Aszaló Község Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2000. (X. 31.) önkormányzati rendelete
Aszaló Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Hatályos: 2021. 08. 21Aszaló Község Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2000. (X. 31.) önkormányzati rendelete
Aszaló Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
2021.08.21.
Aszaló község önkormányzatának képviselő testülete az 1990.évi XVI törvény 16 §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
Általános Rendelkezések
1. §
A rendelet hatálya
Jelen rendelet Aszaló község közigazgatási területére terjed ki.
2. § (1) A jelen rendelet tartalmazza a Helyi Építési Szabályzatot, valamint a hozzá 1. sz. és 2. sz. mellékletként tartozó Külterületi és Belterületi Szabályozási Tervet.
(2) Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani ó, rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírások (OTÉK, szabványok) és jelen rendelet, valamint a Településrendezési Szabályzat és Településszerkezeti Terv együttes alkalmazásával szabad.
(3) A közigazgatási terület területfelhasználásának szabályozását és az egyes területfelhasználási egységek funkcionális meghatározását a Külterületi Szabályozási Terv tartalmazza.
3. §
Közigazgatási és belterületi határ
(1) A település bel- és külterületiének (meglévő és tervezett) határvonalát a szabályozási terv határozza meg.
(2) A szabályozási terv belterületbe vonásra kerülő területek rendeltetését a területfelhasználási és szabályozási terv tartalmazza. E területek felhasználása a konkrét építési igények függvényében szakaszosan történik, ennek feltétele:
a) Az önkormányzat egyetértő nyilatkozata, melynek megadása során vizsgálni kell, hogy:
- a terület Közvetlenül csatlakozzon a meglévő belterülethez,
- a terület felhasználásának infrastrukturális feltételei biztosítva legyenek
b) Az érintett tulajdonosok tegyenek eleget az 1994. évi LV. törvényben előírt kötelezettségeiknek.
c) Belterületbe a vasút melletti területből csak a lakóterületet kell bevonni, a felhasználás ütemének megfelelően.
A kereskedelmi és ipari terület külterületen is kialakítható.
4. §
A telkek beépítésének feltételei
(1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.
(2) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni - a zárt rendszerű csapadékvízelvezetés kivételével - csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet-
(3) A szennyvízelvezetés szolgáltatásainak igénybevétele használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztárolóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.
(4) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége.
(5) A használat során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése az építési- valamint a használatbavételi engedély megadásának feltételek.
(6) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
5. §
Építéshatóság eljárások
(1) A jelen rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-a tartalmazza.
(2) Építési engedély csak a Településszerkezeti Tervben, a Településrendezési Szabályzatban, a Szabályozási Tervben, valamint a Helyi Építési Szabályzatban megadott szabályozások megtartása mellett adható ki.
6. §
A szabályozási terv elemei
(1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
1. a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai,
2. az eltérő területfelhasználási egység határvonalai,
3. a Településszerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,
4. a legnagyobb beépítettség mértéke,
5. a megengedett építménymagasság alsó és felső határa,
6. a minimális telekméret,
7. kötelező beépítési mód,
8. kötelező beépítési vonalak,
9. a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott környezetvédelmi előírások, és tilalmak,
(3) Irányadó szabályozási elemek:
Az azonos övezeten belüli telekosztás is telekhatárok.
(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti terv a Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.
b) Az irányadó szabályozási elemek módosítása - az a) pontban meghatározottak módosítása nélkül - akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül:
1. a meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) településrendezési tervek nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemei be kell tartani.
2. telekösszevonások esetén is a Szabályozási Tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani.
7. §
Egyéb előírások
A Külterületi Szabályozási tervben beépítéssel jelölt „különleges területek” egyes egységeire részletes szabályozási tervet kell készíteni.
Ezek az alábbiak:
pince területek (belterületen)
részben beépítésre szánt mezőgazdasági területek (Jocó tanya)
A különleges területen belül a volt honvédségi területen létesülő egészségügyi területre részletes szabályozási tervet kell készíteni, övezeti előírásokkal.
