A rendelet 2013. június 30. napja előtt került kihirdetésre és lépett hatályba. Az NJT-ŐR – a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011.(XII.29.) Korm. rendelet 4.§-a alapján – annak csupán a 2013. június 30. napját követő első módosítás utáni egységes szerkezetű szövegeit tartalmazza. Az alaprendelet és annak korábbi módosításai a helyben szokásos módon kerültek kihirdetésre és tekinthetők meg.

Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Dr.), valamint a Hgt. 21. §-ában foglaltakra figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Szarvas Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást szervez a települési szilárd és folyékony hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére, és ezen tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

(2) A közszolgáltatás célja a köztisztaság, a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamint az épített és természeti környezet védelme.

A kötelező közszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések célja a közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység ellenőrizhetősége.

(3) A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelezően ellátandó helyi közszolgáltatás Szarvas város (a továbbiakban: település) mindenkori közigazgatási területére terjed ki.

 (4) A település közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban: ingatlantulajdonos) az ingatlanán keletkező települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről és annak a begyűjtésre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.

(5) Tilos a hulladékot elhagyni, - a gyűjtés, a begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon – felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

(6) A település közigazgatási területén a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. /5540 Szarvas, Ipartelep u. 2./ (a továbbiakban: Szolgáltató).

2. § (1) Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása érdekében együttműködik a település vonzáskörzetébe tartozó települési önkormányzatokkal.

(2) Az együttműködés tartalmát és feltételeit külön szerződés rögzíti.

(3) Az önkormányzat az együttműködés keretében jelöli ki az érintett települések igényeit kielégítő regionális hulladékkezelési létesítmények helyét.

3. §   E rendelet alkalmazásában:

1.  települési szilárd hulladék:

a) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező,

b) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező,

c) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező – külön jogszabályban meghatározott – veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék;[1]

2. települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely

a) emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből,

b) a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint

c) a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik;1

3.  szelektív hulladék: továbbfelhasználásra, újrahasznosításra alkalmas hulladék;

4.  háztartás: a lakás, pihenés, üdülés céljait szolgáló ingatlan, függetlenül attól, hogy az adott ingatlan magán (külön) tulajdonban vagy közös tulajdonban van-e;

5. lomtalanítás alá tartozó települési szilárd hulladék: az alkalmilag képződött vagy felhalmozódott települési szilárd hulladék, amely a közszolgáltatást végző Szolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényben mérete vagy mennyisége miatt nem helyezhető el;

6. ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek/amelynek ingatlanán települési szilárd vagy folyékony hulladék keletkezik;

7. ártalmatlanítóhely: a települési szilárd és folyékony hulladék ártalmatlanítását szolgáló, kizárólag erre a célra létesített és az Önkormányzat által kijelölt lerakóhely, létesítmény;

a) a települési szilárd hulladék lerakóhelye: Gyomaendrődi Regionális Hulladékkezelő Mű   /5500 Gyomaendrőd, külterület 0130/15 hrsz./,2

b) a települési folyékony hulladék lerakóhelye: Szarvas, Maczó-zug 9617 hrsz. alatti szennyvíztisztító telep;3

8. hasznosítóhely: a települési szilárd és folyékony hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználására szolgáló, kizárólag erre a célra létesített és az Önkormányzat által erre kijelölt létesítmény;

9. hulladékkezelő: aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli;[4]

10. hulladékkezelési tevékenység: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása;

11. hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást;

12. szolgáltató: Szarvas város közigazgatási területén a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő;

13. hulladékkezelési közszolgáltatás: a jelen rendelet 3. § 1. és 2. pontjában megjelölt települési szilárd és folyékony hulladéknak az ingatlantulajdonosoktól történő rendszeres begyűjtése, elszállítása, tárolása, ártalmatlanítása és hasznosítása (a hulladék kezelése), illetőleg kezelő létesítmény üzemeltetése, működtetése;

14. közszolgáltatási díj: az ingatlantulajdonos által a közszolgáltatás igénybevételéért a Szolgáltatónak fizetendő, az Önkormányzat rendeletében meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozóan megállapított díj;

15.[5] hulladékkezelő telep: a települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésére, illetőleg hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló telephely.

