Szarvasgede Községi Önkormányzat Képviselő-testülete – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) 18.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – szervezeti és működési rendjére (továbbiakban SZMSZ) a következő rendeletet alkotja:

I.fejezet

Általános rendelkezések

1. §

Az önkormányzat és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat, hatásköri-, szervezeti és működési szabályokat az önkormányzat működési területén a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

3. §

Az önkormányzat székhelye:             3051 Szarvasgede, Kossuth u. 119.

II. fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

4. §

(1) Szarvasgede Községi Önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom gyakorlásáról.

(2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.

(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a döntést követő képviselő-testületi ülésen be kell számolni.

7. §

A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet.

11. §

Az munkaterv elfogadásakor a képviselő-testület dönt:

• a képviselő-testületi ülés várható időpontjáról, tervezett napirendjéről,
• a napirendi pontok előterjesztőiről,
• a közmeghallgatás várható időpontjáról

12. §

(1) A munkaterv előkészítéséhez javaslatot kell kérni a képviselő-testület tagjaitól, a jegyzőtől és az önkormányzat intézményvezetőjétől.

(2) A munkaterv előterjesztésekor a tervezetek összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

A képviselő-testület ülései

13. §

A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.

14. §

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze.

(3) Az alakuló ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti a polgármester eskütételéig.

(4) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet a választás eredményéről és a polgármesternek, illetve a képviselőknek kiadja a megbízólevelet.

(5) A képviselő-testület megállapítja a polgármester illetményét.

(6) A polgármester javaslatára a képviselő-testület saját tagjai közül titkos szavazással megválasztja az alpolgármestert.

(7) A képviselő-testület bizottságot választhat a Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatára.

15. §

A képviselő-testület ülését általában az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

16. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. Az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén pedig a korelnök hívja össze az ülést.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell a képviselő-testületi ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőinek nevét.

(3) A meghívót és az írásbeli előterjesztést úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés előtt legalább 5 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen, a polgármester engedélyével lehet.

(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülését a polgármester rövid úton is összehívhatja. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető és az írásbeliségtől is el lehet tekinteni. Sürgősség okáról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(5) A képviselő-testület ülésterv szerinti ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a hivatalban és a községi hirdető táblán történő kifüggesztés útján történik.

17. §

(1) A képviselő-testület ülését össze kell hívni a teleülési képviselők egynegyedének indítványára.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben az indítványt a tárgy megjelölésével és a határozati javaslattal a polgármesterhez kell benyújtani, aki a kézhezvételtől számított 15 napon belül a meghívó kiküldésével egyidejűleg kitűzi a képviselő-testületi ülés időpontját.

18. §

(1) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

• a képviselőket,
• a jegyzőt,
• az önkormányzati intézmény vezetőjét és a Közös Önkormányzati Hivatal illetékes köztisztviselőjét az őt érintő napirendhez,
• az előterjesztőt, az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához,
• akit a polgármester megjelöl.

(2) A képviselő-testület ülésén a polgármester és a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan

• a Közös Önkormányzati Hivatal illetékes köztisztviselőjét,
• az önkormányzat intézményének vezetőjét,
• akit a polgármester meghívott.

(4) A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívóval együtt az írásbeli előterjesztéseket is ki kell kézbesíteni. A (3) bekezdésben megjelöltek részére csak azon napirendre vonatkozóan kell megküldeni az írásos előterjesztést, amelyhez a meghívás kapcsolódik.

Előterjesztések

19. §

(1) A napirendek előterjesztése írásban vagy szóban történik.

(2) Írásos előterjesztést kell mellékelni a költségvetés, a zárszámadás és a rendeletek megvitatásához.

20. §

A napirendek előterjesztője lehet:

• a polgármester,
• bármely képviselő,
• jegyző, aljegyző
• az önkormányzati intézmény vezetője,
• a képviselő-testület által felkért személy vagy szerv.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

21. §

(1) A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését változatlan napirendekkel 15 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

22. §

(1)A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet, és engedély alapján felszólalhat.

(5) A zárt ülés megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja.

