Dombegyház Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2001. (IX. 4.) önkormányzati rendelete
a környezet védelméről, a közterületek használatáról és az állattartásról
Hatályos: 2001. 09. 04- 2012. 03. 30
Dombegyház Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2001. (IX. 4.) önkormányzati rendelete
a környezet védelméről, a közterületek használatáról és az állattartásról
2001.09.04.
Dombegyház Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. §. (1) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján Dombegyház Nagyközség tiszta és esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében az alábbi rendelet alkotja:
(1) Alapfogalmak:
a) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb.) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helységek és a hozzájuk tartozó területek – valamint a közterületek tisztán tartása.
b) Települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység: a települési szilárd hulladék kezelése, ártalmatlanítása és hasznosítása.
c) Közterületek az ingatlan nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földterület (közút, járda, tér, közpark) továbbá a település közhasználatú zöld területe.
d) Hulladék bármely, a 2000. évi XLIII. tv-ben meghatározott kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy, vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.
e) Veszélyes hulladék a 2000. évi XLIII. tv-ben felsorolt tulajdonságok közül egyel vagy többel rendelkező, ill. ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészséggel környezetre kockázatot jelentő hulladék.
f) Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, ill. háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű azzal együtt kezelhető más hulladék.
g) Folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton ill. szennyvíztisztító telepen keresztül.
h) Köztisztasági szolgáltatás: megbízás, ill. megrendelés alapján a köztér tisztán tartása, a települési szilárd hulladék kezelése.
i) Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, ill. pormentesítése.
j) Kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakó helyre való elszállítása.
k) Ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladéknak a kijelölt lerakóhelyeken, ill. létesítményben történő hasznosítás nélküli elhelyezése.
(2) A rendelet hatálya kiterjed:
a) Az élő szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére.
b) Az e rendeletben meghatározottak szerint a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető ill. szennyező tevékenységre.
c) Azokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik az
a) pont szerinti környezettel kapcsolatban jogokkal rendelkeznek, ill. akiket vagy amelyeket kötelezettségek terhelnek.
d) Akik, vagy amelyek a b) szerinti tevékenységet folytatnak (környezet használók).
(2) E rendeletet kell alkalmazni:
a) A települési szilárd és folyékony hulladékkal a háztartási hulladékkal, azok kezelésével és ártalmatlanításával, a közterület tisztán tartásával, a köztisztasági szolgáltatással összefüggő tevékenységre.
b) A közterület rendjével, környezeti tisztaságával kapcsolatos tevékenységre (csapadékvíz elvezetés, zöldterület gazdálkodás, - fenntartás és – karbantartás)
c) A környezet károsodás csökkentésének településre vonatkozó feladataira.
(3) Dombegyház Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete helyi környezetvédelmi alapot hoz létre, amelynek nagyságát a költségvetési rendeletében határozza meg. A környezetvédelmi alap felhasználásáról évente a képviselő-testület dönt.
(4) A helyi környezetvédelmi alapot a települési környezet tisztán tartása, szépítésére, az esztétikus környezet kialakítására fordított költségek kiegészítésére kell felhasználni. A támogatás elnyerésére pályázatot kell benyújtani. A pályázati támogatás feltételei külön rendelet határozza meg.
Az ingatlanok és közterületek tisztántartása
(1) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, az ingatlan használója (haszonélvező, használó, bérlő, albérlő szívességi használó) ha erre más jogszabály, vagy a tulajdonossal kötött megállapodás kötelezi, köteles gondoskodni az ingatlanok tisztántartásáról.
(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni
a) A ház vagy a telek előtti járdaszakasz és a zöld sáv teljes területének tisztántartásáról, kaszálásáról,
b) A csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.
(3) Az intézmények, szórakozóhelyek, vendéglátó egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdaszakasz tisztántartása, hó és síkosság mentesítése, mind nyitvatartási időben, mind azon túl a használó ill. a létesítményt üzemeltető kötelessége.
(4) A gondozatlan járdaszakasz vagy nyílt árok tisztítását az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére is elvégezheti.
(5) Az önkormányzat az árok tisztításából származó földet bejelentésre elszállítja.
A közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmények esetében:
(2) a) belterületen lévő váróhelyiségek, várakozó helyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel, vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat,
b) külterületen lévő autóbusz megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a rendszeres tisztántartásról, továbbá az ott keletkezett hulladékok eltávolításáról gondoskodni.
