Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§. (4) bekezdése és a 16.§-ában kapott felhatalmazás alapján a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) valamint a végrehajtására kiadott 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezései figyelembe vételével a temetőkről és a temetkezés rendjéről az alábbiak szerint rendelkezik:

Bevezető rendelkezések

1.§

Az önkormányzati rendelet a temetők létesítésének, fenntartásának, üzemeltetésének, megszüntetésének valamint a temetkezési tevékenység egyes kérdéseinek helyi szabályozására irányul.

A rendelet tárgyi és személyi hatálya

2. §

(1)     A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Szombathely Megyei Jogú Város területén lévő valamennyi lezárt és üzemelő köztemetőre és a temetkezéssel kapcsolatos tevékenységekre.

(2)     A jelen rendelet 19.§-ának a szabálysértésekre vonatkozó rendelkezéseit a nem köztemetőnek minősülő temetőkre is alkalmazni kell, kivéve, ha a köztemetőkre megfogalmazott tényállás az egyéb temető szabályzata szerint nem tiltott.

3. §

(1)     A rendelet személyi hatálya a köztemető tulajdonosára, üzemeltetőjére és fenntartójára, a temetkezési szolgáltatókra, a temetkezési szolgáltatások igénybevevőire, illetve mindazokra a természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre kiterjed, akik a köztemetőn belül bármilyen tevékenységet végeznek, vagy a temetőben tartózkodnak.

(2)     A szabálysértések vonatkozásában a rendelet személyi hatálya kiterjed mindazon természetes személyekre is, akik nem köztemetőben követik el szabálysértésnek minősülő cselekményüket.

4.§

(1)     Köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő üzemelő vagy lezárt temető, illetőleg a temetőnek az a része, amelyben az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.

(2)     A város területén üzemelő köztemetők: a Jáki úti központi, az oladi, a herényi, a zanati, a szentkirályi, a zarkaházi és a gyöngyöshermáni. A szociális temetésre a zanati temetőn belül kialakított szociális parcellát jelöli ki a köztemető fenntartója.

 (3)    A város területén lévő lezárt köztemetők: A Szent Márton úti, a kámoni, a perinti, a Petőfi telepi és a Szőllősi temető.

(4)     A város területén lévő üzemelő, nem köztemetőnek minősülő felekezeti temetők: Székesegyház, a Szent Erzsébet, a Szent Kvirin (Szalézi), a Szent Márton, a Kálvária és az Olad-i templom kriptái, római katolikus temetők. A város területén lévő lezárt, nem köztemetőnek minősülő felekezeti temető: a Bercsényi Miklós utcai izraelita temető. A felekezeti temetők fenntartásáról és üzemeltetéséről az illetékes felekezet gondoskodik.

5.§

(1)     Köztemető létesítéshez, bővítéséhez, részben, vagy egészben történő megszüntetéséhez, felszámolásához, illetve a lezárt, nem működő temető ismételt használatba vételéhez, vagy kegyeleti park céljára való átalakításához a helyi építési szabályzatban meghatározottak szerint - a közgyűlés döntése szükséges.

(2)     A köztemetők fenntartásáról és üzemeltetéséről a költségvetési rendeletben foglalt előirányzat figyelembevételével Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) gondoskodik.

(3)     A temetőn belül az egyes parcellák kiürítésének elrendeléséhez és annak újrahasznosításához a Városfejlesztési  Bizottság döntése szükséges.

6.§

(1)     A köztemetők fenntartásával, üzemeltetésével és őrzésével együtt járó feladatok ellátásáról az Önkormányzat kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján gondoskodik.

(2)     Kegyeleti közszolgáltatási szerződés azzal a gazdálkodó szervezettel köthető, amely a Korm. rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(3)     A köztemetők használatának rendjét a jelen rendelet 1. sz. mellékletét képező Temető szabályzat tartalmazza.

Temetkezési helyek és szabályok

7.§

(1)     Halottat eltemetni, hamvasztott és exhumált halottak maradványait elhelyezni – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - csak az üzemelő (le nem zárt) temetőben szabad.

(2)     A temetőt sírhelytáblákra (parcella), - felnőtt sírhely, díszsírhely, gyermeksírhely, urnasírhely és sírbolt táblákra kell, valamint hamvak szétszórására alkalmas területekre lehet felosztani.

