7) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet.
(8) Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság cég nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.
(9) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, a polgármesteri hivatal. a gazdasági ellátó szervezet, az önkormányzat intézményei, illetőleg a vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik.
(10) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.
Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága
5. § (1) Önkormányzati vagyont
aa.) nettó 25 millió forint értékhatár fölött nyilvános pályázat útján lehet,
ab.) nettó 30.000.000,- Ft értékhatár felett árverés útján lehet,
ac.) nettó 1.000.000,- Ft és 25.000.000,- Ft értékhatár között az értékesítés módjáról a képviselő-testület dönt.
b.a.) ingatlan esetében nettó 25.000.000,- Ft értékhatár felett,
b.c.) egyéb vagyon esetében nettó 1.000.000, -Ft értékhatár felett pályázat útján lehet.
(2) A versenyeztetési feltételeket a Képviselő-testület vagy átruházott hatáskörben a képviselő-testület bizottsága, az árverési feltételeket a jegyző külön szabályzatban határozza meg. A versenyeztetés nélkül megkötésre kerülő adás-vételi illetve bérleti szerződéseket a képviselő-testület hagyja jóvá.
(3) A bérleti szerződésben a bérlőt megillető elővásárlási jog is meghatározható.
(4) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján, illetve ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.
(5) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
(6) Az önkormányzat gazdasági és az e célból létrehozott bizottsága ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást.
Az önkormányzati vagyon vagyonértékének meghatározása.
6. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a., értékpapír esetén a névérték alapján ,
b., egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján, ha az (1) bekezdés szerinti érték a nettó 10 millió forintot meghaladja; c., a képviselő-testület vagy átruházott hatáskörben a képviselő-testület bizottsága az értékbecslésben meghatározott vételártól eltérő értéket is megállapíthat
d) amennyiben az ingatlant jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettség közvetlenül vagy közvetetten terheli, akkor az értékét az azt terhelő kötelezettség levonásával kell megállapítani legfeljebb az ingatlan értékének mértékéig.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg) , a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított .értéket kell a vagyon
értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok használatának az átengedésekor a rendelet 4. számú mellékletében szereplő irányárakat minimál árként kell alkalmazni. A 4. számú mellékletben nem szereplő hasznosítási célok esetén a használat ellenértékét a Képviselő-testület a hasznosítással kapcsolatos egyedi döntéssel egyidejűleg határozatban állapítja meg.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
7. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése
8. § (1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen. vagy kedvezményesen átruházni - a törvényben meghatározott eseteken kívül - a következő célra lehet:
a) meghatározott céllal. más önkormányzatnak.
b) kötelezettségvállalással. közérdekű célra,
c) közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel,
d) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.
e) az ingatlan értékét meghaladó jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettség teljesítése céljából, a kötelezettség átvállalása mellett.
(f) Vagyon haszonkölcsönbe ingyenesen közérdekű célra, vagy önkormányzati feladatokban való ingyenes közreműködés céljából adható át, legfeljebb egy éves időtartamra.
(2) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi. esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
e) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján
az várhatóan nem térül meg,
d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással)
f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
(3) Az adás-vétel megkötésekor 35. életévüket be nem töltött ifjú házasok a vásárolt ingatlan vételárának 50 %-át, az adás-vételi szerződés megkötésétől számított maximum 10 év alatt részletfizetéssel is teljesíthetik, ha vállalják az ingatlan 4 éven belül történő beépítését, és a vételár 50 %-át a szerződés aláírásával egyidejűleg megfizetik
A vagyonkezelői jog létesítése, gyakorlása és ellenőrzése
(1) Az Önkormányzat az Mötv. 13. § (1) bekezdés 21. pontja szerinti víziközmű-szolgáltatás közfeladat átadásához kapcsolódva létesíthet vagyonkezelői jogot. Az Önkormányzat vagyonkezelésbe adhatja a kizárólagos tulajdonában lévő zsámbéki ivóvízmű és szennyvízhálózatához és szennyvíztisztító telepéhez tartozó létesítményeket és ingatlanokat az alábbiak szerint:
Vízmű: - Ivóvízhálózat (35.609 méter)
-Betáplálási pontok (15 darab)
- Tározó medencék (2 x 100 m3)
Szennyvízmű: - Szennyvízcsatorna – gravitációs (D200/D300, 29.334,32 méter)
- Szennyvíz - nyomóvezeték (D150/D80, 1.110,41 méter)
- Szennyvíz – bekötővezeték (D160/D150, 11.692,01 méter)
- Szennyvízátemelők - 3 darab
- Szennyvíztisztító telep (1.200 m3/d)
Valamint: - a fenti létesítményekhez és közművekhez tartozó utak, védterületek, felépítmények, gépészet, irányítástechnika.
