Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2001. (X. 26.) önkormányzati rendelete
a helyi város-rehabilitációs terület kijelöléséről és a területen a rehabilitáció megvalósításáról
Hatályos: 2022. 02. 25
Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2001. (X. 26.) önkormányzati rendelete
a helyi város-rehabilitációs terület kijelöléséről és a területen a rehabilitáció megvalósításáról
2022.02.25.
A város-rehabilitáció az Ötv. 8. § (1) szerint a helyi önkormányzat közfeladatát képező településfejlesztés, településrendezés, épített és természetes környezet védelme, lakásgazdálkodási és egyéb a törvény szerinti feladatok meghatározott földrajzi területen történő komplex ellátását öleli fel. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat a kijelölt területek rehabilitációs városfejlesztési eszközökkel történő megújítását tűzte ki célul, ennek keretén belül az Önkormányzat alapvető célja és érdeke a területen a meglévő közterületek megújítása, új közterületek, zöldfelületek kialakítása, az épületállomány felújítása, a felújításra alkalmatlan épületek és üres telkek egyéb módon történő fejlesztése és korszerű infrastruktúra kialakítása, meglévő funkciók bővítése, és erősítése, a terület lakóinak szociális, gazdasági és élhetőségi felzárkóztatása, valamint a többszörösen hátrányos helyzetű terület leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása.
a) Rehabilitáció: elavult, de értéket képviselő városrész, tömb olyan felújítása, amely során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történő pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelelő színvonalra emelése.
b) Rehabilitációs akcióterület: város-rehabilitációs súlyponti területeken belül lévő olyan összefüggő városias beépítésű területek, amelyeket a Fővárosi Közgyűlés külön határozatában város-rehabilitációs akcióterületté nyilvánít.
c) Akcióterületi krízisterület: olyan terület, ahol a városi környezet leromlása és ezzel párhuzamosan a súlyos konfliktusokkal terhelt társadalmi-demográfiai viszonyok fokozatosan romló, válságos helyzetet idéznek elő. Jellemző a rossz térszerkezeti kapcsolat, a terület megközelítési nehézsége, a területhasználat rossz funkcionális helyzete, a kedvezőtlen környezeti, lakhatási állapotok, kedvezőtlen demográfiai-gazdasági mutatók térbeli koncentrálódása.
d) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan olyan komplex programokat kell érteni, amelyek keretében a lakásgazdálkodás-építés, a városrehabilitáció, az értékvédelem, a szociális viszonyok, a képzéskultúra, foglalkoztatáspolitika, a közterület rendezése és a környezetállapot javítása egységes kezeléssel, integrált ágazati források bevonásával valósulhat meg.
e) Az integrált szociális városrehabilitáció programjának modellkísérlete (a továbbiakban: Modellkísérlet) az a négy éves program, amelyben az Önkormányzat a Fővárosi Önkormányzattal együttműködve Integrált Szociális Városrehabilitációs programot indít a kerület meghatározott krízisterületén, a terület lakóinak szociális, gazdasági és élhetőségi felzárkóztatásának, valamint a többszörösen hátrányos terület leromlását okozó folyamatok megállapításának és megfordításának fő céljait szem előtt tartva
f) Funkcióbővítő városrehabilitáció: városok, illetve városrészek központi területeinek funkcióbővítése, vagy funkcióerősítése, mely hozzájárul ahhoz, hogy a város kedvezőbb környezetet biztosítson mind a lakosság, mind a betelepülő vállalkozások számára. A rehabilitációs tevékenység eredményeként a város városhierarchiában betöltött szerepének megfelelő városi funkciót teljesebb körben és hatékonyabban tudja ellátni. A funkcióbővítő rehabilitáció keretében egy-egy kijelölt akcióterületen együttesen valósul meg a fizikai rehabilitáció, a közösségek erőforrásainak fejlesztése és a vállalkozások bevonása.
g) Közműfejlesztő városrehabilitáció: olyan városrész esetében, ahol a szociális és társadalmi viszonyok rendezettek, azonban a közműellátottság hiánya, vagy nem megfelelő állapota miatt a tulajdonos Önkormányzatra az átlagosnál nagyobb anyagi teher hárul, megalapozza a gazdaságosabb üzemeltetést, vagy az ingatlanok értékesítésének megteremtését.
