Kecskéd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2001. (XII. 10.) önkormányzati rendelete
KECSKÉD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK
Hatályos: 2001. 12. 10- 2023. 12. 27
2001.12.10.
A helyi építési szabályzatról
Kecskéd község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. (3) bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli el
I. Fejezet
1. § (1) Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását.
(2) A rendelet az SZ-J1 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (továbbiak SZ-J1 terv) és az SZ-J2 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (továbbiak SZ-J2 terv) című, Rp.I.189-1 munkaszámú tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.
2. § (1) A rendelet hatálya Kecskéd község közigazgatási területére terjed ki.
(2) Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és mellékletei, valamint az OTÉK rendelkezései szerint szabad.
2. § (1) A község közigazgatási területén a beépített illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonalát és a belterületi határvonalat az SZ-J1 és az SZ-J2 tervek tartalmazzák.
Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
4. § (1) A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik
a) Beépített és beépítésre szánt terület
Vegyes terület
Településközpont vegyes terület Vt
Lakóterület
Falusias lakóterület Lf
Kertvárosias lakóterület Lke
Gazdasági terület
Egyéb ipari terület Gip
Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület GipZ
Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
Különleges terület
Temető KT
Sportterület KST
b) Beépítésre nem szánt terület
Erdőterület E
Közlekedési és közműterület
Közútterület K
Közműterület Kö
Vasútterület Kök
Repülőtér Kl
Mezőgazdasági terület M
Zöldterület
Közpark Zkp
Közkert Zkk
Vízgazdálkodási terület V
Természetközeli terület Tk
5. § (1) Kötelező szabályozási elem
a) a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala
b) a belterületi határvonal
d) a területfelhasználási egységek határvonala
e) az építési övezetek határvonala
f) az építési hely határvonala
(2) A beépített tömbökben a területfelhasználási egységek közötti határvonal és az övezeti határvonal a telek mélységének irányába, az övezetekre meghatározott, a telekméretekre vonatkozó előírásoknak megfelelően, telekhatár kiigazítás és meglévő telek megosztása eltérő területfelhasználású telek kialakítása céljából az SZ-J1 terven jelölthöz képest elmozdítható.
(3) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához, kivéve a 5. § /2/ bekezdésében foglaltakat, a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.
(4) Irányadó szabályozási elem - az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
(5) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható, de a telekmegosztások iránya egyezzen meg az SZ-J terven jelölt, az irányadó szabályozási vonallal jelölt iránnyal.
A telekalakítás és beépítés általános szabályai
6. § (1) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben "K" jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára való lejegyzést és a telekhatár kiigazítást.
(2) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „SZT” jellel jelölt telekméret a terv szerint kialakítandó telekállapotot jelent.
(3) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
c) Az egymás melletti telken, az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatszélessége és utcai homlokzatmagassága1 egymáshoz képest 25%-kal térhet el.
(4) a) A lakó és vegyes területek saroktelkeire, illetve a saroktelkekkel szomszédos telekre, ha az a saroktelekkel együtt érintett a telekalakításban, az övezetre meghatározott telekalakítási paraméterek nem vonatkoznak.
b) Az a) pontbani esetben az alakuló telek (telkek) és a visszamaradó telek (telkek) legkisebb területe 400 m2 lehet.
A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
7. § (1) Az építési telken épületet elhelyezni – az építmény terepcsatlakozása felett 2,0 m magasságban, 0,5 m-nél nem nagyobb kiállású eresz kivételével – az építési helyen belül lehet, kivéve a gazdasági területek telkeit, ahol a porta épület, legfeljebb 150 m2-nyi alapterületi kiterjedéssel, a telekhatárra is építhető.
(2) Ha az építési hely határvonala meglévő épületet vág ketté, az épület felújítható, jó karban tartható, de bővítése, toldalékolása csak az építési helyen belül lehetséges.
(3) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv tartalmazza.
(4) Amennyiben a SZ-J1 terv egyes tömbökben nem tartalmaz építési hely határvonalat, úgy az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal- és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(5) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek homlokzatainak egymás közötti távolsága nem lehet kevesebb az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságnál.
(6) Az elsődleges használatot jelentő épületek és egyéb épületek - az állattartó épületek kivételével - közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva vagy - állattartó épületek esetén a védőtávolságokra is figyelemmel -, legalább 3,0 m-es távolság tartásával építhetők.
(7) Amennyiben a SZ-J1 terv vagy az övezeti előírás építési vonalat határoz meg, arra a fő funkciót hordozó épület homlokzatának - akárcsak részben - illeszkednie kell.
(10) Új területfelhasználású vagy tömbfeltárással kialakuló új beépítésű területeken, mivel a felszínközelben, vagy a felszínen szervesanyagban gazdag, alapozásra kedvezőtlen üledékek lehetnek, a beépítés feltételeinek tisztázására talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni.
(11) A rendelet hatálya alá tartozó területen szélerőmű nem létesíthető.
- a római katolikus templom (18 hrsz)
- Kálvária szoborcsoport (Fő u.)
b) A műemléki környezet határát az 1. melléklet tartalmazza.
c) A műemléki védelem alatt álló és a műemléki környezetbe tartozó területeken a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályban meghatározottakat figyelembe kell venni.
(2) Régészeti értékek
a) A közigazgatási területen bárhol kerülhetnek elő régészeti leletek.
b) Régészeti értékek előkerülése esetén a hatályos2 jogszabályok szerint kell eljárni.
c) A földmunkával járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, amennyiben ez nem lehetséges a beruházás megkezdése előtt megelőző régészeti feltárást kell végezni.
(3) Helyi védelem
a) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények és zöldfelületek felsorolását a
3. melléklet tartalmazza.
b) A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél:
1. A védett épületek jellegzetes tömegét, formáját, eredeti arányaiban kell fenntartani. Bővítés csak úgy végezhető, ha a meglévő és az új épülettömegek arányai, formái, anyaghasználata illeszkednek egymáshoz.
2. A védett épületnek a közterületről látható homlokzatán – amennyiben az az eredeti állapotot őrzi – nem változtatható meg:
a) a homlokzat felületképzése
b) a homlokzat vízszintes és függőleges tagoló elemei
c) a nyílászárók elhelyezése, mérete és formája, keretezése, jellegzetes szerkezete, anyaga, az ablakok osztása
3. Az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak - valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők
a) A helyi védelem alatt álló épületek közterületről látható homlokzatán a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben igazoltan az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.
b) Tetőtéri ablak csak a tetőhéjazat síkjában alakítható ki. A közterületről hangsúlyos látványként megjelenő véghomlokzaton tetőtéri ablak nem alakítható ki.
c) A tetőzet héjazata hagyományos típusú agyag cseréptető lehet.
d) A védett épület közterületről látható homlokzatán kereskedelmi célú reklám, légkondicionáló berendezés, parabolaantenna nem helyezhető
e) Helyi védett építményre bontási engedély kiadása csak rendkívül indokolt esetben részletes felmérési- és fotódokumentáció készítése, valamint a helyi védelem feloldása után lehetséges
f) A helyi védelem alatt álló építmény 15 méter sugarú környezetébe eső terület helyi védelem környezetének minősül.
g) A helyi védelem környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek az elhelyezése
h) A védett zöldfelületeket meg kell tartani, fejlesztésükre tervet kell készíteni.
9. § (1) Vízvédelmi besorolás:
a) Felszíni víz: általános védettségi kategória
b) Felszín alatti víz: érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület
(2) Felszíni szennyeződésérzékenységi besorolás: felszíni szennyeződésre érzékeny terület3.
(4) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:
- fák, bokrok 100 pollen/m3
- fűfélék 30 pollen/m3.