II. Fejezet
A beépítésre szánt területek, övezetek felhasználásának, beépítésének feltételei és szabályai
8. § (1) A beépítésre szánt területek határait a bel- és külterületi szabályozási terv tünteti fel.
(2) A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:
2.1. lakóterületek
2.2. vegyes területek
2.3. gazdasági területek
2.4. különleges területek
9. §
Lakóterületek
(1) Kisvárosias lakóterület (OTÉK 12. §) Meglévő honvédségi lakások (F+III)
KL |
SZ-2 |
20 % |
14,5 |
1000 |
jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
a) a kialakítandó legkisebb telekterület: 1500 m2 (Meglevő)
b) beépítési mód: szabadonálló
c) beépítettség legnagyobb mértéke: 20%
d) megengedett legkisebb építménymagasság 9,50 m, legnagyobb építménymagasság 14,50 m
e) a beépítés feltétele: teljes közművesítettség
f) a zöldfelület legkisebb mértéke 60 %
a burkolt felület maximum 10 %
g) a terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 10 %-al haladhatják meg
h) a meglévő lapostetős F + II szintes házakra magastető építhető és tetőtér beépítés engedélyezhető
(2) Falusias lakóterület (OTÉK 14. §)
FL |
SZ-1 |
30 % |
4,5 |
1000 |
jelű építési övezet
FL |
O-1 |
30 % |
4,5 |
900 |
jelű építési övezet
FL |
O-K |
30 % |
4,5 |
900 |
jelű építési övezet
FL |
O-K |
30 % |
K |
550 |
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) a kialakítandó legkisebb telekterület 900 m2
b) meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület 550 m2
c) cég beépítési mód:
oldalhatáron álló,
szabadonálló
meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni. Az oldalhatáron álló beépítés övezetekben a 14,0 m-nél keskenyebb telkek is beépíthetőek, amennyiben az OTÉK előírásai szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható.
d) a beépítettség legnagyobb mértéke 30 %
e) megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, kialakult beépítés esetén, amennyiben ettől magasabb (emeletes épület) van, úgy a max. 6,0 m-es épületmagasság megengedhető.
meglévő beépített utcasornál az építménymagassáot a kialakult helyzetnek megfelelően kell meghatározni.
f) a beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
g) a zöldfelület legkisebb mértéke 60 % lehet
h) elő- oldal és hátsó kertek szabályozása:
elő- oldal és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni. Amennyiben a telket mélysége az 50,0 m-t meghaladja, s ha a terület nem áll sem településszerkezeti, sem helyi védelem alatt az építési hatóság az 5,0 m-nél nagyobb előkertet is engedélyezhet
i) melléképület elhelyezése: Építési hatósági egyedi elbírálás alapján dönti el a védőtávolság és az OTÉK előírásainak figyelembevételével
j) Amennyiben a melléképületet állattartásra kívánják felhasználni úgy a helyi állattartási rendelet et is figyelembe kell venni
2. Falusias lakóterület:
Lf |
0-1 |
30 |
4,5 |
1000 |
melynek előírásai a következők:
a) kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2
b) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) Beépítés feltétele: a teljes közművesítettség, szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztárolót kell építeni.
f) Előkert mérete: 5,0 m.
g) A vasút felől az 50,0 m-es védőtávolságot be kell tartani, a lakóépület elhelyezésénél.
h) Legkisebb kialakítható zöldterület 40 %.
10. §
Vegyes terület
(1) Településközpont vegyes terület (OTÉK 16. §). A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
- lakóépület,
- igazgatási épület
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely épület,
- egyéb szórakoztató közösségi épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportlétesítmény,
- parkolóház, üzemanyagtöltő.
