Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2000. (XII. 7.) önkormányzati rendelete

a temetőkről, a temetkezésről

Hatályos: 2001. 01. 01- 2022. 09. 30

Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2000. (XII. 7.) önkormányzati rendelete

a temetőkről, a temetkezésről1

2001.01.01.

Vásárosnamény Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 6. § (4) bekezdésében, 16. és 40-42. §-aiban kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet (a továbbiakban: Ter.) alkotta:2

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A rendelet célja, hatálya, fogalom-meghatározásai

1. § (1) A Ter. célja, hogy a Ttv.-ben megfogalmazott alapelvekkel, célokkal, keretjellegű szabályokkal és a 145/1999. (X. 1.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott – elsődlegesen szakmai – szabályokkal összhangban megállapítsa a temetkezés helyi – köztemetőkre vonatkozó – szabályait, ezen tevékenység valamennyi szereplőjének (a köztemetők tulajdonosának, a fenntartó önkormányzatnak, a köztemetők üzemeltetőjének, a temetési helyek felett rendelkezni jogosultaknak, a temetkezési szolgáltatást nyújtóknak, a köztemetőkbe látogatóknak stb.) jogait és kötelezettségeit.3

(2) A Ter. hatálya kiterjed Vásárosnamény város (a továbbiakban: város) közigazgatási területén belül lévő valamennyi köztemetőre, az ott folytatott – a Ter.-ben szabályozott – valamennyi tevékenységre.

(3) A Ter. hatálya alá tartozó köztemetőkre vonatkozó központi szakmai és egyéb szabályokat a Ttv., és a R., míg a helyi szabályokat a Ter. állapítja meg.

(4) Fogalom-meghatározások:

a) temetkezés: az elhunytak világi vagy egyházi módon, koporsós vagy hamvasztásos úton történő eltemetésével, emlékének megőrzésével és ápolásával kapcsolatos valamennyi – a Ttv,-ben a R,-ben és a Ter.-ben szabályozott – tevékenység összessége,

b) temetőn, köztemetőn, temetési helyen, kegyeleti közszolgáltatáson a Ttv. 3. §-ában meghatározottakat kell érteni,

c) kegyeleti közszolgálati szerződés (a továbbiakban: KKSZ.): a köztemető fenntartására és üzemeltetésére az önkormányzat és gazdálkodó szervezet között a Ttv. 39. §-a alapján létrejövő szerződés,

d) temetkezési szolgáltatások: a Ttv. 25. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatások.4

e) temető fenntartója: az, akinek a Ttv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket teljesítenie kell,

f) temető üzemeltetése: a Ttv. 16. §-ában meghatározott tevékenységek összessége,

g) sírhelytábla (parcella): olyan temetőrészeket jelöl, amelyeket a temető lezárását követő nyugvási idő elteltével – szabályszerű eljárás mellett – ki lehet üríteni és temetés céljából újból igénybe lehet venni,

h) sírjel: a temetési helyen az elhunyt jelzésszerű megjelölésére szolgáló bármely tárgy (pl. síremlék, kereszt, fejfa stb.),

i) a Ter.-ben használt, de külön nem definiált más fogalmak tekintetében a Ttv.-ben és a R.-ben, valamint más jogszabályokban meghatározottakat kell irányadónak tekintetni.

2. § A város köztemetői

A város közigazgatási területén köztemető létesítéséről, bővítéséről, fenntartásáról, üzemeltetéséről, részleges illetve teljes lezárásáról, megszüntetéséről, kiürítéséről, újra-használatbevételéről a Képviselő-testület gondoskodik a Ttv. és a R. szabályai szerint.
A 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben erre a tulajdonos Református Egyházzal (a továbbiakban: Egyház) egyetértésben kerülhet sor.

3. § (1) A városban lévő lezárt temetők: az Ilki úton, valamint a Gergelyiugornya városrészen lévő izraelita temetők, illetve az Ilki úton, a Vitka városrészen, valamint a Perényi-tanyán lévő köztemetők.

(2) A lezárt köztemetőkben temetkezési tevékenységet – ezen §-ban meghatározott tevékenységek kivételével – nem lehet folytatni. A lezárt köztemetőket mindaddig kegyeleti helyként kell gondozni, amíg kiürítéséről döntés nem születik.

(3) A lezárt köztemetők, vagy temetőrész sírjelei a használati idő le nem jártáig – kegyeleti szempontokból – nem idegeníthetők el és más temetési helyre (sírhelyre, sírboltra stb.) nem helyezhetők át.

(4) A lezárt köztemetők, temetőrész kiürítése során a temetőkben felállított bármely síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak a köztemető tulajdonosának (üzemeltetőjének, fenntartójának) történt előzetes bejelentés után szabad. A rendelkezési jogosultságot ennek során igazolni kell.

(5) A lezárt köztemetőkben az utaknak alkalmasnak kell lenniük a sírhelytáblák (parcellák) megközelítésére, karbantartásukról, valamint a lezárt köztemetők gondozásáról (gyommentesítés, hulladékgyűjtés- és szállítás stb.) a temető tulajdonosa köteles gondoskodni.

