Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása és az 1990. évi LXV. tv. 16. § alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

BALMAZÚJVÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

A rendelet hatálya

1. §

(1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya az 1. § (5) pontjában felsorolt területek kivételével, a város teljes igazgatási területére kiterjed.

(2) E kör alaprendelete a Kormány 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm.rendelete.

(3) A város igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni, a (2) bekezdésben meghatározott alaprendelet, valamint a város helyi építési szabályzata alapján szabad.

(4)^[1] Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok.

1.sz. mell.   A Hész alkalmazásával kapcsolatos fogalmak

2.sz. mell. - Sz-1 m Külterület szabályozási terv M= 1:20 000

3.sz. mell. - Sz-1m/5 Jenő-házi major és környezete szabályozási terv

4.sz. mell. -Sz-2m Belterület szabályozási terv M= 1: 4 000

4/a sz. mell. Előkertek szabályozása A/3 szövegközi

4/b sz. mell. Kisméretű telkek szabályozása A/3 szövegközi

5.sz. mell. - Sz-2/a Városközpont- lakónegyed szabályozási terv M=1: 2 000

6.sz. mell. - Sz-3 Rozsa major szabályozási terv M=1: 2 000

1.sz. függ. Műemléki és helyi védelmi szabályozás A/3 szövegközi

(Csak tájékoztató jelleggel.)

2.sz. függ.^[2] A város közigazgatási területén lévő régészeti és műemlékek nyilvántartási térképei

(5) Továbbtervezésre szánt, (a vonatkozó szabályozási tervek elkészültéig változtatási tilalom alatt álló) területek:

a) Piactéri tömb meglévő és tervezett területe. (Vörösmarty M. utca – Vasút sor – Böszörményi utca – Gabonaforgalmi Vállalat és piactér északi oldala által határolt terület.

b)^[3]

c) Kadarcsi tó partján lévő üdülőterület.

d) A Sziki horgásztó déli szomszédságában tervezett üdülőterület. (Határát az Sz-1 tervlap tünteti fel.)

e) A Keleti Főcsatorna partján lévő hétvégi házas üdülőterületek. (Határát az Sz-1 tervlap tünteti fel.)

(6) Továbbtervezésre szánt, a tervezett műemléki jelentőségű területhez méltó részletességű szabályozási terv elkészültéig jelen szabályozási tervvel és szabályzattal kezelendő terület:

a)^[4] Műemléki jelentőségű területté nyilvánításra jelölt településközponti rész. (Határát az SZ-2/M tervlap tünteti fel.)

(7) A szabályozási tervlapokon kötelezően betartandó jelölések, szabályozási elemek.

- Építési övezet jele

- Beépítési mód

- Építménymagasság

- Beépítettség maximális mértéke

- Alakítható minimális telekterület

- Szabályozási vonal (meglévő és tervezett)

- Területegység határa

- Építési övezet határa

- Építési vonal

- Belterületi határ (meglévő, tervezett, megszüntetendő) 

- Szabályozási szélesség

- Védőtávolság

- Változtatási tilalom alá eső területek határa

- Utcaképi védelem

- Műemléki jelentőségű terület határa 

(8) A szabályozási tervlapokon szereplő, előző pontban fel nem sorolt irányadó és tájékoztató jelölések nem kötelező szabályozási elemek, melyek betartását jelen rendelet alapján előírni nem lehet. A helyi és tervezett műemléki védelemre vonatkozó szabályozási elemek, az előző pontban felsoroltak kivételével tájékoztató jellegűek, melyekről kötelező érvénnyel külön helyi rendelet fog intézkedni.

A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

2. §

(1) A város igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

Beépítésre szánt területek:                                    Beépítésre nem szánt területek:

I. lakóterület                                                         V. közlekedési területek

II. vegyes területek                                                VI. zöldterületek

III. gazdasági területek                                          VII. erdőterületek

IV. különleges területek                                        VIII. mezőgazdasági területek

                                                                            IX. egyéb területek

(2) Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(3) A rendelet részét képező szabályozási terven ábrázolt kötelező szabályozási jeleket és elemeket csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.

AZ EGYES TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE VONATKOZÓ ELŐÍTRÁSOK

I. L A K Ó T E R Ü L E T E K

A lakóterület tagozódása

3.§

(1) A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegűk szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:

KL-1 Kisvárosias lakóterület (belvárosi többszintes)

KL-2 Kisvárosias lakóterület (belvárosi)

KL-3 Kisvárosias lakóterület (általános)

FL-3 Falusias lakóterület (aprótelkes)

FL-4 Falusias lakóterület (nagytelkes)

(2) A területfelhasználási egységek a szabályozási terven feltüntetett módon, építési övezetekre tagolódnak, melyek előírásait jelen rendelet tartalmazza, a következő elnevezések, ill. besorolások szerint

KL-1 Kisvárosias (belvárosi többszintes) lakóterület

(Bocskai u. – Illyés Gy. u. – Dózsa Gy. u. – Nádudvari utcák által határolt terület.)

KL-2/A Kisvárosias (belvárosi) hézagosan zártsorú-zártsorú beépítésű lakóterület (A Debreceni út melletti lakótelkek sora, a Posta köz és Szoboszlói utcák között, valamint a Veres Péter utca 16-40. sz. közötti ingatlanok. (Bimbó köz és Bethlen utcák közötti szakasz.)

KL-2/B Kisvárosias (belvárosi) lakterület oldalhatárán álló, földszintes, (földszintes, magastetős, előkertes vagy utcavonalon álló beépítéssel, városias megjelenést eredményező szabályozással.

(A Debreceni utca melletti lakótelkek sora, a Szoboszlói utca – Keleti utca közötti szakaszon, az utca mindkét oldalán, valamint a Veres Péter utca 23-55. sz. közötti ingatlanok.)

KL-2/C Kisvárosias (belvárosi) lakóterület oldalhatáron álló vagy hézagosan zártsorú utcavonalon lévő – előkert nélküli – földszintes, városias beépítéssel.

KL-3 Kisvárosias (általános) lakóterület, földszintes, oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes, vagy előkert nélküli beépítéssel.

FL-3 Falusias (aprótelkes) lakóterület, földszintes, oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes, vagy előkert nélküli beépítéssel.

FL-4 Falusias (nagytelkes) lakóterület, földszintes, oldalhatáron álló, előkertes beépítéssel. (Kivételt képeznek az utcaképi, vagy építészeti karaktervédelemre jelölt utcák, ahol előkert nem létesíthető.)

A telekkiosztás, telekrendezés általános előírásai

4. §

(1) Telkek kialakítása, telekrendezés (Telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet.

(2)^[5] A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet és mélységet.

Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 15%-kal, vagy mélysége 5%-kal csökkenthető.

(3) Azon lakótelkek esetében, ahol a szabályozási terv a telek végének leválasztásával új telekalakítási lehetőséget jelöl, (pl. tömbbelsőfeltárások, hosszú telkek új utcanyitással történő hasznosítása) a telek beépítésekor a következő szabályokat is be kell tartani:

a) A meglévő telken a beépítés mélységét a távlatban kialakítható új telek megóvása érdekében, az új alakítható telek övezetben előírt minimális mélységét és a kötelezően megtartandó 6 méteres hátsókertet figyelembe véve kell meghatározni. 

b) A telek övezetben előírt maximális beépíthetőségét, az övezetben előírt normatív számítás alapján, a minimálisan még kialakítható új telek területe nélkül kell kiszámítani.

(4) Ha a telek területe az övezeti előírások szerint egyébként megosztható lenne, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, valamint ha a telek végének megközelítésére vonatkozóan a szabályozási terv új utca nyitását nem irányozza elő, nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható.

(5)^[6][7] Minden olyan esetben, amikor az övezethatár vonalas jelölése a szabályozási terven egyértelmű telekhatárral, vagy mérettel nincs megadva, vagy telekvégen lett kijelölve, a telekalakítás során a következő elvet kell követni:

A telekalakítás során az utca felől szabályozott építési övezetre előírt legkevesebb telekmélységet kell legalább megtartani, ezzel együtt az ellentétes oldalon (a telek másik végén lévő utca felől) is biztosítani kell az övezet szerinti legkevesebb telekmélységet. Ezen elv, illetve szabály megtartásával, a telek tényleges mélysége szabadon, igény szerint választható meg.

(6)^[8] Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.

A lakótelkek beépítésének általános előírásai

5. §

(1) Egyedi telken tároló épület önállóan, lakó vagy intézményi funkciót ellátó épület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az övezetben egyébként létesíthető intézményi épület övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza. Kisüzemi és állattartó épület lakóépület nélkül nem építhető.

(2) A lakótelken az OTÉK 42. § (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését biztosítani kell vagy:

a) a fő funkciót jelentő épület szervezés részeként

b) a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként

c) Az építési helyen lévő, gépjárművel megközelíthető, min. 3x5 méter nagyságú szabad területen. E területet az épületek elhelyezésére vonatkozó szabályok szerint kell kijelölni, és a telek beépített területéhez kell hozzászámítani.

(3) Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületnél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,5 – 0,9 m közötti magasságban helyezendő el.

(4) Az előkert méretét (3,0 m vagy 5,0 m) a szabályozási terv az utcában kialakult jellemző állapot figyelembevételével határozza meg, három kategóriában.

a) Előkert nélküli beépítés

b) Választható (előkerttel vagy előkert nélkül) beépítés

c) Előkertes beépítés.

(Az előkertek mérete az utcában jellemzően kialakult állapot figyelembevételével 3,0 vagy 5,0 méter. Újosztású utcák esetében kisvárosias lakóterületen 3,0 méter, falusias lakóterületen 5,0 méter.)

(5) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél az alábbi követelményeket is be kell tartani:

Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Különálló tároló, és állattartó épület építménymagassága legfeljebb 3,5 méter, tetőgerinc magassága pedig maximum 7,0 méter lehet. 

(6)^[9] A meglévő lapostetős épületekre, a meglévő építménymagasság növelése nélkül, abban az esetben is építhető magas tető, ha az épület meglévő magassága nagyobb, mint az övezetben megengedett érték.

Az építési telek hátsó határának speciális szabályai

6. §

1.) A „kismélységű” telkek beépítése:

a) A 30,0 m mélységet el nem érő kismértékű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.

b) Kismértékű teleknek az az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5 m-el rövidebb) a 30,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m-nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kisméretű” telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a kategóriába sorol.

c) A „kisméretű” telkekre vonatkozó külön előírások.

ca) Ha a kisméretű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.

cb) Ha a kisméretű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt távolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

cc) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kisméretű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.

2.) A vasúti területre lenyúló telkek beépítése:

a) A Bajcsy-Zsilinszky utca mentén található, vasúti területre telekvéggel lenyúló ingatlanok hátsó telekhatárának beépítésére vonatkozó külön előírások:

b) Az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik, (hátsókert nincs).

c) A tároló, állattartó és egyéb gazdasági épületek, az oldalhatáron kijelölt építési oldalon, valamint a hátsó telekhatáron kijelölt építési vonalon is elhelyezhetők. Addig azonban, amíg a hátsó telekhatár hossza legalább 50 %-ig végig nem épített, tároló épületek máshol nem helyezhetők el.

d) A hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett kerítéssel lezárni. Az ide kerülő kerítést minimum 80 %-os átláthatósággal, (zárt épített kivitelben) 2-2,5 méter közötti magassággal kell megépíteni.

3.) Lakóházakra telekvéggel forduló telkek (féloldalas utca) beépítés:

a) Az Újvilág utca és a vele párhuzamosan megnyitni tervezett utca féloldalas beépítéséből adódó problémák megfelelő kezelése érdekében, a szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok beépítésére külön szabályok vonatkoznak.

b) Az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik, (hátsókert nincs).

c) A tároló, állattartó és egyéb gazdasági épületek, az oldalhatáron kijelölt építési oldalon, valamint a hátsó telekhatáron kijelölt építési vonalon is elhelyezhetők.

d) A hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett kerítéssel lezárni.

A lakóövezetekre vonatkozó általános előírások.