(3)     A sírhely-táblák olyan temetőrészeket jelölnek, amelyeket a rendelkezési jog megszüntével - szabályszerű eljárás mellett - ki lehet üríteni és temetés céljából ismét igénybe lehet venni, vagy újrahasznosítani.

          Külön sírhely-táblákat kell kijelölni a felnőttek, a 10 éven aluli gyermekek, valamint a mesterséges vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervmaradvány eltemetésére.

(4)     A táblákat folyószámmal ellátott sorokra, a sorokat pedig sorszámozott sírhelyekre kell felosztani.

          A díszsírhelyeket, sírbolthelyeket külön kell megjelölni.

(5)     A sírhelyeket a betemetés alatt álló sírhely-táblákban - fő szabályként - folytatólagos sorrendben kell felhasználni.

(6)     A betelt sírhely-táblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárás tényét és időtartamát hirdetményben kell közölni, melyet tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón, illetve az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni. A lezárt táblába csak rátemetéssel, kettős sírba, vagy sírboltba lehet temetni.

(7)     Az elhamvasztott elhunytak hamvait tartalmazó urnákat a temetőn belül urnafülkében, urnasírboltban lehet elhelyezni. Az urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni, valamint az urna koporsós temetési helyre rátemethető az 11.§-ban foglaltak szerint, illetőleg a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók.

(8)     A hamvasztásos temetésről gondoskodó személy kívánságára - az átvétel egyidejű igazolása mellett - a hamvakat tartalmazó urnát ki kell adni és ennek megtörténtét, valamint a hamvak elhelyezésének helyét, nyilvántartásba fel kell jegyezni.

          A kiadott urnát a hozzátartozó a kormányrendeletben foglalt előírások és a kegyeleti igények betartásával köteles eltemetni, vagy elhelyezni.

(9)     Lezárt temetőből és sírhely táblából kizárólag a holttest maradványokat lehet exhumálás útján áthelyezni üzemelő temetőbe.

          Exhumálás csak az ÁNTSZ városi intézete engedélyével és az üzemeltető jelenlétében végezhető.

8.§

(1)     Az eltemettető, illetve megbízottja a sírhely kiválasztása, illetve megjelölése céljából az üzemeltetőnél személyesen köteles megjelenni, az üzemeltető által felvett megrendelést pedig aláírásával köteles igazolni.

(2)     Az egyes temetkezési helyek feletti rendelkezési jogot (használat jogát) - a díszsírhely kivételével - az elhunyt hozzátartozója, illetve az eltemetésre kötelezett megváltás útján szerzi meg. A használat a megváltás napjával kezdődik. A megváltási díjakat és az egyéb díjfizetési kötelezettségeket a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(3)     Az egyszeri megváltás (használat) időtartama:

a./	sírbolt esetében	60 vagy 100év
b./	sírhely (egyes, kettős, hármas és gyermek)	25 év
c./	urnakripta (urnasírbolt)	20 év
d./	urnafülke (kolumbárium), urnasírhely	10 év

 (4)    Kettős sírhely esetén az utolsó beletemetéstől számított 25 évig kell biztosítani a használatot.

(5)     Rátemetés esetén - a 25 évnél régebben temetett és exhumált maradvány kivételével - biztosítani kell a temetési hely legalább 25 éves használatát.
Rátemetés esetén a meghosszabbított sírhelyhasználati időre vonatkozó arányos sírhelyhasználati díjat kell megfizetni.

(6)     Az egyes temetkezési helyekről az üzemeltető nyilvántartó könyvet köteles vezetni. Az üzemeltető köteles továbbá a nyilvántartás alapján a lejárat évét megelőző év december 31. napjáig felhívni  a rendelkezésre jogosultak figyelmét  a rendelkezési jog (használat) megszűnésére. A figyelemfelhívást  az üzemeltető a temetőben a hirdetmények számára kijelölt helyen, valamint egy országos és egy helyi napilapban köteles közzétenni.

(7)     A temetési hely feletti rendelkezési jog a megváltási díj megfizetésével meghosszabbítható (újraváltható), kivéve, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területét átalakítja, vagy más célra kívánja felhasználni. A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(8)     A temetkezési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet.

(9)     Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj arányos részét vissza kell téríteni.

(10)           Újra betemetés során megtalált csontmaradványokat az eltemettető kívánságának megfelelően
a) díjmentesen mélyebbre lehet tenni,

b) az újra betemetésre kijelölt temetési hely díjában való érvényesítése mellett  csontkamrában el lehet helyezni; vagy el lehet hamvasztani és a hamvakat a temető arra kijelölt területén szét lehet szórni, vagy urnában elhelyezni.