(2) A Képviselő-testület versenyeztetés nélkül az Nvtv.-ben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.
(3) A vagyonkezelői jog létesítése ellenérték fejében, vagy ingyenesen történhet.
(4) A vagyonkezelői jog ellenértékét szakértői vélemény alapján, az illetékről szóló törvény vagyoni értékű jogokra vonatkozó előírásai és az ingatlan forgalmi értékének alapulvételével kell meghatározni.
(5) A vagyonkezelői jog ellenértékéről, vagy annak ingyenességéről a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítésékor dönt.
(6) A vagyonkezelő köteles az Nvtv. szerinti beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségeinek tárgyév március 31-ig eleget tenni. A vagyonkezelő beszámolójának, adatszolgáltatásának elfogadásáról – a képviselő-testület pénzügyi ügyek véleményezésére kijelölt bizottságának állásfoglalása alapján – a Képviselő-testület dönt.
(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés megkötésének folyamatában, majd a megkötést követően a szerződés teljesítése érdekében köteles az Önkormányzattal folyamatosan együttműködni. A vagyonkezelőt a szerződés megszűnését követően, az elszámolás időszakában is együttműködési kötelezettség terheli.
(8) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő vállalja a feladat ellátással összefüggő kötelezettségeket.
8/B. § (1) A vagyonkezelőt az Nvtv.- ben és az Mhötv.-ben szabályozott jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik.
(2) A vagyonkezelő köteles a 8/A. § (6) bekezdésében írt beszámolót, a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat az Önkormányzat ingatlanvagyon kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységnek átadni.
(3) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, vagy annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, vagy a feladat ellátásához az átadott vagyon már nem szükséges, a vagyonkezelő köteles erről a polgármestert 8 napon belül értesíteni. Az értesítés alapján a vagyonkezelési szerződést módosítani kell.
(4) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó, 1 millió forintot meghaladó nyilvántartási értékű vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.
(5) A vagyonkezelőnek lehetőségeihez mérten azonnali, de legkésőbb a tény, vagy körülmény felmerülésétől számított 8 napon belüli, írásbeli bejelentési kötelezettsége áll fenn az Önkormányzat felé, ha
a) vele szemben csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, vagy ilyen eljárás indul,
b) köztartozása (adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék) esedékessége több mint 6 hónapja lejárt, és annak kiegyenlítésére halasztást nem kapott;
c) a tulajdonosi szerkezete az Nvtv. alapján megváltozik;
d) az Nvtv.-ben meghatározott körülmény folytán nem minősül átlátható szervezetnek
e) a kezelt vagyon összértékében bekövetkezett 10%-os mértéket meghaladó csökkenéséről szerez tudomást,
f) a kezelt vagyont súlyos környezeti károsodás veszélye fenyegeti,
g) a kezelt vagyonnal kapcsolatban az Önkormányzat beavatkozását igénylő természeti és környezeti károkozás történt, vagy egyéb – a kezelt vagyont érintő – veszélyhelyzet következett be,
h) ha az Önkormányzatnál nyilvántartott adataiban változás következik be.
(6) Az Mhötv.-ben felsorolt valamely rendkívüli felmondási ok bekövetkezése esetén a vagyonkezelői szerződés azonnali hatállyal történő felmondásáról a Képviselő-testület dönt.
(7) Amennyiben a vagyonkezelő az Mhötv.-ben felsorolt felújításokon, vagy beruházási munkákon felül további felújítási és beruházási munkákat végez, úgy e munkálatok tekintetében az Önkormányzat és a vagyonkezelő egymással a vagyonkezelői szerződésben szabályozottak alapján számolnak el.
(8) Vagyonkezelőnek a kezelt vagyont érintő, amortizációt meghaladó vagyonvesztés esetén értékbecsléssel megállapított összegű pótlási kötelezettsége van, melynek időtartamát az Önkormányzat és a Vagyonkezelő külön szerződésben határozza meg.
(9) Vagyonkezelő az általa kezelt vagyonon végzett értéknövelő beruházások értékének megtérítése iránt az Önkormányzat felé utólagosan igényt nem érvényesíthet.
(10) A vagyonkezelő köteles az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra biztosítási szerződést kötni, és azt folyamatosan fenntartani.
(11) A vagyonkezelő köteles valamennyi közérdekű adatszolgáltatásra (statisztikai jelentés, stb.), mely kötelezettségének közvetlenül, vagy az adatok Önkormányzat rendelkezésére bocsátásával tesz eleget.