7. §

(1) A közterület felől minden önálló lakótelek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell. Zártsorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága minimum 3,00 méter legyen.

(2) Az oldalkertek minimális méretét jelen szabályzatépítési övezetenként, eltérő módon határozza meg, a következők szerint:

a) A KL-2 kisvárosias lakóterületeken az oldalkertek minimális szélessége 4,0 méter. Ez alól kivételt képeznek a 12,0 méternél keskenyebb telkek, ahol ez az érték 3,0 méterre csökkenthető.

b) A KL-3 kisvárosias, és az FL-3 falusias lakóterületeken az oldalkertek minimális szélessége 4,0 méter.

Ez az érték, abban az esetben 3,0 méterig csökkenthető, ha a meglévő szomszédos épületektől mért előírás szerinti építmények közötti távolság és a 4,0 m szélességű oldalkert biztosítása esetén, egy legalább 7,0 méter szélességű épület nem helyezhető el.

c) Az FL-4 falusias lakóterületeken az oldalkertek minimális szélessége 6,0 méter.

Ez az érték, abban az esetben 4,0 méterig csökkenthető, ha a meglévő szomszédos épületektől mért előírás szerinti távolság és a 6,0 m szélességű oldalkert biztosítása esetén, egy legalább 7,0 méter szélességű épület nem helyezhető el.

(3) Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekmozgás, telekalakítás esetén kialakítható minimális telekterületet jelenti.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, amennyiben utcára merőleges tetőgerincű épület, épületrész kerül elhelyezésre, az építési vonaltól számított 5 m mélységig, maximum 8,0 méter épületszélesség alkalmazható.

(5) A lakóövezetekben (KL, FL, TV övezetekben) létesülő épületeket 35-45 között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani. Tetőfedő anyagként csak a helyben hagyományos anyagok és színek alkalmazhatók. Utcai homlokzaton tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Ennek értelmében:

a) Földszintes épület tetőhéjazatául cserép, pala, vagy (a védett utcák kivételével) bitumenes zsindely alkalmazható. A tetőfedő anyagok színe: sárgásvörös, vörös, barna, vagy sötétszürke.

b) Emeletes épületek esetében, amennyiben a helyi érték- vagy műemlékvédelmi előírások másként nem rendelkeznek, az előbbieken kívül, 25-45 közötti dőlésszögű, illetve fémlemezfedés is alkalmazható.

(6)^[10] Azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv csak oldalhatáronálló beépítést enged meg, saroktelek esetében, ha a telek szélessége a 18 métert eléri, illetve meghaladja, az építési helyen belül, szabadonálló épület elhelyezés is engedélyezhető, az utcában kialakult előkert mélység biztosításával.

(7) A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai:

a) A terepszint alatti építmények körét az OTÉK fogalom-meghatározás 77. pontja tartalmazza.

b) A terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem építhető.

c) Terepszint alatti építmények az OTÉK 35. § (6), (7) (elő és oldal és hátsó kertek előírásai), valamint a 31. § (4) (építmények elhelyezése általános előírások) figyelembe vételével helyezhetők el.

KL-1 építési övezet

Kisvárosias (belvárosi többszintes) lakóterület

8. §^[11]

(1) Az övezetbe a városközpont többszintes beépítésű „lakótelepe”, a Bocskai István- Dózsa György -Kossuth tér-Illyés Gyula utcák által határolt terület tartozik.

(2) Az övezet három alövezetre osztott, melyekre önálló előírások vonatkoznak.

- KL-1 lakásépítésre szánt terület övezete

- KL-1g garázsok építésére szánt terület övezete

- KL-1k kereskedelmi, szolgáltató egységek építésére szánt terület övezete.

(3) Az alövezetekre vonatkozó általános előírások:

(3.1) „KL-1” lakásépítésre szánt terület övezete

(1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és a helyi lakosság ellátását szolgáló épületek, rendeltetési egységek elhelyezésére szolgál.

(2) a) Az övezetben elhelyezhető:

- Lakóépület

- Igazgatási épület

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.) 

b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Az övezet telkeinek beépítése zárt- hézagosan zártsorú (előkert nélküli, az utcafronti épületrész tetőgerince az utcavonallal párhuzamos, a szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlokzattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas kapuépítmény, homlokzatszerű kerítés köti össze, illetve zártsorú.

(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(5) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(6) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

(7) Az övezetben meglévő, lakóépület alatt elhelyezkedő garázsok funkció váltása nem engedélyezhető.

(8) Az övezetben meglévő "úszótelkeken" megvalósult lakóépületek magastetővel való ellátása, tetőtér beépítése és lift létesítése esetén az övezetben egyébként előírt legkisebb beépítettséget nem kell igazolni, mindez a meglévő telken, illetve a szükséges telek kiegészítéssel megvalósítható.

(3.2) „KL-1g” garázsok építésére szánt terület övezete

(1) Az övezet a lakótelepen élők személygépjármű elhelyezését szolgáló garázsok elhelyezésére szolgál.

(2) a) Az övezetben elhelyezhető:

- Személygépkocsi tároló (garázs)

- kereskedelmi, szolgáltató rendeltetési egység (kizárólag az övezetben külön megjelölt területeken) 

(3) Az épületelhelyezés övezetre vonatkozó szabályai:

a) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló.

b) Amennyiben a telek hosszabbik és rövidebb oldala mentén is közterülettel határos, előkertet csak a rövidebb telekhatárnál kell biztosítani, 3,0 méter mélységben. A hosszabbik telekhatár felöl az épület előkert nélkül helyezhető el.

c) A hatályos Helyi építési szabályzat „kismélységű” telkekre vonatkozó 6.§.(1) általános előírása jelen övezetben is alkalmazható. Ennek értelmében, a 30 méternél nem mélyebb telek esetében hátsó kertet nem szükséges biztosítani, az építési hely a telek végéig tart.

d) A Helyi építési szabályzat 7.§. (6) előírásait figyelembe véve, saroktelek, vagy 18 méternél szélesebb telek esetében az építési helyen belül, szabadonálló épületelhelyezés is megengedett.

(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(5) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(6) Az építési telek nem keríthető le. A garázsépületek (a kijelölt helyeken elhelyezhető kereskedelmi- szolgáltató egységek) körüli telekrészen járda, beton- aszfaltozott, vagy díszburkolattal, gyephézagos burkolattal ellátott közlekedőfelület, parkosított terület alakítható.

(7) Az épületeket cseréppel fedett magastetővel, a környezethez illeszkedő hagyományos építőanyagból (téglából készített, vakolt- festett falazattal) kell készíteni. Az övezetben megvalósuló valamennyi garázsépületeket egységes építészeti terv alapján, azonos megjelenéssel kell megépíteni.

(8) Az övezetet legalább elektromos energia közművel, csapadékvíz elvezetéssel kell ellátni. Amennyiben az erre külön kijelölt helyeken kereskedelmi, szolgáltató egységek létesülnek, azok esetében teljes közművesítettséget kell biztosítani.

KL-2/A építési övezet

Kisvárosias (belvárosi) lakóterület, zártsorú-hézagosan zártsorú beépítéssel

9. §

(1) Az övezetbe a városközpont leginkább kisvárosias, hézagosan zártsorú-zártsorú beépítésű lakóterületei tartoznak.

(A Debreceni út melletti lakótelkek sora, a Posta köz és a Szoboszlói utcák között, valamint a Veres Péter utca 16-40. sz. közötti ingatlanok – Bimbó köz és Bethlen utcák közötti szakasz.)

(2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 6,5 méteres építmény magasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(3) a) Az övezetben elhelyezhető:

- Lakóépület

- A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület ill. rendeltetési egység

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, ill. rendeltetési egység

- Igazgatási épület

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület)

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- Sportépítmény

- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület

- Szállóhely szolgáltató épület

(4) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően hézagosan zártsorú, vagy zártsorú, előkert nélküli. A kétféle beépítési mód spontán módon (igényekhez igazodó) választhatósága, keveredése érdekében, az épületek kialakítására vonatkozó külön előírások kerültek bevezetésre.

- A beépített terület mélységéig, de maximum 10,0 méter mélységéig, tűzfal létesítése kötelező.

- Az épület fenti mélységnél hátrább lévő részét az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint kell kialakítani.

- Hézagosan zártsorú beépítés létesítése esetén legalább 3,0 méteres oldalkert biztosítandó.

(5)^[12] Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. 

%* A telek területének maximális beépíthetőségét normatív módon, a telek területét alapul véve egyedileg kell kiszámítani, a következő módon:

200 m2-ig 60%

200-300 m2-ig 120 m2 + a 200 m2 feletti rész 50%-a

300- m2 felett 170 m2 + a 300 m2 feletti rész 40%-a

A telek nagyságától függetlenül, a teljes telekterületet figyelembe véve számított 60 %-os beépítettség engedélyezhető saroktelkek esetében, amennyiben a rendeltetési egységek egy épületben, épületegyüttesben kerülnek elhelyezésre.

(6) A telek területének min. 20%-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(7) Az övezetben alakítható minimális telekterület 300 m2.

(8) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

KL-2/B építési övezet

Kisvárosias (belvárosi) lakóterület oldalhatáron álló beépítéssel

10. §

(1) Az övezetbe a városközponton áthaladó főútvonal melletti azon lakóterületek tartoznak, melyekkel szemben általános követelmény, hogy oldalkertes beépítési módjuk és földszintes épületeik ellenére egységes, városias megjelenést nyújtsanak, valamint, hogy olyan előírások szabályozzák az építéseket, melyek a helyi jellegzetességű, utcavonalon álló, utcára merőleges és párhuzamos tetőgerincű épületek és az előkertes épületek szabad keveredését, egységes építészeti megjelenést eredményezve teszi lehetővé.

(A Debreceni utca melletti lakótelkek sora, a Szoboszlói utca – Keleti utca közötti szakaszon, az utca mindkét oldalán, valamint a Veres Péter utca 23-55. sz. közötti ingatlanok.)

(2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, a 4,5 méteres építménymagasságot meg nem haladó épületek elhelyezésére szolgál.

(3) a) Az övezetben elhelyezhető:

- Lakóépület.

- A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület ill. rendeltetési egység.

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület).

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület ill. rendeltetési egység.

- Igazgatási épület.

- Sportépítmény

- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület.

- Szálláshely szolgáltató épület.

(4) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, előkertes vagy előkert nélküli. Az épületek előkertes, vagy előkert nélküli elhelyezése szabadon választható alternatíva. 

(5)^[13] a./ Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

X: Csak kialakult telekosztás esetén került leszabályozásra. A telkek további alakítása nem megengedhető. Zártsorú beépítésre az övezetben új telek nem alakítható.

% A telek területének maximális beépíthetőségét normatív módon, a telek területét alapulvéve egyedileg kell kiszámítani, a következő módon:

200 m2-ig 60%

200-300 m2-ig 120 m2 + a 200 m2 feletti rész 50%-a

300- m2- felett 170 m2 + a 300 m2 feletti rész 40%-a

b./ A telek nagyságától függetlenül, a teljes telekterületet figyelembevéve számított 60%-os beépítettség engedélyezhető saroktelkek esetében, amennyiben a rendeltetési egységek egy épületben, épületegyüttesben kerülnek elhelyezésre.

c./ * A szabályozási terven KL-2/B* (csillaggal jelzett) építési övezetben, az övezetben alakítható legkisebb teleknagyság megtartásával, az övezetben általánosan kötelező legkisebb telekmélység (30 m) helyett 20 méter biztosítása is elegendő.

(6) A telek területének min. 20%-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(7) Az előkertes és előkert nélküli épültek keveredéséből adódó utcakép egységesebbé, városiasabbá tétele érdekében az utcai kerítések építésekor a következő szabályokat is be kell tartani:

- Az utcai kerítéseket épített jelleggel, tömör (falazott) lábazattal és pillérekkel kell megépíteni, az épület homlokzatával egységes építészeti megjelenéssel.

- A kerítés magassága 1,4-1,6 m közötti (de a csatlakozó kerítésekhez igazodó) értékben határozandó meg.

