Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2001. (X.20.) önkormányzati rendelete
a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól
Hatályos: 2001. 11. 01- 2003. 01. 30Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2001. (X.20.) önkormányzati rendelete
a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól
Hatályos: 2001. 11. 01- 2003. 01. 30
Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete A köztisztviselők jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvény 4. §-a alapján a következő rendeletet alkotja a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól.
I. fejezet
Bevezető rendelkezések
A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések
- §. /1/ A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat képviselő-testületének hivatala köztisztviselőire, ahol e rendelet kifejezetten úgy rendelkezik, ott a nyugállományú köztisztviselőire.
/2/ Az e rendeletben meghatározott juttatások és támogatások a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott / részmunkaidős / köztisztviselőket munkaidő-arányosan illetik meg.
/3/ E rendelet alkalmazásában:
- juttatás: az e rendelet 11. §-ában meghatározott juttatás
- támogatás: az e rendelet 18. §-ban meghatározott támogatás
A juttatások és a támogatások fedezete
2. §. /1/ A juttatásokra és a támogatásokra adott évben kifizethető keretösszegeket a képviselő-testület a költségvetési rendeletében – az /2/ - /4/ bekezdés figyelembe vételével - állapítja meg.
/2/ A keretet juttatásonként, illetve támogatásonként külön-külön – a melléklet szerinti tartalommal és formában – is meg kell állapítani.
/3/ Az e rendelet szerinti – a 11. §. –ban meghatározott – juttatásokra keret biztosítása nem kötelező.
/4/ A hivatal költségvetésében szociális és kegyeleti támogatások céljára fedezetet kell biztosítani / szociális keret /, amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át. A szociális keret konkrét – a 18. §-ban meghatározott – támogatási formái szerinti megoszlását a melléklet szerint kell megállapítani..
3. §. Ha adott költségvetési évre a képviselő-testület:
a. juttatásokra előirányzatot nem állapított meg, vagy
b. a juttatásokra és / vagy támogatásokra megállapított keret kevésnek bizonyul,
a jegyző év közben pótelőirányzatot kérhet. A képviselő-testület e kérésnek a költségvetési rendelete módosításával tehet eleget.
4. §. A jóváhagyott előirányzat adott évi felhasználatlansága miatt keletkező pénzmaradvány a következő évben a képviselő-testület döntése alapján – meghatározott mértékben és arányban – használható fel az e rendelet tárgyát képező juttatásokra és támogatásokra.
5. §. A jegyző felelős az e rendeletben szabályozott juttatások és támogatások fedezetéül szolgáló:
a. előirányzatok költségvetési rendelet-tervezetben való megalapozott, reális igényekhez igazodó szerepeltetéséért, valamint
b. a jóváhagyott előirányzatok szerinti gazdálkodásért.
A juttatások és a támogatások fedezetére szolgáló keret felhasználása
6. §. /1/ A juttatások fedezetéül szolgáló keretet az e rendeletben, valamint a Közszolgálati Szabályzatban meghatározott módon kell felhasználni.
/2/ A támogatások fedezetéül szolgáló keretet az igénylés, kérelem beérkezésének sorrendjében kell felhasználni.
A keret kimerülését követő igényeket, kérelmeket – nyilvántartásba vételt követően– el kell utasítani.
/3/ Ha év közben a képviselő-testület a juttatások és támogatások fedezetéül pótelőirányzatot állapít meg, akkor a felhasználás során előnyben kell részesíteni a /2/ bekezdésben meghatározott, nyilvántartásban már szereplő igényeket.
7. §. Az egyes juttatásokról és támogatásokról évente elkülönített nyilvántartást kell vezetni.
A juttatásokkal és a támogatásokkal kapcsolatos jegyzői feladatok
8. §. /1/ A jegyző a személyi ügyekkel foglalkozó ügyintéző útján a juttatásokkal kapcsolatban köteles gondoskodni:
- a juttatások körültekintő felhasználásának biztosításáról
- a jelenleg foglalkoztatott köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kíséréséről
- az egyes juttatásokra való jogosultság megállapításáról
- az egyes megítélt juttatások folyósításáról
/2/ A jegyzőt a juttatásokkal kapcsolatos /1/ bekezdés szerinti feladatai ellátásában - a társadalmi érdekképviseleti szerv részéről megbízott – referens segíti.
