Inárcs község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §-ának (3) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében, továbbá hivatkozással a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel közzétett OTÉK 1. §. (1) bekezdésében foglaltakra, a község igazgatási területére vonatkozóan megalkotja a Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) szóló rendeletét, és egyúttal jóváhagyja a település Szabályozási Tervét, valamint kötelezően elrendeli azok együttes alkalmazását.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya, alkalmazása

1. §

(1)[1] A helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) hatálya Inárcs Község közigazgatási területén a rajzi mellékletekben lehatárolt belterületi és a külterületi szabályozási tervek (továbbiakban: SZT) területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű előírások (pl. OTÉK és szabványok) betartása mellett kizárólag e rendelet (továbbiakban: HÉSZ), továbbá a települési Szabályozási terv (továbbiakban: Szabályozási terv) együttes alkalmazásával szabad.

(3) Ezen építési szabályzattal együtt jóváhagyott Szabályozási terv tömb mélységű szabályozást tartalmaz, amely a Szabályozási terven övezetbe sorolt területeken biztosítja az építési jogokat. A HÉSZ-szel együtt jóváhagyott, a település egészére vonatkozó szabályozási tervlapok (a továbbiakban: Szabályozási terv) alapján a továbbtervezést nem igénylő területeken az építés engedélyezhető. Azokon a területeken, amelyeken a szabályozási terv

a) telekalakítási terv készítését írja elő a telekalakítás és az építés a telekalakítási terv elkészülte után és alapján engedélyezhető,

b) további szabályozási terv (ek) készítését írja elő (a további szövegrészletekben SZT-ként jelölve), a telekalakítás és az építés a szabályozási terv elkészülte és jóváhagyása után, a bennük foglalt előírások alapján engedélyezhető.

(4) A későbbiekben készülő szabályozási terv határa legalább egy telektömb területére terjedjen ki.

(5) Amíg az (1) bekezdésben említett, a HÉSZ hatálya alá nem tartozó területekre vonatkozó szabályozási tervek jóváhagyásra nem kerülnek, addig építési tevékenység csak az építési joggal rendelkező területen végezhető, a rá vonatkozó építési előírások alapján az alábbi megkötésekkel:

a) az övezet területén a meglévő épületeken csak az állagmegóvást szolgáló építési munkák végezhetők,

b) a meglévő épületek helyére csak az eredetivel azonos alaprajzú és tömegű épület építhető,

c)[2] a meglévő épületeken kívül új épület építése és telekalakítás az illeszkedés elve szerint történhet.

(6) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(7) A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és/vagy a Szabályozási terv módosításával van lehetőség.

(8)[3] A település közigazgatási területének térbeli szabályozását

a) beépítésre szánt területek esetében:

aa) m=1:4000 belterületek, szabályozási tervlap mellékletek a Csíkós-telep Szőlő-telep T-1 jelű tervén lehatárolt területén kívül, (7/2001. (VIII. 08. ) rendelettel elfogadva)

ab) ÉSZT 0173/27 hrsz-ú területen gazdasági övezetre vonatkozó szabályozási terv melléklet, (20/2006. (XII. 15.) számú rendelettel elfogadva,

ac) ÉSZT 0173/12, és 0173/22 hrsz-ú területen gazdasági övezetre vonatkozó szabályozási terv melléklet, (21/2006. (XII. 15.) számú rendelettel elfogadva),

ad) ÉSZT a 0161 hrsz.-ú területre vonatkozó különleges sport-rekreációs építési övezeti átsorolás, (22/2006. (XII. 15.) számú rendelettel elfogadva),

ae) „Inárcs, Csíkosi telep és Szőlő-telep” megnevezésű T-1 tervszámú tervlap melléklet az erdőövezeti átsorolással érintett területen kívül,

af) Szabályozási terv módosítása (9/2009. (IV. 30) sz rendelettel elfogadva)

ag) SZTM-01 jelű, 172/3hrsz-ú telek gazdasági övezet szabályozási terve,

ah) SZTM-02 jelű tervezett lovarda (084/28hrsz, 084/30hrsz) különleges övezet szabályozási terve,

ai) SZTM-03 jelű terven lehatárolt, Harmat utcától délnyugatra lévő kertvárosias lakótömb szabályozási terve,

b) beépítésre nem szánt területek esetében:

ba) m=1:10000 külterületek szabályozási tervlap melléklete, a 0142hrsz-ú telekre vonatkozó szabályozási tervén lehatárolt területen kívül, a 0173/27 hrsz-ú telek átsorolási tervén lehatárolt területen kívül, a 0173/12, és 0173/22-es hrsz-ú telkek átsorolási tervén lehatárolt területeken kívül, az SZTM-01 jelű 172/3hrsz-ú telek gazdasági átsorolási tervén lehatárolt területen kívül, az SZTM-02 jelű átsorolási tervén lehatárolt területen kívül, az SZTM-04 jelű szabályozási terven lehatárolt 083/7hrsz-ú földrészlet területén kívül.

bb) ÉSZT Külterületi szabályozási módosító tervlap által lehatárolt terület (0208hrsz és környezete) szabályozási terve, (10/2003. (VI. 27.) sz. rendelettel elfogadva),

bc) SZTM-04 jelű, 16106 jelű bekötő út menti erdőterület szabályozási terve ábrázolják

A szabályozási tervlap

2. §

(1) A település igazgatási területén a HÉSZ előírásainak területi értelmezéséhez szükséges térképi, rajzi információkat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz. A kötelező elemek betartásától nem lehet eltekinteni.

a) A tervlapon szereplő kötelező szabályozási elemek:

• Közigazgatási határ.
• [1]Beépítésre szánt és nem szánt terület határa.
• Szabályozási vonal.
• Megszüntető jel.
• Övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa.
• További szabályozási tervkészítési kötelezettséggel (SZTK) és változtatási tilalommal érintett terület határa.
• A HÉSZ hatálya alá nem tartozó, további szabályozási terv (SZT) készítési kötelezettséggel érintett terület jele és határa.
• Kötelező feltárási irány.
• Védőterületek, védőtávolságok, védősávok.
• Telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv.
• [2]Építési hely határa

b) tervlapon szereplő irányadó szabályozási elemek

• Helyi védelemre javasolt épület.
• [3]A meglévő, a megszűnő és a tervezett belterületi határ.
• [4]Telekhatár.
• [5]A tervezett belterületi határ

[6]Telekbejáró helye

A változtatási tilalommal érintett építési telkek szabályozási előírásai

3. §

(1) A változtatási tilalom elrendelésének célja az elrendelt tilalommal érintett telkek telekstruktúrájának, és beépítettségének rögzítése annak érdekében, hogy az adott területre a tulajdonosoknak és a település közösségének is a legmegfelelőbb településrendezési terv készülhessen.