A szarvasi hulladékkezelő telep Szarvas, Ipartelep u. 3544/12 hrsz. alatt található, elemei a hulladékgyűjtő udvar és az átrakóállomás;

16.[6] hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely;

17.[7] átrakóállomás: a települési szilárd hulladék begyűjtésének és szállításának elkülönítésére szolgáló zárt, körülkerített létesítmény, ahol a települési szilárd hulladékot a speciális gyűjtőjárműből zárt rendszerű konténerbe ürítik, illetőleg a zárt konténert (felépítményt) ürítés nélkül a továbbszállításig ideiglenesen tárolják.

Az Önkormányzat közszolgáltatással kapcsolatos feladatai

4. § (1) Az Önkormányzat az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd és folyékony  hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.

         Feladata e tekintetben különösen:

a) a helyi közszolgáltatás körébe tartozó települési szilárd és folyékony hulladék rendszeres begyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának megszervezése;

b) a közszolgáltatás ellátására Szolgáltató kiválasztása, a Szolgáltatóval szerződés megkötése;

c) gondoskodás a Szolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd és folyékony hulladék elhelyezésére szolgáló ártalmatlanítóhely, hasznosítóhely kialakításáról, fenntartásáról, üzemeltetéséről, megszüntetéséről, illetve rekultivációjáról;

d) ⁷

e) a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos egyes – a jogszabályban meghatározott – hatósági jogkörök gyakorlása;

f) a közszolgáltatással összefüggő – egyéb jogszabályban nem rendezett – önkormányzati feladat- és hatáskör megállapítása.

(2) A közszolgáltatás kiterjed

a) a közszolgáltatás ellátására feljogosított Szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött, és a Szolgáltató rendelkezésére bocsátott, a jelen rendelet 3. § 1. pontjában megjelölt települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására;

b) a 3. § 2. pontjában megjelölt települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítására;

c) a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény működtetésére.

(3) Az Önkormányzat a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos feladatainak megvalósítása során, a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben megfogalmazott céljainak elérése érdekében együttműködik más települési és térségi önkormányzatokkal.

Az ingatlantulajdonos kötelezettségei

5. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd és folyékony hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, továbbá azt a Szolgáltatónak átadni.

    Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy:

a) a települési szilárd és folyékony hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjtse, illetve tárolja;

[8]b) az ingatlanán keletkező települési szilárd és folyékony hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást vegye igénybe, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek adja át, illetve a közszolgáltatási díjat kiegyenlítse;

c) a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét, jó közérzetét és anyagi javait ne veszélyeztesse, Szarvas város természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja;

d) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles a Szolgáltatónak bejelenteni, ha tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik.

(3)[9] Az ingatlantulajdonost nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség azon ingatlana tekintetében, ahol nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik.

(4) Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd vagy folyékony hulladéka keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál vagy ingatlanán állattartó tevékenységet végez, köteles a települési szilárd és folyékony hulladékát a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd és folyékony hulladékától elkülönítetten gyűjteni, és arra a közszolgáltatást igénybe venni.

II. Fejezet

A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás ellátásának rendje, a közszolgáltatás kötelező igénybevétele

6. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles a Szolgáltató által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni.

(2) A helyi közszolgáltatás körében az ingatlantulajdonos és a Szolgáltató közötti jogviszonyt a települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó közszolgáltatás esetében az a tény hozza létre, hogy a szolgáltató az ingatlantulajdonos számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésére áll.

(3) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a Szolgáltató az ingatlantulajdonost írásban köteles értesíteni vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni. A települési szilárd hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és időpont) – a keletkező hulladékmennyiségek figyelembevételével – a Szolgáltató köteles elkészíteni és arról az ingatlantulajdonosokat – változás esetén is – értesíteni. A hulladékszállítás rendjét az Önkormányzat – a közszolgáltatóval egyeztetett módon – hagyja jóvá.

(4) A települési szilárd és folyékony hulladéknak nem minősülő hulladék keletkezésének tényét az ingatlantulajdonos köteles az Önkormányzatnak bejelenteni. A bejelentésben az ingatlantulajdonos köteles megjelölni azokat a körülményeket, amelyek miatt az adott hulladék nem minősül települési szilárd és folyékony hulladéknak, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek útján a hulladék kezeléséről gondoskodik.

(5) A Szolgáltató és az ingatlantulajdonos jogaira és kötelezettségeire, valamint a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó szerződés tartalmi elemeire a jelen rendelet 7. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(6) Amennyiben a jelen rendelet 3. § 1. és 2. pontjában meghatározott települési szilárd és folyékony hulladéknak nem minősülő hulladék - árusító, szolgáltató vagy egyéb gazdasági tevékenység folytán - közterületen keletkezik, a tevékenység végzésére kiadott közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély birtokosa köteles az Önkormányzatnak bejelenteni, hogy hulladékának kezeléséről hogyan gondoskodik. A közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély megadását az Önkormányzat az általa szervezett közszolgáltatás igénybevételéhez kötheti.

(7) A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a Szolgáltató az ingatlantulajdonost - az eseti, illetve végleges jellegű változások bekövetkezte előtt - értesíteni köteles.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlantulajdonosoknál keletkező hulladékok nyilvántartásáról és bejelentéséről a Szolgáltató a külön jogszabályokban meghatározottak szerint gondoskodik.

A hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemei

7. § (1) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatás igénybevételéről szóló szerződésben meg kell határozni a szerződéskötő feleket: a Szolgáltatót és a Megrendelő ingatlantulajdonost.

(2) A szerződésben meg kell jelölni:

a) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,

b) a teljesítés helyét,

c) a Megrendelő által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedények űrtartalmát és darabszámát,

d) az ürítési gyakoriságot és az ürítés idejét napok szerint.

(3) A szerződésben rendelkezni kell továbbá:

a) a gyűjtőedények használatának jogcíméről és módjáról,

b) a közszolgáltatási díjról és alkalmazásának feltételeiről,

c) a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a Megrendelő igényei szerinti esetleges többletszolgáltatásról és annak díjáról,

d) a közszolgáltatási díj megfizetésének módjáról,

e) a szerződés módosításának, felmondásának feltételeiről,

f) az irányadó jogszabályok meghatározásáról.

A települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállításra való átadására szolgáló gyűjtőedények rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek

8. § (1) Az ingatlantulajdonos települési szilárd hulladék gyűjtésére, illetve elszállítására a Szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt, valamint a Szolgáltató azonosító jelével ellátott műanyagzsákot köteles igénybe venni.

(2) A helyi közszolgáltatás által ellátandó területre rendszeresített, szabványos gyűjtőedények típusát, minimális térfogatát, darabszámát és ürítésre való átadásának helyét a Szolgáltató az Önkormányzat egyetértésével - a keletkezett hulladékmennyiség és a gyűjtési/ürítési gyakoriság figyelembevételével – a következőkben állapítja meg:

a) lakótelepi övezetben 1100 l-es konténer vagy 110 l-es kuka,

b) családi házas övezetben 110 l-es kuka,

c) üdülők szezonális hulladékszállítására 1100 l-es konténer, 110 l-es kuka vagy műanyagzsák.

(3) A hulladék ürítésének minimális gyakorisága:

a) lakótelepi övezetben heti 2 alkalom,

b) családi házas övezetben heti 1 alkalom,

c) külkerületi övezetben havi 1 alkalom.

(4) A gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként legkevesebb 4 liter/fő/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.

(5) Az ingatlantulajdonos köteles írásban, három nappal korábban bejelenteni a Szolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget rendszeresen jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható. A bejelentés alapján a Szolgáltató köteles az ingatlantulajdonos által megjelölt időpontra vagy időtartamra a többletszolgáltatást teljesíteni az ingatlantulajdonos által biztosított többletedényzet használatával vagy az ürítés számának növelésével.

