Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testülete az 1997. évi CXL. törvényben kapott felhatalmazás alapján, az 1990. évi LXV. Önkormányzati törvény 16 §. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a helyi kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődési intézményeiről rendeletet alkot.

Környezeti adottságok, helyzetelemzés

Szakoly a Dél-Nyírségben található, a jelenlegi közigazgatási beosztás alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye déli részén, Hajdú-Bihar megye által határolt területen. A korábbi időszakban és jelenleg is önálló jogállású, amelynek története a XIII. századra nyúlnak vissza. Írásos emlékek 1292-től állnak rendelkezésre, amelyekben a település története felellhető. Mindezek alapján a település több mint 700 éves múltra tekint vissza, a neve szláv szó, jelentése sólyom. A helyi jelképek – zászló, címer – mindezeket visszatükrözik, amelyek már a legújabb kori történetében keletkeztek.

A település az 1990-es években nagyarányú fejlődésen ment keresztül, központja a Dél-Nyírségi Térségi Fejlesztési Társulásnak, amelyhez 11 település tartozik 57 ezer emberrel.

Egyes intézményei több település ellátását szolgálják, különösen a környezetvédelem, tűzvédelem és oktatás területén.

A fejlődési dinamikája és fekvése alapján folyamatosan alakította azokat a munkaszervezeteket, amelyek ma már a kistérségben, de a megyében is meghatározó szerepet töltenek be. Ez a központi szerepkör elindította a településen a közművelődés fejlődését, amelynek hatására alakult ki a ma már népszerűvé vált Szakolyi Napok rendezvénysorozata, amely többnapos rendezvényekből áll. Elmondható, hogy ilyen nagyszabású rendezvénysorozattal – amely nemzetközi jellegű – felhívta magára a figyelmet, amelyet ma már a turisztikai kiadványok is népszerűsítenek. A közelmúltban átadott nemzetközi lovasversenypálya – amelyet helyileg védett őspark övez – a lovas turizmus számára biztosít jó feltételeket, amelyeknek a működését folyamatossá kell tenni. Nyíregyházától 30, Debrecentől 36, Nyírbátortól 30, Máriapócstól 20 km-re található, többirányú megközelítéssel. Hátránya, hogy országos főút nem keresztezi, ennek ellenére jó megközelíthetősége biztosított közúton.

A lakosság demográfiai alakulása is pozitív képet mutat, a fiatalok aránya az összlakosságon belül meghaladja - 35 éven aluliak aránya – az 55 %-ot. Az iskolai végzettség tekintetében egyre gyarapodik a felsőfokú végzettségűek aránya, amelyet a Szakolyért Baráti Klub tart össze. A humánértelmiség elsődlegesen az oktatás, közművelődés és közigazgatás területén biztosított, de a mezőgazdasági felsőfokú végzettségűek is jelentős számban vannak jelen.

A szakiskolai oktatás térségi kisugárzású, a kistérség csaknem valamennyi településére kiterjed, amely folyamatosan bővül.

A település városias jellegű, köztéri alkotásai és központja igazi városias arculatot tükröz.

Mindezek a természeti környezeti, szellemi, és egyéb művi, demográfiai tények hívatottak arra, hogy a közművelődés széles körét átfogva olyan szabályozás alakuljon ki a közművelődés területén, amely a folyamatos szintentartást és fejlődést biztosítani tudja.

A rendelet célja

- a kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásainak védelmet biztosítsa, megőrizze, fenntartsa, a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegye,

- a hagyományok megőrzés, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi szellemi, gazdasági feltételeit javítsa, a helyi polgárok értékhordozó tevékenységét, valamint ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működését elősegítse,

- rendelkezzen a nemzeti és egyetemes történelem során a helyileg felhalmozott és megőrzött kulturális javak feltárásáról, védelméről és közkinccsé tételéről, szabályozza az e javakkal kapcsolatos feladatokat és intézmények tevékenységét,

- mindenki számára biztosítsa a könyvtárhasználat jogát, szabályozza a nyilvános könyvtári ellátás működését, fejlesztését,

- szabályozza a közművelődési intézmények, tevékenységek feltételrendszerét, a fenntartói feladatokat, a szakmai és finanszírozási alapelveket.