TV |
SZ (O) |
40 (30) |
6,0 (4,5) |
1000 |
jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
a) kialakítható legkisebb telekterület az a teleknagyság, amely mellett a beépíthető területre vonatkozó max beépítési % és min. zöldfelületi fedettség biztosítható, azaz 40 %-os max beépítettség mellett 40 %-os zöldfelületi fedettség teljesül.
Meglévő intézményeknél a kialakult telekterület vettük figyelembe (min. 1000 m2)
b) Beépítési mód: szabadonálló,
oldalhatáron álló
a meglévő beépítést figyelembevéve.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40 %, legkisebb mértéke: 30 % díj
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: új épület elhelyezése esetén 4,5 m, ill. max. 6,0 m, meglévő épületnél a tényleges magasság.
e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztárolót kell építeni.
f) Elő-oldal és hátsó kertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36 § tartalmazza. Foghíjbeépítésnél az előkert megállapításánál a kialakult helyzet szerint kell dönteni.
g) A település műemléki védettség alatt álló épület, illetve ingatlana a rk. templom (Rákóczi utca). A templom környezetében meg kell tartani a jelenlegi épületek rendszerét, méretét, formáját.
h) Helyi védelemre javasolt a település nyugati részén lévő belterületi pincesor.
i) Az övezet településszerkezeti védelemmel érintett és helyi védelem alá tartozó területein építési engedélyt kiadni csak a kialakult beépítési mód, meglévő építészeti karakter, kialakult tetőformák, előkertek, beépítési módok betartásával lehet.
1. Településközpont vegyes terület kiegészül az alábbi övezettel:
Vt |
O-SZ |
40 |
4,5 |
700 |
jelű építési övezettel
a) kialakítható legkisebb telekterület: 700 m2
b) Beépítési mód: szabadonálló, oldalhatáron álló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40 %.
d) Megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.
e) Beépítés feltétele: a teljes közművesítettség, szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztárolót kell építeni.
f) Elő, oldal és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § tartalmazza.
g) A kialakítandó legkisebb zöldterület 30 %.
Foghíjbeépítésnél az előkert megállapításánál a kialakult helyzet szerint kell dönteni, itt a telekbeépítésénél az orvosi rendelő előkertjét is figyelembe kell venni.
11. §
Gazdasági területek
A település területén a gazdasági területet jellegük szerint:
1./ egy kereskedelmi, szolgáltató gazd. területek
2./ ipari gazdasági területek
alakítható ki
(1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület:
KG |
SZ (Z) |
40 |
6,0 (4,5) |
1000 |
jelű övezetre vonatkozó előírások az alábbiak:
a) Legkisebb kialakítható telekterület 1000 m2 lehet. A meglévő kereskedelmi, szolgáltató épületeknél a meglévő telekterületet kell figyelembe venni.
b) Beépítési mód: szabadon álló,
zárt sorú.
Amennyiben a telekszélesség nem teszi lehetővé a szabadonálló beépítést, indokolt esetben oldalhatáron álló beépítés is alkalmazható.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40 %
d) Megengedett legkisebb építménymagasság: 4,5 m
(A beépített környezet épületmagasságának figyelembevételével.)
Legnagyobb építménymagasság 6,0 m lehet. (Vasút melletti területen).
e) A beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló).
f) A zöldfelület legkisebb mértéke min. 50 %
Burkolt felület max. 10 % lehet.
g) A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20 %-kal haladhatják meg.
h) A lakóterület felől védőerdősávot kell kialakítani.
(2) Ipari gazdasági terület :
IG |
SZ |
30 |
6,0 |
2000 |
jelű övezetre vonatkozó előírások az alábbiak:
a) a tervezett iparterületnél (vasút melletti terület) kialakítható legkisebb telekterület 2000 m2 lehet.
