Szálka Község képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) Szálka község polgárainak közvetlenül választott döntéshozó szerve, melynek elsődleges célja, hogy önállóan, demokratikusan, szakszerűen, gyorsan intézze a helyi érdekű

közügyeket.

E cél megvalósítása során a képviselő-testület figyelemmel kíván lenni Szálka község hagyományaira, sajátos arculatára, továbbá - tekintettel az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészületeire - az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeire egyaránt.

Fenti célkitűzés megvalósításának érdekében a képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a képviselő-testület és szervei működési rendjének meghatározására az alábbi rendeletet (a továbbiakban: rendelet) alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Szálka község.

(2)[1] Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye:

Szálka Község Önkormányzata (7121 Szálka, Petőfi S. u. 2.)

(3) Illetékességi területe: Szálka község közigazgatási területe.

(4)       Az önkormányzat jogi személy.

(5)[2] A Képviselő-testület hivatalos megnevezése

      Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testülete (7121 Szálka, Petőfi S. u. 2.).

(6)[3]

(7)[4]

(8)[5]

(9)[6]

(10)[7]

Az önkormányzat jelképei: a községi címer, a községi zászló és a községi pecsét

2. § (1) Szálka község címere: zöld ágakkal övezett hossztengelyben osztott csúcsíves címerpajzs. A baloldali mező alapszíne sárga, a jobb oldali mező alapszíne ultramarin kék. A pajzstalp felé haladva a kék mezőben Hold, a sárgában Nap látható. A településre jellemző földrajzi adottságok, dombok a tengely közepén arra merőlegesen helyezkednek el, ezeken áll a faluképet meghatározó stilizált templom. A címerpajzs alsó felében a tengelyhez forduló szarvasok, illetve alatta az egymás fölött, egymásnak ellentétes irányban elhelyezkedő halak rajza látható. A pajzs motívumai és a pajzsot kísérő duplacsík kontúr feketék. A pajzsot ölelő zöld ágakat piros bogyók díszítik.

A zöld ágak alatt fekete nyomtatott nagybetűkkel „SZÁLKA” felirat olvasható.

(2) A község zászlaja téglalap alakú, 2:1 méretarányú fehér textillap. Az alsó és felső 1/6-a ultramarin kék, a középső 4/6 részben középen helyezkedik el a címer. A zászló mérete 180 cm x 90 cm, melyben a címer nagysága 60 cm.

(3) A községi pecsét kör alakú, szélén peremmel, a peremmező középvonalában a község címerének kontúrrajzát tartalmazza. A címert két oldalról és alulról „Szálka község pecsétje” nagybetűs körirat övezi, a felirat előtt és után egy-egy díszponttal.

(4) A községi zászló, a címer és a pecsét használatának körét, annak módját a képviselő-testület külön rendelete

szabályozza. **

Az önkormányzat feladatai és az azok ellátásában résztvevők

3. §[8] (1) Az önkormányzati feladat- és hatásköröket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény  (a továbbiakban: Mötv.) 10-17. §-a szabályozza

 (2) Az önkormányzat - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(3) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottsága, a Polgármesteri Hivatal, jegyző, társulás látják el.

(4) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására önkormányzati intézményt, vállalkozás céljára gazdasági társaságot vagy más szervezetet alapíthat, kinevezi azok vezetőit.

(5) A Képviselő-testület az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, a részönkormányzat testületére, jegyzőre, társulására átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(6) A Képviselő-testület hatásköréből az Mötv. 42. §-ában foglalt hatáskörök nem ruházhatók át.

(7) A Közgyűlés feladatainak eredményes megoldása érdekében - a kölcsönös érdekek alapján - együttműködik a megyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és a települési nemzetiségi önkormányzattal.”

II. fejezet

A képviselő-testület működése

4. § (1)[9] A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(3) Az ülések típusai:

–    alakuló ülés,

–    rendes ülés,

–    rendkívüli ülés.

(4)[10] A képviselő-testület üléseit rendszerint a Községháza (7121 Szálka, Petőfi u. 2.) tanácstermében tartja.

(5)[11]

A képviselő-testület alakuló ülése

5. §[12] (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti

A képviselő-testület rendes ülése

6. §[13] A képviselő-testület évente legalább 6  alkalommal rendes ülést tart.

A képviselő-testület rendkívüli ülése

7. §[14] Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a képviselő-testület szükség szerinti időpontban rendkívüli ülést tart. A polgármester köteles 15 napon belül a rendkívüli ülést összehívni, ha:

a)      azt jogszabály kötelezővé teszi,

b)      a képviselő-testület erről határozatot hoz,

c)      azt halaszhatatlan ügyek indokolttá teszik,

d)      a Tolna Megyei Kormányhivatal[15] vezetője kezdeményezi, továbbá

e rendelet 9. §-ában írt esetekben.

Munkaterv

8. § (1) A képviselő-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a polgármester előterjesztésére éves munkatervet határoz meg, mely a képviselő-testület működésének az alapja.

(2) A képviselő-testület éves munkaterv tervezetét minden év december 31-ig, de legkésőbb a következő év első ülésén kell előterjeszteni. A munkatervben a következő év első ülésének idejét és napirendi pontjait is meg kell határozni.

