Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban:. Kttv.) 232. § (1) bekezdésében, 234. § (3) és (4) bekezdésében, 236. § (4) bekezdésében, valamint a 237. §-ában kapott felhatalmazása alapján a Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által foglalkoztatott köztisztviselők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya a hivatal köztisztviselőinek és közszolgálati ügykezelőinek (továbbiakban: közszolgálati tisztviselő) közszolgálati jogviszonyára, valamint a polgármester, illetve az alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára terjed ki.

(2) A részmunkaidőben foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőket a rendeletben szabályozott jogosultságok – a Kttv., illetve jelen rendelet eltérő rendelkezésének hiányában – munkaidő- arányosan illetik meg.

II. Fejezet

A munkaidő  egyes szabályai

2. §

(1) A Hivatal teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőinek heti munkaideje 40 óra.

(2)  A munkaidő beosztása szerinti általános munkarend :

Hétfő, kedd , csütörtök: 7.30-tól 16 óráig;

Szerda: 7.30-tól 17 óráig

Péntek: 7.30-tól 12.30 óráig.

3. §

(1) A rendszeresen rendkívüli munkaidőben munkát teljesítő közszolgálati tisztviselő  számára legfeljebb évi 20 munkanap szabadidő-átalány állapítható meg. A szabadidő-átalányban részesítendő munkaköröknek és az ahhoz kapcsolódó szabadidő-átalány mértékének megállapítására a Jegyző jogosult.

 (2) Nem minősül rendkívüli munkaidő teljesítésének, ha a közszolgálati tisztviselő saját elhatározása alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes írásbeli elrendelése nélkül végez munkaidőn kívül munkát, ezért arra sem szabadidő, sem pénzbeli megváltás nem jár.

 (3) A rendkívüli munkaidő elrendelése a közszolgálati tisztviselő saját munkaköri feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti .

(4) A rendkívüli munkaidő elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a Jegyző állapítja meg.

(5) A közszolgálati tisztviselő az őt megillető szabadidőt a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes jóváhagyásával jogosult igénybe venni.

 (6) A rendkívüli munkaidőért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező közszolgálati tisztviselő nem jogosult.

III. Fejezet

Az  átirányítás szabályai

4. §

(1) Tartósan távollevőnek minősül az a köztisztviselő, akinek folyamatos távolléte a 4 hetet meghaladja.

(2) Nem jár helyettesítési díj, ha:

1. a helyettesítés a vezető munkaköri kötelezettsége, kivéve, ha a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör betöltetlen, feltéve, hogy a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja;
2. a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.

IV. Fejezet

A belső szervezeti egységek vezetőire vonatkozó rendelkezések

5. §

(1) A Hivatal önálló belső szervezeti egységének vezetője kizárólag felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselő lehet.

(2) A Hivatal munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egységeinek vezetői:

1. irodavezető, mely a Kttv. 236. § (5) bekezdés c) pontja szerinti főosztályvezető helyettesi szintnek felel meg;
2. önálló csoportvezető, mely a Kttv. 236. § (5) bekezdés c) pontja szerinti osztályvezetői szintnek felel meg.

6. §

A vezető alapilletménye:

3. irodavezető esetén az illetmény alap 7,5- szerese;
4. önálló csoportvezető esetén az illetmény alap 7- szerese.

7. §

 Az irodavezetők az alapilletményük 15 %-ának, az önálló csoportvezetők az alapilletményük 10 %-ának megfelelő összegű vezetői illetménypótlékra jogosultak.

V Fejezet

Új tisztségek létrehozása, címek adományozása

8. §

A Közgyűlés önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói (a továbbiakban politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó) munkaköröket hozhat létre a Polgármesteri Hivatalnál a Közgyűlés és Bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.  Az így alapított munkakörök száma nem haladhatja meg a hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők létszámának 5%-át. A megállapított munkaköröket a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának függelékében vagy a Hivatal Ügyrendjében kell feltüntetni.

9. §

(1) A Jegyző a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási szakvizsgával rendelkező köztisztviselőnek címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű köztisztviselőnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat.

(2) Címzetes vezető-tanácsosi cím a legalább 5, címzetes főtanácsosi cím a legalább 12, címzetes vezető-főtanácsosi cím a legalább 20, címzetes főmunkatársi cím a legalább 18 év közszolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkező köztisztviselőnek adományozható.

10. §

(1) A Jegyző szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező köztisztviselőnek. Az adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek számát a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának függelékében vagy Ügyrendjében kell meghatározni. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a hivatal felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának tíz százalékát.

(2) Szakmai tanácsadói cím annak a I. besorolási osztályba tartozó, szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztisztviselőnek; szakmai főtanácsadói cím annak a I. besorolási osztályba tartozó, szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztisztviselőnek adományozható, aki  legmagasabb fokozatú minősítésű.

VI. Fejezet

A köztisztviselő díjazása

11. §

(1) A köztisztviselői illetményalapot a közszolgálati érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás figyelembevételével évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap.