Meglévő iparterület esetében (Kossuth L. u.) a megtartása esetén a legkisebb telek terület 750 m2 lehet.
b) Beépítési mód: szabadonálló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke:
a vasút mellett iparterületen 30 % lehet,
meglévő iparterületen (Kossuth L. u.) 50 % lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) A beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló alakítható alakítható ki.
f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %-os beépítettségnél legalább 50%
20 %-os beépítettségnél legalább 60 %
g) A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20 %-al haladhatja meg.
h) Elő- oldal és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § tartalmazza.
A Kossuth L. u. lévő iparterületnél az 5,0 m-es előkerttől el lehet térni, nagyobb előkert kialakítható.
A vasút mellett iparterületnél a vasút 50 m-es védőtávolságát be kell tartani. Így az előkert min. 10,0 m.
i) Iparterület és lakóterület határán védőerdőt kell kialakítani.
1. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
Kiegészül az alábbi övezeti előírással:
Gksz |
SZ |
30 |
4,5 |
2000 |
jelű építési övezet.
a) kialakítható legkisebb telekterület: 2000 m2
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m lehet.
e) Beépítés feltétele: a teljes közművesítettség, szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztárolót kell építeni.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: min. 50 %.
g) Elő, oldal és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § tartalmazza.
2. Ipari, gazdasági terület kiegészül:
h) pont utolsó bekezdése módosul:
A vasút melletti gazdasági területeknél az 50,0 m-es védőtávolságot be kell tartani, így a vasút felőli előkert 5,0 m lehet.
3. A fentiekben meghatározott gazdasági területeken csak olyan- lakosságot kiszolgáló-létesítmények helyezhető el, melyek működésükkel a szomszédos lakóterületet nem zavarják.
12. §
Különleges területek (OTÉK 24. §)
A különleges területek a tervezési területen az alábbiak:
Pinceterületek
Egészségügyi terület
Bányaterületek
Hulladéklerakó terület
Zöldterületi intézmények területei
1./ temető
2./ sportpályák
Pince területek
jele: KÜ-PI
pince területen csak pince létesíthető és bal ház építhető. A területre részleges geodéziai felmérés után szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot kell készíteni. A pinceterületet helyi védelemre javasoljuk.
Egészségügyi terület
jele: K-ET
A területre geodéziai felmérés és részletes szabályozási terv és építési övezeti előírást szükséges készíttetni, a részletes program ismeretében.
Bányaterület
jele:KÜ-B
A Magyar Geológiai Szolgálat Aszaló közigazgatási területén az Országos Ásványvagyon Mérlegben 05-01-030-01-4253 kódszámon 2201 hrsz-on megkutatott ipari készlettel rendelkező bányatelekkel még nem felfedett homokbányát tart nyilván.
A bányászattal érintett területre a Bányatörvény előírásai érvényesek.
Az MGSZ kéri a területre határozatlan ideig történő építési tilalom elrendelését.
Hulladéklerakó terület
jele: KÜ-H
A 300 méteres védőtávolságot be kell tartani. A lerakóhely ideiglenes, a végleges megoldás a Nemzeti Környezetvédelmi Programban (83/1997. (IX.26. OGY határozat) foglaltaknak megfelelően regionális lerakóhely.
Zöldterületi intézmények területei
1./ Temetők, jele: KÜ-TE
Működő temetők külterületen
belterületen 3. sz. fkl. út mellett
a) Legkisebb telekterület: meglévő területet elengedő, bővítésre nincs igény.
b) Beépítési mód: csak kiszolgáló épület építhető.
c) Legnagyobb beépítettség 3 %.
d) Építménymagasság legnagyobb értéke 6,0 m.
2./ Sportpálya, jele: KÜ-SP
a) Telek területe: 20.400 m2.
b) Beépítési mód: csak kiszolgáló épület (öltöző, lelátó) építhető.
c) Legnagyobb beépítettség 5 % lehet.
d) Legnagyobb építménymagasság 6,0 m lehet.