(5) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely (hulladékudvar kivételével) nem alakítható ki. A törmeléklerakó ellenőrzött kezeléséről gondoskodni kell.
(6) A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.
(7) A kommunális és egyéb szennyvizeket a szükséges mértékű előtisztítás után a csatornahálózatba kell vezetni.
(8) Kecskéd község a nitrátérzékeny területen lévő települések közé tartozik. A nitrátérzékeny területekre vonatkozó előírásokat külön jogszabály4 tartalmazza.
(9) A település teljes közigazgatási területe a tatabányai vízbázis védőterületén van, ezért a növényvédőszerek tárolására szolgáló építmények engedélyezésénél a külön jogszabály5 előírásai szerint kell eljárni.
9. § (1) a) Természetvédelmi szempontú kijelöléssel érintett területek a nemzeti ökológiai hálózat részeként az SZ-J terveken jelölt kiterjedéssel:
aa) ökológiai folyosó zónaként az Által-ér melletti területek
ab) pufferzónaként a repülőtér területe és a Majki patak menti területek.
Az ökológiai folyosó és a pufferzóna övezeti besorolását az SZ-J2 terv tartalmazza.
11. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.
(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmények jellegének megfelelően kell kialakítani.
(4) Az új utcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.
(5) Az SZ-J1 terven jelölt kötelező teleken belüli fásítás területén a meglévő növényzetet a telekalakítás, beépítés során meg kell tartani, a jelölt helyeken takarófásítást kell létrehozni. A védőfásítás háromszintű növényzetből álljon – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – , tömör zárású legyen. A fásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajok alkossák. Az elültetésre kerülő növényzet minimális mérete:
- lombosfa: 2xi 12/14
- fenyő: 60/80
- cserje: 40/60
A zöldfelületbe allergiát okozó növény nem ültethető.
Védőtávolságok, védőterületek
12. § (1) A település védendő területének védőterülete az annak határától számított 1000 m széles területsáv. A védőterületen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló épület, épületcsoport csak a beruházó által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.
(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten
a) 400 kV-os vezeték: 28,0-28,0m
b) 20 kV-os vezeték: 5,0 – 5,0 m
(3) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
- nagyközépnyomású gázvezeték: 9,0 – 9,0 m
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos6 jogszabályok tartalmazzák.
(4) Az Által ér és az Oroszlány-Kecskédi vízfolyás parti sávja a partvonalak mentén húzódó területsáv, melynek mérete 6,0-6,0 m.
A Rétaljai vízfolyás, a Hársdűlői árok, a Majki patak, a Malom ág parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelynek mérete 3,0-3,0 m.
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos7 jogszabályok tartalmazzák.
(5) A temető védőterülete a telekhatárától számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény (pl. vendéglátóhely) nem építhető.
(6) Az oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterülete a telekhatárától mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
(7)
(8)
(9) A SZ-J2 terven repülőtér miatti magassági korlátozással érintett terület jellel megjelölt területen a kifutópálya küszöbpontjától mért 150 m távolságú ponttól indulóan, vízszintes értelemben a pályatengelytől 15-15°-os szögű egyenessel határolt, a ponttól 2%-os emelkedésű sík fölé 15 km távolságig építmény nem nyúlhat. Az oldalsáv szabadon tartásának biztosítására a kifutópályák tengelyétől indított 1%-os emelkedésű síkon felül építmény nem nyúlhat.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Az övezeti jel értelmezése
Sajátos használat szerinti területfelhasználás |
Beépítési mód |
Megengedett legnagyobb beépítettség % |
Legkisebb kötelező zöldfelület % |
Kizárólagos funkció |
Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) |
Kialakítható legkisebb telekmélység (m) |
Kialakítható legkisebb telekterület (m2) |
|
|
|
|
O oldalhatáron álló beépítési mód
Sz szabadon álló beépítési mód
K kialakult
SZT SZJ1 terv szerint kialakítandó
14. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:
- kertvárosias lakóterület: Lke
- falusias lakóterület: Lf
(2) Telekméretek
A lakóterületen a kialakítható telek megengedett átlagos legkisebb szélessége, amennyiben az SZ-J1 terv övezeti jele külön nem jelöli 14,0 m.