(6) A lezárt köztemetőkre egyebekben a Ttv. és a R. szabályait kell alkalmazni.

4. §5 (1) A városban működő köztemetők:

a) az Önkormányzat tulajdonát képező – a természetben a 41. számú főközlekedési út mellet lévő – vásárosnaményi 4204/3 hrsz-ú, un. központi városi köztemető,

b) a Gergelyiugornya városrészen lévő az Egyház tulajdonában álló, Vásárosnamény, Beregszászi út mellett lévő, a vásárosnaményi 2746 hrsz-ú temető, amelyben a tulajdonos Egyházzal történt megállapodás alapján az Önkormányzat látja el a köztemető fenntartására vonatkozó – a Ttv.-ben és a R.-ben meghatározott, a tulajdonost terhelő – fenntartói kötelezettségeket. Ebben a temetőben a ravatalozó épülete az Önkormányzat tulajdonát képezi.

Ezen bekezdésben meghatározott temetők (a továbbiakban együtt: köztemetők) fenntartóján – a Ter. szempontjából – az Önkormányzatot kell érteni.

(2) A köztemetők fenntartásáról, továbbá üzemeltetéséről az Önkormányzat köteles gondoskodni, s ezen feladatait elsődlegesen gazdálkodó szervezet útján – a vele kötött KKSZ. alapján – kívánja ellátni. Amennyiben ezen § (2) bekezdése alapján az Önkormányzat KKSZ.-t nem köt, úgy a fenntartási, üzemeltetési feladatok ellátásáról – a Képviselő-testület által meghatározottak szerint – saját maga gondoskodik (gazdálkodó szervezet és Önkormányzat a továbbiakban együtt: üzemeltető).

(3) Pályázati eljárást követően a gazdálkodó szervezet kiválasztásáról a Képviselő-testület erről szóló külön határozatával dönt. A KKSZ.-t – melynek tartalmára a Ttv. előírásai az irányadóak – az Önkormányzat nevében a Polgármester köti meg.

(4) A köztemetők üzemeltetését a Ttv.-ben, a R.-ben, a Ter.-ben – és ha létrejött, úgy a KKSZ.-ben – meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni. A köztemetőkben temetőgondnok alkalmazásáról az üzemeltető gondoskodik.

(5) A KKSZ.-ben foglaltak maradéktalan betartását – a Ttv. szerint – a Jegyző ellenőrzi, s szerződésszegés esetén kezdeményezheti a KKSZ. felmondását.

II. RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

II. Fejezet

A temető rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb helyi, tárgyi és infrastrukturális feltételek

(Ttv. 41. § (3) bek. a) pontja)

A temető létesítményei

5. § (1) A köztemetők Ttv. és R. szerinti működéséhez szükséges – már kiépített – infrastrukturális létesítmények:

a) mindkét köztemetőben ravatalozó (megfelelő technikai kiépítettséggel pl. halott-hűtő berendezéssel, illemhellyel stb. ellátva),

b) közműhálózatok

- úthálózat (a gergelyiugornyai köztemetőben részben kiépített),
- ivóvízhálózat, (vízvételi lehetőség kifolyóról – a sírgondozáshoz szükséges vízhasználathoz is)
- elektromos energia hálózat,
c) áttört jellegű drótfonatú kerítés.
Ezen létesítmények – saját költségen történő – üzemeltetéséről, állagmegóvásáról, tisztántartásáról, működőképességének folyamatos, megfelelő színvonalon történő biztosításáról (karbantartásáról), az üzemeltető, míg fejlesztésükről a köztemető tulajdonosa köteles gondoskodni.
(2) 6
(3) A gépjárművek várakozására szolgáló helyek a köztemetők előtt külön jogszabály szerint biztosítottak. A város un. központi köztemetője előtt a külön ezen célra kialakított parkoló parkosított, fásított környezetben került létesítésre, kerülhet bővítésre.7 A gépjárművek várakozására szolgáló helyek fenntartásáról, számszerű és megfelelő minőségben történő fejlesztéséről az önkormányzat – saját költsége terhére, szükség szerint – gondoskodik.
(4) A köztemetőkben lévő utak, a közösségi használatra rendelt egyéb területek tisztántartásáról, valamint az itt keletkezett szilárd hulladék rendszeres gyűjtéséről, elhelyezéséről és kezeléséről az üzemeltető – saját költsége terhére – köteles gondoskodni az Önkormányzat rendeletében8 foglaltak szerint.
(5) A köztemetőkben keletkezett folyékony hulladék (szennyvíz) gyűjtését, elhelyezését és kezelését az üzemeltetőnek – saját költsége terhére – kell biztosítania a hatályos jogszabályi előírások szerint. Jelenleg ez egyedi módon – zárt aknába történő gyűjtéssel, majd onnan való szippantással – történik. Amennyiben ez műszakilag és egyébként is lehetséges, úgy a temető tulajdonosának a köztemetőt – saját költsége terhére – mielőbb rá kell kötni a város szennyvízcsatorna-hálózatára.
(6) A köztemetők területének – rendeltetésének és a hely jellegének megfelelő – parkosítása, az utak sorfásítása részben biztosított, különösen a város un. központi köztemetőjében. Ezek folyamatos fejlesztése a köztemető tulajdonosának, míg színvonalas gondozása, karbantartása (gyomtalanítás, füvesített területek gépi úton történő nyírása, fák, bokrok, cserjék nyesése, időbeni növényvédelme stb.) az üzemeltető feladata. A KKSZ.-ben ezen fejlesztések teljes ellátását (szakmai irányítását, koordinált előkészítését, összehangolt megvalósítását stb.) az üzemeltető – saját költsége terhére – a KKSZ,-ben az Önkormányzattól átvállalhatja.
(7) Az ezen §-ban felsorolt köztemetői létesítményeket a köztemetőkbe érkezők – indokolt szükségletük mértékéig, a Ttv., a R. és a Ter. szabályai (időkorlátozás stb.) szerint – szabadon használhatják. A használatért, a nyújtott szolgáltatásokért – a Ter. szerint megállapított fizetési kötelezettségeken kívül – térítést (díjat) kérni nem lehet. Nem szedhető díj különösen a köztemetők látogatásáért, valamint a temetési helyek gondozásához igénybe vett vízért.
III. Fejezet

