Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII tv. 57.§ /3/ bekezdése, valamint az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet 3.§ /1/ bekezdése alapján az építészeti örökség helyi védelméről az alábbi rendeletet alkotja.

Pécs város épített és természeti értékei -tulajdonformára tekintett nélkül - a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.

Általános rendelkezések

1. §

/1/ A rendelet hatálya Pécs Megyei Jogú város közigazgatási területén a helyi építészeti örökség mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt, és amelyet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat) helyi területi, - illetve egyedi védelem alá helyezett (a továbbiakban: helyi védelem).

/2/ A helyi védelem feladata különösen:

a.) a védett helyi értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a lakossággal történő megismertetése;

b.) a védett helyi értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

2.§

E rendelet alkalmazása során:

a.) Helyi építészeti örökség: az országos védelemben nem részesülő építészeti örökségnek önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított azon elemei, amelyek sajátos megjelenésüknél, jellegzetes-ségüknél, településképi- vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedők, hagyományt őrzők, az ott élő emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, valamint az országos védelemre felterjesztett, de még le nem védett értékek.

b.) Védett értékek: a területi, továbbá az egyedi védelmet igénylő építészeti, építészettörténeti, várostörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek. Ezek:

Védett településszerkezet: a történetileg kialakult utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

Védett településkép: az utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magában foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket (kerteket), közterületi bútorzatot és burkolatokat.

Védett épület: olyan épület, amely a hagyományos városkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, várostörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület minden alkotórészét -ide értve a hozzátartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket is- védelem illeti meg.

Védett épületrész: olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el.

Védett épületrész lehet különösen az épület homlokzata, tetőszerkezete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.

Védett műtárgy: a védett épület és a védett épületrész címek alatt fel nem sorolt építmény, illetve műtárgy (különösen emlékmű, szobor, síremlék, (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés).

Védett növényzet: olyan egyedi növény vagy növényzet együttes (fasor, park), amelynek megléte az emberi környezet védelme, a hagyományos városkép megőrzése, vagy várostörténeti, kulturális szempontból közérdek.

Védett városépítészeti terek: azok a közterületnek minősülő utcák és terek, melyek alkotó elemeinek harmonikus össze-függése, térhatása a város eredeti és sajátos építészeti jellegét tükrözik.

Védett udvarok, átjárók: a közterületekhez építészetileg harmonikusan kapcsolódó kertek, udvarok, átjárók, amelyek közcélú használata biztosított, vagy biztosítható, függetlenül a tulajdonviszonytól.

Védett intézménykertek, előkertek: az egyedi védelem alatt álló építészeti alkotással (templomok, klinikák, kórházak, oktatási intézmények) együtt védett kertek és előkertek.

c.) Cégér: az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék.

d.) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, olyan beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

e.) Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló, esztétikai-, műszaki- és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

A helyi védettségi kategóriák        

3.§

/1/ A helyi területi védelem

a.) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),

b.) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),

c.) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),

d.) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formája, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjed ki.

/2/ A helyi területi védelem a műemléki környezetet (MK) közvetlenül határoló területre, valamint a műemléki jelentőségű terület(MJT) közvetlen környezetére is kiterjeszthető.

/3/ A helyi egyedi védelem

a.) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.),

b.) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,

c.) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,

d.) egyedi tájérték védelmére (topográfia, morfológia, táji sziluett, növényállomány)

terjedhet ki.

Helyi védelem keletkezése és megszűnése

4.§

/1/ A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Közgyűlés rendelettel dönt.

/2/ A helyi védelem alá tartozó értékek jegyzéke e rendelet mellékletét képezi, melynek folyamatos vezetése a városi főépítész feladata.

/3/ A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti, illetőleg ilyen javaslattal a képviselő testület és szervei is élhetnek.

/4/ A kezdeményezésnek tartalmazni kell:

a.) Helyi egyedi védelem esetén:

- a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

    - pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),

- a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),

- a kezdeményezés indoklását.

b.) Helyi területi védelem esetén:

- az együttes megnevezését,

- körülhatárolását,

- a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

- a kezdeményezés indoklását.

5.§

/1/ A védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről a városi főépítész gondoskodik.

/2/ A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni:

a.) a szükség szerinti szakértők,

b.) a védendő érték jellegétől függő szakhatóságok,

c.) a területi főépítész.

Véleményét

/3/ A városi főépítész által készített javaslatnak tartalmazni kell:

a.) a védett érték megnevezését, helyét, tulajdonosát, kezelőjét, használóját,

b.) az érdekeltek véleményét,

c.) a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy megszűnés indoklását,

d.) a védeni kívánt értékre vonatkozó térkép, terv és fotó dokumentációt,

e.) a helyreállítási javaslatot.

/4/ A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.

a.) Az egyedi védelemre vonatkozó javaslatot tájékoztatás céljából írásban meg kell küldeni az érdekelteknek.

b.) A területi védelemre vonatkozó javaslatot a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

/5/ A javaslattal kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni. A használó értesítése a tulajdonos útján történik. Az érdekeltek észrevételeiről a Közgyűlést tájékoztatni kell.

6.§

A védetté nyilvánítási eljárás szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:

a.) a javaslattal érintett objektumok tulajdonosát, kezelőjét, a tulajdonos meghatalmazottját, illetőleg az objektum használóját,

b.) a kezdeményezőt,

c.) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Irodáját,

d.) a területi főépítészt,

e.) az érintett szakhatóságokat.

7.§

/1/ A helyi védelem alá helyezés tényéről, illetve megszüntetéséről az érdekelteket a főépítész tájékoztatja és az ingatlannyilvántartásba az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI tv. 17.§ /1/ bekezdés m) pontja szerint egyéb építésügyi korlátozásként bejegyezteti.

/2/ A helyi védettséget a Helyi Építési Szabályzatban fel kell tüntetni.

/3/ A védelem alatt álló építményt az e célra rendszeresített „Védett építmény” vagy „Védett épület” feliratú táblával meg kell jelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.

/4/ A helyi védelem alatt álló objektumokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást a városi főépítész végzi.

A nyilvántartásnak tartalmazni kell:

a.) a védelem rövid szakszerű indoklását, az értékvizsgálat alapján,

b.) a fotódokumentációt,

c.) a helyi védelem védettségi kategóriáját,

d.) a helyrajzi számot,

e.) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

f.) az eredeti tervdokumentáció másolatát,

g.) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztés és döntés másolatát,

h.) a védett értékeket érintő hatósági határozat másolatát

i.) a helyreállítási javaslatot.

8.§

/1/ Helyi egyedi védettség esetén a 7. § /4/ bekezdésében felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a.) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

b.) a helyszínrajzot.

/2/ Helyi területi védelem esetén a 7.§ /4/ bekezdésében felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.

/3/ A helyi területi védelem nyilvántartás céljára készült helyszínrajzot olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes területekre, építési területekre, parkokra, közlekedési felületekre egyértelműen értelmezhetők legyenek.

9.§

/1/ A helyi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével.

/2/ A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt, növényzetet csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani, kivágni, csonkítani.

A védett értékekre vonatkozó építésügyi szakmai követelmények

10.§

 /1/ Helyi egyedi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

a.) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

b.) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c.) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,

d.) eredeti épülettartozékait és felszereléseit

az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.

/2/ Ha a helyi egyedi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére, vagy lehatárolható - az átalakított részt is magában foglaló - részegységére kiterjedő felújítás során azt

a.) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b.) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

/3/ Helyi egyedi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet -a víz- elvezető rendszert is beleértve-

a.) a történeti belvárosban az eredeti anyaghasználattal és szerkezeti megoldásokkal,

b.) egyéb területeken legalább a fedési anyag fajtájára (pl. cserép, pala) kiterjedően kell megőrizni, illetve fenntartani.

11.§

/1/ A környezetében betöltött jelleghordozó szerepe miatt helyi egyedi védelem alá helyezett épülethomlokzat, vagy egyéb építmény esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája felújítás során korrigáltatható, ha annak eredményeként egységes építészeti, illetőleg egyéb művészi hatás jön létre.

/2/ Helyi egyedi védelem alá helyezett épülethomlokzat nem bővíthető, kivéve ahhoz csatlakozóan

a.) pince hasznosítása céljából lejáró építmény kialakítása,

b.) emeletráépítés, illetőleg hézagosan zártsorú beépítés esetén az épületköz beépítése a vonatkozó szabályozási terv szabta kereteken belül.

/3/ A tulajdonos saját költségén és kockázatára kezdeményezheti a külső megjelenést is érintő bővítést, engedélyezési eljárás során.

/4/ A helyi egyedi védelem alatt álló épület homlokzatán végzett homlokzatbővítéssel nem járó átalakítási munkák esetén is a /2/ bekezdés a) és b) pontja szerint kell eljárni.

12.§

/1/ A 11.§ /2/ bekezdés a) és b) pontja szerinti munkák engedélyezésére irányuló kérelem esetén az első fokú építésügyi hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a benyújtott tervben az épülethomlokzatra vonatkozó 10.§ /2/ bekezdés b, és 11.§ /1/ bekezdés szerinti feltételek kétséget kizáróan teljesülnek -e.

/2/ A helyi egyedi védelem alatt álló épülethomlokzatokhoz közvetlenül csatlakozó tetőfelület alatt, tetőtér beépítés esetén, a tető felületén általában csak síkban fekvő tetőablak lehet.

/3/ Védett területen hirdetmény és reklám csak a helyi önkormányzati tervtanács szakmai véleményezése alapján helyezhető el.

