Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Tv.) 40.§.(1)-(2) bekezdésében, 41.§. (3) bekezdésében és 42.§-ában kapott felhatalmazás alapján, a végrehajtására kiadott 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tvhr.) vonatkozó szabályaira is figyelemmel – a köztemetők használatának rendjéről a következő rendeletet alkotja:

I. Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya Mór város közigazgatási területén működő köztemetőkre, valamint ezek fenntartásával és használatával kapcsolatos tevékenységekre terjed ki.

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában köztemető az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető, amelyben az önkormányzat – a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján – a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.

(2) *

* Hatályon kívül helyezte a a köztemetők használatának rendjéről szóló 24/2001.(VI.1.) Ök. rendelet módosításáról szóló 31/2006. (XII.5.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése.

Hatálytalan 2007. január 1-jétől.

(3) Működő köztemető:

- a Kálvária temető DNY-i részén megnyitott 4261/10 és 4261/11 helyrajzi számú önkormányzati tulajdonban lévő temetőrész,

- a móri Római Katolikus Egyház tulajdonában lévő 2999 hrsz-ú, 3002 hrsz-ú, 4261/6, 096 hrsz-ú, 0663 hrsz-ú temető,

- a móri Református Egyházközség tulajdonában lévő 3001 hrsz-ú temető.

3. §

(1) Az önkormányzat, mint tulajdonos gondoskodik a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítéséről, illetőleg kialakításáról.

(2) Az önkormányzat, mint temetőfenntartó gondoskodik a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartásáról, szükség szerinti gondozásáról és felújításáról.

4. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő köztemető az önkormányzat forgalomképtelen vagyonát képezi.

(2) A köztemető fenntartásáról és üzemeltetéséről az önkormányzat – kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján – az általa e feladattal megbízott gazdálkodó szervezet útján gondoskodik, nem saját tulajdonú köztemető esetében  a tulajdonossal kötött megállapodás szerint.

(3) A köztemető fenntartásához és üzemeltetéséhez szükséges pénzügyi fedezetet az önkormányzat az éves költségvetésében biztosítja.

II. Egyéb értelmező rendelkezések

5. §

E rendelet alkalmazásában

a./ temetőfenntartás: a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint közcélú zöldfelületek karbantartása, szükség szerinti felújítása és gondozása

b./ temető-üzemeltetés: a temető rendeltetésszerű használatához szükséges tárgyi és infrastrukturális létesítmények működtetése, valamint az igénybevételhez szükséges feltételek biztosítása

c./ kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi célú, az elhunytak emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége

d) temetkezési szolgáltatás: a temetésfelvétel, az elhunytnak a kegyeleti igénynek megfelelő temetésre való – az egészségügyi szolgáltató halottkezelési feladatkörébe nem tartozó és egészségügyi intézmény területén kívül végzett – előkészítése, a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás, ideértve az eltemettető felé történő értékesítést is, a ravatalozás, sírhelynyitás és visszahantolás, a sírba helyezés, a halottszállítás, a hamvasztás és az urnakiadás, az urnaelhelyezés, a hamvak szórása, az exhumálás és az újratemetés.

e./ köztemető üzemeltetője: a köztemető fenntartását és üzemeltetését kegyeleti közszolgáltatásként ellátó, e feladattal megbízott gazdálkodó szervezet

f./ temetkezési szolgáltató: a temetkezési szolgáltatást végző – erre jogosult– vállalkozás.

g) szociális temetés: az eltemettető vagy az általa felkért személy személyes közreműködésével, az állam által biztosított kellékekkel ingyenes temetési helyre történő koporsós vagy hamvasztásos temetés, amely az eltemettető számára ingyenes.

III. A köztemető használata és igénybevétele

6. §

(1) A köztemetőben egyházi és világi szertartással való temetés egyaránt lebonyolítható.

(2) Az eltemetés módja szerint a temetés, hamvasztással, vagy elhamvasztás nélkül történhet.

7. §

(1) A köztemetőt – annak területnagyságától függően – sírhelytáblákra (parcellákra), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell felosztani. A sorokban a temetési helyeket az üzemeltető jelöli ki.

