Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2001. (X. 24.) önkormányzati rendelete
a köztisztviselők szociális, jóléti kulturális, egészségügyi juttatásairól,, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól
Hatályos: 2001. 10. 24- 2025. 08. 31Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2001. (X. 24.) önkormányzati rendelete
a köztisztviselők szociális, jóléti kulturális, egészségügyi juttatásairól,, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól1
Inárcs község Önkormányzat Képviselő-testülete a köztisztviselők jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXIII. törvény 4. §-a alapján a következő rendeletet alkotja a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól.
Bevezető rendelkezések
1. § (1a)2 (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat Képviselő-testületének hivatala köztisztviselőire és ügykezelőire, ahol e rendelet kijelezetten úgy rendelkezik, ott a nyugállományú köztisztviselőire és nyugállományú ügykezelőire is.
(1b)3 (2) Az e rendeletben meghatározott juttatások és támogatások a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott (részmunkaidős) köztisztviselőket és ügykezelőket munkaidő-arányosan illetik meg.
(3) E rendelet alkalmazásában:
a) juttatás: az e rendelet 13 §-ában meghatározott juttatás,
b) támogatás: az e rendelet 17 §-ában meghatározott támogatás.
A juttatások és támogatások fedezete
2. § (1) A juttatásokra és a támogatásokra adott évben kifizethető keretösszegeket a képviselő-testület költségvetési rendeletben - az (1) - (3) bekezdés figyelembevételével - állapítja meg.
(2) A keret juttatásonként, illetve támogatásonként külön-külön - az 1. számú melléklet szerinti tartalommal és formában - is meg kell állapítani.
(3) Az e rendelet szerint biztosítható (szociális, kulturális, egészségügyi) - a 12. §-ban meghatározott - juttatásokra keret biztosítása nem kötelező.
(4) A hivatal költségvetésében szociális és kegyeleti támogatások céljára fedezetet kell biztosítani (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át. A szociális keret konkrét - a 17. §-ban meghatározott - támogatási formái szerinti megoszlását az 1. számú melléklet szerint kell megállapítani.
3. § Ha adott költségvetési évre a képviselő-testület:
a) juttatásokra előirányzatot nem állapított meg, vagy
b) a juttatásokra és/vagy támogatásokra megállapított keret kevésnek bizonyul, a jegyző
év közben pótelőirányzatot kérhet. A képviselő-testület e kérésnek a költségvetési rendelete módosításával tehet eleget.
4. § A jóváhagyott előirányzat adott évi felhasználatlansága miatt keletkező pénzmaradvány a következő évben a képviselő-testület döntése alapján – meghatározott mértékben és arányban – használható fel az e rendelet tárgyát képező juttatásokra és támogatásokra.
5. § A jegyző felelős az e rendeletben szabályozott juttatások és támogatások fedezetéül szolgáló:
a) előirányzatok költségvetési rendelet-tervezetben való megalapozott, reális igényekhez igazodó szerepeltetéséért, valamint
b) a jóváhagyott előirányzatok szerinti gazdálkodásért.
6. § Az 5. § b) pontjában meghatározottak alapján a jegyző anyagi felelősségre is vonható az éves keretet, előirányzatot meghaladó gazdálkodásért, előirányzat túllépésért.
7. § (1) A juttatások fedezetéül szolgáló keretet az e rendeletben meghatározott módon, valamint a Közszolgálati Szabályzatban meghatározott módon kell felhasználni.
(2) A támogatások fedezetéül szolgáló keretet az igénylés, kérelem beérkezésének sorrendjében kell felhasználni.
8. § Az egyes juttatásokról és támogatásokról évenként elkülönített nyilvántartást kell vezetni.
9. § (1) A jegyző a személyügyi szervezet (személyi ügyekkel foglalkozó személy) útján a juttatásokkal kapcsolatban köteles intézkedni:
a) a juttatások körültekintő felhasználásának biztosításáról,
b) a jelenleg foglalkoztatott köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kíséréséről,
c) az egyes juttatásokra való jogosultság megállapításáról,
d) az egyes megítélt juttatások folyósításáról.
(2) A jegyző a juttatásokkal kapcsolatos (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásának segítésére bizottságot hozhat létre.