A beépült, vagy kialakult telekosztású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását. Amennyiben a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek és a visszamaradó telek területe eléri, vagy meghaladja az övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterületi mértéket, de változatlanul hagyja a telekszélességet, a telekmegosztás engedélyezhető. Új utca nyitásakor nem.
(3) a) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető
Fő funkciójú épületként
aa) egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület
ab) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó létesítmény mindezeken túl az Lke* jelű övezetekben vendéglátó létesítmény: cukrászda és étterem.
ac) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a falusias lakóterület többi lakótömbjében szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb, egy lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) épület
Egyéb épületként
ad) lakó, kereskedelmi, vendéglátó funkciót kiegészítő gépjármű- és egyéb tároló
ae) állattartó épület - külön rendelet szerint
af) kisipari műhely
b) A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető
Fő funkciójú épületként
ba) egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület
bb) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi létesítmény
Egyéb épületként
bc) a lakó, kereskedelmi funkciót kiegészítő gépjármű- és kertiszerszám tároló.
(4) A telkek beépítésének szabályai
a) A telkeken egyéb épület csak fő funkciójú épület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhetők.
b) A (3) ac. pontjában felsorolt létesítmények önállóan (lakóház építése nélkül) csak azokon a telkeken építhetők, amelyek gyűjtőutak mentén helyezkednek el.
A lakóterület egyéb tömbjeiben kisipari, kisüzemi létesítmény csak lakóépület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhető.
c) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak a fő funkciójú épületek építhetők.
Egyéb építmény - kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait- az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető, az OTÉK 31. § /4/ bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.
d) Ha a gépkocsi tárolót az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10 m-en belül építik, akkor azt a fő funkciójú épülettel megegyező utcai homlokzatvonalra kell építeni, homlokzatukat formailag össze kell kapcsolni. Ez esetben a gépkocsi tároló csak magastetős lehet, falazatának, héjalásának külső megjelenése a főépületéhez hasonló legyen.
e) Oldalhatáron álló beépítésnél a 20,0 m-nél keskenyebb telken az épületeket az építési hely beépítési határára, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságra kell elhelyezni.
A 20,0 m-t elérő, vagy azt meghaladó szélességű telkeken az épületek az építési helyen belül – az f. pontra is figyelemmel – tetszőlegesen elhelyezhetők. Ebben az esetben is a melléképületeket a főépület oldalkerti építési vonalára kell építeni.
f) Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is. Három egymás melletti lakótelek beépítésénél az előkerti határvonaltól az építési vonal legfeljebb 3,0 m-re a telek belseje felé egységesen elmozdítható. kivéve ató melletti belső telkeket
g) Az oldalhatáron álló építési hely - beépítetlen tömbben - K-NY-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron áll, kivéve, ha a SZ-J1/1 terv másként jelöli. Már többnyire beépült tömbben, az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal.
h) Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli, vagy a rendelet másként nem rendelkezik:
|
beépített tömbben |
beépítetlen tömbben, vagy legalább három egymás melletti beépítetlen teleknél |
előkert |
kialakult |
5,0 m |
oldalkert |
6,0 m (4,0 m**) |
6,0 m |
hátsókert |
6,0 m (4,0 m*) |
6,0 m (4,0 m*) |
*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
** amennyiben a telekszélesség 14,0 m, vagy annál kisebb.
A 201/38 hrsz-ú telek építési helyének előkerti határa 1,0m.
i) Saroktelken az épületeket közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.
j) Az oldalhatáron álló beépítésű lakótömbökben igény szerint ikresen is lehet a 2-2 szomszédos telket beépíteni, ha a két telek szélessége külön-külön nem nagyobb, mint a tömbbeli átlagos telekszélesség. Ikres beépítési mód esetén az épületeket a közös oldalhatárra kell építeni oly módon, hogy az épületek külsőleg egy épület képét mutassák.