(3)[16] A munkatervnek tartalmaznia kell:

a)      a tervezett főbb napirendi pont javaslatokat havi bontásban,

b)      a képviselő-testületi ülések tervezett kezdő időpontjait, (ideértve a közmeghallgatást is)

c)      A napirendi pontok előadóit, a napirendi ponthoz meghívni javasoltakat;

d)      azon napirendi pontokat, amelyek előkészítéséhez javasolt a lakossági fórumok közreműködése;

e)      az éves pénzügyi, gazdasági ellenőrzésről szóló beszámoló időpontját;

f)        az adott évben beszámoltatásra kötelezetteket, illetve a tájékoztatásra felkérteket a téma megjelölésével.”

4) A munkaterv tervezetét a  jegyző állítja össze, melynek során javaslatokat kér a képviselő-testület tagjaitól és  a nemzetiségi önkormányzat[17] testületétől.

A képviselő-testület összehívása

9. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze.

(2) A polgármester és az alpolgármester egyidejű  akadályoztatása esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze.

(3)[18] A Képviselő-testületet össze kell hívni a képviselők egynegyedének, vagy a Képviselő-testület bizottságának a polgármesterhez írásban benyújtott indítványára. Az indítványnak tartalmaznia kell az ülés időpontjára és a napirendre vonatkozó javaslatot.

(4)[19] A képviselő-testület ülését a Tolna Megyei Kormányhivatal[20] vezetője hívja össze, ha a (3) bekezdés szerint tett indítványnak, ill. kezdeményezésnek a polgármester 15 napon belül nem tesz eleget.

A képviselő-testület ülésének  meghívója

10. § (1) A képviselő-testületet írásbeli meghívóval kell összehívni.

(2) Az ülés meghívóját és annak mellékleteit - a rendkívüli ülés kivételével - úgy kell megküldeni, hogy azt a képviselők legalább az ülés előtt 5 nappal megkapják.

(3) A  meghívónak tartalmaznia kell

–    az ülés helyét és időpontját,

–    az egyes napirendi pontokra szóló javaslatokat és azok előterjesztőit,

–    az egyes napirendi pontok zárt ülés keretében történő tárgyalását, vagy az arra szóló javaslatot.

A meghívó mellékletei a napirendi pontok tárgyalásához készített anyagok.

(4) A rendkívüli ülés összehívásakor a  meghívót a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban, az összehívás okának megjelölésével küldi meg. Az írásbeli meghívás mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a képviselő-testület ülésének azonnali megtartását indokolja.

A meghívottak

11. § (1) A képviselő-testület tagjai mellett állandó meghívottként - tanácskozási joggal – az  ülésre meg kell hívni:

–    a jegyzőt,

–    a napirendi pont előterjesztőjét,  illetve az abban érintett személyt, vagy szervezet képviselőjét

–    a nemzetiségi önkormányzat[21] elnökét.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt meghívottak - külön kérésre - a nyilvános ülés napirendjéhez tartozó anyagokat kézhez kapják.

(3)[22] Az egyes napirendi pontoknál az előterjesztő tanácskozási joggal vesz részt a napirendi pont tárgyalásában.

Az ülések nyilvánossága

12. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2)[23] A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.” 

Határozatképesség

13.  (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét, majd kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van. Ha a képviselő-testület határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.

(2) A képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a polgármesternek.

(3) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Amennyiben a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

A képviselő-testület napirendje

14. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester a napirend - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztandó anyagok napirendre vételére szóló javaslatával.

(2) A képviselők, valamint a jegyző kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, újabb napirendi pont felvételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.

(3) Az ülés megkezdése előtt anyagot kiosztani csak a jegyző engedélyével lehet.

15. § (1) A tárgyalandó napirendet a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határozza meg, általában az alábbi sorrendiség megtartásával:

a)    tájékoztatók,

b)   beszámolók, jelentések,

c)    előterjesztések,

d)   indítványok,

e)    interpellációk, kérdések,

f)     bejelentések,

(2)[24] Kétfordulós – előbb az előterjesztés elveit, majd az így eldöntött elvekre épülő előterjesztést megvitató – tárgyalás tartható a polgármester javaslatára, a lakosság szélesebb körének jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendeletek megalkotásánál.”

A képviselő-testület tanácskozási rendje

16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén helyettesítésével kapcsolatban az e rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével kell eljárni. A helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei az ülés vezetés körében azonosak a polgármesterével.

17. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében az alábbi intézkedésekre jogosult:

–    figyelmezteti a hozzászólót, hogy csak a napirendi ponttal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,

–    felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,

–    megvonhatja a szót attól a nem képviselő hozzászólótól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,

–    ismételt rendzavarás esetén a nem képviselő résztvevőt a teremből kiutasíthatja.

18. § (1) A polgármester minden napirendi pontról  - kivéve a tájékoztatót, kérdést és az interpellációt - külön vitát nyit.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként mindenkor annak előterjesztőjét illeti a szó, aki  legfeljebb 5 perc időtartamban szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, melyek a döntéshozatalt befolyásolhatják.

(3) Az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolni kell. A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is. A válaszok elhangzását követően a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők   újabb kérdéseket tehetnek fel, melyekre kötelező választ adni.

19. § (1) A napirendi pont vitájánál elsőként – jelentkezésük sorrendjében – a képviselők, valamint a tanácskozási joggal részt vevők legfeljebb 5 perces hozzászólásra kérhetnek szót.

 (2) Ügyrendi javaslatra az ülésen megjelent állampolgároknak és e rendelet 11. § (2) bekezdésében felsorolt személyeknek a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester 3 perces hozzászólási lehetőséget biztosíthat a képviselő-testület hozzájárulásával.

(3) Az időhatárt túllépő képviselőtől, illetve hozzászólótól a polgármester megvonja a szót.

(4) Bármikor szót kérhet:

–    az előterjesztő,

–    bármelyik képviselő ügyrendi kérdésben, vagy ha a személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni,

–    a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(5) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával - üléseinek lefolytatásával - kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. A javaslat a konkrét kérés megfogalmazásával kezdődik, mely legfeljebb fél percben indokolható.

(6) A vita során a képviselők a (1) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot, vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

(7) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirendi pont tárgyalását felfüggesztheti, vagy szünetet rendelhet el.

(8) Összetett jogi kérdés felmerülésekor a jegyző kérésére a polgármester szünetet rendelhet el.

20. § (1) A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy felszólásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárását követően hozzászólásnak vagy észrevételnek nincs helye. Ügyrendi javaslatra azonban egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal a már lezárt vita ismét folytatható. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja, és ezt követően kerül sor a végszavazásra.

21. § (1) A végszavazás megkezdése előtt bármely képviselő ügyrendi javaslatot tehet a téma napirendről való levételére, melyről a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalása során hozandó döntést legfeljebb a soron következő ülésig elnapolhatja. A képviselő-testület az elnapolásról vita és felszólalás nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

A személyes érintettség

22. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját[25] az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén  bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy  bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy a hozzátartozója akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján képviselő-testületi döntés kedvezményezettje, továbbá ha érdekelt

–    önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának megszerzésében;

–    önkormányzat által kiírt pályázat útján, vagy anélkül történő vállalkozás jellegű megbízás megszerzésében;

–    a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.

(3)[26] A személyes érintettség szempontjából közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.

A döntéshozatal

23. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A határozati javaslatról a képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”, nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos. A titkos szavazás elrendelésére e rendelet 12. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott esetekben van lehetőség.

(3)  képviselő-testület bármely képviselő ügyrendi javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el, melyről a képviselő-testület minősített  többséggel dönt.

(4)[27] Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, vagy legalább 3 képviselő indítványozza, továbbá a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása kérdésében.

(5) Ügyrendi kérdésről név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(6) Szavazás közben a szavazást indokolni tilos.

24. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat a jegyző közreműködésével megszámláltatja.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”,  nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, s ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátására a polgármester javaslatára a Képviselő- testület 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

25. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni - elegendő csupán arra utalni - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti, illetve a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó javaslat egészéről.

(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

26. § (1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(2)[28] A megválasztott  képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges az alábbi ügyekről történő döntéshez (minősített többség):

a)           rendeletalkotás, módosítás, rendelet hatályon kívül helyezése (az e kérdésekben történő részszavazás esetében is);

b)          a gazdasági program, a költségvetés, valamint a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadása;

c)           a településrendezési tervek jóváhagyása;

d)          az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;

e)            éven túli hitel felvétele;

f)            kötvény kibocsátása;

g)           gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságba történő belépés, gazdasági társaság üzletrészének átruházása, a gazdasági társaság megszüntetésének kezdeményezése, illetve megszüntetése;

h)           alapítványi forrás átadása, átvétele;[29]

i)             önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;

j)            helyi népszavazás kiírása - ha az nem kötelező;

k)          a népi kezdeményezés megtárgyalása - ha az nem kötelező;

l)             közterület elnevezése; emlékmű állításához

m)         a törvény által önkormányzati hatáskörbe utalt választás, kinevezés és megbízás, felmentés, megbízás visszavonása;

n)           fegyelmi eljárás megindítása;

o)          önkormányzati társulás létrehozása, a társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás;

p)          külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;

q)          intézmény alapítása, megszüntetése, átszervezése, alapító okiratának módosítása;

r)            a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása;

s)           képviselő döntéshozatalból való kizárása,

t)            zárt ülés és a titkos szavazás elrendelése;

u)           önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használati jogának átengedése, bérbeadása, bérleti jogának átengedése, gazdasági társaságba vitele, ingyenes (közcélra történő) használatba adása, elővásárlási jogról való lemondás;

v)           korlátozottan forgalomképes ingatlan forgalomképessé nyilvánítása;

w)         hatályos jogszabályokban, valamint e rendeletben meghatározott más esetekben.

 (3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározottnál kevesebb számú „igen” szavazat a javaslat elutasítását jelenti.

27. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók,  a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.

(2) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, melyről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(3)[30] A képviselő-testületi döntés újratárgyalását legalább 3 képviselő indítványára napirendre kell tűzni.

A képviselő-testület döntései

28. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év  elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.

(3)[31] A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére, az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslat, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válasz, név szerinti szavazás elrendelése esetén a testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

Rendeletalkotás

29. § (1) A rendelettervezet előkészítése, véleményezése:

a)    A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél - alapelveket, szempontokat állapíthat meg.

b)[32] A tervezetet a jegyző – a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységei, illetve köztisztviselői közreműködésével – készíti elő.

c)[33] A tárgyban szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, valamint a 29/A. §-ban meghatározott egyeztetést a Polgármesteri Hivatal végzi. Az érdekképviseleti és egyéb szervezetek körét a képviselő-testület határozza meg.