(1) A birtokba adás előtt az Önkormányzatnak:
a) rendeznie kell az ingatlanon fennálló közterheket és az általa létesített jogviszonyból származó és esedékes kifizetéseket, vagy teljesítéseket,
b) el kell végeznie a megkezdett de még be nem fejezett beruházásokat, felújításokat,
c) vagyonleltárt kell készítenie.
(2) A birtokbaadási eljárás során az Önkormányzatnak jegyzőkönyvet kell felvennie, melyet az Önkormányzat ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egysége vezetőjének meg kell küldenie a vagyonkezelő részére.
(1) A vagyonkezelőnek a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez tulajdonosi hozzájárulást kell beszereznie.
(2) A tulajdonosi hozzájárulást a polgármester jogosult megadni.
(3) Nem terjed ki a tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége az azonnali veszélyelhárítást szolgáló, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így elvégzett tevékenységről és annak indokáról a vagyonkezelőnek 15 napon belül be kell számolnia a polgármester részére.
(4) A vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulás nélkül adhat be kérelmet elvi hatósági engedély, szakhatósági hozzájárulás és állásfoglalás iránt.
A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről a jogszabályokban foglaltak szerint köteles nyilvántartást vezetni.
A vagyonkezelői jog megszűnik az Nvtv.-ben foglalt esetekben.
(1) A vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat – a polgármester útján – bármikor ellenőrizheti.
(2) A Képviselő-testület azonnali intézkedését nem igénylő esetekben a polgármester köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni az ellenőrzés eredményéről.”
A felajánlott vagyon elfogadása
9. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezel6 elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képvisel6-testület jóváhagyására.
Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal
10. § A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi. vagyonhasznosításra vonatkozó döntések. értékhatártól függetlenül:
a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon
részeibe való besorolása.
b) ingatlan vásárlása. cseréje. értékesítésre történő kijelölése.
c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre
történő kijelölése. valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba.
d) hitel felvétele. illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása.
e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása.
f) kezesség vállalása. egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása.
g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása.
h) társadalmi szervezet. alapítvány létrehozásának engedélyezése. társadalmi szervezethez. alapítványhoz való csatlakozás. hozzájárulás. azok támogatása.
i) i.) önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása, a vagyonkezelési szerződés megkötése, módosítása
11. § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az
önkormányzat és szervei hatáskörébe tartoznak.
(2) A képviselő-testület eltérő döntése hiányában a képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
a) 1.000.000 Ft értékhatár feletti vagyontárgy vásárlása.
b) 1.000.000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése. cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
c) behajthatatlan követelések törlése, 1.000 000 Ft értékhatár felett
(3) A képviselő-testület pénzügyi ügyek véleményezésére kijelölt bizottságának hatáskörébe tartozik
a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése.
b) a képviselő-testület által értékesítésre kijelölt. 1.000.000,- Ft értékhatár alatti ingatlan elidegenítése, használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása, egyéb módon történő megterhelése,
c) nettó 1.000.000,- Ft értékhatárig ingó vagyontárgy adásvételének engedélyezése, gépkocsik adásvétele valamint az éves költségvetésben jóváhagyott önkormányzati beszerzések engedélyezése.
d) 1.000.000 Ft értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása.
e) behajthatatlan követelések törlése 1.000.000,- Ft alatt.
(4) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a
11. §.(3)bek. szerinti bizottságok jóváhagyásával
a) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon - két évet meg nem haladó határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása.
b) a használatában. kezelésében lévő. 100 000 Ft. értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak. vagyonértékű jog stb. értékesítése.
c) 100.000,- Ft - a számviteli szabályok szerint számított - egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.
(5) A polgármester jogosult:
a) a hatáskörrel rendelkező Szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
b) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,
c) megkötni a biztosítási szerződéseket,
d) döntést hozni az
(1)-(4) bekezdésekben nem szabályozott ügyekben, vagy az
(1)-(4) bekezdésben megjelölt szervek hatáskörébe tartozó ügyben annak döntése alapján, ill. felhatalmazásával meghozni a vagyonhasznosítással kapcsolatos döntéseket.
(6) A Polgármester köteles:
a.) Elemi kár fenyegetése, vagy az Önkormányzat vagyonát érintő veszély esetén meghozni mindazon döntéseket, melyek a vagyont a károsodástól megóvják, vagy a kárt enyhíthetik;
b.) A nemzeti vagyon körébe tartozó önkormányzati vagyon hasznosításáról évente tájékoztatni a Képviselő-testületet.
12. § E rendelet mellékletét képezi:
a) Forgalomléptelen törzsvagyon ( l. számú melléklet)
b.) Korlátozottan forgalomképes vagyon ( 2.számú melléklet)
c.) Vállalkozói vagyon (3.számú melléklet)
d.) Rendezetlen tulajdonú ingatlanok (4.számú melléklet)