(2) A változtatási tilalom fenntartásának időszaka a területre vonatkozó szabályozási terv elkészültéig, de legfeljebb három évig terjed. Ha ez alatt a három éve alatt a szabályozási terv nem készült el, a változtatási tilalom elrendelése megismételhető.

(3)[1] Inárcs Község Önkormányzata az Étv. 21. § (1) bekezdése értelmében változtatási tilalmat rendel el a Szabályozási terven SZTK-val jelölt területen, a Kakucsi út déli oldalán a jelenlegi belterületi határ és az iparvágány közötti területre.

Az építési engedélykérelmek elbírálásának kiegészítő szabályai

4. §[1]

II. FEJEZET

AZ ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Telekalakítás

5. §

(1) Az Étv. 24.§ (2) bekezdése értelmében új beépítésre szánt vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területek esetében a területre vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelő építési telekké, telkekké kell alakítani az érintett telekcsoport - legalább telektömbönként történő - újraosztásával.

(2) Azon övezetek területén, amelyek övezeti jelében a telekalakítási terv készítésének kötelezettségére utaló „T” betűjel szerepel, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.

(3) Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek mindegyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor

a) amennyiben magánút kialakításával a probléma rendezhető, azt a telekalakítási terv keretei között kell megoldani,

b) amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási tervet módosítani kell.

(4) A település területén építési telket alakítani csak építési jogot biztosító szabályozási terv alapján szabad.

(5) A település közigazgatási területén telket, építési telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a HÉSZ-ben megadott értékeknek, a szabályozási terveknek és a vonatkozó egyéb általános jogszabályoknak is megfeleljen.

(6) A település közigazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telekre adható. Az egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom elől nem szabad elzárni, biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek bármilyen járművel (személygépkocsi, tűzoltó, mentő), akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek.

(7)[1] A település területén

a) egyedi telekalakítás során kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 14 méter, legkisebb mélysége 28 méter kell, legyen,

b) azokon a lakóterületeken, ahol a telekalakítás szabályozási terv alapján történik, és a

ba) szabályzat szabadon álló beépítési módról rendelkezik a kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 20 méter, legkisebb mélysége 45 méter kell, legyen,

bb) szabályzat oldalhatáron álló beépítési módról rendelkezik a kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 16 méter, legkisebb mélysége 45 méter kell, legyen.

(8) A szabályozási vonallal érintett telkek esetében az ingatlant érintő építésre vagy használati módváltozásra csak a telekalakítás megtörténte után adható ki engedély.

(9) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén haladhat. Telekalakítás (telekegyesítés) úgy nem engedélyezhető, hogy a telekalakítás után a tele(k)ekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.

(10) A település területén új nyeles telek nem alakítható ki.

Telekalakítás általános szabályai[1]

5/A. §

(1) Telket alakítani, telekhatárt rendezni az általános szabályoknak megfelelően csak úgy szabad, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és beépíthetősége ne korlátozza a szomszédos ingatlanok használatát, beépítését, illetve a telkek közterületi vagy magánúti csatlakozása és közművel történő ellátása biztosított vagy biztosítható legyen.

(2) Telekalakításkor – az általános szabályok figyelembe vétele mellett – ha egy érintett telek mérete meghaladja az építési övezetre, övezetre vonatkozó legkisebb telekméret 8 szorosát, illetve ha gazdasági területi építési övezetben lévő telek területét új közterületi út vagy magánút érinti, telekalakítási tervet kell készíteni. A telekalakítási tervet az általános szabályok szerint úgy kell elkészíteni, hogy az a telket érintő utak és közművek kialakítására vonatkozóan a telekalakítási terv a településrendezési szerződés alapjául is szolgálhasson.

(3) Beépítésre szánt területen szabályozási vonal által érintett meglévő teleknél (ha annak területét növeli vagy csökkenti) a közterület terv szerinti felhasználása, kiépítése csak nagyobb távlatban valósul meg és ez a teljes közműellátást nem akadályozza - a közút kezelőjének hozzájárulása esetén - az egyes ingatlanok területét érintő közterület kialakítása nélkül telekalakítás és épület csak olyan módon engedélyezhető, hogy az a tervezett közterület kialakítását ne akadályozza meg. Az előirányzott közterület-alakítás területét az érintett telek területébe nem szabad beszámítani.

Általános beépítési előírások

6. §

(1) Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó tényleges övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásának betartásával adható ki.

(2) A település igazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (azaz állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka már csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.

(3) Meglévőnek kell tekinteni azt az építményt, amely jogerős építési illetve használatbavételi engedéllyel rendelkezik, vagy amelynek a használatbavételétől 10 év már bizonyíthatóan eltelt.

(4) Kialakult, építési joggal rendelkező telek építési jogosultsága a telek nagyságától függetlenül fennáll. Ez a jog csak építési tilalommal szűntethető meg.

Meglévő beépítési környezetben és új beépítés esetén az övezeti előírásnál kisebb méretű telek nem alakítható ki.

(5) Azok a kialakult, építési joggal rendelkező telkek, amelyek méretei az övezeti előírásban szereplő paramétereket nem érik el, az övezeti előírásban szereplő mértékig beépíthetők, de csak oly módon, hogy a szomszédos ingatlanok építési jogai ez által nem csorbulnak.

(6) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.

A település igazgatási területén a szabályozási terv által lehatárolt és/vagy az ágazati szabványokban előírt közegészségügyi, környezet és természetvédelmi, közlekedési és közmű védőterületeken belül építési és/vagy területhasználati korlátozások állnak fenn.

(7) Bármely védőterület által érintett telken az adott védőtávolság által előírt építési és/vagy használati korlátozások csak a teleknek a védőtávolság által érintett részére vonatkoznak.

Építési engedély kiadása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, ha:

a) a szomszédos övezetben felszíni vízfolyás található,

b) vízfelületek, illetve mély fekvésű, vizenyős területek közelében tervezett beruházásról van szó;

c) a terület építésföldtani adottságai alapján valószínűsíthető a talajmechanikai probléma megjelenése;

d) a tervezett építmény méretei, terhelése vagy az alkalmazni kívánt szerkezet különlegessége megköveteli a különleges körültekintést.

(8) A talaj és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki.

(9) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás (támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel) legfeljebb 1,5 m lehet.