- A kerítésmezők kitöltéséhez fa, fém (kovácsoltvas) alkalmazható. Tömör lemezkitöltés nem létesíthető.

- A kerítés színezéséhez csak a környezethez illeszkedő, helyben hagyományos színek használhatók. (A kitöltő kerítésmezők színei a fehér, szürke, sötétszürke, fekete, világos-, közép-, sötétbarna színek közül választható.)

- Az utcafronti épület építésével, bővítésével, átalakításával egyidejűleg az utcai kerítések övezeti előírásoknak való megfelelőségét is biztosítani kell. A szükséges terveket az épület engedélyezési dokumentációjának részeként kell benyújtani.

(8) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

KL-2/C építési övezet

Kisvárosias (belvárosi) lakóterület hézagosan zártsorú, vagy oldalhatáron álló beépítéssel

11. §

(1) Az övezetbe a belvárost közvetlenül övező kisvárosias lakóterületek tartoznak. Azok, ahol a főutca melletti lakóterületeken kívül (KL-2/A,B) igazi kisvárosias beépítés kialakítása szükséges.

(Ebbe az övezetbe tartozik a KL-2 területfelhasználásra jelölt, és KL-2/A, illetve KL-2/B övezetekbe nem sorolt valamennyi kisvárosias lakóterület.)

(2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, a 4,5 méteres építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(3) a) Az övezetben elhelyezhető:

- Lakóépület.

- A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület illetve rendeltetési egység.

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület ill. rendeltetési egység.

- Igazgatási épület.

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület).

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével

- Sportépítmény

- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület.

- Szállóhely szolgáltató épület. 

(4) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, vagy hézagosan zártsorú, előkert nélküli.

(5)^[14] a./ Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(4,5-6,0)* Az övezet többi területétől eltérő módon, az Árpád utca Kossuth utca-Zene utca közötti szakaszán, valamint a Kossuth utca Bocskai és Petőfi utcák közé eső szakaszán, az utcák mindkét oldalán, minimum 4,5 m- maximum 6,0 m építménymagasságot kell tartani.

% A telek területének maximális beépíthetőségét normatív módon, a telek területét alapulvéve egyedileg kell kiszámítani, a következő módon:

200 m2-ig 60%

200-300 m2-ig 120 m2 + a 200 m2 feletti rész 50%-a

300-500 m2-ig 170 m2 + a 300 m2 feletti rész 40%-a

500- m2- felett 250 m2 + az 500 m2 feletti rész 35%-a

b./ ** A 7.§. (6) bekezdésének megfelelően, azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv csak oldalhatáronálló beépítést enged meg, saroktelek és a 18 m szélességet meghaladó közbülső telkek esetében, az építési helyen belül, szabadonálló épület elhelyezés is engedélyezhető, az utcában kialakult előkert mélység biztosításával.

c./ A telek nagyságától függetlenül, a teljes telekterületet figyelembevéve számított 60%-os beépítettség engedélyezhető saroktelkek esetében, amennyiben a rendeltetési egységek egy épületben, épületegyüttesben kerülnek elhelyezésre.

(6) A telek területének min. 20%-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(7) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

KL-3 építési övezet

Kisvárosias (általános) lakóterület, oldalhatáron álló beépítéssel

12. §

(1) Az övezetbe tartozik, a településszerkezeti terven KL-3 területfelhasználásra jelölt valamennyi lakóterület.

(2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, a 4,5 méteres építmény magasságot meg nem haladó lakóépületek, elhelyezésére szolgál.

(3)^[15] a) Az övezetben elhelyezhető:

- Lakóépület (legfeljebb 2 lakásos)

- A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, illetve rendeltetési egység.

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, illetve rendeltetési egység.

- Igazgatási épület.

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- Sportlétesítmény.

- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület.

- Szállóhely szolgáltató épület.

(4) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes, vagy előkert nélküli beépítéssel, jelen szabályzat 5. § (4) bekezdése szerint. 

(5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket a következő táblázat szerint kell meghatározni.

%* A telek területének maximális beépíthetőségét normatív módon, a telek területét alapul véve egyedileg kell kiszámítani a következő módon:

200 m2-ig 60%

200-300 m2-ig 120 m2 + a 200 m2 feletti rész 50%-a

300-500 m2-ig 170 m2 + a 300 m2 feletti rész 40%-a

500- m2 felett 250 m2 + az 500 m2 feletti rész 35%-a

A telek nagyságától függetlenül, a teljes telekterületet figyelembe véve számított 60%-os beépítettség csak saroktelken, teljes közművesítettség esetén engedélyezhető, mely esetben a rendeltetési egységeket egy épületben, épületegyüttesben kell elhelyezni.

§-al jelölt szabadon álló beépítési mód számára új telek nem alakítható. Meglévő telek esetében csak saroktelek beépítésénél engedélyezhető. Közbenső telek esetében pedig csak akkor, ha a szomszédos épülettől előírt 6 méteres távolság megtartása esetén az épület az építési oldal telekhatárától 3 m-nél távolabb kerülne.

^[16]** A 7.§. (6) bekezdésének megfelelően, azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv csak oldalhatáronálló beépítést enged meg, saroktelek és a 18 m szélességet meghaladó közbülső telkek esetében, az építési helyen belül, szabadonálló épület elhelyezés is engedélyezhető, az utcában kialakult előkert mélység biztosításával.

(6) A telek területének min. 30%-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(7) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

FL-3 építési övezet

Falusias (aprótelkes) lakóterület

13. §

(1) Az övezetbe a szabályozási terven FL-3 –al jelölt lakóterületek tartoznak.

(2) Az övezet maximum 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(3)^[17] a) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

- Lakóépület (legfeljebb 2 lakásos).

- Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény.

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.

- Szálláshely szolgáltató épület.

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- Kézműipari épület.

- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

- Sportépítmény.

(4) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes, vagy előkert nélküli beépítéssel. (az utcaképi védelem alatt álló, és az építészeti karaktervédelemre jelölt utcákon, utcarészeken az épületek elhelyezésének, építészeti kialakításának, további szabályait is be kell tartani, mely előírásokat a helyi és műemlékvédelmi előírások tartalmaznak.)

(5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket a következő táblázat szerint kell meghatározni.

§-al jelölt szabadon álló beépítési mód számára új telek nem alakítható. Meglévő telek esetében csak saroktelek beépítésénél engedélyezhető. Közbenső telek esetében pedig csak akkor, ha a szomszédos épülettől előírt 6 méteres építmények közötti távolság megtartása esetén az épület az építési oldal telekhatárától 3 m-nél távolabb kerülne.

^[18]** A 7.§. (6) bekezdésének megfelelően, azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv csak oldalhatáronálló beépítést enged meg, saroktelek és a 18 m szélességet meghaladó közbülső telkek esetében, az építési helyen belül, szabadonálló épület elhelyezés is engedélyezhető, az utcában kialakult előkert mélység biztosításával.

(6) A telek területének min. 40%-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

FL-4 építési övezet

Falusias (nagytelkes) lakóterület

14. §

(1) Az övezetbe a településszerkezeti terven FL-4 területfelhasználásra jelölt lakóterületek tartoznak.

(2) Az övezet maximum 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(3) a) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

- Lakóépület (legfeljebb 2 lakásos).

- Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény.

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.

- Szálláshely szolgáltató épület.

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- Kézműipari épület.

- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

- Sportépítmény.

(4) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes, vagy előkert nélküli beépítéssel. (Az utcaképi védelem alatt álló, és az építészeti karaktervédelemre jelölt utcákon, utcarészeken az épületek elhelyezésének, építészeti kialakításának további szabályait is be kell tartani, mely előírásokat a helyi és műemlékvédelmi előírások tartalmaznak.)

(5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket a következő táblázat szerint kell meghatározni.

§-al jelölt szabadon álló beépítési mód számára új telek nem alakítható. Meglévő telek esetében csak saroktelek beépítésénél engedélyezhető. Közbenső telek esetében pedig csak akkor, ha a szomszédos épülettől előírt 6 méteres tűztávolság megtartása esetén az épület az építési oldal telekhatárától 3 m-nél távolabb kerülne.

^[19]** A 7.§. (6) bekezdésének megfelelően, azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv csak oldalhatáronálló beépítést enged meg, saroktelek és a 18 m szélességet meghaladó közbülső telkek esetében, az építési helyen belül, szabadonálló épület elhelyezés is engedélyezhető, az utcában kialakult előkert mélység biztosításával.

(6) A telek területének min. 40%-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

II. V E G Y E S T E R Ü L E T E K

Általános előírások

15. §

(1) Balmazújváros területén az OTÉK 6. § (3) és 15. § alapján a lakóterületek és intézmények rugalmasabb, vegyesen történő elhelyezésére:

TV: településközpont vegyes terület

KV: központi vegyes terület

került kijelölésre, melyeket a szabályozási terv tünteti fel. A Helyi Építési Szabályzat az adottságokat és elvárásokat figyelembe véve, a fenti területeket további övezetekre bontja:

TV-1 Településközpont (többszintes) vegyes terület, zártsorú beépítéssel.

(A Veres Péter úr 23. sz. - Debreceni út 12. sz. közötti és a Veres Péter úr 18. sz. - Debreceni út 13. sz. közötti ingatlanok főutca felőli telekrészei.)

TV-2 Településközpont (általános) vegyes terület, hézagosan zártsorú- oldalhatáron álló beépítéssel.

(A településszerkezeti terven TV területfelhasználásra jelölt, TV-1 övezetbe nem sorolt valamennyi terület.)

KV-1 Központi (többszintes) vegyes terület.

(A településszerkezeti terven jelölt, városközpontban lévő, valamennyi központi vegyes terület.)

KV-2 Központi (általános) vegyes terület.

(A településszerkezeti terven jelölt, KV-1 övezetbe nem sorolt valamennyi központi vegyes terület.)

(2) A telek beépítésének általános szabályai:

a)^[20] A telken belül, az OTÉK 42.§. (2) bekezdésében előírt gépjármű tároló, ill. parkoló mennyiségből a lakások számára előírt valamennyi, a más rendeltetési egységekre számítottaknak pedig a felét (50%-át) kell elhelyezni, vagy épületben, vagy gépjárművel megközelíthető szabad területen.

A szükséges gépjármű parkolóhelyek 50%-a közterületen is kialakítható, az önkormányzattól "megváltott" területen, amennyiben ez az ingatlantól 200 méteres távolságon belül biztosítható. Ennek részletes szabályait az önkormányzat parkolóhelyek kialakításáról szóló rendelete tartalmazza.

b) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,5-0,9 m közötti magasságban helyezendő el.

c)^[21] A településközpont vegyes területeken, a kialakítani kívánt rendeltetési egységeket egy épületben, vagy építészeti eszközökkel összehangolt, összekapcsolt épületegyüttesben kell elhelyezni.

d) A vegyes területeken állattartó épületek nem helyezhetők el.

e) A közterület felől minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell. Zártsorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága minimum 3,00 méter legyen.

f)^[22][23] Azokban a tömbökben, ahol az épületek zártsorúan, ill. hézagosan zártsorúan egyaránt elhelyezhetők, a kétféle beépítési mód spontán módon (igényekhez igazodó) keveredése érdekében:

- Az utcavonaltól számított minimum 10,0 m mélységig tűzfal létesítése kötelező. Az épület fenti mélységénél hátrább lévő részét az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint is ki lehet alakítani vagy Településközpont vegyes terület vonatkozásában zártsorú beépítés esetén az épület ezen része a szomszédos telekhatárig is építhető tűzfallal. (Az építési hely és a szomszédos telekhatár távolsága ez esetben 0,0 m.)

- Hézagosan zártsorú beépítés esetén legalább 3,0 méteres oldalkert biztosítandó.

g.)^[24][25] A meglévő lapostetős épületekre, a meglévő építménymagasság növelése nélkül, abban az esetben is építhető magas tető, ha az épület meglévő magassága nagyobb, mint az övezetben megengedett érték. A tetőtér beépítési esetén, a hasznosítás gazdaságosabbá tétele érdekében a meglévő építmény magasság növelése is megengedett. Ha más műemléki, helyi értékvédelmi szabályozás nem tiltja, manzárdtető is alakítható.