III. Fejezet
Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása
Beépítésre nem szánt területek
13. §
Közlekedési területek és létesítmények
(1) A közlekedési területeket is létesítményeket azok szabályozási szélességeit is védőtávolság Ja itt a Szabályozási Terv ábrázolja.
(2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
(3) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység - csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető.
(4) A Szabályozási Terven a közúti közlekedési területen jelölt övezetek:
a) KÖu - 1 jelű Gyorsforgalmi út övezet
b) KÖu - 2 jelű Földút övezet
14. §
Belterületi zöldterületek
(1) A belterületi zöldterületek szabályozását Szabályozási Terv tartalmazza.
(2) A belterületi zöldterületek funkcionális tagozódása:
1. Kkp – közpark
2. ZF – zöldfelület, köztér
3. K – kert
4. LE –ligeterdő
(3) Megengedett legnagyobb beépítettség 3 %
(4) Megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m
(5) A ligeterdő területén épület nem helyezhető el.
(6) A Béke kerti közparkban autóbusz-megálló elhelyezhető.
15. §
Erdőterületek
(1) Az erdőterületek szabályozását a Településszerkezeti Terv és a Külterületi Szabályozási Terv jelöli.
(2) Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterület kizárólag az engedélyben meghatározott célra vehető igénybe.
(3) Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint az alábbi övezetekre tagozódik:
1. Védelmi védőerdő jele: VE
2. turisztikai parkerdő jele: E
3. gazdasági erdő jele: E
(4) A védelmi célú (E-1) közhasználatra nem szánt erdők elsődleges rendeltetése:
- a felszín mozgásos területetek,
- a természetvédelemre meghatározott területek
- a lakott területek védelme.
A vasút mellett min. 18,0 m-es védőerdősáv létesítendő.
Az erdő növényállományát úgy kell kiválasztani, hogy az zajcsökkentésre alkalmas legyen, lehetőség a térségben őshonos, dekoratív növényállomány kerüljön telepítésre, melynél figyelembe kell venni a vasúti csomópontban a ráláthatóságot és a közlekedés biztonságot.
(5) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
(6) Az aktív felszínmozgásos területeket védő erdők területén figyelmeztető táblákat kell elhelyezni az emberi élet, vagy testi épség megóvása céljából.
(7) A turisztikai, azaz közhasználata szánt erdő területén a rendeltetésszerű használathoz és fenntartás az építmény elhelyezhető, 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken 5 %-os beépítettséggel.
(8) A 10 ha-t meghaladó területnagyságú gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmény elhelyezhető.
(9) Az erdőterületen külön jogszabályok keretei között elhelyezhetők:
1. a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,
2. közművek és közműpótlók (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
3. nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
4. távközlés,
5. vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
6. geodéziai, turisztikai jelek,
7. köztárgyak,
8. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
9. kutatás és az ismeretterjesztés építményei,
10. fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
11. szolgáltató, lakó- és szállásépületek, biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,
12. vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,
13. termékvezeték és műtárgyai.
(10) Az erdő területek övezeteiben 1500 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki.
16. §
Mezőgazdasági rendeltetésű területek
(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célokra felhasználni nem lehet azaz rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(3) A mezőgazdasági rendeltetésű területe a külterületnek a Szabályozási Tervet mezőgazdasági területként (MG) szabályozott része.
(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:
(5) M – 1 – szántó
(6) M - 2 – kert, kiskert
(7) M – 3 – rét, legelő
(8) M - 4 – gyümölcsös
(9) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi épületek:
1. a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozóhelyek,
2. a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
3. közművek és a közműpótló (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
4. nyomvonal jellegű vezetékek,
5. távközlés,
6. vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
7. geodéziai jelel,
8. köztárgyak, a fegyveres erők, fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
9. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
10. mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
11. biztonsági okból szükséges őrház,
12. termékvezetékek és műtárgyai,
13. komposztáló telep építményei.
(10) A mezőgazdasági rendeltetésű területen csak az OTÉK (29. §) vonatkozó előírásainak, illetve jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően építhetők.