(2) A sírhelytáblákat, a sorokat és temetési helyeket számozni kell, biztosítva azoknak a nyilvántartással való azonosíthatóságát.

(3) A Képviselő-testület a Tv. 24/A. § (4) bekezdésében rögzített felhatalmazás alapján a Kálvária temető G parcelláját jelöli ki szociális parcellaként és szociális temetkezési helyként a rendelet 2. számú melléklete szerint.

8. §

(1) A sírhelyeket a temetés alatt álló sírhelytáblákban – fő szabályként – folytatólagos sorrendben kell felhasználni.

(2) Ha az eltemettetőnek a temetési hely felett nincs rendelkezési joga, az elhunytat az elhalálozás ideje szerinti sorrendben következő temetési helyre kell temetni.

9. §

(1) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt.

(2) Hamvasztásos temetésnél az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke, urnasírhely és urnasírbolt, illetve az urna koporsós temetési helyre is rátemethető.

(3) A temetési igényt, illetve az eltemetés módját eltemetés előtt a köztemető üzemeltetőjének kell bejelenteni, átadva részére a halottvizsgálati bizonyítványt is.

(4) Hozzátartozó nélkül elhunytak (közköltségen való) eltemetéséről az önkormányzat lehetőleg urnás földbetemetéssel gondoskodik.

9/A. §

(1) Díszsírhely az önkormányzat tulajdonában lévő köztemető központi fekvésű területén kijelölt sírhelytáblában lévő sírhely, amelyet Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testülete örök temetkezési hely céljára az elhunyt személy kimagasló érdemeinek elismeréséül e célra kijelöl.

(2) A díszsírhely személyre szóló adományozásáról – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben – a polgármester dönt.

(3) Az adományozott díszsírok örök jellegűek, a köztemető fennállásáig megmaradnak. A temető átrendezése vagy megszüntetése esetén a díszsírok áthelyezéséről a Képviselő-testület dönt.

(4) Adományozott díszsírok síremlékeinek felállításáról esetenként a Képviselő-testület dönt és gondoskodik a fenntartásáról.

(5) Az ország vagy a város életében jelentős szerepet játszó személyiségek sírhelyét, síremlékét a temető megszüntetésének kivételével felszámolni nem lehet, azok fenntartásáról az önkormányzat az üzemeltető útján gondoskodik.

(6) A művészettörténeti vagy művészi értéket képviselő síremléket lebontani nem lehet, azok fenntartásáról ugyancsak az önkormányzat gondoskodik az üzemeltető útján.

(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti sírhely, illetve síremlék megőrzésére javaslatot a város bármely polgára tehet. A döntést az Oktatási Kulturális és Sportbizottság hozza meg.

10. §

(1) Ha a temető, a sírhelytábla, vagy a sor megtelt, a temetőt, illetve a temetőrészt az önkormányzat döntése alapján le kell zárni.

(2) A temető vagy temetőrész lezárását a temető bejáratnál, a ravatalozón és az érintett temetőrésznél kifüggesztett hirdetménnyel közzé kell tenni, amelyről az önkormányzat az üzemeltető útján gondoskodik.

IV. A temetési helyek méretezése

11. §

(1) A sírhelyek mérete:

                                               - egyes sirhely         210x90 cm

                                               - kettős sírhely          210x190 cm

- gyermek sírhely     130x60 cm

A sírgödör mélysége minden esetben 200 cm. Koporsós rátemetés esetében a felülre kerülő koporsó aljazatának legalább 160 cm mélységbe kell kerülni.

(2) Urna földbetemetése esetén a sírhely mérete általában 60x60 cm, mélysége legalább 1 m.

(3) A sírhelyek egymástól való távolsága legalább 60 cm, gyermeksírok esetében is. A sírdombok magassága legfeljebb 50 cm lehet. A sírsorok között legalább 1 méter távolságot kell tartani.

(4) A koporsósírbolt belső méret szerinti mélysége 220 cm, hosszúsága 210 cm, szélessége koporsónként legalább 90 cm, földfelszín feletti magassága legfeljebb 1,5 m lehet.