(10)[1] Az előkert, oldalkert és hátsókert nagyságának meghatározásakor az alábbi, valamint az egyes övezetekben foglalt előírásokat kell figyelembe venni:

a) Az oldal- és hátsókerti méreteket az OTÉK vonatkozó előírásai alapján kell meghatározni.

b) A település már beépült részein az előkert nagysága legalább 5 méter.

c) Előkertes beépítés esetén az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50 %-a kötelezően az építési hely előkerti határvonalára kell kerüljön.

(11)[2]

(12)[3]

(13) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítményeket az építési helyen belül szabad elhelyezni, kivéve az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d), és m) pontban meghatározott létesítményeket, ha az adott melléképítmény elhelyezésére igazolhatóan csak azon kívül van mód, vagy az építmény jellege kifejezetten igényli az építési helyen kívül történő megvalósítást.

(14) Inárcs község területén önálló létesítésű terepszint alatti építmény jellemzően egyik övezet és építési övezet területén sem létesíthető. Az általános tiltó szabály alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények és a földdel borított pince.

(15) A település igazgatási területén az antenna oszlopok csak abban az övezetben, építési övezetben helyezhetők el, ahol azt a HÉSZ vagy később készülő szabályozási terv lehetővé teszi.

(16) Inárcs község beépítésre szánt területén építési engedélyt csak teljes körű közműellátás megléte esetén szabad kiadni azokon a területeken, ahol már rendelkezésre áll a vezetékes közcsatorna hálózat. Addig, amíg az elvezető hálózat ki nem épül, átmenetileg részleges közműellátással (hatóságilag engedélyezett, ellenőrzötten kivitelezett és üzemeltetett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezéssel) engedélyezhető a tervezett beépítés. A közcsatorna hálózat kiépítése után azonban ezekre az ingatlanokra nézve egy éven belül kötelező a közműpótló felszámolása és a hálózatra történő rákötés.

A település igazgatási területén a vonatkozó jogszabályok és jelen előírások közművekről szóló 30.§-ában meghatározott közművesítési feltételek teljesítésülése esetén szabad kiadni építési engedélyt.

(17) A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.

(18) Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés-megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység képes betartani az adott övezetre, építési övezetre a jelen rendeletben előírt környezetvédelmi határértékeket.

(19)[4] Az utcai telekhatáron maximum 2,0 méter magas, és felületében minimum 70%-ban áttört jellegű kerítés létesíthető, a lábazat magassága maximum 50 cm lehet, melyet tégla, vagy beton, vagy terméskő felhasználásával lehet kialakítani.

 (20) A község igazgatási területén lakókocsi, üdülősátor egyik övezet területén sem helyezhető el.

(21) Hirdető berendezés elhelyezése és működtetése nem zavarhatja a köz- és közlekedésbiztonságot.

(22) A település területén állattartó építmény engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait is be kell tartani.

Közterületek

7. §

(1) A közterületek kialakítása érdekében a szabályozási terven jelölt szabályozásokat végre kell hajtani.

(2) A közterületek rendeltetésszerű és ettől eltérő használatáról a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. és külön önkormányzati rendelet intézkedik.

(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A közterületeken az övezeti besorolásuknak megfelelő építmények helyezhetők el.

(5) A közterületet úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.

B E É P Í T É S R E   S Z Á N T   T E R Ü L E T E K

L a k ó t e r ü l e t i   é p í t é s i   ö v e z e t e k

Lakóövezetek általános előírásai

8. §

(1)[1] Ha egy kialakult telek nagysága kisebb, mint a fekvése szerinti tömbre vonatkozó övezeti előírásban meghatározott teleknagyság, és annak minden egyéb paramétere megfelel az övezetre vonatkozó előírásoknak, akkor a telek az övezeti előírásban foglalt mértékig beépíthető.

(2) A lakóépületeken csak magas tető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 30-45ş között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva. A tető maximális magassága nem haladhatja meg:

a) 6 m-nél kisebb építménymagasság esetén az 5 m-t,

b) 6 m vagy ennél nagyobb építménymagasság esetén a 6 m-t.

(3) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi normatívákban foglalt határértékeket meghaladó terhelésű tevékenységek nem engedélyezhetők.

(4)[2] Az övezet területén a kialakítandó új építési telkek legkisebb szélessége 14 méter.

(5) [3]

A KEL jelű Kertvárosias lakóövezetek [1]

A Kertvárosias lakóövezetek általános előírásai

8/A. §

(1) A beépítési mód szabadon álló.

(2) Az övezet területén kialakításra kerülő építési telkek legkisebb szélessége 20 m.

(3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), i), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(4) Az építési telkeken kialakítható épület utcai homlokzatának szélessége – ha az oldalkertek kialakítására vonatkozó előírások betartása azt lehetővé teszi – legfeljebb 16 méter lehet.

(5) Az övezet területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

A Kertvárosias lakóövezetek részletes előírásai [1]

8/B. §

(1) A Lke-1 jelű lakóövezet

a) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

b) Az övezet telkein az OTÉK 13. §-ában felsorolt építmények közül csak egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.

(2) A Lke-2 jelű lakóövezet

a) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

b) Az övezet telkein az OTÉK 13. §-ában felsorolt építmények közül csak egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.

c) Az övezet területén kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 28 méter.

Az FL jelű falusias lakóövezetek

A falusias lakóövezetek általános előírásai

9. §

(1) [1]

(2) Ha a tárgyi építési telek legkisebb szélessége 16 m-nél kisebb, akkor az építmények közti legkisebb oldalkert méretet (az OTÉK-ban meghatározott számítási mód szerinti 6 m-ről) legfeljebb 4 m-re lehet lecsökkenteni a tűzoltóság egyedi vagy általános felmentése alapján, a szomszédos telkek építési jogai ez által nem csorbulnak.

(3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), i), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(4) Azon övezetek területén, amelyek övezeti jelében a telekalakítási terv készítésének kötelezettségére utaló „T” betűjel szerepel, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.

(5) Az építési telkeken kialakítható épület utcai homlokzatának szélessége legfeljebb 16 méter lehet.

(6)[2]

(7) Az övezetben csak kisállattartás céljára szolgáló állattartó épület létesítésére szabad engedélyt kiadni.

(8)[3] Az építési övezetekben meghatározott oldalhatáron álló beépítési módtól eltérően az adott építési övezet előírásait figyelembe épületet a szabadon álló beépítés építési helyének megfelelően is el lehet helyezni, ha azáltal a szomszédos telkek építési jogai nem sérülnek, az építési telek 20 méternél szélesebb, és ha az építési övezeti előírások teljesíthetők.