10. § (1) A jegyző a támogatásokkal kapcsolatban a következő feladatokat látja el:
a) A jegyző köteles intézkedni a szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a nyugállományú köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására - ha van szociális bizottság, illetve referens akkor a bizottság vagy a referens bevonásával - a személyügyi szervezet (személyi ügyekkel foglalkozó személy) útján.
b) A jegyző a személyügyi szervezet útján - ha van szociális bizottság, illetve referens, akkor a bizottság vagy a referens és - a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel együttműködve köteles figyelemmel kísérni a nyugdíjas állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a tartósan gondozásra szorulókat, folyamatos kapcsolatot tartani a gondozottakkal.
(2) A szervnél a nyugállományú köztisztviselők szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalataik, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató nyugdíjas bizottságot hozhat létre.
11. § A 10. § b) pontjában meghatározott feladatokat azon köztisztviselők tekintetében kell ellátni, amely személyek:
Juttatások
12. § A köztisztviselő részére:
a) lakhatási, lakásépítési, lakásvásárlási támogatás,
b) családalapítási támogatás,
c) üdülési hozzájárulás,
d) szociális támogatás,
e) illetményelőleg,
f) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás fizethető,
g)4 g) beiskolázási támogatás (köztisztv., ügykezelő gyermekének)
h)5 h) szemüveg (kontaktlencse) készítésének díjához történő – vissza nem térítendő – hozzájárulás fizethető.
13. § A 12. § a)-h) pontjaiban meghatározott juttatások mértékét, feltételeit, az elbírálás rendjét, a visszatérítés szabályait a jegyző, mint a hivatal vezetője a Közszolgálati Szabályzatban állapítja meg.
14. § A 13. §-ban foglalt szabályozás megállapítása során figyelembe kell venni a következőket:
a) Az üdülési hozzájárulás pénzben, vagy a Magyar Nemzeti és Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekkben (a továbbiakban: üdülési csekk) biztosítható. Az üdülési hozzájárulás biztosítása során a köztisztviselő választási lehetőségét biztosítani kell. (Ktv. 49/H. § (2) bek.),
b) az üdülési hozzájárulás adott évi konkrét mértékét a képviselő-testület a költségvetési rendeletben határozza meg.
Támogatások
15. § A nyugállományú köztisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.
16. § A pénzbeli és természetbeni támogatások:
a) eseti szociális segély,
b) temetési segély,
c) kedvezményes étkezés.
17. § A 16. §-ban meghatározott támogatásokra vonatkozó közös eljárási szabályok:
a) Támogatás a szociálisan rászorult személy írásbeli vagy szóbeli kérelme alapján adható. (A szóbeli kérelemről feljegyzést, jegyzőkönyvet kell készíteni.)
b) A támogatás adható kérelem nélkül is, hivatalból, ha az érintett személy támogatása indokolt.
c) Az érintett kötelező személyi jövedelmi helyzete igazolására, ha az, az adott támogatási formánál a folyósítás feltétele teljesülése megítéléséhez szükséges. A jövedelmi állapot igazolások elmaradása esetén a támogatás nem folyósítható.
d) A támogatásra való jogosultságot a jegyző e rendelet alapján állapítja meg. A támogatás megítéléséről, illetve a kérelem elutasításáról az érintetteket írásban értesíti.
Eseti szociális segély
18. § (1) Eseti szociális segély adható annak a nyugdíjas köztisztviselőnek:
a) akinek havi átlagjövedelme (legalább hat hónap átlagában) nem éri el a 30.000,- Ft-ot, és
b) átmenetileg a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan létfenntartási gondokkal küzd.
19. § (1) Az eseti szociális segély egy évben 5 alkalommal adható, de indokolt esetben ennél többször is folyósítható.
(2) Segély adott évben csak akkor állapítható meg, ha annak kifizetéséről még tárgyévben gondoskodni lehet.
20. § Az eseti szociális segély mértéke alkalmanként 5.000,- Ft-tól 10.000,- Ft-ig terjedhet. A segély alkalmaként megállapítható összegét adott évre vonatkozóan a költségvetési rendelet határozza meg.