(5) Közműellátás
A kertvárosias lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közüzem villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvíz vezetékkel
- közműves szennyvízvezetékkel
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal
(6) Környezetvédelem
A kertvárosias lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi előírások
a) zajvédelem: lakóterület laza beépítéssel
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
b) kötelező szennyvízcsatorna rákötés
15. § (1) A gazdasági terület felosztása a sajátos használat szerint
a) jelentős mértékű, zavaró hatású ipari terület Gipz
b) egyéb ipari terület Gip
c) kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
(2) Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület
a) AGipz övezetben állattartó és mezőgazdasági termelő, tároló épületek építhetők.
aa) Építménymagasság
Megengedett legnagyobb építménymagasság 10,0 m azzal, hogy a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges technológiai építmények legfeljebb 30,0 m építménymagassággal a megengedett legnagyobb beépíthetőség 10%-ának mértékéig építhetők.
Építmény tényleges építménymagasságánál közelebb a telekhatárhoz nem épülhet.
ab) Az építési hely határai
- a közterülettel határos telekhatárok mentén: 10,0 m
- az eltérő felhasználású területek felől: 10,0 m
- az azonos területfelhasználású telkek között az oldalkert 6,0 m, a hátsókert 6,0 m.
ac) Az ipari terület telkeit el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- legalább saját ktúról táplált ivóvízvezetékkel
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
ad) Az ipari terület környezetvédelmi előírásai:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
- kötelező hulladékelszállítás
- kötelező szennyvízelbánás
ae) Az ipari terület Sz-J1 terven jelölt területein az épületek építésével egyidőben legalább 8,0 m széles takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás háromszintű növényzetből álljon – alacson cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – tömör zárású legyen. A fásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajok alkossák.
Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.
Az elültetésre kerülő növényzet minimális mérete:
- lombosfa: 2xi 12/14
- fenyő: 60/80
- cserje: 40/60
A zöldterületbe allergiát okozó növény nem ültethető.
(3) A kereskedelmi szolgáltató területen (KG) nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek építhetők az OTÉK
19. § (2) bekezdésének megfelelően.
a) Az építési hely határai
- a közterülettel határos telekhatárok mentén: 20,0 m
- az eltérő felhasználású területek felől: 20,0 m
- az azonos területfelhasználású telkek között az oldalkert 6,0 m, ahátsókert 6,0 m.
b) A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel
- közüzemi szennyvízvezetékkel
- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
c) A kereskedelmi, szolgáltató terület környezetvédelmi előírásai:
- zajvédelmi besorolás: iparterület
- kötelező hulladékszállítás
- kötelező rákötés a szennyvízcsatronára.
d) A kereskedelmi, szolgáltató terület SZ-J1 terven jelölt területein az épületek építésével egyidőben legalább 8,0 m széles takarő-védőfásítás háromszintű növényzetből álljon – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – tömör zárású legyen. A fásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajok alkossák. A kereskedelmi szolgáltató telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.
16. § (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:
- településközpont vegyes terület VT
(2) A településközpont vegyes területen telkenként egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló fő funkciójú épület építhető.
Az egyes épületen belüli önálló rendeltetési egységek funkciója
- lakó
- kereskedelemi, szolgáltatási, vendéglátási, szálláshelyszolgáltatási
- igazgatási
- oktatási
- egészségügyi
- szociális
- sport
lehet.
Az építési hely határai
előkert: kialakult
oldalkert: 4,0 m
hátsókert: 6,0 m.
(3) A vegyes terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közüzemi villamosenergia vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közműves szennyvízvezetékkel
- a csapadékvíz elvezetését biztosító nyílt árokkal.
