1. § A rendelet hatálya kiterjed a Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának kizárólagos tulajdonában lévő lakásra (továbbiakban: önkormányzati lakás).

2. § (1)² Lakás bérletére igény a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatalhoz nyújtható be illeték-, és díjfizetési kötelezettség nélkül az erre rendszeresített formanyomtatványon.

(2)³ A Bérlő és vele jogszerűen együtt költöző személyek vonatkozásában a személyes adatok kezelésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete határozza meg – külön rendeletben - a jövedelmi, vagyoni viszonyok igazolására becsatolandó iratok, igazolások, nyilatkozatok körét.

3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások hasznosítási formái:

4. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt (a továbbiakban: lakásbérleti jog) a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásra vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.

(3) A lakásbérleti jog a lakásra és a lakáshoz tartozó helyiségekre terjed ki. Amennyiben a lakáshoz kert is tartozik, azt a bérlő kizárólagosan használhatja, kivéve, ha a földterületen több lakás is épült, ebben az esetben a közös használatú helyiségek - tárolók, lépcsőház, stb. -, valamint a kerthasználat a bérlőket közösen illeti meg, ennek során egyik bérlő sem gyakorolhatja ezt a jogát a másik bérlő jogainak vagy érdekeinek megsértésével. A bérlők a közös használatú helyiségek, a kert használatában megállapodhatnak.

(4) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony létesíthető azzal a személlyel, aki

5. § (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban bocsátja a bérlő rendelkezésére.

(2)⁷ Bérbeadó jogosult a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizni.

(3)⁸

(4)⁹ Bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett – különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő – távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadó – felhívására – írásban tájékoztatja

(5)¹⁰ Bérlő a lakást rendeltetésszerűen köteles használni, azt tisztán tartani. A bérleti jogviszony alatt köteles eleget tenni a lakás használatának feltételeit szabályozó egyéb jogszabályi rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak, így különös tekintettel a helyi zajvédelmi és környezetvédelmi, közegészségügyi előírásokra

(6)¹¹ Társasházban lakó bérlő köteles a társasházi együttélést szabályozó rendelkezések előírásainak betartására. Bérlő köteles eleget tenni a közös tulajdont érintő takarítási kötelezettségének, ha a tulajdonosközösség olyan döntést hoz, hogy a takarítási feladatokat az ingatlanban ténylegesen lakó személyek látják el, a megállapításra került sorrendben.

(7)¹²

6. § A bérlő az önkormányzati tulajdonú lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének gyermekét, valamint szülőjét. Más személyek befogadásához az önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulása szükséges.

6/A. §¹³ (1) A bérlő kizárólag a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulás alapján fogadhatja be:

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó esetekben a bérbeadói hozzájárulás megadása a bérbeadó mérlegelési jogkörébe tartozik. A mérlegelés tárgyát kell képezze a lakás alapterülete. Ha a bérbeadó azt állapítja meg, hogy a befogadást követően az egy főre jutó négyzetméter kevesebb, mint 6 m² , a hozzájárulást megtagadja.

(3) Bérlőtárssá válhat az a nagykorú személy, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül a lakásba befogadhat feltéve, ha a befogadástól számított egy év óta életvitelszerűen a lakásban lakik.

(4) Bérlőtársi jogviszony létesítését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(5) Bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, ha:

(6) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére bérbe kell adni, ha

7. §¹⁴ (1) Az önkormányzati bérlakás bérlője, a lakás alapterületének 50 %-át a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával lakás céljára albérletbe adhatja.

(2) Nem adható hozzájárulás egy szobás lakás albérletbe adásához, illetve abban az esetben, ha a lakás alapterületét és az összes lakó számát tekintve az egy főre jutó alapterület nem haladja meg a 6 m²–t.

(3) A bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésével az albérleti jogviszony is megszűnik. Az albérlő az önkormányzati bérlakás bérleti jogviszonyának folytatására nem jogosult.

8. § Az önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti joga a bérbeadó hozzájárulásával és kizárólag másik lakás bérleti jogára vagy másik lakás tulajdonjogára cserélhető.