(6) A zárt ülés megtartásáról a képviselő-testület mindig egyedileg határoz. A (3) bekezdés szerinti zárt ülés elrendeléséhez a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazat szükséges.

A képviselő-testület ülésének vezetése

23. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

• megnyitja /berekeszti/ az ülést, megállapítja /figyelemmel kíséri/ a határozatképességet,
• tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,
• előterjeszti a napirendi javaslatot,
• napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, kihirdeti a határozatokat,
• hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
• szünetet, tárgyalási szünetet rendelhet el, az ülést berekeszti,
• biztosítja az ülés zavartalanságát és rendjét, interpellációs és kérdésfeltétel jog gyakorlását.

A napirend megállapítása

24. §

(1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztását vagy napirendről levételét, illetőleg új téma napirendre történő felvételét javasolhatja: bármely képviselő, a polgármester, a jegyző, az aljegyző.

(3) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

25. §

A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a képviselő-testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről készült beszámoló elfogadásáról.

Vita és döntéshozatal módja

26. §

(1) Az írásbeli előterjesztés tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

27. §

(1) A képviselő-testületi ülés levezetője az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát.

(2) A napirendi pontokkal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek.

(3) A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd a napirendhez kapcsolódó hozzászólások következnek.

(4) A napirend vitáját az előterjesztő vagy az ülés levezetője foglalja össze, reagálva az elhangzott észrevételekre és megfogalmazva a módosító javaslatokat.

(5) A napirendi pont vitájában bármikor szót kérhet az előterjesztő, illetve a jegyző, amennyiben az adott javaslat törvényességét illetően észrevétele van.

28. §

(1) A képviselő-testületi ülés levezetője a vita lezárása után elsőként a módosító javaslatokat, majd az eredeti előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Kivétel ez alól, ha a törvény minősített többséget ír elő valamely kérdés eldöntésére.

29. §

(1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület bármely tagja kezdeményezésére névszerinti szavazást rendelhet el.

30. §

A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.

31. §

A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

A képviselő-testület döntései

32. §

(1) A képviselő-testület:

• rendeletet alkot,
• határozatot hoz,
• döntést hoz.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

• a napirend meghatározásáról, elfogadásáról,
• ügyrendi kérdésekről,
• a képviselő interpellációra adott válasz elfogadásáról.

33. §

(1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

34. §

(1) A képviselő-testület rendeleteit és számozott határozatait külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, hónap, nap feltüntetésével kell ellátni.

(3) A határozatok jelölése:

a határozat sorszáma per évszám, hónap, nap számú határozat.

Rendeletalkotás

35. §

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá  törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását bármelyik képviselő, és a jegyző a polgármesternél vagy pedig közvetlenül a képviselő-testületi ülésen kezdeményezheti.

(3) A rendelettervezetet szakszerű előkészítéséről, a megalkotott rendeletek kihirdetéséről, a határozatok közléséről, illetőleg a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az írásbeli előterjesztéseket, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott – a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott – rendeletet.

(4) ^[1]A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a hivatal kezeli, és gondoskodik őrzésükről.

(6) A jegyzőkönyv elkészítéséről a hivatal útján a jegyző gondoskodik.

(7) A jegyzőkönyv alapján, a nyílt ülésen hozott határozatokról készült kivonatot a hivatal megküldi a képviselő-testület tagjainak.

IV. fejezet

A települési képviselő

37. §

(1) A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak érdekeit.

(2) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(3) A képviselőt megillető tiszteletdíj és egyéb juttatások rendjét külön rendelet szabályozza.

39. §

(1) Az interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) A képviselő-testület tagjai az interpellációt a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz címezhetik.

40. §

(1) A képviselői kérdés az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A képviselők a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó ügyekben kérdést intézhetnek.

(3) A kérdés címzettje a képviselő-testületi ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül köteles választ adni.

V. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

42. §

(1) A képviselő-testület állandó bizottságot nem hoz létre.

(2) Ha a bizottság működését törvény írja elő, akkor a testület tagjai közül bizottságot választ, vagy a testület egyben a bizottság feladatát is ellátja.