(5) Az urnasírbolt belső méret szerinti mélysége 100 cm, hosszúsága 90 cm, szélessége két urnánként legalább 60 cm. A sírboltok építéséhez a temető fenntartójának hozzájárulása szükséges, helyét a fenntartó jelöli ki. Az urnafülke és az urnasírbolt építésügyi hatósági engedéllyel építhető

(6) A temető üzemeltetője a mesterséges vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervmaradvány eltemetésére külön sírhelytáblát jelöl ki.

12. §

(1) A temetési hely megjelölésére szolgáló sírjel (síremlék) a temetési helynél nagyobb területet nem foglalhat el.

(2) A sírjel és azon szereplő felirat, ábra meg kell hogy feleljen a kegyeleti elvárásoknak, illetve az a közízlést, a kegyeletet és az emlékezést nem sértheti.

V. A köztemető gondozása és rendje

13. §

(1) A köztemetőben mindenfajta munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és látogatók kegyeleti érzését, továbbá ne akadályozza az elhunyt búcsúztatását és ne zavarja a szertartást.

(2) A munkavégzéssel a szomszédos temetési hely nem sérülhet és eredeti állapota nem változhat, illetve a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

(3) Építőanyagot a temetőbe beszállítani, építési vagy bontási munkát megkezdeni vagy bontási anyagot elszállítani csak az üzemeltető hozzájárulásával szabad. Az építési hulladékot a keletkezésétől számított 3 napon belül el kell szállítani.

14. §

(1) A sírgondozás, valamint a temetési hely növényzettel való beültetése és díszítése bejelentés nélkül végezhető.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívüleső temetői munkát az üzemeltetőnek előzőleg be kell jelenteni.

(3) A sírokra ültetett növényzet magassága nem terjedhet túl a temetési hely területén. Kizárólag olyan fás szárú növények ültethetők, melyek kifejlett állapotban sem érik el a másfél méteres magasságot és beletartoznak az önkormányzat által engedélyezett faj és fajtacsoportba. Az önkormányzat által engedélyezett fajták jegyzékét a a temetők bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán ki kell függeszteni.

(4) Fákat és cserjéket sírhelyen és sírbolthelyen kívüli területen csak az önkormányzat, vagy megbízásából az üzemeltető telepíthet.

(5) A temető belső útjai mentén bokrokat, fákat és ülőpadokat kell telepíteni, amelyről az önkormányzat a (4) bekezdés szerint gondoskodik.

 (6) A sírhely birtokosa köteles a sírhely gondozását, gyomtalanítását rendszeresen elvégezni.

15. §

(1) A temetőben mindenki köteles a hely jellegének és a kegyeletnek megfelelő magatartást tanúsítani, a temető csendjét zavaró hangoskodástól és indokolatlan zajokozástól tartózkodni.

(2) A temető létesítményeit, növényzetét, a kihelyezett kegyeleti tárgyakat, díszítéseket megrongálni és beszennyezni, a temető területén szemetelni tilos. A temetőben avart, elszáradt koszorút, virágmaradványt és egyéb anyagot égetni tilos.

(3) A temető területére csak a mozgáskorlátozott személyt szállító személygépkocsival, illetőleg a sírgondozáshoz szükséges nagyobb méretű eszközöket, anyagokat szállító járművel szabad – az üzemeltető előzetes engedélyével – behajtani.

(4) A sírhelyek gondozása során keletkező hulladékot az erre kijelölt helyre (hulladéktároló edényzetbe) kell elhelyezni. A hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényből a hulladék elszállítása a temetőgondnok (üzemeltető) bejelentése alapján szükség szerint történik.

(5) Vakvezető kutya kivételével a temető területére kutyát, vagy más állatot bevinni tilos.

(6) A temetési helynél gyertyát égetni csak úgy szabad, hogy az tűzveszélyt, illetőleg tüzet ne okozzon.

(7) A temető területéről sírkövet, síremléket –vagyonvédelmi okból– csak az üzemeltetőnek történt előzetes bejelentés után szabad kivinni.