A helyi szabályrendeletét mindezek figyelembe vételével az alábbiak szerint alkotja meg.

1. §

Alapelvek

(1) Az e rendeletben meghatározott jogok érvényesítése során tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés. E jogok minden személyt megilletnek nem, kor, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(2) Az önkormányzati fenntartási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet vagy más politikai irányzat számára sem.

(3) Mindenkinek joga, hogy:

- megismerhesse a kulturális örökség javait, ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi önismeret formálásban, valamint az ezek védelmével kapcsolatos ismereteket muzeális intézmények tevékenysége, a könyvtári szolgáltatások, az oktatás, a közművelődés, az ismeretterjesztés, a sajtó és tömegtájékoztatás során.

- igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásait,

- műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa, közművelődési jogai érvényesítése céljából közösséget hozzon létre, külön jogszabályokban meghatározottak szerint szervezetet alapítson, működtessen,

- e rendelet szerinti működési céljai megvalósításához közművelődési közösségi színteret, szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon.

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a település közigazgatási területén

a) a helyi kulturális örökség fogalomkörébe tartozó javakra, ideértve a régészeti jelentőségű földterületeket, a műemlékek ingó tartozékait, valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre,

b) a könyvtári dokumentumokra, a könyvtárhasználókra, alkalmazottaira, a helyi sajtótermékek köteles példányainak szolgáltatóira,

c) a közművelődési tevékenység megvalósulásában résztvevőkre, a közösségi színterek, közművelődési intézményekre és alkalmazottaira.

(2) Az e rendelet alkalmazásában szereplő fogalmakat az értelmező rendelkezések paragrafusa tartalmazza.

3. §

A helyi kulturális javak védelme és a muzeális intézmények

(1) A helyi kulturális javak védelme, megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a védett kulturális javak veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása.

(2) A helyi kulturális javakat tudományos módszerrel kell felkutatni, számba venni és értékelni. Az így számba vett értékek történeti adatait, leírását, illetőleg a rájuk vonatkozó forrásértékű dokumentumokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(3) A helyi kulturális értékek és javak a magyar nemzet egészének közös szellemi értékei, annak megvédése mindenkinek kötelessége.

(4) A helyi kulturális javak védelmének összehangolása és irányítása a polgármester és jegyző feladata az ágazati miniszteri irányelvek alapján.

(5) A helyi kulturális javakat rendkívüli, illetőleg szükségállapot, természeti katasztrófa vagy fegyveres összeütközés esetén is megkülönböztetett védelemben kell részesíteni.

(6) Annak érdekében, hogy a helyi kulturális javak egyedileg és összességükben, lehetőség szerint eredeti helyükön vagy az e célra alapított gyűjteményben, intézményben vagy bárhol másutt megfelelő védelemben részesüljenek, megőrződjenek, fennmaradjanak, egyben lehetővé váljon tudományos feldolgozásuk, korszerű dokumentálásuk, valamint oktatási és közművelődési célú bemutatásuk és közreadásuk, az önkormányzati szerveknek, az egyházaknak, a társadalmi és gazdasági szervezeteknek valamint az állampolgároknak együtt kell működniük.

4. §

A helyi kulturális javak védetté nyilvánítása

(1) A helyi kulturális örökséghez tartozó - nem közgyűjteményben, illetőleg muzeális intézményben őrzött - pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű javakat, gyűjteményeket azok megőrzése érdekében védetté kell nyilvánítani.

(2) A védetté nyilvánítási eljárást, a védettség megszüntetését, a nyilvántartást és az ezzel kapcsolatos különleges előírásokat a törvény 9-16 §-aiban meghatározottak szerint kell végezni.

5. §

Helyi régészeti védelem, régészeti feltárás

(1) Szakoly község közigazgatási területén a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő, illetőleg onnan előkerülő helyi régészeti lelet állami tulajdon, amelynek tulajdonjogáról az állam lemondhat régészeti gyűjtőkörrel rendelkező helyi fenntartású múzeum (tájház) javára.

(2) A helyi régészeti örökség elemeit lehetőség szerint eredeti helyükön és állapotukban, eredeti összefüggéseikkel kell megőrizni.

(3) A helyi régészeti lelőhelyek kulturális, történeti környezetünk részei, ezért köz- és magáncélú fejlesztések, beruházások tervezését, illetőleg település- és tájtervezést a régészeti örökség védelmével összhangban kell végezni.

(4) A helyi régészeti lelőhelyek védelmét, régészeti feltárást, megelőző feltárást, és a leletmentést a törvény 29-37 §-ai szerint kell végezni.

6. §

Helyi muzeális intézmény alapítása és megszüntetése

(1) Helyi muzeális intézményt - a törvényben foglalt kivétellel - bármely jogi és természetes személy alapíthat. Az alapításhoz, illetve már létező intézmény muzeális intézménnyé nyilvánításához (működési engedélyhez) szükséges a Nemzeti Kulturális Örökségek Minisztériuma miniszterének engedélye. A megszüntetéshez szintén a miniszter engedélye szükséges.

(2) A muzeális intézmények alapításánál és megszüntetésénél az ezekre az intézményekre vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.

7. §

A helyi nyilvános könyvtári ellátás

(1) A helyi nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetése az önkormányzat feladata.

(2) A könyvtár gyűjteményeit és szolgáltatásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az ismeretek tárgyilagos és sokoldalú közvetítését.

(3) A helyi nyilvános könyvtáralapkövetelményei:

- mindenki által használható és megközelíthető,

- könyvtári szakembert alkalmaz,

- rendelkezzen kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel,

- rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban tart nyitva,

- helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek,

- statisztikai adatokat szolgáltat,

- szerepeljen a minisztérium jegyzékében.

(4) A helyi települési nyilvános könyvtár megszüntetése esetén az önkormányzat köteles gondoskodni és beszerezni a döntés előkészítés során a miniszter véleményét, és köteles gondoskodn a gyűjtemény további könyvtári hasznosításáról.

(5) A helyi nyilvános könyvtár feladatait az önkormányzati fenntartású „Móricz Zsigmond” kettős funkciójú községi könyvtár látja el.

(6) A könyvtár alapfeladatai:

- A fenntartó önkormányzat által elfogadott Alapító Okirat és Szervezeti és Működési Szabályzat alapján látja el faladatát,

- Gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és az igénybevevők rendelkezésére bocsátja,

- Tájékoztatja a könyvtárlátogatókat a könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól,

- Biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését,

- Részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserékben,

- Biztosítja igény szerint az író-olvasó találkozó megtartását,

- Az önkormányzati nevelő-oktató, közművelődési intézményekkel szoros kapcsolatot tart fenn.

- Biztosítja az SZMSZ. szerinti működést.

(7) A könyvtárhasználó jogosult a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére, ingyenesen illetik meg a következő szolgáltatások:

- a könyvtárlátogatás,

- a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek helybenhasználata,

- az állományfeltáró eszközök használata,

- információ a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól.

(8) Az előző bekezdésben felsoroltakon kívüli szolgáltatások a könyvtári beiratkozással vehetők igénybe. A beiratkozásért 100.- Ft. díjat kell fizetni, kivéve a 16 éven aluliakat és a 70 éven felüli egyedülállókat.

(9) A könyvtárhasználónak a be vagy útlevél alapján:

- Név (házas nők esetében leánykori név)

- Anyja neve

- Születési ideje és helye

- Lakcíme,

- Személyi igazolványának vagy útlevelének száma.

(10) A könyvtári alkalmazott a személyes adatok védelméről az erről szóló jogszabályok alapján köteles gondoskodni.

(11) A könyvtárhasználó által igénybe vehető szolgáltatások körét, az igénybevétel módját és a díjak mértékét a könyvtárhasználati szabályzat tartalmazza, amelyet nyilvánosságra kell hozni.

(12) A könyvtárnak rendelkeznie kell a feladati ellátásához szükséges feltételekkel, amelyet a fenntartó önkormányzat biztosít. A könyvtár a fenntartó által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A könyvtár fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetésében kell előirányozni.

(13) A költségvetési pénzeszközöket a fenntartó vagy a könyvtár által beadott pályázatokkal lehet kiegészíteni.

8. §

A helyi közművelődés feltételei és intézmény rendszere

(1) A helyi közművelődési intézmény feltételrendszerét a „Petőfi Sándor” művelődési ház, a közösségi teret pedig a TELEHAZ és a helyi kábel televízió biztosítja.

