Dorog Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2000. (III. 1.) önkormányzati rendelete
Dorog Város Képviselő-testületének 6/2000. (II.25.) sz. rendelete a város címer, zászló és névhasználatáról
Hatályos: 2012. 05. 29
Dorog Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2000. (III. 1.) önkormányzati rendelete
Dorog Város Képviselő-testületének 25/2005. (VI.27.) sz. rendelete a város címer, zászló és névhasználatáról szóló 6/2000.(II.25.) sz. rendelete
2012.05.29.
I.
A címer és zászló leírása
A címer történelmi előzménye, hitelessége: A (1) és (2) bekezdésben leírt címer formai és szerkezeti jellemzői, valamint színhasználata történelmileg hiteles, heraldikailag igazolható.
1. § (1) A címer szerkezete, formája, színezése: A város címere egyszeri hasítással és egyszeri vágással felnegyedelt (Quadripartium) háromszögű - barokk felső szélű - pajzsformában foglalt jelképrendszer. Az így kialakult négy mező, mint mesteralak az alábbi címerképeket tartalmazza: Az 1-es mezőben vörös alapon ezüst (fehér) kürt látható, a 2-es, 3-as mezőben arany (sárga) alapon négy vágással két-két vörös pólya (fascia) található, a 4-es mezőben fekete alapon ezüst (fehér) bányászszerszámok helyezkednek el.
(2) A címer képi elemeinek leírása: Az 1-es mezőben látható kürt a település fontos szerepére utal a Buda és Bécs közötti „gyorskocsi” úton. A 2-es, 3-as mezőben alkalmazott színek a németség újkori színábrázolása, jelképében a Mária Terézia-kori betelepítés és gazdasági fellendülés, valamint a németség lakossági számaránya mutatkozik meg, a 4-es pajzsmező a települést több mint két évszázadon át gazdaságilag meghatározó bányászat szimbólumát jeleníti meg. A fekete-fehér címer-ábrázolásnál a magyar heraldika által átvett és alkalmazott „petra Sancta és de la Colombiére módszer” szerinti sraffozással ábrázoltak a színek. A címerpajzs külső dísze a „Jelmondathordozó” vörös szalag, melyen jelen esetben maga a város neve a jelmondat. (a heraldika szerint orrjegy, capelines a meghatározása)
2. § Dorog Város zászlaja: A zászló fekvő, 2:1 arányú kétoldalas lobogó, mely egy hasítással 8/10 és 12/10 arányban két részre oszlik. A zászló két oldala tükörképet alkot. Az „A” oldalon, a rúdhoz álló fehér mezőben kap elhelyezést a város címere. A zászló 12/10-ed részén 6 vágással hét egyenlő mező képződik oly módon, hogy vörös alapon három arany pólya fut végig. A város címere felül a külső díszével az 1-es, talpcsúcsával a 4-es vágáshoz illeszkedik. A „B” oldal tükörképoldal. A címer hátterét adó fehér mező itt is a rúdhoz áll, a 6-szor vágott felületen vörös alapon - egyenlő szélességben - három fekete pólya fut végig. Függő zászlóknál (londina) a vágások száma változatlan, de mindig vörös alapra kell a pólyáknak kerülniük.
II.
A címer és a zászló használatának rendje
(1) A címert és a zászlót áruvédjegyként vagy párt- és csoportérdekek politikai propagandájában használni nem szabad.
(2) A címer és a zászló - mint díszítő és utaló jelképek - felhasználása nem sértheti a közösség érzelmeit.
(3) A címert és a zászlót kizárólag hiteles alakjában, szerkezetében és jelképi elemeinek teljességében szabad felhasználni.
(4) A címer egyes részletei különállóan nem alkalmazhatók, kivéve a címerpajzs, a jelmondat hordozó veres szalag elhagyásával (egyszerűsített változat).
(5) A címert csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy az a részletekre nézve se szegényítse vagy torzítsa a hiteles ábrázolást.
(6) Többszínű megjelenítés esetén a címer előírt színezésétől eltérni nem szabad, de az egyszínű grafikai, nyomdai ábrázolás, továbbá a tárgy anyagának színében történő kivitelezés megengedhető.
(7) A zászló előírt színezése minden ábrázolásban kötelező (eltekintve a fekete-fehér grafikai és nyomdai kivitelezéstől).
(8) Az állami és a városi címer, illetve zászló együttes használata esetén az állami jelképeknek - elhelyezésüket tekintve - elsőbbséget kell biztosítani.
(9) A városi zászló használata a köztársasági zászló használatát nem helyettesítheti.
(10) A (4) -
(7) bekezdésekben leírt korlátozások alól kivételt képez az 5. §.
(1) bekezdése által meghatározott felhasználási kör.