(2) A rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztése a következők szerint történik:

A rendelettervezetet a polgármester, valamint a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé. A rendelettervezet elfogadásához, valamint a rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások esetében a döntéshozatalhoz minősített többség szükséges. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

29/A. §[34] (1) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében a természetes személyek, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére megadott elektronikus levélcímen.

(2) A rendelet-tervezetet úgy kell az önkormányzat honlapján közzétenni, hogy a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő, de legalább három nap álljon rendelkezésére a tervezettel kapcsolatos véleményeik kifejtésére. Az önkormányzat honlapján közzétett rendelet-tervezetekről az önkormányzat hirdetőtábláján figyelemfelhívást kell kifüggeszteni.

(3) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, nem kapcsolódik a rendelet-tervezet tárgyához, vagy név nélkül érkezett.

(4) A beérkezett véleményeknek és a véleményezők nevének, e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig történik. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba, a véleményeket és a véleményezők nevét, e-mail címét legkésőbb a vélemény beérkezését követő három hónapon belül törölni kell. Az adatkezelés magába foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is, melyre a véleményezők figyelmét fel kell hívni.

(5) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(6) A rendelet-tervezet előkészítője mérlegeli a beérkezett véleményeket és azok elfogadásáról vagy elutasításáról, az elutasítás indokairól e-mailben tájékoztatja a véleményt benyújtókat.

(7) Nem kell véleményezésre bocsátani:

a) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló,

b) az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló,

c) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló,

d) a helyi adókról szóló,

e) a köztisztviselők közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos kérdésekről szóló,

f) a rendkívüli képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő,

g) sürgősségi indítványként benyújtott

rendelet-tervezeteket.

30. §[35] (1)[36] A rendeletek jelölése:

Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének ...../20... (hó, nap) önkormányzati rendelete a .......ról/ről. A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja.

(2) [37] A képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal Szálkai Kirendeltségének hivatalos hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

(3)[38] A rendelet kihirdetéséről, valamint nyilvántartásba vételéről a rendelet elfogadásától számított 5 napon belül a jegyző gondoskodik. A rendelet eredeti példányait kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(4) A rendeletet meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.

(5) Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen.

Határozathozatal

31. §[39] (1) Ha jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő, a képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben normatív vagy egyedi határozatot hoz.

(2) A határozatok jelölése:

Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének ...../20... (hó, nap) határozata a .......ról/ről. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat közzétételének időpontja.

 (3)  A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.

A képviselő-testületi végrehajtásért felelősek lehetnek:

–    a polgármester,

–    a bizottság elnöke,

–    a jegyző,

–    önkormányzati intézményének, gazdálkodó szervezetének vezetője,

–    a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(4) A képviselő-testület határozatait meg kell küldeni a polgármesternek, alpolgármesternek, jegyzőnek, képviselőknek, illetve a határozat végrehajtásáért felelős  személyeknek. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(5) A határozatok végrehajtásáról a határidő lejárta után a polgármester beszámol a képviselő-testületnek.

(6) A normatív határozatokat a Polgármesteri Hivatal Szálkai Kirendeltségének hirdetőtábláján 30 napra történő kifüggesztéssel kell közzétenni. A közzététel időpontja a kifüggesztés napja.

(7) Az önkormányzati határozatok szövegét az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

A képviselő-testület elé kerülő anyagok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok

32. § (1)[40] A képviselő-testület elé kerülhetnek:

   a) tájékoztató,

   b) beszámoló,

   c) előterjesztés,

   d) képviselői indítvány,

   e) interpelláció, kérdés.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján - előzetes törvényességi véleményezést követően - gondoskodik az ülés meghívójának összeállításáról. A benyújtáskor figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányadó 10. § (2) bekezdés szerinti időpontra.

(3)[41] Az (1) bekezdés e) pontja szerinti anyagokat lehetőség szerint írásban kell benyújtani.

Tájékoztató

33. § (1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a község életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni - ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá - különösen:

–    a jogszabályok ismertetését,

–    a képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat,

–    a községre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését.

(3) Tájékoztató benyújtására a 35. § (1) bekezdésben megjelöltek jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt.

Beszámoló

34. § (1) A beszámoló

–    önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

–    a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,

–    az interpellációk kivizsgálásáról,

–    a képviselő-testület és szervei tevékenységéről

készíthető.

(2) A beszámolók benyújtására a képviselő-testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek: polgármester,  bizottsági elnök, jegyző, önkormányzati intézményvezető továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.

(4) A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

Előterjesztés

35. § (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, alpolgármester, a bizottsági elnök és  a jegyző jogosultak. Rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés benyújtására e rendelet 29.§ (2) bekezdésében írtak jogosultak. A költségvetésről, annak módosításáról, valamint a zárszámadásról szóló rendelettervezet előterjesztője a polgármester.

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.

(3) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi követelményei:

–    a tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született;

–    a meghozandó döntés indokainak bemutatása,

–    a vonatkozó jogszabályok megjelölése;

–    konkrétan jelölje meg az előterjesztés a feladatokat, a megvalósításhoz szükséges feltételeket és a végrehajtás során elérhető eredményeket;

–    az előterjesztés szerves részét képezik a téma átfogó értékelését segítő mellékletek   (statisztikai táblák, korábbi határozatok szövege stb.)

–    legyen a határozati javaslat egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,

–    a határozati javaslatban utalni kell a korábban hozott határozatok további sorsára (visszavonás, módosítás, hatályban fenntartás),

–    az önkormányzati hatósági ügyekben készített előterjesztés tartalmazza a döntési javaslat tömör kivonatát.

–    meg kell jelölni, hogy mely részek minősülnek állam-, vagy szolgálati titoknak.

36.§  (1) Ha az előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növekedését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(2)[42] A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezések esetén,  ha a pályázó az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem kéri a zárt ülés tartását, a pályamunkák a Polgármesteri Hivatal Szálkai Kirendeltségén tekinthetők meg.

(3) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztésen a „ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE” megjelölést kell alkalmazni.

(4) Amennyiben az ügy jellege megengedi, illetve az összefüggések a képviselő-testület tagjai előtt ismertek, a határozati javaslat szóban is előterjeszthető.

Képviselői indítvány

37. § (1) A képviselői indítvány javaslatot tartalmaz rendelet, vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) A képviselői indítvány vonatkozhat

a)  halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,

b)  az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.

(3)[43] Indítványt bármely képviselő, polgármester, alpolgármester, jegyző és – népi kezdeményezésként – e rendelet 53. §-ában említett rendeletben meghatározott számú választópolgár terjeszthet a Képviselő-testület elé.

Kérdés

38. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, és a jegyzőhöz önkormányzati feladatkörükhöz tartozó ügyben kérdést intézhetnek, felvilágosítást kérhetnek, melyre az adott ülésen szóban – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2)   Amennyiben a képviselő-testület tagja legalább 5 munkanappal az ülést megelőzően írásban nyújtja be kérdését, úgy arra a soron következő ülésen szóban – külön kérésre írásban – választ kell adni.

(3)   A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy

segítségét is. A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerülhet sor.

(4)   Ugyanabban a témában évente több alkalommal is lehet kérdést feltenni.

Interpelláció

39. § (1)[44] Interpellációnak minősül az olyan kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökhöz és a jegyzőhöz (továbbiakban: interpelláltak) intéznek önkormányzati feladatkörükhöz tartozó bármely ügyben. Az interpellációt írásban az ülést megelőzően legalább 3 nappal vagy az interpellációk napirend tárgyalásakor szóban kell benyújtani. Az interpelláció szóban legfeljebb 5 perc időtartam alatt terjeszthető elő. Írásban előterjesztett interpelláció esetén az interpelláció az ülésen szóban legfeljebb 2 percben kiegészíthető.

(2)[45] Az interpellált a Képviselő-testület ülésén szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni. Amennyiben az interpellációt az ülést megelőző 3 napon belül írásban nyújtják be, úgy  az interpelláltnak csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel..

(3) Az interpellációra adott írásbeli választ a képviselő-testület következő ülésén napirendre kell tűzni.

(4)[46] A válasz után - az írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek legfeljebb 3 perces viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Az interpelláltat legfeljebb 3 perces viszontválasz-adási jog illeti meg. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor az interpellációt az annak megvizsgálása céljából létre hozott bizottságnak illetve a jegyzőnek adja kivizsgálásra.

(6) Ugyanabban a témában évente egy alkalommal nyújtható be interpelláció.

(7) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

40. §[47] (1) A képviselő-testület üléseiről írásbeli jegyzőkönyv készül 2 eredeti példányban.

(2) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a)    testületi ülés idejét és helyét,

b)   az ülésen megjelent képviselők és egyéb meghívottak nevét,

c)    az elfogadott  napirendet és  a  tárgyalt  napirendi pontokat,

d)   napirendi pontonként:

da. az előterjesztő (előadó) nevét és szóbeli  kiegészítésének lényegét,

db. a feltett kérdéseket, a kérdésekre adott  válaszok lényegét,

dc.   a felszólalók nevét, felszólalásuk lényegét, kiemelve a módosító, és/vagy  kiegészítő  javaslatokat,

de. kérésére a képviselő véleményét,

df. döntésenként a szavazás számszerű eredményét, ismételt szavazás esetén az ismétlés okát,

dg. a határozatok szószerinti szövegét,

e)    az elhangzott kérdést, interpellációt és az arra adott szóbeli válasz lényegét, valamint az interpelláló véleményét és a képviselő-testület döntését,

f)     az elhangzott bejelentések lényegét,

g)    a polgármester és a jegyző aláírását.

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. 

(5) A jegyzőkönyv mellékletei:

a ) az ülésre szóló meghívó,

b) az előterjesztések és azok mellékletei,

c) az ülésen elfogadott rendelet,

d) a névszerinti szavazás névsora,

e) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,

f)    az aláírt esküokmány,

g) a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz,

h) a jelenléti ív.

(6) A jegyzőkönyv 1. sz. eredeti példányát a mellékletekkel együtt - az ülést követő 15 napon belül - a jegyző megküldi az önkormányzat törvényességi ellenőrzését végző szervnek. A 2. sz. eredeti példány az irattár számára készül.

(7) A választópolgárok számára  a zárt ülés kivételével a jegyzőkönyvbe való betekintést - az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett – a Szálkai Kirendeltségen biztosítani kell.

(8)[48] A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(9) Az ülésen hozott rendeleteket és határozatokat a (6) bekezdésben meghatározott időpontban a képviselőknek és az abban érintetteknek meg kell küldeni.