A temető használatának és igénybevételének szabályai

(Ttv. 41. § (3) bek. b) pontja)

6. § A köztemetők nyitvatartása

(1) A köztemetők nyitvatartási ideje – az országosan elfogadott és alkalmazott időszámítás szerint –:

a) nyári időszámítás esetén 06,00 órától 20,00 óráig,

b) téli időszámítás esetén 07,30 órától 17,30 óráig.

November 1-jén – illetve az ezeket megelőző és követő 5-5 napon át – a köztemetők nyitvatartási ideje 22,00 óráig tart.9

(2) A nyitvatartás rendjét a köztemetők bejáratánál az üzemeltetőnek ki kell függesztenie.

(3) A köztemetőkből a nyitvatartási idő végén – külön felszólítás nélkül – mindenkinek távoznia kell.

7. § Közlekedési szabályok

(1) A köztemetőkbe – a KRESZ szabályai szerint minősülő – gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel, segédmotoros kerékpárral, állati erővel vont járművel behajtani és ott közlekedni tilos!

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik

a) a KRESZ szerint megkülönböztető jelzésüket jogszerűen használó gépjárművekre,

b) azon gépjárművekre, amelynek utasa súlyos mozgáskorlátozottságát az erre vonatkozó központi jogszabály alapján hitelt érdemlően igazolja (pakolási engedéllyel rendelkezik és azt felmutatja),

c) az indokolt járműhasználatot (pl. szállítást) igénylő, a köztemetőben engedélyezett munkálatokat végzőkre – legfeljebb munkavégzésük idejére,

d) – esetenként – a láthatóan járóképtelen (pl. begipszelt lábú stb.), illetve súlyos, idős beteg személyekre.

(3) A behajtásra vonatkozó tilalmat a KRESZ szabályai szerint – figyelemmel az (1-2) bekezdésekben foglaltakra – a köztemetők bejáratánál egyértelműen és jól látható módon jelezni kell a köztemetőkbe érkezőkkel.

8. § Egyéb magatartási szabályok

(1) A köztemetőkben a Ttv., a R. és egyéb központi jogszabályok alapján építési engedélyköteles tevékenységet végezni (építményt, közművet, egyéb infrastrukturális létesítményt, egyes temetési helyeket (pl. sírboltot, urnafülkét létesíteni, bővíteni stb.) csak jogerős építési engedély alapján lehet.

(2) A köztemetőkben végzendő minden munkát – kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely engedélyezett növénnyel való beültetését és díszítését – az üzemeltető felé be kell jelenteni.

(3) Olyan fát, fás szárú növényt ültetni, amelyek kifejlett állapotban elérik, vagy meghaladják a 2,00 m-es magasságot, vagy nem tartoznak bele az üzemeltető által a köztemetőkbe ültethető, engedélyezett faj-és fajtacsoportba csak az üzemeltető előzetes engedélyével szabad. A köztemetőkben történő faültetésre egyebekben a Ter. rendelkezései az irányadóak.

(4) A köztemetőkben padot létesíteni (elhelyezni) csak az üzemeltető által engedélyezett módon lehet.

(5) A köztemetőkben mindenki a kegyeleti helynek – annak méltóságának – megfelelő magatartást köteles tanúsítani. (csend stb.)

(6) A köztemetőkben gyertyát égetni legkésőbb a köztemető zárási idejét megelőző egy óráig szabad. Ennek során – különösen szeles időjárás esetében – ügyelni kell arra, hogy a gyertyagyújtás tűzveszélyt ne okozzon.

(7) A gyermek felügyeletére hivatott személy köteles gondoskodni arról, hogy 12 éven aluli gyermek a köztemetőben felügyelet nélkül ne tartózkodjon. A gyermek felügyeletére hivatott személy felel a gyermek által okozott károkért.