(2) A művelődési ház működését az Önkormányzat által elfogadott Alapító Okirat és a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján látja el.

(3) Az Önkormányzat feladata különösen:

- az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző, életminőséget és életesélyt javító feltételek megteremtése, amatőr alkotó és művészeti tevékenységek támogatása,

- a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása,

- az egyetemes, a nemzeti, nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása,

- az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása,

- a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése a közművelődés eszközrendszerével,

- a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének, fenntartásának segítése,

- a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez feltételek biztosítása,

- egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása.

(4) Az önkormányzat a település közművelődési tevékenységének folyamatos megvalósíthatósága érdekében közösségi színteret is biztosít a Teleházon és a helyi kábeltévén és a tájházon keresztül.

(5) Az önkormányzat, amely közművelődési intézményt és közösségi színteret is fenntart:

- meghatározza a közöségi színtér, illetve a közművelődési intézmény használati szabályait, működésének módját, a közművelődési intézmény feladatait,

- biztosítja a feladatok ellátásához és a közösségi színtér, közművelődési intézmény fenntartásához szükséges szervezeti, személyi, szakképzettségi és tárgyi feltételeket.

(6) Az önkormányzat a közművelődési intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése, illetőleg tevékenységének 60 napon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt 30 nappal a minisztérium véleményét beszerzi és annak tartalmát a testülettel ismerteti.

9. §

(1) A “Petőfi Sándor” Művelődési Ház feladata különösen:

- A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek

- A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi szokások gondozása, gazdagítása, ápolása,

- A település helytörténetét bemutató kiállítások megszervezése, helyi művészeti értékek felkutatása, állandó vagy ideiglenes helytörténeti kiállítás megszervezése, segítése,

- Helytörténeti, helyismereti szakkörök működtetése, mozgalmak támogatása,

- Nemzetközi kapcsolatok szervezése, különösen a néptánc, népdalkör és majorett csoportok révén,

- A településen, a kistérségben élők számára színházi előadások, hangversenyek, képzőművészeti kiállítások, filmvetítések, irodalmi estek szervezése, lebonyolítása,

- A nemzeti, helyi, világi és egyházi, kisebbségi ünnepek, évfordulók, közismertté tétele, a rendezvények szervezése, támogatása, élményszerűségének növelése a közművelődés eszközrendszerével,

- Az ismeretszerző, amatőr alkotó, előadóművészi, műkedvelő közösségek tevékenységeinek támogatása, színjátszó kör szervezése,

- Amatőr művészeti és hagyományápoló körök, csoportok, táborok, alkotótáborok működésének segítése, folyamatos támogatása, szerveződő új csoportok segítése,

- A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, a civil szervezetek közismertségének elősegítése, a közművelődési tevékenységet is végző lakossági önszerveződő közösségek (pld. nyugdíjasklub) támogatása,

- A különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítése, közvetítése, a kialakított kapcsolatok fenntartása,

- Az idegenforgalom, túrizmus térségi rendezvényeinek keretében a településre látogatók számára Szakoly település kulturális, képzőművészeti hagyományainak bemutatása,

- A szabadidő kulturált célú eltöltéséhez, a szórakozási igényekhez a megfelelő feltételek és eszközrendszer biztosítása bálok, különböző tartalmú rendezvények szervezésével.

(2) Szoros kapcsolattartás a közművelődést segítő helyi intézményekkel - könyvtár, óvoda, iskola stb. - a művészeti csoportok létszámának stabilizálása, a kultúra és művészet iránti érdeklődés felkeltése, elfogadtatása, megszerettetése érdekében.

10. §

(1) A TELEHÁZ feladata különösen:

- A lakosság számára rendszeresen hozzáférhető információs szolgáltatás

- Internet szolgáltatás, közművelődést is segítő információk továbbadásával,

- Távtanulási lehetőség biztosítása, ismeretek megszerzésének támogatása,

- Számítógépes kultúra elsajátításának támogatása,

- A helyi közművelődést, helytörténetet feldolgozó kiadványok színes vagy hagyományos nyomtatása, sokszorosítása.

- Mindazok a lehetőségek támogatása, amelyek a TELEHÁZ eszközrendszerén keresztül megvalósíthatók.