21. § A segélyt a támogatást megítélő okirat alapján a hivatal pénzügyi szervezete közvetlenül a pénztárból készpénzben, vagy a kérelmező kérésére a segélyt postai utalvánnyal fizeti ki.
22. § A segélyt a támogatás megítélésétől számított 5 napon belül, illetve a megítélés évében kell kifizetni.
23. § (1) temetési segély adható annak a nyugdíjas köztisztviselőnek,
a) aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját létfenntartását veszélyezteti, és
b) akinek havi jövedelme - legalább hat hónap átlagában - nem éri el az 50.000,- Ft-ot.
(2) A havi átlagjövedelmet, a jövedelmet egyértelműen igazoló okmányokkal - pl.: nyugdíjszelvénnyel, munkáltatói igazolással, stb. - kell bizonyítani.
24. § Temetési segély nem adható annak a nyugdíjas köztisztviselőnek, aki az önkormányzat szociális ellátásokról szóló helyi rendelete alapján ugyanazon temetési költségek tekintetében:
25. § A temetési segély mértéke 15.000m- Ft-tól 30.000,- Ft összeg között lehet. adott évben az adható segély mértékét a költségvetési rendelet határozza meg.
26. § A temetési segélyt a támogatást megítélő okirat alapján a hivatal pénzügyi szervezete:
27. § (1) A segélyt a megítélő határozat meghozatalát követően haladéktalanul ki kell fizetni.
(2) A tárgyévben csak úgy lehet támogatást megítélni, ha annak kifizetéséről adott évben gondoskodni lehet.
28. § (1) Kedvezményes étkeztetésben részesíthető az a nyugdíjas köztisztviselő
a) akinek havi átlagjövedelme (legalább hat hónap átlagában) nem éri le a 30.000,- Ft-ot, vagy
b) aki a legalább napi egyszeri meleg étkezésről önmagának, illetve eltartottjainak nem tud gondoskodni (pl.: kora, vagy egészségi állapota miatt).
(2) A havi átlagjövedelmet, a jövedelmet egyértelműen igazoló okmányokkal - pl.: nyugdíjszelvénnyel, munkáltatói igazolással, stb. - kell bizonyítani.
29. § A kedvezményes étkeztetés, mint támogatási forma szükség szerinti időtartamra, de maximum 1 évre adható.
30. § (1) A kedvezményes étkeztetés támogatási összegének meghatározásakor étkezési költségként:
31. § A támogatás fizetésének módjáról és határidejéről a kedvezményes étkeztetést megítélő okiratban a jegyző dönt. (A jegyző a kifizetés határidejénél köteles figyelembe venni azt, hogy az adott évben megítélt kedvezmény pénzügyi rendezésének a tárgyévben meg kell történnie.)
Vegyes rendelkezések
32. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép életbe. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A rendelet a 2001. évben a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a képviselő-testület a 2001. évre vonatkozó juttatások és támogatások keretét e rendelet hatályba lépésétől számított 30 napon belül a költségvetési rendelet módosításával határozza meg;
b) a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat a 2001. évre értelemszerűen az a) pontban meghatározott költségvetési rendelet-módosításra kell alkalmazni;
c) a költségvetési év alatt a 2001. évben értelemszerűen az e rendelet hatályba lépésétől számított tört évet kell érteni.
(3) A jegyző a Közszolgálati Szabályzatban köteles meghatározni a személyügyi szervezet e rendeletben szabályozott juttatásokkal és támogatásokkal kapcsolatos konkrét feladatait, valamint az egyes feladatok felelőseit.
(4) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, valamint egyéb juttatásairól szóló 4/1999. (IX. 05.) számú rendelet.
Az önkormányzati rendeletet az Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte 2025. szeptember 1. napjával.
Módosította a 10/2004. (IV. 30.) ÖR. 1. § Hatályba lépés: 2004. április 30.
Módosította a 10/2004. (IV. 30.) ÖR. 1. § Hatályba lépés: 2004. április 30.
Módosította a 10/2004. (IV. 30.) ÖR. 2. § Hatályba lépés: 2004. április 30.
Módosította a 10/2004. (IV. 30.) ÖR. 2. § Hatályba lépés: 2004. április 30.