h) 1 Helyi város-rehabilitációs terület (a továbbiakban: HVT): a rehabilitációs akcióterületen belül a helyi önkormányzat által kijelölt terület, melynek akcióterületi komplex város-rehabilitációja (HVT I.), akcióterületi krízisterület integrált szociális város-rehabilitációja (HVT II.), funkcióbővítő város-rehabilitációja (HVT III.), vagy közműfejlesztő város-rehabilitációja (HVT IV), akcióterületi krízisterület integrált szociális város-rehabilitációja (HVT V.), szociális város-rehabilitációja (HVT VI.) – akár külső befektető bevonásával is – előkészítés, illetve megvalósítás alatt áll.
i) a HVT I-n és a HVT IV-n ellátandó helyi közszolgáltatási feladatok:
ha.) településfejlesztés
hb.) településrendezés
hc.) épített és természeti környezet védelme
hd.) lakásgazdálkodás az Önkormányzat lakásrendeletében meghatározott körben
j) A HVT II-n ellátandó helyi közszolgáltatási feladatok:
azonosak a
h) pontban meghatározott feladatokkal, továbbá a Modellkísérleti programban meghatározott körben az alábbi közszolgáltatási feladatok
- gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól;
- közreműködés a helyi foglalkoztatás megoldásában;
- az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás;
- közösségi tér biztosítása;
- közművelődési tevékenység,
- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása;
- az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése,
- a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatása, együttműködés a közösségekkel.
k) A HVT III-n ellátandó helyi közszolgáltatási feladatok:
azonosak a
h) pontban meghatározott feladatokkal, továbbá a funkcióbővítő városrehabilitáció keretében meghatározott közszolgáltatási feladatok
- helyi gazdaságfejlesztés
- a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatása, együttműködés a közösségekkel.
l )2 A HVT V-n ellátandó helyi közszolgáltatási feladatok:
azonosak a
j) pontban meghatározott feladatokkal, továbbá az akcióterületi krízisterület integrált szociális város-rehabilitációja keretében meghatározott közszolgáltatási feladatokkal, azaz a helyi gazdaságfejlesztés, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatása, együttműködés a közösségekkel.
m) 3 A HVT VI-n ellátandó helyi közszolgáltatási feladatok:
azonosak a
j) pontban meghatározott feladatokkal, továbbá a szociális város-rehabilitációja keretében meghatározott közszolgáltatási feladatokkal, azaz a helyi gazdaságfejlesztés, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatása, együttműködés a közösségekkel.
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Józsefváros közigazgatási területén e rendeletben lehatárolt helyi város-rehabilitációs területekre (HVT I., HVT II., HVT III., HVT IV., HVT V., HVT VI.).
(2) A rendelet hatálya a HVT I-n, HVT II-n, HVT III-n, HVT IV-n, HVT V-n, HVT VI-n található ingatlanok tulajdonosaira, bérlőire, valamint használóira terjed ki.
A helyi város-rehabilitációs terület kijelölése
3. § (1) A Józsefvárosi Önkormányzat a rehabilitációs akcióterületen belül a komplex város-rehabilitáció akcióterületi krízisterület integrált szociális városrehabilitáció, vagy a funkcióbővítő városrehabilitáció megvalósítása érdekében rendeletével helyi város-rehabilitációs területet (HVT) jelölhet ki.
(2) A HVT kijelölésének feltételei:
a) elfogadott rehabilitációs program,
b) program pénzügyi megvalósíthatósága,
c) akcióterületi krízisterület integrált szociális városrehabilitációs modellkísérlet megvalósítása.
(3) E rendelet komplex városrehabilitáció megvalósítására Helyi Városrehabilitációs Terület I-nek jelöli ki az alábbi utcák által határolt területeket:
Corvin Sétány Program: Práter utca, Szigony utca, Tömő utca, Balassa utca, Apáthy utca, Szigony utca, Üllői út, József krt. (1. sz. melléklet)
(4) A HVT kijelölését követő 2 éven belül meg kell kezdeni a rehabilitáció megvalósítását.
