Fertőhomok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2002. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL (HÉSZ-ről)

Hatályos: 2003. 01. 01- 2016. 09. 25

Fertőhomok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2002. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL (HÉSZ-ről)

2003.01.01.

Fertőhomok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § - ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) A rendelet hatálya Fertőhomok község teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) A rendelet hatálya alá eső területen területet alakítani, építményt, építmény részt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek együttes alkalmazhatóságával szabad.

- Szabályozási tervek:
V-1 jelű terv Szerkezeti Terv - Közigazgatási Terület Szabályozási Terve M=1:10.000
V -2 jelű terv Belterület Szabályozási Terve M=1: 2.000
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság – jegyző - csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja).
(4) A csillaggal jelölt szabályozási elemek OTÉK - ban foglalt határértékeknél megengedőbb értékek, melyekhez a minisztériumi hozzájárulást a Területi Főépítészi Iroda esetenként megadta.
I. Fejezet

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

2. § Engedélyhez kötött építési munkák:

A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:
a.) reklám-hirdetés-,
b.) mindenfajta kerítés létesítése;

3. § (1) Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően az alábbi műszaki munkarészeket is csatolni kell:

a.) A tervezett ingatlan legalább 2-2 szomszédját bemutató utcaképi fotómontázst a helyi védett utcasorokon,
b.) Kiviteli tervet a KL jelű övezetben. c.) Kertészeti kiviteli tervet
- közterületeken,
- kereskedelmi, szolgáltató és ipari gazdasági területeken,
- különleges területen,
- beépítésre nem szánt területeken bármilyen építési engedély kérelemhez.
(2) Az e rendelet 2. §-ában építési engedélyhez kötött építési munkák esetében az építési engedélyhez csatolni kell:
a.) kerítés esetén m=1:500-as helyszínrajzot, m=1:100-as méretarányú alaprajzot, legalább 1 jellemző metszetet, minden eltérő homlokzatot, fotómontázst, műszaki leírást a szerkezetről, anyaghasználatról, színtervről.
b.) reklám-hirdetés létesítése esetén m=1:50-es méretben minden eltérő nézetet, 1:100-as homlokzati rajzot, fotómontázst, műszaki leírást a reklám anyagáról, színéről, felszerelésének módjáról.
(3) A terv szerinti helyi védett épületek esetén, helyi védett utcasorok mentén, a KL, a TV, az ÜÜ, a , a KG jelű, továbbá különleges területen, és bármely külterületi nem lakófunkció esetén, az építésügyi hatóság rendelje el az illetékes tervtanács egyetértő véleményének beszerzését.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYKÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

4. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.

(2) Azokon a területeken, ahol a terület-felhasználás a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(3) A település teljes területén csak egyedi tervezésű épület építése engedélyezhető. Új építkezéseknél a teljes ingatlan együtt tervezendő, a kerítés is.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK

5. § (1) A szabályozási tervlapokon kötelező erejű szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása a szerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(2) A kötelező szabályozási elemek a következők:

- szabályozási vonal - közterületet nem közterülettől elválasztó vonal:
-meglévő, megmaradó ingatlanhatár,
-újonnan kialakított, módosított határok,
- terület-felhasználási módok elválasztó vonala;
- beépített és nem beépített, illetve beépítésre nem szánt területek határa (belterületi határ),
- építési övezet határa;
- építési vonal;
- területegységre, építési övezetre vonatkozó előírások;
(3) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a terv másképp nem rendelkezik.
(4) Ahol a terv bontást jelöl, ott az új építés feltétele a jelölt épület bontása.
(5) Ahol a terv építési helyet nem jelöl, ott az övezeti előírásokban meghatározott paraméterek szerinti elő-, oldal és hátsókertek értelemszerűen biztosítandók.
(6) Ahol a terv csak előkert és hátsókert határt jelöl, ott az oldalkert a beépítési mód függvényében, jelen szabályzat övezeti előírásaiban foglaltak szerint biztosítandó.
(7) Amennyiben övezethatárral egybeeső telekhatár változik, az övezet értelemszerűen a változással egyezően alakul.
(8) Az irányadó jellegű szabályozási elemek vagy a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk további részlettervezést igényel, ezért azok értelemszerűen módosíthatók az építésügyi hatóság jogkörében.
(9) Az irányadó szabályozási elemek a következők:
- irányadó szabályozási vonal,
- építési hely határa;
- javasolt telekhatár,
- javasolt funkciók;
(10) Telekhatár(ok) megváltoztatása esetén, az építési hely és határvonala a tényleges határ(ok)-tól mért kötelező elő-, oldal és hátsókertek betartásával értelemszerűen módosul.
II. Fejezet

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

6. § (1) Fertőhomok község területe

-közigazgatási szempontból
a.) belterületre – és
b.) külterületre
-építésügyi szempontból
a.) beépítésre szánt területre és
b.) beépítésre nem szánt területre osztott.
(2) A beépítésre nem szánt területek Fertő-Hanság Nemzeti Park területébe tartozó részein, természetvédelmi szakhatóság a Nemzeti Park Igazgatósága, ahol új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak az Igazgatóság engedélyével lehet.
(3) A beépítésre nem szánt területek Fertő-Hanság Nemzeti Park területébe nem tartozó részein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
a.) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, b.) közérdeket nem sért,
(4) A beépítésre nem szánt terület termőföldi részletein, bármely építmény létesítéséhez, létrehozásához és módosításához a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását az 1994. évi LV. tv. 70. § (2) bekezdése előírásainak értelmében be kell szerezni.
(5) A beépítésre szánt területeken új építés, bővítés, átépítés, felújítás esetén használatbavételi engedélyt adni csak a közműcsatornára való rácsatlakozás megvalósulása után szabad. A meglévő, közműcsatornára rá nem kötött épületeknél az építésügyi hatóság követelje meg zárt szennyvíztározó kiépítését. A beépítésre nem szánt területen a szennyvizek elhelyezése zárt szennyvíztározóban is történhet.

(6) Az igazgatási terület beépítésre szánt területei:


1. lakó-,
1.1. kisvárosias lakó-,



KL

1.2. kertvárosias lakó-,
1.3. falusias lakó-,


FL - 1,

KEL FL - 2,

2. vegyes
2.1. településközpont vegyes-, TV
3. gazdasági területek
3.1. kereskedelmi, szolgáltató terület-, KG
4. üdülő-,
4.1. hétvégiházas-,
4.2. üdülőházas -, ÜÜ
5. Különleges területekre tagolódnak.
5.1. temető KLT
5.2 sportolási, pihenési célú, szabadidő eltöltésére szolgáló terület KLS
(7) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területei
1. közlekedési- és közműelhelyezési-, K, K1, K2, K3, K 4, VA
2. zöld-, (0 %-os beépítettséggel) KP
3. erdő-, E
3.1. védelmi erdő, Ev
3.2. gazdasági erdő, EG
4. mezőgazdasági-, M
4.1. szántó-, M1
4.2. gyep, rét, legelő M2
4.3. szőlő, gyümölcs, kert, valamint M3
5. egyéb -, vízgazdálkodási-, V
5.1 vízfelület-, V1
5.2 nádas V2
5.3 árok, vízfolyás területekre V3
tagolódnak.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterület

7. §

(1) A lakóterületek övezeti tagolódását a szabályozási terv tünteti fel és a következő táblázatok tartalmazzák a vonatkozó részletes előírásokat.

(2) A

CS/Z

60

KL

4,0

K vagy 250

jelű övezet a község sajátos településszerkezetének ősi magja, apró telkes, sűrű beépítésű lakóövezet, amely legfeljebb egylakásos, a 4,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

1.

Elhelyezhető funkció továbbá: OTÉK 13. §. (2) bekezdés: 2, 3, 4, pontja szerinti
építmények.

2.

A közművesítettség mértéke: az övezetben építési engedély csak teljes
közművesítettség esetén adható ki.

3.

A telekalakítás lehetőségei

Telekhatárrendezés, telekfelosztás, telekegyesítés engedélyezhető.


A kialakítható telek

Legkisebb területe

250 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

14 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedet


Beépítési módja


Legnagyobb beépítettsége
%

Legnagyobb szintterület-
sűrűség

Legkisebb zöldfelület
(%)

csoportos-, vagy
zártsorú beépítés legyen


60 %


0,7


30

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

előkert

oldalkert

hátsókert

függvényében


csak egy épület,


0,0 m

4,0 m


0,0


csoportos vagy zártsorú

- Hátsókert irányú épületszárnyak közti távolság is. Oldalkert esetén az építési engedélyezési eljárás során, esetenként be kell szerezni a tűzvédelmi szakhatóság véleményét.
*, OTÉK-ban foglalt értéknél megengedőbb érték, FVM hozzájárulását 205-3/2001 számú szakvéleményében megadta.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és a tető hajlásszöge

A tető
legnagyobb szélessége

Tető
héjazata


4,0 m

Csak magastető lehet, átlag
40-os hajlásszögű tetőzettel.


max 10,0 m

Cserépfedés lehet,

7.

Egyedi előírások

— Építési engedély csak a tervtanács véleménye, továbbá kiviteli terv alapján adható.

8.

Sajátos jogintézmények:

8.1

Építési tilalom:

8.2

Helyi közút számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 227-, 220-
, 156 hrsz-ok.

8.3

Elővásárlási jog:

(3) A

O

25

KEL

5,0

900

jelű övezet laza beépítésű, összefüggő nagykertes lakóövezet, amely legfeljebb kétlakásos, az 5,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.
1. Elhelyezhető funkció továbbá: OTÉK 13. §. (2) bekezdés: 2, 3, 4, pontja szerinti, valamint (3) bekezdés 2, 3 pontja szerinti építmények.
2. A közművesítettség mértéke: az övezetben építési engedély csak részleges közművesítettség esetén adható ki.
3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.