A közmeghallgatás és a lakossági fórumok

41. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosságot 15 nappal korábban kifüggesztett hirdetményben értesíteni kell.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(4) A közmeghallgatáson elhangzó közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint azonnal választ kell adni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a kérdezőt, javaslattevőt 15 napon belül[49] írásban kell értesíteni.

(5) A meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a képviselő-testület illetékes szerveinek át kell adni kivizsgálás céljából. Az érintettek kötelesek a kérdést 30 napon belül írásban megválaszolni a kérdezőnek és a képviselő-testület erről a következő ülésen tájékoztatni.

(6) A közmeghallgatásról a 40.§ rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával jegyzőkönyvet kell vezetni.

III. fejezet

A képviselő-testület szervezete

A polgármester

42. § (1) Szálka Község polgármestere tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2)[50] A polgármester tagja, illetve elnöke a Képviselő-testületnek, összehívja és vezeti annak üléseit. A Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. Megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(3)[51] A polgármester feladatai különösen:

a)    biztosítja a képviselő-testület  demokratikus,  nyilvános működését;

b)   tevékenységével hozzájárul Szálka fejlődéséhez, az önkormányzat és szervei munkájának hatékonyságához;

c)    gondoskodik és közreműködik a képviselő-testület munkájának megtervezésében, megszervezésében, vezeti üléseit;

d)   kapcsolatot tart a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel;

e)    szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat;

f)     segíti a képviselők, a képviselő-testület bizottságának a munkáját;

g)    e rendelet 1. mellékletében meghatározott időpontban fogadóórákat tart;

h)    elősegíti az önkormányzati vagyon megőrzését, gyarapítását;

i)      segíti az önkormányzati intézmények működését;

j)     kezdeményezheti az önkormányzat érdekeit sértő döntés ismételt megtárgyalását;

k)   dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja;

l)      a hatáskörébe tartozó ügyekben meghatározza a kiadmányozás rendjét;

m)  gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,

     n) képviseli a Testületet,

     o) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben, hatósági jogkörökben,

     p) elkészíti és a Képviselő-testület elé terjeszti a választási ciklusra kiterjedő gazdasági és munkaprogramot.

     r) gondoskodik arról, hogy az önkormányzati szervek döntései tükrözzék a közakaratot;

     s) segíti és ellenőrzi az önkormányzati intézmények működését;

     t) a polgármester az önkormányzat érdekének védelmében jogosult a perindításra, melyről a Képviselő-testület következő ülésén beszámol.

(4)[52] A polgármester önkormányzati valamint államigazgatási feladatait és hatásköreit a jegyző valamint a Polgármesteri Hivatal Szálkai Kirendeltségének közreműködésével látja el.

42/A[53]

Alpolgármester

43. § (1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos  szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

A jegyző

44.§[54] Szálka Községben a jegyzői feladatokat Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Jegyzője – a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás, valamint az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint látja el.

A képviselő

45. § (1) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. A képviselő Szálka község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő:

–    köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, ülésein,

–    részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

–    felszólalhat,

–    indítványt tehet,

–    kérdéseket  tehet fel,

–    interpellálhat,

–    szavaz a döntést igénylő ügyekben.

(3) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(4) A képviselő a (2) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében.

45/A §[55]

46. § (1) A képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

(2) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet  a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt is meg kell hívni.

(3) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a nemzetiségi önkormányzat[56] testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

(4) A képviselő-testületi ülésen írásban is benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(5) A képviselő a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

(6) A képviselőt feladatainak ellátásában a Polgármesteri Hivatal folyamatosan segíti, ezen túl köteles tevékenységéhez adatot szolgáltatni.

(7)A képviselő feladatainak ellátása érdekében a hivatal rendelkezésre álló  technikai eszközöket (telefon, sokszorosító, telefax stb.) igénybe veheti.

(8)[57] A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

Az állandó bizottságok

46/A[58] § (1) A bizottságokat képviselők és a bizottságok feladat- és hatáskörében jártas nem képviselő tagok is alkothatják[59]. A bizottságok tagjaira és elnökére bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatok alapján a Képviselő-testület minősített többséggel megválasztja a bizottságokat úgy, hogy azok elnökei és tagjainak több mint a fele képviselő legyen.

(2) A polgármester, az alpolgármester, a Polgármesteri Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(3) A Képviselő-testület 1 állandó bizottságot hoz létre. A bizottság elnevezése: Ügyrendi Bizottság.

(4) Az állandó bizottságok tagjainak számát és személyi összetételét a 3. sz. függelék tartalmazza.

Az állandó bizottságok általános feladatai

46/B[60] § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés bizottság számára meghatároz.

a) Döntenek:

- a Képviselő-testület által átruházott hatáskörökben,

- a Képviselő-testület helyi rendeletében a bizottság részére megállapított hatáskörökben,

 - a célalapok felhasználásáról a Képviselő-testület által megállapított alapelvek szerint. A  támogatásról a bizottság döntése alapján a polgármester támogatási szerződést köt.      

b) Előkészítik:

             -  a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat,

- a szakterületüket érintő intézményvezetői pályázatok kiírását,

- a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket,

- döntési jogkörükbe tartozó célalap felhasználásának alapelveit,

- a hatályos önkormányzati rendeletek hatáskörükbe tartozó szükség szerinti módosítását.

 c) Javaslatot tesznek:

- a szakterületükhöz tartozó intézmények vezetői álláshelyének betöltésére beérkező pályázatok elbírálására,