(11) Mezőgazdasági területen lakóépület az OTÉK vonatkozó előírásainak (29. §) építhetők.
(12) Lakóépület nem helyezhető el:
1. infrastrukturális nyomvonalak védőtávolságon belül,
2. vízgazdálkodási területen,
3. talajvízszennyezésre túlérzékeny területeken,
4. védőtávolságokban.
(13) A mezőgazdasági rendeltetésű területek övezeteiben 1500 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki.
17. § (1) Mezőgazdasági major (3. sz. fkl. út mellett) jele: KÜ
KÜ-MA |
SZ |
20 |
6,0 |
6000 |
jelű övezet előírásai az alábbiak:
a) A terület megosztása esetén 6000 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki.
b) A beépítési mód: szabadonálló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke 20 % lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m.
e) Beépítés feltétele részleges közművesítettség és zárt szennyvíztároló medence létesítése.
f) Zöldterületi fedettség: minimum 60 %.
g) A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületének 20 %-át nem haladhatja meg.
h) Az épületek elhelyezésénél a 3. sz. fkl. út tengelyétől számított 50,0 m-es védőtávolságot be kell tartani, és fásítását meg kell kezdeni.
(2) Farmergazdasági területek, tanyák, jele: KÜ-TA.
A tanyák területét külterületi szabályozási terven jelöltük.
KÜ-TA |
SZ |
10 |
4,5 |
6000 |
jelű övezet előírásai az alábbiak:
a) A tanya területe 2000 m2-nél kisebb nem lehet.
b) Beépítési mód: szabadonálló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke 10 % lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m.
e) Beépítés feltétele részleges közművesítés, szennyvízelhelyezés zárt szennyvíztároló medencében.
f) Melléképületek a beépítettség 20 %-ig létesíthetők.
A fenti övezeti előírások a Jocó tanyára nem vonatkoznak. Erre a területre - a program ismeretében - részletes szabályozási tervet kell készíteni.
Lakóépületek építésének feltételei:
a) 1. Szükséges közműellátás biztosítása: egészséges ivóvíz (vezetékes ivóvíz hiányában kútvíz, ÁNTSZ minősítő állásfoglalásával)
2. Villamos energia, vezetékes, vagy helyi
3. Szennyvíz és hulladék elszállítása, vagy ártalommentes elhelyezése.
b) A gépjárművel történő megközelítés biztosítása közúton, vagy magánúton.
c) A segélykérés lehetőségének állandó biztosítása azonosítható postacím, mentők, tűzoltók számára megadott elérési útvonal biztosítása.
d) Alapfokú oktatási ellátás biztosítása (naponkénti iskolába járás).
18. §
Közműterületek, közműlétesítmények
(1) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait az MSZ 7487 szabványt, valamint a megfelelő ágazati szabályokat és előírásokat be kell tartani. A tervezett létesítmények elhelyezésénél a közművezetékekre és a műtárgyakra vonatkozó előírásokat, védőtávolságokat biztosítani kell.
(2) A meglévő és a tervezett közművezetékek és műágyak:
- vízellátás,
- szennyvízelvezetés,
- csapadékvízelvezetés,
- villamosenergia ellátás,
- vezetékes gázellátás,
- távközlés,
a) Vízellátás:
Jelenleg a 3. sz. fkl. úttól nyugatra fekvő településrész Szikszótól (SZATÉV kezelésében) a főforgalmi úttól keletre lévő Halmajtól kapja az ivóvizet. Ez 30-60 %-os arány.
Folyamatban van az egy nyomásfokozó építése, amelynek beüzemelése esetén a község ivóvízellátása Halmajról történik.
b) Szennyvízelvezetés:
A szennyvízelvezetés tervei elkészültek kiviteli terv szinten. Befogadó a szikszói szennyvíztisztító, kapacitásbővítés után. (Szikszó közigazgatási területén). A csatornahálózatra szükséges rákötni volt honvédségi lakások szennyvizeit. A szennyvízhálózat megvalósítása után gondoskodni kell az ingatlanok rákötéséről, valamit egyidejűleg az egyedi szennyvízgyűjtők szakszerű felszámolásáról.
c) Csapadékvízelvezetés:
A csapadékvízelvezetés nem megoldott. Befogadó jelenleg az Öreg Bársonyos, amely a Bársonyos öntözőcsatornába köt be.
El kell készíteni a település egységes vízrendezési tervét, s meg kell határozni a befogadót.
d) Villamosenergia ellátás:
A település ellátása 3. sz. fkl. úttal párhuzamosan haladó 20 kV-os, valamint a Rákóczi utcában lévő magasfeszültségű vezetékről történik.
e) Vezetékes gázellátás:
A településen kiépült a hálózat, gázfogadó a Kossuth L. utca végén került megvalósításra.
f) Távközlés:
Vezetékes telefonhálózatot a MATÁV üzemelteti.
A hírközlés komplex lehetősége - a távközlés, informatika, és az audiovizuális szolgáltatások (internet, videó, stb.) - azok becsült igénye és az igények kielégítésének módja szakági tanulmányterv keretében kerüljön meghatározásra.
(3) Útépítésnél a közművek egyidejű kiépítéséről, s későbbiekben az útrekonstrukciónál a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(4) A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenést és az esztétikus követelményeit figyelembe kell venni.
(5) A közmű gerincvezetéket a telken belüli feltáró utak szabályozási szélességét belül kell vezetni az optimális fásítási lehetőség biztosítása érdekében területtakarékos elrendezéssel.
(6) A vízvezeték hálózatra földfeletti tűzcsapokat kell szerelni.
IV. Fejezet
19. §
A természeti környezet védelme
(1) Levegőtisztaság-védelem
a) Az ipari létesítmény porforrásainak kibocsátása nem haladhatja meg a teljes tervezési területre érvénye „védett I.” levegőtisztaság-védelmi területi kategória vonatkozó előírásai szerinti megengedett határértéket. A kibocsátási határértékek betartásáról gondoskodni kell. Betartandó a levegő tisztaságának védelméről szóló 21/1986. (VI.2.) MT. sz. rendelkezés, a végrehajtására vonatkozó 4/1986 (VI.2.) OKHT. számú rendelet és módosításaik.
b) A szilárd burkolatokat a felporzás elkerülése érdekében a fenntartás során szükség szerint tisztítani kell.
c) Légszennyező források létesítése, üzemeltetése esetén a 21/1986. (IV:2.) MT. sz. rendelet és a 4/1986. (VI.2.) OKTH rendelkezés előírásai az érvényesek.
(2) Zaj- és rezgés elleni védelem
a) A zajterhelés határértékeknek nem a telekhatáron, hanem a védendő épületek homlokzata előtt 2 m-rel kell teljesülniük.
A betartandó határértékekre nem írható elő általánosan a 60/50 db.
Mindig az üzem környezetének építészeti és ennek függvényében zajvédelmi szempontok besorolása (mely a környezetvédelmi hatóság jogköre) a mérvadó.
b) A betartandó határértékeket 4/1984. (I.23.) EÜM rendelet mellékletei tartalmazzák.
c) A különböző gazdálkodó szervezetek és személyeknél keletkező veszélyes hulladékokat – melyek körét a módosított 102/1996. (VII. 12.) Kormányrendelet határozza meg (pl. fáradt olaj, selejtes akkumulátorok, olajos flakon, festékmaradék, stb.) - a fenti rendelet előírásai szerint kell gyűjteni, kezelni, szállítani, bejelenteni, dokumentálni.