Az FL-1 jelű lakóövezet

10. §

(1) Az övezetben az építmények elhelyezését és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:

(2) Az övezeten belül a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 14. §-ának (2) bekezdésében felsorolt funkciójú épületek építmények helyezhetők el.

Az FL-2 jelű lakóövezet

11. §[1]

(1) Az övezetben az építmények elhelyezését paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(2) Az övezeten belül a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 14. §-ának 2) bekezdésében szereplő 3, 4, 5. és 6. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek építmények helyezhetők el.

Az FL-3* jelű lakóövezet

12. §[1]

(1)[2] Az övezetben az építmények elhelyezését paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(2) Az övezeten belül a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 14. § 2) bekezdésében szereplő 3, 4, 5. és 6. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek építmények helyezhetők el.

13. §[1]

14. §[1]

15. §[1]

16. §[1]

17. §[1]

A   T V   j e l ű   t e l e p ü l é s k ö z p on t   v e g y e s   é p í t é s i  ö v e z e t

A településközpont vegyes építési övezet általános előírásai

18. §

(1) A településközpont vegyes építési övezetek területe intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgálnak.

(2)

(3) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi normatívákban foglalt határértékeket meghaladó terhelésű tevékenységek nem engedélyezhetők.

(4) A közintézményeket úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.

(5) Ebben az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

A TV-1 jelű övezet

19. §

(1) Az övezetben kizárólag egyházi funkció létesítése engedélyezhető.

(2) Az építési telken legfeljebb két épület létesíthető.

(3) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(4) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

A TV-2 jelű övezet

20. §

(1) Az övezet építési telkein lakóépület nem létesíthető, csak oktatási, kulturális, valamint egészségügyi (szabadidős) tevékenység számára építhető és használható épület.

(2) Az építési telken legfeljebb két épület létesíthető.

(3) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(4) Az épületeken csak magastető alkalmazása lehetséges, a tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva.

(5) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

A TV-3 jelű övezet

21. §

(1) Az övezet építési telkein lakóépület nem létesíthető, csak oktatási, kulturális, valamint egészségügyi (szabadidős) tevékenység számára építhető és használható épület.

(2) Az építési telken még legfeljebb két épület létesíthető.

(3) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(4) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

A TV-4 jelű övezet

22. §

(1) Az övezet építési telkein lakóépület nem létesíthető, csak oktatási, kulturális, valamint egészségügyi (szabadidős) tevékenység számára építhető és használható épület.

(2) Az építési telken legfeljebb két épület létesíthető.

(3) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(4) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), g), h), és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

A   K G   é s   I G   j e l ű   g a z d a s á g i   é p í t é s i   ö v e z e t e k

A gazdasági területek építési övezeteinek általános előírásai

23. §

(1) A gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (KG) illetve ipari gazdasági (IG) építési övezetekbe tartoznak.

(2) A gazdasági területek építési telkein belül a telekhatárok mentén többszintes növényállományú védőzöldsávot kell telepíteni. A kötelezően kialakítandó védőzöldsávok területét a szabályozási tervlap ábrázolja.

(3)[1] Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az övezet területén elhelyezésre kerülő gazdasági tevékenyéghez szükséges alaprajzilag pontszerűnek minősülő üzemi építmények technológiai okokból legfeljebb háromszorosan haladhatják meg.

A KG-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet

24. §

(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(2) Az övezeten belül az OTÉK 19. §-ának (2) bekezdésében jelölt funkciójú épület, építmény, valamint az OTÉK 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők.

(3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(4) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi normatívákban foglalt határértékeket meghaladó terhelésű tevékenységek nem engedélyezhetők.

(5) 0173/22 hrsz-ú ingatlan övezeti besorolása KG-1.

A KG-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet

25. §

(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(2) Az övezeten belül az OTÉK 19. §-ának (2) bekezdésében jelölt funkciójú épület, építmény, valamint az OTÉK 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők.

(3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(4) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi normatívákban foglalt határértékeket meghaladó terhelésű tevékenységek nem engedélyezhetők.

Gksz-3 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet

25/A §[1]

(1) A Gksz-3 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet

Gksz-4 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet

25/B §[1]

(1) A Gksz-4 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet

a) Az építési övezetben megadott legnagyobb építmény magasság értékét technológiai okokból csak az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények elhelyezése, valamint a hírközlést szolgáló antennatornyok létesítése esetén szabad meghaladni.

Gksz-s Szőlő telepi kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezete

25/C. §[1]

(1) A Gksz-s jelű kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület építési övezete elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

            1. Az építési övezet területén elhelyezhető épületek:

            a.) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági (ipari, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó) tevékenységi célú épület

            b.) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de azok összes szintterülete telkenként nem haladhatja meg az összes építhető bruttó szintterület 5%-át

            c.) igazgatási, egyéb irodaépület,

            d.) parkolóház, üzemanyagtöltő,

            e.) sportcélú építmény.

            2. A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

                        a.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

                        b.) egyéb közösségi szórakoztató épület.

            3. Az építési övezetben a beépítés közművesítési feltétele a teljes közművesítettség.

            4. Az építési övezet beépítési paraméterei:

5. Az építési övezetben:

            a.) az előkert mérete legalább 6,0 méter,

            b.) az oldalkert legalább mérete 6,0 méter,

                        c.) a hátsókert legalább mérete 12,0 m.

Az IG-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet

26. §

(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(2) Az övezeten belül az OTÉK 20. §-ában meghatározott funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

(3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

25/D. §[1]

Gksz-5 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet

1.  Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat határozza meg:

2.  Épületek és vízzáró burkolatú felületek, szabadtéri manipulációs felületek, az építési helyen belül alakítandók ki. Telken belüli vízzáró burkolatú útfelület építési helyen belül és az építési-hely körüli 6 m-es sávban létesítendő.
3.  A kialakítandó telkek közvetlen kiszolgálása az autópálya pihenőhöz vezető meglévő útról és annak folytatásaként tervezett gyűjtőútról történhet. A tervezett gyűjtőút gazdasági kereskedelmi szolgáltató övezet előtt elvezető szakasza, a működés idejére, első ütemként a mintakeresztszelvényben meghatározott 14 m szélességgel alakítandó ki.
4. Az övezeten belül létesítendő csarnok bruttó alapterülete egyenként a 2,5 ha-t nem haladhatja meg. Terepszint alatti beépítés legfeljebb a terepszint feletti beépítéssel lehet megegyező.
5.  Telekosztás esetén, a kialakuló telekhatárhoz viszonyítottan az oldalkert mérete az építménymagasság fele, de legalább 7,5 m. A 0170 helyrajzi számú közút felőli előkert legalább 7,5 m.
6.  Gazdasági kereskedelmi - szolgáltató funkciók csak teljes közműellátás biztosítása esetén létesíthetők.
7.  A funkció által meghatározott, tűzszakaszhoz rendelt oltóvíz mennyiség a közüzemi vízellátó hálózattól függetlenül, területen belül kialakított egyedi tárolással biztosítandó.
8.  A ki és beszállító járművek parkolás igénye és a dolgozói forgalom parkolás igénye is telken belül alakítandó ki, a talaj és a felszín alatti vizek szennyeződését kizáró vízzáró burkolattal.
9.  A kamion parkolók minden megkezdett 250 m²-es felületére számítottan egy közepes lombkoronájú fa ültetendő.