- A település történetét bemutató anyagok elektronikus dokumentálása, archiválása.

11. §

(1) A helyi kábeltelevízió feladata különösen:

- A helyi kulturális értékeket bemutató videofilmek műsorszórása, rendezvényekről tájékoztatás,

- Helyi állami, települési, egyházi és világi ünnepek videofelvételének elkészítése, műsorszórása,

- Helyi közművelődéshez kapcsolódó rendezvényekről tájékoztatás, a települési események valósághű bemutatása,

- Nemzetközi kapcsolatok bemutatása, különösen a közművelődési intézményhez kapcsolódó rendezvényekről,

- A település történetét bemutató videofilmek archiválása, dokumentálása.

12. §

(1) A helyi újságszerkesztés feladata különösen:

- A település helytörténetét bemutató írások megjelentetése, közzététele,

- A köteles példányok lefűzése, megőrzése,

- A helyi közművelődési értékeket megjelenítő rendezvényekről tájékoztatás.

13. §

A helyi tájház feladata:

- A helytörténeti javak gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése, szükség szerinti restaurálása, feldolgozása, publikálása,

- A település történetét feldolgozó monográfia könyvének megőrzése, árusítása.

14. §

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon - a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel - a jegyző gondoskodik.

15. §

Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában:

a) elektronikus dokumentum: csak számítógéppel olvasható dokumentum

b) könyvtár: az e rendeletben meghatározott könyvtári dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezet

c) könyvtárhasználati jog: a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó jog

d) könyvtárhasználó: a könyvtár szolgáltatásait igénybevevő személy vagy szervezet

e) könyvtári dokumentum: a könyvtár által állományba vett, alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű könyv, időszaki kiadvány, illetőleg minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés, beleértve a könyvtár állományába vett elektronikus dokumentumot is, kivéve az Ltv. hatálya alá tartozó, irattári jellegű levéltári anyagnak minősülő dokumentumot

f) közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, a köztestület, közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő, vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hanggyűjtemény

g) Közművelődési intézmény: a lakosság közösségi közművelődési tevékenységéhez erre a alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv vagy egyéb fenntartású intézmény

h) Közművelődési tevékenység: a polgárok iskolák kívüli öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg

i) Közösségi színtér: a helyi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása érdekében önkormányzati fenntartásban, önkormányzatok társulásában, vagy közművelődési megállapodás alapján működtetett, erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett, adott helyen rendszeresen működő intézmény vagy egyéb jogállású létesítmény (helyiség együttes, épület)

j) Muzeális intézmény: a múzeum, a közérdekű muzeális gyűjtemény és közérdekű muzeális kiállítóhely

k) Nyilvános könyvtári ellátás: a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatások és az e szolgáltatások nyújtását elősegítő központi szolgáltatások összessége, amelyek biztosítják az állampolgár számára az információhoz való szabad hozzáférést

l) Régészeti feltárás: minden olyan tevékenység, melynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása. Régészeti feltárásnak minősül a terepbejárás, az ásatás, (hitelesítő és próbaásatás), a megelőző feltárás, a leletmentés, a falkutatás, a műszeres lelet- és lelőhely felderítés

m) Régészeti lelet: a régészeti örökség felszínre került, felfedezett tárgyi vagy jelenségszintű eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították vagy sem

n) Régészeti lelőhely: az a földrajzilag egyértelműen meghatározható terület, melyen a régészeti örökség elemei elsődleges összefüggésükben találhatók

o) Régészeti örökség elemei: az emberi lét bármely, elmúlt korokból fennmaradt nyomai, amelyek száz évnél régebbiek, és amelyek segíthetnek rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát környezetével. A régészeti örökség magában foglal minden lelőhelyet, építményt, szerkezetet, tárgyat vagy más emléket, jelenséget, érzékelhető összefüggést a föld felszínén, a föld vagy vizek felszíne alatt, barlangokban

p) Közművelődési szakember: a felsőfokú végzettségű népművelő (művelődésszervező, kulturális menedzser), valamint e törvényben meghatározott közművelődési feladatok ellátásához szükséges felsőfokú végzettséggel vagy felső-, illetve középfokú végzettséggel rendelkező személy