9.§

(1)     Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve ha a temetési hely megszűnik. A temető üzemeltetője a lejárat napjától számított 1 év elteltével intézkedhet a temetési hely újra használata  iránt a tulajdonos egyidejű tájékoztatása mellett.

(2)     Sírhelytábla vagy egész temető lezárását, kiürítését hirdetményben, továbbá 3 alkalommal legalább egy országos napilapban, helyi sajtóban, televízióban, a temető hirdetőtábláján közhírré kell tenni úgy, hogy az első közzététel a lezárás (kiürítés) előtt 6 hónappal, a továbbiak pedig 2 havonként jelenjenek meg. A közzététel a temető üzemeltetőjének kötelezettsége a tulajdonos egyidejű tájékoztatása mellett.

(3)     Ha a használat az (1) és (2) bekezdésben foglalt okok miatt szűnik meg és az elhunyt hozzátartozója a holttest maradványokat nem kívánja áttemettetni,  a temetkezési hely feltárásakor a kiürített sírokból származó holttest maradványokat közös sírhelyben kell elhelyezni. A fentiekről a kegyeleti szokások, valamint a közegészségügyi előírások betartása mellett a temető üzemeltetője köteles gondoskodni.

10.§

(1)     Lezárt temetőből sírjelet csak az eltemettető, illetve az a személy jogosult elvinni, aki igazolja, hogy az eltemettető törvényes vagy végrendeleti örököse. A sírjel elszállítása kizárólag az üzemeltetőnek történő bejelentést, illetve az elvitelre való jogosultság igazolását követően történhet meg. A sírjel elszállítására kizárólag exhumálást követően kerülhet sor.  Az exhumálás költségei az elszállíttatót terhelik.

(2)     Védetté nyilvánított temetőből, vagy temetőrészből sírjelet elvinni tilos.

(3)     A temető, illetve temetőrész kiürítése esetén amennyiben a rendelkezésre jogosult, vagy annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.

(4)     Kiürítésnél a sírbolt és az át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani.

 

11.§

(1)     A temető beosztott tábláiban sorszámozott sírhelyek méreteit az 3. sz. melléklet tartalmazza. A síremlék mérete a sírhely méretét nem haladhatja meg.

(2)     Mélyített sírhelybe  - időarányos ellenérték felszámítása mellett - még egy koporsó temethető. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön.

(3)     Az egyes sírhely egy koporsó, a  kettős sírhely két nagy koporsó egymás melletti elhelyezésére szolgál, (rátemetés a (2) bekezdés szerint).

(4)     Felnőtt sírhelybe 6, gyermek sírhelybe 2 urna is elhelyezhető. Ilyen esetben is a sírhelyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni.

(5)     Az elhalálozástól számított 5 éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozóhatóság rendelkezésére adható.

(6)     A sírgödröt az üzemeltető előzetes hozzájárulásával természetes – a talajban lebomló – anyaggal burkolni lehet.

(7)     A sírhelyeken felhantolt és hantolás nélküli sír alakítható ki az arra kijelölt parcellákban.

12.§

(1)     Élők számára előre a sírhely feletti rendelkezési jogot megszerezni tilos, kivéve, ha kettős, vagy hármas sírhely kerül megváltásra a fennmaradó helyre. Sírbolt (kripta), urnakripta hely előre is megváltható. A megváltástól számított egy éven belül a kriptát fel kell építeni. Amennyiben az építtető e kötelezettségét nem teljesíti, a sírbolthely rendelkezési joga, a megváltási összeg kamatmentes visszafizetése mellett az üzemeltetőt illeti.

(2)     Sírbolt (kripta) a nyilvántartó könyvben sírbolt-táblaként megjelölt helyen, építési engedély alapján, elsődlegesen koporsós temetést szolgáló építmény. Az építmény építési engedély köteles.  Az építési engedély egy példányát az üzemeltetőnek meg kell küldeni.

(3)     A sírbolt építést a munkák megkezdése előtt 2 nappal az üzemeltetőnek az építési engedély másolatának csatolásával és a kivitelező megjelölésével be kell jelenteni. A bejelentést az építtető vagy a kivitelező teheti meg.

