Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 10. §-ában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv.-ben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) A rendelet hatálya Sopron Megyei Jogú Város Virágvölgy és környéke néven nevezett, keletről a Pozsonyi út (8527 sz. országos közút), délről a Bástya utca, nyugatról a 84. számú országos főút, északról pedig a létesítendő M9-es tervezett gyorsforgalmi út nyomvonala által az 1. számú melléklet (továbbiakban: szabályozási terv) szerint lehatárolt területére terjed ki a 4794/2 hrsz-ú és a 4521/1 hrsz-ú ingatlan kivételével.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet, a telekalakításról szóló, 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet, valamint e rendelet előírásai szerint szabad.

(3) Jelen rendelet csak a rendelet mellékletét képező szabályozási terv hitelesített másolatával együtt érvényes.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Engedélyhez kötött építési munkák

2. § Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen az építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkákon kívül az alábbi építési munkákhoz szükséges építési engedély beszerzése:

a) melléképítmény létesítése,

b) mindenfajta kerítés létesítése,

c) homlokzatszínezés,

d) reklám, hirdetés, antenna, védőrács felszerelése.

Az építési engedélykérelem tartalma

3. § Az építési engedély kérelemhez a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. §-ában meghatározottakon túlmenően az alábbi munkarészeket kell csatolni:

a) a tervezett ingatlan legalább 2-2 szomszédját bemutató, színezett, a tervezett épületen beazonosítható színkódokkal ellátott utcaképet, fotomontázst, vagy számítógépes grafikát,

b) melléképítmény és kerítés létesítése esetén helyszínrajzot, alaprajzot, legalább egy, jellemző metszetet, minden eltérő homlokzatot, és műszaki leírást,

c) reklám, hirdetés, antenna, védőrács felszerelése esetén a szerkezet minden eltérő nézetét, M = 1:100-as léptékű homlokzati rajzot, vagy fotomontázst az érintett homlokzatról, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről, felszerelésének módjáról.

Kétlépcsős építési engedélyezési eljárás

4. § (1) A jelen rendelet az egyes építési övezetek részletes leírásában meghatározza azokat az övezeteket, amelyek esetében az egyedi hatósági ügyeket - az egyéb rendelkezések keretei között - kétlépcsős engedélyezési eljárás - a telek beépítését tisztázó kötelező elvi építési engedély, majd ezt követően az egyes épületekre vonatkozó építési engedély - keretében kell elbírálni. A településrendezési előírások adott keretek között való tisztázása, pontosítása érdekében és a települési környezetbe, illetve a településképbe való illeszkedés igazolására az elvi építési engedélyi kérelemhez Sopron Megyei Jogú Város főépítésze, vagy az általa vezetett tervtanács állásfoglalásának csatolása szükséges.

(2) A kétlépcsős építési engedélyezési eljárás során az első ütemben engedélyezett beépítési terv alapján tetszőleges sorrendben bármelyik épület építésére engedély kérhető. A kötelező építési vonal csak a közterülethez legközelebb álló épületre (épületekre) vonatkozik.

(3) A városképbe való illeszkedés, illetve a kívánatos városkép kialakulásának igazolásához az elvi engedélyezési eljárás keretében utcaképi tervet (a két-két szomszédos épület homlokzatát is bemutató utcai homlokzatot) vagy látványtervet (legalább a szomszédos épületeket is bemutató fotomontázst, vagy számítógépes grafikát) kell benyújtani.

(4)

Településrendezési eszközök

5. § (1) A kötelező erejű szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, melyek megváltoztatásához a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, valamint bizonyos esetekben a településszerkezeti terv módosítása szükséges. A szabályozási terven kötelező erejű szabályozási elemek a következők:

a) a szabályozási terv határa,

b) szabályozási vonal - közterületet nem közterülettől elválasztó vonal,

c) területfelhasználási módok elválasztó vonala,

d) beépített és beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területek határa,

e) építési övezet határa,

f) építési vonal,

g) területegységre, építési övezetre vonatkozó előírások,

h) védőterületek,

i) kötelező megszüntetések.

(2) Telekhatár(ok) megváltoztatása esetén az építési hely és határvonala a tényleges határ(ok)tól mért kötelező elő-, oldal- és hátsókertek betartásával értelemszerűen módosul.

(3) Amennyiben övezethatárral egybeeső telekhatár változik, az övezet értelemszerűen a változással egyezően alakul.

(4) Az irányadó jellegű szabályozási elemek a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, ezért azok értelemszerűen módosíthatók az építésügyi hatóság hatáskörében. Az irányadó szabályozási elemek a következők:

a) irányadó szabályozási vonal,

b) javasolt telekhatár,

c) javasolt megszüntetés,

d) irányadó telekalakítás.

(5) A terven szaggatott vonallal jelölt irányadó szabályozási vonalat, javasolt telekhatárokat, a javasolt megszüntetéseket és a javasolt egyéb szabályozási elemeket, mint például a telkek megosztásával, vagy összevonásával kialakuló építési helyeket és a hozzá tartozó építési vonalakat irányadónak kell tekinteni.

(6) A megszüntető jel közterület és magánterület határvonalán kötelező érvényű, míg két magánterület határvonalának megszüntetése esetén csak irányadó jellegű.

Belterületi határ, a belterületbe vonás feltételei

6. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen a belterület határát - a 155/2001. (III. 29.) Kgy. határozattal elfogadott településszerkezeti tervben (2. sz. melléklet) foglaltakkal összhangban - a szabályozási terv jelzi.

(2) A belterületbe vonás feltétele:

a) a kérelmezett ingatlan a településszerkezeti terv szerint, illetve a jelen rendelethez tartozó szabályozási terven belterületbe vonásra tervezett területen fekszik,

b) A terület

-a meglevő belterülethez csatlakozzon és

-a terület felhasználásának infrastrukturális feltételei biztosítva legyenek,

c) az érintett tulajdonosok eleget tesznek a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben előírt kötelezettségeiknek.

Az elő-, oldal- és hátsókertre, valamint a terepszint alatti beépítésre vonatkozó előírások

7. § (1) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen az elő-, az oldal- és a hátsókertre vonatkozó szabályokat az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák, illetve a szabályozási terv tünteti fel, egyéb esetekben pedig az OTÉK 35. §-a alapján kell eljárni.

(2) A jelen rendelet hatálya alá tartozó lakóterületeken a terepszint alatt főépületenként legfeljebb 200 m2 bruttó alapterület építhető be. Kivételt képeznek a bor tárolására és feldolgozására szolgáló pinceépítmények, amelyek esetében további 200 m2 bruttó alapterület építhető be a terepszint alatt, akár önálló kialakítással is.

Kerítés és támfal létesítésére vonatkozó előírások

8. § A kerítés és támfal létesítésére vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 44. §-a tartalmazza, az attól eltérő szabályokat az egyes övezeti előírások határozzák meg.

Környezetalakítási, környezetvédelmi előírások

9. § (1) Talajvédelem, földvédelem

a) A beépítésre nem szánt és közlekedési célra ki nem jelölt területeken biztosítani kell a zöldfelületi fedettség erózióvédelemhez szükséges mértékét.

b) A létesítmények elhelyezésekor, illetve kialakításakor a talaj felső 20 cm-es rétegét kell letermelni. A létesítés, illetve a kialakítás ideje alatt gondoskodni kell a depóniák gyommentesen tartásáról és a talajszennyezés elkerüléséről. A létesítés, illetve a kialakítás befejeztével a termőföldet a lehetséges mértékig helyben kell felhasználni.

c) A terv területén csak olyan tevékenység folytatható, illetve csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag - a szakhatóságok megítélése alapján - a talajt nem károsítja.

(2) Felszíni, felszín alatti vizek védelme

a) A terv területén gépkocsi tárolót, gépek elhelyezésére szolgáló területet létesíteni, gépeket karbantartani csak jogszabályba nem ütköző helyen és csak vízzáró, burkolt felületen lehet.

b) A terv területén új, gépkocsiforgalmat lebonyolító utat kialakítani, meglévő utat felújítani csak a talaj- és felszíni vizek fokozott védelme mellett lehet.

c) Az a) és b) pontokban foglalt építmények esetében biztosítani kell a megfelelő felszíni vízelvezetést és gyűjtést, valamint az összegyűjtött vizek olajfogó műtárgyon való keresztülvezetését.

d) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen tilos a talajkutakba a vízminőséget bármilyen módon veszélyeztető szennyező anyagot bevezetni, ilyen anyagot szikkasztani, illetőleg megfelelő tisztítás nélkül az élővizekbe juttatni.

e) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés, épületbővítés használatba vétele csak abban az esetben engedélyezhető, ha a terület rendelkezik a soproni szennyvíztisztítóhoz csatlakozó kommunális szennyvízelvezető rendszerrel. Új közműpótló műtárgyak (szikkasztó, szennyvízakna, házi szennyvíztisztító, stb.) kialakítása nem engedélyezhető.

f) A 10%-nál nagyobb lejtésű területeken az új beépítéseknél a tereprendezés során - amennyiben műszakilag lehetséges - olyan terepet kell kialakítani, amely a felszíni vízelvezetést telken belül oldja meg. Szomszédos telekre lejtő terep esetében a telektulajdonosnak gondoskodni kell a csapadékvíz-elvezetés olyan megoldásáról, amely saját telkének csapadékvízével az érintett telkeken található értékeket nem veszélyezteti, értéküket nem csökkenti, használatukat nem korlátozza.

g) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen ipari szennyvizet kibocsátani csak a környezetvédelmi hatósággal és a csatornázási művekkel egyeztetett módon szabad. Új ipari-gazdasági létesítményeknél csak a vonatkozó jogszabályokban rögzített határértéket nem meghaladó, tisztított szennyvizek kibocsátása engedélyezhető.

A szennyvízelvezetés és tisztítás, valamint a csapadékvíz elvezetés terveit előzetesen egyeztetni kell az illetékes osztrák vízügyi hatósággal is az 1959. évi 32. törvényerejű rendelet alapján.

(3) Levegőtisztaság-védelem

a) A terv területén csak olyan tevékenység engedélyezhető, amely esetében:

- légszennyező anyag emissziója nem haladja meg az „A” fokozottan érzékeny levegőtisztaság védelmi területi kategória vonatkozó határértékeit,

- megfelel a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseinek.

b) A rendelet hatálya alá tartozó területen csak olyan anyag helyezhető el, amely nem tartalmaz illékony és az egészségre ártalmas hatást, vagy bűzhatást kiváltó alkotóelemet, illetőleg csak olyan tevékenység engedhető meg, amelynél a fentiekben foglalt hatások nem állnak elő.

c) A település levegőtisztaság-védelmi szempontból „A” levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartozik

(4) a) A terv területén csak olyan zajhatás engedélyezhető, amely nem ellentétes a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelettel.

b) Új létesítményt úgy kell megtervezni, hogy építése rendeltetésszerű használata során keletkező zaj a területre megengedett zaj- és rezgésvédelmi határértéket ne lépje túl.

c) A lakóterületek határán a zaj - és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. mellékletének területi kategóriák szerinti, az adott beépítések állapotának megfelelően, pontos meghatározásra alapozott, a megengedettel egyenértékű A-hangnyomásszintnek kell teljesülnie. A nem lakóterületen létesítendő, zajvédelmi szempontból védendő objektumok (pl.: szolgálati lakás, igazgatási épület stb.) a fenti rendelet 1. sz. melléklete 4. sorszám alatti határ-értékeinek kell teljesülnie.

(5) a) A terv területén alkalmazni kell a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásait.

b) A terv területén belül, az arra kijelölt helyeken csak olyan jellegű hulladék tárolható, amely nem ellentétes a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásaival.

c) Az a) pontban felsorolt folyamatok ellenőrzése az érintett szakhatóság feladata.

A zöldfelületek általános védelméről

10. § (1) A területen - magánkertek kivételével - 10 cm törzsátmérőt meghaladó fa, vagy 10 m2-t meghaladó összefüggő fás-cserjés állomány csak előzetes önkormányzati engedély alapján vágható ki, a kivágandó fa zöldfelületi értékének megfelelő fapótlás kötelezettsége mellett.

(2) A területen csak olyan tevékenységek engedélyezhetők, amelyek nem veszélyeztetik a Dudles-erdő és a Natura 2000 kiemelt jelentőségű élőhely-megőrzési területen meglévő, védendő állat- és növényvilág fennmaradását.

(3) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen engedélyköteles építési munka (építés, felújítás, bontás, használati mód változtatás, stb.) esetén a kötelezően előírt mértékű zöldfelületeket és a szilárd burkolat nélküli területeket kertszerűen kell kialakítani, betartva az értékvédelem és a favédelemre vonatkozó helyi és országos jogszabályokat.

(4) A közterületek és a magánterületek zöldfelületeinek kialakítása során tájhonos növények és növénycsoportok ültetését kell megvalósítani.

Beültetési kötelezettség

11. § (1) Jelen rendelet hatálya alá tartozó terület telkeinek minden megkezdett 100 m2 után egy tájhonos gyümölcsfa telepítése kötelező. A faültetést az építési engedélyben kell előírni. Alkalmazható fajok: alma, körte, szilva, cseresznye, birs, berkenye, dió, mandula, mogyoró, barack.

(2) A 12,0 m-es szabályozási szélességű közlekedési területeken egyoldali, míg a 16,0 m-es szabályozási szélességű közlekedési területeken kétoldali fasor képzést kell megvalósítani. Alkalmazandó tájhonos fafajok: tölgy, cser, hárs, juhar, vadgesztenye.

(3) A szabályozási terv területére jellemző sövénykultúra fenntartását biztosítani kell, ill. újabb telepítéseket kell előirányozni olyan növényfajokból, melyek a nyesést, nyírást, visszavágást jól bírják, s alkalmasak tömött zöldfalak kialakítására. Javasolt növényanyag: galagonya, borbolya, fagyal, buxus, tiszafa, orgona, gyertyán, mályvacserje, aranyvessző.

Közművesítés, közműlétesítmények

12. § (1) A közművezetékek és létesítmények helyét és védőtávolság igényét az OTÉK előírásai, az MSZ 7487 szabvány, továbbá a megfelelő ágazati szabványok és előírások figyelembevételével kell biztosítani.

(2) A meglevő és a tervezett közműhálózatok és műtárgyaik: a vízellátás, a szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés, a villamosenergia-ellátás, a vezetékes gázellátás, a távközlés, informatikai hálózatok és azok biztonsági övezete számára a helyigényt általában közterületen, ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyezéssel kell biztosítani.

(3) Jelen rendelet hatálya alá tartozó terület beépítésre szánt részén a tervezett, illetve rekonstrukcióra kerülő közművezetékek építése a nagyfeszültségű (>20 kV) távvezetékek kivételével csak föld alatti vezetéssel engedélyezhető. Ettől eltérő megoldás csak Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött külön megállapodás alapján engedélyezhető. Rekonstrukciónak minősül kiépített vezeték olyan átalakítása, mely a műszaki paraméterek megváltozásával jár.

(4) A feleslegessé váló közművezetékeket és a műtárgyakat el kell bontani.

(5) Jelen rendelet hatálya alá tartozó telkeket a közterületi hálózathoz saját bekötővezetékekkel és mérési hellyel kell csatlakoztatni, ettől eltérő esetben a bekötést és a mérési helyet szolgalmi jog bejegyezésével kell biztosítani.

(6) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés használatba vételi engedélye csak teljes közművesítés esetén, közműves szennyvíz-elvezetés előzetes kiépítése után adható ki. Ez alól kivétel a meglévő épületeken végzett olyan építési munka, mely nem jár az épület rendeltetési egységei számának növekedésével, sem pedig a használati mód megváltozásával.

(7) A tervezett új vízvezetékekre csak földfeletti tűzcsap szerelhető.

(8) Az ipari szennyvizeket a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. Az előtisztítást a keletkezés helyén, a telken belül kell megoldani. Amennyiben műszaki-gazdasági okok ezt a megoldást gátolják, úgy az illetékes szakhatóságokkal egyeztetve az előtisztítás telken kívül is megoldható.

(9) A teljes közműellátás keretében a meglevő szűk utcaszabályozási szélességek miatt a kedvezőbb területgazdálkodás és a rendezett utcakép érdekében a csapadékvíz elvezetésére zárt csapadékvíz-elvezető rendszert kell kiépíteni, a mezőgazdasági feltáró utak kivételével.

(10) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgyat kell elhelyezni. Az új koncentrált vízbevezetések létesítési engedély kötelesek.

(11) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kialakítani, hogy a felületen összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába. 20 gépkocsit, vagy annál többet befogadó „zöld” parkoló létesítése tilos.

(12) A meglevő gázfogadók 10-10 m-es biztonsági övezete az érvényes előírások szerint biztosítandó.

(13) A föld feletti villamos távvezetékek biztonsági övezetének teljes terjedelme a szélső áramvezetők közötti távolság és a szélső áramvezetőtől kifelé mérten feszültség-szintenként előírt védőtávolság összessége, a távvezeték tengelyétől mérten

- az 1-35 kV-os vezeték mentén külterületen 6-6 m (szélső vezetőtől kifelé 5,0 m)

- az 1-35 kV-os vezeték mentén belterületen 3,5-3,5 m (szélső vezetőtől kifelé 2,5 m)

- a 120 kV-os vezeték mentén 17-17 m (szélső vezetőtől kifelé 13,0 m)

(14) A jelen rendelet hatálya alá tartozó terület beépítésre szánt részén az újonnan ellátandó utcákban a 20 kV-os leágazó elektromos vezeték, a kisfeszültségű elektromos vezeték, a közvilágítási vezeték és a távközlési vezeték kiépítését földkábellel kell megoldani. Ettől eltérő megoldás csak Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött külön megállapodás alapján engedélyezhető. Rekonstrukciónak minősül kiépített vezeték olyan átalakítása, mely a műszaki paraméterek megváltozásával jár.

(15) A rekonstrukcióra kerülő és a tervezett közvilágítási hálózat építésekor energiatakarékos lámpatesteket kell felszerelni.

(16) Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell, a védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető és szakhatóságok hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(17) A közművek elhelyezésénél a közmű kiépítőjének az utcák fásítási igényeit is figyelembe kell venni.

Régészeti védelem

13. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza, helyét a szabályozási terv jelöli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területeken, lelőhelyeken a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint kell eljárni.

(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen - amennyiben a feltárás korábban még nem történt meg - fel kell tárni.

(4) A szakmailag szükséges mértékű megfelelő feltárás, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit a fejlesztések, beruházások költségeiből kell fedezni oly módon, hogy a tervezés során a teljes bekerülési költség legalább 9 ezrelékét kell erre a célra biztosítani.

(5) Amennyiben jelen rendelet hatálya alá tartozó területen a terepszint alatti munkavégzések során régészeti lelet kerül elő, azt haladéktalanul jelenteni szükséges a Soproni Múzeum Régészeti Gyűjteményének.

Az épített környezet helyi védelme

14. § (1) A helyi védelemre javasolt épületek, építmények és növényegyedek listáját a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) Helyi védelem alatt álló épületeken, illetve építmények környezetében építési munka engedélyezése az Önkormányzati Tervtanács szakvéleménye figyelembe vételével történik.

(3) A szabályozási terven a kilátás-, és látványvédelem jelével megjelölt területen a csatolt főépítészi szakvéleménynek ki kell terjednie a látványvédelem kérdésére.

III. FEJEZET

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS BEÉPÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI

15. § (1) A beépítésre szánt területek felhasználásuk szerint:

a) Kertvárosias lakóterület (Lke),

b) Településközpont vegyes terület (Vt),

c) Központi vegyes terület (Vk),

d) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz),

e) Üdülőházas terület (Üü),

f) Hétvégi házas terület (Üh),

g) Jelentős zöldfelületű különleges terület (K-V/Régészeti park)

h) Egyéb különleges intézményi terület (K-V/Temető)

i) Egyéb különleges intézményi terület (K-V/Kilátó)

(2) Beépítésre szánt területen - tervezett belterületen fekvő telkek esetében - a lakó- és a főépület, valamint 12 m2-t meghaladó egyéb funkciójú épület felépítésére irányuló építési engedély kiadásának feltétele a belterületbe vonás megtörténte.

Kertvárosias lakóterület

16. § (1) A KEL-V/1 kertvárosias lakóterületek virágvölgyi építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

tervi jele: KEL-V/1

*** A beépítettség számításánál nem kell figyelembe venni a terület korábban épült épületeire jellemző, a főépülethez kapcsolódó, egyszintes, fa-üveg veranda alapterületét maximum bruttó 20 m2-es alapterületi nagyságig, a főépítészi szakvélemény figyelembe vételével.

**** Ettől eltérő határértékek csak előzetes elvi építési engedély alapján állapíthatók meg városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb településrendezési/városképi indokok esetén.

***** A terület telkein a főépületen kívül önállóan az építési helyen belül elhelyezhető földalatti személygépkocsi-tároló három oldalról és felülről földdel és zöldfelülettel fedetten, az utcafronttól elforduló kialakítással.

(2) A KEL-V/2 kertvárosias lakóterületek virágvölgyi építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

tervi jele: KEL-V/2

*** A beépítettség számításánál nem kell figyelembe venni a terület korábban épült épületeire jellemző, a főépülethez kapcsolódó, egyszintes, fa-üveg veranda alapterületét maximum bruttó 20 m2-es alapterületi nagyságig, a főépítészi szakvélemény figyelembe vételével.

**** Ettől eltérő határértékek csak előzetes elvi építési engedély alapján állapíthatók meg városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb településrendezési/városképi indokok esetén.

***** A terület telkein a főépületen kívül önállóan az építési helyen belül elhelyezhető földalatti személygépkocsi-tároló három oldalról és felülről földdel és zöldfelülettel fedetten,  az utcafronttól elforduló kialakítással.

(3) A KEL-V/3  kertvárosias lakóterületek virágvölgyi építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

tervi jele: KEL-V/3

*** A beépítettség számításánál nem kell figyelembe venni a terület korábban épült épületeire jellemző, a főépülethez kapcsolódó, egyszintes, fa-üveg veranda alapterületét maximum bruttó 20 m2-es alapterületi nagyságig, a főépítészi szakvélemény figyelembe vételével.

**** Ettől eltérő határértékek csak előzetes elvi építési engedély alapján állapíthatók meg városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb településrendezési/városképi indokok esetén.

***** A terület telkein a főépületen kívül önállóan az építési helyen kívül elhelyezhető az előkertben az utcai szabályozási vonalon földalatti személygépkocsi-tároló három oldalról és felülről zöldfelülettel fedetten

(4) A Lke-V/4 kertvárosias lakóterületek virágvölgyi építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

tervi jele: Lke-V/4

A területen lévő telkeken épületek csak a terület beépítését és városképi szempontból való megfelelőségét tisztázó 4. § (1)-(3) bekezdések szerinti kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében valósíthatók meg.

*** A beépítettség számításánál nem kell figyelembe venni a terület korábban épült épületeire jellemző, a főépülethez kapcsolódó, egyszintes, fa-üveg veranda alapterületét maximum bruttó 20 m2-es alapterületi nagyságig, a főépítészi szakvélemény figyelembe vételével.

**** Ettől maximálisan 50% eltérő határértékek csak előzetes elvi építési engedély alapján állapíthatók meg városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb településrendezési/városképi indokok esetén.

***** A terület telkein a főépületen kívül önállóan az építési helyen belül elhelyezhető földalatti szgk. tároló három oldalról és felülről földdel és zöldfelülettel fedetten, az utcafronttól elforduló kialakítással.

(5) A KEL-V/K kialakult kertvárosias lakóterületek virágvölgyi építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

tervi jele: KEL-V/K

*** A beépítettség számításánál nem kell figyelembe venni a terület korábban épült épületeire jellemző, a főépülethez kapcsolódó, egyszintes, fa-üveg veranda alapterületét maximum bruttó 20 m2-es alapterületi nagyságig, a főépítészi szakvélemény figyelembe vételével.

(6) A KEL-V/T1 kialakult kertvárosias lakóterületek virágvölgyi építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

tervi jelük: KEL-V/T1

A területen lévő telkeken épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében valósíthatók meg (lásd! a 4. § (1)-(4) bekezdéseket)

*** A beépítettség számításánál nem kell figyelembe venni a terület korábban épült épületeire jellemző, a főépülethez kapcsolódó, egyszintes, fa-üveg veranda alapterületét maximum bruttó 20 m2-es alapterületi nagyságig, a főépítészi szakvélemény figyelembe vételével.

**** Ettől eltérő határértékek csak előzetes elvi építési engedély alapján állapíthatók meg városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb településrendezési/városképi indokok esetén.

***** A terület telkein a főépületen kívül önállóan az építési helyen belül elhelyezhető földalatti személygépkocsi-tároló három oldalról és felülről földdel és zöldfelülettel fedetten,  az utcafronttól elforduló kialakítással.

(7) A KEL-V/T2 kialakult kertvárosias lakóterületek virágvölgyi építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

tervi jelük: KEL-V/T2

A területen lévő telkeken épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében valósíthatók meg. (lásd! a 4. § (1)-(4) bekezdéseket)

*** A beépítettség számításánál nem kell figyelembe venni a terület korábban épült épületeire jellemző, a főépülethez kapcsolódó, egyszintes, fa-üveg veranda alapterületét maximum bruttó 20 m2-es alapterületi nagyságig.

**** Kétlépcsős engedélyezési eljárás során ettől eltérő határértékek is megállapíthatók városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb területrendezési /városképi indokok esetén.

***** A terület telkein a főépületeken kívül önállóan az építési helyen belül elhelyezhető földalatti személygépkocsi-tároló három oldalról és felülről földdel és zöldfelülettel fedetten,  az utcafronttól elforduló kialakítással.

(8) A KEL-V/5 kertvárosias lakóterületek

tervi jelük: KEL-V/5

A terület felett jelenleg több magasfeszültségű elektromos távvezeték húzódik. A vezetékek 7. § (16) pontja szerinti védőtávolságait a szabályozási terv tartalmazza. Az olyan telkeken, amelyek még nincsenek beépítve, de a védőtávolságok nem teszik lehetővé építési hely kijelölését, nem lehet új épületet elhelyezni.

Azokon a telkeken, amelyeken már meglévő épületek találhatók az elektromos vezetékek védőtávolságában, új épületet építeni, ill. a meglévő épületet bővíteni nem lehet. Átsorolhatók azonban a meglévő épületek rendeltetésmód változtatási kérelemmel az övezetében jelölt kategóriába, amennyiben a területre előírt paraméterekkel mind a telkek, mind pedig az épületek rendelkeznek. Felújítási és tatarozási munkák ezeken az épületeken szintén végezhetőek.

Amennyiben az elektromos légvezetékek elbontásra kerülnének, vagy földkábellel lesznek kiváltva, úgy az említett telkek esetében a korlátozás azonnal érvényét veszíti, és a telkek az övezeti szabályok szerint beépíthetővé válnak.

(9) A KEL-V/6 kertvárosias lakóterület építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

tervi jele: KEL-V/6

*** A beépítettség számításánál nem kell figyelembe venni a terület korábban épült épületeire jellemző, a főépülethez kapcsolódó, egyszintes, fa-üveg veranda alapterületét maximum bruttó 20 m2-es alapterületi nagyságig, a főépítészi szakvélemény figyelembe vételével.

**** Ettől eltérő határértékek csak előzetes elvi építési engedély alapján állapíthatók meg városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb településrendezési/városképi indokok esetén.

***** A terület telkein a főépületen kívül önállóan az építési helyen belül elhelyezhető földalatti személygépkocsi-tároló három oldalról és felülről földdel és zöldfelülettel fedetten, az utcafronttól elforduló kialakítással.

Településközpont vegyes terület

17. § (1) A településközpont vegyes területek általános előírásokat az OTÉK 16. §-a tartalmazza.

(2) A fentieken kívül az övezetben az alábbi előírások betartása szükséges.

a) Az intézmények üzemelése, funkcióváltása, illetve használati módjának megváltoztatása csak a lakosság ellátását szolgáló más használati módra engedélyezhető és csak olyan lehet, amely a környező lakások használatát nem zavarja.

b) A működéshez szükséges parkolószám telken belül biztosítandó.

(3) A TV-V/1 jelű, elsődlegesen a helyi települési szintű létesítmények elhelyezésére szolgáló településközpont vegyes területek virágvölgyi építési övezetének előírásai az alábbiak:

tervi jelük: TV-V/1

***A beépítettség számításánál nem kell figyelembe venni a terület korábban épült épületeire jellemző, a főépülethez kapcsolódó, egyszintes, fa-üveg veranda alapterületét maximum bruttó 20 m2-es alapterületi nagyságig, a főépítészi szakvélemény figyelembe vételével.

**** Ettől eltérő határértékek csak előzetes elvi építési engedély alapján állapíthatók meg városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb településrendezési/városképi indokok esetén.

***** A terület telkein a főépületen kívül önállóan az építési helyen belül elhelyezhető földalatti személygépkocsi-tároló három oldalról és felülről földdel és zöldfelülettel fedetten,  az utcafronttól elforduló kialakítással.

(4) A TV-V/K jelű, elsődlegesen a helyi települési szintű létesítmények elhelyezésére szolgáló településközpont vegyes területek virágvölgyi építési övezetének előírásai az alábbiak:

tervi jele: TV-V/K

*** A beépítettség számításánál nem kell figyelembe venni a terület korábban épült épületeire jellemző, a főépülethez kapcsolódó, egyszintes, fa-üveg veranda alapterületét maximum bruttó 20 m2-es alapterületi nagyságig, a főépítészi szakvélemény figyelembe vételével.

(5) A TV-V/T1 jelű, elsődlegesen a helyi települési szintű létesítmények elhelyezésére szolgáló településközpont vegyes területek virágvölgyi építési övezetének előírásai az alábbiak:

tervi jele: TV-V/T1

A területen lévő telkeken épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében valósíthatók meg. (lásd! a 4. § (1)-(4) bekezdéseket)

*** A beépítettség számításánál nem kell figyelembe venni a terület korábban épült épületeire jellemző, a főépülethez kapcsolódó, egyszintes, fa-üveg veranda alapterületét maximum bruttó 20 m2-es alapterületi nagyságig, a főépítészi szakvélemény figyelembe vételével.

**** Ettől eltérő határértékek csak előzetes elvi építési engedély alapján állapíthatók meg városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb településrendezési/városképi indokok esetén.

***** A terület telkein a főépületen kívül önállóan az építési helyen belül elhelyezhető földalatti személygépkocsi-tároló három oldalról és felülről földdel és zöldfelülettel fedetten, az utcafronttól elforduló kialakítással.

Központi vegyes terület

18. § (1) A központi vegyes terület általános előírásait az OTÉK 17. §-a tartalmazza.

(2) A KV-V/1 jelű, elsődlegesen idegenforgalmi és intézményi (kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, szociális, oktatási) létesítmények elhelyezésére szolgáló központi vegyes területek építési övezetének előírásai az alábbiak:

tervi jele: KV-V/1

*** A beépítettség számításánál nem kell figyelembe venni a terület korábban épült épületeire jellemző, a főépülethez kapcsolódó, egyszintes, fa-üveg veranda alapterületét maximum bruttó 20 m2-es alapterületi nagyságig, a főépítészi szakvélemény figyelembe vételével.

**** Ettől eltérő határértékek csak előzetes elvi építési engedély alapján állapíthatók meg városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb településrendezési/városképi indokok esetén.

***** A terület telkein a főépületen kívül önállóan az építési helyen belül elhelyezhető földalatti személygépkocsi-tároló három oldalról és felülről földdel és zöldfelülettel fedetten,  az utcafronttól elforduló kialakítással.

(3) A KV-V/T1 jelű, elsődlegesen idegenforgalmi és intézményi (kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, szociális, oktatási) létesítmények elhelyezésére szolgáló központi vegyes területek építési övezetének előírásai az alábbiak:

tervi jele: KV-V/T1

A területen lévő telkeken épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében valósíthatók meg (lásd! a 4. § (1)-(4) bekezdéseket)

*** A terület korábban épült épületeire jellemző, a főépülethez tapadó fa-üveg veranda konstrukció a beépíthető alapterületen felül építhető maximum bruttó 20 m2-es alapterülettel egyszintes kialakítással, főépítészi szakvélemény alapján.

**** Kétlépcsős engedélyezési eljárás során ettől eltérő határértékek is megállapíthatók városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb területrendezési /városképi indokok esetén.

***** A terület telkein a főépületeken kívül önállóan az építési helyen belül elhelyezhető földalatti személygépkocsi-tároló három oldalról és felülről földdel és zöldfelülettel fedetten,  az utcafronttól elforduló kialakítással.

(4) A KV-V/2 jelű, elsődlegesen idegenforgalmi és intézményi (kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, szociális, oktatási) létesítmények elhelyezésére szolgáló központi vegyes területek építési övezetének előírásai az alábbiak:

tervi jele: KV-V/2

* A meglévő lakóépület felújítása, komfortosítása, tetőtérbeépítése, valamint funkcióváltása engedélyezhető.

*** A beépítettség számításánál nem kell figyelembe venni a terület korábban épült épületeire jellemző, a főépülethez kapcsolódó, egyszintes, fa-üveg veranda alapterületét maximum bruttó 20 m2-es alapterületi nagyságig, a főépítészi szakvélemény figyelembe vételével.

**** Ettől eltérő határértékek csak előzetes elvi építési engedély alapján állapíthatók meg városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb településrendezési/városképi indokok esetén.

***** A terület telkein a főépületen kívül önállóan az építési helyen belül elhelyezhető földalatti szgk. tároló három oldalról és felülről földdel és zöldfelülettel fedetten, az utcafronttól elforduló kialakítással.

(5) A Vk-V/T2 jelű, elsődlegesen idegenforgalmi és intézményi (kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, szociális, oktatási) létesítmények elhelyezésére szolgáló központi vegyes területek építési övezetének előírásai az alábbiak:

tervi jele: Vk-V/T2

A területen lévő telkeken épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében valósíthatók meg. (lásd! a 4. § (1)-(4) bekezdéseket)

*** A beépítettség számításánál nem kell figyelembe venni a terület korábban épült épületeire jellemző, a főépülethez kapcsolódó, egyszintes, fa-üveg veranda alapterületét maximum bruttó 20 m2-es alapterületi nagyságig, a főépítészi szakvélemény figyelembe vételével.

**** Ettől eltérő határértékek csak előzetes elvi építési engedély alapján állapíthatók meg városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb településrendezési/városképi indokok esetén.

***** A terület telkein a főépületen kívül önállóan az építési helyen belül elhelyezhető földalatti személygépkocsi-tároló három oldalról és felülről földdel és zöldfelülettel fedetten, az utcafronttól elforduló kialakítással.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

19. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 19. §-a tartalmazza.

(2) A területen lévő telkeken épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében valósíthatók meg. (lásd! a 4. § (1)-(4) bekezdéseket)

(3) A KG-V/1 jelű kereskedelmi szolgáltató terület, elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál.

A kereskedelmi szolgáltató terület virágvölgyi építési övezeteinek előírásai az alábbiak:

tervi jelük:KG-V/1

* A kialakult állapot szerint oldalhatáron álló is lehet.

**** Ettől eltérő határértékek csak előzetes elvi építési engedély alapján állapíthatók meg városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb településrendezési/városképi indokok esetén.

Az övezet telkein az építési engedély mellékleteként talajmechanikai szakvéleményt kell az Építtetőnek készíttetnie, a területen várható feltöltések helyzetének és fizikai tulajdonságainak megállapítása miatt.

Üdülőházas terület

20. § (1) Az üdülőházas területek általános előírásait az OTÉK 21. és 22. §-a tartalmazza.

(2) Az ÜÜ-V jelű övezetben az üdülőépületeken, üdülőtáborokon, kempingen kívül az előző létesítményekhez kapcsolódó, az idegenforgalmi ellátást jelentő kereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás létesítményei is elhelyezhetők.

(3) A területen a fölötte húzódó nagyfeszültségű elektromos távvezetékek miatt csak a terven kijelölt építési helyeken lehet építményeket elhelyezni. Lakókocsi és sátorhely a vezeték védősávjában is telepíthető.

(4) A parkolást saját területen belül kell biztosítani.

(5) Az üdülőházas terület virágvölgyi építési övezeteinek előírásai az alábbiak:

tervi jele: ÜÜ-V

Az övezetben kialakítható telkeken épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében valósíthatók meg. (lásd! a 4. § (1)-(4) bekezdéseket)

*** A beépítettség számításánál nem kell figyelembe venni a terület korábban épült épületeire jellemző, a főépülethez kapcsolódó, egyszintes, fa-üveg veranda alapterületét maximum bruttó 20 m2-es alapterületi nagyságig, a főépítészi szakvélemény figyelembe vételével.

Hétvégi házas terület

21. § (1) A hétvégi házas üdülőterület általános előírásait az OTÉK 21. és a 23. §-a tartalmazza.

Az OTÉK 23. § (3) bekezdése alapján a területen lakóépület is elhelyezhető.

(2) A HÜL-V/1 hétvégi házas terület virágvölgyi építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

tervi jelük: HÜL-V/1

*** A beépítettség számításánál nem kell figyelembe venni a terület korábban épült épületeire jellemző, a főépülethez kapcsolódó, egyszintes, fa-üveg veranda alapterületét maximum bruttó 20 m2-es alapterületi nagyságig, a főépítészi szakvélemény figyelembe vételével.

**** Ettől eltérő határértékek csak előzetes elvi építési engedély alapján állapíthatók meg városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb településrendezési/városképi indokok esetén.

***** A terület telkein a főépületen kívül önállóan az építési helyen belül elhelyezhető földalatti személygépkocsi-tároló három oldalról és felülről földdel és zöldfelülettel fedetten,  az utcafronttól elforduló kialakítással.

(3) A HÜL-V/2 hétvégi házas terület virágvölgyi építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

tervi jelük: HÜL-V/2

A területen a kialakult telekállapotnak megfelelően csak egy üdülőegységet tartalmazó üdülőépület építésére van lehetőség. Amennyiben két egymás melletti telek összevonásával kialakuló telek területe meghaladja az 1000 m2-t, két üdülőegységes üdülőépület, amennyiben pedig az 1200 m2-t, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető rajta.

(4) A HÜL-V/T1 hétvégi házas területek virágvölgyi építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza

tervi jele: HÜL-V/T1

A területen lévő telkeken épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében valósíthatók meg. (lásd! a 4. § (1)-(4) bekezdéseket)

*** A beépítettség számításánál nem kell figyelembe venni a terület korábban épült épületeire jellemző, a főépülethez kapcsolódó, egyszintes, fa-üveg veranda alapterületét maximum bruttó 20 m2-es alapterületi nagyságig, a főépítészi szakvélemény figyelembe vételével.

**** Ettől eltérő határértékek csak előzetes elvi építési engedély alapján állapíthatók meg városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb településrendezési/városképi indokok esetén.

***** A terület telkein a főépületen kívül önállóan az építési helyen belül elhelyezhető földalatti személygépkocsi-tároló három oldalról és felülről földdel és zöldfelülettel fedetten,  az utcafronttól elforduló kialakítással.

Különleges terület

22. § (1) A különleges területek általános előírásait az OTÉK 24. §-a tartalmazza.

(2) A különleges területek céljuk és használatuk szerint az alábbiak:

a) egyéb különleges intézményi terület (temető),

b) jelentős zöldfelületű különleges terület (amphitheatrum, kialakítandó régészeti park).

(3) A területeken lévő telkeken épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében valósíthatók meg. (lásd! a 4. § (1)-(4) bekezdéseket)

Egyéb, különleges intézményi terület

23. § (1) Az egyéb, különleges intézményi terület felhasználása szerint:

tervi jele: EGYK-V/Temető

Olyan intézményterület, amelyet a temetési funkció figyelembe vétele mellett alapvetően zöldfelületi jelleggel kell kialakítani és fenntartani.

(2) A működő temetőt kerítéssel kell körülvenni. A temető bővítése esetén az új kerítés szakaszokat a meglévő kerítés szakaszok, és a műszakilag szükséges támfal- kerítések kivételével 2,0 m magas drótfonattal kombinált zöld sövényfallal kell kialakítani. A támfal-kerítés szakaszokat szintén növényzettel kell kombinálni.

(3) A működő temető körül a lakó és kereskedelmi szolgáltató terület felé 50 m-es védőtávolság biztosítandó, vagy egyéb védelmi megoldás mellett (Pl. tömör kerítés) a védőtávolság szakhatósági állásfoglalás alapján csökkenthető. Kialakult beépítés, továbbá a temető tartalék területe mellett kialakítható új beépítési területek esetén a védőtávolságot a meglévő lakótelkek szélétől a temető irányába kell biztosítani, temetési korlátozással, amely azt jelenti, hogy védőtávolságon belül csak urnás temetés, ill. a már meglévő sírboltba történő temetés engedélyezhető.

(4) A távlati tartalék temetőterületek a temetőbővítés realizálása esetén is fenntartandók.

(5) A temető és épületeinek rekonstrukciója, bővítése, esetleg új, a temetési funkciót kiszolgáló épület, vagy épületek elhelyezése csak a zöldfelületi és műemlékvédelmi szempontokat figyelembe vevő részletes kertészeti tervdokumentáció elkészítésével együttesen történhet, melyhez a hatósági állásfoglalások beszerzése és figyelembevétele szükséges.

(6) Az új katolikus temető korábban falakkal és támfalakkal kialakított a szabályozási terven lehatárolt része, növényzetével, szerkezetével, kialakult sírhelyeivel, a 1680-ból származó barokk stílusú ún. pestis szoborral és sajátos építményeivel együttesen az önkormányzat helyi védelemről szóló rendeletében szereplő helyi védettségű listára vegye fel.

(7) tervi jele: K-V/ Kilátó

Olyan intézményterület, amelyen csak kilátó funkció és ahhoz kapcsolódó funkciók

(büfé-múzeum-parkoló) létesíthető.

(8) A kilátó számára fenntartott különleges területen a kilátó-torony építményre vonatkozó építési paraméterek a következőek: a legnagyobb építménymagasság 20,0 m, a kiszolgáló épületek építménymagassága 6,5 m, a teljes telek beépíthetősége 30%, zöldterületi fedettsége 35%

(9) A telepíthető funkcióból adódó személygépkocsi parkolóhelyeket, és egy 10 állásos kerékpár tárolót saját területen kell biztosítani.

(10) Az övezet telkén az építési engedély mellékleteként talajmechanikai szakvéleményt kell az építtetőnek készíttetnie, a területen meglévő altalaj fajtái helyzetének és fizikai tulajdonságainak megállapítása miatt.

Jelentős zöldfelületű különleges terület

24. § (1) A jelentős zöldfelületű különleges terület célja és használata szerint:

Scarbantia Régészeti Park bemutatása

A kialakítandó régészeti park területének tervi jele: K-V/Régészeti park

(2) Az Amfiteátrum területe, a Scarbantia Régészeti Park néven bemutatásra szánt régészeti emlékterületként védendő bárminemű építmény csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulásával helyezhető el.

(3) A régészeti lelőhelyek esetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény megfelelő előírásai szerint kell eljárni.

(4) Az Amphitheatrum területén - a végleges helyreállítás megkezdéséig - a jelenlegi földborítást finom tereprendezéssel és gyepes felületképzéssel meg kell őrizni.

(5) Az Amfiteátrum és a Nemeseum bemutathatóságához a szabályozási terv szerint a kb. 1,3 hektáros területen 10%-os beépíthetőséggel bemutatóépület, múzeum és fogadóépület kialakíthatóságát kell biztosítani.

(6) A telepíthető funkcióból adódó szgk. parkolóhelyeket, és egy 20 állásos kerékpár tárolót saját területen kell biztosítani. Ki kell építeni továbbá a régészeti park gyalogos feltárhatóságára szolgáló utakat.

IV. FEJEZET

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS BEÉPÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI

25. § A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint:

-Közlekedési és közműterületek (KÖu-1,2,3,4,5, KÖu-V/1)

-Zöldterületek (Zkp, Zsp),

-Erdőterületek (E-Vé),

-Mezőgazdasági területek (Má-V/szőlő).

Közlekedési és közműterületek

26. § (1) Az országos közlekedési ellátást biztosító közterületek - közlekedési övezet - és az egyes építési övezetekben a közlekedés céljára szolgáló közutak területét, azok szabályozási szélességeit a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közvilágítást, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak láthatóságát ne akadályozzák.

(3) A terv területén a meglevő és tervezett közutakat az alábbi funkcióval és szabályozási szélességgel kell kialakítani:

a) Gyorsforgalmi út:

A tervezett M9 Nagycenk-országhatár tervezett gyorsforgalmi út külterületi kisajátítási sávjának előirányzott szélessége az út tengelyétől 30 m, védőtávolsága az út nyomvonalának kisebb módosíthatósága miatt 100+50m.

b) Országos főút:

a 84. számú Balatonederics-Sopron (országhatár) országos főút

-meglevő, kialakult szabályozási szélessége belterületen változóan

-a meglevő külterületi szakaszon az úttengelytől mért 100 m.

c) Országos mellékút:

-a 8527. számú Sopron-Fertőrákos összekötő út meglevő, kialakult szabályozási szélessége belterületen 18 m és 22 m között változóan

-a belterületi szakaszon tervezett 30 m

-a meglevő külterületi szakaszon az úttengelytől mért 50 m.

d) Helyi gyűjtő utak:

-a 84-es főút körforgalma felőli bekötéstől, a Hubertusz út egy szakaszán keresztül a Dudles erdőig, majd az új tervezett M9-es úttal párhuzamosan haladó tervezett gyűjtőúttal folytatódóan egészen a Pozsonyi útig, tervezett 16 m szabályozási  szélességgel K1 és K2 szabályozási tervi jelöléssel (B.III.a.B. típus),