9. § (1) A bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni. A különszolgáltatások - víz, gáz, villany, csatorna, szemétszállítás, lakásbiztosítás - igénybevételére a bérlő közvetlenül köt szerződést a szolgáltatókkal.

(2) Késedelmes teljesítés esetén a bérlő a hátralék után a Ptk. szerinti hatályos késedelmi kamatot köteles fizetni.

10. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnik, ha

(2) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az önkormányzatot elhelyezési kötelezettség nem terheli, térítési díjat nem fizet.

(3)¹⁵ A polgármester és a bérlő írásbeli megállapodása alapján a bérlővel fennálló határozatlan időtartamú lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel megszüntethető. A bérbeadó a bérlő részére másik lakást ad bérbe, vagy a bérlő részére pénzbeli térítést fizet. A pénzbeli térítés összege a két lakás használati értékének különbözete. A használati érték pénzben kifejezett értéke a lakás ingatlanforgalmi szakértő által megállapított beköltözhető forgalmi értékének 20 %-a.

(4) A határozott időre szóló lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével megszűnik.

11. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondja, ha

(2) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni.

12. § (1) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

(2) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő köteles az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni az átvételkori állapotnak megfelelően. Az átvételkori állapotot a felek jegyzőkönyvben rögzítik.

13. § (1) A lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől a bérbeadó részére használati díjat köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.

(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap eltelte után a használati díj az egyébként fizetendő bérleti díj kétszerese.

14. § (1) A lakbér mértékét az Önkormányzat Képviselő-testülete határozza meg, és azt a jelen rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. Az újonnan létesülő lakások esetében a lakbér

15. § (1) Az önkormányzati lakások közül szolgálati jelleggel kell bérbe adni:

(2) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, de legfeljebb a közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszony, illetve a munkaviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.

(3) A 4. § (2) bekezdésében rögzített feltétel megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű, használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Ha a közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, vagy munkaviszony azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra jogosulttá vált, a bérlő legfeljebb a jelenlegi lakásának megfelelő másik lakás bérletére tarthat igényt, amennyiben az általa bérelt lakásra más bérlő elhelyezése érdekében szükség van.

(4) Szolgálati lakásra a kérelmező nem jogosult, ha a község közigazgatási területén lakóházzal (lakással) rendelkezik, illetőleg az egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó házastárs, élettárs rendelkezik lakóházingatlannal (lakással).

(5) Abban az esetben, ha a bérlő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa időközben a község közigazgatási területén az általa bérelt szolgálati lakással legalább azonos komfortfokozatú, műszaki állapotú és a jogos lakásigény mértékét elérő lakástulajdont szerez, mely haszonélvezeti joggal, özvegyi haszonélvezeti joggal nem terhelt, beköltözhető, köteles a tulajdonjog megszerzését követő 30 napon belül az önkormányzati lakást kiürítve, rendeltetésszerű állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. E határidőt indokolt esetben a Képviselő-testület 90 napra meghosszabbíthatja.

(6) Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet az 1. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon, az ott meghatározott mellékletekkel a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(7) A kérelem teljesítésénél előnyt jelent:

16. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő 2. számú melléklet 2. pontja szerinti, költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásokat az igénylők részére pályázat útján hasznosítja.

(2) A pályázatot a bérbeadói jogokat gyakorló írja ki a lakás beköltözhetővé válását megelőzően úgy, hogy a pályázatok benyújtására legalább 30 nap álljon rendelkezésre. A pályázatot a helyben szokásos módon kell meghirdetni. Meg kell jelölni a lakásra jellemző adatokat, a megtekintés lehetőségeit, a pályázat benyújtásának határidejét, a pályázati kiírás és a bérleti szerződés megkötésének főbb feltételeit.

(3) A megüresedett, vagy újonnan épült lakás költség alapú bérletére igényt nyújthat be a kiírt pályázat alapján díj-, és illetékmentesen, aki

17. § (1) A pályázatokról a képviselő-testület dönt a bizottsági javaslatok figyelembe vétele mellett.