TV-1 építési övezet

Településközpont (többszintes) vegyes terület

16. §

(1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(A Veres Péter úr 21. sz. – Debreceni út 12. sz. közötti és a Veres Péter út 18. sz. – Debreceni út 13. sz. közötti ingatlanok főutca felöli telekrészei.)

(2) a) Az övezetben elhelyezhető:

- Lakóépület

- Igazgatási épület

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület). 

b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően zártsorú, hézagosan zártsorú (előkert nélküli, az utcafronti épületrész tetőgerince az utcavonallal párhuzamos, a szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlokzattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas kapuépítmény, homlokzatszerű kerítés köti össze, illetve zártsorú.

(4)^[26][27] Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

A *-gal jelölt beépítettség a telek méretére vonatkozó számítások elvégzése nélkül, sarok telken 75% lehet.

%* A telek területének maximális beépíthetőségét normatív módon, a telek területét alapulvéve egyedileg kell kiszámítani, a következő módon:

200 m2-ig 70%

200-300 m2-ig 140 m2 + a 200 m2 feletti rész 60%-a

300- m2- felett 200 m2 + a 300 m2 feletti rész 50%-a

** A TV-1* jelű építési övezetben a műemléki védettségű templom közelsége miatt, a templomra néző oldalon kijelölt építési vonalon, a Nádudvari utca melletti 8 méteres sávot kivéve, az utcai homlokzatmagasság értéke nem haladhatja meg a 7,5 métert.

A telek területének min. 20%-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(5)^[28] A telek területének min. 20%-át zöldfelületként kell kialakítani, melyre a fásított parkolók területe 50%-ban beszámítható.

(6) Az övezetet teljes közművesztettséggel kell ellátni.

b)^[29] Az utcafront felőli, előkert nélkül meghatározott építési hely, egyben, utcai telekhatárral egybeeső kötelező építési vonalat is jelent, melyet a szabályozási terv külön nem ábrázol. Amennyiben ettől eltérő, utcavonaltól hátrább lévő építési kötelező építési vonal van meghatározva, azt a szabályozási terv külön építési vonallal tünteti fel, meghatározva egyben az építési vonal utcavonaltól számított távolságát is.

TV-2 építési övezet

Településközpont (általános) vegyes terület

17. §

(1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(A szabályozási terven TV területfelhasználásra jelölt, TV-1 övezetbe nem sorolt valamennyi terület.)

(2) a) Az övezetben elhelyezhető:

- Lakóépület

- Igazgatási épület

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület). 

b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően zártsorú vagy hézagosan zártsorú, előkert nélküli.

(4)^[30] Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

TV-2** alövezetben, az oldalhatáronálló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül, szabadonálló épületelhelyezés is megengedett.

% A telek területének maximális beépíthetőségét normatív módon, a telek területét alapulvéve egyedileg kell kiszámítani, a következő módon:

200 m2-ig 70%

200-300 m2-ig 140 m2 + a 200 m2 feletti rész 60%-a

300- m2- felett 200 m2 + a 300 m2 feletti rész 50%-a

Telekmérettől függő számítás elvégzése nélkül, saroktelken, 70% max. beépítettség engedélyezhető, amennyiben a teljes közművesítettség biztosított.

(5) A telek területének min. 20%-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(6) Az övezetet legalább közművesztettséggel kell ellátni.

KV-1 építési övezet

Központi (többszintes) vegyes terület

18. §

(1) Az övezet elsősorban a központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató épületek, valamint a telekigényes oktatási-nevelési létesítmények elhelyezésére szolgál.

(A településszerkezeti terven jelölt városközpontban lévő, valamennyi központi vegyes terület.)

(2) a) Az övezetben elhelyezhető:

- Igazgatási épület

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- Közösségi szórakoztató, kulturális épület

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

- A főtevékenységet szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület). 

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- az a) pontban nem szereplő lakások, illetve lakóépület

c) Az övezetben nem helyezhető el a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek részére parkoló terület, illetve garázs, valamint állattartó épületek.

(3) Az övezet telkeinek beépítési módját a szabályozási terv tünteti fel.

(4) Az alakítható telek minimális területe 300 m2. Minimális szélessége 10 m, mélysége 30 méter.

(5) Az övezet telkeinek legnagyobb beépítettsége nem lehet több, mint 50%, saroktelek esetén, mint 75%.

(6) A kötelező építménymagasságokat a szabályozási terv tünteti fel.

(7) Az övezetben kötelező a teljes közművesítettség.

KV-2 építési övezet

Központi (általános) vegyes terület

19. §

(1) Az övezet elsősorban a központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató épületek, valamint a telekigényes oktatási-nevelési létesítmények elhelyezésére szolgál.

(A településszerkezeti terven jelölt KV-1 övezetbe nem sorolt, valamennyi központi vegyes terület.)

(2) a) Az övezetben elhelyezhető:

- Igazgatási épület

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- Közösségi szórakoztató, kulturális épület

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

- A főtevékenységet szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület).

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

az a) pontban nem szereplő lakások, illetve lakóépület

c) Az övezetben nem helyezhető el a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek részére parkoló terület, illetve garázs, valamint állattartó épületek.

(3) Az övezet telkeinek beépítési módját a szabályozási terv tünteti fel.

(4) Az övezet telkeinek legnagyobb beépítettsége nem lehet több, mint 40%, saroktelek esetén, mint 60%.

(5) A kötelező építménymagasságokat a környezethez illeszkedő módon, a szabályozási terv tünteti fel.

(6) Az alakítható telek minimális területe 300 m2. Minimális szélessége 10 m, mélysége 30 méter.

(7) Az övezetben kötelező a teljes közművesítettség.

III. G A Z D A S Á G I T E R Ü L E T E K

Általános előírások

20. §

(1) A város területén, elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére,

KG: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

IG-1: Ipari gazdasági terület (lakóterületek közé ékelődő)

IG-2: Ipari gazdasági terület (különálló iparterületen lévő)

IG -3: (Mezőgazdasági) Ipari gazdasági terület

^[31]IG-4 : Ipari gazdasági terület

(településgazdálkodási- ipari gazdasági terület)

került kijelölésre, melyet ilyen megbontásban a településszerkezeti terv is tartalmaz, illetve jelen szabályzatépítési övezetként alkalmaz.

(2) A telkek beépítésének általános szabályai:

a) A gépjárművek elhelyezését jelen szabályzat 5. § (2) bekezdése szerint és módon szükséges biztosítani.

b) A beépítési mód általában szabadon álló, de a KG-2 ipari gazdasági terület kivételével, ha az érintett utca jellemző beépítése ezt indokolttá, a telekadottságok és a tűztávolságok lehetővé teszik, oldalhatáron álló beépítés is engedélyezhető.

c) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

d) A védőterületet annak terhére és annak a telkén kell kialakítani, akinek a tevékenysége azt szükségessé teszi.

e) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez szükséges épületek és építmények helyezhetők el. 

21. §^[32]

KG-1 építési övezet

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

21/A.§.^[33]

(1) Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek (benzinkút, építőanyag kereskedés, tüzéptelep, raktáráruházak, stb.) elhelyezésére szolgál.

(2) a.) Az övezetben elhelyezhető:

- Mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület.

- A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

- Igazgatási és iroda épület.

- Parkolóház, üzemanyagtöltő, szervíz.

- Sportépítmény.

b.) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31.§. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

- Egyéb közösségi szórakoztató épület.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

A KG-1* övezetben, amennyiben az építési telek szélessége a 20 métert meghaladja, az építési helyen belül, szabadonálló épületelhelyezés is megengedett.

(4) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20%.

KG-2 építési övezet

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

21/B.§.

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezet (továbbiakban: KG-2) kereskedelmi, szolgáltató-ellátó, vendéglátó és a lakóterületre nem zavaró hatású kézműipari létesítmények elhelyezésére szolgál. A beépítés szabályozása a nagyobb léptékű, igényesebb beruházásokat részesíti. (A 3316. sz. út déli oldalán került kijelölésre.)

(2) A KG-2 övezetben a 3316. sz. főközlekedési út mellett 10 m mélységű parkosított előkertet szükséges kialakítani, melyet a közterülettől kerítés nem választhat el.

(3) A KG-2 övezetben az előírások szerint szükséges parkolóhelyeket saját telken belül, fásítottan kell kialakítani.

(4) A KG-2 övezetben a területet mélyfekvésű részeinek feltöltéséhez teherbíró, szemcsés anyagot kell felhasználni. A szeméttel, rossz talajmechanikai tulajdonságú építési törmelékkel való feltöltés nem megengedett.

(5) A KG-2 övezetben a már feltöltött, de még nem beépített területrészeken az építési tevékenység megkezdése előtt, a megfelelő alapozási mód kiválasztása érdekében talajmechanikai vizsgálatot kell végezni.

(6) A KG-2 övezetben a telekalakítás szabályai:

Minimális oldalkert: 10 m.

IG-1 építési övezet

Ipari gazdasági terület (lakóterületek közé ékelődő)

22. §

(1) Az övezet a lakóterületek közé ékelődő gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Azokéra, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az övezetben csak a szomszédos lakóterületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró tevékenységek számára helyezhető el épület.

(3) A meglévő területeken kívül újabbak nem alakíthatók ki. Az ipari gazdasági tevékenység számára a rendezési terv ipari parkokat, önálló iparterületeket jelölt ki.

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(5) A telek minimális zöldterületi fedettsége 25%.

(6) A (3) bekezdésnek megfelelően a meglévő ipari területeken kívül újabb lakóterületek közé ékelődő ipari gazdasági területek nem alakíthatók ki. A meglévő telek rendezése, megosztása során a kialakuló telek méreteit jelen szabályzat előírásait alapul véve kell meghatározni.

IG-2 építési övezet

Ipari gazdasági terület (különálló iparterületen lévő)

23. §

(1) Az övezetbe a város összefüggő ipari területei, tervezett ipari parkjai tartoznak.

(2) Az övezetbe csak környezeti hatás szempontjából semleges üzemek (pl. élelmiszer, könnyűipar, hűtőház panelgyártó üzem, gépipar, fémipari, építőipar, település-ellátás) helyezhetők el.

(3) A településszerkezeti terv a lakóterületekkel határos ipari gazdasági területeken a lakóterület védelme érdekében, IG-Z, ipari gazdasági területen belüli védő zöldterületet jelölt ki. A terület minimum 70%-án intenzív fásítást kell létesíteni. A terület 15%-án irodai, adminisztrációs tevékenységet, illetve nem veszélyes anyagok tárolását szolgáló raktárépület elhelyezhető. Fásított parkolóhelyek kialakítása megengedett.

(4) Az ipari gazdasági terület minimális zöldterületi fedettsége 40%, melybe a területen belüli IG-Z védő zöldterület nem számítható be.

(5)^[34] Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

* A hírközlés létesítményeire (antennák, adótornyok), valamint a kémények, ipari tornyok létesítésére nem vonatkozó, azt nem korlátozó meghatározás. 

(6) Egyedi telken az épületeket legalább 12,0 m előkerttel és az előírás szerinti építmények közötti távolságot betartva, de minimum 4,5 m oldalkerttel kell elhelyezni.

IG-3 építési övezet

(Mezőgazdasági) Ipari gazdasági terület

24. §^[35]

24/1. §^[36]

(1) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.

(2) A belterülethez közeli mezőgazdasági területeken, (a településszerkezeti terven majorlétesítési tilalmi határon belüli területeken, majorok számára terület nem alakítható.

(3) A Hortobágyi Nemzeti Park védőzónája (puffer zónája) területén lévő meglévő IG-3 jelű ipari gazdasági területeken jelen előírásokat kell alkalmazni. Újabb területek ilyen célú kialakítása csak a rendezési terv módosításával lehetséges.