9. §. /1/ A jegyző a támogatásokkal kapcsolatban a következő feladatokat látja el:
- Köteles intézkedni a szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a nyugállományú köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására a referens bevonásával, a személyi ügyekkel foglalkozó ügyintéző útján.
- A személyi ügyekkel foglalkozó ügyintéző útján – a referenssel együttműködve – köteles figyelemmel kísérni a nyugdíjas állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a támogatásra szorulókat, folyamatos kapcsolatot tartani velük.
10. §. . A 9. §. b. pontjában meghatározott feladatokat azon köztisztviselők tekintetében kell ellátni, akik:
- a képviselő-testület hivatalából mentek nyugállományba
- a jogelőd szervtől mentek nyugállományba.
II. fejezet
Juttatások
A juttatások fajtái
11. §. A köztisztviselő részére[1]
- a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet
- üdülési hozzájárulás
- szociális támogatás
- illetményelőleg
- tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás
fizethető.
Munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet támogatás
12. §. /1/ A köztisztviselőnek a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet támogatás adható
/2/ A támogatás mértéke a közlekedési bérlet összegének 50 %a.
/3/ A támogatás annak a köztisztviselőnek ítélhető meg:
- aki e támogatás iránti kérelmét írásban jelzi,
- akinek a munkába járáshoz indokolt a bérlet vásárlása, mivel a munkahelye és lakóhelye közötti távolság jelentős, azaz legalább 1,5 km.
/4/ A támogatási kérelmek beérkezésének határideje:
- a januártól-decemberig tartó időszakra vonatkozó kérelmeknél legkésőbb február 15
- az év közben keletkező igények esetében annak a hónapnak a 15. napjáig kell a kérelmet benyújtani, amely hónaptól a támogatást igényli a kérelmező
/5/ A támogatást:
- egész évre kell megítélni ha a kérelmet év elején nyújtják be
- az év hátralévő részére lehet csak megállapítani, ha év közben nyújtják be.
13. §. /1/ A támogatás akkor fizethető ki, ha a köztisztviselő a bérlet vásárlásáról szóló, a költségvetési szerv nevére kiállított számlát – kivéve a /2/ bekezdésben meghatározottakat – legkésőbb a számla kiállításától számított 3 munkanapon belül a hivatal rendelkezésére bocsátja.
/2/ A költségvetési rendelet elfogadását megelőző hónapok bérlet támogatását, valamint az év közben megítélt támogatásnál az első hónap bérlet támogatását a támogatás megítélését követő 3 munkanapon belül lehet kifizetni az /1/ bekezdésben meghatározott számla ellenében.
/3/ A kifizetés a házipénztárból történik a számla átadásakor, illetve a számla átadását követő legkésőbb 3 napon belül.
/4/ Az /1/ és /2/ bekezdésben megszabott határidő a köztisztviselő igazolt távolléte / betegség, egyéb akadályoztatása / miatt a munkáltatói jogkör gyakorlója döntése alapján meghosszabbítható.
14. §. /1/ Az igényeket a kérelmek beérkezését követő 15 napon belül el kell bírálni.
/2/ Ha a rendelkezésre álló keret kevesebb, mint az év elején benyújtott igények, akkor előnyben kell részesíteni a hivatalnál régebb óta köztisztviselőként dolgozó személyeket.
/3/ Ha év közben a megítélt juttatás fel nem használása miatt előirányzat szabadul fel, azt a 6. §. /3/ bekezdés szerint lehet felhasználni.
Egyéb juttatások
15. §. A 11. §. b-. pontjaiban meghatározott juttatások
- mértékét
- feltételeit
- az elbírálás és az elszámolás rendjét, valamint
- a visszatérítés szabályait
a jegyző, mint a hivatal vezetője a Közszolgálati Szabályzatban állapítja meg.
[2]16. §. A 15. §-ban foglalt szabályozás megállapítása során figyelembe kell venni a következőket:
az üdülési hozzájárulás mértéke naptári évenként az illetményalap 75 %-a 2. .
III. fejezet
Támogatások
A támogatásokra vonatkozó általános szabályok
17. §. A nyugállományú köztisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli támogatásban részesíthető.
