Budapest Főváros Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv. ) 16. § (1) bekezdésében, valamint a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c), és 48. § (1) bekezdésében biztosított jogkörénél fogva Faültetési Alap (továbbiakban: Alap) létrehozásáról, kezeléséről és felhasználásáról és a fakivágás engedélyezésének szabályzásáról az alábbi rendeletet alkotja:

1. § (1) A rendelet hatálya a Budapest Főváros XVIII., kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre közigazgatási területén álló nem gyümölcsfákra és a diófákra terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya nem gyümölcsfákat kivágni szándékozó személyekre terjed ki.

2. § (1) Aki a tulajdonában (kezelésében, használatában) lévő élőfát ki akarja vágni, e szándékát előzetesen írásban kell kérelmeznie a Budapest XVIII. ker. Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási Irodájában. A beadványt a Jegyzőnek (I. fokú környezetvédelmi Hatóság, továbbiakban Hatóság) kell címezni és a Jegyző bírálja el.

A kérelemben meg kell jelölni a kivágás helyét, az élőfák darabszámát, faját, átmérőjét, a kérelem indokát, a kérelmező nevét és lakcímét.

A kérelemből ki kell tűnnie, hogy a bejelentő a fával rendelkezhet-e.

(2) Fát kivágni csak a Hatóság engedélyével lehet.

(3) A hatóság a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül:

a) A fa kivágását megtilthatja, ha annak további fenntartása indokolt, vagy ha a bejelentő rendelkezési jogosultsága nem állapítható meg;

b) A kérelmezőt a kivágott fa pótlására kötelezheti, és szakmai szempontok figyelembevételével meghatározza a pótlásra alkalmazható fa fajokat, fa ültetés helyét.

c) A bejelentést követő 40 napon belül – kivéve, ha a hatóság a fa pótlását elrendelő határozatát előbb adja ki – tilos az élőfát kivágni; az említett határidő után a fa kivágható.

d) A fa kivágási engedély 1 példányát tájékoztatás végett meg kell küldeni a zöldfelületek üzemeltetésével megbízott Városüzemeltető KHT-nak.

(1) kertészeti szakvéleménnyel igazoltan a fa állapota miatt kivágása szükséges. A kertészeti szakvélemény része - az L4 keretövezet kivételével - a kertészmérnök által készített műszaki leírás és számítás, helyszínrajz, a kivágandó fák értékelése (fafaj, méret, egészségi állapot), a kivágás oka és a pótlás módja,

(2) a fa engedélyezett építési munka végzését akadályozza,

(3) statikai szakvéleménnyel igazoltan a fa, épület, kerítés vagy bármely más építmény állagát veszélyezteti, illetve balesetet idézhet elő.

4. § A kiszáradt fát a tulajdonosa (kezelője, használója) köteles a fa kiszáradását követő év június 30. napjáig kivágni. A kivágás időpontját 30 nappal megelőzően a hatóságnak be kell jelenteni. A hatóság elrendelheti a fa pótlását.

5. § A kerület igazgatási területének fasoraiban fasor felújítás, a fasorokat érintő út és közműépítés csak részletes fasor védelmi terv alapján készíthető. A tervben meg kell jelölni a fák védelmét, az adott fasor karakterének, fafaj – összetételének, állapotának (kor, egészségi állapot) leginkább megfelelő pótlási módot, és azt a Polgármesteri Hivatallal engedélyeztetni kell. A munkálatok csak az engedélyezett tervek alapján, fokozott műszaki ellenőrzés mellett végezhetők.

6. § (1) A Budapest Főváros Közgyűlésének a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdés alapján, a Hatóság a fapótlási kötelezettséget ír elő. A fa pótlása történhet pénzbeli megváltással, illetve fatelepítéssel.

(2) A 3. § (1), (2), (3) bekezdésében meghatározott esetekben a fapótlás mértéke a kivágni kívánt fa törzsátmérőjének 150%-a közterületen, ingatlanon belül 120%-a képlet alapján számítottak szerint kell a telepítendő törzsátmérő cm-ben, darabszámban meghatározni.

(3) A fapótlási kötelezettség pénzbeli értékének meghatározásánál az előző évben közterületen elültetett környezettűrő sorfák ültetési költségekkel együtt számított faiskolai átlagárát kell alapul venni.

(4) A fapótlási kötelezettség pénzbeli megváltását és a teljesítés feltételeit a fakivágási engedélyben kell előírni.

7. § Az Önkormányzat a zöldfelületek védelme érdekében Faültetési Alapot hoz létre. Az alapot elkülönített bankszámlán kell kezelni.