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

A táblázatban jelölt minimális alakítható telekméret a meglévő telkek megosztása, telekalakítása, bővítése esetén alkalmazható. Új (jelenleg mezőgazdasági területek) bevonásával történő telekalakítás, azaz új majorok létesítése esetén legalább 1 hektár egybefüggő gazdaságin területet kell alakítani.

(5) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás- és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

IG-4 építési övezet

Ipari gazdasági terület (településgazdálkodási- ipari gazdasági terület )

24/2. §^[37]

(1) Az övezetbe az szerinti olyan egyéb ipari területek tartoznak, ahol a településgazdálkodással kapcsolatos gazdasági tevékenységek is folytathatók, ahol ennek érdekében kiegészítő környezetvédelmi szabályokat is be kell tartani.

(2) Az övezet az ipari, az energiaszolgáltatási, és a településgazdálkodás (bontott építési törmelék és építési hulladék hasznosítását végző üzem) építményeinek elhelyezésére szolgál.

(3) Az övezetben (az Oték. 31.§. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével) kivételesen elhelyezhető a gazdálkodási tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 1 db lakás, szociális épületek.

(4) Az övezet telkeinek azon részén, mely IG-3 –jelű (mezőgazdasági –ipari) övezettel határos, a telek szélétől számított 15,0 m távolságig kétszintű védő zöldterületet kell kialakítani. Toxikus porszennyezéssel járó technológia nem helyezhető el, szilárd, nem toxikus porszennyezéssel járó technológia csak az IG-3 övezetben elhelyezhető tevékenységekre is figyelemmel, a vonatkozó környezetvédelmi előírásokat betartva helyezhető el.

(5) Az ipari gazdasági terület minimális zöldterületi fedettsége 25 %

(6) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő

táblázat szerint kell meghatározni.

*A hírközlés létesítményeire (antennák, adótornyok), valamint a kémények, ipari tornyok létesítésére nem vonatkozó, azt nem korlátozó meghatározás.

(7) Egyedi telken az épületeket legalább 12,0 m előkerttel kell elhelyezni.

IV. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK^[38]

Általános előírások

25. §^[39]

25/1. §^[40]

(1) A város területén az OTÉK 6.§. (3) és 24.§. alapján azon létesítmények számára, melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint:

KÜ-id-1 Idegenforgalmi jelentőségű különleges terület (Mezőgazdasági termékfeldolgozó-szeszfőzde)

KÜ-id-2 Idegenforgalmi jelentőségű különleges terület (Ökológiai bemutató- és lakóterület)

KÜ-1 Rekreációs célú különleges terület (strandfürdő, sportterület, templomkert, kemping, zöldterületbe ágyazott ellátó létesítmény)

KÜ-2/A Temető- Különleges terület

KÜ-2/B Kegyeleti park, emlékpark- Különleges terület területe

H Folyékony és szilárd hulladék elhelyezésére, kezelésére szolgáló terület

B Bányaterült (Anyaglelőhely, építési területek rendezéséhez.)

KÜ-id-1 jelű övezet

Idegenforgalmi jelentőségű különleges terület

(hagyományőrző gazdasági tevékenységgel)

25/2. §.^[41]

(1) Az idegenforgalmi jelentőségű gazdasági övezetbe (továbbiakban. KÜ-id-1) Vásártér utca – Nádudvari út – Szoboszlói utcák közötti tömb szabályozási terven kijelölt önálló tömbrésze tartozik.

(2) Az övezetben olyan idegenforgalmi jelentőséggel, helyi hagyományokkal is rendelkező mezőgazdasági termékfeldolgozó, hasznosító kisüzem építményei helyezhetők el, olyan területhasznosítás engedhető meg, mely megjelenését tekintve alkalmazkodik a szomszédos nemzeti parki területek látványához, a hagyományos népi feldolgozó tevékenység fejlődésének, múltjának látogatók számára történő bemutatását is lehetővé teszi, és az alkalmazott technológiát figyelembe véve nincs zavaró hatással a szomszédos lakóterületre sem. Az egy ingatlanon elhelyezhető rendeltetési egységek száma nem korlátozott.

a) Az övezetben elhelyezhető:

- Az idegenforgalmi jelentőséggel, helyi hagyományokkal is rendelkező mezőgazdasági termékfeldolgozó, hasznosító kisüzem építményei.

- A hagyományos népi feldolgozó tevékenység fejlődésének, múltjának látogatók számára történő bemutatását lehetővé tevő építmények, ehhez kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátó tevékenység építményei.

b) Az övezetben az OTÉK. 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

- A létesítményt működtetők, a tulajdonosok számára szolgáló lakás.

(3) Az övezetben alkalmazandó beépítési mód szabadonálló, előkert nélküli. Az építési helyet ennek megfelelően kell kialakítani. Az épületek elhelyezésére vonatkozóan kötelező építési vonalat nem határoz meg az előírás. Az épületek az építési helyen belül bárhol elhelyezhetők.

(4) Az övezetben az előírások szerint szükséges parkolóhelyet saját telken belül, fásítottan kell kialakítani.

(5) A KÜ-id-1 övezetben a telekalakítás szabályai:

(6) Az építményeken alkalmazható anyagok és színek körét a város hatályos Helyi Építési Szabályzata tartalmazza. Az itt meghatározottakon kívül, az épületek fedésére a nád is alkalmazható.

(7) Az övezet közművesítettsége:

- Az övezetben a teljes közművesítettség kötelező.

„KÜ-id-2” jelű övezet

Idegenforgalmi jelentőségű, ökológiai bemutató- és lakóterület

25/3. §^[42]

(1) Az idegenforgalmi jelentőségű övezetbe (továbbiakban: KÜ-id-2) a Balmazújvárosi út – Keleti utca és a Hortobágyi Nemzeti Park területéhez tartozó „Nagyszik” közötti, szabályozási terven kijelölt belterületi ingatlanok tartoznak.

(2) Az övezetben olyan építmények helyezhetők el, olyan területhasznosítás engedhető meg, mely összhangban áll a természettel, az ember és a természet egészséges kapcsolatának nagyközönség előtti bemutatását is lehetővé teszi. Az egy ingatlanon elhelyezhető rendeltetési egységek száma nem korlátozott.

a) Az övezetben elhelyezhető:

- Az ember és természet egészséges kapcsolatának bemutatását segítő, szemléltető létesítmények és építményei.

- A létesítményt, (létesítményeket) működtetők, a tulajdonosok számára szolgáló lakások, illetve lakóépületek.

- Az ökológiai bemutató funkcióval összhangban, annak szellemiségével megegyezősen megtervezett, elhelyezett, kialakított lakóépületek.

- Szálláshely szolgáltató épület.

- Vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató épület.

- Az elhelyezhető funkciók ellátását szolgáló melléképületek. Állattartó épület csak az ökológiai bemutató terület alapvető funkciójával összhangban lévő állattartás számára helyezhető el. (Pl. őshonos állatfajok bemutatása).

- Igazgatási, egyházi, oktatási, szociális épületek.

- Sportolási célú építmények.

b) Az övezetben az Oték. 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

- Kézműipari építmény, amennyiben a tevékenység összhangban áll az ökológiai bemutató terület alapvető funkciójával, és a körülötte elhelyezkedő ellátó lakó-idegenforgalmi-bemutató funkciót nem zavarja.

- Megfigyelő torony (a védett és őshonos állatfajok tanulmányozása, a természeti környezet megfigyelése céljából).

(3) Az övezetben alkalmazandó beépítési mód szabadonálló, előkertes. Az építési helyet ennek megfelelően kell kialakítani. Az épületek elhelyezésére vonatkozóan kötelező építési vonalat nem határoz meg az előírás. Az épületek az építési helyen belül bárhol elhelyezhetők.

(4) Az övezetben az előírások szerint szükséges parkolóhelyeket saját telken belül, fásítottan kell kialakítani.

(5) Az övezetben amennyiben ez szükséges, a területet mélyfekvésű részeinek feltöltéséhez teherbíró, szemcsés anyagot kell felhasználni. A szeméttel, rossz talajmechanikai tulajdonságú építési törmelékkel való feltöltés nem megengedett. A csatlakozó védett szikes területekkel való természeti és terepadottságok megtarthatósága érdekében megengedett a cölöpökre történő építés.

(6) A KG-2 övezetben a telekalakítás szabályai:

* Az övezetben előírt legnagyobb építménymagasságtól való eltérésre a (7) pontban rögzített két esetben van lehetőség:

(7) A (6) pont szerinti legnagyobb építménymagasságtól való eltérés külön szabályai:

- A (2) b) pontban szereplő kivételesen elhelyezhető „megfigyelő tornyok” megengedett legnagyobb építménymagassága: 7,0 m.

- Egy darab legfeljebb 3002 bruttó beépített földszinti alapterületű központi fogadóépület épület esetében, ahol a legnagyobb megengedett építménymagasság: 9,0 m, amennyiben az épület megjelenését tekintve a tájban hagyományos épület léptékrendjéhez igazodik, annak tömegét, hangulatát idézi (pl. malom épület).

A felsorolt épületek övezetben való elhelyezkedését a (3) pont szerinti, az egész övezetet bemutató beépítési javaslatban kell meghatározni, illetve környezettel való harmonikus kapcsolatot bizonyítani.

(8) Az építményeken alkalmazható anyagok és színek körét a város hatályos Helyi Építési Szabályzata tartalmazza. Az itt meghatározottakon kívül, az épületek fedésére a nád is alkalmazható.

(9) Az övezet közművesítettsége

- Az övezetben a teljes közművesítettség kötelező. A város szennyvízhálózatra való rákötési kötelezettség mellett, bemutatási-szemléltetési céllal saját alternatív szennyvízkezelő (pl: nádgyökérzónás) is elhelyezhető, a környezet zavarása nélkül, a szükséges védőtávolságok biztosíthatósága esetén.

- Az elektromos energia ellátást földkábel segítségével kell biztosítani. Szabad légvezeték nem létesíthető. Az energiaellátás alternatív, kisegítő módja lehet a napkollektorok épületeken történő alkalmazása, amennyiben azok „fényszennyezést” nem jelentenek, és az épületek tájba illő megjelenése biztosítható.

„KÜ-id-3” jelű övezet

Idegenforgalmi jelentőségű, a biotermesztés bemutatására és hasznosítására szolgáló terület

25/4. §^[43]

(1) A település belterületétől ÉK-i irányban, a 3317 sz. közút és a Keleti Főcsatorna között kijelölt terület sajátos használatának és építési lehetőségeinek szabályozása érdekében került meghatározásra.

(2) a) Az övezet úgynevezett „biogazdaság” és megújuló energiaforrások hasznosításának építményei valamint az ehhez kapcsolódó kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál, zöld, parkosított környezetben.

b) Az övezetben elhelyezhető:

- lakóépület

- kereskedelmi-szolgáltató és vendéglátó épület,

- szálláshely-szolgáltató épület,

- oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- szélkerék (kiegészítő energiatermelési céllal),

- mezőgazdasági feldolgozásra alkalmas kisüzem,

- mezőgazdasági tároló épület.

(3) A rendelet egyes sajátos fogalmait az 1. melléklet meghatározásai szerint kell alkalmazni.

(4) Az övezetben alkalmazandó telekalakítási szabályok és építési feltételek:

(5) a) Az ingatlan keleti „építési helyének határa” egyben kötelező építési vonal is.

b) Az ingatlan nem osztható tovább.

c) A terv területén haszonállat tartására szolgáló építmény nem helyezhető el.

(6) a) Az ingatlan beépítésre szánt területén kívül legalább kétszintes zöldfelületet kell kialakítani.

b) Szélkerék elhelyezésére csak az ingatlan – beépítésre szánt területére vonatkozó – keleti oldali harmadában van lehetőség.

c) A 0461/30b és részben a 0461/30 c földrészleten fekvő erdőterület építési célú igénybevételére nem kerülhet sor (csak azon kívül és a szabályozási terv építési vonalain belül feltüntetett területén).

d) Az ingatlanon fát kivágni csak a szabályozási terv építési vonalaival jelölt területen belül – építési céllal – lehet, de helyettük 3 db facsemete ültetése szükséges a kialakítandó kétszintes zöldfelület részeként.

e) A beültetési kötelezettségnek legkésőbb a vendéglátó épületek használatbavételéig – az engedély feltételeként – eleget kell tennie építtetőnek.