(2)  A Jegyző át nem ruházható hatáskörében a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a Kttv. 133. § (3) bekezdésében meghatározott teljesítményértékeléstől függően a köztisztviselő alapilletményét legfeljebb 20%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. E rendelkezés alkalmazása során a köztisztviselő korábban megállapított alapilletménye legfeljebb 20%-kal csökkenhet.

VII. Fejezet

Illetménykiegészítés

12. §

A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőket alapilletményük 40 %-ának, a középiskolai végzettségű köztisztviselőket alapilletményük 20%-ának megfelelő összegű illetménykiegészítés illeti meg.

VIII. Fejezet

Illetménypótlékok

13.§

A Kttv.140. § (4)-(5) bekezdésében szabályozott gépjármű vezetési pótlékra, valamit veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket a Jegyző állapítja meg.

14. §

 (1) A közszolgálati tisztviselőnek – az ügykezelők kivételével – az angol, francia és német nyelvek tekintetében az idegennyelv-tudási pótlék alanyi jogon jár, melynek mértéke nyelvvizsgánként:           

1. komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében az illetményalap 100 %-a
2. komplex középfokú  (B2)  nyelvvizsga esetében az illetményalap 60 %-a
3. komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga esetében az illetményalap 15 %-a.”

(2) Ha a köztisztviselő az (1) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből szóbeli vagy írásbeli  nyelvvizsgával rendelkezik, az idegennyelv-tudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként:

4. felsőfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 50%-a;
5. középfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a.
6. alapfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 15 %-a.

(3) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. A képzés nyelve szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgának minősül a köztisztviselő külföldön szerzett felsőfokú végzettsége és közigazgatási tárgyú  szakképzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, illetve vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri vagy meghaladja.

(4) Ha a köztisztviselő ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(5) A köztisztviselők tekintetében az egyéb idegennyelv-tudási pótlékra jogosító, valamint az ügykezelők tekintetében az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító munkaköröket a Jegyző állapítja meg.

15. §

A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a köztisztviselő számára a Jegyző az önkormányzat személyi juttatása előirányzata terhére a Kttv. 142. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően képzettségi pótlékot állapíthat meg.

IX Fejezet

Az egyéb juttatásokra vonatkozó szabályok

16. §

Kereset-kiegészítés

A kereset-kiegészítésre jogosultak körét, összegét, kifizetésének gyakoriságát az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács és a kormányzati oldal szakmai egyeztetését követő központi jogi szabályozás határozza meg.

17. §

Az eseti jutalmazás és a céljuttatás megállapodásának szabályai

               (1) A Hivatal eredményes tevékenysége érdekében teljesített szorgalmas, példamutató munkavégzésért, a szervezet szempontjából fontos, váratlanul jelentkező feladatok elvégzéséért, ezen eredmények közvetlen, rövid időn belül történő ösztönzésére a Hivatal közszolgálati tisztviselői jutalomban részesíthetők, melynek megállapítására a jegyző – a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértésével jogosult.

(2) A jutalom megállapításánál figyelembe veendő főbb szempontok:

1. jelentős eredménnyel járó hatékony munkavégzés,
2. példamutató, konstruktív ügyintézői és kulturált magatartás,
3. a szervezeti egység eredményes megítélésével összefüggő kiemelkedő  szakmai teljesítmény nyújtása,
4.             egy-egy kiemelkedő színvonalon elvégzett munka,
5.             fiatalok, új munkatársak beilleszkedését segítő eredményes tevékenység,
6.    a szervezet szempontjából hasznos szakképesítés megszerzése.

         (3) A polgármester részére a Közgyűlés jogosult jutalmat megállapítani.

               (4) Céljuttatás állapítható meg a közszolgálati tisztviselőknek az előzetesen írásban kitűzött feladatok teljesítése esetén. A céljuttatás kitűzését a szervezeti egység vezetője javaslata alapján a jegyző engedélyezi.

               (5) A  közszolgálati tisztviselő részére a kiemelkedő munkavégzés, illetve a többletteljesítmény elismeréseként megállapítható jutalom, céljuttatás és egyéb, teljesítménytől függő juttatás együttes összege – amennyiben a költségvetésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik- évente nem haladhatja meg a  közszolgálati tisztviselő hat havi illetményének összegét. A korlátozás szempontjából figyelembe kell venni a Közgyűlés és a polgármester által adományozott címekkel, elismerésekkel járó anyagi juttatásokat.

18. §

Jubileumi jutalom

 (1) A  közszolgálati tisztviselőt a polgármestert, az alpolgármestert közszolgálati jogviszonya alapján a Kttv. 150. § rendelkezései szerint 25, 30, 35, 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalom illeti meg. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.

(2) A jubileumi jutalom mértéke:

                        a ) 25 évi közszolgálati jogviszony esetén kéthavi,

                        b) 30 évi közszolgálati jogviszony esetén háromhavi,

                        c) 35 évi közszolgálati jogviszony esetén négyhavi,

                        d) 40 évi közszolgálati jogviszony esetén öthavi illetménynek megfelelő összeg.

(3) A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapítása a Kttv. rendelkezései alapján történik.

 (4) A közszolgálati tisztviselő, polgármester, alpolgármester nem jogosult a jubileumi jutalomra, ha azt másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta.