(módosítással egységes szerkezetbe foglalt szöveg)^[1]

Törökszentmiklós város Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bek. b) pontjában megfogalmazott feladatainak megfelelően, és annak végrehajtására irányuló 57.§ (3) bek. alapján, valamint a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény 30. §-ában biztosított jogkörében, az országos védelem alá nem helyezett, de a város történeti múltját, építészeti kultúráját és a város polgárainak önbecsülését, identitását elősegítő településrészek, épületcsoportok, épületek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, útszakaszok, terek, valamint parkok, fasorok, zöldfelületek egészében vagy részbeni megőrzése, helyi védelme érdekében a következőket rendeli el:

A helyi védelem tárgya

1. §

(1) A helyi védelem tárgyát képezi mindaz az érték, amelyet a hatályos rendezési terv, illetve a város Képviselőtestületének határozata településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi vagy régészeti értéke miatt védettnek, avagy védendőnek minősít. E rendelet előírásait kell alkalmazni döntéshozatalig az országos védelemre javasolt értékek esetében is.

(2) Helyi területi védelmet kell biztosítani a város azon összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, valamint olyan városrészre, utcára, útszakaszra, térre, ahol jelentős számban találhatók a város avagy azon városrész arculatát meghatározó épületek, építmények. Területi védelmet lehet biztosítani parkokra, (kegyeleti) kertekre, fasorokra, zöldfelületekre is.

(3) A helyi védelem kategóriái:

a.) védett épületek

b.) védett épületrészek

c.) védett építmények

d.) védett utcaképek

e.) védett településszerkezeti területek

f.) védett népi/ képzőművészeti alkotások

g.)védett természeti értékek: növényzet, parkok, (kegyeleti) kertek, fasorok, zöldfelületek.

A helyi védelem irányítása és szervezése

2. §

A helyi védelem irányítását, szervezését a 9/1998. (IV. 3.) KTM rendelet 5. § (1) e.) szerint, a városi főépítész végzi. Ehhez a munkához az érintett helyi társadalmi szervezetek, valamint az érintett tulajdonosok közreműködő segítségét kell kérni.

3. §

 Az épített és a természeti értékek helyi védelmével összefüggő hatósági feladatokat a Jegyző látja el.

Védetté nyilvánítás és annak törlése

4. §

(1) Védetté nyilvánításról vagy annak törléséről a Képviselőtestület a Városfejlesztési Bizottság (későbbiekben Bizottság) javaslatára dönt, figyelembe véve az 1. § (3) bekezdésében felsorolt védettségi kategóriákat. A helyi védelem tárgyát képező védett épületek, épületrészek, utcaképek, településszerkezeti területek (tömbök), képzőművészeti alkotások, emléktáblák, természeti értékek (növényzet, parkok, (kegyeleti) kertek, fasorok, zöldfelületek) jegyzéke e rendelet 1. sz. mellékletét képezi.

(2) Védetté nyilvánításra, illetve annak törlésére bárki javaslatot tehet a városi főépítésznél, aki azt véleményével kiegészíti, majd kikéri az érintett helyi társadalmi szervezetek, valamint az érintett tulajdonos(ok) - ha nem azonos(ak) a javaslattevővel - véleményét, majd ezen véleményekkel felszerelve azt a Bizottság elé terjeszti. A javaslatban szerepelni kell a védelemre javasolt érték pontos megnevezésének, rövid leírásának, illetve törlési kérelem esetén az ok(ok) részletes feltárásának.

(3) A város területére készülő valamennyi új rendezési tervnek, illetve a meglévő módosításának rendelkezniük kell építészeti értékvizsgálati munkarésszel, amely megalapozhatja a védetté nyilvánításra, avagy annak törlésére vonatkozó döntéseket.

