Patca község képviselő-testületének 9/2001 (IV.17.) önkormányzati rendelete
„Patca helyi építési szabályzatá”-ról
Hatályos: 2001. 04. 17- 2016. 08. 31
Patca község képviselő-testületének 9/2001 (IV.17.) önkormányzati rendelete
„Patca helyi építési szabályzatá”-ról
2001.04.17.
Patca község Képviselő-testülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
1. § (1) A rendelet hatálya Patca község közigazgatási területére terjed ki.
(2)[1] A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és az annak mellékletét képező szabályozási terveknek megfelelően szabad.
(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:
-a külterületi és a belterületi határvonal
-a területfelhasználási módok és határok
-az övezeti határok és övezeti jelek
-az építési övezeti előírások
-a védelem alatt álló és a védelemre javasolt természeti és művi értékek
-a sajátos jogintézmények
-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség
(4) A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.
(5) Beépítésre nem szánt - erdő és mezőgazdasági - területen tervezett építést
megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatali nyilvántartás szerinti és
a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget vizsgálni kell. Eltérés esetén a
megfelelőség biztosítása után - a művelési ágra is figyelemmel - az övezetre vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék.
(6) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok
együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és
az építészeti-értékvédelmi követelményeknek.
(7) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő telekstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.
(8) [2] Az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettséggel érintett turisztikai
-az ifjúsági táborra, valamint
a konkrét beruházói program függvényében, illetve annak alapján – külön-külön,
vagy együttesen – a végállapotra vonatkozó M=1:500 ma-ú helyszínrajzot is tartalmazó elvi építési engedélytervet kell készíteni.
(9) -(10)[3]
(11) [4] Ha a terület-előkészítési- és építési munkák során régészeti leletek kerülnek
elő, a munkát fel kell függeszteni, és ezzel egyidejűleg értesíteni kell az
illetékes múzeumi igazgatóságot.
(12) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani.
(13) [5]
(14) Az igazgatási területen növényzetet telepíteni csak az 1. sz. mellékletben meghatározott telepítési távolságok figyelembe vételével szabad.
3. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza
(2) [6] A lakóterületre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) az építménymagasság -a szabályozási terven jelölteknek megfelelően- legfeljebb 5,5 m lehet;
b) a területen a turizmust és a kerékpáros turizmust szolgáló létesítmények (pihenőhely, szervízpont, kölcsönző, vizesblokk, vendéglátóhely, sátorhely) is elhelyezhetők.
(3) A lakóterület építési telkein - egy tömegben – 1-2 egységes,a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők.
(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi telekstruktúrát és a jellemzően „fésűs” beépítést valamint a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
a., a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál a telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
b., a beépítési mód – a kialakult állapothoz igazodóan és hasonlóan – oldalhatáron álló és szabadonálló lehet
c., az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz – elsősorban a helyi védett épületekhez - igazodó legyen. A lakóépületek traktusszélessége a 8,50 métert nem haladhatja meg (keresztszárny és „hajlított ház” építhető)
d., az épületek tetőidoma a kialakult állapothoz igazodó legyen. Az épületek tetőfedése elsősorban – a színezetlen égetett agyagcserép színével megegyező árnyalatú - cserép, betoncserép valamint síkpala; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet.
e., az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.
f., az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:
-az előkert a kialakult helyzethez igazodóan
-az O és az O,SZ beépítési módú területen 0-3 m lehet
-az SZ beépítési módú területen 0-10 m közötti lehet
-az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az
OTÉK 35. § előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel,
hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül”érvényesek, hanem az elő- és oldalkert
-a hátsókertet a hátsó építési határvonal figyelembevételével kell
(5) A lakóterületen
a./ legalább a részleges közművesítettség, és
(6) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(7) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.
(1) [8] A település területén különleges területek a jelenlegi temető és annak tervezett bővítése, valamint a régi temető (Kü-T), illetve az idegenforgalmi fogadóhelyek (Kü-I, Kü-I2).
(2) A régi temető kegyeleti parkként kezelendő.
(3) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.
(4) A temető területén urnafal, urnaépítmény nem helyezhető el. Urnát csak a földben kialakított urnasírban lehet elhelyezni.
(5) [9] A Kü-I övezeti jelű idegenforgalmi fogadóhelyen kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, állattartó- és bemutató, valamint sport és szabadidős létesítmények, illetve ezek kiszolgáló létesítményei (takarmánytároló, gépszín, stb.) helyezhetők el. A Kü-I2 övezeti jelű idegenforgalmi fogadóhelyen kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató (apartmanházak), valamint sport és szabadidős létesítmények, illetve ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
(6) [10]
(7)A különleges területek övezeti előírásait a külterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % maximum |
Építménymagasság maximuma |
Telekterület minimum |
Zölddel való fedettség (%) |
Kü-T |
SZ |
10 |
4,5 |
K |
50 |
Kü-I |
SZ |
25 |
5,5 |
3000 |
50 |
Kü-I2 |
SZ |
20 |
5,5 |
3000 |
50 |
Az építési övezeti előírásban meghatározott maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az adott funkció (teniszcsarnok, uszoda, vessző, takarmánytároló, mezőgazdasági gépszín, stb..) indokolttá teszi, továbbá ha az megfelel az OTÉK 36. § (2) bekezdésében foglalt követelményeknek. Ennek indokoltságát a települési főépítész (annak hiányában a megyei főépítész) szakvéleményének kikérésével az engedélyező hatóság állapítja meg.