44. §

A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

45. §

A polgármester tiszteletdíját és munkarendjét a jogszabály keretei között a képviselő-testület állapítja meg.

46. §

A polgármester önkormányzati tevékenysége körében különösen:

• biztosítja a képviselő-testület demokratikus, nyilvánosság melletti működését, az önkormányzati jogok érvényesülését, a kötelezettségek teljesítését,
• képviseli az önkormányzatot,
• segíti a képviselők munkáját,
• együttműködik más szervekkel, ápolja az önkormányzat kapcsolatait,
• összehívja, vezeti a képviselő-testület ülését, biztosítja tevékenységének zavartalanságát,
• beszámol a képviselő-testületnek a lejárt határidejű határozat végrehajtásáról, átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
• dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja
• a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
• gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az intézményvezető tekintetében,
• az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz,
• feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése
• ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
  

Alpolgármester

48. §

(1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Teljesíti a képviselő-testülettől és a polgármestertől önkormányzati ügyekben kapott megbízatásokat és azokról beszámol.

49. §

Az alpolgármester tiszteletdíját, juttatásait, a törvény keretei között a képviselő-testület állapítja meg.

51. §

A jegyző feladata különösen:

• gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
• vezeti a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalát, megszervezi annak munkáját,
• döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
• aláírja a képviselő-testület által hozott rendeleteket, határozatokat, együttesen a polgármesterrel,
• tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésein,
• dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a jogszabály hatáskörébe utal,
• közreműködik a képviselő-testület működésével kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában, tárgyi és adminisztratív feltételek biztosításában,
• a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
• gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester egyetértése szükséges.
• gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről.
• rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról
• a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében
• tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
• szervezi a jogi felvilágosító munkát,
• képviseli a hivatalt,
• jelzi a képviselő-testületnek és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
• jogorvoslati kérelem esetén gondoskodik az iratok felterjesztéséről
• ellátja az országgyűlési, önkormányzati választásokkal, valamint a népszavazással összefüggő feladatokat,
• gondoskodik a szabályzat mellékleteinek naprakészen tartásáról,
• javaslatot tesz a képviselő-testület rendeleteinek felülvizsgálatára, módosítására.

Az aljegyző

52. §

(1) A képviselő-testület a jegyző javaslatára, a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére, illetve az általa meghatározott feladatok ellátására.

(2) Az aljegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.

VII. fejezet

Az önkormányzat társulásai

53. §

A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében más önkormányzatokkal, gazdasági és szolgáltató szervezetekkel együttműködhet, illetve társulásokat hozhat létre.

IX. fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák

55. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett  közmeghallgatást tart. A közmeghallgatást legalább 5 nappal a megtartás időpontja előtt a helyben szokásos módon a jegyző köteles közzétenni hirdetmény formájában.

(2) A közmeghallgatás célja, hogy az állampolgárok a közérdekű kérdéseiket, javaslataikat közvetlenül a képviselő-testülethez intézhessék. A közmeghallgatás napirendjéről a képviselő-testület a közmeghallgatást megelőző ülésén dönt.

XI. fejezet

A költségvetés

57. §

(1) Az önkormányzat évente meghatározza a gazdasági programját és költségvetését.

(2) A képviselő-testület a költségvetést önálló rendeletben – a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint – állapítja meg.

59. §

(1) A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendelet formájában dönt.

(2) A zárszámadási rendelet tervezetet a polgármester / a költségvetési évet követő április 30-ig / terjeszti a képviselő-testület elé.

Az önkormányzat vagyona

60. §

(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(3) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételét, elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba vitelét, illetőleg más célú hasznosítását külön rendeletben szabályozza.

Záró rendelkezések

62. §

(1) A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Szarvasgede Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/1995. (VI. 23.) Ök. számú rendelete, valamint a módosításáról szóló 4/1998. (X. 27.) Ök. számú rendelete hatályát veszíti.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Egysége szerkezetbe foglalva 2014. december 9-én:

                                                                                                            dr. Tóth Gabriella

                                                                                                                      jegyző