(5) E rendelet az integrált szociális városrehabilitáció modellkísérletére Helyi Város-rehabilitációs Terület II-nek (HVT II.) jelöli ki az alábbi utcák által határolt területeket:
Józsefváros Magdolna-negyed: Nagyfuvaros utca – Népszínház utca – Fiumei út - Baross utca – Koszorú utca – Mátyás tér
(6) E rendelet a funkcióbővítő városrehabilitáció megvalósítására Helyi Városrehabilitációs Terület III-nak (HVT III.) jelöli ki az alábbi utcák által határolt területeket:
Józsefváros Palotanegyed: József körút– Üllői út– Múzeum körút- Rákóczi út
(7) 4 E rendelet a közműfejlesztő városrehabilitáció megvalósítására Helyi Városrehabilitációs Terület IV-nek (HVT IV.) jelöli ki az alábbi utcák által határolt területeket:
MÁV lakótelep: Salgótarjáni út – Hungáriai körút – a 38818/33 hrsz.-en nyilvántartott vasútszakasz
8)5 E rendelet az integrált szociális város-rehabilitáció modellkísérletére Helyi Város-rehabilitációs Terület V-nek (HVT V.) jelöli ki az alábbi utcák által határolt területeket:
Józsefváros Magdolna-negyed: Nagyfuvaros utca – Népszínház utca – Teleki tér - Fiumei út - Baross utca – Kálvária tér – Baross utca - Koszorú utca – Mátyás tér
(9) 6 E rendelet a szociális város-rehabilitációra a Helyi Város-rehabilitációs Terület VI-nak (HVT VI.) jelöli ki az alábbi utcák által határolt területeket:
Budapest-Józsefváros, Magdolna-Orczy Negyed szociális város-rehabilitációs program: Dankó utca – Magdolna utca – Dobozi utca – Baross utca – Kálvária tér - Diószegi utca – Dugonics utca – Illés utca – Kálvária tér által határolt területre eső 7 tömb (141., 142., 144., 145., 260., 261., 262. tömbök).
4. § A HVT I-n, a HVT II-n, a HVT III-n, a HVT IV-n, a HVT V-n, a HVT VI-n elvégzendő közszolgálati feladatok végrehajtásának részleteit a Képviselő-testület határozatai, a megvalósításra vonatkozó megállapodások, vagy az Önkormányzatnak a Rév8 Zrt.-vel kötött szerződései, vagy megállapodásai határozzák meg.
Város-rehabilitációs célú vagyon meghatározása
5. § (1) HVT I-n lévő önkormányzati vagyonelemek, az önkormányzati vagyonleltárban – a hasznosítás céljának megjelölésével – a város-rehabilitációs célú vagyonelemek közé kerülnek.
(2) A HVT I. önkormányzati vagyonelemeit a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A hasznosítási célú város-rehabilitációs vagyonelem értékét a HVT I. kijelölésekor készülő költségelemzést is tartalmazó üzleti értékelemzés határozza meg.
A városrehabilitáció megvalósításához biztosított pénzügyi keretek
Corvin-Szigony Városrehabilitációs Alap
Az Alap célja:
(1) HVT I. városrehabilitációjának megvalósításához szükséges pénzeszközök biztosítása.
Az Alap forrásai:
(2) A HVT I-n
a) az önkormányzati tulajdonú üres telek értékesítésből és bérbeadásából,
b) önkormányzati tulajdonú bontandó épületek bontási és beépítési kötelezettséggel történő értékesítéséből,
c) felújítandó épület felújítási kötelezettséggel történő értékesítéséből, - kivéve az
1993. évi LXXVIII. törvény hatály alá tartozó értékesítést - ,
d) a cserelakások biztosításával kapcsolatos lakásgazdálkodásból,
e) vezetékjogi megállapodás alapján fizetett megváltási, ill. használati díjból
f) útépítési és közművesítési hozzájárulásból származó bevétel,
g) az Önkormányzat éves költségvetésében az e célra beállított előirányzat összege,
h) állami, ill. fővárosi pályázatok útján nyert összegek, továbbá központi közigazgatási szervtől és fővárosi önkormányzati szervektől kapott támogatások összege,
i) Természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, társadalmi szervezetek és egyesületek önkéntes befizetései,
j) Az Alap pénzeszközeinek kamatai.
Az Alap kizárólag a Corvin Sétány Program (korábban: Corvin Szigony Projekt) városrehabilitációs programjának megvalósítására használható fel.