(10) A telken belül a szabályozási terven jelölt erdőállomány továbbra is megtartandó, telekhez rendelt minimális zöldfelületi arányba beszámítható. Az üzemtervezett erdőterületen belül vízzáró burkolatú felület, parkoló nem létesíthető.

Az IG-K jelű – ipari gazdasági építési övezet

26/A. §[1]

(1) Az IG-K jelű ipari gazdasági építési övezet

Gip-c Csíkosi telepi ipari gazdasági terület építési övezete

26/B. §[1]

(1) 1. A Gip-1 és Gip-2 jelű ipari gazdasági terület építési övezetek elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgálnak.

2. Az építési övezet területén elhelyezhető épületek:

            a.) a különösen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzésveszélye) bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények kivételével mindenfajta, gazdasági (ipari, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó) tevékenységi célú épület,

            b.) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de azok összes szintterülete telkenként nem haladhatja meg az összes építhető bruttó szintterület 5%-át,

            c.) igazgatási, egyéb irodaépület,

            d.) parkolóház, üzemanyagtöltő,

            e.) sportcélú építmény.

3. Az ipari területen kivételesen elhelyezhető egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

4. Az építési övezetben a beépítés közművesítési feltétele a teljes közművesítettség. Az közüzemi energiaellátás megújuló energiaforrásokkal kiváltható.

5. Az építési övezet beépítési paraméterei:

6. Az építési övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló, ahol

            a) az előkert mérete legalább 10,0 méter,

            b) az oldalkert mérete legalább 6,0 méter,

            c) a hátsókert mérete legalább 10,0 m.

K ü l ö n l e g e s   t e r ü l e t e k

Különleges területek építési övezeteinek általános előírásai

27. §

(1) A különleges területek építési övezeteibe a község területén a ZI jelű jelentős zöldfelületű intézmény (Szociális Otthon), az SP jelű sportpálya és a T jelű temető, valamint a [1]Ksr jelű különleges sport-rekreációs területek tartoznak.

(2) Az övezetek telkei a szabályozási terven rögzített funkciók mellett nem oszthatók meg. Funkcióváltásból eredő telekmegosztási igény esetén SZT készítendő.

(3) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi normatívákban foglalt határértékeket meghaladó terhelésű tevékenységek nem engedélyezhetők.

(4) Az övezetben elhelyezésre kerülő épületeken csak magas tető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 30-45ş között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva. A tető maximális gerincmagassága nem haladhatja meg:

a) 6 m-nél kisebb építménymagasság esetén az 5 m-t,

b) 6 m vagy ennél nagyobb építménymagasság esetén a 6 m-t.

(5) A Szociális Otthont, a sportpályát és a temetőt [2]illetve az építési övezet területén elhelyezésre kerülő épületeket úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.

(6) [3]Ha arról külön övezeti előírás nem rendelkezik, ebben az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(7)[4] Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy

b) közműpótló műtárgy

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel)

e) kerti építmény (hinta, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

f) napkollektor

g) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel

h) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

i) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop

A ZI-1 jelű különleges építési övezet - jelentős zöldfelületű intézményi terület

(A Szociális Otthon telke)

28. §

(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(2) Az övezet telkén több épület, építmény is elhelyezhető.

(3) Az övezeten belül, az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 3., 4., 5., pontjában felsorolt funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(4) Az övezet telkén belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(5) Az övezet telkén belül új, különálló épületet csak a Szociális Otthon épületének 25 méteres környezetén kívül szabad elhelyezni, az alábbi kikötések figyelembe vételével:

a) az övezet telkén elhelyezésre kerülő új épület tömegalakításában, karakterében a környező lakóterület lakóépületeihez kell, hogy igazodjon,

b) az új épület építménymagassága legfeljebb 5,0 méter lehet.

(6) A Szociális Otthon épülete az alábbi feltételek teljesítése esetén bővíthető:

a) az új épületrésznek csatlakoznia kell a meglévő épülethez,

b) az új épületrész építménymagassága és tetőgerinc-magassága meg kell, hogy egyezzen a jelenlegi épület építmény-, illetve tetőgerinc-magasságával,

c) az új épületrész külső homlokzatait úgy kell kialakítani, hogy azok stílusa a meglévő épület homlokzatainak stílusával azonos legyen.

A KL jelű különleges építési övezet (különleges növénytermesztő és erdészeti épületek területe)

28/A. §[1]

(1) Az építési övezetben növénytermesztő és erdészeti épületek, lakóépület, valamint ehhez kapcsolódó, ezt kiszolgáló, kiegészítő, gazdasági épület, építmény helyezhető el.

(2) Az építési övezetben a falusias lakóterületen elhelyezhető épületek és építmények létesíthetők. Haszonállat tartása a területen nem engedélyezhető.

(3) Az építési övezet beépítési paraméterei:

(4) Az építési övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló, ahol

            a) az előkert mérete legalább 5,0 méter,

            b) az oldalkert mérete legalább 6,0 méter,

            c) a hátsókert mérete legalább 10,0 m.

Az SP jelű különleges építési övezet

(A sportpálya területe)

29. §

(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(2) Az övezeten belül, az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 5. pontjában felsorolt funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

A T jelű különleges építési övezet

(A temető területe)

30. §

(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(2) Az övezeten belül, az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 7. pontjában felsorolt temető és az ezzel a funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el.