A kialakítható telek

legkisebb területe


900 m2

legkisebb utcai
homlokvonala


18 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett


Beépítési módja


Legnagyobb beépítettsége
%

Legnagyobb
szintterület- sűrűség

Legkisebb
zöldfelület (%)

oldalhatáron álló

25

0.5

50

- vízelvezető árok szomszédságában szabadon álló is lehet,
5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

épületek száma

előkert

oldalkert


≤ 720 m2 teleknagyság esetén csak egy


6,0 m

6,0 m


4,0 m

- Az övezetben a változó telekhosszúságok (TH) miatt, a hátsó kert (HK) meghatározása a közvetkezők szerint lehet:
- Ha TH ≤ 35 m akkor HK legalább 12,0 m,
- Ha 35 m < TH ≤ 50 m akkor HK legalább 18,0 m,
- Ha 50 m < TH ≤ 70 m akkor HK legalább 24,0 m,
- Ha 70 m < TH akkor HK legalább 36,0 m legyen.
- Nyeles telken legalább egy kertnél az övezetre meghatározott hátsókert méretét kell biztosítani.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és a tető hajlásszöge

A tető
legnagyobb szélessége

Tető
héjazata


5,0 m

Jellemzően magastető
lehet˙, átlag 40-os hajlásszögű tetőzettel.


max. 12,0 m

Hullámpala nem lehet.

- a tető felületének legfeljebb 25 %-ában lapos tető, tetőterasz stb. is létesíthető

7.

Egyedi előírások

A helyi védett utcasorokon az építési hatóság a tervezett ingatlan legalább 2-2 szomszédját bemutató utcaképi fotómontázzsal egészíttesse ki az építési engedélykérelmet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. § -án, illetve 17. §-án túlmenően, minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a
környezettől.

8.

Sajátos jogintézmények:

8.1

Építési tilalom:

8.2

Helyi közút számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 276-284-, 238/8-, 238/9-, 228/2-, 051hrsz-ok

8.3

Elővásárlási jog:

(4) Az
jelű övezet hagyományos fésűs beépítésű, összefüggő nagykertes lakóövezet, amely legfeljebb kétlakásos, a 4,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

1.

Elhelyezhető funkció továbbá: OTÉK 14. §. (2) bekezdés: 2, 3, 4, 5, 6, pontja
szerinti építmények.

2.

A közművesítettség mértéke: az övezetben építési engedély csak teljes közművesítettség esetén adható ki.

3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.


A kialakítható telek

Legkisebb területe


1200 m2

Legkisebb utcai homlokvonala


K vagy 16 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedet

Beépítési

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb

Legkisebb

módja

%

szintterület-

zöldfelület

sűrűség

(%)

oldalhatáron

<720 m2 - 40%,* de max. 250 m2

0,60*

40

álló ill.

720-1200 m2 – 35%,* de max. 360 m2

0,50

45

zártsorú

1200-2000 m2 - 30%, de max. 500 m2

0,45

50

legyen

> 2000 m2 - 25%, de max. 650 m2

0,40

55

- A kialakult állapot szerint a zártsorú csatlakozás az építési hely hátsó határvonalán hozható létre, közterület felé pedig a beépítés az oldalhatáron álló beépítés feltételeit teljesítse.
- OTÉK-ban foglalt értéknél megengedőbb érték, FVM hozzájárulását 205-3/2001 számú szakvéleményében megadta.
5.
- > 16 m telekszélesség esetén oldalkert zártsorú beépítésnél is legalább 6,0 m legyen.
- Oldalhatáron álló beépítés esetén a kialakult oldalkert tartható. Ha az oldalkert < 6,0 m, akkor ez esetben az építési engedélyezési eljárás során be kell szerezni a tűzvédelmi szakhatóság véleményét.
- Kialakult esetben < 6,0 m-es oldalkert OTÉK-ban foglalt értéknél megengedőbb érték, FVM hozzájárulását 205-3/2001 számú szakvéleményében megadta.
Az övezetben a változó telekhosszúságok (TH) miatt, a hátsó kert (HK) meghatározása a közvetkezők szerint lehet:
- Ha TH ≤ 35 m akkor HK legalább 12,0 m,
- Ha 35 m < TH ≤ 50 m akkor HK legalább 18,0 m,
- Ha 50 m < TH ≤ 70 m akkor HK legalább 24,0 m,
- Ha 70 m < TH akkor HK legalább 36,0 m legyen.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és a tető hajlásszöge

A tető
legnagyobb szélessége

Tető
héjazata


4,5 m


Magastető lehet, átlag 40- os hajlásszögű tetőzettel.

9,0 (12) m


Cserépfedés lehet.

- Csak hátsó építési határvonalon, zártsorúan csatlakozó keresztszárny esetén alkalmazható méret,

7.

Egyedi előírások

Jelen szabályzat 3. § (1) bekezdés a.) b.) pontja, és (3) bekezdése szerint,

8.

Sajátos jogintézmények:

8.1

Építési tilalom:

8.2

Helyi közút számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat:

8.3

Elővásárlási jog:

(5) Az

O(Z)

30

FL -2

4,5

K vagy 1000

jelű övezet, összefüggő nagykertes, az ősi településszerkezethez csatlakozó lakóövezet, amely legfeljebb kétlakásos, a 4,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

1.

Elhelyezhető funkció továbbá: OTÉK 14. §. (2) bekezdés: 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 pontja szerinti építmények.

- kivéve Akác utca mentén

2.

A közművesítettség mértéke: az övezetben építési engedély csak részleges
közművesítettség esetén adható ki.

3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.


A kialakítható telek

Legkisebb területe


1000 m2

Legkisebb utcai
homlokvonala


16 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedet

Legnagyobb

Legkisebb

Beépítési

Legnagyobb beépítettsége

szintterület-

zöldfelület

módja

sűrűség

(%)

<720 m2 - 40%,* de max. 250 m2

0,60*

40

oldalhatáron

720-1200 m2 – 35%,* de max. 360 m2

0,50

45

álló

1200-2000 m2 - 30%, de max. 500 m2

0,45

50

legyen

> 2000 m2 - 25%, de max. 650 m2

0,40

55

- Zártsorú csatlakozás a terv szerinti esetekben engedélyezhető,
* OTÉK-ban foglalt értéknél megengedőbb érték, FVM hozzájárulását 205-3/2001 számú szakvéleményében megadta.

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

előkert

oldalkert

hátsókert

függvényében

≤ 720 m2 telekméretig csak egy épület lehet

kialakult előkert nélküli beépítés tartandó,


6,0 m


K vagy 6,0 m *

telekhosszúság függvényében változó
12 – 36 m
között


zártsorú

oldalhatáron álló

- Oldalhatáron álló beépítés esetén a kialakult oldalkert tartható. Ha az oldalkert < 6,0 m, akkor ez esetben az építési engedélyezési eljárás során be kell szerezni a tűzvédelmi szakhatóság véleményét.
Kialakult esetben a < 6,0 m-es oldalkert OTÉK-ban foglalt értéknél megengedőbb érték, FVM hozzájárulását 205-3/2001 számú szakvéleményében megadta.
- Az övezetben a változó telekhosszúságok (TH) miatt, a hátsó kert (HK) meghatározása a közvetkezők szerint lehet:
- Ha TH ≤ 35 m akkor HK legalább 12,0 m,
- Ha 35 m < TH ≤ 50 m akkor HK legalább 18,0 m,
- Ha 50 m < TH ≤ 70 m akkor HK legalább 24,0 m,
- Ha 70 m < TH akkor HK legalább 36,0 m legyen.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és a tető hajlásszöge

A tető legnagyobb
szélessége

Tető
héjazata


4,5

Magastető lehet, átlag 40- os hajlásszögű tetőzettel.


9,0

Cserépfedés lehet.

7.

Egyedi előírások

A helyi építési hatóság a tervezett ingatlan legalább 2-2 szomszédját bemutató utcaképi fotómontázzsal egészíttesse ki az építési engedélykérelmet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. § -án, illetve 17. §-án túlmenően, minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől. Építési engedély ezen esetekben csak tervtanács véleménye alapján adható.

8.

Sajátos jogintézmények:

8.1

Építési tilalom:

8.2

Helyi közút számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 12-, 15/1-, 15/2-, 17-22-, 31-35-, 37-40-, 43-, 59-, 74-80-(kerékpárút építésnél lejegyezve), 82-89/1-89/5-(kerékpárút építésnél lejegyezve), 189/1-, 194-197-, 253 hrsz.

8.2 pont lejegyzései a valós állapotot kövessék.

8.3

Elővásárlási jog:

Vegyes terület

8. §

(1) A

SZ

60(50)

6,0 ill.
K

K vagy 1200

jelű övezet, összefüggő kertes, a 6,0 m (kivéve templom) építménymagasságát meg nem haladó, lakó és elsősorban települési színtű igazgatási, egyházi, művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál.

1.

Elhelyezhető funkció továbbá: OTÉK 16. §. (2) bekezdés: 1. 2, 3, 4, 5, 6, pontja
szerinti építmények.

2.

A közművesítettség mértéke: az övezetben építési engedély csak teljes
közművesítettség esetén adható ki.

3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.


A kialakítható telek

Legkisebb területe

1200 m2

Legkisebb utcai
homlokvonala


20 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedet


Beépítési módja


Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület-
sűrűség

Legkisebb zöldfelület
(%)


Szabadon álló legyen

≤ 1200 m2 60%
> 1200 m2 50 %

1,3

1,2

20

30

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

előkert

oldalkert

hátsókert

függvényében


több is lehet

kialakult előkert tartandó, vagy 8,0 m


6,0 m


12,0 m


Szabadon álló

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és a tető hajlásszöge

A tető legnagyobb
szélessége

Tető
héjazata


6,0

Magastető lehet, átlag
40-os hajlásszögű tetőzettel.


12,0

Palafedés nem lehet.

7.

Egyedi előírások

- Jelen szabályzat 3. § (1) bekezdés a.) b.) pontja, és (3) bekezdése szerint,
- Az övezet régészeti területein jelen rendelet 19. §. (1) bekezdése szerint kell eljárni

8.

Sajátos jogintézmények:

8.1

Építési tilalom:

8.2

Helyi közút számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat:

8.3

Elővásárlási jog:

Gazdasági terület

9. §

(1) A

SZ

50

KG

6,5

2000

jelű övezet elsősorban nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, kézműipari tevékenységek folytatására kialakítható.

1.

Elhelyezhető funkció továbbá: OTÉK 19. §. (2) bekezdés: 2, 3, 4, 5, pontja szerinti
építmények.

2.

A közművesítettség mértéke: az övezetben építési engedély csak részleges közművesítettség esetén adható ki.

3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.


A kialakítható telek

Legkisebb területe

2000 m2

Legkisebb utcai
homlokvonala


30 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedet

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület-
sűrűség

Legkisebb zöldfelület
(%)

Szabadon álló legyen

50 %

1,5

30

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

előkert

oldalkert

hátsókert

függvényében

több is lehet

12,0 m
fásított parkolóval

6,0 m takaró fásítással

6,0 m takaró fásítással

Szabadon álló

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és a tető hajlásszöge

A tető
legnagyobb szélessége

Tető
héjazata

6,0

Jellemzően magastető
lehet, átlag 40-os hajlásszögű tetőzettel.

12,0

Cserépfedés lehet.

7.

Egyedi előírások

A konkrét program alapján, jelen szabályozásra épülő telekalakítási és részletes szabályozási terv készítendő az 1997. évi LXXVIII. törvény I. és II. fejezet e, valamint a Kormány 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet e szerint. A tervet minden esetben elvi építési engedély támassza alá.

8.

Sajátos jogintézmények:

8.1

Építési tilalom:

8.2

Helyi közút számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat:

8.3

Elővásárlási jog:

Üdülőterületek

10. § (1) Az

jelű övezet olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, infrastruktúrális ellátottságuk alapján üdülési célú tartózkodásra alkalmasak és túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

1.

Elhelyezhető funkció továbbá: OTÉK. 22. § (2) bekezdés szerint

2.

A közművesítettség mértéke: az övezetben építési engedély csak teljes
közművesítettség esetén adható ki.

3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármilyen, az alábbi paraméterek szerinti telekalakítás engedélyezhető,

A kialakítható telek

Legkisebb területe

1100 m2

Legkisebb utcai homlokvonala


20 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett


Beépítési módja


Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb
szintterület- sűrűség

Legkisebb
zöldfelület (%)


Szabadon álló


10


0,2


70

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

előkert

oldalkert

hátsókert

függvényében


< 1500 m2 teleknagyság esetén csak egy épület


8,0 m


5,0 m


18,0 m


Szabadon álló

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett

Tetőzet

A tető

Tető

építménymagasság

legnagyobb

Héjazata

szélessége

általában

6,0 m

környezetébe

-

Csak

cserépfedés

illeszkedő,

alkalmazható

magastetős

lehet

7.

Egyedi előírások

- Jelen szabályzat 3. § (1) bekezdés a.) b.) pontja, és (3) bekezdése szerint,
- A konkrét program alapján, jelen szabályozásra épülő telekalakítási és részletes szabályozási terv készítendő az 1997. évi LXXVIII. törvény I. és II. fejezet e, valamint a Kormány 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet e szerint. A tervet minden esetben elvi építési engedély támassza alá.

8.

Sajátos jogintézmények:

8.1

Építési tilalom:

8.2

Helyi közút számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat:

8.3

Elővásárlási jog:

(2) A
jelű övezet legfeljebb egy üdülőegységes üdülő épületek elhelyezésére szolgál,

1.

Elhelyezhető funkció továbbá: a terület rendeltetésével összhangban
kereskedelmi, vendéglátó, vallási, kulturális célú létesítmények, valamint sport építmények,

2.

A közművesítettség mértéke: az övezetben építési engedély csak részleges közművesítettség esetén adható ki.

3.

A telekalakítás lehetőségei

A < 360 m2 teleknagyságig csak olyan telekhatár-rendezés
engedélyezhető, amely során a telekalakításban részt vevő telkek együttes mérete nem változik.

A kialakítható telek

Legkisebb területe

360 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

18 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett


Beépítési módja


Legnagyobb beépítettsége %

Legnagyobb szintterület- sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

oldalhatáron álló, kialakult állapot szerint, terven jelölt esetekben
ikresen csatlakozó is lehet,



15



0,2



70

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

előkert

oldalkert

hátsókert

függvényében


csak egy épület


K, vagy 5,0 m

6,0 m

4,0 m


<30 m TH esetén 6, 0 m
>30 m TH esetén 12,0 m

oldalhatáron álló

ikresen csatlakozó

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság


Tetőzet

A tető legnagyobb
szélessége

Tető
héjazata

4,0 m

Környezetébe illeszkedő lehet

Legfeljebb
9,0 m

Hullámpala
nem lehet

7.

Egyedi előírások

Jelen szabályzat 3. § (1) bekezdés a.) b.) pontja, és (3) bekezdése szerint,

8.

Sajátos jogintézmények:

8.1

Építési tilalom:

8.2

Helyi közút számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat:

8.3

Elővásárlási jog:

Különleges terület

11. § (1) A „KLT jelű övezet a temető, melynek folyamatos karbantartásáról önkormányzat gondoskodik.

(2) A „KLSjelű övezet elsősorban pihenés és sportolási célú, összefüggő füves, fás, bokros, ligetes felületekkel kialakított övezet, ahol

- Legfeljebb 6,0 m előkert, oldalkert és hátsókert betartásával, összesen 1200 m2 bruttó alapterületű beépítésben, a sportolással kapcsolatos raktározási rendeltetésű, továbbá a területet igénybe vevők ellátására szolgáló szállásférőhelyek, szociális, egészségügyi vendéglátó és szolgáltató jellegű létesítmények létesíthetők.
- Az építmények megengedett legnagyobb építménymagassága legfeljebb 6,0 m lehet.
- Az övezetben építési engedélyt kiadni jelen szabályzat 3. § (1) bekezdés a.) b.) pontja, és (3) bekezdése szerint lehet.
- Konkrét program alapján, jelen szabályozásra épülő telekalakítási és részletes szabályozási terv készítendő az 1997. évi LXXVIII. törvény I. és II. fejezete, valamint a Kormány 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelete szerint. A tervet minden esetben elvi építési engedély támassza alá.

Általános építészeti előírások

12. §

(1) Főfunkciót kiegészítő épületek, építmények
a.) Oldalhatáron álló beépítés esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhető.
b.) Szabadon álló beépítés esetén a lakóépület takarásában helyezhető el, azzal építészeti egységet alkotva, az oldalhatártól legalább 4 m távolságra.
c.) Ikresen csatlakozó beépítés esetén a lakóépülettel közös telekhatáron ikresen csatlakoztatva helyezhető el, ahhoz igazodó építészeti formában.
d.) A főfunkciót kiegészítő épületek homlokzat-, illetve gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg, tömegarányaival annak méreteit kell követni.
(2) Az elő-, oldal- és hátsókert értékei, ahol övezetenként erre külön szabályozás nincs, az OTÉK szerint tartandók.
(3) Az ÜÜ/KG jelű területeken az először realizálódó terület-felhasználás dönti el a teljes tömb övezeti besorolását.
(4) Az ÜÜ/KG és ÜÜ/KLS jelű területeken az először realizálódó terület-felhasználás dönti el a teljes tömb övezeti besorolását.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterületek

13. §

(1) A közutak számára a tervlapokon jelölt építési területeket biztosítani kell.
(2) A közlekedési területek körébe a következő közlekedési létesítmények tartoznak:

1. főút

K

2. forgalmi út , összekötő út,

K1

3. gyűjtőút

K2

4. kiszolgáló utak

K3

5. rövid kiszolgáló -, zsák -, vegyes forgalmú utak

K4

6. kerékpárút

K5

(3) A közutak közterületnek minősülő építési területein minden esetben elhelyezhetők az OTÉK. 26. .§ (3) bekezdés 1 pontja szerinti építmények, valamint:
a.) hirdető berendezések,
b.) közúti közlekedés várakozóhelyei,
c.) köztisztasággal kapcsolatos építmények, d.) szobor, díszkút,
e.) távbeszélő fülke.
(4) A közterületek építési területén a közművek a 2. számú melléklet mintakeresztszelvényei alapján helyezhetők el.
(5) Útépítéskor, felújításkor vagy javításkor a felszínt rendezni kell: a.) a megbolygatott területek füvesítendők,
b.) az érintett fasorok favédelemmel ellátandók
c.) a rendezés a mindenkori kivitelező feladatköre kell legyen.
(6) Közterületen parkolók csak fásított kialakításúak lehetnek.

A település zöldfelületi rendszere

14. § (1) A település zöldterületeit a tervlap tünteti fel.

(2) A KP jelű övezetben az OTÉK 27. § (4) bekezdés a) pontja szerinti építmények helyezhetők el, a beépítettség 0 % lehet.

Erdőterületek

15. § (1) Fertőhomok közigazgatási területén meglévő és telepítendő erdők rendeltetés szerint :

1. védett ill. védelmi erdő Ev
2. gazdasági erdő Eg
A meglévő és a telepítendő erdők elsődleges rendeltetéseinek megállapítására az 1996. évi LIV. tv.II. fejezet 18. §. a, b, c, d, e pontja és a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV.30.) FM rendelet 22. §. a, pont alkalmazásával az erdészeti hatóság jogosult.
(2) A gazdasági rendeltetésű erdőben legfeljebb 0,5 % beépítés akkor hozható létre, ha az erdő nagysága meghaladja a 10 ha-t, és 50 m-nél minden irányban szélesebb terjedelmű.
- Azon beépíthető erdőterületen, melynek nagysága a 10 ha többszörösét is meghaladja, a 0,5 %-os beépítés 10 ha-ént megbontva, külön-külön helyezhető el.
- A kialakítható funkció az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági épület, az ott dolgozók ellátását, pihenését szolgáló szállás, ellátás lehet.
(3) Az erdőterületeken létesíthető építmények a következő paraméterek betartása mellett engedélyezhetők:
- az építménymagasság legfeljebb 4,5 m magas lehet, magas tetős kialakítással.

Mezőgazdasági területek

16. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű területek elsősorban növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményeinek elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A területen bármely építmény létesítéséhez, létrehozásához és módosításához a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását az 1994. Évi LV. Tv. 70. § (2) bekezdése előírásainak értelmében be kell szerezni.

(3) Fertőhomok közigazgatási területének a Fertő Hanság Nemzeti Park területébe eső területein szakhatóság a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatósága.

(4) A Fertő Hanság Nemzeti Park területébe eső területein-

- művelési ág változás csak a Nemzeti Park Igazgatóságának külön engedélyével lehetséges,
- csak a vízlevezető árok, meglévő utak, földutak, közművek karbantartásával, rekonstrukciójával járó építési tevékenység engedélyezhető.
(5) Az M1 jelű szántóterületeken, kivéve a Fertő Hanság Nemzeti Park területébe eső szántókat:
- 2000 m2-nél kisebb telken építményt elhelyezni nem szabad,
- a 2000 m2-t meghaladó teleknagyság esetén 3 %-os beépítettséggel, de legfeljebb 100 m2 bruttó alapterületű gazdasági épület helyezhető el,
- a 6000 m2-t meghaladó nagyság esetén 2 %-os beépítettséggel, egy gazdasági épület, és lakóépület helyezhető el.
(6) A Nemzeti Park területén lévő M2 jelű gyep művelési ágban nyilvántartott területeken építmény nem létesíthető.
(7) Az M3 jelű gyümölcsös, szőlő és kert művelési ágban nyilvántartott területeken épület csak OTÉK 29. § (3) bekezdése szerint engedélyezhető, de a területeken elhelyezhető épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m legyen.

Egyéb területek

17. § (1) A tervezési terület egyéb területeit a tervlap tünteti fel:

- Vízfelület – Fertő – V1
- Nádas V2
- Árok, vízfolyás V3
(2) Az övezetekben a vízkár elhárítási építményeken túl, gyalogos hidak építése engedélyezhető az illetékes szakhatóságok eseti hozzájárulásával.
(3) Az árkok és vízfolyások (V3 jelű területek) mentén mindkét oldalon legalább 3,50 m-es beépítetlen parti sáv tartandó.
(4) Vízfolyások szabályozásánál figyelemmel kell lenni: a.) az élőhelyek védelmére,
b.) a partvonalak kialakítása növényzettel fedett legyen, beton meder kialakítás nem megengedhető a tervezési területen.
c.) A vízfolyások- és belvízcsatornák esetében a 46/1999 (III.18.) Korm. rendeletben foglaltak megtartandók.
Közterületek

18. § (1) Fertőhomok igazgatási területén található közterületeit rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához az önkormányzat, mint tulajdonos hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel összefügg, úgy a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: a.) hirdető, reklám berendezés-,

b.) fix árusító pavilon-,
c.) közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek-, d.) illemhely építménye-,
e.) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak-, f.) szobor, diszkút, pihenő pad-,
g.) távbeszélő fülke elhelyezése.
(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások:
a.) árusító pavilon legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,00 m építménymagassággal, magas tetős kialakításban létesíthető,
b.) közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek az egész településben egységes kialakításúak lehetnek,
c.) az építmények közműellátása csak földkábellel történhet,
d.) közterületen építmény elhelyezés miatt fa kivágás nem engedélyezhető.
(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, használatának egyéb feltételeit, a használat díját a közterület tulajdonosa külön rendeletben szabályozza.
III. Fejezet

Értékvédelem

19. § (1) A muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. számú törvényerejű rendelet 16. §-a alapján a terület megbontása esetén minden régészeti leletet be kell jelenteni a község jegyzőjének és a területileg illetékes múzeumnak.

(2) A település építészeti értékeinek továbbá sajátos karakterének megőrzése érdekében, Fertőhomok Közgyűlése a szabályozási terven jelölt ingatlanokat és utcavonalakat helyi védelembe részesíti (ld. 1. számú melléklet szerinti felsorolást).