16. §

(1) A temető nyitvatartását az üzemeltető állapítja meg úgy, hogy a temető nyári időszámítás alatt naponta legalább 14,  téli időszámítás alatt naponta legalább 10 órán át legyen a nappali időszakban folyamatosan nyitva.

(2) A nyitvatartási időt és a köztemető rendjét szabályozó rendelkezéseket a temetői hirdetőtáblán kell közzétenni.

VI. A temetési helyek használati ideje és díja

17. § 

(1) A temetési hely felett gyakorolható rendelkezési jog időtartama:

a./ egyes sírhely esetén 25 év, illetve az utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25 év

b./ kettős sírhely esetén az utolsó koporsós betemetés napjától számított 25 év

c./ sírbolt esetén az utolsó betemetés napjától számított 60 év

d./ urnafülke és urnasírhely esetén 10 év

e./ urnasírbolt esetén 20 év

f./ díszsírhely esetén a temető fennállásáig

g./ helytörténeti jelentőségű sírhely és védett sírhely esetén 100 év. 

(2) A használati idő lejárta utáni időre a temetési hely feletti rendelkezési jog az (1) bekezdés szerinti újabb ciklusra meghosszabbítható, illetve újra váltható, amit csak az esetben lehet megtagadni, ha az önkormányzat a megváltani szándékozott területet átalakítja, vagy más célra kívánja felhasználni.

(3) A temetési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni, vagy elcserélni nem lehet. A használati joggal rendelkező személy elhalálozása esetén annak törvényes örökösei jogosultak a temetési hely használatára.

(4) Ha kettős sírnál az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetés nem történik, a használati jog megszűnik, kivéve ha az arra jogosult azt ismételten megváltotta.

(5) A temetési hely felett minden esetben az rendelkezik aki azt megváltotta.

(6) A temetési helyek használatáért a mellékletben meghatározott összegű megváltási díjat kell az önkormányzat részére fizetni, minden esetben a temetés, illetve a rátemetés előtt. A használati díjat az első megváltás alkalmával az eltemettető személy, újraváltáskor a temetési hely felett rendelkező személy köteles megfizetni.

(7) Minden év utolsó negyedében 1 alkalommal egy országos és egy területi lapban, valamint a helyben szokásos módon az üzemeltető köteles felhívást közzétenni a temetési helyek használati idejének lejártáról.

A temetők bejáratánál évenként október 1-től május 31-ig az üzemeltető hirdetményt köteles kifüggeszteni az adott és a következő évben lejáró temetési helyek használati idejének lejártáról.

A temetési hellyel rendelkezni jogosult a használati jogot a hirdetmény megjelenését követő év május 31-ig az előírt díj befizetésével meghosszabbíthatja.

VII. A kegyeleti közszolgáltatás feltételei

18. §

(1) Köztemető fenntartására és üzemeltetésére az önkormányzat olyan gazdálkodó szervezettel köthet kegyeleti közszolgálati szerződést, mely megfelel a (2) bek. szerinti feltételeknek.

(2) Temető üzemeltetést az a gazdálkodó szervezet láthat el, amelynek vezetője, vagy alkalmazottja parkgondozó, illetőleg kertépítő szakképesítéssel rendelkezik (Tvhr. 54. §.)

(3) A köztemető üzemeltetőjét az önkormányzat képviselő-testülete jelöli ki és bízza meg.

(4) Pályáztatás esetén a pályázatkiírásnak a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a Tv. 16-18. §-aiban és a Tvhr. 55 §-ában meghatározottak is részét képezik, amelyre a meghirdetésben utalni kell.

(5) A pályáztatás során benyújtott ajánlatokat képviselő-testületi döntés előtt a településfejlesztési bizottság véleményezi.

(6) A köztemető üzemeltetésére az üzemeltetővel – a Tv. 39.§-ában meghatározottak szerint – az önkormányzat kegyeleti közszolgáltatási szerződést köt, legalább 5, de legfeljebb 15 év időtartamra szólóan.

(7) A kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében a rendelet hatálya alá tartozó köztemetőkre vonatkozóan a felek meghatározzák a közszolgáltatás ellátásának feltételeit.

(8) Az üzemeltető a jogszabályban rögzített és a szerződésben meghatározott feladatai körében

a) köteles ellátni a köztemető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények valamint a közcélú zöldfelületek karbantartását, felújítását és gondozását;

b) köteles meghatározni a köztemetőbe kiszállított elhunytak átvételét és temetések rendjét jogszabályi keretek között;

c) köteles tájékoztatni az odalátogatókat.

(9) Az üzemeltetés keretében az üzemeltető összehangolja a temetések időpontját, feltételeit, működteti, karbantartja a technikai rendszereket, illetve építményeket (ravatalozó, hűtő), gondoskodik a tisztán tartásról, a hulladékok összegyűjtéséről és elszállításáról.

(10) Az Önkormányzat Képviselő-testülete az Üzemeltetővel kötött szerződés végrehajtásának tapasztalatait évente értékeli az Üzemeltető beszámolója alapján.

VIII. Temetkezési szolgáltatások

19. §

(1) A köztemetőben felmerülő temetésekkel kapcsolatos temetkezési szolgáltatásokat – az eltemettető által megbízott és e tevékenységre jogosult – temetkezési szolgáltatók (továbbiakban: vállalkozók) láthatják el.

(2) A vállalkozók a szolgáltatás zavartalan ellátása érdekében kötelesek együttműködni a köztemető üzemeltetőjével és más érdekeltekkel.

(3) Üzemeltető köteles a temetési lehetőséget – részrehajlás nélkül – minden erre jogosult vállalkozónak lehetővé tenni.

(4) A vállalkozók a köztemetőben ellátandó temetési szolgáltatást és egyéb tevékenységet a Tv-ben, a Tvhr-ben és e rendeletben meghatározott követelmények betartásával kötelesek végezni.

(5) A köztemetőkben temetési szolgáltatást ellátó, valamint vállalkozásszerűen munkát végző vállalkozók az önkormányzat részére temető-fenntartási hozzájárulást, illetve az ott lévő temetői létesítmények igénybevételéért igénybevételi díjat kötelesek a melléklet szerinti összegben fizetni.

VIII/A. Fejezet

​Nyilvántartások vezetése

19./A §

(1) A temető fenntartója új sírmezők - sírnegyedek, sírparcellák - megnyitása előtt köteles gondoskodni a sírnyilvántartási térkép elkészítéséről.

 (2) A temetőtérképet a nyilvántartó könyvvel és a sírbolt könyvvel összhangban az üzemeltető köteles vezetni. A temetési rend megváltoztatása, a sírok átminősítése csak a Képviselő-testület engedélyével történhet a térkép módosításával egyidejűleg.

(3) A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál, melyet az üzemeltető a Tv. 18. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott tartalommal köteles vezetni.

(4) A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről az üzemeltető a nyilvántartó könyvhöz csatoltan gondoskodik.

(5) A nyilvántartási adatokról tájékoztatást – a halott nevének, a temetés időpontjának és a temetés helyének kivételével – csak bírósági és hatósági eljáráshoz lehet adni.

(6) A nyilvántartási könyvbe be kell vezetni az urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást és a közös sírba (Mindenki Sírjába) helyezést.

(7) Külön jegyzéket kell vezetni a temetőben elhelyezett halva született gyermekekről. A jegyzékbe fel kell tüntetni a halva született anyjának nevét, az elhalálozás (urnaelhelyezés) időpontját és a föléje tűzött fejfa sorszámát.

(8) A temető dokumentációkat a temető kiürítésének elrendeléséig az üzemeltetőnek tűztől védve, páncélszekrényben kell megőrizni, azt követően pedig átadni a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltárának.

IX. Zárórendelkezések

20. § *

21. §

Ez az önkormányzati rendelet 2001. július 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a hatálybalépés előtt kialakult temetői állapotokat nem érintik.

 E rendelettel nem szabályozott kérdésekben a Tv. és a Tvhr. vonatkozó rendelkezései irányadók.