(3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

A Ksr-1 jelű különleges sport-rekreációs építési övezet

30/A. §[1]

1. A Ksr-1 jelű különleges sport-rekreációs építési övezet

1. Az építési övezeti előírásban a legkisebb kialakítható telekméretre vonatkozó K betűjel kialakult állapot szerinti telekméretet jelöl. E telkek a későbbiekben nem oszthatók meg.
2. Az építési övezetben az alábbiakban felsoroltakat szolgáló, valamint az azt kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:

- lótartás, lótenyésztés, lovak sport kiképzése, lovaglásoktatás, lovas versenyek, tereplovaglás, kocsi hajtás

- az előbbiekben felsorolt tevékenységhez kapcsolódóan szálláshelyek,

- vendéglátás, szálláshely szolgáltató épület, gyógyszálló, gyógyüdülő

- egyéb kulturális és sport rendezvényeket szolgáló lakóépület, továbbá

- nagy zöldfelületi igényű sporttevékenység

c) *Az övezet területén elhelyezésre kerülő, a lótartást, lótenyésztést szolgáló épületek, építmények toronyszerű épületrészeinek építménymagassága az övezeti előírásban előírt 4,5 méteres építménymagasságot szükség esetén meghaladhatja, de annak építménymagassága 10,0 méternél több nem lehet.

d) Az építési övezetben 27. § (7) bekezdésében megfogalmazott melléképítményeken túl kerti víz- és fürdőmedence is elhelyezhető.

30/B. §[1]

A Ksr-2 jelű különleges sport-rekreációs építési övezet

1.  Az övezetben alábbi építési paraméterek alkalmazandók:

2.  Az építési övezetben az alábbiakban felsorolt, valamint az azt kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:

a) lótartás, lótenyésztés számára istállók, lovak sport kiképzése, lovaglásoktatás, lovas versenyek, tereplovaglás felkészítéséhez lovarda,

b) az előbbiekben felsorolt tevékenységhez kapcsolódóan szálláshelyek,

c) vendéglátás, szálláshely szolgáltató épület,

d) szolgálati és tulajdonosi lakás/lakóépület,

e) nagy zöldfelületi igényű sportpályák edzőpályák.

3.  A terepszint alatti beépítés nem haladhatja meg a terepszint feletti beépítés mértékét.
4.  Az épületek, karámok és a telekhatárok mentén 10m-es sávban cserje és lombkorona szinten növényzet telepítendő a szántó területek felől érkező porterhelés és a szélerózió hatásának csökkentésére.

 A létesítmények számára részleges közműellátás biztosítandó. Energia geotermikus módon, nap és szélenergia felhasználásával is szolgáltatható. A szennyvizek szikkasztása tilos, a meglévő hálózatra csatlakoztatva, vagy szakszerű korszerű kistisztító művel kezelendő.

B E É P Í T É S R E   N E M   S Z Á N T   T E R Ü L E T E K

A   k ö z l e k e d é s i   ö v e z e t e k r e   é s   a   k ö z m ű v e k r e

v o n a t k o z ó  e l ő í r á s o k

A K jelű közlekedési övezet

31. §

(1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2)[1] A község területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv határozza meg. A szabályozási terven rögzített új közlekedési terület úttengelye +/- 10m széles sávban elmozdítható a tulajdoni rendezés, vagy a domborzati adottságok indokoltsága esetén, a hálózati folytonosság és a szabályozási szélesség biztosítása mellett.

(3) A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

a) Az M5 autópálya: K.I.a.

b) A közigazgatási területen áthaladó összekötő- és bekötőutak: külterületen K.III.b., belterületen B.II.

c) Gyűjtő utak: B.III.a.

d) Egyéb települési utak, utcák: B.III.b.

(5) A külterületi közutak szabályozási szélessége 12 m. A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. Az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani. Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(6) A tervezett közutak kiépítéséhez az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók az adottságokhoz alkalmazkodó módon:

a) forgalmi út: jellemzően 30,0 m, min. 20,0 - 25,0 méter

b) gyűjtő út: jellemzően 22,0 m, min. 18,0 - 20,0 méter

c) lakóutca: minimum 16,0 méter (8,0 m szabályozási szélesség is alkalmazható, ha a lakóutca max. 10 telket tár fel és a teljes közművesítés helyigénye e csökkentett szélesség mellett is biztosítható).

(7) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása és erről az Önkormányzat külön rendeletben intézkedik.

(8) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani.

Közművekre vonatkozó előírások

32. §

(1) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságain belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) Épületek építésére engedély csak az adott övezetre vonatkozó előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(3) Mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. (Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m³/év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a tevékenységet. Minden egyéb esetben a KDV VIZIG az engedélyező hatóság.)

(4) Beépítésre szánt csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti jelleggel közműpótlóként szigorúan zárt szennyvíztároló medencék alkalmazása engedélyezhető; beépítésre nem szánt területen engedélyezhető a szakhatóságok által is engedélyezett, korszerű és szakszerű, ellenőrzötten kivitelezett és üzemeltetett közműpótló berendezés is, de a szennyvízcsatorna-hálózat kiépülése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. E kötelezettségnek legkésőbb két éven belül eleget kell tenni.

Ezután közműpótló létesítése és használata sem engedélyezhető.

(5) A zárt szennyvíztározó medencéből az összegyűjtött szennyvizeket rendszeres és ellenőrizhető módon a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállíttatni.

(6) A településen a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető.

(7) Az előírttól eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül kell előtisztítani (ipari szennyezettség, olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.) és csak ezután szabad bevezetni a közcsatornába vagy a közműpótlóba. Az előtisztítást a hatóságok által előírt mértékig kell elvégezni. A szennyvíz előtisztításból származó veszélyes hulladékot elszállításig úgy kell tárolni, hogy az környezeti szennyezést ne okozzon.

(8) 20 gépkocsinál több gépkocsi számára parkolót létesíteni csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal szabad, a felületéről összegyűlő csapadékvizet hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad csak a közcsatorna hálózatba, vagy élőfolyásba vezetni. Szénhidrogén szennyezettségnek kitett út, illetve parkoló felületről összegyűlő csapadékvizeket benzin és olajfogó műtárgyon is keresztülvezetve szabad közcsatornába, vagy szivárgó-árokba vezetni.

(9) A beépített, illetve beépítésre szánt területen a csapadékvíz elvezetésére nyílt árokrendszerű csapadékvíz csatornahálózatot kell kiépíteni.

(10) Középnyomású földgázzal ellátott területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

(11) A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében elrendelt magassági korlátozásokat be kell tartani. Ettől eltérni csak az Antenna Hungária Rt-vel történő egyeztetés alapján lehet.

(12) Közcélú antennát elhelyezni csak építési engedéllyel szabad.