(4)     A sírbolt fenntartásáról annak létesítője (örököse) köteles gondoskodni. Ha a sírbolt, vagy síremlék összeomlásától lehet tartani, az üzemeltető köteles felszólítani a fenntartásra kötelezett személyek bármelyikét, hogy gondoskodjon a helyreállításról.

          Eredménytelen felhívás esetén az üzemeltető kérelmére a jegyző építésügyi hatósági jogkörében a fenntartásra kötelezettek költségére elrendelheti a sírbolt eltávolítását, megtilthatja a sírboltba való további temetkezést.

(5)     A sírbolt táblában megépített egyes sírboltokról, sírbolt könyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az építtetőnek (ill. örököseinek) a temetkezésre jogosultakra vonatkozó rendelkezéseit. Intézkedés hiányában a sírboltba az építtető, annak házastársa, egyenesági rokonai és azok házastársai temethetők.

(6)     Az elhunyt sírboltba (kriptába) történő temetése esetén az eltemettető igényének megfelelően fa, műanyag, fém, fémbetétes, vagy üvegkoporsót kell használni, melyet légmentesen le kell zárni. Fa koporsó használata esetén belső fém vagy műanyag koporsót is alkalmazni kell.

Díszsírhelyek

13.§

 (1)    A polgármester díszsírhelyet, urnasírhelyet (a továbbiakban: díszsírhelyet) adományozhat azon elhunyt személyek részére, akik az ország, a megye, a város érdekében hosszú időn át kimagasló gazdasági, tudományos, művészeti, vagy társadalmi tevékenységet fejtettek ki.

(2)     Díszsírhely élő személy részére nem adományozható.

(3)     A díszsírhely adományozásáról az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét írásban kell értesíteni.

(4)     A díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart és díjtalan.

(5)     Kérelemre – a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartásával – az elhunyt özvegye is eltemethető a díszsírhelyre. Rátemetésnél a felmerülő költségeket a rátemettetőnek kell megtérítenie.

(6)     Díszsírhelybe az özvegyen kívül az elhunyt egyenesági leszármazói illetve felmenői is eltemethetők a 11.§ (2)-(3)-(4) bekezdésében rögzítettek betartásával. A díszsírhely jellege ezáltal megszűnik és a rátemettetőnek a rendelet mellékletében megjelölt sírhelymegváltási díjat is meg kell fizetnie a rátemetési költségeken felül.

(7)     A díszsírhelyek gondozásáról és ápolásáról az elhunyt(ak) hozzátartozói, ezek hiányában az önkormányzat megbízására és költségére az üzemeltető köteles gondoskodni.

Nyilvántartások vezetése

14.§

(1)     Az üzemeltető a temetőkről nyilvántartó könyvet, temető térképet és sírbolt-könyvet köteles vezetni, továbbá hozzáférhető helyen temetőnként látogatói könyvet tartani.

(2)     A látogatói könyv a temetőbe látogató természetes személyeknek a temető rendjével, illetve az üzemeltető működésével kapcsolatos pozitív vagy negatív tartalmú észrevételei bejegyzésére szolgáló könyv.

A látogatói könyvet a tulajdonos hitelesíti. A bejegyzéseket az üzemeltető folyamatosan figyelemmel kíséri, és a szükséges intézkedéseket megteszi, amelyről a bejegyzés másolatának csatolásával 15 napon belül tájékoztatja a tulajdonost.

A tulajdonos bármikor, de évente legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni a látogatói könyvet és a bejegyzésekre tett intézkedéseket.

(3)        A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urna elhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamvasztást) időrend szerint a következő adatokkal kell bejegyezni:

          folyószám, a temetés (urnaelhelyezés vagy a hamvak szétszórásának) napja, az elhalt családi neve és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének címe, az elhalálozás napja, helye, fertőző betegségben elhunytnál a halál oka, sírhely-tábla (parcella) sírhelysor temetési hely száma, valamint a síremlékre vonatkozó bejegyzések, és a temetkezési szolgáltatást végző megjelölése. A nyilvántartó könyvhöz betűsoros névmutatót kell vezetni, amely az eltemetett halottak nevét és sírhelyének pontos megjelölését tartalmazza. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy nevét, lakcímét is, és a síremlékre vonatkozó bejegyzéseket.

(4)     Ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe az eljáró hatóság nevét és az eljárás ügyszámát be kell vezetni.