(6) Amennyiben az átadásra kerülő hulladék mennyisége rendszeresen meghaladja az átvett gyűjtőedények űrtartalmát és azt az ingatlantulajdonos nem jelzi, a Szolgáltató – az ingatlantulajdonos megkeresésével egyidejűleg – jogosult a tényleges mennyiségű hulladéknak megfelelő űrtartalmú edény beszerzésére felszólítani az ingatlantulajdonost, illetve jogosult megemelni az ürítési gyakoriságot, amely szerződésmódosítást eredményez.10

(7) Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, a Szolgáltató jogosult az így átadott, illetőleg a gyűjtőedényzet mellé kirakott hulladék elszállítására. A többletszolgáltatás tényéről és az ennek megfelelő díj alkalmazásáról a Szolgáltató az ingatlantulajdonost egyidejűleg értesíteni köteles.

(8) Amennyiben az ingatlan előtti közterület ápolásából, tisztántartásából származik a gyűjtőedényzet mellé kirakott hulladék, az elszállításról a Szolgáltató az Önkormányzat költségviselése mellett gondoskodik.

(9) A Szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényeket az ingatlantulajdonos vásárolja meg.

A települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállításra való átadására szolgáló gyűjtőedények

elhelyezésével, használatával és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek

9. § (1) Az ingatlantulajdonos az általa biztosított gyűjtőedényeket az ingatlan területén belül köteles elhelyezni. Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az Önkormányzat rendeletében szabályozott közterület-használati hozzájárulás, illetve a vonatkozó szabályok szerinti közterület-használati engedély alapján lehet.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles az átvett gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. Kivételt képezhet a lakótelepi övezet, ahol a 110 l-es edényzet alkalmazása esetén a Szolgáltató a tárolóhelyen veszi át a hulladékot. A gyűjtőedényt legfeljebb a szállítási napot megelőző 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

(3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének - a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie, a kihelyezett műanyag zsákot be kell kötni. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

A kihelyezett gyűjtőedényből guberálni tilos. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogos forgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

10. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, környezetük tisztántartásáról, valamint szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról.

(2) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során esetlegesen keletkezett szennyeződés takarításáról a Szolgáltató köteles gondoskodni.

(3) A gyűjtőedény ürítése során történő megrongálódásáért a Szolgáltató felel és gondoskodik a kár megtérítéséről kijavítás vagy csere útján.

11. § (1) A gyűjtőedényben elhelyezhető települési szilárd hulladék súlya:

a) 110 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 25 kg,

b) 1100 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 250 kg,

c) műanyagzsák esetén legfeljebb 15 kg lehet.

(2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlantulajdonos a Szolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

(3) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, akkumulátort, építőanyagot, trágyát, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét és a szállítóeszköz műszaki állapotát.

A települési folyékony hulladék gyűjtésével és szállításával kapcsolatos rendelkezések

12 -13. § [11]

A települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése

14. § [12]

A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos egyéb rendelkezések

15. §[13]

A települési szilárd hulladék elhelyezésével, ártalmatlanításával, illetve hasznosításával kapcsolatos rendelkezések

16. § (1) A települési szilárd hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása és hasznosítása kizárólag az Önkormányzat által erre a célra kijelölt területen, illetve létesítményben történhet.

(2) A hulladék ártalmatlanításáról, illetve hasznosításáról a Szolgáltató köteles gondoskodni

17. § (1)[14] Az ingatlantulajdonos az ingatlanán alkalmilag keletkezett települési szilárd hulladékot a 16. §-ban meghatározott helyre, létesítménybe maga is elszállíthatja és elhelyezheti, melynek során a rendelet 1. számú mellékletének díjtarifája kerül alkalmazásra.

(2)[15] Az ingatlantulajdonos e rendelet 16. §-ában meghatározott helyen, illetve létesítményben – mennyiségi korlát nélkül – díjmentesen helyezhet el szennyeződésmentes (legfeljebb homokos kavicsot vagy aljnövényzetet tartalmazó) termőföldet, amely fedőanyagként, komposztként használható fel.

