1. § (1) A szabályozás célja, hogy Enying Város területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa az elhunytakat megillető jogot a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében; szabályozza a temetők működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.

(2) A tisztességes temetéshez való jog bármely megkülönböztetésre tekintet nélkül mindenkit megillet.

(3) A temetés módja lehet világi és egyházi.

(4) Halottakat eltemetni csak temetési helyen szabad. Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urnákat – a 27. §-ban írt kivételtől eltekintve – ugyancsak a temetőben szabad elhelyezni.

2. § (1) Jelen rendelet hatálya a Enying Város közigazgatási területén működő temetőkre, valamint azok fenntartóira, a temetkezéssel kapcsolatos tevékenységre, továbbá a temetkezési tevékenységet folytatókra terjed ki. A rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell a jövőben létesítendő temetőkre is.

(2) Enying Város közigazgatási területén – jelen rendelet magalkotásakor működő temetők:

3. § E rendelet alkalmazása, illetve a temetkezési tevékenység szempontjából:

4. § (1) A temető tulajdonosa köteles a temető fenntartásáról továbbá üzemeltetéséről saját maga vagy szerződés alapján valamely gazdálkodó szervezet útján gondoskodni.

(2) A temető tulajdonosa köteles gondoskodni a temető kegyeleti méltóságának megőrzéséről, a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítéséről, kialakításáról. Köteles továbbá szabályzatot készíteni, vagy az üzemeltetővel készíttetni a temető használatának rendjéről.

(3) Amennyiben a jelen rendelet hatálybalépését követően valamely más szervezet temetőt létesít, úgy a temető fenntartásával, üzemeltetésével járó feladatokról a temető tulajdonosa köteles gondoskodni.

5. § (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátását a jegyző ellenőrzi. Ennek keretében:

6. § (1) A képviselő- testület köztemetőt létesíthet. A köztemető üzemeltetéséről a képviselő- testület határozatlan időre szólóan megkötött kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján gondoskodik.

(2) A feladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a képviselő- testület az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(3) A köztemetőt üzemeltető szervezet kiválasztásról a képviselő- testület dönt.

(4) Köztemető hiányában az önkormányzat az Enying városában működő egyházi temetők fenntartóival kötött polgári jogi szerződés alapján vállalt kötelezettségek formájában vesz részt a temetői szolgáltatások biztosításában (ezen polgárjogi szerződések e rendelet 1. Sz. mellékletét képezik).

7. § (1) A temető mindenkori üzemeltetőjének feladatai:

(2) Az üzemeltető köteles együttműködni a temetkezésben érintett más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.

8. § (1) A temető fenntartására irányuló tevékenységet csak a temető üzemeltetője végezhet. Annak során a temető tulajdonosának megbízásából jár el, képviseli érdekeit, együttműködik más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.

(2) Az üzemeltető a temető tulajdonosának engedélyével temetkezési tevékenységet is végezhet, azonban biztosítania kell, hogy az egyéb temetkezési szolgáltatók azonos eséllyel vállalkozhassanak.

9. § Az üzemeltetőt a temető tulajdonosának döntése szerint a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenysége ellátásáért (nyilvántartás vezetése, sírkijelölés, felügyelet stb.), valamint a létesítmények és eszközök biztosításáért – a szolgáltatást igénybe vevőktől – díjazás (temető-fenntartási hozzájárulás) illetheti meg. Az egyéb, a megrendelők által megrendelt egyedi szolgáltatásaiért (áldozati láng, ravatalozás stb.) díjazást számíthat fel.

10. § A temető üzemeltetője köteles a temető rendjére vonatkozó szabályok kialakítására.

11. § (1) A temető belső kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét „temetőrendezési tervben” kell meghatározni. A terv térképet (vázrajzot) is tartalmaz, amelyen a temető egyes területei beazonosíthatóak.

12. § (1) Temetni, illetőleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak temetkezés céljára kijelölt területen szabad.

(2) Temetkezésre használt helyek:

13. § A temetési helyek méretei:

(1) A sírhelyek (sírgödrök) méretei:

14. § (1) Síremléket csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető, vagy az általa felhatalmazott személy állíthat vagy távolíthat el.

(2) A síremléket szilárd alapra kell helyezni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet. A felállítandó síremlék tervét a temető üzemeltetőjének be kell mutatni. Kegyeletet vagy közízlést sértő síremléket felállítani tilos.

(3) A temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak a temető üzemeltetőjének történő előzetes bejelentése után, annak rendelkezései szerint szabad.

(4) A temetési helyek megjelölésekor a TeRe. erre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

15. § (1) A temetési hely felett rendelkezési jogosultságot annak megváltásával lehet szerezni.

(2) A sírhelyek, urnasírhelyek, urnafülkék használata a megváltástól számítva 25 évre szól.

16. § (1) A temetési helyek használatáért megváltási díj állapítható meg. A fizetendő díjtételeket és a fizetés szabályait a temető tulajdonosa állapítja meg.

(2) Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy a temetési helyet nem kívánja igénybe venni, úgy a használati díj időarányos részét – a visszatérítéskor érvényben lévő díjtételek alapul vételével – vissza kell téríteni.

17. § (1) Ha a temető megtelik, vagy egyéb fontos körülmény azt megkívánja, a tulajdonos dönthet a temető lezárásáról, az önkormányzat egyidejű értesítése mellett.

(2) Ha a temetőn belül temetőrész, sírhelytábla telik meg, annak lezárását az üzemeltető határozhatja el, a tulajdonos és az önkormányzat egyidejű értesítése mellett.

(3) A lezárásról hirdetményt kell közzétenni a temetői tájékoztató táblán, a ravatalozón és az érintett temetőrészen.

18. § (1) Ha temető (temetőrész, sírhelytábla, sor) lezárásától a jelen rendelet szerinti sírhelyhasználati idő eltelt, az újabb temetések lehetővé tétele céljából a tulajdonos – az önkormányzat egyidejű értesítése mellett – dönthet a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetéséről.

(2) A temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetését megelőzően hirdetményben, továbbá legalább három alkalommal a helyi és országos sajtóban, és helyben szokásos módon közzé kell tenni úgy, hogy az első közzététel a megszüntetést megelőzően hat hónappal, a továbbiakban pedig két havonként történjenek. A hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a temetőkapun, a ravatalozón, és az érintett temetőrészen ki kell függeszteni.

19. § (1) Ha tulajdonos a temető vagy a temetőrész más célú felhasználásáról dönt, úgy gondoskodnia kell a temetési helyek kiürítéséről.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről az üzemeltető gondoskodik. A kiürítés folytán így megüresedett sírhelyek térítés nélkül kerülnek vissza a temető tulajdonosának (üzemeltetőjének) a birtokába.

(3) A még le nem járt használati idejű temetési helyek áthelyezéséről a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal az üzemeltető állapodik meg.

(4) A temető (temetőrész) kiürítésekor a sírjellel, síremlékkel – a temető fenntartójának előzetes bejelentése után – annak létesítője, halála esetén örököse jogosult rendelkezni.

20. § (1) A sír felnyitását az elhalt közeli hozzátartozója, vagy az kérheti, aki az eltemettetésről gondoskodott. Ezt indokol esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete engedélyezheti.

(2) Temető (temetőrész) kiürítésével összefüggésben szükséges áttemetés esetén a sírnyitási engedély az eltemettető, illetőleg bármely hozzátartozó részére megadható.

21. § (1) A művészettörténeti, vagy művészi értéket képviselő síremléket, továbbá az ország, vagy Enying Város életében jelentős szerepet játszó személyiségek, sírhelyét (urnáját), síremlékét lebontani, felszámolni nem lehet, azok fenntartásától, esetleges áthelyezésétől a képviselő- testület gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti sírhely (urna), illetve síremlék megőrzésére javaslatot a település bármely polgára tehet. A döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

22. § (1) Az elhunytat lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a halál beálltát követő 16 órán belül halotthűtőbe kell szállítani.

(2) A kórházban vagy más egészségügyi intézményben elhunyt halott az intézmény hűtőjében is tárolható.

(3) Koporsós temetés esetén a halottat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl és 96 órán belül el kell temetni. Ettől eltérni akkor lehet, ha

23. § (1) Ravatalozni csak temetőben, az arra kijelölt helyen szabad. Ettől eltérni csak az illetékes tisztiorvos engedélyével lehet.

(2) A halott a ravatalozóban a szertartás megkezdése előtt legfeljebb 3, de legalább 1 órával korábban helyezhető el. A ravatalozásig a halottat hűtőben kell tárolni.

(3) A ravatalozó helyiséget a temetés előtt legalább egy órával, de minden esetben a ravatalozás megtörténte után azonnal ki kell nyitni. A ravatalra helyezett koporsót a szertartás kezdetéig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani a koporsót, ha a holttest már oszlásnak indult, vagy súlyosan roncsolódott állapotban van.

(4) Légmentesen lezárva kell tartani a koporsót, ha az elhalt fertőző betegségben hunyt el.

24. § (1) Temetni hagyományos módon (koporsós temetés), vagy hamvasztásos módon (a hamvak urnába helyezésével, vagy szétszórásával) lehet.

(2) A halottszállítás, a temetések, az újratemetések, a sír- urnanyitások során be kell tartani a TeRe. vonatkozó szabályait.

25. § (1) Az elhaltak általában – az elhalálozás ideje szerinti sorrendben – a következő sírokba kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket és a sírboltokat. Indokolt esetben a temető üzemeltetője eltérően is rendelkezhet. Lezárt sírhelytáblában levő sírboltokba, vagy családi (kettős) sírhelyekben a tábla lezárása után is szabad temetni.

(2) Fertőző betegségben elhaltra csak a temetést követő egy év eltelte után szabad rátemetni.

(3) Urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni, vagy sírhelyre rátemetni egyaránt szabad. A rátemetésnél ilyen esetben sírnyitási engedély nem szükséges, azonban ügyelni kell arra, hogy az urna a talaj szintjétől legalább egy méter mélységbe kerüljön. Az egy urnafülkébe, vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a rátemethető urna számát a temető üzemeltetője határozza meg.

26. § (1) A temetkezési tevékenységet (temetkezési szolgáltatásokat) a település területén csak a cégbíróságon bejegyzett vállalkozó, vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó (a továbbiakban temetkezési vállalkozó) végezhet.

(2) A temetkezési vállalkozók kötelesek együttműködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében a temető üzemeltetőjével, az illetékes hatóságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel. Az együttműködés területeit, szabályait, a vállalkozó által nyújtott szolgáltatások körét célszerű megállapodásban rögzíteni.

(3) A temetkezési szolgáltatások körébe tartozik különösen a temetésfelvétel, a helyi és a távolsági halottszállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése (a halott öltöztetése, a koporsóba helyezése), a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a sírgödör kialakítása, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a sír betemetése (a halott elhantolása), a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás, és az újratemetés.

(4) A temetkezési vállalkozóknak olyan magatartást kell tanúsítaniuk és üzletpolitikát kialakítaniuk, hogy a megrendelők igényét – adottságaiktól, lehetőségeiktől függően – teljes körűen kielégíthessék. Ennek érdekében:

27. § Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urna kivételesen a temetésről, elhamvasztásról gondoskodó személy részére kiadható – az átvétel igazolása, illetőleg e körülménynek a nyilvántartásba való feljegyzése mellett.

28. § (1) A temető üzemeltetője állapotfelmérésen és kitűzésen alapuló nyilvántartókönyvet, tábla- és sírhelykönyvet tartozik vezetni, továbbá a látogató közönség számára is hozzáférhető helyen ellenőrzési naplót tartani.

(2) A nyilvántartó könyvbe – minden temetés (urnaelhelyezés) alkalmával – az alábbi adatok kerülnek:

29. § (1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető(k) és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy(ek) betekinthet(nek), részükre a köztemető üzemeltetője ingyenesen adatszolgáltatást köteles nyújtani, továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetési helye felől érdeklődőknek.

(2) A temetői nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.

30. § .

(1) Amennyiben a cselekmény nem bűncselekmény, szabálysértést követ el és 30 000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a rendeletben foglaltakat megszegi, vagy kijátssza; így elsősorban:

(2) A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik.

31. § A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény, valamint a végrehajtásra kiadott 145/1999. (X. 01.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.

32. § (1) Jelen rendelet kihirdetésének napja: 2001. március 28. Kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.