KÜ-1 jelű övezet^[44]

Rekreációs célú különleges terület

(Strandfürdő, sportterület, templomkert területe)

26.§.

(1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható intézmények (sporttelep, strand, városliget, templomkert, kemping, egyéb zöldterületbe ágyazott ellátó létesítmény – kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, szálláshely szolgáltatás és hozzá kapcsolódóan kialakított lakás elhelyezésére szolgál.

(2)^[45][46] Az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően, amennyiben az önkormányzat tervtanácsot működtet, a terveket tervtanácson kell bemutatni, melyben az érintett tömböt is tartalmazó helyszínrajzzal, legalább m=1:200 léptékű vázlattervvel és utcaképekkel kell az övezeti előírások betarthatóságát és a környezethez való alkalmazkodást igazolni.

(3) a.) A beépítés módja szabadonálló.

     b.) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15%-a.

     c.) Az alakítható legkisebb telekterület 2000 m2.

     d.)^[47] A létesíthető maximális építménymagasság 12,0 méter.

(4)^[48] A KÜ-1* alövezet külön előírásai:

a) A beépítés módja szabadonálló.

b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke a telekterület 25%-a.

c) Az alakítható legkisebb telekterület 2000 m2.

d) A létesíthető maximális építménymagasság 4,5-6,5 méter között.

(5)^[49] A KÜ-1x jelű alövezetben az Oték 25. § (1) bekezdés alapján meghatározott legkisebb 40%-os zöldfelület helyett 42%-os legkisebb zöldfelületet kell biztosítani. A többletként megállapított 2%-os zöldfelületi többleten kétszintű (gyep és 40 db cserje/150 m2, vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet telepítendő.

(6)^[50] A KÜ-1xx alövezet külön előírásai:

a) A beépítés módja szabadonálló.

b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke a telekterület 30%-a.

c) Az alakítható legkisebb telekterület 2000 m2.

d) A létesíthető max. építmény magasság 9,0 m.

KÜ-2/A, B jelű övezet

Különleges terület

(Temetők, kegyeleti parkok területe)^[51]

27. §

(1) Az övezetbe a temetők és a kegyeleti parkok tartoznak.

(2) A temetők, kegyeleti parkok területén, kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el.

(3) a) A beépítés módja szabadon álló.

     b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 2%-a.

     c) Az alakítható legkisebb telekterület 2000 m2.

     d) A létesíthető maximális építménymagasság 6,0 méter.

(4) Az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni, melyben az érintett tömböt is tartalmazó helyszínrajzzal, legalább m=1:200 léptékű vázlattervvel és utcaképekkel kell az övezeti előírások betarthatóságát és a környezethez való igazodást bemutatni.

(5)^[52]

H jelű övezet

Folyékony és szilárd hulladék kezelésére, elhelyezésére szolgáló területek

28. §

(1) A települési kommunális létesítmények elhelyezésére, (folyékony és szilárd hulladék elhelyezésére, kezelésére) szolgáló területek. A konkrét felhasználási célt a településszerkezeti terv elhatározásaival összhangban kell megvalósítani.

(2) A létesítmény körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében a szabályozási terven feltüntetett védőtávolságot kell biztosítani.

(3) A terület működése, korszerűsítése, bővítése csak környezeti hatásvizsgálat elvégzése esetén lehetséges, a szabályozási terv előírásaival összhangban.

B jelű övezet

Bányaterület (anyaglelőhely, építési területek rendezéséhez)

29. §

(1) A szabályozási tervben anyaglelőhelyként felhasználható területeket a szabályozási terv tünteti fel. A területek jelzett célú felhasználása csak a szükséges hatósági engedélyek beszerzése, a kulturált és biztonságos működéshez szükséges feltételek megteremtése (a terület bekerítése, a megközelítéshez szolgáló megfelelő minőségű út kiépítése) esetén lehetséges.

(2) A működés megkezdésének feltétele, hogy a terület „kimerülését” követő hasznosítás, rekultiválás módja előzetesen meghatározásra kerüljön, a végrehajtás költségeit a tulajdonos, mint utólagos kötelezettséget magára vállalja.

V. H É T V É G I H Á Z A S Ü D Ü L Ő T E R Ü L E T E K

30. §

(1) A város külterületén lévő, vízpartok mentén kialakult pihenési rekreációs célokat szolgáló, meglévő (korábban kialakult) területeket a településszerkezeti terven meghatározott terület felhasználással összhangban, a területek sajátosságait is figyelembe véve jelen szabályzat hétvégiházas üdülőterületként sorolja övezetekre, a következők szerint:

HÜ-1 Hétvégi házas üdülőterület (Sziki horgásztő – Keleti-F.cs. melletti)

HÜ-2 Hétvégi házas üdülőterület (Kadarcsi tó partján lévő)

(2) Építmények elhelyezése csak az építés részletes szabályait kidolgozó szabályozási terv elkészítése és az abban rögzítésre kerülő előírások betartása esetén engedélyezhető. Az érintett területekre vonatkozó szabályozási terv elkészültéig az Étv. 28. § (1) bekezdése alapján, jelen rendelettel), változtatási tilalom lép hatályba.

V I. K Ö Z L E K E D É S I T E R Ü L E T E K

A közlekedési területek általános előírásai

31. §

(1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjárművek várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)^[53] A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

Országos mellékút 30 m

-3318 sz. út (Böszörményi utca menti szakasza)

-3316 sz. út (Csegei utca menti szakasza, Debreceni utca Keleti utcától Debrecen felé eső szakasza.)

Országos mellékút 20,5 m

-3316 sz. út (Veres Péter út és a Debreceni út Kossuth tér és Keleti utca közötti szakasza.)

-3321 sz. út (Nádudvari út)

-3316 sz. út (Kastélykert utca menti szakasza)

Helyi gyűjtőút 22 m

- A város északkeleti-északi-északnyugati szélén tervezett külső gyűrű.

- Hortobágyi utca

- Bólyai út

- Bethlen utca

- Szoboszlói út (kivéve a Batthyány és Debreceni utcák közötti szakasza, ahol ez az érték 20 m)

- Tamási Áron utca

Helyi gyűjtőút 20 m

- Keleti utca

- Szoboszlói út Batthyány és Debreceni utcák közötti szakasza

Helyi gyűjtőút 16 m

- Gábor Áron utca

- Arany János utca

- Vasút sor

- Nap utca

- Hámán Kató utca – Galamb utca (Gábor Áron utca és Újkert sor közötti szakaszok)

- Ságvári utca

Külterületi fő dűlőutak esetén 16 m

Kiszolgáló utak esetén 12 m

Kerékpárút esetén 3 m

(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

- közlekedési létesítmények

- közművek és hírközlési létesítmények

(4) A vasúti területeken az Sz-2 jelű szabályozási terv tünteti fel. Az újonnan létesülő iparvágány számára legalább 24,0 m szélességű területsávot kell biztosítani.

Megmaradó szintbeni vasút – közút kereszteződés

- A Csegei utca keresztezésénél

- A Bólyai – Hortobágyi utca vonalán

- A Kastélykert utca – Böszörményi utca vonalán

Tervezett szintbeni vasút – közút kereszteződés

- A Debreceni út bevezető szakaszából induló keleti külső gyűjtőút gyűrű kereszteződésében.

(5)^[54] Pavilonok közterületi elhelyezésének szabályai:

a) Pavilonokat közterületen elhelyezni csak a következőkben felsorolt helyeken szabad.

- A vasútállomás előtti téren legfeljebb 3 darab azonosan és egységesen megtervezett pavilon helyezhető el, az elhelyezésre kijelölt terület kertészeti- parkosítási tervének figyelembe vételével. (Fenti előírás egyben a kertészeti terv elkészítését is jelenti előfeltételként.)

- A temető előtt kijelölt területen a meglévő pavilonokhoz megjelenésében és anyagában illeszkedő egységek helyezhetők el. A meglévőkkel együtt összesen 6 db elárusító pavilon elhelyezésére van lehetőség.

- Az áruház előtt kijelölt területen három darab egymással építészeti összhangban lévő megjelenésű pavilonok helyezhetők el.

b) A pavilonok kialakításának szabályai:

- Kialakítható bruttó alapterület: 10 m2

- Max. építménymagasság: 2,70 m

- Szerelt, szükség esetén elszállítható, (mobil)

- Alapozás és közműcsatlakozás készíthető.

- Ahol több pavilon elhelyezését teszi lehetővé a szabályozási terv, ott a teljes kijelölt területet és a pavilonokat egységesen kell megtervezni és engedélyezni.

(6)^[55] „KÖ-2” jelű alövezet - kiszolgáló- és parkoló utcák kialakítására.

a) Az övezet olyan kiszolgáló, közterületi utak kialakítására szolgál, mellyel lakóépületek alatt lévő garázsok, önálló garázsépületek közelíthetők meg. Az övezet azon területein, melyek az épületek, garázsok megközelítését nem zavarják, személygépkocsi parkolóhelyek is kialakíthatók. (E területrészeket a szabályozási terv is feltünteti.)

b) Az utak szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.

c) Új építésű garázsok esetében csak billenő rendszerű kapuk létesíthetők az övezetről megközelíthető garázshelyiségeken.

(7)^[56] „KÖ-3” jelű alövezet - gyalogos zóna kialakítására.

a) Az övezet gyalogos zóna, sétány kialakítását szolgálja.

b) A gyalogos zóna szabályozási szélességét a szabályozási tervnek megfelelően kell biztosítani.

c) Az övezet meghatározó részét kitevő gyalogos zónát díszburkolattal kell ellátni. Az erre kijelölt felületen célforgalommal (akár időbeli korlátozással is) járműforgalom is megengedhető, (árufeltöltés) ezért a burkolatot és annak alapját megfelelő teherbírásúra kell megépíteni. Az övezet burkolattal el nem látott részét parkosítani kell.

d) Az övezetben csak funkciójával összefüggő és közmű építmények helyezhetők el. (Felszín alatti közműépítmények, térbútorok, szökőkút, esőbeálló és napvédő tető, a kijelölt útvonalú gépjármű közlekedésre is alkalmas terület zavarása nélkül.)

e) Az övezetben (A helyi rendeletben meghatározott helyeket kivéve) elárusító pavilonok nem helyezhetők el.

V I I. Z Ö L D T E R Ü L E T E K

Általános előírások

32. §

(1) A város területén az OTÉK 6. § (3) és 27. § alapján a belterület:

KP Közpark

Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

Z-1 övezet

Közparkok területe

33. §

(1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) Az övezetben elhelyezhető: - a pihenést és testedzést szolgáló építmények

                                               (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.)

                                              - vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely

                                              - a terület fenntartásához szükséges épület

(4) Épületek a telekterület max. 2%-os beépítettségével helyezhetők el.

(5)^[57] A „Z-1*” jelű (lakótelep területén szabályozott) közparkok területén, a közparkok területén, annak legfeljebb 3%-át meg nem haladó összes alapterülettel elhelyezhető építmények közül a vendéglátó és elárusító épületek, csak a szabályozási terven e célra megjelölt területeken helyezhetők el.

Az elhelyezhető épületekre vonatkozó külön előírások:

- Max. építménymagasság: 2,70 m

- Szerelt, szükség esetén elszállítható, (mobil)

- Alapozás és közműcsatlakozás készíthető.

- A teljes kijelölt területen az épületeket egységesen, egymáshoz illeszkedő építészeti megjelenéssel kell tervezni.

V I I I. E R D Ő T E R Ü L E T E K

Általános előírások

34. §

(1) A város igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:

E-1 védelmi célú erdő

E-2 egészségügyi-szociális, turisztikai célú erdő

E-3 gazdasági célú erdő

övezetek kerültek megkülönböztetésre.

E-1 övezet

Védelmi rendeltetésű erdők

35. §

(1) Településük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek, hulladéklerakó helyek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2) Területükön épület nem helyezhető el.