5. §

(1) Védetté nyilvánításra, illetve a védettség törlésére a Képviselőtestület döntése alapján kerülhet sor. A döntésről a városi főépítész írásban értesíti:

- a védelemmel, vagy a védelem megszűntetésével érintett ingatlan valamennyi tulajdonosát

- a javaslattevő(ke)t

- a Helytörténeti Gyűjteményt

- a Városi Földhivatalt

(2) A helyi védelem alá vonást az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni, amelyről az  

ingatlan tulajdonosát előzetesen, írásban kell értesíteni.

6. §

A területi és egyedi védelemre kijelölt (építészeti) értékekről a város főépítésze nyilvántartást vezet. Ebből kitűnik a védett érték minden lényeges adata, nevezetesen: az ingatlan címe (megnevezése), helyrajzi száma, tulajdonosa és annak lakcíme, használója és annak lakcíme, a védett érték rövid leírása, fényképe (esetleg fotódokumentációja), építésének, keletkezésének időpontja és körülményei, esetleges felújításának/felújításainak időpontja(i).

7. §

(1) A helyi védelemre kijelölt (építészeti) értékeket, melyeket e rendelet 1. sz. melléklete tartalmaz, táblával meg kell jelölni, amit a tulajdonos a műemlékvédelemről szóló törvény szerinti módon tűrni köteles. Ez alól kivételek a szobrok, a köztéri műalkotások, illetve az emléktáblák. A jelzés elhelyezéséről és fenntartásáról a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Irodája gondoskodik.

(2) A rendelet mellékletében feltüntetett épületeknél a táblával történő megjelölést éves ütemezésben kell végrehajtani, a költségvetésben erre a célra elkülönített pénzalapból.

(3) A tábla kihelyezése előtt az épület tulajdonosát a kihelyezésről értesíteni kell.

(4) A táblát az épület építészeti elemeihez igazodóan, annak jól látható részén kell elhelyezni.

8. §

(1) Általános előírások:

a.) A helyileg védett építészeti értékeket rendeltetésüknek megfelelően, ahhoz méltóan kell

használni.

b.) A helyi védelem körébe tartozó épületeken, épületrészeken, építményeken külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, bontási munkát, továbbá olyan beavatkozást, amely azoknak megjelenésére bármilyen hatással van csak a városi főépítész előzetes, írásbeli véleményezése mellett, építési engedély birtokában lehet végezni.

c.) A védett területhez tartozó közterületen utcabútort, építményt, hirdető berendezést, (tér)burkolatot az utcakép jellegzetességének megtartásával elhelyezni csak a városi főépítész előzetes, írásbeli véleményezése mellett, építési engedély alapján lehetséges.

d.) Védett épületen, homlokzaton reklámhordozó kihelyezése az épület adottságaihoz igazodóan, a városi főépítész előzetes, írásbeli véleményezése mellett csak építési engedély alapján lehetséges.

(2) Védett épületekre, építményekre vonatkozó előírások:

a.) A védett épületeket, építményeket hagyományos építészeti tömegükben meg kell őrizni.

b.) A védett épületek tetőformája megtartandó. A tető héjalása az eredetihez hasonló színű, mintázatú és anyagú új építőanyaggal felváltható.

c.) Törekedni kell a homlokzati nyílásrend és a nyílások, nyílászárók osztásának megtartására. Ezek változtatása csak igen indokolt esetben, a főépítésszel való egyeztetés mellett, megfelelő tervezői alátámasztással lehetséges.

d.) A meglévő homlokzati tagozatok és díszítések megtartandóak, vagy esetlegesen fellelhető korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukba visszaállítandóak.

e.) A homlokzat burkolatai az eredeti állapotra, vagy annak hatását keltve korszerű anyagok használatával cserélhetőek.

f.) A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell meghatározni. A homlokzat színezéséhez színtervet kell készíteni.

g.) Földszinti portál-kialakítás, átalakítás, portálszínezés, csak az épület teljes földszintjének egységes kezelésével engedélyezhető

h.) A védett épületeket - indokolt esetben - úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati átalakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

i.) A közműcsatlakozások, vezetékek, vonalas létesítmények az épület homlokzatán történő megjelentetése kerülendő. Ha ez nem lehetséges, akkor az előbbiek csak az épület architektúrájának sérelme nélkül és csak esztétikus kivitelben létesíthető.