(8) A köztemetőkbe állatot – ideértve a vakvezető kutya kivételével a kutyát is – bevinni, beengedni, ott kóborolni hagyni, vagy legeltetni tilos!

(9) A köztemetőket – a köztemetőkben lévő épületeket, építményeket, a temetési helyeket, a köztemetőkben lévő tárgyakat és növényeket (különösen a fákat, bokrokat, ültetvényeket és egyéb növényzetet, gondozott, parkosított területeket) – rongálni, beszennyezni, valamint a köztemetőkben és környékükön (pl. parkolókban stb.) szemetelni tilos!

IV. Fejezet

A temetési hely gazdálkodási szabályai

(Ttv. 41. § (3) bek. c) pontja)

Temetési helyek felosztása, temetkezés

9. § (1) Temetkezni, illetve az elhamvasztott maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak a köztemetőkben temetkezési helyként kijelölt és temetkezésre még használatban lévő területeken szabad.

(2) A köztemetőt a tulajdonosnak – az üzemeltetővel előre egyeztetett módon – az alábbi temetési helyekre kell felosztania:

a) koporsós temetésre szolgáló sírhelytáblákra (parcellákra) – ezen belül

- gyermeksírhely (10 éven aluliak eltemetésére),
- egyes és kettes felnőtt sírhely,
- és sírbolt (kripta) táblákra,
valamint, külön sírhelytáblát kell kijelölni a halvaszületettek, az elvetélt magzatok, illetve a csonkolt testrészek, emberi szervek, szervmaradványok eltemetésére.
b) hamvasztásos temetés esetén urnahelyekre – ezen belül
- urnafülke (kolombárium),
- és urnasír helyekre,
valamint, külön alkalmas területet kell kijelölni a hamvak szétszórására.
(3) Az egyes – a (2) bekezdésben részletezett – temetési helyek létesítésére vonatkozó (pl. építésügyi, méreteikre irányuló stb.) szabályokat a Ttv., a R. és a Ter., valamint az egyéb központi és helyi építésügyi, közegészségügyi jogszabályok határozzák meg.
(4) A sírhelytáblákat folyószámmal ellátott sorokra, a sorokat pedig sorszámozott temetési helyekre (sírokra) kell felosztani. Ezen belül a sírbolt (kripta) helyeket külön kell megjelölni. A sorokban a temetési helyeket a köztemető üzemeltetője jelöli ki.10
(5) A temetési helyeket a temetés alatt álló helyeken – főszabályként – folytatólagos sorrendben kell felhasználni.
(6) A betelt sírhelytáblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárt sírhelytáblába – az erre vonatkozó szabályok szerint – csak rátemetéssel lehet temetkezni.
Temetési helyek, megváltási díjuk

10. § (1) A (4) bekezdésben meghatározott egyes temetési helyek felett rendelkezési jogot az szerez, aki azt az ezen §-ban foglaltak szerint – a R. figyelembe vételével – megváltotta, illetve újra váltotta (meghosszabbította).

(2) Az egyes temetési helyekért az elhunyt temetésről gondoskodó hozzátartozójának, illetve az eltemetésre egyébként kötelezettnek (a továbbiakban: eltemettető) használati díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetnie. A díj mértékét a Ter. melléklete tartalmazza.11

(3)12

(4) Az egyes temetési helyek feletti rendelkezési jog (egyszeri megváltás) időtartama (a továbbiakban: használati idő):

a) egyes sírhely (felnőtt és gyermek) esetén 25 év, illetőleg az utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25 év,

b) kettős sírhely (felnőtt és gyermek) esetén az utolsó koporsós betemetés napjától számított 25 év,

c) sírbolt (kripta) esetén 65 év,

d) urnafülke (kolombárium) esetén 10 év,

e) urnasírhely esetén 25 év.

(5) Az üzemeltető a (4) bekezdés a-b) és d-e) pontjaiban meghatározott temetési helyek megváltását – kétszeres díj megfizetése ellenében – az említett pontokban meghatározott használati idő kétszeresére is engedélyezheti.

(6) Elhamvasztott halott hamvait tartalmazó legfeljebb kettő urnát - rátemetéssel - a köztemetőkön belül lévő ugyanazon, két felnőtt személy eltemetésre szolgáló koporsós temetési helyben, illetve urnasírban el lehet helyezni. A rátemetés nem hosszabbítja meg a koporsós temetési helyek Ter. szerint megállapított használati idejét.

(7)13

(8) Az egyes temetési helyek feletti rendelkezési jog a használati idő eltelte után – külön tiltó rendelkezés hiányában – újabb ciklusra meghosszabbítható (újraváltható). A meghosszabbítás legrövidebb időtartamára a (4) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(9) Ha a használati idő leteltét követően a sírboltot öt, a (4) bekezdésben meghatározott – egyébként újból megváltható – más temetési helyeket három éven belül nem váltják meg újból, úgy az üzemeltető jogosult azt bármilyen jellegű igény kizárásával ismételten temetésre felhasználni.

(10) Az egyes temetési helyek rendelkezési (használati) jogát magánszemélyek között érvényesen átruházni nem lehet, de az azt újból megváltó hozzátartozó arra rendelkezési (használati) jogot szerez.