E-2 övezet

Egészségügyi-szociális, turisztikai erdők

36. §

(1) Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 2%-os beépítettséggel.

(2) A megengedett maximális építménymagassága 3,5 m. Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.

E-3 övezet

Gazdasági erdők

37. §

(1) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5%-os beépítettséggel.

(2) A 0,5%-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.

(3) A megengedett maximális építménymagasság 3,5 m. Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.

I X. M E Z Ő G A Z D A S Á G I T E R Ü L E T E K

Általános előírások

38. §

(1) A város külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

MG-1 (döntően) szántó művelésű terület

MG-1x (döntően) szántó művelésű terület – majorlétesítési tilalommal

MG-2 (döntően) gyep, legelő művelésű terület

MG-2x (döntően) gyep, legelő művelésű terület – majorlétesítési tilalommal

MG-3 kertgazdálkodásra szolgáló terület

MG-4 Hortobágyi Nemzeti Park területe (zónabeosztás, jelen rendelet 42. § szerint

(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

MG-1, MG-1x övezet

(döntően) szántó művelésű terület

39. §

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha ezt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3) Épületeket jelen előírás 38. § (3) bekezdése figyelembevételével lehet elhelyezni, a legalább 6000 m2 (0,6 ha) nagyságot elérő területen. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3%-os beépítésével.

(4) Az MG-1x –al jelölt területeken (belterület közvetlen közelében lévő területeken) a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, nagyüzemi állattartás létesítményei nem helyezhetők el, illetve ilyen tevékenység nem folytatható.

(5) A HNP védőzónáján belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat 39. § (3) előírásaival összhangban, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyása mellett helyezhetők el.

MG-2, MG-2x övezet

(döntően) Gyep, legelő művelésű terület

40. §

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részér lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3) Épülteket jelen előírás 38. § (3) figyelembevételével a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3%-os beépítésével. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el.

(4) Az „MG-2x” jelzésű területeken (belterület közvetlen közelében lévő területeken) a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, nagyüzemi állattartás létesítményei nem helyezhetők el, illetve ilyen tevékenység nem folytatható.

(5) A HNP védőzónáján belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat 39. § (3) előírásaival összhangban, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyása mellett helyezhetők el.

MG-3 övezet

Kertgazdálkodásra szolgáló terület

41. §

(1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(2) Az övezetben a telkek max. 3%-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális építménymagassága 4,0 m, max. gerincmagassága 5,5 m, a padlóvonal max. 0,30 m lehet.

(3) a) Az épületeket a Virágoskúti területen, valamint a Bánomkert északi (régi osztású, nagyobb telkeket tartalmazó) részén szabadon állóan, 5,0-es előkerttel kell elhelyezni.

b) A Bánomkert déli (keskeny telekosztású) részén, az épületeket oldalhatáron állóan (csurgó távolságra, azaz e telekhatártól 0,5 m-re) kell elhelyezni, ahol az előkertek méretét „sakktáblaszerű” beépítést eredményező módon, váltakozó mélységgel kell meghatározni, mely 5,0 illetve 14, 0 m.

(4) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

(5) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház (a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.

MG-4 övezet

Hortobágyi Nemzeti Park Természetvédelmi Terület

42. §

(1) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló Nemzeti Park területén területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.

(2) A Hortobágyi Nemzeti Park területére a nemzetközi előírásoknak megfelelő zónabeosztás került bevezetésre a következők szerint:

MG-4/A Természetes állapotú zóna

(Kezelés és bármilyen emberi aktivitás nélküli, természetes állapotú zóna)

MG-4/B1 Természetközeli állapotú zóna (Kezelt természetközeli állapotú zóna, extenzív hagyományos területhasználattal, javarészt szikes gyepek.)

MG-4/B2 Halastavak és erdőtelepítések elsősorban természetvédelmi, védett faj megőrzési célzattal.

MG-4/B3 Védett terület intenzív agrárterülete.

MG-4/C Védett területi szántók és a turizmus kiemelt területei kevesebb korlátozással.

„D” Puffer zóna a védett területek körül. (A szabályozási terven körülhatárolt területek övezeti előírásait kiegészítő, környezetvédelmi előírásokat szigorító szabályozás.)

(3) Balmazújváros közigazgatási területén a fentiek értelmében a településszerkezeti terven MG-4 területfelhasználásra jelölt területen belül B1-B2-C jelű övezetek kerültek kijelölésre.

- A gyepes, szikes területek MG-4/B1

- A szántó területek MG-4/C

- A halastavak és erdőtelepítések MG-4/B2 övezetként kerültek besorolásra.

A „D” jelű védőterület (puffer zóna) a szabályozási terven jelölt határvonalon belül lévő területek szabályozásának kiegészítéseként került kidolgozásra.

A területen folytatandó tevékenységgel, vagy minden fajta beavatkozással kapcsolatosan a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság engedélyének beszerzése szükséges.

X. E G Y É B T E R Ü L E T E K

VT-1, VT-2 övezetek

Vízgazdálkodási területek

43. §

(1) VT-1 jelű övezetbe tartozik a Keleti-főcsatorna, annak partja és közvetlen környezete. Területükön a vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával.

Az érintett területekre vonatkozó szabályozási terv elkészültéig az Étv. 28. § (1) bekezdése alapján jelen rendelettel, változtatási tilalom lép hatályba.

(2) Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakulásának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni.

Az érintett területekre vonatkozó szabályozási terv elkészültéig az Étv. 28. § (1) bekezdése alapján jelen rendelettel, változtatási tilalom lép hatályba.

(3) VT-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom). Területükön, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően a vízkár elhárítási, vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

X I. T A R T A L É K T E R Ü L E T E K

T-IG, T-E1, T-L övezetek

44. §

(1) A város távlati területi fejlesztései számára a várhatóan csak a terv távlatán túl felhasználásra kerülő területeket a településszerkezeti terv, így a szabályozási terv is tartalék területként jelöli a következők szerint:

a.) T-IG Tartalék ipari gazdasági terület (átmeneti hasznosításként kertgazdálkodásra jelölve).

b.) T-E1 Tartalék ipari gazdasági terület (átmeneti hasznosításként kertgazdálkodásra jelölve).

c.) T-L Tartalék lakóterület (átmeneti hasznosításként Mg-1 gyep-legelő területként való hasznosításra jelölve).

(2) A tartalék területeken építményt elhelyezni nem lehet.

X I I. A Z É P Í T É S Z E T I É S T E R M É S Z E T I É R T É K E K V É D E L M E

Az építészeti környezet védelme

45. §

(1) A város épített környezetének védelme, építészeti utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében

- Műemléki jelentőségű terület (javaslat)

- Utcaképi védelem

- Hagyományőrző építészeti karaktervédelem

- Építészeti karaktervédelem

Mint szabályozásban érvényre jutó, védelmi fokozatok kerültek bevezetésre.

(2) Műemléki jelentőségű terület:

A város főterének környezetében, ahol 3 műemlék épület és további két műemléki védelemre érdemes épület található, a legmagasabb fokú védelem elrendelése szükséges.

A védettséggel járó szabályokat a műemléki törvény szabályozza. A védettség elrendeléséig a településszerkezeti terven jelölt területen, a műemléki környezetre vonatkozó szabályokat kell betartani.

(3) Utcaképi védelem:

A hagyományos építészeti értékeket legtisztábban megőrző utcaszakaszok védelme érdekében kerül bevezetésre.

Az utcaképi védelem a jelölt utcaszakasz épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti.

(4) Hagyományőrző építészeti karaktervédelem:

A beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a folyamatos átépítések során megvalósítható még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés, illetve a Nemzeti Park részét képező „Nagyszík” felőli látványvédelem megvalósulása érdekében kerül bevezetésre.

(5) Építészeti karaktervédelem:

Annak érdekében, hogy az értékes épületek, utcarészek és városrészek lehetőség szerint egy folyamatában is „átélhető”, megszemlélhető egységet alkossanak, a helyi védettségű épületeket is tartalmazó, de össz építészeti értékét tekintve kevésbé értékes utcában építészeti karaktervédelem kerül bevezetésre.

(6)^[58] Régészeti lelőhelyek és műemlékek védelme:

A régészeti örökségek védelme és a beruházások tervezhetősége érdekében a település közigazgatási területén (bel- és külterület) a rendelet 1. § (4) bekezdés szerinti, a belterületi szabályozási tervlapon jelölt és a 2. számú függelékben jelölt, s nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és műemlékeket érintően szükséges a hatósági eljárásoknál a kulturális és örökségvédelmi hatóságot bevonni.

A helyi értékvédelemmel kapcsolatos külön szabályozás

46. §

(1) Az épített környezet helyi védelméről, annak általános szabályairól, jelen Helyi Építési Szabályzat elhatározásait alapul véve, külön helyi rendelet intézkedik. E rendeletben kerülnek meghatározásra, a külön e célból készülő helyi értékvédelmi kataszter alapján, a helyi védelem alá kerülő épületek, védett utcaszakaszok, ebben kerülnek rögzítésre a védettséget indokoló építészeti jegyek és kerül kidolgozásra, az épületekre vonatkozó részletes szabályozás, a tulajdonosokat terhelő kötöttségek, a védettséggel járó jogok és támogatás módja és mértéke.

(2) A természeti környezet helyi védelméről, annak általános szabályairól külön helyi rendelet intézkedik.

X I I I. É P Í T É S I K O R L Á T O Z Á S O K , T I L A L M A K

47. §^[59]

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Elővásárlási jog

47/A.§^[60].

(1) A településrendezési tervben jelölt intézményterület bővítések, városi jelentőségű idegenforgalmi- pihenő és rekreációs területek megvalósíthatósága érdekében, az Étv. 25.§. alapján, az önkormányzatot illető elővásárlási jog jegyezendő be:

- A Dózsa György utca 25. sz. alatti 1720 Hrsz-ú ingatlanra, a szomszédos általános iskola telekbővítése érdekében.

- A Zrínyi Miklós utca 17. sz. alatti 4595 Hrsz-ú ingatlanra a szomszédos általános iskola telekbővítése érdekében.

- A Ságvári Endre utca 68. és 70. sz. alatti 3439 és 3438 Hrsz-ú ingatlanokra, a szomszédos óvoda telekbővítése érdekében.

- A Hortobágyi utca 14. sz. alatti 2630/2 Hrsz-ú, valamint a Hortobágyi u. 16. sz. alatti 2630/1 Hrsz-ú ingatlanra, a szomszédos általános iskola telekbővítése érdekében.

- A Kossuth Lajos utca 21. sz. alatti 1284 Hrsz-ú ingatlanra, a szomszédos óvoda telekbővítése érdekében.

Építési tilalmak

47/B.§.

(1) Építési tilalom alatt áll, utcanyitáshoz szükséges területbiztosítás érdekében a Balmazújváros, Újvilág u. 6. sz. (hrsz: 5272) alatti ingatlan.

(2) A tilalommal kapcsolatban az Étv. 20, 21, 22. és 23.§. előírásait kell alapul venni.

X I V. K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I R E N D E L K E Z É S E K

48. §

Felszín alatti vizek védelme

Balmazújváros egész területe sérülékeny vízbázis területén helyezkedik el. A vízbázisok védelmét biztosító hidrogeológiai védőidom kijelöléséig a „A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről a 123/1997. (VII. 18.) Korm.rendelet előírásait kell alkalmazni.

A város közigazgatási területe IV/2 vízminőségvédelmi területei kategóriába tartozik.

^[61]A felszín alatti vizek tekintetében a város területe "B" érzékenységi kategóriába tartozik.

(1) A város belterületén tilos a szennyvizek szikkasztása. A közüzemi hálózattal ellátatlan területeken átmenetileg (a közüzemi hálózat kiépüléséig) megengedett a műszaki és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, szippantással ürített közműpótlók használata.

(2) Meglévő szennyvízcsatorna-hálózat esetén a meglévő kibocsátók esetében az önkormányzat (a közműpótló további használatának beszüntetésével) rákötési kötelezettséget ír elő.