j.) A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők az eredeti szerkezet és a belső értékek megtartásával.

k.) A technológiailag is védett épületben a teljes technológia szerkezetei, építészeti részletei, tartozékai is megőrzendők, hiányuk esetén pótlandók.

l.) Védett épület, építmény csak a védettség törlése után vagy életveszélyessé nyilvánítás esetén bontható le. A bontás előtt az épület, építmény tulajdonosának kötelessége az épület, építmény állapotrögzítő- és fotódokumentációjának elkészítése. A dokumentáció elkészíttetésének költségeire a tulajdonos az Önkormányzat anyagi támogatását kérheti.

(3) Védett épületrészekre vonatkozó előírások:

a.) Ha a védett épületrészt az épület utcai homlokzata képezi, az épület hagyományos építészeti tömegében kell megtartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet, a nyílások osztását, a homlokzati tagozatokat és díszítéseket. Az eredeti építőanyagok az eredetihez hasonló megjelenést adó korszerű anyagokkal felválthatóak, de az anyagszerűség megtartása alapkövetelmény. A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően, színterv alapján kell meghatározni. Az épület tetőterének beépítése úgy lehetséges, ha az a védett homlokzati részen tetőtéri ablak elhelyezését nem igényli. A homlokzat felújítása csak a teljes épülethomlokzat egységes kezelésével lehetséges.

b.) Ha a védettség az épület tömegére vonatkozik, úgy a tetőtér beépítése csak a jelenlegi tetőidom megtartásával lehet, az épület bővítése indokolt esetben lehetséges, a főépítésszel való egyeztetés mellett, megfelelő tervezői alátámasztással.

c.) Egyéb védett épületrészek az eredeti állapotnak megfelelően megtartandóak. Az épület átépítése esetén a védett épületrészt károsodás nélkül kell megtartani.

d.) A közműcsatlakozások, vezetékek, vonalas létesítmények az épület homlokzatán történő

megjelentetése kerülendő. Ha ez nem lehetséges, akkor az előbbiek csak az épület

architektúrájának sérelme nélkül és csak esztétikus kivitelben létesíthető.

e.) Védett épületrész csak a védettség törlése után, vagy életveszélyessé nyilvánítás esetén bontható el az engedélyköteles munkák eljárása szerint. A bontás előtt az épület, építmény tulajdonosának kötelessége az épület, építmény állapotrögzítő- és fotódokumentációjának elkészítése. A dokumentáció elkészíttetésének költségeire a tulajdonos az Önkormányzat anyagi támogatását kérheti. Amennyiben a védett épületrész a bontást követően nem kerül visszaépítésre és a bontás során egyes elemei megmenthetőek, méretei megengedik és arra a tulajdonos nem tart igényt, úgy azt a Helytörténeti Gyűjteménybe be kell szállítani megőrzés céljából.

(4) Védett utcaképre vonatkozó előírások:

a.) Védett utcakép esetén a meglévő épületek átépítése, felújítása a szomszédos két-két épület paramétereinek figyelembe vételével lehetséges. A környezetbe illeszthetőséget az építési engedélyezési dokumentációban fotókkal és fotóba rajzolt perspektív ábrázolással kell igazolni.

b.) Új épület építése esetén, annak külső megjelenésében igazodni, hasonulni kell az utcakép hangulatát meghatározó épületek stílusához, formavilágához, anyaghasználatához, homlokzati arányaihoz.

