1. § (1) A rendelet célja Vásárosnamény város (a továbbiakban: város) természetes és épített környezetének megóvása érdekében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben (a továbbiakban: Tv.) megfogalmazott alapelvekkel, és a 41/1997. (V. 28.) FM. rendelettel közzétett Állat-egészségügyi Szabályzatban (a továbbiakban: Áeü. Sz.) meghatározott szakmai szabályokkal összhangban meghatározza az állattartással kapcsolatos helyi szabályokat.³

(2) E rendelet hatálya a város közigazgatási területén (beleértve a bel- és külterületi, zártkerti ingatlanokat, kivéve az üdülőterületet) kiterjed:

(3) A rendelet személyi hatálya a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik az állatokkal rendelkezni jogosultak (a továbbiakban: állattartó) terjed ki.

(4) Nem terjed ki a rendelet hatálya a cirkuszra, az állatkiállításra, az állategészségügyi intézményekre, az állatkereskedésekre, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra.

(5) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, és a lakásban, vagy melléképületben legfeljebb 15 napig tartott baromfi.

5. § (1a) ²⁴

(2) Az állattartás céljára szolgáló újonnan épülő épületek, építmények építési telken történő elhelyezésénél – amennyiben az OTÉK-ban meghatározott övezeti besorolás és e rendelet szerint a területen folytatni kívánt állattartás megengedett – a Vásárosnamény Város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 19/2007. (VIII. 24.) Ök. rendeletben (a 2. sz. mellékletében) szereplő védőtávolságokat kell betartani.²⁵

(3) Külterületen, illetve a volt zártkertben való állattartásra szolgáló épületek és építmények védőtávolságait – figyelemmel a telkek méretére, a beépítettség sűrűségére, a szakhatóságok előírásaira – az építésügyi hatóság esetileg határozza meg.

6. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeknek (ólak, ketrecek, kifutók) könnyen tisztán tarthatónak kell lenniük és azokat zárt trágyagyűjtővel kell ellátni. A takarításból származó trágyával szennyezett víz megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell, az nem vezethető sem a települési csapadékvíz elvezető, sem a szennyvíz elvezető hálózatba.

(2) A trágyagyűjtő helyet úgy kell kialakítani a védőtávolságok, és a közegészségügyi szabályokban foglaltak betartásával, hogy arról szennylé ne folyhasson el.

(3) Amennyiben az állatok közterületet szennyeznek be, úgy annak megtisztításáról az állattartónak, illetve az állatok hajtójának haladéktalanul gondoskodni kell.

8. § (1) Ebeket tenyészteni és tartani a Tv.-ben, az Áeü. Sz.-ben, valamint e rendeletben foglaltak szerint lehet.

9. § (1) Ebet – kivéve, ahol ezt tábla tiltja – közterületen csak pórázzal lehet sétáltatni.

(2) Tilos ebet beengedni és bevinni közétkeztető és élelmiszert előállító helyiségekbe.

(3) Vakvezető és jelző eb kivételével nem szabad ebet beengedni, bevinni

11. § (1) Az ebtartó köteles az ebet úgy tartani, hogy az a házban, illetve a szomszédságban lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt, félelmet ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen, a köztisztasági előírásoknak eleget tegyen.

(2) Az ebet közterületen, többlakásos lakóház udvarán, valamint az épület közös használatra szolgáló területein és helyiségeiben csak olyan hosszúságú pórázon szabad vezetni, amely megakadályozza, hogy az eb kárt, félelmet okozzon, illetve amely őt is megvédi az esetleges veszélyekről.

(3) Harapós ebet a marás lehetőségét kizáró zárt szájkosárral kell ellátni.

12. § Ha az ebtartó az e rendeletben foglaltakat megszegi és írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, az eb tartását meg kell tiltani. Az eb tartásának megtiltása esetén az eb eltávolításáról az ebtartó köteles gondoskodni.

13. § (1)²⁹ Tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg, aki a rendelet, 6. §, 8.- 9. § és 11. §-aiban foglalt előírásokat megszegi.