8. § Az Alap az önkormányzat kezelésében lévő zöldfelületek élő növényzetének (fák, cserjék) megújítására mennyiségi és minőségi fejlesztésre szolgál, parkok, védett zöldfelületek létrehozását és hatékony gondozását célozza, valamint elő kívánja mozdítani a kerület lakosságának környezetvédelmi szemléletének fejlődését.

a) Az önkormányzat éves költségvetésében az e célra beállított előirányzat összege.

b) A fa kivágása kapcsán a pótlási kötelezettség eseti pénzbeli megváltásából befolyó összeg.

c) A fák, cserjék megkárosításával, vagy engedély nélküli kivágásával kapcsolatban jogerősen kiszabott bírságból befolyó összeg.

d) A zöldfelületek rendeltetésszerű használatából, illetve hasznosításából származó bevételek.

e) A faültetéssel, tájvédelemmel, zöldfelületekkel kapcsolatban kiírt állami, illetve fővárosi pályázatok útján nyert összegek, továbbá központi közigazgatási szervtől és a fővárosi önkormányzati szervektől kapott támogatások, illetve az említett célokat magukban foglaló pályázatok és támogatások arányos része.

f) Természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, társadalmi szervezetek és egyesületek önkéntes befizetései.

g) Az Alap pénzeszközeinek kamatai.

h )Egyéb bevételek.

10. § A Faültetési Alap 7. § szerinti bevételi forrása felhasználható

a) A kerületi közterületek fáinak és cserjéinek ültetésére, felújítására, a bennük keletkezett károk elhárítására, az ilyen károk megelőzésére, elsősorban a zöldfelületek fatelepítéssel történő bővítésére.

b) A zöldfelületek faállományának fejlesztésével összefüggő állami, illetve fővárosi pályázatok megvalósítására.

11. § (1) Az Alap tervezésére, kezelésére, gazdálkodására, nyilvántartására, a felhasználásról szóló beszámolására, továbbá az adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozóan az Ötv-t, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt, az éves központi költségvetésről szóló törvényt, a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolásának rendszeréről szóló kormányrendeleteket kell alkalmazni.

(2) Az Egészségügyi és Környezetvédelmi Bizottság az Alap felhasználásáról a Képviselő-testületet évente tájékoztatja.

(3) Az Alapban keletkezett bevételek és kiadások alakulásáról az önkormányzat költségvetési beszámolójával, illetve zárszámadásával egyidejűleg kell a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(4) A Faültetési Alap terhére történt beruházásokról a Városképben tájékoztatást kell adni évente.

(5) Az önkormányzat által megbízott könyvvizsgáló jogköre kiterjed az Alap gazdálkodásának ellenőrzésére is.

(6) Az Alap éves pénzmaradványa nem vonható el, más célra nem csoportosítható át. A pénzmaradvány az Alap céljának megfelelő feladatra a következő naptári évben felhasználható. Az Önkormányzat éves költségvetésében az egyéb környezetvédelmi feladatokra vonatkozó előirányzatok meghatározásakor az Alapban lévő összeget sem csökkentő, sem növelő tényezőként nem lehet figyelembe venni.

12. § (1) A jelen rendelet megszegői szabálysértést követnek el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatók.

(2) A rendelet megsértőivel szemben a Közterület Felügyelet helyszíni bírságot szabhat ki.

13. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A hatályba lépéskor még el nem bírált fakivágási ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Jelen rendeletet a 128/1999. (VIII.13) sz. Korm. rendelettel módosított 21/11970. (VI. 21.) sz. Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

(4) Eljárási kérdésekben az 1957. Évi IV. törvényt, szabálysértési kérdésekben az 1995. évi XIX. törvényt kell alkalmazni.

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörénél fogva, figyelemmel az Ötv 81. § (1) bekezdésében foglaltakra, a zöldterületek és zöldfelületek megóvásának, fenntartásának és fejlesztésének elősegítése, az önkormányzati bevétel e célra történő ésszerű, hatékony és célirányos felhasználása érdekében az önkormányzat Faültetési Alapot hoz létre.

1. §-hoz Az önkormányzat közterületein lévő növényállomány jelentős hányada elöregedett, ezért szükséges a folyamatos, szakszerű pótlásuk, cseréjük.

2. §-hoz A 128/1999. (VIII. 13.) Korm. rendelettel módosított 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet alapján a fák kivágásának szabályait állapítja meg.

3. §-hoz A fakivágási kérelem elbírálására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

4. §-hoz A kiszáradt fák kivágására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

5. §-hoz A kerület igazgatási területén lévő fasorokba a fasor felújítás, a fasorokat mentő út és közmű építésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

6. §-hoz A kivágott fák pótlására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

7. §-hoz A Faültetési Alap létrehozását tartalmazza.

8. §-hoz Az Alap célját határozza meg.

9-10. §-hoz Az Alap forrásait és az Alap terhére teljesíthető kiadások körét határozza meg, így biztosítva az Alap egyértelmű és kizárólagos felhasználását.

11. §-hoz Az Alap gazdálkodásának legfontosabb alapjait határozza meg.

12. §-hoz A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (továbbiakban: Szt.) 16. § (2) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet 30.000,- Ft-ban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét.

A törvény által lehetővé tett maximális összeg kerül meghatározásra a rendeletben, annak érdekében, hogy a szabálysértési eljárások során kellően differenciáltan kerülhessen alkalmazásra a pénzbírság büntetés.

13. §-hoz Hatályba léptető és az alkalmazásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.