(5) Védett településszerkezeti területek (tömbök):

a.) A védett településszerkezeti területek (tömbök) a város történetileg kialakult, jellegzetes nagy-kun beépítési formáját őrző, utcákkal határolt, önálló tömbjei.

b.) A védett településszerkezeti területek (tömbök) alatt két, egymástól alapvetően 

eltérő beépítési forma értendő:

- keskenytelkes, szabálytalan utcavezetésű beépítés

- nagytelkes, szabályos utcavezetésű beépítés

(6) Védett népi/képzőművészeti alkotásra, emléktáblákra vonatkozó szabályozás:

Védett népi- és képzőművészeti alkotások és emléktáblák az eredeti állapotnak megfelelő formában és anyaggal az eredeti felállítási helyükön tartandók fenn. Áthelyezésük csak indokolt esetben lehetséges. Az indokolt áthelyezéseket a városi főépítész írásos véleményével, a vonatkozó építési hatósági eljárások szerint kell végezni.

(7) Védett természeti értékekre (növényzetre, parkokra, (kegyeleti) kertekre, fasorokra, zöldfelületekre) vonatkozó szabályozás:

a.) A védett növényzetek vágása engedélyköteles és pótlásuk azonos zöldfelületi

értékű, fajazonos növényekkel kötelező, amelyet egyedi határozatban kell előírni.

A határozatot a Jegyző adja ki, és végrehajtását - szükség esetén ellenőrzi.

b.) A rendeltetésszerű használatot meghaladó mértékű ráfordítás esetén a tulajdonos többletköltségét az önkormányzatnak meg kell térítenie.

c.) A védett parkok, kertek esetében a védetté nyilvánítás célja az ezekben megtalálható botanikai értékek megőrzése, továbbfejlesztése, szakszerű fenntartása. Kegyeleti kertek alatt a rendelet a temetőket érti. Ezek védett részének szabályozása a temetők tulajdonosainak egyetértésével lehetséges

d.) A védett természeti érték megőrzéséhez, továbbfejlesztéséhez szükséges bármilyen beavatkozás csak a Jegyző, mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges.

e.) A védett természeti értékek megóvása, esetenként őrzése és fenntartása a terület kezelőjének a feladata.

f.) A védett természeti értékek táblával történő megjelölése szükséges. Ezek - bekerített terület esetében - a bejárat mellett, jól látszó helyen, bekerítetlen park esetében annak bejárati sétánya mentén, fasorok esetében pedig annak valamelyik végén szükséges.

g.) A rendelet mellékletében feltüntetett védett természeti értékek táblával történő megjelölését éves ütemezésben kell végrehajtani, a költségvetésben erre a célra elkülönített pénzalapból. A tábla kihelyezése előtt a terület tulajdonosát a kihelyezésről értesíteni kell.

A védett épületek, építmények, épületrészek, népi képzőművészeti alkotások, emléktáblák, természeti értékek (továbbiakban helyi védettségű objektumok) fenntartása és annak támogatása

9. §

(1) A város Képviselőtestülete a helyi védettségű objektumok megfelelő színvonalú fenntartásához és megjelenéséhez a tulajdonosokat - pályázat útján - anyagi támogatásban részesítheti. A támogatás lehet kamatmentes, visszatérítendő vagy vissza nem térítendő. Az erre fordítható összeget minden évben a költségvetésben kell meghatározni. Ugyanekkor kell meghatározni a tárgyévi támogatásra történő benyújtás határidejét is.

(2) A helyi védettségű objektumokat a tulajdonos köteles jó állapotban tartani. A fenntartáshoz, karbantartáshoz, felújításhoz a tulajdonos az önkormányzattól támogatást igényelhet. A támogatás odaítéléséről a Pénzügyi Bizottság és a Városfejlesztési Bizottság közösen dönt a városi főépítész, és szükség esetén a Bizottságok által felkért független szakértő(k) javaslatának figyelembevételével, az ezen rendelet 2. Sz. mellékletében (Pályázati szabályzat a helyi értékek támogatására) foglaltak alapján.

(3) A támogatás módjáról szerződést kell kötni. A szerződés tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait és a visszatérítendő támogatás esetében a visszafizetés szabályait. Visszatérítendő támogatás biztosítása érdekében az ingatlan tulajdoni lapjára jelzálogjogot kell bejegyezni.