A lomtalanítás alá tartozó alkalmi háztartási szilárd hulladékra vonatkozó

külön rendelkezések

18. § (1) A lakótelepi övezetben a lomtalanítás évi kettő alkalommal történő megszervezéséről és lebonyolításáról a Szolgáltató gondoskodik.16

(2) A hulladék elszállítását, ártalmatlanítását, illetve hasznosítását a Szolgáltató végzi.

(3) A hulladékot az ingatlantulajdonos a Szolgáltató által előzetesen megjelölt időpontban helyezheti ki a Szolgáltató által biztosított szállítójárműre.

(4) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a szállítójárművön, hogy az a jármű- és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(5) A Szolgáltató az (1), (3) és (4) bekezdésben foglalt előírásoktól eltérő módon, szabálytalanul elhelyezett hulladékot köteles – külön díjfizetés ellenében – elszállítani. Ha a külön díj megfizetésére kötelezett személye nem állapítható meg, a Szolgáltató a számlát a települési önkormányzatnak nyújtja be.

A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének és alkalmazásának külön rendelkezései

19. § (1) A továbbhasznosításra alkalmas hulladék kigyűjtésére a Szolgáltató a szelektív hulladékgyűjtési rendszert folyamatosan építi ki a város közigazgatási területén.

(2) Alkalmazott gyűjtési módok:

a) hulladékszigeteken végzett szelektív begyűjtés,

b) elkülönítetten végzett fanyesedék gyűjtése faapríték készítése céljából,

c) a hulladékkezelő telepre kerülő kiválogatható anyag külön gyűjtése,17

d) komposztálható szerves hulladékok prizmába deponálása,

e)18  hulladékgyűjtő udvaron a szelektív hulladék begyűjtése.

(3) A továbbfelhasználás lehetőségéről a Szolgáltató gondoskodik.

(4) A szelektív gyűjtés költsége és árbevétele a települési szilárd hulladék kezelési tevékenységében kerül elszámolásra.

(5) A szolgáltató a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését és fejlesztését az Önkormányzattal közös beruházásban hajtja végre.

A hulladékkezelési közszolgáltatási díj

20. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás egységnyi díját az Önkormányzat jelen rendelete 1. számú mellékletében állapítja meg; a díjak meghatározásában a Dr-ben foglalt előírásokat köteles figyelembe venni.

(2) Ha a közszolgáltatási díjat az Önkormányzat a Dr. 6. § (1-5) bekezdése alapján számított díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a Szolgáltatónak megtéríteni.

(3) A közszolgáltatási díj megfizetésére az az ingatlantulajdonos köteles, aki a jelen rendeletben foglaltak szerint a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles.

(4) Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a Szolgáltató részére – a teljesített közszolgáltatás alapján, számla ellenében – utólag köteles megfizetni.

(5) A közszolgáltatás díját a számla kézhezvételétől számított 8 napon belül kell kiegyenlíteni.

(6) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését - jelen rendelet 22. §-a kivételével - az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Szolgáltató az ingatlantulajdonos számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.19

(7) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek.20

(8) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a Szolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettség elmulasztására, és felszólítja annak teljesítésére.

(9) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően a Szolgáltató - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását az Önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezi. 

Az Önkormányzat jegyzője - a kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül - a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a Szolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit az Önkormányzat jegyzője nyolc napon belül átutalja a Szolgáltatónak.21

(10) A behajthatatlan díjhátralék esetében ennek tényéről és okáról az Önkormányzat jegyzője - a behajtás eredménytelenségét követő nyolc napon belül - igazolást ad a Szolgáltatónak.

(11) A közszolgáltatási díjat az Önkormányzat 1 éves díjfizetési időszakra állapítja meg. Ezen díjakat kell figyelembe venni a jelen rendelet 8. § (5), (6) és (7), valamint a 18. § (5) bekezdése szerinti többletszolgáltatás teljesítése esetén is.

(12) A közszolgáltatásnak az Önkormányzat által meghatározott díja a Szolgáltató által alkalmazott díj legmagasabb mértéke.