4. § (1) Közterületen szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított szeméttárolóban szabad elhelyezni.
(2) A szeméttároló kihelyezése és rendszeres ürítése – a (3) bekezdés kivételével – az önkormányzat feladata.
(3) A 2. §. (3) bekezdésében meghatározott esetekben a szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztántartása az üzemeltető feladata.
Az ingatlan tulajdonosok feladata az ingatlanokkal kapcsolatban
(1) A község területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat megművelni, ill. rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadon élő bokortól megtisztítani.
(2) Az ingatlan tulajdonosa – ahol lehetőség van rá – köteles gondoskodni az ingatlana előtti közterület füvesítéséről, parkosításáról.
(3) A község területén működő kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmények külső és belső nagytakarítását (a környezetük rendezését) az üzemeltetők kötelesek minden év április 30-ig elvégezni, rendben tartásukról pedig folyamatosan gondoskodni. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek (előtető, porta, ernyőszerkezetek, cégtábla stb.) karbantartásáról gondoskodni.
(4) A kereskedelmi, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmények üzemeltető a kirakatot kötelesek tisztán tartani és az üzlet profiljának, jellegének megfelelően áru bemutatására használni.
6. § (1) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben meghatározottak szerint közszemlére tett névjegyzékek, értesítők, valamint az egyéb röplapok terjesztői kötelesek röplapok szétszóródásával keletkező hulladék eltakarításáról gondoskodni.
(2) Hirdetményt, plakátot kizárólag a község hirdetőtábláján lehet elhelyezni.
(3) Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblákon, falfelületeken elhelyezte, illetve elhelyeztette. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, költségére az önkormányzat végezteti el a plakátok eltávolítását.
III. Fejezet
A települési hulladék kezelése és elszállítása
(1) Az önkormányzat illetékességi területén a települési hulladék szakhatósági előírásoknak megfelelően történő tárolása és elszállítása kötelező.
(2) A háztartási szilárd hulladék elszállításnak és elhelyezésének szabályaira a „Nagyközségi kommunális szilárd hulladék lerakó telep működésének rendjéről, a szemétszállítás kötelező igénybevételéről és díjáról szóló 9/1997. (IV. 29.) Dkt. számú rendelet előírásai az irányadók.
(3) Az önkormányzat évente a lakosság igénye szerint lomtalanítást tart.
A folyékony hulladék kezelése és elszállítása
(1) Az ingatlanon keletkező folyékony hulladékot a tulajdonos az ingatlanon belül és az építési hatóság által engedélyezett, vízzáró közműpótló berendezésben köteles gyűjteni oly módon, hogy az ne idézzen elő talaj-vagy talajvízszennyezést.
(2) A települési folyékony hulladék elszállításáról és elhelyezéséről az ingatlan tulajdonosa – az ilyen szolgáltatást végző vállalkozó igénybevétele útján, szükség szerinti időközönként – köteles gondoskodni.
(3) A település folyékony hulladék szippantásáért, elszállításáért és elhelyezéséért az ingatlan tulajdonosa köteles a díjat a szolgáltató részére megfizetni.
IV. Fejezet
9. § (1) A közterületen anyagot lerakni, tárolni, közterületet elfoglalni, illetve a rendeltetésétől eltérő módon használni csak engedély – ennek keretei között – alapján lehet.
(2) A közterület használati engedély kiadásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezések, felszerelési tárgyak, fák, növények szabadon maradjanak, és ne rongálódjanak. A kiadott engedélyben meg kell határozni az esetleges helyreállítás módját, idejét, és a költségviselési kötelezettséget, beleértve a környezetszennyezés megszüntetését is.
(3) A közterületek, sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos!
(4) A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett az említett területeken a szemetet, hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, kiengedni vagy eldobni nem szabad.
A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos szabályok
10. § (1) Közterület használati engedély szükséges:
a.) az ingatlan-nyilvántartásában közterületként nyilvántartott belterületi, továbbá
b.) belterületi földrészletek, illetve építmények közhasználatra átadott részeinek rendeltetésétől eltérő használathoz.