(4) A vegyes területre vonatkozó környezetvédelmi előírások
a) zajvédelem: lakó és intézményterület tömör, városias beépítéssel
üzemi zaj megengedett értéke: nappal: 55 dB/A
éjjel: 45 dB/A
b) kötelező hulladékelszállítás
c) kötelező szennyvízrákötés
17. § (1) A különleges terület felosztása a sajátos használat szerint:
- Temető T
- Sportterület ST
(2) A temetői területen ravatalozó, temetői fenntartó épületek, sírkert építhető, alakítható ki.
(3) A sportterületen az alapvető települési igényeket kielégítő sportpálya, játszótér létesíthető, kiszolgáló, szociális épületek építhetők. Az építési hely határai: SZ-J1/1 terv szerint.
(4) A különleges terület telkeit az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi elektromos vezetékkel
- közműves ivóvízvezetékkel
- közműves szennyvízvezetékkel
a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
(5) A különleges területre vonatkozó környezetvédelmi előírások
a) zajvédelem
lakó és intézményterület laza beépítéssel
üzemi zaj megengedett értéke: nappal: 50 dB/A
éjjel: 40 dB/A
b) kötelező hulladékelszállítás
c) kötelező szennyvízcsatorna rákötés
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
19. § (1) A zöldterületbe a közparkok és a közkertek taroznak.
(2) A zöldterület legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel be kell ültetni, s megfelelő módon fenntartani.
(3) A játszótér (JT), fásított tér (FT) megnevezésű közparkokban épület nem építhető, csak a terület rendeltetésének megfelelő melléképítmények helyezhetők el.
(4) A funkció megnevezése nélküli közparkként (KP) jelölt terület az egész település lakóinak zöldfelületi ellátását szolgálja.
A területen az OTÉK 27. § /4/ bekezdése szerinti építmények az /5/ bekezdésnek megfelelően elhelyezhetők.
Az építési hely határai: a telekhatároktól mért 10,0-10,0 m.
20. § (1) Általános mezőgazdasági övezet az SZJ-2 terven Má jellel jelölt terület.
a) Az övezetben birtokközpont alakítható ki.
b) Állattartó épület építésének szabályai a birtokközpontban
ba) lakó, vegyes és különleges – kivéve a bánya területet - területek határának 50m-es sávjában állattartó épület legfeljebb 10m2 nettó alapterülettel és 30m3 térfogattal építhető
bb) lakó, vegyes és különleges területek határának 50m-500m-ig terjedő sávjában állattartó épület legfeljebb 250m2 nettó alapterülettel és 750m3 térfogattal építhető
bc) lakó, vegyes és különleges területek határának 500m-es sávján kívül állattartó épület méretkorlátozás nélkül, az egyéb jogszabályokban meghatározott korlátokkal és feltételekkel építhető.
beépítési mód: szabadonálló
megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
az építési hely határai: a telekhatároktól 10,0 m
d) Az övezetben a birtokközpont telkén kívül épület nem építhető.
(2) Kertes mezőgazdasági övezet az SZ-J2 terven Mk jellel jelölt terület.
a) Az övezetben telkenként az egy telek műveléséhez, az ott termelt termény tárolásához szükséges egy gazdasági épület építhető.
b) A beépítés szabályai:
beépítési mód: oldalhatáron álló
megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,0 m
az építési hely határai:
előkert: 6,0 m
oldalkert: 4,0 m
hátsókert: 6,0 m
(3) MáG jelű gazdálkodási övezet
Az övezetben a növénytermesztés, állattenyésztés gazdasági épületei és lakóépület helyezhetők el.
A beépítés szabályai:
beépítési mód: szabadonálló
megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
az építési hely határai: a telekhatároktól 10,0 m
21. § (1) Erdőterület a 1500 m2-nél nagyobb területű, a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J1 és az SZ-J2 terven. E jellel jelölt terület.