(3) A helyi védett utcavonalakra vonatkozó megkötések:

a.) a helyi védett utcavonalak fésűs beépítésből adódó szabálytalansága a legkisebb mértékben sem változtatható, előkert nem létesíthető, az új épület a lebontott régi ház utcavonalát kövesse.
b.) a helyi védett utcavonalak mentén telekegyesítés esetén utcai oldalon a hagyományos oldalhatáron álló beépítés tartandó, nagyobb tömeg csak az utcavonaltól beljebb legalább 12 m-re építhető (utcára nyitott félkeretes beépítés létrehozásával).
(4) A helyi védett épületekre vonatkozó megkötés:
a.) nem magasíthatók, sem homlokzatmagasságuk sem gerincmagasságuk nem emelhető.
b.) utcai oldalon a hagyományos kétablakos osztás tartandó (visszaépítendő), hagyományos hatszemes faszerkezetű nyílászárókkal.
c.) utcai oromzat megtartandó az oromfalban lévő szellőző nyílások nem nagyobbíthatók.
d.) a vakolt homlokzati felületeken a homlokzati díszítések rekonstruálandók, ablakok profilált vagy egyszerű szalag - keretezése egyéb homlokzati díszek (pilaszterek, oromfalat keretező szalagok) visszaállítandók.
e.) a tetőzet hajlásszöge nem változtatható, udvar felé legfeljebb egy kiemelt tetőablak létesíthető.
f.) az íves tornác védendő, udvarra néző szakaszon beüvegezhető.
g.) utcai kerítés tömör falazott maradjon, tömör fa vagy faburkolatú kapuzattal. h.) tömör kerítés utcai oldalon a főépülettel azonos felületképzést, színezést
kapjon.
IV. Fejezet

A környezet védelme

20. §
(1) Az előírások hatálya alá eső területen bárminemű területet kialakítani, létesítményt elhelyezni csak a környezet védelmének általános szabályairól rendelkező 1995. évi LIII. törvény értelmében lehet.
(2) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy
a.) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b.) megelőzze a környezetszennyezést,
c.) kizárja a környezetkárosítást.
(3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változás(ok), valamint a telephely engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
A telephelyengedély alapján gyakorolható szolgáltató tevékenységeket jelenleg a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.
(4) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(5) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint.
(6) A térség fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását.
Környezetterhelési határérték

21. § (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

A levegő védelmével kapcsolatosan a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet rendelkezik.
(2) A tervezési területen a légszennyezettség ökológiai határértékeit kell alkalmazni.
A légszennyezettségi határértékekrõl, a helyhez kötött légszennyezõ pontforrások kibocsátási határértékeirõl a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, az ökológiai határértékekrõl pedig e rendelet 2. számú melléklete intézkedik.
(3) Élővízbe illetve közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.
A határértékeket jelenleg a 3/1984. (II.7.) OVH, illetve a 4/1984. (II.7.) OVH rendelkezés határozza meg.
(4) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket.
A zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket jelenleg a 8/2002. (III.22.) KöM -EüM - rendelet tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
(5) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket jelenleg a 4/1984. (I.23.) EüM rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
Az élővilág, táj és természet védelme

22. § (1) A természeti területek és értékek megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény, az erdők védelmében az 1996. évi LlV. törvény rendelkezéseit, továbbá a természetvédelemmel összefüggő, előző törvényekben nem szabályozott kérdésekre a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Llll. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tervezési területen a szabályozási terven jelölt területek a Fertő-Hanság Nemzeti Parkba tartoznak, ahol természetvédelmi szakhatóság a Nemzeti Park Igazgatósága.

Speciális eljárási szabályok

23. § (1) A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét jelenleg a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait jelenleg az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.
(2) Fertőhomok felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „A” fokozottan érzékeny” felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet.
A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése jelenleg a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet szerint történhet.
(3) Fertőhomok a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek védelmét szolgáló besorolás szerint, az érzékeny felszíni vizek közé sorolt.
A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és kijelölésükrõl szóló 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet szerint.
(4) A felszíni csapadékvíz-elvezető árkokban csak a 3/1984 (II.7.) OVH sz. rendelkezés VI. vízminőségi területi kategóriára előírtaknak megfelelő minőségű víz vezethető.
(5) A csatornahálózatba csak a 4/1984 (II.7) OVH sz. rendelkezés VI. vízminőségi területi kategóriára előírtaknak megfelelő minőségű víz vezethető.
(6) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
Jelenleg az 1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint.
(7) A telephely-engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
A „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket jelenleg a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.
(8) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
A hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során jelenleg a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 102/1996. (VII.12.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. 2002. január 01-től a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet lépet hatályba a 102/1996. (VII.12.) helyett.
(9) Az előírások hatálya alá tartozó területen az állattartást a település külön rendeletben szabályozza.
Záró rendelkezések

24. § Ez a rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba, mellyel egyidejűleg hatályát veszti a Fertőhomok Község Önkormányzatának Képviselő- testületének módosított 3/1991. (X.30.) számú rendelete.