(2) a közterület használat engedélyezésével kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatot a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
(3) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni.
a) közterületre 2 méter magasság fölött 1 méteren túl benyúló előtető, ernyőszerkezet, fényreklám, cég-, és címtábla elhelyezéséhez,
b) árusító és egyéb pavilon elhelyezéséhez
c) önálló hirdető berendezés és köztárgyak (figyelmeztető, tájékoztató táblák, padok, stb.) elhelyezéséhez
d) alkalmi és mozgóárusításra,
e) film- és televízió felvétel céljára,
f) vendéglátóipari-előkert létesítéséhez,
g) kiállítás, alkalmi vásár, továbbá mutatványos tevékenység céljára történő igénybevételéhez,
h) közhasználatra még át nem adott közterületek ideiglenes hasznosításához.
(4) A közterület-használat ideiglenes jelleggel, maximum 2 évre engedélyezhető. Az engedélykorlátozás nélkül – de alkalmanként csak 2 évre meghosszabbítható.
(5) A közterület használatáért fizetendő díj mértéke 50.-Ft/m2/hó, amelyet a kért használati idő tartamára előre egy összegben kell megfizetni. A díj befizetése előtt a közterület használatát engedélyező határozat nem adható ki.
11. § (1) Szórakozóhely, vendéglátó ipari egység, kereskedelmi üzlethelyiség, kerthelyiség és más elárusítóhely előtti járdaszakaszon és közterületen, a szeszesital fogyasztása tilos.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a rendezvények idejére, területére.
(1) Zaj- és rezgés elleni védelemre vonatkozóan a környezet általános védelméről szóló 1995. évi LIII. tv. 31. §.-ában foglaltak az irányadóak.
(2) Új üzemek telepítése, a meglévők bővítése, jelentős – családi házi méretet meghaladó – építési munka megkezdése előtt köteles az építtető környezeti zajvizsgálatot végeztetni, ha valószínűsíthető, hogy a végzendő tevékenység a zajterhelési határértékeket meghaladja. Építési engedélyt csak olyan létesítményekre lehet kiadni, ahol már a tervezés során gondoskodnak a megfelelő zajvédelemről.
(3) Zajvédelmi szempontból fokozottan védett területekké kell nyilvánítani azokat a zöldterületeket, védett természeti területeket, ahol ezt a lakosság vagy környezet fokozott védelme szükségessé teszi.
Az önkormányzat ennek érdekében az alábbi intézkedéseket teheti:
a) közúti gépjárműforgalom korlátozása (sebességkorlátozás, gépjárműfajták kitiltása)
b) zajt okozó ipari létesítmények telepítésének, illetve működésének a megtiltása, vagy korlátozása,
c) zajt okozó közszolgáltatás biztosító berendezések (pl. transzformátorok, hőközpontok, klímaberendezések) zajcsökkentését biztosító tervezési követelmények előírása,
d) szórakoztató intézmények zajos tevékenységének korlátozása (időben korlátozás)
V. Fejezet
(1) a) Zöldterület minden olyan közterület, amelyet növényi kultúra borít (gyep, bokor, fa)
b) Parkosított terület az a zöldterület, amelynek növénnyel történő betelepítése tervszerűen történt és rendszeresen gondozott:
c) Játszótér az a közterület, amelyen 14 éven aluli gyermekek részére játszószerek vannak elhelyezve (homokozó, hinta, stb.)
d) Dombegyház Nagyközség parkosított területei:
-Művelődési Ház előtti park területe
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területeket a nagyközség lakossága díjmentesen, általában korlátozás nélkül használhatja.
(3) A játszótereken elhelyezett játszószereket csak rendeltetésének megfelelően szabad használni.
(4) Parkosított területen csak a kialakított úton szabad közlekedni.
14. § Tilos a zöldterületen:
a) növényzet, felszerelési tárgyak rongálása,
b) virágok szedése, fák, bokrok kitörése, megcsonkítása, engedély nélküli fakivágás,
c) fák törzsének hirdetések céljára történő használata, fák törzsére való írás, vésés,
e) közpark területére gépjárművel behajtani,
f) zöldterületet, azok építményeit, berendezéseit, felszerelését rendeltetésétől eltérő módon használni,
g) közterületen szeszes italt fogyasztani a 11. §. (2) bekezdésben foglaltak kivételével.
15. § (1) Parkosított zöldterületeket és játszóterek megóvása minden természetes és jogi személy kötelessége.