(13) A közszolgáltatási díj esedékes összegét a Szolgáltató állapítja meg a (12) bekezdésben foglaltak alapján. Ennek során figyelemmel kell lennie arra, hogy a közszolgáltatási díj nem tartalmazhat indokolatlan megkülönböztetést az ingatlantulajdonosok, illetve azok csoportjai között.

21. § (1) A Szolgáltató köteles a közszolgáltatási díj megállapítása érdekében az Önkormányzat részére díjkalkulációt készíteni. Ha a szolgáltató a közszolgáltatás körébe tartozó tevékenység mellett más gazdasági tevékenységet is folytat, a költségtervében a költségek szigorú elkülönítésének módszerét is alkalmaznia kell.

(2) A Szolgáltató köteles a Hgt. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint költségelemzést készíteni, és azt javaslat formájában az Önkormányzat részére előterjeszteni.

(3) A jegyző köteles a javaslat alapján a közszolgáltatás díját meghatározó rendeletének elfogadását megelőzően részletes költségelemzést készíteni.22

22. § (1) Szarvas Város Önkormányzata a hulladékkezelési közszolgáltatás díját a szociális igazgatásról, valamint a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló többször módosított 12/2003. (VI. 27.) önkormányzati rendelet 49/A. §-ában megállapított feltételeknek megfelelő személyek esetében átvállalja.[23]

(2) Az Önkormányzat – az általa megállapított díjkedvezmény esetén – a felmerülő költségeket a Szolgáltató számára köteles megtéríteni.

(3) Díjmentességre jogosult az az ingatlantulajdonos is, aki betegség vagy egyéb ok folytán nem tartózkodik az ingatlanán, és ott hulladéka sem keletkezik. Megfelelő igazolás (pld. orvosi igazolás, közműszámla) bemutatásával kérheti a Szolgáltatónál a megjelölt időszakra vonatkozó díjmentességet.[24]

A közszolgáltatás teljesítésének szünetelése

23. § A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető, illetőleg korlátozható.

III. fejezet

A települési szilárd és folyékony hulladékot érintő közszolgáltatásra vonatkozó külön szabályok

24. § (1) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd és folyékony hulladékának kezeléséről

a) a Hgt. 13. §-ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik vagy

b) azon a településen, ahol a gazdálkodó szervezet települési szilárd és folyékony hulladéka keletkezik, a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés - a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan – környezeti szempontból a Hgt. 13. §-ában meghatározottaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik.

A környezetvédelmi felügyelőség eljárását az köteles kezdeményezni, aki a közszolgáltatást nem kívánja igénybe venni. Az eljárás jogerős befejezéséig a közszolgáltatás igénybevétele kötelező.

(2) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett – települési szilárd hulladék ártalmatlanítására alkalmas – hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkeznek, jelen rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségek alól mentesülnek, ha a tevékenységük során képződött települési szilárd hulladékuk ártalmatlanításáról ezekben a berendezésekben, létesítményekben gondoskodnak.

(3) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek nem kötelesek a közszolgáltatás igénybevételére, a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal kötelesek a tevékenységük során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általuk végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékokról nyilvántartási, a kezelőlétesítmények működéséről üzemnaplót vezetni, és ezekről a hatóságoknak bejelentést tenni. Az Önkormányzat a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladékok mennyiségéről, összetételéről, keletkezésének forrásáról és módjáról, továbbá elhelyezéséről tájékoztatást kérhet a gazdálkodó szervezetektől. Ha a gazdálkodó szervezet e tájékoztatási kötelezettségét nem teljesíti, a közszolgáltatást köteles igénybe venni.25

IV. fejezet

A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás alá nem tartozó települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos tevékenység ellátásának rendjére vonatkozó előírások

25. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenység, valamint a közintézmények működése során keletkezett hulladékra nem terjed ki. Ezen hulladékfajták esetében az ingatlantulajdonosnak a Hgt. 13. § (1) bekezdésében megjelölt, a hulladék termelőjére és birtokosára vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.

(2) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, vagy más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá az ártalmatlanításáról vagy a hasznosításáról gondoskodni.