Díszsírhelyek

11. §14

V. Fejezet

A temetési helyek méretezése, sírjelek alkalmazása, a kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezése, a sírgondozás szabályai

(Ttv. 41. § (3) bek. d) pontja)

12. § (1) A köztemetőkben lévő temetési helyeket ezen §-ban meghatározott méretek szerint kell kialakítani.

(2) A sírhelyek méretei:

a) felnőtt egyes sírhely (mélyített): 200 cm hosszú, 90 cm széles, 220 cm mély,

b) felnőtt kettes sírhely (mélyített): 200 cm hosszú, 190 cm széles, 220 cm mély,

c) gyermek sírhely: 150 cm hosszú, 60 cm széles, 160 cm mély,

d) urna földbe temetésénél (kétszemélyes urnasír): 80 cm hosszú, 40 cm széles, 50 cm mély.

(3) Az egyéb temetési helyek méretei:

a) sírbolt (kripta)15

felszíni méretei:
- kétszemélyesig, hossza 260 cm, szélessége 150 cm,
- háromszemélyesig hossza 350 cm, szélessége 250 cm,
- hatszemélyesig hossza 350 cm, szélessége 300 cm,
- kilenc személyesig hossza 350 cm, szélessége 380 cm.
belső méretei:
- kétszemélyesig, hossza 200 cm, szélessége 90 cm, mélysége 240 cm,
- háromszemélyesig hossza 230 cm, szélessége 90 cm, mélysége 240 cm,
- hatszemélyesig hossza 230 cm, szélessége 175 cm, mélysége 240 cm,
- kilenc személyesig hossza 230 cm, szélessége 250 cm, mélysége 240 cm.
b) urnafülke (kolombárium): 40 cm hosszú, 40 cm széles, 50 cm mély.
(4) A sírhelyek, a kripták egymástól való oldaltávolságának 60 cm-nek, a gyermeksírhelyeknél 30 cm-nek kell lennie. A sírhelyek feletti sírdombok magassága legfeljebb 50 cm lehet.
(5) A felnőtt személyként elhaltak után megfizetett díj mellett a felnőtt elhaltak részére kialakított sírhelytáblába 10 éven aluli gyermek is temethető. Ebben az esetben a sírhely méreteinek a felnőtt elhaltaknak kialakítandó sírhely méreteivel azonosnak kell lennie.
(6) A sírhelyeket kifalazni, kibetonozni, vagy alávájni nem lehet.
(7) Az egyes temetési helyek – a köztemetőn belül lévő, külön – kerítéssel nem határolhatók körül.
(8) Bármely sírjel elhelyezését a temetési hely felett rendelkezni jogosult kezdeményezheti, s köteles annak állagmegóvásáról gondoskodni. A sírjelek közül az elhelyezni kívánt síremlékekről készített vázrajzot minden esetben be kell mutatni az üzemeltetőnek. Bármely sírjel által elfoglalt földterület nem lehet nagyobb a rendelkezésre bocsátott temetési hely alapterületénél.16
(9) Rátemetés esetén a balesetek elkerülése végett a síremléket a temettetőnek le kell bontania (bonttatnia) és újból biztonságosan fel kell állítania (állíttatnia).

13. § (1) A temetkezési hely felett rendelkezni jogosult által bejelentés, engedély nélkül végezhető munkák a következők:

a) egynyári, vagy évelő lágyszárú dísznövények ültetése, ápolása,

b) cserepes, vágott-és művirág, koszorú elhelyezése,

c) olyan, fás szárú növények ültetése, melyek kifejlett állapotban sem érik el a 2,00 m-es magasságot, és beletartoznak az üzemeltető által a köztemetőkbe ültethető, engedélyezett faj- és fajtacsoportba. Az engedélyezett faj- és fajtacsoportok jegyzékét az üzemeltetőnek a köztemető hirdetőtábláján ki kell függesztenie.

(2) A sírhely felett rendelkezni jogosult köteles a sírhely gondozását, gyomtalanítását rendszeresen elvégezni, vagy elvégeztetni.

(3) A sírhelyek gondozása során keletkező bármilyen hulladék, szemét (pl. növényi nyesedék, koszorú maradványa stb.) a sírhelyek között nem tárolható, azt a sírhely felett rendelkezni jogosult köteles a köztemetőben kijelölt szemétgyűjtő helyre szállítani, vagy a köztemetőből saját ingatlanára, illetve a város kijelölt szemét-lerakóhelyére elszállítani.

(4) Bármely bejelentéshez, vagy engedélyhez kötött munkavégzés esetében az előírt bejelentés, vagy engedély hiányában, vagy az attól való eltérés esetén, továbbá a rendszeres sírhelygondozás, gyomtalanítás elmulasztásakor az üzemeltető:

a) a temetési hely felett rendelkezni jogosultat – határidő kitűzésével – felhívja a sérelmezett állapot megszüntetésére,

b) a felhívás eredménytelensége esetén a szükséges munkálatot elvégzi (elvégezteti) és annak költségeit áthárítja a temetési hely felett rendelkezni jogosultra.