(4) Az 1. § (1) bek. a-c) pontjában védelem alá vont objektumok állapotát évente legalább egy alkalommal ellenőrizni kell, és szükség esetén intézkedéseket kell kezdeményezni a hiányosságok megszüntetésére. Az ellenőrzést a Jegyző a városi főépítész bevonásával végzi. Az elvégzett feladatokról a Pénzügyi Bizottságot és a Városfejlesztési Bizottságot – a támogatás odaítélésekor - tájékoztatni kell.

Záró rendelkezés

10. §

E rendelet és 1. Sz. melléklete a kihirdetés napján lép hatályba, a 2. sz. melléklet  2001. január 1-én lép hatályba. A rendelet hatályba léptével Törökszentmiklós város 19/1998.(IX.25.)  rendelet 3. és 4. sz. melléklete hatályát veszti.

Törökszentmiklós Város Önkormányzatának az épített és a természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló 35/2000. (X. 17.) számú rendeletének 1. sz. melléklete^[2]

A) Országosan védett objektumok:

1. Műemlék jellegű épületek:

- Református templom  Kossuth út 112. hrsz. 3576

- Almásy kastély  Szenttamás

B) Helyi védelem objektumai:

1. Helyi egyedi védelem objektumai:

1.1. Helyi védelemben részesülő épületrészek:

a) Az épület utcai homlokzatára vonatkozó védelem

- Galambos villa (ma lakóépület), Alatkai út 3., hrsz. 54/1

- Idősek otthona, Almásy út 23., hrsz. 3981

- Családsegítő, Nevelési Tanácsadó,             Almásy út 25., hrsz. 3980

Törökszentmiklós Város Önkormányzatának az épített és a természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló 35/2000. (X. 17.) számú rendeletének

2. sz. melléklete

PÁLYÁZATI SZABÁLYZAT

a helyi értékek támogatására

A rendelet 9. §-a (2) bekezdése szerinti támogatásra benyújtható pályázatok értékelése és döntés-előkészítésének rendje:

1.A pályázat általános feltételei:

a)A támogatás pályázat útján igényelhető, amelyet olyan természetes és/vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező építtető nyújthat be, aki az épület, épületrész, építmény tekintetében építési engedélyt kaphat.

b) A pályázatot Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatala írja ki. A pályázat módja meghívásos. A pályázati felhívást el kell küldeni mindazon tulajdonosoknak, használóknak, kezelőknek, bérlőknek, akik a helyi védelemben részesített objektumokkal rendelkeznek.

A pályázati kiírásnak tartalmazni kell

- a kiíró nevét

- a pályázat jellegét

- a pályázat lebonyolítás módját

- a pályázat célját

- a pályázatra fordított támogatás összegét

- a pályázat tartalmi követelményeit

- a megpályázható támogatás felhasználásának végső határidejét

- a pályázat beadásának határidejét

- a pályázat bírálásának módját

- a pályázatot bíráló szervezetek nevét

- a pályázatra meghívottak (objektumok, azokkal rendelkezők) nevét, címét

c) A pályázatokat a Pénzügyi- és a Városfejlesztési Bizottságnak címezve, Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatal városi főépítészénél kell benyújtani. (5200 Törökszentmiklós, Kossuth Lajos út 135/a. III. emelet)

d) A meghirdetett határidőn túl érkezett, avagy formailag és tartalmilag nem megfelelő pályázatok bírálatára nem kerül sor, azokat a polgármesteri hivatal a pályázó(k)nak visszaadja. Pályázni csak azokkal az épületekkel, építményekkel és egyéb, helyi védelem alá tartozó objektumokkal lehet, amelyeket az 1. sz. melléklet tartalmaz.

e) A rendelkezésre álló keretösszeg fele vissza nem térítendő támogatás lehet.)