-a Virágvölgyi út hrsz: 4622 a 84-es főút Bástya utcai szakaszának bekötésétől a hrsz: 4650/23 és 01093 számú utak nyomvonalán egészen a tervezett új gyűjtőútig, tervezett (részben meglévő) 16 m szabályozási szélességgel, K1 és K2 szabályozási tervi jellel (B.III.a.B. típus),

-az Erdburger-dűlő (hrsz: 4777, 4802/2, 01105, 01049 utak területén) a Virágvölgyi úti csomóponttól az új tervezett gyűjtőútig, tervezett 16,0 m szabályozási szélességgel, K2 szabályozási tervi jelöléssel (B.III.a.B. típus),

-a Mély út (hrsz: 4898, 01116, 01047 utak területén) a 84-es főút Bástya utcai szakaszának bekötésétől egészen a tervezett gyűjtőútig, tervezett 16,0 m szabályozási szélességgel, K2 szabályozási tervi jelöléssel (B.III.a.B. típus),

-a Csőszház-dűlő (hrsz: 4583, 01089, 01075 utak területén) a Virágvölgyi úti elágazástól egészen a tervezett új gyűjtőútig, 16,0 m szabályozási szélességgel, K2 szabályozási tervi jelöléssel (B.III.a.B. típus),

-a jelenleg névtelen összekötő út (hrsz: 01078/4, 01080/3, 01073 utak) területén és újonnan kialakított nyomvonalon, tervezett 16,0 m szabályozási szélességgel, K2 szabályozási tervi jelöléssel (B.III.a.B. típus).

e) Az összes kiszolgáló utca lakó-pihenő övezetként kialakított szabályozási szélessége:

-nagyobb lakóutcák, tervezett vagy kialakult 12,0 m szabályozási szélességgel, K3 szabályozási tervi jelöléssel (B.III.b. típus),

-kisebb lakóutcák, tervezett vagy kialakult 8,0 m szabályozási szélességgel, K4 szabályozási tervi jelöléssel (B.III.b. típus).

f) Önálló gyalogút: (Koronázó domb) kialakult 3 m-es szabályozási szélességgel, K5 szabályozási tervi jelöléssel.

g) Külterületi mezőgazdasági feltáró utak meglévő és tervezet 8,0 ill. 12,0 m szabályozási szélességgel, K6 szabályozási tervi jelöléssel. (B.III.c.C. típus)

h) Személygépkocsik és buszok parkolására kijelölt egyéb közlekedési terület.

Hrsz: 4640, K7 szabályozási tervi jelöléssel.

(4) A terv területén az országos közutak mellett, valamint az egyéb közterületeken az egységes városképi és forgalombiztonsági szempontok érdekében a reklámtábla létesítése minden esetben építési engedélyköteles, mely engedélyt főépítészi szakvélemény figyelembe vételével kell kiadni.

(5) Az építési telkeken az építmények rendeltetésszerű használatához az érvényben levő normatívák alapján számított mennyiségű gépjárműparkolót kell elhelyezni (OTÉK 42. §).

(6) Forgalmi utak beépítésénél és új gyűjtő utak létesítésénél helyet kell biztosítani az utat kísérő újonnan telepített fasorok számára az út mindkét oldalán. A szabályozási tervlap csak a kiemelten fontos fásítandó útszakaszokat jelöli.

(7) Az M9 gyorsforgalmi út melletti, a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel terhelt területen 100 m széles véderdősávot szükséges kialakítani erdészeti kiviteli tervek alapján, erdészeti módszerek alkalmazásával legkésőbb az út használatba vételi engedélyének kiadásáig. A beültetési kötelezettséggel terhelt területen lévő telkeken a mezőgazdasági övezeti előírások szerinti beépítés, továbbá a mezőgazdasági művelés nem lehetséges, ezeket a területeket Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának ki kell sajátítania véderdő céljára, továbbá gondoskodnia kell a három szinten kialakított védelmi erdősáv telepítéséről.

(8) Az övezet zöldfelületén - kertépítészeti kiviteli tervek alapján - többszintes növényállományt kell kialakítani, illetőleg fenntartani. A többszintes növényállomány zöldfelületi minimumértéke az OTÉK 25. §-ának magyarázata alapján értelmezendő.

(9) Az M9-es út és a 8527 számú utak csomópontjától délnyugati irányban kialakuló egyéb közlekedési terület övezeti előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

tervi jele: Kegy-V1

A területen lévő telkeken épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében valósíthatók meg. (lásd! a 4. § (1)-(4) bekezdéseket)

**** Ettől eltérő határértékek csak előzetes elvi építési engedély alapján állapíthatók meg városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb településrendezési/városképi indokok esetén.

Zöldterületek (közpark területek)

27. § (1) A zöldterületek általános előírásait az OTÉK 27. §-a tartalmazza.

(2) A zöldterületeken, közpark területeken - kertépítészeti kiviteli tervek alapján - többszintes növényállományt kell kialakítani, illetőleg fenntartani. A többszintes növényállomány zöldfelületi minimumértéke az OTÉK 25. §-ának magyarázata alapján értelmezendő.

(3) Az övezetben, - kivéve hulladékudvar létesítése esetén - építési engedély csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretei között adható a jelen rendelet 4. §-ának megfelelően.

(4) A KP-V/1 jelű közpark övezetben elhelyezhető építmények:

OTÉK 27. § (4) bekezdés a), c) (sétaút, kerékpárút, tornapálya, gyermekjátszótér, pihenőhely, a terület fenntartásához szükséges épületek).

(5) A KP-V/2 jelű közpark övezetben elhelyezhető építmények:

OTÉK 27. § (4) bekezdés a), c) (sétaút, kerékpárút, tornapálya, gyermekjátszótér, pihenőhely, sportpályák /csak füvesített, vagy salakos lehet/, valamint a terület és a sportpályák fenntartásához, és üzemeltetéséhez szükséges épületek, továbbá vendéglátó épület). Az övezet periferiális területein vizuálisan izolált hulladékudvar is kijelölhető.

(6) A KP-V/1 és KP-V/2 övezetekre vonatkozó részletes előírások a következők:

**** Ettől eltérő határértékek csak előzetes elvi építési engedély alapján állapíthatók meg városképi hangsúly, szükséges funkcionális kapcsolatok és egyéb településrendezési/városképi indokok esetén.

(7) A KP-V/2 terület esetében a füves és salakos kialakítású sportpálya felületek 100%-os zöldterületként vehetők figyelembe.

(8) Az övezet telkein az építési engedély mellékleteként talajmechanikai szakvéleményt kell az építtetőnek készíttetnie, a területen várható feltöltések helyzetének és fizikai tulajdonságainak megállapítása miatt.

Erdőterületek

28. § (1) Az erdőterületek általános előírásai az OTÉK 28. §-a szerint tartandók be.

(2) A terv területén levő E-Vé tervi jellel jelölt meglévő védendő és telepítendő erdőterületek védelmi rendeltetésű erdőterületek, melyekben épület nem helyezhető el és ahol a  zöldfelületi fedettség min. 90%-os.

Mezőgazdasági területek

29. § (1) A mezőgazdasági területek általános előírásai az OTÉK 29. §-a szerint tartandók be.

(2) Lakóépület, szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2-es telekterület felett helyezhető el, ha teljesülnek az Étv. 19. § (2) bekezdés feltételei.

(3) Az M-V/szőlő szabályozási tervi jelű, mezőgazdasági terület virágvölgyi övezetének előírásai az alábbiak:

(4) A Má-V/védett gyep szabályozási tervi jelű, mezőgazdasági terület virágvölgyi övezetének előírásai az alábbiak:

A hrsz: 0902/133, 0902/21 magántulajdonú, míg a 0902/22 számú gyep művelési ágú terület a Fertő-Hanság Nemzeti park tulajdonát képezi. Ezek a kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területek a Dudlesz-erdő (HUFH20006) nevű Natura 2000 terület részét képezik, amelyen védett növények találhatók. A területen semmiféle építési tevékenység nem végezhető, a védett növények természetes környezete eredeti állapotban megtartandó.

Egyéb terület

Vízgazdálkodási terület

30. § (1) A víztározó, mint közcélú vízi-létesítmény védőterületének kijelölését a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(2) A VT-V szabályozási tervi jelű terület 10,0 m-es védőtávolságán belül épületet, illetve építményt elhelyezni nem lehet.

(3) A védőterület használata során a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet III. fejezete szerint kell eljárni.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK ELŐÍRÁSAI

31. § A terv területével összefüggő településrendezési feladatok megvalósítását az Étv. 17-30. § szerinti általános szabályokon túlmenően az alábbi helyi előírások biztosítják.

Telekalakítás, helyi közút céljára történő lejegyzés

32. § (1) A jelen rendelet által meghatározott telekalakítások csak az egyes telkek kiszolgálásához szükséges utak megléte, vagy egyidejű kialakítása esetén engedélyezhetők. Amennyiben a telek területe a helyi közút számára történő lejegyzés előtt kielégítette a szabályozási terv beépíthetőségre vonatkozó feltételeit, a lejegyzés után azonban a telek önmagában már nem minősülne beépíthetőnek, úgy a megmaradó telekterület az övezet által előírt paraméterekkel beépíthető marad.

Ez a feltétel csak abban az esetben érvényesül, amennyiben a lejegyzés mértéke nem haladja meg a telek eredeti területének 20%-át. Amennyiben egy telek a közút számára történő terület lejegyzés során több mint 500 m2-t veszít a területéből, és a fennmaradó területe továbbra is meghaladja a minimálisan kialakítandó 1200 m2-t, a telek a lejegyzés előtti területének 10%-ával beépíthető.

(2) A telekalakításokhoz szükséges közterületek és utak kialakítása az Étv. 27. § (3) bekezdés szerint történhet.

VI. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A településrendezési eszközök értelmezése

33. § A szabályozás egyes elemeit az építési hatósági engedélyezés szempontjából a következőképpen kell értelmezni:

a) Kötelező szabályozási vonal:

A kötelező szabályozási vonal a terv távlatában megvalósítandó kötelező közterület-szabályozást jelzi.

b) Kötelező építési hely:

A kötelező szabályozás által előírt területkorrekció után megmaradó telekterület elő-, oldal- és hátsókerttel, továbbá egyéb védőtávolságokkal csökkentett része, amelyen épület, építmény elhelyezhető a szabályozási terv többi utasításának figyelembevételével.

c) Irányadó szabályozási vonal:

Nem kötelezően végrehajtandó, az érintett tulajdonosok szándékától függő szabályozási lehetőség, illetve olyan szabályozási vonal, amely az érintett tömb(ök)re kiterjedő kétlépcsős építési engedélyezési eljárás során, a terv keretei között módosítható. Az irányadó szabályozási elemek a szabályozás lehetséges, városképi szempontból javasolt változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést - telekalakítást, a beépítés módját tisztázó elvi építési engedély beszerzését - igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, illetve a terv módosítása nélkül engedélyezhető. A szabályozási tervben irányadó jelleggel meghatározott utak építését a közterülettel közvetlenül határos telkek tulajdonosai kezdeményezhetik, majd a későbbiekben mindig a már kialakított útszakasszal szomszédos tulajdonosok folytathatják a további közterület szakasz kialakítását.

d) Javasolt telekhatár:

Az érintett tulajdonosok szándékától függő, nem kötelezően megvalósítandó, illetve a továbbtervezés során pontosítandó szabályozási javaslat. A javasolt telekosztási rendtől eltérni csak akkor lehet, ha a telektömb valamennyi telke szabályos építési telekké alakítható.

e) Javasolt megszüntetés:

Az érintett tulajdonosok szándékától függő, nem kötelezően megvalósítandó, a továbbtervezés során pontosítandó szabályozási javaslat.

f) Irányadó telekalakítás, irányadó építési hely:

Az irányadó telekalakítás nem kötelező erejű, illetve attól el lehet térni a szabályozási és övezeti előírások betartása mellett a beépítésre vonatkozó, előzetesen beszerzett elvi építési engedély alapján. Az irányadó építési hely, az irányadó telekalakítással kialakult telekre vonatkozó épületek és építmények elhelyezésének lehetőségét kijelölő telekrész. Az irányadó építési hely a telekalakítás függvényében módosulhat a szabályozási tervben megadott, és az adott tömbre jellemző paraméterek alkalmazásával.

g) Övezeti határ:

A terv szerinti övezeti besorolás kötelező érvényű, azonban az övezeti határok a tulajdonosi szándékoktól függő útkialakítások és telekalakítások függvényében kismértékben módosulhatnak, vagy el is maradhatnak. A tényleges övezeti határok a telekalakítás alapján kerülnek pontosításra.

h) Szintterületi mutató:

A szintterületi mutató számításánál a terepszint alatti helyiségek alapterületét, valamint a tetőtéri helyiségek 1,9 m-nél kisebb belmagasságú szakaszait nem kell figyelembe venni.

i) „K”, kialakult

-beépítettség: az érintett és szomszédos telektömbök beépített telkein jellemző beépítettséghez igazodó mértékű, főépítészi szakvélemény figyelembe vételével megítélendő.

-építménymagasság: az érintett és szomszédos telektömbök beépített telkein jellemző építménymagasságokhoz igazodó mértékű, főépítészi szakvélemény figyelembe vételével megítélendő.

-teleknagyság: a rendelet elfogadásának időpontjában érvényes nyilvántartási adatok szerinti telekméret, melynek a közterületek tervezett korrekciója miatti változása a beépíthetőséget nem érinti.

Záró rendelkezések

34. § A 2001. október 1-jén használatbavételi engedéllyel rendelkező üdülőépületek kérelemre a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 36-37. §-a alapján lakóépületté átminősíthetők.

Hatályba léptető rendelkezések

35. § (1) A jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének többször módosított, egységes szerkezetbe foglalt, a város Általános Rendezési Terve építési-szabályozási előírásairól szóló 35/1994. (X. 11.) Kgy. rendelete a jelen rendelet hatálya alá tartozó területen nem alkalmazható.

(3) A jelen rendelet hatálybalépésével hatályát veszti:

-Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 42/2001. (X. 15.) önkormányzati rendelete Sopron Virágvölgy és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról,

-Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 4/1995. (II. 15.) önkormányzati rendelete a Sopron Bécsi út, volt Határőrs környéke Részletes Rendezési Terve építési-szabályozási előírásairól,

-Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 29/1995. (IX. 6.) önkormányzati rendelete a Bécsi domb Részletes Rendezési Terve építési-szabályozási előírásairól és az azt módosító Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 41/995. (XI. 1.) önkormányzati rendelete,

-Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2/1998. (I. 27.) önkormányzati rendelete a Sopron Bécsi domb és környéke (Hajdú Panzió és a város belterületi határa között) Részletes Rendezési Terve építési-szabályozási előírásairól.

(4) A belterületbe vonással és a művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési területeket a tényleges igénybevételt megelőző átmeneti időszakban a földtörvény vonatkozó előírásai szerint, a jelenlegi használati módjukban megfelelően kell művelni, hasznosítani. A belterületi határ változtatása a jelen terv alapján, a szükséges egyéb munkarészek és engedélyek birtokában lehetséges.

(5) A Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 14/2001. (V. 1.) önkormányzati rendelete - a Virágvölgy és környéke Szabályozási Terv területén változtatási tilalom elrendeléséről - hatályát veszíti.