(11) A címert és a zászlót levélpapíron, jelvényen, emblémában, a címert hivatalos névtáblán és pecséten - előzetes engedéllyel csak a 4. §.
(1),
(2) bekezdés alatt felsorolt magán- és jogi személyek, - engedélyezés nélkül csak az önkormányzat szervei, szervezetei használhatják.
(12) A városi címer, illetve a címerképes pecsét államigazgatási eljárás során nem alkalmazható.
Az engedélyezéshez kötött használat köre
(1) A címer és a zászló használatára levélpapíron, jelvényen, emblémában, a címer ábrázolására hivatalos névtáblán és a pecsétben csak a következő szervezetek kaphatnak engedélyt:
a./ olyan gazdálkodó szervezetek, amelyekben az önkormányzat tulajdoni részesedése legalább 50 %.
b./ azok a dorogi székhellyel bejegyzett szervezetek (intézmények, egyesületek, társaságok, alapítványok stb.), amelyek alapszabályuk szerint környezet- és városvédő, helyi hagyományokat, bel- és külföldi kapcsolatokat ápoló, illetve tudományos, közművelődési, közoktatási célokat szolgálva, pártsemleges tevékenységet folytatnak.
(2) A címer és a zászló használatára levélpapíron, jelvényen, emblémában a következő magán- és jogi személyek is engedélyt kaphatnak:
a./ olyan dorogi székhellyel bejegyzett szervezetek (intézmények, egyesületek, társaságok, alapítványok stb.), amelyek alapszabályuk szerint művészeti, szabadművelődési, sportolási, szociális, karitatív, egészségügyi célokat szolgálva, pártsemleges tevékenységet folytatnak,
b./ a dorogi székhellyel bejegyzett idegenforgalmi cégek,
c./ könyv- és folyóiratkiadással, nyomdai előállítással foglalkozó dorogi székhelyű cégek.
(3) A városi címer és zászló bármilyen egyéb célra történő felhasználását (alkalmazását, sokszorosítását stb.) még a 3. §. (1) -
(9) bekezdéseiben előírt korlátozások megtartása esetén is előzetesen engedélyeztetni kötelesek azok a magán- és jogi személyek, amelyek nincsenek felsorolva e §
(1) és
(2) bekezdéseiben.
(4) Ha a címert és a zászlót üzleti reklámtevékenység és/vagy kereskedelmi forgalmazás céljából kívánják felhasználni, e jelképek bármilyen módon való alkalmazására, bármilyen kivitelezésű sokszorosítására minden magán- és jogi személynek előzetesen engedélyt kell kérnie, - kivéve azt a felhasználási kört, amelyre az 5. § (4) bekezdésében leírt mentesség értelemszerűen alkalmazható.
Az engedélyezéshez nem kötött használat köre
(1) A 3. §. (4) -
(7) bekezdéseiben leírt rendelkezések nem kívánják korlátozni a művészeti ábrázolásban érvényesíthető alkotói szabadságot. Ezért az egyedinek számító képző- és iparművészeti alkotások körében a címer és a zászló felhasználására nézve nincs engedélyezési kötelezettség.
(2) A városi címert és zászlót a 3. §. (1) -
(9) bekezdéseiben előírt korlátozások megtartásával, illetve a 4. §. által megszabott kötelezettségek körén kívül, belső szabályzataiknak megfelelő tevékenységük során előzetes engedélyezés nélkül használhatják azok a magán- és jogi személyek, amelyek a 4. §.
(1) és
(2) bekezdéseiben vannak felsorolva.
(3) A városi címert és zászlót levélpapírjukon, jelvényükön, emblémájukban, a címert hivatalos névtáblájukon és pecsétjükben is előzetes engedélyezés nélkül használhatják az önkormányzat szervei, intézményei, alapítványai, továbbá a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei.
(4) A 4. §.
(4) bekezdése szerinti kereskedelmi célú felhasználás körében az engedélyezési kötelezettség alól mentesül a tájékoztatás és az idegenforgalom, továbbá a művészeti, tudományos és ismeretterjesztő irodalom sajtótermékeinek előállítása, árusítása, reklámozása, valamint a város idegenforgalmi értékű propagálása.
(1) A felhasználás, alkalmazás, előállítás, forgalmazás iránti kérelmet írásban kell benyújtani a polgármesteri hivatalhoz.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a felhasználás indoklását, célját, - a kivitelezés formájára, anyagára, méreteire (stb.), a tervezett mennyiségre (darab - ill. példányszámra) vonatkozó adatokat a forgalmazás módját. Ha a leírás önmagában kevés a döntéshez, tervrajzot, (esetleg színes fényképet, makettet vagy mintapéldányt) is mellékelni szükséges.
(3) A kérelem benyújtásához 500,- Ft térítési díjat, valamint a mindenkori beadványi illetéket kell megfizetni.
(4) Az elutasító vagy engedélyező döntést határozatba kell foglalni. Az engedélyező határozatnak a kérelmezőt kötelezni kell:
- vagy egyszeri felhasználási díj befizetésére,
- vagy felhasználási szerződés megkötésére.
(5) A felhasználási díj legkisebb összege 1.000,- Ft. A díj mértékét esetenként kell meghatározni.
(6) Az engedélyezési határozat záradékának úgy kell rendelkeznie, hogy a felhasználás (alkalmazás, előállítás, forgalmazás) a díj befizetésének napjától, illetve a szerződés megkötésének dátumától kezdődhet meg.
(7) A felhasználásra (alkalmazásra, előállításra, forgalmazásra) vonatkozó engedély megadása a polgármester hatásköre.
(8) Az engedélyt a polgármester egyszeri alkalommal, meghatározott időpontig, vagy visszavonásig adhatja ki.
(9) 1 A rendeletben szabályozott eljárások során elektronikus ügyintézés nem alkalmazható.
A címer és a zászló kötelező használata
(1) A városi címer és zászló állandó elhelyezése kötelező abban a teremben, ahol a képviselő-testület rendszeresen ülésezik.
(2) Kötelező a városi címer ábrázolása az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos névtábláján, és e névtábla állandó elhelyezése a városháza főbejáratánál.
(3) Kötelező a városi címer ábrázolása az önkormányzat képviselő-testületének és polgármesterének hivatalos igazolásánál.
(4) A város címert és/vagy zászlót, az önkormányzat szervei alkalomszerűen kötelesek használni (ábrázolni, elhelyezni, stb.) kapcsolat - és rendezvényszervező tevékenységük során, mégpedig:
a./ a szervek működésének fontosságuk miatt közreadott dokumentumain (munkatervek, programok, beszámolók, rendeletek, stb. címlapján), felhívásokon, közmeghallgatások, kiemelt jelentőségű vagy ünnepi ülések meghívóin,
b./ a partnerváros megfelelő jelképeivel együtt, a belföldi és nemzetközi (testvérvárosi stb.) kapcsolatokban, az ezek körében kötött megállapodásokon és szerződésekben, az ilyen kapcsolatokat szolgáló cserelátogatásokon, protokolláris, kulturális, sport- és egyéb rendezvényeken, kiadványokon, meghívókon,
c./ az önkormányzat (illetve szervei) által alapított kitüntetéseken, ezek adományozó okiratain,
d./ az önkormányzat (szervei) által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, érmeken és tárgyakon,
e./ az önkormányzat (szervei) által kezdeményezett, illetve támogatott hagyományőrző vagy hagyományteremtő városi ünnepségeken, kiemelt jelentőségű (kulturális, idegenforgalmi stb. rendezvényeken, fesztiválokon, kiállításokon) és ezek propagandájában.
(5) A városi címer és zászló célszerű és méltó alkalmi használatáról (ábrázolásáról, kivitelezéséről, elhelyezéséről) az (1) -
(4) bekezdések által meghatározott körben a polgármesteri hivatal köteles gondoskodni.
(6) A városi zászlót az önkormányzat szerveinek, gazdálkodó szervezeteinek és intézményeinek ki kell tűzni épületeiken minden alkalommal, amikor a közterületek fellobogózása kötelező, mégpedig:
a./ a köztársasági zászlóval együtt, azokon a napokon, amelyeket felsőbb szintű jogszabályok (1991. VIII. tv.) nemzeti vagy állami ünneppé nyilvánítottak (március 15., augusztus 20., október 23.),
b./ a polgármester külön rendelkezésére, a (4) bek. b./ és e./ pontjai által meghatározott események, rendezvények alkalmával.
(7) A polgármester a (6) bek. b./ pontja szerinti rendelkezést a Képviselő-testület Oktatási, közművelődési, sport és külkapcsolatok Bizottságának javaslatára, illetve véleménye alapján adja ki.
(8) bek. a./ és b./ pontja szerinti fellobogózás alkalmával a városi zászlót kötelező felvonni/kitenni a következő helyeken:
* a Városháza főhomlokzatán,
* Hősök terén
(9) A kötelezettek az ünnepeket, eseményeket, rendezvényeket megelőző napon kötelesek eleget tenni a
(6) és
(8) bekezdések előírásainak. Az ünnepek (események, rendezvény, illetve rendezvénysorozat befejezése) után kötelesek gondoskodni a zászló(k) levételéről (levonásáról).
A városi címer használata hivatalos pecséteken
(1) A városi címert hivatalos pecsétjükben - a 3. §-ban előírt korlátozások megtartásával, belső szabályzataiknak megfelelő tevékenységük során - csak azok a kedvezményezettek használhatják, amelyeket a 4. § (1) és az 5. § (3) bekezdése sorol fel. Ez utóbbiak közül azok számára, amelyek a 7. § (1)-(3) bekezdéseiben vannak megnevezve, a városi címert ábrázoló pecsét használata kötelező.
(2) E pecsétek formája körbélyegző, amelyeken a városi címert a kedvezményezett illetve kötelezett pecséttulajdonos hivatalos megnevezésének kell körbefognia.
(3) Az önkormányzat hivatalos pecsétjei:
a./ Az önkormányzat díszpecsétjei a város címer ábrázolásával.
A pecsét köriratai:
* POLGÁRMESTERI HIVATAL DOROG
* DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE
* DOROG VÁROS JEGYZŐJE
b./ A Képviselő-testület pecsétje - címerképes körbélyegző, amelynek fölirata:
DOROG VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
c./ A polgármester pecsétje - címerképes körbélyegző, amelynek fölirata:
DOROG VÁROS POLGÁRMESTER
d./ A jegyző pecsétje - címerképes körbélyegző, amelynek fölirata
DOROG VÁROS JEGYZŐJE
e./ A polgármesteri hivatal (és szervezeti egységeinek sorszámozott) pecsétje(i) - címerképes körbélyegző(k) POLGÁRMESTERI HIVATAL DOROG fölirattal
(4) A (3) bek. a./ pontjában leírt díszpecsétek csak kiemelkedő jelentőségű okleveleken, dokumentumokon használható, úgymint:
* a díszpolgári okleveleken,
* PRO URBE okleveleken,
* a belföldi és nemzetközi kapcsolatok körében kötött jelentős szerződéseken és megállapodásokon.
Egyéb esetekben - egyedi elbírálással - a polgármester külön rendelkezésével használható.
(5) A
(3) bekezdés b./ pontjában leírt pecsét csak kiemelkedő jelentőségű dokumentumokon használható, úgymint:
* alapító, adományozó vagy elfogadó okiratokon,
* olyan leveleken, állásfoglalásokon, felterjesztéseken, beadványokon, felhívásokon (stb.), amelyek címzettje és/vagy tartalma, célja fontossá teszi a testületi egység hangsúlyos kifejezését. Ezt a pecsétet saját aláírásával együtt használhatja, ha erre a képviselő-testület esetenként felhatalmazza, illetve kötelezi.
Dorog Város névhasználatáról
Dorog Város önkormányzatának jogos, megalapozott érdeke fűződik ahhoz, hogy a város nevét méltatlanul ne használják jogi és magánszemélyek.
9. § (1) Dorog város nevét, toldalékos névhasználatát bármely jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elnevezésébe csak előzetes engedély alapján veheti fel, illetve használhatja.
(2) Az a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, egyesület, aki ezen rendelet kihirdetését megelőzően Dorog város nevét, toldalékos névhasználatát már alkalmazta és ez nem sérti a rendeletben szabályozottakat, visszamenőleges engedélyeztetésre nem kötelezett.
10. § (1) Dorog nevének használatára irányuló kérelmet a 6. § (3) bekezdése szerint írásban lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a kérelmező megnevezését és címét, a városnév tervezett használatával kiegészített megnevezést, a város névhasználatának célját, idejét, esetleges időleges alkalmat.
(3) A névhasználatról szóló engedélynek tartalmaznia kell: az engedélyes megnevezését és címét, az engedélyezett névhasználat pontos szövegét, idejét, esetleges feltételét.
(4) Az engedélyező határozatnak a kérelmezőt köteleznie kell:
* vagy egyszeri felhasználási díj befizetésére,
* vagy felhasználási szerződés megkötésére.
(5) A felhasználási díj legkisebb összege 5.000,-Ft. A díj mértékét esetenkét kell meghatározni.
11. § (1) A polgármester mérlegelési jogkörébe tartozik az engedély megadása, elutasítása, vagy valamely feltételhez kötése, az ideiglenes, vagy alkalomra történő engedélyezése.
* meghatározott időre,
* meghatározott alkalomra,
* határozatlan időre,
* és a kérelmező működési idejére.
12. § (1) Az engedélyes jogosult az engedély által meghatározott módon megnevezésében mindenütt használni a „DOROG”, „DOROG VÁROS” kifejezést, és ezeknek toldalékos formáit.
(2) Az engedélyes az engedélyezett névhasználatot köteles az új engedély kiadását követő 30 napon belül a Cégbíróságnál bejelenteni, és kérni annak bejegyzését.
14. § (1) Ez a rendelet 2005. július 01-én lép hatályba
(2) A rendelet 6. § (9) bekezdése 2005. november 01-én lép hatályba
(3) A rendelet kihirdetésről a jegyző gondoskodik
(4) A kihirdetés napja: 2005. június 27.
(5)3 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK Irányelvének figyelembe vételével felülvizsgálatra került, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Dr. Tittmann János Tallósi Károly
polgármester jegyző