2. A pályázat tartalmi követelményei:

A benyújtandó pályázatnak tartalmaznia kell:

a) A pályázó adatait (név, lakcím, telefonszám)

b) Általános feltételként:

- építési engedélyhez kötött munka esetén: az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési határozatot

- a városi főépítész írásos nyilatkozatát

- fényképdokumentációt az épület állapotáról

- ( az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát)

- előzetes hozzájáruló nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az elnyert visszatérítendő támogatás visszafizetésének biztosítására az érintett ingatlanra a támogatás teljes összegének erejéig az Önkormányzat jelzálogot jegyeztessen be az ingatlan nyilvántartásba a támogatás visszafizetésének teljes időtartamára

- ( szerződéskötésre vonatkozó meghatalmazás)

- a megvalósítást szolgáló részletes költségbecslést (ha kiviteli terv is készült ezen időpontra, úgy az ahhoz tartozó költségvetést)

- a megpályázott munka elkészülésének határidejét

- a pályázó előzetes kötelezettségvállalási nyilatkozatát arról, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel

c) Társasházak és közös tulajdonú ingatlanok (illetve objektumok) esetében az általános feltételeken túl az alábbi mellékletek is szükségesek:

- a lakóközösség közgyűlési határozatát (nem lakóközösség esetében valamennyi tulajdonos közös nyilatkozatát) arról, hogy a pályázaton elnyert támogatást, illetve kölcsönt igénybe kívánják venni.

- annak közös nyilatkozatban történő meghatározását, hogy az egyes tulajdonosok rész tulajdonát / ingatlanrészét milyen összeg erejéig terhelje jelzálog

- a szerződéskötésre vonatkozó - a tulajdonostársak képviseletére jogosító - meghatalmazást

- amennyiben bármely tulajdoni hányad jelzáloggal, illetve elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt, úgy a jogosult (a tulajdoni lapra bejegyezhető) nyilatkozatát arról, hogy az önkormányzat jelzálogjogának bejegyeztetéséhez hozzájárul

3. A pályázatok elbírálása és a támogatás mértéke:

a) A határidőre és a fentiekben részletezett tartalommal beérkező pályázatokat a városi főépítész nyilvántartásba veszi és erről a pályázót értesíti.

b) A pályázatot a városi főépítész és (esetenként) felkért független szakértő(k) véleményezi(k) és terjeszti a Pénzügyi- és Városfejlesztési Bizottság elé döntésre a műszaki indokoltság, az épület és a felújítás jellege, valamint a felújításra fordítandó költségek alapján. A támogatás célja hangsúlyozottan az eredeti részek felújítása, restaurálása, visszaállítása. A támogatás elnyerésében elsőbbséget élvez az az építtető, akit ilyen munka elvégzésére jogerős hatósági döntés kötelez.

c) A bírálatról a döntést követő  napon belül írásban kell értesíteni a pályázó(ka)t.

d) A támogatás összegét minden évben a költségvetés elfogadásakor kell meghatározni. A pályázattal vissza nem térítendő támogatás, illetve visszatérítendő támogatás nyerhető el. A kölcsön futamideje: 2-5 év, az elnyert kamatmentes kölcsön összegétől függően. Erről a pályázókat tájékoztatni kell.

e) Az adott költségvetési évben meghatározott támogatást több pályázó között is meg lehet osztani, de egyetlen pályázónak is oda lehet ítélni. A döntés a Pénzügyi- és Városfejlesztési Bizottság hatásköre.

f) A pályázatot egyetlen beérkezett pályamű esetén is érvényesnek kell tekinteni.

A támogatást elnyert pályázókkal a Polgármester köt szerződést. A szerződésnek tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg nagyságát, a vissza nem térítendő támogatás, illetve a visszatérítendő támogatásként adható pénzösszeg arányát, a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, a törlesztés terminusait és feltételeit. A Polgármesteri Hivatal a pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását - szükség esetén a pályázat elbírálásában résztvevők bevonásával - ellenőrzi.

A visszatérítendő támogatás összegének erejéig - a hatályos jogszabályok keretei között - az ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni.