Babosdöbréte Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

3/2001.(IV.20.) önkormányzati rendelete

 Babosdöbréte helyi Építési Szabályzatáról

(Egységes szerkezetben a 4/2014.(III.03.) önkormányzati rendelettel)

Babosdöbréte Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az épített környezet alakításáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6/A. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§

(1)^[1] A jele szabályzat hatálya Babosdöbréte község teljes igazgatási területére terjed ki (Vámos és Tsa Építész Iroda 009902 Munkaszámú dokumentáció R-01, R-02, R-03, R-04 sz. tervek) kivéve a Petőfi Sándor utca-292 hrsz-ú út- 287 hrsz-ú út és a külterületi 0286/3 hrsz-ú által határolt tömbterülete, ahol a MODULOR Kft 008/2013 munkaszámú, SZT.M/1 szabályozási tervlapját kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földterületen építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni – az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett – csak a szabályozási tervben és jelen szabályzat rendelkezésiben foglaltaknak megfelelően szabad.

2.§

(1) A szabályozási terveken (továbbiakban: a terven) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

- a szabályozási vonalat, építési övezetek határait

- a területi jellemzőket

- az övezeti jellemzőket

- az építi hely közterület felőli határvonalát

- a kijelölt oldalhatárt

(2) Irányadónak kell tekinteni a telekhatárokra vonatkozó megszüntető jelet.

(3) A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítása útján lehetséges. A módosításra vonatkozóan az Étv. (1997. évi LXXVIII. törvény) és az OTÉK (253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet) előírásai szerint kell eljárni.

KÜL- ÉS BELTERÜLET

3.§

(1) A jelenlegi és a tervezett belterületi határt a tervlapok tüntetik fel.

(2) Belterületbe kell vonni az R-02 sz. terven jelölt összesen 7,0 ha nagyságú területeket falusias lakóterület, sportcélú különleges terület, valamint egyéb (általános) közlekedési terület céljára 15 éven belül a tényleges felhasználás szerinti ütemezésben.

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

4.§

A terv területének besorolása építési szempontból

      a) beépítésre szánt területek:

          - lakóterület

          - vegyes terület

          - különleges terület

      b) beépítésre nem szánt területek:

          - közlekedési és közmű elhelyezési területet

          - mezőgazdasági rendeltetésű terület

          - erdőterület

LAKÓTERÜLET

5.§

(1) A lakóterület FL jelű falusias lakóterület, mely lakóépületek, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

     - lakóépület

     - mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

     - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

     - szálláshely szolgáltató épület

     - kézműipari építmény

     - helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

     - sportlétesítmény

(3) A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület: telek területe): 0,5.

(4) Zöldfelületi mutató minimum: 40 %. (A telek területének legalább 40 %-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.)

(5) A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni a 8.§ szerint, beleértve a szilárd burkolatú utat és a felszíni vízelvezetést is.

(6) A levegőtisztaság-védelemre ill. a zajvédelemre vonatkozó besorolásokat a 11.§ szerint kell értelmezni és betartani.

(7) Az FL     0        30

                    -5,0   720  jelű övezetben oldalhatáron álló, legalább 3,0 m, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 30 %-os  beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 720 m² (minimális szélesség 16 m, minimális mélység 40 m).

Beépíthetőnek kell tekinteni azt a kialakult telket, melynek szélessége minimum 12 m, mélysége minimum 25 m és területe eléri a 400 m²-t,

Az építési hely közterület felőli határvonalát (az előkert mértékét) a szabályozási terv tünteti fel. Az építési hely a terven megadott kijelölt oldalhatárhoz csatlakozik. Az oldalkert minimum 6,0 m. Az építési hely mélysége a szabályozási vonaltól a telek mélységének 75 %-a, a hátsókert pedig minimum 6,0 m. Terepszint alatti építmények az építési helyen belül helyezhetők el, ezen építmények a beépítési százalékba nem számítanak be.

(8) Az    FL          0       30

                         -5,0     900   jelű övezetben oldalhatáron álló, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, a kialakítható ill. beépíthető legkisebb telek területe 900 m² (minimális szélesség 20 m, minimális mélység 40 m).

Az építési hely közterület felőli határvonalát (az előkert mértékét) a szabályozási terv tünteti fel. Az építési hely a terven megadott kijelölt oldalhatárhoz csatlakozik. Az oldalkert minimum 6,0 m. Az építési hely mélysége a szabályozási vonaltól a telek mélységének 75 %-a, a hátsókert pedig minimum 6,0 m. Terepszint alatti építmények az építési helyen belül helyezhetők el, ezen építmények a beépítési százalékba nem számítanak be.

(9) Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők.

Településközpont vegyes terület

6.§^[2]

Általános előírások:

(1) A településközpont  vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.

(2) A Vt jelű területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:^[3]

1.lakóépület

2.igazgatási épület

3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

4.egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges

5.egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület

6.sportépítmény.

(3) A Vt jelű településközpont vegyes területen az OTÉK 31.§(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetők:^[4]

                        1.nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

2.termelő kertészeti építmény.

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállítójárművek számára.

(5) A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírások:

(6)  A településközponti vegyes területen az OTÉK 1. sz. mellékletének 86. pontjában felsorolt melléképítmények közül -a, -c, -d, -e, -f, -g,  pont alatt felsoroltak és zászlótartó oszlop építhetők.

Gazdasági terület

6/A.§^[5]

(1)  A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású

-       a lakossági igényeket kielégítő szolgáltató, és kisipari termelő tevékenység,

-       az átmenő forgalmat szolgáló kereskedelmi és szolgáltató tevékenység,

-       valamint egyéb termelő, szolgáltató célú gazdasági tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)  A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

1.   mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység célú épület,

2.   a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakások,

3.   igazgatási, egyéb irodaépület,

4.   parkolóház, üzemanyagtöltő,

5.   sportépítmény.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31.§(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

1.            egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

2.            egyéb közösségi szórakoztató épület

(4) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírás:

(5) Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételét, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell. Az oldalkert mérete kialakult vagy 6,0m vagy az építménymagasság, hátsókert mérete minimum 6,0 m legyen.

KÜLÖNLEGES TERÜLET

7.§

(1) Különleges területbe tartoznak a beépítésre szánt területen belül azok a területek, melyek nem sorolhatók be a falusias lakóterületbe.

(2) A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület: telek területe): 0,1.

(3) Zöldfelületi mutató minimum: 80 %. (A telek területének legalább 80 %-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.)

(4) KS  jelű sportcélú különleges terület sportpálya és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál. Minimális építménymagasság 3,0 m, maximális építménymagasság 5,0 m. Beépítettség legfeljebb 10 %. Az övezet teljes területe építési helynek minősül. Terepszint alatti építmények az építési helyen belül helyezhetők el, ezen építmények a beépítési százalékba nem számítanak be.

(5) KT jelű temető célú különleges terület temető és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál. Minimális építménymagasság 3,0 m, maximális építménymagasság 5,0 m. Beépítettség legfeljebb 10 %. Az övezet teljes területe építési helynek minősül.

(6) KK jelű kegyeleti park célú különleges terület kegyeleti park és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál. Minimális építménymagasság 3,0 m, maximális építménymagasság 5,0 m. Beépítettség legfeljebb 10 %. Az övezet teljes területe építési helynek minősül.

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET

8.§

(1) Az általános (egyéb) közlekedési területen – a műszaki létesítményeken túl – egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. váróhelyiség, esőbeálló), külön önkormányzati rendeleti szabályozás szerinti reklámok is elhelyezhetők.

(2) A 7407 és a 74146 sz. összekötő utak szabályozási szélessége belterületen 18,0 m

(3) A kiszolgáló utak szabályozási szélessége 12,0 – 16,0 m közötti.

(4) A vegyes forgalmú- és az önálló gyalogutak szabályozási szélessége 6,0-10,0 m közötti.

(5) Az utak szabályozási szélessége biztosítja a közművek elhelyezése után az újrafásítás területét is.

(6) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései (buszváró) és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(7) ^/1/ Babosdöbréte külterületén található 0200 hrsz-ú út szabályozási szélességére feltüntetett 10 méter törölve.

KÖZMŰVEK

9.§

(1) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat és az Msz 7487 szabványt kell figyelembe venni.

(2) A tervezési területen a közművek hálózati elemeit hagyományos közműfektetéssel kell megvalósítani.

(3) A közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület felhasználására figyelmet kell fordítani. A közművek elrendezését a távlati összes közmű figyelembe vételével kell meghatározni. A távlatban építésre kerülő közmű számára biztosítani kell a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet, melyet nem szabad elépíteni. A közművek területtakarékos elrendezésénél az utcák fásítását is figyelembe kell venni.

(4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, légszennyezés) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(5) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(6) A meglévő és tervezett közművek (hálózatok és műtárgyak):

    - vízellátás

    - szennyvízelvezetés

    - vezetékes gázellátás

    - csapadékvíz-elvezetés

    - villamos energiaellátás

    - távközlés

számára a helyigényt elsősorban közterületen kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha az ágazati előírások azt megengedik – szolgalmi jog bejegyzésével kell a hálózat és létesítményei számára a területet biztosítani.

(7) A keletkező szennyvizeket zárt csatornával kell elvezetni. A közcsatorna megépítéséig közműpótlót kell létesíteni. Közműpótlóként csak zárt szennyvízgyűjtő építhető. A közcsatorna megépítése után a rákötést 1 éven belül el kell végezni. Közművesítetlen területen egyedi tisztító berendezés létesíthető.

(8) A közműpótló műtárgyakból a szennyvizek rendszeres kiemeléséről és a fogadásukra kialakított és a hatóságok által engedélyezett telepen való elhelyezéséről gondoskodni kell. A leeresztett szennyvizeket a vonatkozó előírások és engedélyek szint kell tárolni és kezelni.

(9) A kommunális szennyvízcsatornába csak a vonatkozó előírásokat (jelenleg 4/1984.(II.7.) OVH rendelet) kielégítő szennyvizek köthetők be. Amennyiben a keletkező szennyvíz a vonatkozó előírások határértékeit túllépi, úgy a csatornába vezetése előtt előtisztításáról gondoskodni kell.

(10) A tervezési területen a felszíni csapadékvizeket nyílt árokhálózattal vagy zárt csatornával kell elvezetni. A csapadékvíz-elvezetés befogadója a Pálosfai patak.

(11) A gáz létesítmények biztonsági övezetét az MSz 7048 sz. szabvány, illetve a 6/1982. (V.6.) IpM rendelet szerint kell biztosítani.

(12) A villamos közművek védőtávolságát a vonatkozó rendeletek, szabványok adják meg. (Jelenleg az MSz 151/1-86, MSz 13207/1-81, 11/1984.(VIII.22.) IpM rendelet.)

Nagyfeszültségű föld feletti vezeték 20 kV-os (belterület): 2,5-2,5 m.

Kisfeszültségű föld feletti vezeték: 1,0-1,0 m.

Földben elhelyezett vezeték 35 kV-ig: 1,0-1,0 m.

A védőtávolságon belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

ERDŐTERÜLET

10.§

(1) Az E  jelű erdőterületek gazdasági rendeltetésűek.

(2) A 10 ha-t meghaladó területeken legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági épületek helyezhetők el.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

11.§

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A területen

     1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

     2. a 720-1500 m2 területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban

         nyilvántartott kivételével – 3 %-os beépítettséggel 1 (azaz egy) db gazdasági épület

          és terepszint alatti építmény (pince),

     3.  az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető

          el.

(3) Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el. A különálló lakóépület beépítettsége nem haladhatja meg az 1,5 %-ot. A lakóépület építménymagassága legfeljebb 6,0 m lehet.

(4) Ha a telek területe nem éri el az építmény elhelyezhetőségéhez szükséges teleknagyságot, úgy a tulajdonosok megállapodása alapján ha közvetlenül szomszédos telkek együttes területe eléri a 720 m2-t, akkor a (2) 2. pont szerint egy közös gazdasági épület létesíthető a telek határvonalán.

KÖRNYEZETVÉDELEM

TILALMAK, KORLÁTOZÁSOK ÉS VÉDŐTÁVOLSÁGOK

12.§

(1) Levegőtisztaság-védelem szempontjából a terület védett I. kategóriába tartozik. (Területi jellemző: 1.) A 21/1986.(VI.2.) MT rendelet és a végrehajtását szabályozó 4/1986.(VI.2.) OKTH rendelet szerint kell eljárni.

(2) Légszennyező forrás létesítése esetén a tervező köteles kibocsátási határérték megállapítását kérni a levegőtisztaság-védelmi hatóságtól (többször módosított 21/1983.(V.12.) MT rendelet).

(3) A tervezési területen csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyező-anyagkibocsátása nem haladja meg a területére vonatkozó kibocsátási határértéket.

(4) Zaj- és rezgésvédelem szempontjából a 12/1983.(V.12.) MT rendelet és a 4/1984.(I.23.) EüM rendelet szolgál alapul.

A terület besorolása „2. Lakóterület és intézményterület laza beépítéssel” (Területi jellemző: 2.)

Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységből származó zaj megengedett egyenértékű „A” – hangnyomásszintjei (L_Aeq, dB):

nappal (6-22 óráig): 50; éjjel (22-6 óráig): 40.

Az építési munkából származó zaj megengedett egyenértékű ^„A” – hangnyomásszintjei (L_Aeq,dB):

építési munka időtartama                                       nappal                                    éjjel

                                                                          (6-22 óráig)                       (22-6 óráig)

1 hónap vagy kevesebb                                            65                                           50

1 hónap felett                                                           60                                           45

1 évnél több                                                             55                                           40

(5) Üzemi létesítmény létesítése esetén zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni a környezetvédelmi hatóságtól (többször módosított 21/1983.(V.12.) MT rendelet).

(6) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve építhető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a 4/1984. (I.23.) EüM rendeletben és jelen rendeletben megadott vonatkozó határértékeket nem haladja meg.

(7) A területen folytatott tevékenység talajszennyezést nem okozhat, az ide vonatkozó ágazati szabványok betartandók.

(8) A vízfolyásokban növényvédő szer, szerves- és műtrágya bejutását meg kell akadályozni.

(9) A szippantott szennyvizet csak hatóságilag engedélyezett szennyvíztisztítóba lehet szállítani. Aki a szennyvizet nem engedélyezett területen helyezi el, szabálysértést követ el.

(10) A települési hulladékot szervezett szemétgyűjtés keretében hatóságilag engedélyezett telepre kell szállítani.

(11) A tervezési területen az állattartás mértékét és módját külön önkormányzati rendelettel kell szabályozni. A belterületen nagyüzemi állattartás tilos.

(12) Az állattartási tevékenység során a zárt, elfolyás mentes trágyatárolást az üzemeltetőnek biztosítani kell. A trágya elhelyezésére a mezőgazdasági hasznosítás megfelelő.

(13) Az állati tetemeket az erre a feladatra hatósági engedéllyel rendelkező szállítóval kell elszállíttatni, illetve az Önkormányzat által üzemeltetett dögkútban lehet elhelyezni. A kistestű állatok egyedi elföldelése megengedett.

(14) A hatévente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódva, a jelen rendezési tervvel összhangban, az önkormányzatnak önálló települési környezetvédelmi programok kell kidolgozni. (1995. évi LIII. törvény 46.§, 47.§).

(15) Az R-01 sz terven jelölt terület bányatelekbe tartozik. A bányatelek határai közt fekvő ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon építkezni az illetékes építésügyi hatóságnak, a bányavállalkozó hozzájárulásával adott engedélyével és az engedélyben megszabott feltételek megtartásával szabad. A bányaszolgalom tulajdonosa a MOL Rt.

(16) A terveken jelölt olajipari létesítmények védőtávolságán belül mindenfajta építmény elhelyezése tilos, a terület művelési korlátozás alá tartozik.

(17) A temetők védőtávolsága 20,0 m, melyen belül lakó- és közösségi épület nem helyezhető el.

(18) Az országos közutak külterületi szakaszai mentén jelölt 20,0-50,0 m közötti védőtávolságon belül építmény csak a közlekedési hatóság jóváhagyásával helyezhető el.

(19) Az élő vízfolyásoktól mért 20,0 m-es védőtávolságon belül mindenfajta építmény elhelyezése tilos.

(20) A tervlapokon jelölt táji és építészeti környezeti értékeket külön helyi rendeletben kell védeni.

(21) A szabályozási terveken kilátás védelemmel érintett területeken építmény elhelyezése és magas növényzet telepítése a Megyei Főépítésszel folytatott egyedi egyeztetés alapján történhet, erdő nemt telepíthető.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13.§

(1) Ezen rendelet 2001. április 20. napján lép hatályba, előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egy időben a Teskándi Községi Közös Tanács 2/1982. számú tanácsrendelete A Helyi Építésügyi Előírások Babosdöbréte község szabályozási tervéhez hatályát veszti.

(3) A 4/2014. (III.03.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2014. március 18-án lépnek hatályba.

Babosdöbréte, 2001. április 19.

                      Kis János  s.k.                                              Fazekas István s.k.

                      polgármester                                                      körjegyző

Kihirdetve 2001. április 20. napján.

Babosdöbréte, 2001. április 20.   

                                                                                        Fazekas István s.k.

                                                                                            körjegyző