Szentlőrinckáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2001. (XI. 7.) önkormányzati rendelete
az iparűzési adóról
Hatályos: 2002. 01. 01- 2023. 01. 17
Szentlőrinckáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2001. (XI. 7.) önkormányzati rendelete
az iparűzési adóról1
2002.01.01.
Szentlőrinckáta község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében és a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. §- nak (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a költségvetési gazdálkodás elősegítésére iparűzési adót vezet be.
Adókötelezettség, az adó alanya
1. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási (továbbiakban: iparűzési) tevékenység.
(1) Az adó alanya a vállalkozó:
a.) magánszemély,
b.) jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
c.) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülete, aki (amely) az
1. §-ban foglalt vállalkozási tevékenységet végez.
d.) a külföldi magánszemély és szervezet, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a PM állásfoglalása az irányadó.
(2) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
(3) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(4) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
- piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
- építőipari, valamint nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 1 hónap, de 6 hónapot nem haladja meg.
Ha a tevékenység időtartama a 6 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.
2. § (1) Adómentes az 1990. évi C.tv. b)-c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme ( nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.
E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
Önkormányzati adómentesség, adókedvezmény
3. § (1) Az önkormányzat döntése alapján mentes az adó alól:
a.) az egyéni vállalkozó a vállalkozói engedély kézhezvételének évében,
b.) a
6. §. alapján kiszámított adó 1000 Ft alatt.
(2) Az adóhatóság vezetője az adóalany kérelmére rendkívüli esetben (természeti csapás folytán bekövetkezett és biztosításból meg nem térülő kár esetén) csökkentheti, vagy elengedheti a még meg nem fizetett adót.
Adókötelezettség keletkezése és megszűnése
4. § (1) Az adókötelezettség a vállalkozói tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjától szűnik meg.
(2) Az önkormányzat illetékességi területén végzett ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett vállalkozói tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség végzésének időbeni terjedelmére.
5. § (1) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végezett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások teljesítés értékével, valamint
-2000. évtől az anyagköltséggel.
(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját -a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a törvényben meghatározottak szerint megosztania.
(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
6. § (1) Az adó mértéke az adóalap 1 %-a
(2) Az 5. §. (3) bekezdése esetében (ideiglenes iparűzési tevékenység végzése esetén) a napi átalány mértéke:
a.) 5 főig terjedő foglalkoztatott esetében 1000 Ft/nap,
b.) 5-20 főig terjedő foglalkoztatott esetében 2000 Ft/nap
c.) 20 fő feletti foglalkoztatott esetében 3000 Ft/nap
d.) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytatók esetében 300 Ft/nap.
(3) A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti tételes átalányadózó vállalkozó az adóévben fennálló állandó jellegű iparűzési tevékenysége után az adófizetési kötelezettségét tételes adózással is teljesítheti, melynek mértéke 10 000 Ft.
Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése
7. § (1) A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.
(2) Az adóelőleg összege:
a.) Az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál – ideértve az idényjellegű tevékenységet is – a megelőző év nettó árbevétele.
b.) Az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege.
(3) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az önkormányzat adó bevezető rendeletének hatályba lépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.
(4) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleget ennek figyelembe vételével kell megállapítani.
(5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.
(6) A vállalkozónak az adóelőleget – az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével – a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20-ig kell kiegészítenie.
(7) Az adóelőleg első részét március 15-ig, az előző évi fizetési meghagyás alapján kell megfizetni, melyet a második rész szeptember 15-ig történő megfizetésével egyidejűleg ki kell egészíteni, vagy abból kompenzálni a tárgyévi fizetési meghagyásban szereplő összegre.
(8) A vállalkozó az adóévet követő május 31-ig köteles bevallást adni.
(9) Ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenység esetén a napi átalány szerint járó adó készpénzben történő megfizetése esetén az adózónak adóbevallást kell tennie.
(10) Az 1 hónapot meghaladó, de legfeljebb 3 hónapig tartó ideiglenes iparűzési tevékenység időtartamáról a tevékenység utolsó napján bevallást köteles benyújtani az adóátalány egyidejű megfizetése mellett.
(11) A fizetési határidők elmulasztása esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
(12) Az adózó az adóelőleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100.- Ft-ra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti vissza.
8. § E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. tv. és a hatásköri szabályokat megállapító 1991. évi XX. tv. rendelkezései az irányadók.
Átmeneti és záró rendelkezések
9. § (1) E rendelet 2002. január 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről és felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.