Z ö l d t e r ü l e t i   ö v e z e t e k

A KP jelű zöldterületi övezet

(A közparkok területei)

33. §

(1) A közparkokat úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.

(2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(3) Az övezet telkein az OTÉK 27. §. (4) bekezdésének a), és c) pontjában felsorolt létesítmények helyezhetők el.

(4) Az övezet telkein létesítendő épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg.

(5) Az övezet telkein a közparkokat legalább 85%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani.

(6) A közparkokat kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani.

(7) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(8) Az övezetben a haszonállattartás minden fajtája tilos.

33/A. §[1]

(1) Közterület csak a Szabályozási Terv és e rendelet vonatkozó előírásai alapján szabályozható ki és szüntethető meg.

(2) A közterületek rendeltetése különösen a közlekedés biztosítása, a közművek elhelyezése. Közterületeken építmények akkor helyezhetők el, ha az építmény a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint elhelyezkedésével, használatából eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát.

(3) A közterületeken a köztárgyakat és építményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a gépjármű és a gyalogos forgalmat ne akadályozzák.

(4) Közterületi telefonfülke és szemétgyűjtő nem telepíthető közvetlenül épület homlokzati fala elé.

(5) A Szabályozási Terven tervezett szabályozási vonallal ábrázolt közterületeken kívül magánutak is kialakíthatók, bármely övezetben, építési övezetben telekalakítási terv alapján, az övezeti határok figyelembe vételével, ha a visszamaradó telkek méretei az övezeti, építési övezeti előírásoknak megfelelnek és a magánútra vonatkozóan teljesülnek a következő pontokban foglaltak.

(6) Új magánút minimális szélessége:

a) legfeljebb 4 telek megközelítése esetén legalább 10,0m,

b) 4-nél több telek megközelítése esetén legalább 12,0m.

(7) A magánút telkére nem vonatkoznak a telek szélességére és minimális területére vonatkozó övezeti, építési övezeti előírások, de a magánút telkének közterülethez kell csatlakoznia. Magánút közterülethez csatlakoztatásának módjáról a telekalakítást megelőzően településrendezési szerződést kell kötni, amelyben a magánút működtetéséről is rendelkezni kell.

(8) Kettőnél több telket kiszolgáló magánutat közforgalom számára, időkorlátozás nélkül megnyitottként kell működtetni.

(9) A 10,0m, vagy annál szélesebb magánút esetén legalább egyoldali fasor helybiztosítása kötelező.

(10) A magánút kialakítására vonatkozó telekalakítás esetén feltételként kell előírni az útburkolat és a felszíni vízelvezetés kiépítését.

(11) Magánúton csak közlekedési-, közmű- és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges műtárgyak és köztárgyak helyezhetők el.

E r d ő   ö v e z e t e k

Az erdőövezetek általános előírásai

34. §

(1)[1] Az övezetbe tartozó telkek csak az erdészeti szakhatóság előzetes szakvéleménye alapján oszthatók meg.

(2) Az övezetben kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető.

Az EV jelű erdő övezet

(védő erdőterületek)

35. §

(1) Az övezet véderdőinek és védő zöldsávjainak területe min. 85 %-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki.

Az ET jelű erdő övezet

(védett erdőterületek)

36. §

(1) Az övezethez tartozó természetvédelem alatt álló védett erdőterületek és zöldsávok területe min. 75 %-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók.

36/A. §[1]

Eg jelű erdő övezet

Az övezethez tartozó erdőterületek és zöldsávok területe min. 75 %-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakíthatók ki.”

M e z ő g a z d a s á g i   ö v e z e t e k

A mezőgazdasági övezetek általános előírásai

37. §[1]

(1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban egyes esetekben az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület is építhető.

(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(3) A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ közlekedési övezetekről szóló előírásai vonatkoznak.

(4) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le, természetes hatású anyag használatával. A beépítetlen telek, vagy telekrész nem keríthető le.

(5) Az övezetek területén épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter széles oldalkertet és 10 m mélységű hátsókertet kell biztosítani.

(6) Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki.

(7) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.

Az MÁ jelű általános mezőgazdasági övezet

(általános mezőgazdasági övezet)

38. §[1]

(1) Az övezetben beépíthető legkisebb birtoktest és az engedélyezhető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák.

(2) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m² nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.

(3) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500 m-re kell lennie a meglévő, illetve szerkezeti terven ábrázolt tervezett belterület határtól.

(4) A birtokközpont kialakításához előzetesen elvi építési engedélyt kell kérni.

(5) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell a hozzá tartozó birtoktest összes telkének ingatlan-nyilvántartási adatait. A birtoktest birtokközponton kívül eső telkeire építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyezni.

(6) A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot.

(7) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(8) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén kivételesen lakóépület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben legfeljebb két lakás létesítése engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, nem mezőgazdasági célú épület nem helyezhető el.

Az MF jelű mezőgazdasági övezet

(mezőgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedő területek)

39. §

(1) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el. Az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb két lakás engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, nem mezőgazdasági célú épület nem helyezhető el.

(2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(3) Ha a beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete a 800 m²-t meghaladja, akkor a beépítés már csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhető.

(4) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

a) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,

b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély.

(5) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(6) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 35-45^O között választható meg.

(7) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak bármely létesítmény elhelyezhető.

(8) A 10000 m²-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető.

(9)Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi, az állategészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.

Az MK jelű mezőgazdasági övezet

(kisparcellás mezőgazdasági területek, mezőgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedő korábbi „zártkerti” területek)

40. §

(1) Az övezetben csak a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el.

(2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(3) Az övezetben új építmények elhelyezése az OTÉK 29§ (2.)és (3.) pontjaiban foglalt feltételek szerint engedélyezhető.

(4) Az övezetben csak magastetős kialakítású építmény engedélyezhető. A tető tetőhajlásszöge 35 és 45 fok között választható meg.

(5) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsorolt bármely létesítmény elhelyezhető.

(6) A 720 m²-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető.

Az MV jelű mezőgazdasági övezet

(védett mezőgazdasági területek)

41. §

(1) Az övezethez a védett természeti területen található mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezet gyep (rét, legelő) és nádas művelési ágú területeinek művelési ága nem változtatható meg.

(3) Az övezet telkei nem építhetők be.

Mt jelű tanyás mezőgazdasági területek övezetének előírásai

41/A. §[1]

(1) Tanyás mezőgazdasági terület övezetében lévő telek is figyelembe vehető birtok központhoz tartozó területként, ha annak területe legalább 5.000 m² nagyságú, továbbá az Má övezetnél leírtaknak megfelel.

