1. § (1) A szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa az elhunytakat megillető jogot a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében; szabályozza a temetők működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.

(2) A tisztességes temetéshez való jog bármely megkülönböztetésre tekintet nélkül mindenkit megillet.

(3) A temetés módja lehet világi és egyházi.

(4) Halottakat eltemetni csak temetési helyen szabad. Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urnákat - a 30. § /2/ bekezdésben írt kivételtől eltekintve - ugyancsak a temetőben szabad elhelyezni.

2. § (1) Jelen rendelet hatálya a Pázmánd község közigazgatási területén működő köztemetőre - ideértve a jövőben létesülő temető/ke/t is, - valamint az ezek fenntartásával és a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenységre és azok folytatóira terjed ki.

(2) Pázmánd község közigazgatási területén - jelen rendelet megalkotásakor: Működő temető a Pázmánd Önkormányzati Köztemető. /hrsz: 732/

(3) Új temetőt létesíteni csak a TeR. ezzel kapcsolatos szabályainak betartásával lehet.

3. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

4. § (1) A temető tulajdonosa köteles a temető fenntartásáról, továbbá üzemeltetéséről saját maga, vagy szerződés alapján valamely gazdálkodó szervezet útján gondoskodni.

(2) A temető tulajdonosa köteles gondoskodni a temető kegyeleti méltóságának megőrzéséről, a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítéséről, kialakításáról. Köteles továbbá szabályzatot készíteni a temető használatának rendjéről.

(3) Amennyiben a jelen rendelet hatálybalépését követően valamely más szervezet temetőt létesít, úgy a temető fenntartásával, üzemeltetésével járó feladatokról a temető tulajdonosa köteles gondoskodni.

5. § (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátását a jegyző ellenőrzi. Ennek keretében:

(2) A jegyző ellenőrzése során a köztemetőben vezetett nyilvántartásokba betekinthet és vizsgálhatja a temetőben szolgáltatást végzők jogosultságát.

6. § A köztemető üzemeltetéséről a tulajdonos önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

7. § (1) A köztemető mindenkori üzemeltetőjének feladatait:

(2) A tulajdonos önkormányzat biztosítja:

(3) Az üzemeltető köteles együttműködni a temetkezésben érintett más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.

8. § (1) A köztemető területe - ideértve a parcellákat és sírhelyeket is - és létesítményei feletti rendelkezési jog még ideiglenesen sem adható át, használatukra bérleti szerződés sem köthető.

(2) A köztemető korlátozott használatú közterületnek minősül.

(3) Köztemető fenntartására irányuló tevékenységet csak a köztemető üzemetetője végezhet. Annak során az önkormányzat megbízásából jár el, képviseli érdekeit, együttműködik más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.

(4) Az üzemeltető temetkezési tevékenységet nem végezhet. Biztosítani kell, hogy az egyéb temetkezési szolgáltatók azonos eséllyel vállalkozhassanak.

(5) A köztemető üzemeltetője megbízás alapján jogosult a sírok ápolására, díszítésére vállalkozni.

(6) A temetőben elhelyezett sírok síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési, illetve kártérítési felelősség sem az önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.

9. § Az üzemeltetőt a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenysége ellátásáért /nyilvántartás vezetése, sírkijelölés, felügyelet stb./ valamint a létesítmények és eszközök biztosításáért - a szolgáltatási igénybe vevőktől - díjazás nem illeti meg.

10. § (1) A köztemető üzemeltetője a temető rendjére vonatkozó szabályok kialakítása során az alábbiak betartásával köteles eljárni:

11. § (1) A köztemetőben végzendő minden munkát - kivéve a sírok gondozását be kell jelenteni a temető üzemeltetőjének.

(2) Sírok kiásását, betemetését és az ezzel járó egyéb munkákat csak a temetéssel megbízott temetkezési vállalkozó végezhet, egyeztetve a temető üzemeltetőjével.

(3) A köztemetőben szakipari munkát végző vállalkozók kötelesek a temető üzemeltetőjének megfizetni az általuk felhasznált energia használati díját, továbbá építőipari anyag tárolása esetén az egyébként fizetendő közterület-foglalási díjat.

(4) A temetői munkákat úgy kell elvégezni, hogy az ne sértsen kegyeleti érdekeket, ne járjon károkozással.

12. § (1) A köztemető belső kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét” temetőrendezési tervben” kell meghatározni. A terv térképet /vázrajzot/ is tartalmaz, amelyen a temető egyes területei beazonosíthatóak. A tervet az üzemeltető készíti, azt a képviselőtestület hagyja jóvá. A temető térképét a temető bejárata mellett ki kell függeszteni, a változásokat azon legalább évente át kell vezetni.

(2) A köztemetőt sírhelytáblákra kell felosztani. A sírhelytábla a temetőrendezési tervben megjelölt olyan temetőrész, amely a nyugvási időt követően kiüríthető és temetés céljára ismételten igénybe vehető. A sírhelytáblákat sorszámozni kell, s azokról külön-külön táblakönyvet kell felfektetni. Külön sírhelytáblát kell kijelölni a felnőttek, a 10 év alatti gyermekek, halva-születettek és elvetélt magzatok, továbbá a csonkolt testrészek eltemetésére. A sírhelytáblákat elő kell készíteni a folyamatos temetésre.

(3) A sírhelytáblákat számozott sorokra, azon belül sorszámozott sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket és a sírbolthelyeket külön kell jelölni. A sírhelyekről sírhelykönyvet kell vezetni.

13. § (1) Temetni, illetőleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak temetkezés céljára kijelölt területen szabad.

(2) Temetkezésre használt helyek: Koporsós temetés esetén: sírhelyek: egy, ill. két koporsó befogadására alkalmas temetési hely, Gyermeksírhelyek, sírboltok /kripták/: legalább két koporsó befogadására szolgáló építési engedély alapján létesíthető al- és felépítményből álló temetési hely. Hamvasztásos temetés esetén: a hamvakat tartalmazó urnák földbe temetésére: urnasírhelyek.

14. § (1) A sírhelyek /sírgödrök/ méretei:

15. § (1) Síremléket csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető, vagy az általa felhatalmazott személy állíthat vagy távolíthat el.

(2) A síremléket szilárd alapra kell helyezni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet. A felállítandó síremlék tervét a temető üzemeltetőjének be kell mutatni. Kegyeletet, vagy a közízlést sértő síremléket felállítani tilos.

(3) A temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak a temető üzemeltetőjének történő előzetes bejelentés után, annak rendelkezései szerint szabad.

(4) A temetési helyek megjelölésekor a TeR. erre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

16. § (1) A temetési hely felett rendelkezési jogosultságot annak megváltásávallehet szerezni.

(2) A sírhelyek használata, a megváltástól számítva 25 évre szól. /Rátemetés esetén az utolsó koporsós rátemetés napjától, a kettes sírhely esetén az utolsó koporsós temetés napjától számított 25 év/.

(3) A sírbolt /kripta/ használata a kriptába történt utolsó temetés után 60 év elteltével jár le, ezt követően a temető tulajdonosa rendelkezik a kriptával.

(4) Az urnafülkék, urnasírhelyek, urnasírboltok használata 20 évre terjed.

(5) A sírhelye, sírboltok, urnasírhelyek, urnafülkék, urnasírboltok további használati joga az eredetivel azonos időtartamra ismételten megváltható, kivéve, ha a temető ennél rövidebb időn belül előreláthatóan megszüntetésre kerül. Ez esetben a megváltás időarányos része visszatérítésre kerül.

(6) A részben, vagy teljesen lezárt temetőben a használati idő rátemetés esetén sem hosszabbítható meg.

17. § A temetési helyek használatáért megváltási díjat kell fizetni. A megváltás díja: 3.500.-Ft – 4.000.-Ft ÁFA-val együtt.

18. § (1) A temetési helyek magánforgalomban adás-vétel tárgyát a 19. §. /4/ bekezdésben írt kivétellel - nem képezhetik.

(2) Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy a temetési helyet nem kívánja igénybe venni, úgy a használati díj időarányos részét a visszatérítéskor érvényben lévő díjtételek alapul vételével - vissza kell téríteni. A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak a köztemető üzemeltetőjénél tett nyilatkozattal lehet lemondani.

19. § (1) A sírbolt, illetve sírbolthely feletti rendelkezési jogot a sírbolt létesítője, örököse, vagy az a személy gyakorolhatja, akinek jogosultságát a sírboltkönyvbe, illetve a nyilvántartásba bejegyezték a sírbolt létesítőjének azt kell tekinteni, aki a használati díjat befizette és e minőségben a sírboltkönyvbe bejegyeztette.

(2) Arra nézve, hogy valamely sírboltba mely személyeket temethetnek az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek a rendelkezései az irányadók. Ha a rendelkezésre jogosult erről - e minőségének a sírboltkönyvbe történő bejegyzésekor - nem rendelkezett, az üzemeltető felhívja a sírboltba eltemethető személyek pótlólagos bejelentésére. Ha a felhívásra a rendelkezésre jogosult személy három hónapon belül nem intézkedik, a sírboltba a házastársa, az élettársa, az egyenes ági rokonai és azok háztartásai, valamint azok oldalági rokonai és azok háztartásai temethetők el.

(3) Magántulajdonban álló sírbolt magánkézből értékesíthető, a temető üzemeltetőjének értesítése és az alábbi kegyeleti szempontok betartása mellett: korábban a kriptában eltemetett elhunytak hamvait egy megváltott sírhelyben kell elhelyezni névmegjelölés mellett, aknakriptában feltöltéssel elválaszthatók az új betemetések a korábbitól, azok névmegjelölésének meghagyása mellett, a kripta férőhelyei megfelelő számban betemethetők. Minden olyan esetben, ha korábban elhunytak hamvai a kriptában maradnak, gondoskodni kell, hogy neveik az erre a célra szolgáló márvány, műkő lapon, vagy más látható módon megőrzésre kerüljenek. A kripta eladását írásos szerződésben kell rögzíteni és a temető üzemeltetőjével a sírboltkönyv alapján igazoltatni kell. Jogutód nélküli kripták esetében az utolsó betemetéstől számított porladási idő letelte után a kripta értékesítésének joga az önkormányzaté.

20. § (1) Ha a köztemető megtelik, vagy egyéb fontos körülmény azt megkívánja a képviselőtestület dönthet a lezárásról.

(2) Ha a köztemetőn belül temetőrész, sírhelytábla telik meg, annak lezárását az üzemeltető határozhatja el, a tulajdonos önkormányzat egyidejű értékesítése mellett.

(3) A lezárásról hirdetményt kell közzétenni a temetői tájékoztató táblán, a ravatalozón és az érintett temetőrészen.

21. § (1) Ha a köztemető /temetőrész, sírhelytábla, sor/ lezárásától a jelen rendelet szerinti sírhelyhasználati idő eltelt, az újabb temetések lehetővé tétele céljából a képviselőtestület dönthet a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetéséről.

(2) A temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetését megelőzően hirdetményben, továbbá legalább három alkalommal a helyi és országos sajtóban, és helyben szokásos módon közzé kell tenni úgy, hogy az első közzététel a megszüntetést megelőzően hat hónappal, a továbbiakban pedig két havonként történjenek. A hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a temetőkapun, a ravatalozón, és az érintett temetőrészen ki kell függeszteni.

22. § (1) Ha a temető vagy temetőrész más célú felhasználásáról dönt a képviselőtestület, úgy gondoskodni kell a temetési helyek kiürítéséről.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről az üzemeltető gondoskodik. A kiürítés folytán így megüresedett sírhelyek térítés nélkül kerülnek vissza a temető tulajdonosának /üzemeltetőjének/ a birtokába.

(3) A még le nem járt használati idejű temetési helyek áthelyezéséről a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal az üzemeltető állapodik meg.

(4) A temető /temetőrész/ kiürítésekor a sírjellel, síremlékkel - a temető fenntartójának előzetes bejelentése után - annak létesítője, halála esetén örököse jogosult rendelkezni. A létesítőt kártalanítani kell, ha sírbolt, vagy át nem helyezhető síremlék megszüntetésére kerül sor. Ha a sírjel, síremlék létesítője, illetőleg annak örököse a temető kiürítésére megjelölt időpontig azzal nem rendelkezik a síremléket a temető fenntartója értékesítheti, a síremlékért kapott összeg kizárólag a temető fenntartására fordítható.

(5) Ha valamely urnafülke, illetőleg urnasírhely használati ideje lejár, a temető üzemeltetője hirdetményben tartozik a hozzátartozók figyelmét a lejárat előtt legalább hat hónappal erre felhívni. A hirdetményt ilyen esetben az urnafülkét tartalmazó építmény, illetőleg urnasírhely-tábla jól látható helyén és a temető kapuján kell hat hónap időtartamra kifüggeszteni.

(6) Ha az urnafülke /urnasírhely/ használati idejét a hozzátartozók nem hosszabbítják meg, a temető üzemeltetője a használati idő lejárta után azt kiürítheti, és az urnákat közös sírba temetheti, vagy közös fülkébe helyezheti.

23. § (1) A sír, vagy sírbolt felnyitását az elhalt közeli hozzátartozója, vagy az kérheti, aki az eltemettetésről gondoskodott. Ezt indokolt esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete engedélyezheti.

(2) Temető /temetőrész/ kiürítésével összefüggésben szükséges áttemetés esetén a sírnyitási engedély az eltemettető, illetőleg bármely hozzátartozó részére megadható.

24. § (1) A művészettörténeti, vagy művészi értéket képviselő síremléket, továbbá az ország vagy Pázmánd község életében jelentős szerepet játszó személyiségek, sírhelyét /urnáját/, síremlékét lebontani, felszámolni nem lehet, azok fenntartásáról, esetleges áthelyezéséről a képviselőtestület gondoskodik.

(2) Az /1/ bekezdés szerinti sírhely /urna/, illetve síremlék megőrzésére javaslatot a település bármely polgára tehet. A döntés a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

25. § (1) Az elhunytat lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb halál beálltát követő 16 órán belül halotthűtőbe kell szállítani. A halotthűtő használata térítésmentes.

(2) A kórházban vagy más egészségügyi intézményben elhunyt halott az intézmény hűtőjében is tárolható.

(3) Koporsós temetés esetén a halottat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl és 96 órán belül el kell temetni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a halottvizsgálatot végző orvos erre engedély adott, a holttest hűtése az eltemetésig biztosított. Ez esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.

(4) Hamvasztásos temetés esetén a halottat - hűtése mellett - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül kell elhamvasztani.

26. § (1) Ravatalozni csak a temetőben, vagy a ravatalozó épület előtti téren az arra kijelölt helyen szabad. Ettől eltérni csak az illetékes tisztiorvos engedélyével lehet.

(2) A halott a ravatalozóban a szertartás megkezdése előtt legfeljebb 3, de legalább 1 órával korábban helyezhető el. A ravatalozásig a halottat hűtőben kell tárolni.

(3) A ravatalozó helyiséget a temetés előtt legalább egy órával, de minden esetben a ravatalozás megtörténte után azonnal ki kell nyitni. A ravatalra helyezett koporsót a szertartás kezdetéig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani a koporsót, ha a holttest már oszlásnak indult, vagy súlyosan roncsolódott állapotban van.

(4) Légmentesen lezárva kell tartani a koporsót, ha az elhalt fertőző betegségben hunyt el. Biztosítani kell, hogy a koporsó közvetlen közelében se tartózkodjon senki.

(5) Egy koporsó csak egy holttest elhelyezésére szolgálhat.

(6) A koporsót a földbe helyezés előtt véglegesen le kell zárni.

(7) A temetést végző temetkezési vállalkozó köteles a ravatalozásra vonatkozó szabályokat megismerni és betartani.

27. § (1) Temetni hagyományos módon /koporsós temetés/, vagy hamvasztásos módon /a hamvak urnába helyezésével/ lehet.

(2) A halottszállítás, a temetések, az újra temetések, a sír- és urnanyitások során be kell tartani a TeR. vonatkozó szabályait.

28. § (1) Az elhaltakat általában - az elhalálozás ideje szerinti sorrendben - a következő sírokba kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket és a sírboltokat. Indokolt esetben a temető üzemeltetője eltérően is rendelkezhet. Lezárt sírhelytáblában levő sírboltokba, vagy családi /kettős/ sírhelyekben a tábla lezárása után is szabad temetni.

(2) Fertőző betegségben elhaltra csak a temetést követő egy év eltelte után szabad rátemetni.

(3) Urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni, vagy sírhelyre rátemetni, vagy sírhelyre rátemetni egyaránt szabad. A rátemetésnél ilyen esetben sírnyitási engedély nem szükséges, azonban ügyelni kell arra, hogy az urna a talaj szintjétől legalább egy méter mélységbe kerüljön. Az egy urnafülkébe, vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a rátemethető urna számát a temető üzemeltetője határozza meg.

29. § (1) A temetkezési tevékenységet /temetkezési szolgáltatásokat/ a település területén csak a cégbíróságon bejegyzett vállalkozó, vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó /a továbbiakban temetkezési vállalkozó/ végezhet.

(2) A temetkezési vállalkozók kötelesek együttműködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében a temető üzemeltetőjével, az illetékes hatoságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel. Az együttműködés területeit, szabályait, a vállalkozó által nyújtott szolgáltatások körét célszerű megállapodásban rögzíteni.

(3) A temetkezési szolgáltatások körébe tartozik különösen a temetésfelvétel, a helyi és a távolsági halottszállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése a halott öltöztetése, koporsóba helyezése/, a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a sírgödör kialakítása, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a sír betemetése /a halott elhantolása/, a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás, és az újratemetés.

(4) A temetkezési vállalkozóknak olyan magatartást kell tanúsítaniuk és üzletpolitikát kialakítaniuk, hogy a megrendelők igényét - adottságaiktól, lehetőségeiktől függően - teljes körűen kielégíthessék. Ennek érdekében: - folyamatosan álljanak rendelkezésre /ügyelet, ügyfélszolgálat útján/, - rendkívüli szolgáltatási is vállaljanak /pl: baleset stb./ - készen álljanak helyettesítésre /vállalkozáson belül, vagy más vállalkozó közreműködésével/, - a szolgáltatás eszközeit tekintve megfelelő tartalékkal rendelkezzenek.

(5) A temetkezési szolgáltatókkal szembeni - egyéb - követelmények tekintetében a TeR. rendelkezési az irányadók.

30. § (1) A temetési szertartást a hozzátartozók kivételesen - a polgármester engedélyével - végezhetik el.

(2) Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urna kivételesen a temetésről, elhamvasztásról gondoskodó személy részére kiadható az átvétel igazolása, illetőleg e körülménynek a nyilvántartásba való feljegyzése mellett.

31. § (1) A köztemető üzemeltetője állapotfelmérésen és kitűzésen alapuló nyilvántartókönyvet, tábla-, sírhely- és sírboltkönyvet tartozik vezetni, továbbá a látogató közönség számára is hozzáférhető helyen ellenőrzési naplót tartani.

(2) A nyilvántartó könyvbe - minden temetés /urnaelhelyezés/ alkalmával - az alábbi adatok kerülnek: - folyószám, térképi azonosító szám,a ravatalozás helye és ideje, a temetés, az urnaelhelyezés, a hamvak szétszórásának napja, az elhalt neve, leánykori neve, születési ideje, utolsó állandó lakcíme, foglalkozása, elhalálozásának időpontja, sírhelyparcella, sírhelysor, temetési hely száma, az eltemettető neve, lakcíme, a temetést végző temetkezési vállalkozó neve, a szertartás jellemzői, a szokásostól eltérő események, a síremlékre /sírkőre/ vonatkozó jellemző adatok. A nyilvántartásban - az idő és a hely megjelölésével - be kell vezetni, ha holttestmaradványok közös sírba kerülnek elhelyezésre. A nyilvántartás mellett betűsoros névmutatót is vezetni kell. A nyilvántartáshoz kell csatolni a halott eltemethetőségét igazoló okmányok másolatát.

(3) A táblakönyvben az adott sírhelytáblában lévő sorokat és az azokhoz tartozó sírhelyeket kell nyilvántartani.

(4) A sírhelykönyv az adott sírhelytáblán belüli - soronként is külön jelzett - sorszámozott sírhelyek nyilvántartása.

(5) A sírbolt könyvbe az alábbi adatok kerülnek: a /2/ bek. szerinti adatok, a sírbolt száma, a sírbolt tulajdonosának a sírboltra vonatkozó rendelkezései.

(6) Nyilvántartást kell vezetni azokról a síremlékekről, amelyek a köztemető fenntartójának a tulajdonába kerültek.

32. § (1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető/k/ és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy/ek/ betekinthet/nek/, részükre a köztemető üzemeltetője ingyenesen adatszolgáltatást köteles nyújtani, továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetési helye felől érdeklődőknek.

(2) A temetői nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.

33. § (1) Amennyiben a cselekmény nem bűncselekmény, szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a rendeletben foglaltakat megszegi, vagy kijátssza; így elsősorban:

(2) A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörében tartozik.

34. § A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLVIII. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 145/1999. /X.1./ Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.

35. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól kezdődően kell alkalmazni, a rendelet 17. §-át kivéve, amelyet csak a parcellázási terv elkészülte után kell alkalmazni.