(5) A temetési helyeken, síremlékeken – de a köztemetők egészében is – a kegyeletet, a közízlést sértő, az elhunytakat bármilyen diszkriminatív módon (pl. vallási, lelkiismereti meggyőződés, valamely faji csoporthoz való tartozás, nemzeti-nemzetiségi hovatartozás, a halál oka, vagy bármely más ok alapján való) megkülönböztető bármely tárgy, felirat (pl. virágtartó, díszítés, stb.) nem helyezhetők el.

VI. Fejezet

Kegyeleti közszolgáltatások feltételei a temetőben

(Ttv. 41. § (3) bek. e-f) pontja)

14. § (1) A köztemetőkben halottat csak a Ttv.-ben és a R.-ben meghatározott feltételek szerint szabad eltemetni. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának gyűjtéséről és megőrzéséről – a KKSZ. fennállásáig – az üzemeltető gondoskodik.

(2) A temető üzemeltetője köteles a Ttv-ben és R.-ben meghatározott un. temetői dokumentációkat (térkép, nyilvántartó könyv, sírbolt könyv stb.) – az ott előírt módon – kezelni (megőrizni, folyamatosan vezetni, módosítani). A temetői dokumentációkat a temető kiürítésének elrendeléséig az üzemeltetőnek tűztől védve páncélszekrényben kell megőriznie, azt követően pedig átadnia a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárnak.

(3) Amennyiben a KKSZ. megszűnik, úgy az (1-2) bekezdésekben meghatározott dokumentációkat az üzemeltetőnek – jegyzőkönyvben rögzített módon – át kell adnia a köztemető új üzemeltetője részére, annak hiányában a temető tulajdonosának.

(4) Az üzemeltető által ellátandó feladatokat a Ttv. 16. §-a határozza meg. Ezen feladatok ellátásáért a Ter. mellékletében megállapított díjakat számíthatja fel.17

(5)18

(6) A kegyeleti közszolgáltatások ellátásával kapcsolatos panasz intézése az üzemeltető feladata, melyet telephelyén lát el.

(7) Temetési hely (sírhely), sírbolt csak a Ttv. és a R. szabályai szerint, valamint az erre vonatkozó egészségügyi előírások betartása mellett – kizárólag temetkezési szolgáltatás keretében, az üzemeltető előzetes tájékoztatását követően – nyitható fel és hantolható vissza. Az üzemeltetőnek a R. 40. §-a szerint kell eljárnia.19

VII. Fejezet

A temetési szolgáltatás, illetve a temetőben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának temetői rendje, illetve a létesítmények vállalkozók részéről történő igénybevételének díja, a temető-fenntartási hozzájárulás díja

(Ttv. 41. § (3) bek. e-f) pontja)

15. § Temetkezési szolgáltatókra vonatkozó szabályok

(1) A köztemetőkben a temetkezési szolgáltatást – az üzemeltetővel kötött külön szerződés alapján – az végezhet, aki megfelel a Ttv.-ben és R.-ben erre meghatározott feltételeknek (a továbbiakban: szolgáltató).

(2) A szolgáltató az általa nyújtott szolgáltatás díjtételeit szabadon állapíthatja meg.

(3) Az üzemeltető az egyes szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

(4) Temetkezési szolgáltató tevékenységet – a köztemető üzemeltetése mellett – az üzemeltető is végezhet, amennyiben megfelel az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(5) Arról, hogy az (1-4) bekezdésekben meghatározott módon legyen biztosított a köztemetőkben a temetkezési szolgáltatás ellátása az üzemeltető – fő feladataként – köteles gondoskodni. A szolgáltatók jogosultságát a Jegyző – a Ttv. szerint – vizsgálhatja.

(6) A Ttv. szerinti temetkezési szolgáltatást végzőknek a Ter. mellékletében meghatározott díjakat kell fizetniük az üzemeltető részére.20

(7) A temetkezési szolgáltatások alkalmával a kegyeletet, a közízlést sértő, az elhunytakat bármilyen diszkriminatív módon (pl. vallási, lelkiismereti meggyőződés, valamely faji csoporthoz való tartozás, nemzeti-nemzetiségi hovatartozás, a halál oka vagy bármely más ok alapján való) megkülönböztető bármely kijelentés, megnyilvánulás, tárgy, felirat stb. használata tilos!

(8) A temetkezési szolgáltatással kapcsolatos panasz ügyintézése a szolgáltató feladata, melyet telephelyén lát el.

16. § Szolgáltatónak nem minősülő egyéb vállalkozókra vonatkozó szabályok

(1) Az üzemeltető hozzájárulása szükséges a köztemetőkben bármely vállalkozói tevékenység végzéséhez, építőanyagnak az építési vállalkozók, vagy más kivitelezők által a köztemetőkbe történő beszállításához, építési vagy bontási munkák elvégzéséhez.

(2) A köztemetők területéről sírkövet, síremléket, fejfát – vagyonvédelmi okokból – csak az üzemeltetőnek történt előzetes bejelentés után szabad kivinni.