              - az éves munkaterv összeállításához,

- az önkormányzat felügyelete alatt álló és szakterületüket érintő gazdasági társaságok, intézmények létesítésével, átalakításával, megszüntetésével, átvételével és ellátottságával kapcsolatos testületi döntésekre,

- a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján kitüntető címek odaítélésére, illetve megvonására.

d) Véleményezik:

- a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szakterületüket érintő részét,

- az önkormányzat költségvetésének és költségvetési rendelettervezetének szakterületüket érintő részét,

- a szakterületükhöz tartozó gazdasági társaságok, intézmények szakmai munkáját, az intézményvezetők bérezését, jutalmazását, prémium kiírását,

- az önkormányzat nevében a szakterületüket érintően véleményezik a területfejlesztési és egyéb támogatások elnyerésére külső szervezetek és személyek által benyújtandó pályázatokat,

- a hatályos önkormányzati rendeletek hatáskörébe tartozó szükség szerinti módosítását.

 e) Figyelemmel kísérik:

- a képviselő-testületi és bizottsági döntések végrehajtását,

- a szakterületükhöz tartozó intézmények működését.

f) Beszámolnak:

- a bizottság éves tevékenységéről,

- a bizottsági célalapok felhasználásáról és azok végrehajtásáról.

(2) A bizottságok részletes feladat- és hatásköreit a 3. sz. melléklet tartalmazza.

Az ideiglenes bizottságok

47.[61] § (1) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján meghatározott feladat ellátására, így különösen: jelentős döntés előkészítésére, rendelet, határozat végrehajtásának ellenőrzésére, fontos községi rendezvények megszervezésére, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg.

Az ideiglenes bizottság tagjai

48.§ (1) A 47. § (1) bekezdés szerint felállított bizottságokat képviselők és amennyiben indokolt a bizottságok feladat- és hatáskörében jártas nem képviselő tagok alkotják. A bizottságok tagjaira és elnökére bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatok alapján a képviselő-testület minősített többséggel megválasztja a bizottságokat úgy, hogy azok elnökei és tagjainak legalább  több mint a fele képviselő legyen. 

(2) A polgármester, az  alpolgármester, a jegyző és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője  nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

A bizottság működése

49. § (1) A bizottság működésére, összehívására, meghívójára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességére, tanácskozási rendjére, a személyes érintettségre, a döntések meghozatalára, döntéseire, a határozatok jelölésére, a bizottság elé kerülő anyagok tartalmi követelményeire, benyújtásukra és a bizottság ülésének jegyzőkönyveire a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Személyes érintettség esetében a kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(3) A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára és  előterjesztését napirendre kell tűzni.

(4) A jegyző, a nemzetiségi önkormányzat[62] elnöke, tanácskozási joggal vesz részt a bizottság ülésein.

(5) A bizottság döntéseit határozattal hozza.

(6) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(7)[63] A bizottság üléseiről a tanácskozás lényegét és a bizottság döntéseit szó szerint tartalmazó jegyzőkönyv készül. A bizottság jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyv csak a jegyző törvényességi ellenőrzését igazoló ellenjegyzését követően továbbítható. A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 15 napon belül a Tolna Megyei Kormányhivatalhoz[64] meg kell küldeni.

(8) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző  biztosítja.

A bizottság elnökének és tagjainak jogosítványai és kötelezettségei

50.       §  (l) A bizottság elnöke:

a)     összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

b)    ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,

c)     képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság tagjai:

a)    részt vesznek a bizottság ülésein,

b)   részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatják témakörök napirendre tűzését,

c)    a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértők segítségét kérhetik, javasolhatják az elnöknek a bizottság ülésére való meghívásukat,

d)   az elnök megbízása alapján képviselhetik a bizottságot.

(3) A bizottság nem képviselő tagjait - a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben - a bizottság képviselő tagjaival azonos jogok illetik meg.

A bizottsági tisztség megszűnése

51.       § (1) A bizottság elnökének megbízatása megszűnik:

a)      a képviselő-testület által meghatározott feladat ellátásával, kérdés megvizsgálásával,

b)      lemondással,

c)      a képviselői mandátum megszűnésével,

d)      az összeférhetetlenség kimondásával,

e)      felmentéssel.

(2) A bizottság tagjának megbízatása megszűnik:

    a képviselő-testület által meghatározott feladat ellátásával, kérdés megvizsgálásával

     lemondással,

    a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével,

    a képviselői mandátum megszűnésével,

    összeférhetetlenség kimondásával,

    visszahívással.

(3) A képviselő-testület felmentheti a bizottsági elnököt, ha a bizottság tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit. A döntés meghozatalánál minősített többség szükséges.

(4)[65] A bizottsági elnöki tisztség, vagy bizottsági tagság megszűnése esetén a Képviselő-testület következő ülésén a polgármester javaslatot tesz a bizottsági tisztség betöltésére.

Polgármesteri Hivatal

52.§[66] (1) Szálka Község Önkormányzata megállapodás alapján közös önkormányzati hivatalt működtet Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatával, Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala elnevezéssel.

(2) A közös önkormányzati hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(3) A közös hivatalnak Szálka Községben – Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szálkai Kirendeltsége elnevezéssel – kirendeltsége működik.

(4) A hivatal tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §-ában meghatározott jogok és kötelezettségek Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlését illetik meg, illetve terhelik a megállapodásban részletezett kiegészítésekkel.