Az Alappal való rendelkezés módja és felhasználásának rendje
(3) Az Alap tervezésére, kezelésére, gazdálkodására, nyilvántartására, a felhasználásról szóló beszámolásra, továbbá az adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozóan az Ötv-t, az államháztartásról szóló
1992. évi XXXVIII. törvényt, az éves központi költségvetésről szóló törvényt, a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolásának rendszeréről szóló kormányrendeleteket, valamint az Önkormányzat az egyes pénzalapjairól szóló rendeleteinek idevonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az Alap felhasználásáról a Képviselő-testület dönt.7 A felhasználási módját az e rendeletben meghatározott vagyonkezelő szervezettel kötött rehabilitációs és vagyonkezelési szerződés rögzíti.
(5) Az Alapban keletkezett bevételek és kiadások alakulásáról az Önkormányzat költségvetési beszámolójával, illetve zárszámadásával egyidejűleg kell a Képviselő-testületet tájékoztatni.
(6) Az Önkormányzat által megbízott könyvvizsgáló jogköre kiterjed az Alap gazdálkodásának ellenőrzésére is.
(7) Az Alap éves pénzmaradványa nem vonható el, más célra nem csoportosítható át. A pénzmaradvány az Alap céljának megfelelő feladatra a következő naptári évben felhasználható. Az Önkormányzat éves költségvetésében az egyéb város-rehabilitációs, épület-, közterület- és infrastruktúra-fejlesztési feladatok vonatkozó előirányzatai meghatározásakor az Alapban lévő összeget sem csökkentő, sem növelő tényezőként nem lehet figyelembe venni. A Corvin Sétány Program céljára más területen megvalósuló fejlesztések finanszírozására az Alap felhasználható.
6/A. § Az integrált szociális városrehabilitáció programjának modellkísérlet megvalósításához biztosított pénzügyi keretek
Az integrált szociális városrehabilitáció programjának modellkísérlet megvalósításához biztosított pénzeszközök az alábbiak:
- a Fővárosi Közgyűlés által meghatározott költségvetési forrás (támogatás)
- a Józsefvárosi Önkormányzat költségvetésében meghatározott önerő
6/B. § A funkcióbővítő városrehabilitáció megvalósításához biztosított pénzeszközök az alábbiak:
- a Józsefvárosi Önkormányzat költségvetésében meghatározott önerő,
- pályázatok útján nyert összegek, továbbá központi közigazgatási szervtől és fővárosi önkormányzati szervektől kapott támogatások összege.
6/C. § A közműfejlesztő városrehabilitáció megvalósításához biztosított pénzeszközök az alábbiak:
- a Józsefvárosi Önkormányzat költségvetésében meghatározott összeg,
- a lakások és nem lakás célú helyiségek értékesítéséből származó bevétel.
7. § Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott kizárólagos joggal rendelkező szervezetek közül a város-rehabilitáció e rendeletben meghatározott helyi közszolgáltatási feladatai kizárólagos ellátására jogosult szervezetként az Önkormányzat az általa a Fővárosi Önkormányzattal közösen, kifejezetten a rehabilitációval kapcsolatos közcélú szervezési-lebonyolítási, projektmenedzsmenti feladatok végzésére alapított célorientált gazdasági társaságot, Rév8 Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt.-t jelöli ki.
8. § (1) A rehabilitációs vagyonkezelési szerződésben Feleknek meg kell határozni:
a.) a szerződés tárgyát képező város-rehabilitáció megvalósulásának határidejét, ütemezését,
b.) a szerződés keretében ellátott tevékenységeket,
c.) a feladatok megvalósítására biztosított pénzeszközök felhasználásának, rendelkezésre bocsátásának és elszámolásának módját, pénzügyi ütemezését,
d.) a felek kötelezettségvállalását,
e.) vagyonkezelő díjazását.
