Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2001. (I. 16.) önkormányzati rendelete

a temetőkről és a temetkezési tevékenységről

Hatályos: 2001. 01. 17- 2023. 03. 30

Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2001. (I. 16.) önkormányzati rendelete

a temetőkről és a temetkezési tevékenységről1

2001.01.17.

Cák község Önkormányzati Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 1999. évi XLIII. tv. 41. §. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a cáki temető fenntartásával és a temetkezési tevékenységgel kapcsolatosan az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések.

1. § Ezen rendelet hatálya a Kőszegszerdahely község közigazgatási területén lévő temetőjére, az ott végzett temetkezési és temető fenntartási tevékenységre terjed ki. A temető pontos helye: 048 helyrajzi szám. (A továbbiakban: temető).

2. § (1) Az Önkormányzat által fenntartott temető köztemető, abban az önkormányzat köteles az elhunyt személyre vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására nemzeti etnikai hovatartozására, a halál okára, vagy bármely más megkülönböztetésére tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemettetését.

(2) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni és ott a további temetkezést megtiltani.

(3) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárástól, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.

3. § (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a körjegyző ellenőrzi.

(2)

A temető

4. § (1) A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak iránti kegyelet igényeinek, és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítására.

(2) A temetőbejáratot, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell gondozni.

(3) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az illeszkedjen a sírtáblákhoz és sorokhoz, és ne akadályozza a közlekedést.

(4) A temetőben keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről, elhelyezéséről és kezeléséről az önkormányzat gondoskodik.

(5) A vízvételi lehetőséget vezetékes vízvezetékről leágazó kerti csap útján biztosítja.

(6) A temetőt körülkerítő kerítés jó állapotának fenntartásáról hibák kijavításáról folyamatosan gondoskodni kell.

(7) A fenntartó köteles gondoskodni, hogy a ravatalozó alkalmas legyen az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására.

A temető üzemeltetése

5. § A temető üzemeltetését a vonatkozó jogszabályokban, és e rendeletben foglaltak szerint kell ellátni.

6. § (1) Az önkormányzat:

a) meghatározza a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenység ellátásának temetői rendjét,

b) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit,

c) megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt,

d) biztosítja a ravatalozó, a technikai berendezések, tároló karbantartását és működteti azokat,

e) megőrzi a nyilvántartó könyveket,

f) tájékoztatja a temetőlátogatókat,

g) kijelöli a temetési helyeket,

h) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosság mentesítését és a hó eltakarítást,

i) összegyűjti és elszállítja a hulladékot,

j) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról,

k) összehangolja a temetéseket,

l) gondoskodik az ügyfélfogadásról.

7. § A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

8. § (1) A Körjegyzőség:

a) nyilvántartó könyvet

b) sírboltkönyvet

vezet.

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnasírhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni.

(3) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatba a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölését be kell jegyezni.

(4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(5) A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.

Temetési hely

9. § (1) A temetőt sírhelytáblákra, a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani.

(2) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell.

(3) A temetőben alkalmazott temetési helyek szélességi és hosszúsági méretét és az egymástól való távolságát a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

10. § (1) Koporsó temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó, kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

(2) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja.

(3) A sírgödör mélysége 200 cm. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön.

(4) A sírbolt (kripta) legalább kettő koporsó elhelyezését biztosító al-és felépítményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadó koporsók száma határozza meg. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával, építési engedéllyel építhető. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa jelöli ki. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.

11. § (1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke (kolumbárium), urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

(2) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában (használati idő) különböznek egymástól.

(3) Az önkormányzat - az eltemettető igénye esetén - a hamvak szétszórásához és bemosásához temetőrészt jelöl ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.

12. § (1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.

(2) A sírjel nem foglalhat el a szabályzatban meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja.

(3) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.

13. § (1) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

(2) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni.

(3) Ha a halva született magzat eltemetéséről közeli hozzátartozója gondoskodott, kérésére a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető és azon utónév is feltüntethető.

14. § (1) A sírjel vagy a sírbolt helyreállítására, felújítására az önkormányzat a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az életet és a közbiztonságos használatot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása esetén köteles felhívni.

(2) A közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedély köteles sírjel helyreállítását az önkormányzat kérelmére az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén a veszélyhelyzet hatósági úton – az önkormányzat közreműködésével – megszüntetni.

(3) A sírjel vagy a sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

15. § (1) A Körjegyzőségnek a temetőről térképet kell készítenie, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva. A temető térképét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokat legalább évenként ki kell egészíteni.

(3) A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitvatartás idejéről, a temető rendjéről.

A lezárás és a megszüntetés.

16. § (1) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón ki kell függeszteni.

(2) Lezárt sírhelytáblába koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető.

(3) Ha a lezárástól számított 25 éven sírhelyhasználati, illetőleg 10 éves urnasírhely, urnafülke használati idő eltelt, az önkormányzat az újbóli temetések lehetővé tétele céljából a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet megszüntetheti. A megszüntetést megelőzően hirdetményben, továbbá három alkalommal legalább egy országos és egy területi napilapban és a helyben szokásos módon közhírré kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább hat hónappal, a továbbiakban pedig kéthavonként történjenek.