(5) A közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítését, létszámát, munka és ügyfélfogadási rendjét Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: Ügyrend) állapítja meg.

(6) A Kirendeltség működését érintő kérdésekben Szálka Község Önkormányzatát javaslattételi és véleményezési jog illeti meg.

IV. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

53. §  A helyi népszavazás és népi kezdeményezésre vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet szabályozza.

V. fejezet

A települési nemzetiségi[67] önkormányzat

54.§ (1) Szálka Község képviselő-testülete biztosítani kívánja a nemzetiségi[68] jogok érvényesülését. Ennek érdekében együttműködik a községben működő nemzetiségi[69] önkormányzattal.

 (2) Szálka Községben az alábbi nemzetiségi[70] önkor­mányzat működik:

-        Szálkai Német Nemzetiségi[71] Önkormányzat

A nemzetiségi[72] önkormányzat tagjainak számát és személyi összetételét e rendelet 2. sz. függelék tartalmazza

(3) A nemzetiségi[73] önkormányzattal  való  kapcsolattartás  a  polgármester  feladata. A polgármester meghívás alapján részt vesz a kisebbségi önkormányzat ülésén, és segíti a kisebbségi önkormányzat működését.

55.§ (1)[74] A nemzetiségi[75] önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vehet részt a képviselő-testület ülésein. Részére a meghívót a 10. §-ban meghatározott módon kell megküldeni.

(2) Ha a nemzetiségi[76] önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi[77] önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a polgármester köteles a soron következő testületi ülés meghívóján a napirendi pontok közé javasolni.

A nemzetiségi[78]  önkormányzat vagyona és gazdálkodása

56.§[79] (1) A nemzetiségi önkormányzat a költségvetését és a zárszámadását határozatban állapítja meg. A költségvetés és zárszámadás előkészítéséről – a nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetés alapján – a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(2) A nemzetiségi önkormányzat pénzeszközök feletti rendelkezésének szabályait az erre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. 

(3) A nemzetiségi önkormányzat által gyakorlandó – átruházott – hatásköröket, a nemzetiség kezdeményezésére a Képviselő-testület határozza meg.

A nemzetiségi[80]  önkormányzat egyetértési joga

57. §[81] (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségben érintő képviselő-testületi határozatot a Képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

(2) A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez (vezetői megbízás visszavonásához), illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő képviselő-testületi döntéshez az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.

A polgármesteri hivatal közreműködése a kisebbségi önkormányzat munkájában

58. § (1)[82] Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala – a Szálkai Kirendeltsége bevonásával - közreműködik a nemzetiségi[83] önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

 (2)[84] A Polgármesteri Hivatal segíti a nemzetiségi[85] önkormányzat testületi működését. E feladatkörében:

a)      közreműködik a nemzetiségi[86] önkormányzati ülések előkészítésében, az ülés jegyzőkönyvének elkészítésében és a Tolna Megyei Kormányhivatalhoz[87] történő továbbításában, a meghozott határozatok kihirdetésében;

b)      gondoskodik a nemzetiségi[88] önkormányzat tájékoztatásáról az őket érintő ügyekben;

c)      szakmai segítséget nyújt a nemeztiségi[89] intézmények működtetéséhez, erre irányuló kezdeményezés esetén.

Záró rendelkezések

59.§ (1) E rendelet  2001. november 12-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti  Szálka Községi Önkormányzat képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 2/1995. (II.27.) rendelete.

Dr. Sarkadi Sándor                                                                          Dr. Kilián Orsolya

    Polgármester                                                                                        jegyző

Módosította:

6/2002. (X. 31.) szálkai ör.,

4/2003. (V. 1.) szálkai ör.,

7/2007. (IV. 4.) szálkai ör.

3/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelet

11/2011. (XI.21.) önkormányzati rendelet

3/2013. (II.14.) önkormányzati rendelet

A 6/2001.  (XI. 12.)  önkormányzati rendelet 1. melléklete[90]

A 6/2001.  (XI. 12.)  önkormányzati rendelet. 2. melléklete[91]

A  6/2001.  (XI. 12.) önkormányzati rendelet  3.  melléklete[92]

A Képviselő-testület Ügyrendi Bizottságának feladat- és hatáskörei

1. Véleményezi:

a)       a Képviselő-testület elé kerülő fegyelmi indítványokat,

b)       a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi ügyeket.

2. Nyilvántartja és ellenőrzi (vizsgálja) a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatát.

A 6/2001. (XI. 12.) önkormányzati rendelet 1. függeléke[93]

Képviselő- testületi tagok névsora

1)      Pálfi János polgármester,

2)      Dr. Sudár Zsolt alpolgármester,

3)      Csernik József,

4)      Heidt János,

5)      Majkut Gyula

A 6/2001. (XI. 12.) önkormányzati rendelet 2. függeléke[94]

A nemzetiségi önkormányzat és annak tagjai

Szálkai Német Nemzetiségi Önkormányzat

Elnök: Pappert József,

      Elnökhelyettes: Orbán Jánosné

      Tagjai: Herner Gáborné,

                  Nagyné Teleki Éva,

A  6/2001.  (XI. 12.) szálkai ör.  3. sz. függeléke[95]

Az Ügyrendi Bizottság személyi összetétele

Az Ügyrendi Bizottság elnöke:  Majkut Gyula

Az Ügyrendi Bizottság tagjai:   Csernik József

                                                   Heidt János