(2) Aki a 14. §-ban felsorolt tilalmak szándékos vagy gondtalan megszegésével károkat okoz, köteles azt megtéríteni.
(3) A zöldterületek, játszóterek és parkok felügyeletére gazdálkodó szervek, intézmények és társadalmi szervezetek védnökséget vállalhatnak.
VI. Fejezet
A levegő tisztaságának védelme
16. § (1) A kerti hulladékot össze kell gyűjteni, amelyet komposztálással a tulajdonos kertjében lehet elhelyezni, illetve a tűzrendészeti szabályok és a 21/2001. (I. 14.) Korm. rend. előírásainak figyelembe vételével el lehet égetni.
(2) Háztartásokban keletkezett műanyag göngyöleg, fólia (tejterméket tartalmazó csomagoló anyag) elégetése tilos
(3) Szabadban gyújtott tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad. Ha veszély gyanúja áll fenn, a tüzet azonnal el kell oltani.
(4) A tüzelés helyszínén olyan eszközöket kell tartani (ásó, lapát, vízzel telt vödör), amelyekkel a tűz eloltható, illetve terjedése megakadályozható.
(5) Szeles időben szigorúan tilos tüzet gyújtani.
(1) A település ivóvíz-bázis védelme érdekében az önkormányzat gondoskodik
a) a csapadékvíz elvezetéséről,
b) a vízfolyások, csatornák, szívóárkok és ezek műtárgyainak tisztántartásáról
c) a szennyvíztisztító telep szennyezőanyag kibocsátásának folyamatos ellenőrzéséről, a megengedett határértékek túllépése esetén a szükséges intézkedések megtételéről,
d) a nagyközség közigazgatási területén működő termelő egységek felszíni vizeket szennyező káros anyag kibocsátásának folyamatos ellenőrzéséről.
VII. Fejezet
Dombegyház Nagyközség közigazgatási területén nagyüzemű méretű állattartás csak szakhatósági vélemény alapján engedélyezhető.
19. § (1) A nagyközség területén állat csak zárt helyen – elkerekített vagy bekerített udvaron – tartható.
(2) Az állatok elhelyezésére szolgáló új helyiségeket a lakóépülettől olyan távolságra kell elhelyezni, hogy az OTÉK a települési rendezési tervet meghatározó rendelet követelményeinek megfeleljen.
(3) A képződő trágya és trágyalé összegyűjtését, tárolását úgy kell megoldani, hogy az a környezetet ne szennyezze és a jelentkező szaghatás a közelben lakókat ne zavarja. Gondoskodni kell az állattartó létesítmények rendszeres takarításáról, a fertőtlenítésről, a légyé, és rágcsálóirtásról.
(4) Az állati hulláknak az ártalmatlanná tétel helyére történő szállítása az állat tulajdonosának a kötelessége. Az elhullott állati tetem veszélyes hulladéknak minősül, szállítása a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendeletben foglaltak alapján csak engedéllyel történhet.
20. § (1) Az eb tulajdonos köteles az ebét úgy tartani, hogy
a.) többlakásos épületben
aa) lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon.
ab) a lakók testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse.
ac) közterületen ne szennyezzen.
b.) családi háznál
ba) családi ház udvarának bejáratánál a harapós kutyára figyelmeztető táblát feltűnő módon kell elhelyezni.
bb) kutyát megkötés nélkül csak a kiszabadulást biztosan megakadályozó zárt helyen szabad tartani éjszakára is.
(2) Közterületen az ebet biztonságos pórázon kell vezetni. Harapós vagy támadó természetű ebet szájkosárral kell ellátni.
21. § Az ebek tartására az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
VIII. Fejezet
Szabálysértési rendelkezések
23. § Aki az e rendelet szabályait megszegi szabálysértést követ el, és 30.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(1) Ezen önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Az e rendelet közterület használati díj bevezetésére, a zajvédelmi mérések elvégzésre vonatkozó előírásai 2002. január hó 1 napján lépnek hatályba.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a 9/1997. (IV. 29.) Dkt. számú rendelet 3., 4., 13. §.
(1) bekezdésének előírásai, ahol a 9/1997. (IV. 29.) Dkt. számú rendelet műanyag zsákot említ ott a települési szilárd hulladék összegyűjtésére szolgáló eszközt kell érteni.