(8) [12] A különleges területen az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 25-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek (teniszcsarnok, istálló, terménytároló, stb.) alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(9) A területen legalább a részleges közművesítettség biztosítandó.
(10) [13] A parkoló-szükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor – az OTÉK 42. § (11) bekezdés előírása szerint – helyi parkolási rendeletben meghatározott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(11) A különleges területek lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.
(1) Az ipari gazdasági (mezőgazdasági üzemi) területre vonatkozóan az OTÉK 20. § előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el (5) bekezdés 2. pont szerinti létesítmények.
(2) Az ipari gazdasági területen a kézműiparral, valamint a mezőgazdasági funkcióval illetve technológiával összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.
(3) [15] A területre vonatkozó övezeti előírásokat a külterület szabályozási terv is
tartalmazza, az alábbiak szerint:
Jel |
Beépítési mód |
Beéítési % maximum |
Építmény-magasság maximum (m) |
Telekterület minimum (m2) |
Gip-M |
SZ |
30 |
4,5 |
2000 |
Az építési övezeti előírásban meghatározott maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha az t az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi, továbbá ha az megfelel, az OTÉK 36§ (2)-ben foglalt követelményeknek. Ennek indokoltságát a települési főépítész (annak hiányában a megyei főépítész) szakvéleményének kikérésével az engedélyező hatóság állapítja meg.
(4) Az ipari gazdasági területen az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45° közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – üzemcsarnokok, tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhető.
(5) Az ipari gazdasági területe legalább a részleges közművesítettség biztosítandó.
(6) A parkoló szükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(7) A területen a zölddel való fedettség, minimum 30% kell legyen.
(8) Az ipari gazdasági 8mezőgazdasági üzemi) terület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.
Közlekedési és közműterület
5. § (1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. § előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.
(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad
használatát biztosítani kell.
(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.
(4) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.
(5) Az utak mentén fasorok ültetendők; a fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.
6. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásai közül a védelmi, a gazdasági és a turisztikai rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a turisztikai célú erdőterületen – 5 %-os beépítettséggel – 10 ha-nál kisebb területnagyság esetén is elhelyezhetők az erdő rendeltetésének megfelelő építmények. (Építményt elhelyezni 1 ha-nál nagyobb turisztikai erdőterület megléte esetén szabad.) A létesítmények elhelyezéséhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye is szükséges.
(2) A természetvédelem alatt álló – Zselicségi Tájvédelmi Körzetbe tartozó – erdőterületek idegenforgalmi-turisztikai célú használatát biztosítani kell.
(3) A gazdasági erdő rendeltetésűnek tervezett területen – a 388/2 hrsz-ú ingatlanon meglévő – helyi építészeti értéket képviselő gazdasági épület megtartandó, szükség esetén felújítható.
(4) A turisztikai rendeltetésű erdőben szállásférőhelyek (turistaház, apartmanházak, kemping) és a szükséges kiszolgáló létesítmények, valamint sátorhelyek (ifjúsági tábor) is kialakíthatók.
(5) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.
7. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
a./a (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5 -az MK-1 övezeti jelű területen az OTÉK szerint
-az M-K2 övezeti jelű területen min. 10000 m2 telekterületen
-M-SZ és M-GY övezeti jelű területen min. 20000 m2 telekterületen
(2) A mezőgazdasági területen:
a./az M-K és az M-BK övezeti jelű területen kialakítható legkisebb telekterület 1500 m2
b./az M-SZ és M-GY övezeti jelű területen a kialakítható legkisebb
(3) A belterületi kertterületen építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
(4) Az egyéb mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket a kialakult állapothoz igazodóan - szabadonállóan - úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák, és megőrizzék a hagyományos építészeti karaktert. Az épületek tetőfedése elsősorban – a színezetlen égetett agyagcserép színével megegyező árnyalatú - cserép, betoncserép valamint síkpala; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet
(5) A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsák. Az építkezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
(6) A mezőgazdasági területre vonatkozó - lakásépítés feltételeit szabályozó - előírásoknak nem megfelelő ingatlanon meglévő lakóház, udvar, gazdasági épület adottságként megtartható. Az ingatlanon lévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóház - egy alkalommal - 25 m2 nettó alapterülettel bővíthető.
(7) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.
8. § (1) [16] Az egyéb területekre vonatkozóan az OTÉK 30. § előírásait kell alkalmazni.
Emellett figyelemmel kell lenni a vonatkozó jogszabályok1,2 előírásaira is.
(2) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 4 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.
(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.
(4) Az egyéb területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
Közhasználatra szolgáló területek
9. § (1) A tervezési területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek) és a közforgalom elől el nem zárt magánutak a közhasználatra szolgáló területek.
(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a terület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
(3) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni.
Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények
10. § (1) A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közművesítettséget kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében minimum:
a./ a közműves villamosenergia-szolgáltatás
b./ a közműves ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)
c./ a közműves szennyvízelevezetés megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken - zárt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő
d./ a nyílt árkos csapadékvízelvezetés
(2) A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ürítőhelyre kell szállítani.
(3) [17] Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles
tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell
megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.
(4) [18] Az igazgatási területen - település- és tájképvédelmi okok miatt - táv- és
hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) csak az alábbiak
-a belterületen, beépítésre szánt különleges területeken (Kü-T, Kü-I, Kü-
I2) és a mezőgazdasági szántó (M-SZ) és gyep (M-GY) területen nem
-a mezőgazdasági kertterületen (M-K1, M-K2) csak a kilátóval együtt,
kedvező építészeti kialakítással
-erdőterületen kedvező építészeti kialakítással építhetők.
Kommunális ellátás, kommunális létesítmények
11. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék elszállítását és ártalmatlanítását úgy kell megoldani, hogy a szemetet továbbra is a kaposvári szeméttelepre kell szállítani.
(2) A településen a meglévő dögkút felszámolandó. Az esetleges állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.
12. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b./megelőzze a környezetszennyezést
c./kizárja a környezetkárosítást
(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy
folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék
környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(3) [19] A település területén csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek
levegőtisztaság-védelmi szempontból a vonatkozó jogszabály3 előírásait
(4) A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.
13. § (1) [20] Az igazgatási területen a Zselicségi Tájvédelmi Körzet részét képező
ingatlanok országos védelem alatt állnak.
(2) Helyi jelentőségű egyedi tájérték a település bekötőútja menti fasor, melynek fenntartásáról és kiegészítéséről gondoskodni kell.
(3) A település védelem alatt nem álló tájképi elemeinek megőrzése is fontos feladat; a táj- és településkép harmonikus összhangjának fenntartása szükséges. Ennek biztosítására az építési engedélyezési eljárások során kiemelt figyelmet kell fordítani.
Műemléki és helyi védelem
14. § (1) Az igazgatási területen országos műemléki védelem alatt álló építészeti érték nincs.
(2) A településen meglévő - helyi védelem alatt álló illetve védelemre javasolt - építészeti értékeket a szabályozási tervek és a 3. sz. melléklet tartalmazzák.
(3) A helyi értékvédelemmel kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni.
15. § (1) [21]A belterületen meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról a települési önkormányzat képviselő-testülete hatósági határozatban dönt.
16. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.
(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(4) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Patca község Képviselőtestületének – Patca helyi építési szabályzatáról szóló – 9/1999. (XI.9.) számú önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 9/2001. (IV. 17.) önkormányzati rendelethez
Növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások
1./ A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:
a./ belterületen és külterületen a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen:
- szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor
(élősövény) esetében 0,50 méter
- 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 méter
- 3 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs- és
egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 méter
b./ külterületnek a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen kívül eső részén:
- gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter
- minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) esetében 2,00 méter
- birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter
- törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa estében
- vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter
- cseresznyefa estében 5,00 méter
- dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében
c./ külterületnek a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen kívül eső részén,
amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kert, szőlőt és
gyümölcsfát a b./ pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb
bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:
- 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter
- 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében1,20 méter
- 2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 méter
2./ Közút területén - szőlőtől, gyümölcsöstől és kerttől - minden gyümölcs- és egyéb
fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát
legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).
2. melléklet a 9/2001. (IV. 17.) önkormányzati rendelethez
Védett és védelemre javasolt természeti értékek
1., Országos védelem alatt álló természeti értékek
-a Zselici tájvédelmi Körzet része:
-a 030/1, 030/2, 034/1 és 046 hrsz-ú erdőterületek
2., Helyi védelemre javasolt egyedi természeti értékek
(a sorszám a tájrendezési munkarész szerinti)
1., Castanea sativa 70 cm 315
2., Castanea sativa 70 cm 342/2
3., Castanea sativa 70 cm 370/1
3. melléklet a 9/2001. (IV. 17.) önkormányzati rendelethez
Védett és védelemre javasolt építészeti értékek
1., Helyi védelem alatt álló építészeti értékek (a 9/1999. (XI. 9.) számú önkormányzati rendelet alapján):
1, Lakóépület Fő utca 4. 32 HRSZ
2, Lakóépület Fő utca 10 38 HRSZ
3, Gazdasági épület 40 HRSZ
4, Lakóépület . Fő utca 11. 45 HRSZ
5, Lakó és gazdasági ép. Fő utca 12. 47 HRSZ
6, Lakó és gazdasági ép. Fő utca 25. 5 HRSZ
7, Lakóépület Fő utca 29. 9 HRSZ
8, Lakóépület Fő utca 33. 13 HRSZ
9, Gazdasági épület Fő utca 35. 15 HRSZ
10, Lakóépület Fő utca 40. 23/1 HRSZ
11, Református templom 18/2 HRSZ
2., Helyi védelemre javasolt építészeti értékek:
Szabályozási tervek a 9/2001. (IV. 17.) önkormányzati rendelethez