(2) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés és az agrárturizmus építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén egy lakóépület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesítése engedélyezhető.

(3) Az övezet beépítési paraméterei:

E g y é b   ö v e z e t

Az VT jelű övezet

(vízgazdálkodással kapcsolatos területek)

42. §

(1) Az övezetbe a kisvízfolyások medre és partja, a vízbeszerzési, vízbázis területek és védőterületeik tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

(3) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

(4) Az övezetben a haszonállattartás minden fajtája tilos.

„Különleges beépítésre nem szánt naperőmű park övezete (Kbnp)

42/A.§^[1]

1.  A szabályozási terven jelölt Kbnp övezetben a naperőmű park rendeltetéshez kapcsolódó technológiai építmények, műtárgyak, berendezések, és szociális, központi, karbantartó épület helyezhető el.
2.  A beépíthetőség mértéke legfeljebb 5%, az épületmagasság felső határa legfeljebb 6,5m lehet, az építmények, berendezések magasságát a technológiai igény határozza meg.”

III. FEJEZET

ÉRTÉKVÉDELEM

Művi értékek védelme

43. §

(1)[1]

(2) A helyi védelem alá vont épületeket, építményeket és a helyi értékvédelmi terület határát a Szabályozási tervlap jelöli.

(3) A helyi védelemre kijelölt épületeken valamint a helyi értékvédelmi területen a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően az építési engedélykérelmekhez mellékletként csatolni kell a meglévő és tervezett állapotra vonatkozóan a tervezett beépítés mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telekre kiterjedő jelenlegi utcaképet és a tervezett építmény tömegvázlatát és színtervét.

(4) A helyi értékvédelmi területen bárminemű bővítéssel, felújítással járó építési tevékenység, illetve új épület, építmény építése esetén az új épületrésznek illetve épületnek, építménynek karakterében, tömegalakításában illeszkednie kell a helyi védelem alá vont épület környezetében kialakult beépítési módhoz, karakterhez, tömegalakításhoz.

Régészeti lelőhelyek védelme

44. §[1]

(1) A település közigazgatási területén lévő régészeti lelőhelyek lehatárolását a Szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni az örökségvédelmi törvény vonatkozó bekezdése alapján.

(3) Régészeti lelőhelyek területén való építkezések esetében a földmunkák megkezdéséről, a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

(4) A település területén előkerülő régészeti emlékek leletmentésével, bemutatásával kapcsolatban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal kell egyeztetni. Ha a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az örökségvédelmi törvény vonatkozó előírásában foglaltak szerint kell eljárni, és haladéktalanul értesíteni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

Természeti értékek védelme

45. §

(1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.

(2) Az országos védettségű természeti területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével végezhető.

IV. FEJEZET

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOK

Általános előírások

46. §

(1) Új beruházások, létesítések engedélyezéséhez (a magasabb rendű jogszabályokban rögzített környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetén) meg kell követelni a várható hatások vizsgálatát és dokumentálását.

(2) A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül (kivéve, ha a szakhatóság az adott objektumnál ennél kisebb védőtávolságot határozott meg) települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható.

Földvédelem

47. §

(1) A defláció elleni védelem érdekében az 5 hektárt meghaladó mezőgazdasági területeken a terület minimum 3%-án védőfásítást kell kialakítani az uralkodó szélirányra merőlegesen.

(2) A belterület szegélyén, 100 m-es sávján belül található mezőgazdasági területeken a lakóterületek védelme érdekében a homokverés és az egyéb deflációs porkeletkezés ellen a terület minimum 5%-án védőzöld sávokat kell kialakítani.

Vízkészletek minőségvédelme

48. §

(1) A település a szennyeződés érzékenységi besorolás alapján az érzékeny területek közé tartozik.

(2) A település még csatornázatlan ingatlanjait a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb kettő éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. A település területén a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető (a teljes közművesítettség megvalósításáig indokolt esetben átmenetileg a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő közműpótló berendezések alkalmazása megengedhető, közcsatorna híján zárt tároló létesíthető).

(3) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.

(4) A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (műtrágya, növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos.

(5) Külterületen vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül új építmények elhelyezése (amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik) tilos.

Levegőtisztaság-védelem

49. §

(1) A település közigazgatási területe levegőtisztaság-védelemi szempontból a védett I. kategóriába tartozik.

(2) A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértéket meghaladó kibocsátásokat.

(3) Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását.

(4) A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértéket meghaladó kibocsátásokat.

Zaj és rezgés elleni védelem

50. §

(1) Zajvédelem szempontjából a település közigazgatási területe a védett kategóriába tartozik.

(2) Zajt, illetve rezgést előidéző meg lévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési (imissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg.

Élővilág, élőhely védelme

51. §

(1) A szabályozási terven jelölt erdő, gyep (rét-legelő), nádas területek művelési ág változása nem engedélyezhető.

(2) A belterületbe vonásra tervezett területeken a belterületbe vonásig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.

(3) Védőzöld sávok, véderdősávok telepítésénél több szintű növényállományt kell kialakítani.

A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás

52. §

(1) A településnek a szervezett gyűjtésbe és szállításba bevont területein az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően.

(2) Azokon a területeken, amelyek a szervezett gyűjtésbe nincsenek bevonva, a lakosságnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást.

(3) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet.

(4) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet.

(5) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni, a telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.

(6) Állati hullák (tetemek) elhelyezése csak az erre a célra kijelölt dögkútban történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti.

(7) Olyan építési telek, telek esetében, amely nincs rácsatlakoztatva a települési hulladékelszállítási rendszerre, az építési engedélyben a hulladék-elhelyezés és hulladékártalmatlanítás módját illetően rendelkezni kell.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. §

(1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási terv 2001. év augusztus hó 15. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályukat vesztik az alábbi Kt. rendelet(ek) és tanácshatározat (ok):

• 1974-ben készített és elfogadott Rendezési Terv
• 90/2000. (V. 23.) sz. határozat.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépése napjáig első fokú határozattal még el nem bírált, folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(4)[1]

(5) Építési bírsággal sújtható az az építtető, aki jelen rendeletben meghatározott, engedélyhez kötött építési vagy bontási munkát engedély nélkül illetve engedélytől eltérő módon végez, illetőleg végeztet.

(6)[2] Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

                   Dr. Krenkó József sk.                                          Kovács Anikó sk.

                           polgármester                                                            jegyző