(3) A föld védelme
a) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok, illetve a használók kötelessége.
b) A meglévő iparterületen belül az elkészült környezetvédelmi tervek alapján el kell végezni a szükséges kármentesítési munkálatokat, valamint részletes környezetvédelmi feltárások alapján kell a további munkálatok van intézkedni (belterületi major).
c) Az aktív felszínmozgásos területek védelméről védőterületi besorolással és védőerdő telepítésével is gondoskodni szükséges fokozatos rekultiváció keretében.
d) A felszínmozgásra fokozottan veszélyes kopár felületű, erózióra, deformációra érzékeny területek védelméről védőterületi besorolással is védőerdő telepítésével szükséges gondoskodni.
e) Teljes rekultivációra kijelölt területek az alábbiak:
Iparterületek, majorok
Belterületi major (Kossuth L. u.)
Külterületi major, állattartó telep (3. sz. fkl. út mellett)
Bányászattal érintett területek:
Homokbánya terülte(Külterület hrsz.: 2201, 2197)
f) A termőföld védelméről külön törvény is rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.
(4) A vizek védelme
a) Fokozottan kell védeni a község belterületén is érintő vízfolyások vízminőségét (Bársonyos).
b) A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékekre vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A felszíni vizek védelme érdekében az élővíz bevezethető szennyvíz minőségi paraméterei a módosított 3/1984. (II.7.) OVH. rendelkezés határozza meg.
c) Felszíni vizekbe, vízelvezető árokba, csapadékcsatornákba szennyvíz és egyéb szennyező anyag nem bocsátható.
d) Mélyfekvésű tőletek csak nem szennyező anyaggal tölthetők fel.
e) Lakóépület, ipari, mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények csak úgy létesíthetőek, ha az ott keletkező szennyvíz és hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított.
f) A külterületen lévő műtárgyak (törpe vízmű, honvédségi szennyvíztároló, gázfogadó, stb.) fokozottan védendők.
Külterületi vízfolyások és kisvízfolyások
a) A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni.
b) A vízfolyások partélétől számított 3-3 m fenntartási területsávot kell biztosítani felvonulás céljára.
c) A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a parti birtokost illeti a fenntartási munka gondos elvégzése után.
d) A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.
20. §
Épített környezet védelme
Műemlékvédelem, helyi védelem
A községben egy, műemlékileg védett épület található, a Rákóczi utcában lévő római katolikus templom.
A templom környezetében lévő lakó épületeket helyi védelemre javasoljuk:
129 hrsz ingatlan
131 hrsz ingatlan
132 hrsz ingatlan
133 hrsz ingatlan
134 hrsz ingatlan
valamint a mellettük lévő református templom (136 hrsz)
A 135 hrsz ingatlanon lévő épületet bontásra javasoljuk.
Műemléki környezet határa által érintett ingatlanok helyrajzi szám szerint: 38, 39, 35, 135, 136, 137.
Szabályozási Terv vonatkozó részének módosításán az 5. sz. terület jelöli a műemléki környezet határát.
V. Fejezet
21. §
Záró rendelkezések
(1) A jelen Helyi Építési Szabályzat és a mellékletét képező kül- és belterületi Szabályozási Terv a kihirdetés napján lépnek hatályba, 2000. október 31-én lépnek hatályba.
(2) A jelen Helyi Építési Szabályzat jóváhagyásával Aszaló egyszerűsített rendezési terve (Zsz.: 674/84) hatályát veszti.
(3) A belterületbe vonással és a művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési területeket a tényleges igénybevételt megelőzően átmeneti időszakban a földtörvény vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi használati módjuknak megfelelően kell művelni, hasznosítani.
(4) Jelen Hely Építési Szabályzat előírásait a hatályba lépését követően a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(5) A jelen Helyi Építési Szabályzat kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
1. melléklet
Külterületi Szabályozási Terv
2. melléklet
Belterületi Szabályozási Terv
3. melléklet
üres cím
4. melléklet
üres cím
5. melléklet
üres cím
6. melléklet
üres cím
7. melléklet
üres cím