(5)     Külön nyilvántartást kell vezetni a temetőben elhelyezett, halva született gyermekekről. A jegyzékben fel kell tüntetni a halva született gyermek anyjának nevét, elhantolás (urna) elhelyezés időpontját és a föléje tűzött fejfa sorszámát.

(6)     A sírbolt-könyv a sírboltban elhelyezett halottak bejegyzésére szolgál. A sírbolt könyvet a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni, a sírbolt számának feltüntetésével. A sírbolt-könyvbe be kell vezetni a rendelkezni jogosultnak a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit.

(7)     A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy annak az elhunytnak a nyilvántartási adatait tekintheti meg, akinek az eltemettetéséről gondoskodott.

(8)     A temető térképen fel kell tüntetni az egyes táblák helyét, (gyermeksírhely, sírbolt tábla stb.) a táblában található sorokat, és a sorokon belül elhelyezkedő sírhelyeket. A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokkal legalább évente ki kell egészíteni.

(9)     Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt-könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt köteles felvilágosítást adni az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőknek.

Temetkezési szolgáltatások

15.§

(1)     A temetkezési szolgáltatásról a Tv.-ben és a Korm. rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő, engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltató (továbbiakban: temetkezési szolgáltató) az e rendeletben, valamint mellékleteiben foglalt előírások szerint gondoskodik. A teljeskörű temetkezési szolgáltatásokat a Tv. 25. §-a határozza meg.

(2)     A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljes körűen vagy önállóan is végezhetők a (7) bekezdésben foglaltak kivételével.

(3)     Az Üzemeltető a Temetőszabályzatban meghatározott díjakon felül más díjat nem állapíthat meg, így különösen: nem szedhető díj a temetőlátogatásért, a temetői utak használatáért és a temetési hely gondozásához igénybevett vízért.

(4)     A temető üzemeltetője is köteles a Temetőszabályzatban meghatározott, a temetkezési szolgáltatókat terhelő díjakat megfizetni, ha az üzemeltetés mellett temetkezési szolgáltató tevékenységet is végez.

(5)     A köztemetőket kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján üzemeltető köteles az üzemeltetés, illetőleg a temetkezési szolgáltatás költségeinek megosztására az Önkormányzat által elfogadott számviteli szabályzatot alkalmazni.

(6)     A temetkezési szolgáltató a tevékenységének a településen történő megkezdésekor köteles a temető üzemeltetőjét e tényről írásban tájékoztatni.

Az üzemeltető köteles a tájékoztatás tudomásulvételével egyidejűleg e rendeletet, valamint mellékletei egy példányát a temetkezési szolgáltatást végzőnek megküldeni.

(7)     A rendelet hatálya alá tartozó köztemetőkön belül kötelező az elhunyt hűtésével, ravatalozásával, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállításával, továbbá a hamvaknak az erre szolgáló berendezéssel történő szórásával, urnaelhelyezéssel, sírásással, sírhelynyitással, sírbahelyezéssel, visszahantolással, újratemetéssel és exhumálással kapcsolatos feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevétele.

16.§

(1)     A temetés módjára, illetve a hamvasztásra az elhunyt életében tett rendelkezése, ennek hiányában a temetésről (hamvasztásról) gondoskodó személy rendelkezése az irányadó.

(2)     A rendelkezésre való jogosultságot az üzemeltető ill. a temetkezési szolgáltató csak akkor köteles vizsgálni, ha azzal kapcsolatban kifogást jelentettek be.

(3)     A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:

-    aki a temetést szerződésben vállalta,

-    akit arra az elhunyt végrendeletében kötelez,

-    végintézkedés hiányában az elhunyt elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa, élettársa.

-    az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ (b) pontja) a törvényes öröklés rendje szerint,

-    ha a temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről Szombathely Megyei Jogú Város közigazgatási területén elhunyt személy esetén az Önkormányzat köteles gondoskodni.

17.§

(1)     Halottat felravatalozni, eltemetni, vagy elhamvasztani csak anyakönyveztetés után szabad. A halottvizsgálati bizonyítvány egy másolati példányát az Üzemeltető 5 évig köteles megőrizni.

(2)     A felravatalozott koporsót - az eltemettető kívánságára - a szertartás (búcsúztatás) megkezdéséig nyitva lehet tartani.

          Nem lehet nyitvatartani az oszlási, vagy roncsolt állapotban lévő holttest koporsóját.

(3)     A külön jogszabályban meghatározott fertőző betegségben elhunytak koporsóját lezárt állapotban kell felravatalozni és azt felnyitni nem szabad.