(4) Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet újra betemetés vagy kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a terület legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.

17. § (1) Temetőt vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszüntetni.

(2) A lejárat használati idejű temetési hely kiürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3) Ha a lejárat használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Kőszegi Intézetének jelenlétében – közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatóak.

18. § (1) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

(2) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet az önkormányzat értékesítheti.

(3) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében az önkormányzat a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

19. § Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült – értékeket képező – dolgokra a hagyatéki eljárás szabályait kell alkalmazni.

Temetői munkák

20. § (1) A temetőben végzendő minden munkát – kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését – az önkormányzatnak be kell jelenteni.

(2) Az üzletszerű tevékenység során a vállalkozó köteles betartani a rendeletben meghatározott feltételeket.

(3) Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapot ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

(4) Búcsúztatás alatt a temetőben munka nem végezhető.

A temetés feltételei

21. § (1) A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl, de 96 órán belül el kell temetni, kivéve ha

a) a halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettől eltérő engedélyt adott,

b) a holttestnek az eltemetésig történő hűtése biztosított, ebben az esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.

(2) A halottat – hamvasztásos temetés esetén – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.

22. § (1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányok az önkormányzat részére történő átadása után – a szállításnál használt külső koporsóval együtt – azonnal el lehet temetni.

(2) Ha az önkormányzat az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.

23. § (1) Temetni – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet.

(2) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

24. § (1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. földbe temetéshez – a /3/ bekezdésben meghatározott kivétellel – fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.

(2) Földbe temetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely – alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza – veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag (pvc, polyetilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

25. § A kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak holttestét kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni.

26. § (1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, a körjegyző felszólítja kötelezettsége 8 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás hely szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

(4) Az elhunytat – ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni.

Urnaelhelyezés, - kiadás.

27. § (1) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni, vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(2) Urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni. Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a sírhelybe (sírboltba) temethető urnák számát a temető tulajdonosa a szabályzatban határozza meg.

(3) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

Sírnyitás

28. § (1) A sír vagy sírbolt felnyitását a (továbbiakban: sírnyitás) az ÁNTSZ Kőszegi Intézete engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.

(2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.

29. § (1) A koporsós temetésre szolgáló egyes sírhelyre sírnyitási engedéllyel – a sír megfelelő mélyítésével – további, legfeljebb kettő elhalt vagy 25 évnél régebben elhunyt holttestmaradvány rátemethető. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az ÁNTSZ Kőszegi Intézete előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Rátemetés esetén – az exhumált maradvány kivételével – biztosítani kell a temetési hely 25 éves használatát.

(2) Az elhalálozástól számított öt éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

Temetés

30. § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás mellett.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne.

(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

31. § Ha a temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az Önkormányzat gondoskodik.

32. § (1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta.

(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározása, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

(3) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

33. § (1) Halottat csak külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és erről szóló halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani.

(2) Ha a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági eljárás indult, (rendkívüli halál) az elhunyt eltemetéséhez, illetve elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítvány mellett az eljáró hatóság engedélye is szükséges.

Temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama.

34. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő):

a) egyes sírhely esetén 25 év.

b) kettős sírhely esetén az utolsó koporsós betemetés napjától számított 25 év.

c) sírbolt esetén 100 év.

d) az urnafülke és urnasírhely esetén 10 év.

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog a /3/ bekezdésben foglalt kivétellel meghosszabbítható (újraváltható). A meghosszabbítás legrövidebb időtartamára az /1/ bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(3) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha az önkormányzat bizonyítja, hogy a területet átalakítja vagy más célra kívánja felhasználni.

(4) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejárt, illetve, ha a temetési hely megszűnik.

(5) A temetési helyre vonatkozó rendezési jog a temetési helyről kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

(6) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyre kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

Díjak

35. § (1) A temetési helyek megváltási díja: 2.500,- Ft/25év/sírhely.

(2) A temetési helyek újraváltási díja: 2.500,- Ft/25év/sírhely.

A szabálysértés

36. §

Záró rendelkezés

37. § (1) Ezen rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nap lép hatályba.

(2) Ezen rendelet 24. §. (1)-(2) bek. 2002. jan. 1-én lép hatályba, a rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

1. melléklet az 1/2001. (I. 16.) önkormányzati rendelethez

1 számú melléklet

1. A temető térképen feltüntetett parcellán belüli - sorszámmal ellátott - sírhelyek méretei:

a) felnőttsírhely: 1,9x1,9 m

a) gyermeksírhely: 1,3x0,6 m

a) kettős sírhely: 1,9x1,9 m

a) urnasírhely: 1,0x1,0 m

2. A sírok közötti távolság 0,6 m.

3. A sorok közötti távolság 0,6 - 1,0 m.

1

Az önkormányzati rendeletet a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 11. §-a hatályon kívül helyezte 2023. március 31. napjával.