(3) Szennyvízhálózattal ellátott területen új létesítményt (kibocsátót) tervezni, megvalósítani és üzemeltetni csak a hálózatra való rákötéssel lehet.

(4) Fentieken túlmenően szennyvizet elhelyezni csak a kiépített hálózatban, vagy a szennyvíztisztító telepen lehet. Így tilos kutakba szennyvizeket belevezetni, kútban hulladékot elhelyezni.

(5) A város belterületén az ásott kutak megszüntetésére az önkormányzat kötelezést ír elő. A bármilyen okból felhagyott kutakat vízzáró módon tömedékelni kell.

(6) A város közigazgatási területén vízkivételi hely (talajvíz-, vagy mélyfúrású kút) csak vízjogi engedély alapján létesíthető.

49. §

Felszíni vizek védelme

(1) A közcsatornákba vezetett vízminőség vonatkozásában a 34/1993. (XII. 23.) KTM rendelettel módosított 4/1984-es OVH rend, minőségi paramétereit kell biztosítani a kibocsátóknak.

(2) Tisztítatlan szennyvíz a 48. § 1-5. pont szerint helyezhető el, közvetlenül élővíz befogadóba vezetni tilos. Az élővízbe vezetett tisztított szennyvizek minőségének (a felszíni vizek, vízfolyások vízminőségének védelme érdekében) ki kell elégíteni a 33/1993. (XII. 23.) KTM rendelettel módosított 3/1984-es OVH r. minőségi követelményeit.

(3) A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a városi szennyvíz tisztítómű tisztítási technológiáját (végső állapotként) III. rendű tisztítási fokozatúvá kell fejleszteni.

(4) A Hortobágy folyó, a Kadarcs árok, a Magdolna-ér, valamint a Keleti-főcsatorna (KFCS) és öntöző csatornái vízfolyásokat, tavakat természetes, vagy természetközeli környezetben kell tartani. Biztosítani kell a Vízügyi törvényben meghatározott vízügyi kezelői sávot. A partszakaszok területhasználatában a természetvédelmi hatóság és a természetvédelmi törvény (1996. LIII. törv.) előírásait kell érvényesíteni.

(5)^[62] A város közigazgatási területe IV/2 vízminőségvédelmi területi kategóriába tartozik. 

50. §

Talajvédelem

(1) A termőföld védelmét az 1994. évi LV. törvény alapján kell biztosítani. Művelési ág változást csak a törvényben előírtak betartásával lehet végrehajtani.

(2) A talaj termőrétegnek védelmi követelményeit az MSZ 21476 szabvány szerint kell megvalósítani.

(3) Az ásványvagyon védelme érdekében az illegális anyagnyerési helyeket meg kell szüntetni, a roncsolt területeket rekultiválni kell. Geológiai ásványi anyag kitermelést csak legális, (az 1993. évi XLVIII. Bányászati törvény alapján) engedélyezett bányatelken szabad folytatni. (A közigazgatási területen csak prognosztikus ásványianyag nyerőhely került megjelölésre a szabályozási tervlapon!)

(4) A bel-, és külterületen folytatott állattartás során gyűjtött alom, híg-, és szilárd trágya tárolása felhasználásig a talaj és felszíni vizek szennyeződésének teljes kizárásával történhet.

(5) A városi környezet köztisztasága érdekében a helyi Környezetvédelmi rendelet, valamint a Hulladékgazdálkodási rendeletben foglaltakat kell betartani.

51. §

Levegőtisztaság-védelem

(1) A belterületet levegőtisztaság szerint övezetekre való felosztását az önkormányzat jelen rendeletben határozza meg:

Kiemelten védett:

- a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területe, benne:

Darassa-puszta, Daru-Karinkó puszta, Magdolna-puszta, Nyírő-lapos – Nyári-járás területe, Nagyszík

- a HNP 3/1998. (XII. 17.) KöM rendelet alapján kijelölt és tervezett bővítési területei

- a helyi védelem alatt álló Nagyháti park.

„Védett II.” kategóriába tartozik:

- az északi iparterület és tartalékterülete,

- az északnyugati iparterület és fejlesztési területe,

- a Lászlóházi veszélyes hulladéktároló területe,

- a 076/3 hrsz.-ú terület (jelenleg az R-KO-N sertéstelepe).

„Védett I.” kategóriába tartozik:

a város kiemelten védett és védett I. kategóriába nem tartozó területei.

(2) A levegőtisztasági kategóriákra megállapított levegőminőségi határértékek komponensenkénti értékeit a 21/1986. (VI. 2.) MT r., a 4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés, valamint az 5/1990. (XII. 6.) NM r. (mint immissziós h.é.) alapján az MSZ 21854-1990 szabvány állapítja meg.

(3) A légszennyező forrás bejelentése és a határértékek betartása a kibocsátó kötelessége, ellenőrzése az illetékes I. fokú környezetvédelmi hatóság feladata.

(4) A levegőtisztaság védelmével és a hulladékgazdálkodással is kapcsolatos települési hulladékégetést a város külön rendeletben szabályozza, melyben irányadó elemként jelenik meg a Hulladékgazdálkodás c. fejezetben szereplő szabályozás. (52. §)

(5) A hőenergia előállítás során alkalmazandó fűtőanyagokra vonatkozóan

- A város vezetékes gázzal ellátott térségeiben az önkormányzat fogyasztói rákötési kötelezettséget írhat elő.

- Tilos műanyag, gumi, textil és veszélyes hulladékok égetése.

- Növényi hulladékokat, fűrészport csak az előírásoknak megfelelő tüzelőberendezésekben szabad égetni. Ennek engedélyezése a Környezetvédelmi Felügyelőség hatásköre.

(6) Tarlóégetés, növényi hulladékok égetése esetén a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakhatósági állásfoglalását kell kérni.

Az egyetértő állásfoglalás hiányában az égetésre irányuló kérelmet meg kell tagadni.

(7) A szagos, bűzös tevékenység végzésére szolgáló építmény, telep területének más létesítménytől szükséges távolságát a 3/1989.(III. 12.) MÉM-SZEM együttes rendelete alapján, illetve a tevékenység végzésében alkalmazott környezetkímélő technológiák függvényében egyedileg kell meghatározni.

- A szennyvíztelep védőtávolságának kijelölésekor a mindenkor érvényes előírás (jelenleg a 8001/1994.(K.Ép.Ért.11.)KTM tájékoztató 1. melléklete) az irányadó. Jelenleg érvényes védőtávolság a szennyvíztelepet határoló 500 m-es sávban került megállapításra.

(8) A hígtrágyát és a fekáliás szennyvizeket külön zárt, szivárgásmentes tárolóban kell gyűjteni és elhelyezni elszállításig.

A hígtrágya és szippantott szennyvíz gyűjtése és lerakása csak az önkormányzat engedélyével történhet a kijelölt helyen.

(9) A veszélyes és mérgező hulladékokat különválasztva kell gyűjteni. Begyűjtését, ártalmatlanítását, elhelyezését az önkormányzat biztosítja.

52. §

Zaj- és rezgésvédelem

A város belterülete a terület felhasználási övezeteknek megfelelő zajvédelmi övezetekre tagolódik.

Az egyes övezetekben érvényes építésből, üzemi tevékenységből és közlekedésből származó zaj-, és rezgésterhelések megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjeit a jelenleg érvényben lévő 4/1984. (I. 23.) EüM r. valamint az önkormányzat helyi zajvédelmi rendelete írja elő.

Az érvényben lévő zajvédelmi besorolások alapján:

1. Csendes (Z1) övezetbe tartoznak:

- az oktatási, nevelési intézmények területei,

- a forgalomtól elzárt területek (fürdő, temető, kegyeleti park, pihenőpark),

- belterületi védett természeti terület.

Az övezeten belüli zajterhelési határértékeket a rendelet 1. sorszámhoz tartozó területi funkciója alapján kell érvényesíteni.

2. Iparterület (Z4) kategóriába tartozik:

- északi iparterület,

- északnyugati iparterület,

- az ipari-gazdasági fejlesztési területek.

Az övezeten belüli zajterhelési határértékeket a rendelet 4. sorszámhoz tartozó területi funkciója alapján kell érvényesíteni.

3. Lakóterület és intézményterület laza beépítéssel (Z2) területi kategóriába tartozik:

- a város egyéb belterülete.

Az övezeten belüli zajterhelési határértékeket a rendelet 2. sorszámhoz tartozó területi funkciója alapján kell érvényesíteni.

53. §

Lakóépületek zajvédelme

(1) A lakóépületek csendigényes funkcióinak védelmét általánosságban az alábbi zajvédelmi megoldásokkal kell biztosítani:

- Csendigényes épületfunkció, helyiség, tevékenység zajforrás irányába való tájolását, elhelyezését kerülni kell. Kialakult állapotoknál utólagos zajvédelmi megoldások (épületakusztikai védelem, funkcionális átrendezés) alkalmazásával kell számolni.

- A fokozott zajvédelmi igényű épületeknél (előkert nélküli épületek, nagy forgalmú városi utak környezetében lévő épületek, oktatási, nevelési, pihenési célú épület) zajvédelme elsődlegesen:

- A védendő funkciók megfelelő, zajvédelmi igényű tájolása.

- Az építéstervezéskor a várható zajszintnek megfelelő épületakusztikai méretezés (hangszigetelt falszerkezet és nyílászárók).

- Előkertes beépítésnél az utcai kerítés zajvédelmi célú kialakítása,

- A zavart helyiségek funkcióváltása, amely kiváltja a csendigényes funkciót.

54. §

Ipari és raktárterületek zajvédelmi előírásai

(1) Az üzemek, raktározási területek üzemeltetését úgy kell végezni, hogy az előírt zajterhelési határértékek teljesüljenek. A zajkibocsátással járó tevékenységek várható terheléseit újaknál a tervezés, engedélyezés során, meglévőeknél utólagosan kell bemutatni, illetve zajvédelmi tervkészítéssel kell az előírt határértékeket biztosítani.

A telephelyekre vonatkozó kibocsátási határértékek megállapítását a 12/1983. (V. 12.) MT rendelet értelmében az I. fokú környezetvédelmi hatóságtól meg kell kérni.

(2) Az ipari és raktárépületeken úgy kell a létesítményeket elhelyezni, hogy a szomszédos lakóterületek felé az előírt határértékek teljesüljenek.

(3) Amennyiben az iparterületen lakó, vagy intézményi funkció is létesül a területi kategóriára megállapított határértékeknek a védendő épület homlokzata előtt 2 m-re kijelölt észlelési ponton kell teljesülnie. 

55. §

Védőtávolságok

A területen kijelölt védőtávolsággal működtethető tevékenységek:

- Szennyvíztelep: a technológiai korszerűsítését követően a kijelölt védőtávolság 300 m.

- Állattartó telepek: egyedileg javasolt védőtávolsággal határolandók le. A védőtávolságok mértékét a szabályozási terv rögzíti azzal a kitétellel, hogy amennyiben a telephely eredeti funkciója változik, újra kérni kell a védőtávolság megállapítását az önkormányzattól.

- Vonalas létesítmények: (út, vízfolyás, energiavezetékek) védőövezetét, védőtávolságait a mindenkor érvényben lévő vonatkozó szabályok és előírások alapján kell biztosítani.

- Az R-KO-N húsüzem: a tervezett védőerdővel 250 m.

- A vízkivételi művek: általánosságban a 123/1997. (VII. 18.) Korm. r. alapján: a belső védőövezet 10 m, a külső védőövezet 100 m.

A hidrogeológiai védőidom későbbi kijelölés szerint kerül megállapításra.

- A szeméttelep: felszámolásáig a telephely körül 1000 m védőtávolságot indokolt tartani.

X V. Z Á R Ó R E N D E L K E Z É S E K

56. §

(1) Ezen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) 2001. január 1. napján lép hatályba.

Előírásait a hatálybalépést követően indított engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

Balmazújváros, 2000. november 30.

                                                             Gál István                               Szilágyi Jánosné dr.

                                                           polgármester                                     jegyző

Záradék:

Kihirdetve: 2000. december 15.

Szilágyi Jánosné dr.

Jegyző