(2) Amennyiben a költség alapon meghatározott lakbérű bérlakásra több, a feltételeknek megfelelő jelentkező is van, úgy a képviselő-testület döntése során előnyt élvez aki:

18. § A pályázat eredményéről valamennyi pályázót és a helyben szokásos módon a lakosságot is tájékoztatni kell. Az egyes lakások lakbérének mértéke nem hozható nyilvánosságra.

19. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott időre hozza létre, a bérleti idő maximum 5 év.

20. § A költségalapon meghatározott lakbérű lakások esetében a lakbér mértékét minden évben egy alkalommal felül kell vizsgálni, úgy, hogy a változás mértéke a bérbeadó ráfordításainak megtérülését biztosítsa.

21. § (1)¹⁸ Önkormányzati tulajdonú bérlakásra szociális helyzet alapján bérleti szerződés azzal a nagykorú személlyel köthető, aki, valamint a vele együtt költözők bármelyike nem rendelkezik saját tulajdonú lakása - ide nem értve az öröklés útján szerzett és haszonélvezeti joggal terhelt lakást -, és akinek a közös háztartásban élő családtagok jövedelmét is figyelembe véve számított 1 főre jutó nettó jövedelme a szociális vetítési alap ötszörösét nem haladja meg, valamint a kérelmező és a vele együtt költözők együttesen nem rendelkeznek vagyonnal. E rendelet alkalmazásában a jövedelem meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés a) pontját és (1a) pontját, a vagyon meghatározásánál az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontját kell alkalmazni

(2)¹⁹ Lakás bérletére igény a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatalhoz nyújtható be illeték-, és díjfizetési kötelezettség nélkül az erre foganatosított formanyomtatványon

(3)²⁰

(4)²¹

(5) Szociális helyzet alapján legfeljebb az alábbi méretű lakás adható bérbe:

22. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése határozatlan időre hozza létre.

(2) Lakásbérleti jogviszony kivételesen a felek közös megegyezése alapján határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig, de legfeljebb 5 éves időtartamra is létesíthető.

23. § A szociális bérlakások esetében a lakbér mértékét minden évben egy alkalommal felül kell vizsgálni, úgy, hogy a változás mértéke nem haladhatja meg az előző évi fogyasztói árindex mértékét.

27. § (1)²⁵ Az Önkormányzati lakás bérlőjét lakbértámogatás Csanádpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 8/2021. (XII. 1.) önkormányzati rendeletében a lakhatási támogatásra meghatározott jogosultsági feltételek fennállása esetén illeti meg.

(2) A lakbértámogatásra való jogosultság megállapítása szempontjából a lakás mérete nem haladhatja meg a 21. §. (5) bekezdésében meghatározott méretet (elismerhető lakásnagyság).

(3) Nem illeti meg lakbértámogatás azt a bérlőt, aki

27/A. § (1) Az önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeit az alábbi célokra használhatja fel:

(2) Az elidegenítésből származó bevételből le kell vonni:

27/B. §²⁸ (1) Az önkormányzati tulajdonában álló lakások értékesítése csak a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság javaslatának figyelembe vételével idegeníthető el. Az önkormányzati tulajdonú lakás vételára – ha a helyiséget az Ltv. 58. §-ában meghatározott elővásárlási jogosultja veszi meg – az értékbecslésen alapuló forgalmi érték, melyet a vevő egy összegben, az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg köteles megfizetni. Az elővásárlási jog jogosultja az ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles nyilatkozni. Amennyiben ezt elmulasztja, a helyiség kívülálló harmadik személy részére értékesíthető. Az elővásárlási jog jogosultja vételi ajánlatának megtételével egy időben igazolni köteles, hogy adó vagy adók módjára behajtandó köztartozása nem áll fenn.

(2) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítése során a vételárat ingatlanforgalmi értékbecslő által, a helyi aktuális forgalmi értéket alapul véve készített értékbecslés alapján kell megállapítani.

28. § (1) Jelen rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. március hó 31. napján lép hatályba, a kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2)²⁹

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Csanádpalota Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2002. (III. 1.) ÖR., az 1/2003. (I. 31.) ÖR., a 35/2004. (XII. 17.) ÖR. és a 44/2005. (XII. 23.) ÖR. rendelete hatályát veszti.