(3) Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettségét a hulladék termelője, birtokosa

a) jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti vagy

b) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt hulladékot az Önkormányzat által kijelölt, továbbá egyéb környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanítóhelyre vagy hasznosítóhelyre a hulladék termelője, birtokosa külön engedély nélkül maga is elszállíthatja. Amennyiben a hulladékot jellege vagy összetétele miatt az egyéb ártalmatlanítóhely nem veheti át, annak elhelyezésére a kijelölt ártalmatlanítóhelyet kell igénybe venni.

(5) A hulladék elszállításához egyebekben hulladékszállítási tevékenységre a Szolgáltatón kívüli környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetet is igénybe lehet venni.

(6) A hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék szállítójárműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést ne idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(7) Gazdálkodó szervezet igénybevétele mellett történő szállítás esetén a gazdálkodó szervezet, saját szállítás esetén pedig a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos az átvett, illetve átadott hulladék mennyiségét és összetételét – a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal – köteles fajtánként nyilvántartani és erről a hatóságoknak bejelentést tenni.

(8) A (7) bekezdésben előírt kötelezettség – a külön jogszabályokban meghatározottak szerint – mind a kijelölt ártalmatlanítóhely üzemeltetőjét, mind pedig az egyéb ártalmatlanítóhely tulajdonosát (üzemeltetőjét, használóját) is terheli.

(9) Ha a hulladék termelője, birtokosa a hulladékot saját maga a kijelölt ártalmatlanítóhelyre szállítja, a hulladék átadásával egyidejűleg, számla ellenében díjat köteles fizetni az üzemeltető részére.

26. § (1) Ha az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék elszállításával a Szolgáltatót bízza meg, a megrendelés és szolgáltatás feltételeiben történő megállapodásuk alapján a Megrendelő által biztosított gyűjtőedényben elhelyezett hulladék elszállításáról és a kijelölt ártalmatlanítóhelyen történő lerakásáról a Szolgáltató gondoskodik.

(2) Az ingatlantulajdonos a Szolgáltató részére a megállapodásban meghatározott díjat a kikötött fizetési feltételekkel köteles megfizetni.

27. § (1) A közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az általa szállításra igénybe vett gazdálkodó szervezet köteles a közterület tisztántartására vonatkozó jogszabályok szerint eljárni.

(2) A hulladék termelője, birtokosa köteles gondoskodni a közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztántartásáról, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállításáról.

(3) A szállítást végző gazdálkodó szervezet konténert közterületen a közúti- és a gyalogos forgalom biztonságát nem veszélyeztető módon, az alábbi előírások megtartásával helyezhet ki:

a) főútvonalon konténer kizárólag folyamatos rakodás idejére helyezhető ki, a szállítójármű helyszínen tartásával annak érdekében, hogy az elszállítás a telítődéskor haladéktalanul megtörténhessen;

b) tömegközlekedési útvonalon, amennyiben a konténer kihelyezése csak a közúti forgalom zavarásával oldható meg, az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni;

c) egyéb útvonalakon a konténert a telítődést követő 8 órán belül el kell szállítani.

(4) Közterületre kihelyezett konténeren el nem távolítható módon, jól láthatóan fel kell tüntetni a hulladék termelőjének, birtokosának, illetőleg a szállításra igénybe vett gazdálkodó szervezetnek nevét, cégnevét, címét, telefonszámát és a konténer azonosító számát.

V. fejezet

Általános jogi felelősség

28. § Aki tevékenységével vagy mulasztásával a hulladékgazdálkodási jogszabályokban vagy a vonatkozó hatósági határozatban foglalt kötelezettségét megszegi és ezzel a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja vagy tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja, a Hgt-ben, illetve a külön jogszabályokban foglaltak szerinti (büntetőjogi, polgári jogi, közigazgatási jogi, stb.) felelősséggel tartozik.

29. §26

VI. fejezet

Záró rendelkezések

30. § (1) E rendelet 2002. január 1-én lép hatályba.

(2)27 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

31. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló többször módosított 32/1995. (XII. 13.) számú rendelete.