Az üzemeltető engedélyéhez kötött tevékenységek

18.§

(1)     Az üzemeltető előzetes hozzájárulása szükséges: 

              -        a fák ültetéséhez és áthelyezéséhez,

-        az egyéb fás szárú növényzet ültetéséhez, kivágásához, áthelyezéséhez,

-        síremlék állításhoz, sírkeret, fedett sírkeret (álkripta) készítéséhez, urnakripta

létesítéséhez, valamint ezeken maradandó anyagú díszítés (szobor, felirat) elhelyezéséhez, megváltoztatásához,

-        a sír mellett pad felállításához,

-        sírgondozás vállalkozás keretében történő végzéséhez.

          A fák kivágásához – az üzemeltető véleményének figyelembe vételével – a temető tulajdonosának  engedélye szükséges.

(2)     Az üzemeltető hozzájárulása szükséges építőanyagoknak a temetőbe való beszállításához, építési vagy bontási munkák végzéséhez. Építési munkálatok és vállalkozásszerűen végzett sírgondozás esetén a terület igénybevételéért az üzemeltető a 2. sz. mellékletben meghatározott temetőfenntartási hozzájárulási díjat számít fel.

E rendelet alkalmazása szempontjából építési munkálat: építési, fenntartási, átépítési, felújítási, bontási és egyéb, építéshez kapcsolódó tisztítási munkálatok.

(3)     Minden olyan anyag elszállítása (sírjel, annak darabjai, törmelék stb.), ami építés, felújítás, bontás következtében feleslegessé válik, a kivitelező (engedélyes) kötelezettsége.

(4)      Személy és tehergépkocsival és más járművel a temető területére csak az üzemeltető – Temetőszabályzatban részletezett – külön engedélyével szabad behajtani.

(5)      Tilos:

-        A sírokat, síremlékeket és egyéb kegyeleti tárgyakat beszennyezni, jogosulatlanul áthelyeznie vagy eltávolítani,

-        A temető területén minden olyan magatartást tanúsítani, amely a temetőt látogató közönség kegyeleti érzését sérti,

-        A temetőben virágot, vagy bármi más tárgyat árusítani,

-        A temető területére állatot (kivéve a vakvezető kutyákat) bevinni,

-        A sírhelyeket, sírboltokat, urnakriptákat bekeríteni,

-        14 éven aluli személyeknek kísérő nélkül a temetőben tartózkodni,

-        Engedély vagy hozzájárulás köteles munkát e nélkül vagy ettől eltérően végezni,

-        Sírbolt táblának ki nem jelölt táblában sírboltot létesíteni.

Szabálysértések  

19.§

Hatályon kívül helyezve.

Átmeneti rendelkezések

20.§

A tulajdonos a jelen rendelet hatálybalépésekor az üzemeltetővel fennálló, a Tv. és a Korm. rendelet szabályainak megfelelően kegyeleti közszolgáltatási szerződéssé átalakított vállalkozási szerződés érvényességi ideje alatt (2006. 10. 15.) – tekintettel arra, hogy a köztemetők üzemeltetéséhez szükséges eszközök egy része az üzemeltető tulajdonában van  - a fenti szerződés alapján tartja fenn és üzemelteti a köztemetőket.

A fenti szerződés megszűnéséig a tulajdonos köteles a teljeskörű temetkezési szolgáltatások végzéséhez az üzemeltetés feltételeit saját erőből biztosítani.

Záró rendelkezések

21.§

(1)     Az üzemeltető a temetkezési helyek kialakításának rendjére, az előírt nyilvántartások vezetésére az átvétel időpontjától köteles.

(2)        A jelen rendelet 2. sz. melléklet A./ és B./ pontjában meghatározott, az üzemeltető által beszedett díjak a tulajdonost illetik. A 2. sz. melléklet C./ pontjában rögzített díjak az üzemeltető bevételét képezik. Az üzemeltető a díjakkal a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben részletezettek szerint köteles elszámolni. A tulajdonos a díjakat és a 6.§ (3) bekezdése alapján befolyt bevételeket kizárólag a köztemetők fenntartására, fejlesztésére és üzemeltetésére fordíthatja.

(3)     E rendelet 2000. november 1. napján lép hatályba*, ezzel egyidejűleg a temetőkről és a temetkezésről szóló 27/1995.(VIII.31.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(4)     E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.