(2) Rehabilitáció illetve rehbilitációs modellkisérlet megvalósítására vonatkozó megállapodásokban meg kell határozni:
a) elvégzendő közszolgálati feladatok végrehajtásának részleteit
b) a megállapodás tárgyát képező város-rehabilitációs feladatok elvégzésének határidejét, ütemezését,
c) a megállapodás keretében ellátott tevékenységeket,
d) a feladatok megvalósítására biztosított pénzeszközök felhasználásának, rendelkezésre bocsátásának és elszámolásának módját, pénzügyi ütemezését,
e) a felek kötelezettségvállalását,
f) a vagyonkezelő által a megállapodás alapján végzett tevékenységek költségei viselésének, elszámolásának módját és jogcímét (pl. támogatás vagy költségek megtérítése, vagy díjazás).
A város-rehabilitációs feladatok megvalósulása érdekében alkalmazásra kerülő sajátos jogintézmények
9. § (1) A HVT I-nek az Önkormányzat a rendelet 3. sz. mellékletében felsorolt nem önkormányzati tulajdonú ingatlanokra, a vegyes tulajdonú ingatlanok nem önkormányzati tulajdoni hányadára, ill. a bontásra javasolt társasházi külön tulajdonokra (lakások és helyiségek) az Önkormányzat javára szóló elővásárlási jogot állapít meg a rendezett településfejlődés biztosítása, településrendezési feladatok végrehajtása, a város-rehabilitációs terv megvalósítása érdekében. Az elővásárlási jogot jelen rendelet alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(2) Ha az önkormányzat az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkereséstől számított hatvan napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. A bejegyzett elővásárlási jogot az elidegenítés nem érinti.
(3) Ha az elővásárlási jog fenntartásának indokai megszűnnek, az önkormányzatnak haladéktalanul kérni kell az ingatlan-nyilvántartásból való törlést.
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
(1) A HVT I-n az Önkormányzat által megvalósított közmű és úthálózat fejlesztés költségeit az Önkormányzat részben a terület ingatlan tulajdonosaira áthárítja.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) közmű: - a villamos hálózat
- a gáz elosztó vezetékhálózat
- hírközlési hálózat
b) út : a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterületnek telekhatárok által határolt teljes területe.
c) Közműhálózat fejlesztése: közművesítetlen közterületen új közmű építése, vagy meglévő közmű esetén, annak kora, állapota miatt ill. nagyobb teljesítményre való alkalmassá tétele érdekében történő cseréje, átépítése, bővítése.
d) Úthálózat fejlesztés: új út és járda építése, meglévő út bővítése, meglévő út és járda burkolatának és műtárgyainak teljes felújítása, cseréje.
e) Út és közművesítési hozzájárulás: Az út és közműépítés Józsefvárosi Önkormányzat által viselt költségének a területtel határos, érintett ingatlanok tulajdonosaira áthárított része.
f) Ingatlan: önálló helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan. A társasház egy ingatlannak számít.
g) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás szempontjából érintett ingatlan:
- útépítés esetén: amely ingatlan határos a megépült közúttal
- közműépítés esetén: amely ingatlan a megépült elosztó vezetékre bekötéssel rendelkezik, illetve arra beköthető.
Az az ingatlan, amely két vagy több oldalról közterülettel határos, az előbb megépült út, illetve közmű szempontjából tekintendő érintettnek.
(3)
(4) A fizetendő útépítési és közművesítési hozzájárulásról az elkészült út, illetve közmű üzembe helyezését követő 1 éven belül a Képviselő-testület hatósági határozattal dönt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdésben foglaltak szerint.
(5) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás megfizetésére az ingatlan tulajdonosai - társasház, vagy osztatlan tulajdonközösség esetén a társtulajdonosok tulajdoni hányad arányában - kötelesek.
(6)
(2) A hozzájárulás összegét a határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül kell megfizetni.
(3) A Képviselő-testület méltányosságból maximum 12 havi, különösen méltányos esetben 24 havi kamatmentes részletfizetést engedélyezhet a kötelezett kérelmére, melyet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.
(4) Késedelmes fizetés esetén a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt hozzájárulást kell megfizetni.g
(5) Nem terheli hozzájárulás fizetési kötelezettség a Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokat, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokat, az Önkormányzattól vásárolt ingatlan tekintetében a befektetőt, aki a rehabilitáció megvalósítására az önkormányzattal kötött szerződésben vállalt kötelezettséget.
(6) A 9/B-9/C §-ban meghatározott hozzájárulás megfizetésére kötelezés önkormányzati hatósági ügynek minősül, ezen eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
10. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.