Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2001.(X.29.) önkormányzati rendelete
a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjérôl, a település tisztaságáról
Hatályos: 2001. 11. 01Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2001.(X.29.) önkormányzati rendelete
a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjérôl, a település tisztaságáról
2001-11-01-tól
Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete
1/2011. (I.27.), 14/2012. (V. 30.), 5/2014. (IV. 08.) önkormányzati rendelettel módosított
15/2001. ( X.29.) önkormányzati
RENDELETE
a helyi környezet védelmérôl, a közterületek és ingatlanok rendjérôl,
a település tisztaságáról
Vonyarcvashegy nagyközség képviselô-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján Vonyarcvashegy nagyközség tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében, a helyi körülményeket figyelembe véve, az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) A rendelet célja, hogy Vonyarcvashegy nagyközség közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelôen rendezze.
(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezô egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed. Nem terjed ki a rendelet hatálya a települési szilárd hulladékra, a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggô tevékenységre.
(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsôrendû közegészségügyi érdek, ezért ennek elômozdításában mindenki köteles hathatósan közremûködni, a szennyezôdést, fertôzést eredményezô tevékenységtôl, illetôleg magatartástól tartózkodni.
(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezôjének, másnak a használatában lévô ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkezô bérlônek) kell gondoskodik.
II. Fejezet
Az ingatlanok és közterületek tisztántartása
2. §
(1)[1] A nagyközség területén lévô ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megmûveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák, minden évben Húsvétig, Pünkösdig, július közepéig, az augusztus 20-ai ünnepig, a vonyarci búcsúig legalább 1-1 alkalommal.
(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegû takarításáról, síkosság-mentesítésérôl, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezésérôl az önkormányzat a Gazdasági Ellátó Szervezet útján gondoskodik.
(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkezô egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyezôdés megszüntetése, a szennyezôdést okozó szerv, illetve személy feladata.
(4) Köztisztasági szempontból járdának minôsül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.
(5) Az ingatlan elôtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek elôtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységbôl származik-e.
Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.
(6) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növô gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelô nyesése. Közterületet és közterülettel közvetlen határos ingatlant – gyomtalanítás kivételével – zöldnövényzet perzslését előidéző vegyszerrel kezelni tilos!
(7) Ónos esôtôl, jégtôl, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni.
A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fûrészpor, kôporliszt) kell használni.
E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad.
A szóróanyag beszerzésérôl a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.
(8) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.
3. §
(1) A közterületen lévô árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan elôtti szakaszra terjedôen – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
(2) Jármûbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
(3) Az ingatlanon keletkezô csapadékvíz saját területen történô elhelyezésérôl, illetôleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történô bevezetésérôl – elôzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.
(4) A csapadékelvezetô árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos!
Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tûz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezetô árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!
4. §
(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés elôtti területen) az építést végzô kivitelezônek kell biztosítani a tisztaságot.
(2) Beruházások esetén a birtokbavételtôl a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követôen a kivitelezés befejezéséig a kivitelezônek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.
(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyezôdés ne keletkezzen.
(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és idôtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.
(5) Közterületen bárminemû burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyzô, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelôjének hozzájárulásával lehetséges.
(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésôbb a munka befejezésétôl számított 48 órán belül a kivitelezést végzô szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetôleg meg kell tisztítani.
(7) Tilos közterületre, közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet, folyékony vagy szilárd huladékot, egyéb háztartási, építési és ipari hulladékot szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.
5. §
(1) A Balatonban, annak befolyó vízgyűjtőjében, valamint élővíz 100 méteres
körzetében tilos jármûvet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet
végezni, amely szennyezôdést okoz.
Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyezôdés közterületre ne kerüljön.
(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!
6. §
(1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élôfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértô feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.
(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévô, idejét múlt hirdetményt az elhelyezô köteles eltávolítani, legkésôbb a felhívás kézhezvételétôl számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyûjtésérôl és elszállításáról is gondoskodni.
7. §
(1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó-helyek beszennyezése tilos!
A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyezô vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.
(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.
(3) Aki közterületet, kiránduló-helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.
(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegôjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élôsdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.
8. §
(2) A Balatonba, más élô vízfolyásokba, belvízelvezetô árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!
9. §
(1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármû forgalmat ne akadályozza.
(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:
– a gyalogos közlekedési útvonalon,
– az útkeresztezôdésben,
– az úttorkolatban,
– a kapubejárat elé, annak szélességében,
– a tömegközlekedésre szolgáló jármû megállóhelyénél, a jármû megállóhelye és a járda között,
– a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekû létesítményein.
(3) A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.
III. Fejezet
Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése
10. §
(1)[2] Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakóhelyen és telken szabad égetni szeptember 15. és november 30., valamint február 1. és április 30. közötti időszakban, vasár- és ünnepnapok kivételével naponta 9-16 óra között úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.
(2) Az égetendô kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetû hulladékot (PVC, veszélyes hulladék).
(3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelôberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tûz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.
(4) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelôberendezést ôrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
(5) A tüzelés, a tüzelôberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tûz terjedése megakadályozható, illetôleg a tûz eloltható.
(7) A hatóságilag elrendelt általános tûzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.
(8)[3] Tilos lábon álló növényzet, tarló, illetve közterületen tilos az avar és kerti hulladék égetése.
11. §
A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévô parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását.
IV. Fejezet
A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenôrzése[4]
V. Fejezet
Záró rendelkezések
13. §
Ez a rendelet 2001. november 1-én lép hatályba, kihirdetés napja 2001. október 29. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az üdülőhely általános rendjéről szóló 6/1999. (III.8.) számú rendelet 8-13.§-a, valamint 37. és 38. §-a hatályát veszti.
Dr. Bangóné dr. Varga Andrea Seffer József
jegyző polgármester
Módosította az 1/2011. (I.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. február 1-től.
Módosította az 5/2014. (IV. 08.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. április 15. napjától.
Beillesztette az 5/2014. (IV. 08.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. április 15. napjától.
„A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése” című IV. fejezetet hatályon kívül helyezte a 14/2012. (V. 30.) önkormányzati rendelet, hatályos 2012. június 1. napjától