(2) Övezetek (nem minden esetben egyeznek meg az erdőtervi besorolásokkal
a) Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők övezete: EG
Az övezetben épület nem építhető.
b) Elsődlegesen védelmi célú erdők övezete: EV
Az övezetben épület nem építhető, közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.
c) Elsődlegesen egészségügyi-szociális, turisztikai erdők övezete: EE
Az övezetben erdei melléképítmények helyezhetők el.
22. § (1) Vízgazdálkodási terület: V. A területbe a vízfolyások medre és partja tartozik.
A területen csak a vízügyi jogszabályokban megengedett építmények helyezhetők el.
23. § (1) A közlekedési területek az SZJ-1 és SZJ-2 terven K jellel jelölt közforgalmú utak területe, a Kök jellel jelölt vasút területe és a KI jellel jelölt repülőtér területe.
(2) A közútterületek szabályozási szélességét az SZ-J1 és SZ-J2 jelű tervek tartalmazzák.
a) Az SZ-J1, SZ-J2 tervlapokon K jellel ellátott közforgalmi utak a területfelhasználásban betöltött szerepük szerint az alábbi kategóriákba tartoznak.
- országos mellékút KM
- települési mellékút KTE
- helyi gyűjtőút KGY
- kiszolgáló út K
- gyalogos út KGYA
- kerékpárút Köu+Kp
- kiszolgáló úti kerékpáros nyomvonal Köu+Kp
b) A közlekedési területek szabályozási szélessége „K” jellel jelölt utak szabályozási szélessége meglévő, megmaradó, számadattal jelölt új, vagy megváltozott szabályozási szélességű utak szabályozási szélességét az SZ-J1 és SZ-J2 terven jelöltnek megfelelően kell kialakítani.
- Közforgalmi utak területén kizárólag a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények helyezhetők el.
c) Az országos közutak és országos közforgalmú vasútvonalak védőterületére vonatkozó előírásokat külön jogszabályok8 rögzítik.
(3) A közforgalmi utak területén a mintakeresztszelvények elnevezésű tervlapoknak megfelelő, vagy azzal egyenértékűnek tekinthető útépítési alapokat kell kialakítani.
(4) Helyi parkolás
a) A helyi parkolásról szóló előírásokat a rendelet hatálya alá eső területeken az azt érintő engedélyezési eljárásban alkalmazni kell.
b) A településközpont vegyes terület besorolású területen lévő közintézményekhez közparkolók alakíthatók ki.
(5) A repülőtér területén kizárólag a légi közlekedést kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
a) A repülőtér közúti feltárása csak a 017 hrsz út K-Ny-i szakaszának vonalán kialakítandó közút felől lehetséges
b) Az épületek építménymagassága akkora lehet, hogy az ne zavarja a légi közlekedést, de legfeljebb 4,0 m, kivéve a légi forgalmi irányítást szolgáló technikai építményeket.
(6) A mezőgazdasági területeken köz- és magánutak az SZ-J2 terven nem jelölt helyeken is kialakíthatók.
24. § (1) Közműterületek a Kö jellel jelzett területek. A telket, területet igénylő közmű építmények számára az SZ-J terveken jelölt közműterületeket biztosítani kell.
(2) A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
föld alatt: ivóvíz vezeték
szennyvíz vezeték
gázvezeték
távbeszélő födkábel
föld felett: villamos energia vezeték
telefon vezeték
kábel TV vezeték
nyílt csapadékvíz elvezető árok
II. Fejezet
Az építési előírások érvényessége
25. § (1) Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
Régészeti lelőhelyek:
0157/3 hrsz
040/7-11 hrsz – Tó-dülő
Helyi védett értékek:
Építmények:
a Mária kápolna
általános iskola (16 hrsz)
lakóépület (351 hrsz)
lakóépület (353 hrsz)
kőhíd (a Malomágon)
szobor (282/3 hrsz)
Zöldfelületek
A Fő utca a Vasút utca és az Óvoda utca növényzete