(3) Szolgáltatónak nem minősülő, de a köztemetőkben vállalkozásszerűen munkát végzők (pl. kőfaragó, síremlék-készítő stb.) a Ter. mellékletében meghatározott temető-fenntartási hozzájárulási díjat kötelesek fizetni.

VIII. Fejezet

17. §21 Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg aki a 3. § (2)-(6) bekezdéseiben, a 6-7. §-aiban, a 8. § (2)-(7), a 9. § (1) és (5)-(6) bekezdéseiben, a 12. §-ában, a 13. § (1)-(3) és (5) bekezdéseiben, a 14. § (1)-(3) bekezdéseiben, a 15. § (1), (3) és (7) bekezdéseiben, a 16. § (1)-(2) bekezdéseiben, valamint 19. § (3)-(4) bekezdéseiben szereplő előírásokat megszegi.

III. RÉSZ

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

IX. Fejezet

18. § (1) Amennyiben a KKSZ-ben az üzemeltető és az önkormányzat erről megállapodnak az egyes temetési helyeket – a Ter.-ben megállapított díjszabás alapján – az üzemeltető jogosult értékesíteni, valamint jogosult beszedni a Ter-ben megállapított egyéb díjakat is.

(2) Ha az üzemeltető az üzemeltetés mellett temetkezési szolgáltató tevékenységet is végez, úgy a temető-fenntartási hozzájárulási díjat és a létesítmények vállalkozók részéről történő igénybevételi díját köteles – a KKSZ. eltérő rendelkezése hiányában – a Ttv. szerint az önkormányzatnak megfizetni. A rendelet hatályba lépésekor fennálló KKSZ.-t ebből a szempontból úgy kell tekintetni, hogy az önkormányzat ezen díjaknak az üzemeltető által történő megfizetésétől – eltérő megállapodásig – eltekint.

(3) A köztemetőket fenntartó önkormányzat és az üzemeltető a KKSZ.-ben úgy is megállapodhat, hogy a temető fenntartását és üzemeltetését az üzemeltető külön ellenérték (megbízási díj) fizetése és bármilyen támogatás nélkül végzi, ugyanakkor megilletik az egyébként a tulajdonost megillető – (1) bekezdés szerint az üzemeltető által beszedett – díjak, kivéve a temetési helyek értékesítéséből befolyt bevételeket. A temetési helyek beszedett ellenértékét az üzemeltető a KKSZ. szerint köteles az önkormányzat – kijelölt gazdálkodó szervezete – részére átutalni.

(4) A KKSZ.-szel összefüggő önkormányzati gazdálkodási feladatokat a Képviselő-testület által kijelölt gazdálkodó szervezete (a Ter. hatályba lépésekor Gazdasági Ellátó Szervezete – a GESZ22) látja el.

19. § (1) A Ter.-t – annak kihirdetésével egyidejűleg – az üzemeltető részére meg kell küldeni. A KKSZ.-t mind a Jegyzőnek, mind az üzemeltetőnek a Ter.-hez csatoltan kell kezelni.

(2) Az üzemeltető személyét és a KKSZ.-t, az azokban bekövetkezett változást a Jegyzőnek az Önkormányzat SZMSZ-ében23 meghatározott helyben szokásos módon ki kell hirdetnie.24

(3) Az üzemeltető a részére a Jegyző által megküldött Ter. egészét köteles a köztemetőkben is hozzáférhetővé, megismerhetővé tenni, illetve a temetőhasználatra vonatkozó legfontosabb helyi szabályokról (pl. nyitvatartási idő, magatartási szabályok stb.) köteles a köztemetők bejáratánál jól látható módon un. „Temetői Rendtartás” formájában az oda érkezőket tájékoztatni.

(4) Az üzemeltetőnek, a szolgáltatóknak a panaszok bejelentésének lehetővé tétele érdekében a köztemetőkben jól látható és hozzáférhető helyen panaszkönyvet kell kihelyezniük.

(5) A Jegyző – a részére a Ttv.-ben és R,-ben meghatározott feladatain túl – ellátja a számára a Ter-ben megállapított önkormányzati feladatokat is. A Jegyző a temetőkkel és a temetkezéssel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatait a Képviselő-testület Polgármesteri Hivatalának Városfejlesztési- és Üzemeltetési Irodája útján látja el.

20. § (1) A köztemetőkben végzett bármely munkálat (különösen rátemetés, exhumálás, áthelyezés stb.) során talált értékről (pl. ékszer, nemesfémből készült protézis stb.) a találó köteles – a talált érték egyidejű átadásával – az üzemeltetőt haladéktalanul tájékoztatni.

(2) A találás tényéről, körülményeiről, valamint a találó személyéről, a talált és átadott értékről az üzemeltető köteles három példányban jegyzőkönyvet készíteni, melyből egy példányt megőriz, egy példányt átad a találónak, míg egy példányt – annak közzététele érdekében – megküld a Jegyző részére.

(3) A talált és átadott érték biztonságos megőrzéséről – a jogosultnak történő átadásáig – az üzemeltető köteles gondoskodni.

21. § (1) A Ter. 2001. január 01. napján lép hatályba, s rendelkezéseit – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A Ter. hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzatnak a temetőkről szóló 13/1994. (VII. 11.) Ök. számú rendelete (a továbbiakban: Tem. rendelet.).

(3) Amennyiben a Ter. hatályba lépését megelőzően keletkezett, a temetővel, temetkezési tevékenyéggel összefüggő tartós jogviszonyok esetében a Tem. rendelet a jogosult részére kedvezőbb szabályokat állapított meg és ezekre a jogosult általa már gyakorolt jogot (pl. temetési hely feletti rendelkezési jogot) szerzett, úgy a már biztosított jog fennállásáig (lejártáig) – a jogosulttal történt eltérő megállapodás hiányában – a Tem. rendeletet kell alkalmazni.

(4) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.25

1. melléklet

1

Az önkormányzati rendeletet a Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 20. §-a hatályon kívül helyezte 2022. október 1. napjával.

2

A 19/2005. (X. 05.) Ök. rendeletet 1. § (1) bekezdésével módosított szöveg. Hatályos 2005. október 15. napjától.

3

A 19/2005. (X. 05.) Ök. rendeletet 2. §-ával módosított szöveg. Hatályos 2005. október 15. napjától.

4

A 19/2005. (X. 05.) Ök. rendeletet 9. § (2) bekezdés b) pontjával módosított szöveg. Hatályos 2005. október 15. napjától.

5

A 4. § szövegét – az (5) bekezdés kivételével – újból megállapította a 25/2008. (I. 06.) Ök. rendelet 1. §-a. Hatályos 2009. január 10. napjától, azzal hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

6

Az 5. § (2) bekezdését 2009. január 10. napjától hatályon kívül helyezte a 25/2008. (I. 06.) Ök. rendeletet 3. § (2) bekezdése.

7

A (3) bekezdés második mondata a 19/2005. (X. 05.) Ök. rendeletet 4. §-ával módosított szöveg. Hatályos 2005. október 15. napjától.

8

A 19/2005. (X. 05.) Ök. rendeletet 9. § (2) bekezdés c) pontjával módosított szöveg. Hatályos 2005. október 15. napjától. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás szabályairól a 7/2001. (III. 01.) Ök. rendelet rendelkezik.8 Lásd: a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 6/2001. (III. 01.) Ök. rendeletet.

9

Az (1) bekezdés második mondatát a 19/2005. (X. 05.) Ök. rendeletet 5. §-a iktatta a rendeletbe. Hatályos 2005. október 15. napjától.

10

A 18/2006. (VIII. 03.) Ök. rendelet 1. § (2) bekezdésével módosított szöveg. Hatályos 2006. augusztus 3. napjától.

11

A 9/2008. (IV. 24.) Ök. rendelet 2. § (1) bekezdésével módosított szöveg. Hatályos 2008. május 01. napjától.

12

A 10. § (3) bekezdését 2005. október 15. napjától hatályon kívül helyezte a 19/2005. (X. 05.) Ök. rendeletet 9. § (2) bekezdés e) pontja.

13

A 10. § (2) bekezdését 2009. január 10. napjától hatályon kívül helyezte a 25/2008. (I. 06.) Ök. rendeletet 3. § (2) bekezdése.

14

2006. augusztus 3. napjától hatályon kívül helyzete a 18/2006. (VIII. 03.) Ök. rendelet 1. § (1) bekezdése, azzal, hogy a korábban adományozott díszsírhelyekre a hivatkozott joghely rendelekezéseit kell alkalmazni.

15

A 14/2003. (VIII. 05.) Ök. rendeletet 1. §-ával módosított szöveg. Hatályos 2003. augusztus 08. napjától.

16

Módosította a 25/2008. (I. 06.) Ök. rendeletet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2009. január 10. napjától.

17

A 19/2005. (X. 05.) Ök. rendeletet 6. §-ával módosított szöveg. Hatályos 2005. október 15. napjától.

18

A 14. § (5) bekezdését 2005. október 15. napjától hatályon kívül helyezte a 19/2005. (X. 05.) Ök. rendeletet 9. § (2) bekezdés e) pontja.

19

A 14. § (7) bekezdését beiktatta a 25/2008. (I. 06.) Ök. rendelet 2. §-a. Hatályos 2009. január 10. napjától, azzal hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

20

A 19/2005. (X. 05.) Ök. rendeletet 7. §-ával módosított szöveg. Hatályos 2005. október 15. napjától.

22

A 138/2000. (X.05.) Kt. számú határozat II./ pontja értelmében a Gazdasági Ellátó Szervezet helyett a jogutód Vitka Kht-t kell érteni.

23

Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról a 21/2002. (II. 19.) Ök. rendelet (SZMSZ.) rendelkezik.

24

A 19/2005. (X. 05.) Ök. rendeletet 9. § (2) bekezdés d) pontjával módosított szöveg. Hatályos 2005. október 15. napjától.

25

Beiktatta a 19/2009. (X. 01.) Ök. rendelet 38. §-a. Hatályos 2009. október 01. napjától.