18. §. A pénzbeli támogatások
- eseti szociális segély
- jövedelem kiegészítés
- temetési segély
- kedvezményes étkeztetés
- kedvezményes üdültetés
19. §. A 18. §-ban meghatározott támogatásokra vonatkozó közös eljárási szabályok:
- Támogatás a szociálisan rászorult személy írásbeli vagy szóbeli kérelme alapján adható. / A szóbeli kérelemről feljegyzést, jegyzőkönyvet kell készíteni./
- A támogatás adható kérelem nélkül is, hivatalból, ha az érintett személy támogatása indokolt.
- Az érintett kötelezhető személyi jövedelmi helyzete igazolására, ha az, az adott támogatási formánál a folyósítás feltétele teljesülése megítéléséhez szükséges. A jövedelmi állapot igazolásának elmaradása esetén a támogatás nem folyósítható.
- A támogatásra való jogosultságot a jegyző e rendelet alapján állapítja meg. A támogatás megítéléséről, illetve a kérelem elutasításáról az érintetteket írásban értesíti.
Eseti szociális segély
20. §. /1/ Eseti szociális segély adható annak a nyugdíjas köztisztviselőnek:
- akinek családjában az egy főre jutó jövedelem / legalább hat hónap átlagában / nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülállónál annak kétszeresét.
- átmenetileg a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan létfenntartási gondokkal küzd.
A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerülés, illetve létfenntartást veszélyeztető indok lehet pl:
- lakásfenntartással kapcsolatos lökésszerű kiadások / fűtési kiadások/
- egészségügyi állapottal kapcsolatos kiadások / pl. gyógyszer kiadások, gyógykezelés költségei / stb.
/2/ Az átlagjövedelmet, a jövedelmet egyértelműen igazoló okmányokkal – pl. nyugdíjszelvénnyel, munkáltatói igazolással, stb. – kell bizonyítani.
21. §. /1/ Az eseti szociális segély egy évben egy alkalommal adható.
/2/ Segély adott évben csak akkor állapítható meg, ha annak kifizetéséről még tárgyévben gondoskodni lehet.
22. §. Az eseti szociális segély mértéke alkalmanként maximum a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegéig terjedhet.
23. §. A segélyt a támogatást megítélő okirat alapján a hivatal pénzügyi szervezete közvetlenül a pénztárból készpénzben, vagy a kérelmező kérésére a segélyt postai utalvánnyal fizeti ki.
24. §. A segélyt a megítélésétől számított 5 napon belül ki kell fizetni.
Temetési segély
25. §. /1/ Temetési segély adható annak a nyugdíjas köztisztviselőnek,
- aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját létfenntartását veszélyezteti és
- akinek családjában az egy főre jutó jövedelem – legalább hat hónap átlagában – nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét, egyedülállónál két és félszeresét.
/2/ A havi átlagjövedelmet a jövedelmet egyértelműen igazoló okmányokkal kell bizonyítani.
26. §. Temetési segély nem adható annak a nyugdíjas köztisztviselőnek, aki az önkormányzat szociális ellátásokról szóló helyi rendelete alapján ugyanazon temetési költségek tekintetében:
- temetési segélyben részesült, illetve
- ilyen segély iránt kérelmet nyújtott be addig, amíg a kérelmet vissza nem vonja, illetve kérelme elutasításra nem kerül
27. §. A temetési segély mértéke maximum a mindenkori öregségi nyugdíj összegének 160 %a.
28. §. A temetési segélyt a támogatást megítélő okirat alapján a hivatal pénzügyi szervezete:
- közvetlenül a pénztárból készpénzben fizeti ki, vagy
- a kérelmező kérésére a segélyt postai utalvánnyal fizeti ki, vagy
- a kérelmező kérésére a bankszámlájára utalja.
29. §. /1/ A segélyt a kedvező döntést követően haladéktalanul ki kell fizetni.
/2/ A tárgyévben csak úgy lehet támogatást megítélni, ha annak kifizetéséről adott évben gondoskodni lehet.
IV. fejezet
Vegyes rendelkezések
30. §. /1/ E rendelet 2001. november 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/1998.(III.27.) számú rendelete hatályát veszti.
A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
/2/ A rendeletet 2001. évben úgy kell alkalmazni, hogy csak a Polgármesteri Hivatal költségvetésében 2001. évre biztosított keretösszeg használható fel.
dr. Kulcsár István Stáhly István
polgármester jegyző
HATÁLYBA HELYEZVE: 2001. november 1.