/4/ Védett építmény földrészletén növényzet kivágása csak a védelem megszűnését követően, illetve a növényzet kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében engedélyezhető. A védett növényzet kipusztulását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni.

/5/ Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrésznek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy azok megőrzése előírható.

13.§

/1/ A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez a jogszabályban előírt mellékleteken felül csatolni kell:

a.) a védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját,

b.) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,

c.) a munkák által érintett építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának fénykép-dokumentációját,

d.) a zöldterületet érintő munkák esetén kertfelmérési vázrajzot és növényjegyzéket, valamint a kialakításra vonatkozó kertészeti dokumentációt.

/2/ A védett értéket érintő építési kérelmek elbírálásához az első fokú építésügyi hatóságnak be kell szerezni az Önkormányzati Tervtanács szakvéleményét.

/3/ Védett építményt érintő építési munka esetén - a Helyi Építési Szabályzattal összhangban- az első fokú építési hatóság meghatározhatja:

a.) a tetők, magastetők, tetőfelépítmények kialakításának módját,

b.) bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elhelyezését,

c.) a portálok kialakítását,

d.) a homlokzatképzést- és színezést,

e.) a felhasználható anyagok körét,

f.) a beavatkozással kapcsolatos, a védett értékek rehabilitációjával összefüggő egyéb feltételeket és követelményeket.

14.§

/1/ Helyi egyedi védelem alatt álló épület

a.) tetőfelületén reklámberendezés, antenna felépítmény,

b.) egyéb közterületről látható homlokzatán reklámtábla, óriásplakát

c.) elő-, vagy oldalkertjében, vagy a kerítésen (épületközben) reklám-, illetve hirdető berendezés,

d.) falán új parapet-konvektor vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.

/2/ Helyi egyedi védelem alatt álló épülethomlokzaton

a.) 1 m²-nél nagyobb reklámtábla nem helyezhető el kivéve, ha annak helyét az épület építésével egyidejűleg kiképezték;

b.) konzolosan elhelyezett reklámfelirat, vagy tábla függőleges hossza nem lehet nagyobb 1,5 m-nél.

15.§

Védett területen és építményen:

a) cégfeliratot, üzletmegnevezést a bejárat mellett, az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangoltan, az épület homlokzatághoz illeszkedő stílusban kell elhelyezni,

b) konzolos cégérként az adott épülethez megtervezett és elkészített szerkezet alkalmazható, de nem szerelhető fel “típus” jelleggel forgalmazott, vagy a homlokzathoz adaptálás nélkül valamely cég, üzletlánc “tipizált” reklámhordozója.

c) közterületről látható módon semmilyen vezeték, gépészeti és elektromos berendezés (légtechnikai készülék, parabola-, mikrohullámú antenna, stb.) nem szerelhető fel. Védőtető, előtető, biztonsági rács, korlát, ernyőszerkezet, zászlótartó, virágláda-tartó, konzolos homlokzati lámpa elhelyezése építési hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységnek számít. Az árnyékolókra feliratok és egyéb reklámok nem kerülhetnek.

16.§

/1/ Helyi területi védelem alá kell helyezni az olyan utcaképet (térfal), amelyben a védendő épülethomlokzatok aránya az l/3-ot eléri.

/2/ Az utcakép (térfal) egységes építészeti megjelenésének követelményeit részletes szabályozási tervben, annak jóváhagyásáig az e rendeletben megfogalmazott általános szakmai követelményeknek megfelelően kell meghatározni.

/3/ Az utcaképben (térfalban) lévő helyi egyedi, vagy műemléki védelem alatt álló épülethomlokzatokat, a védelem alatt nem álló külső homlokzatokon végzett építési szerelési munkák, valamint foghíjbeépítés esetén

a.) a homlokzatmagasságot,

b.) az épület minden szintjén értelmezett építési vonalat (beleértve az épületkiugrásokat is)

mértékadónak kell tekinteni az építési engedélyezés során.

/4/ Védett építményen vagy védett építménnyel érintett ingatlanon az első fokú építésügyi hatóság a környezet kialakításához kertészeti, zöldfelületi tervek készítését írhatja elő.

17.§

/1/ A helyi egyedi védelem alá helyezett objektum (3.§ /3/ bekezdés b-d. pontok)

a.) térbeli elrendezését, ritmusát,

b.) a park eredeti funkcióját, berendezését

a felújítás során is meg kell őrizni.

/2/ Helyi egyedi védelem alá helyezett épületnek nem minősülő objektumok nem védett elemeinek esetleges cseréje, illetve hiányzó elemének pótlása során a védett elemek

a.) tömeghatását,

b.) teljes magasságát,

c.) a posztamens és a szobor magassági arányát,

d.) anyaghasználatát

mértékadónak kell tekinteni.

18.§

/1/ A helyi területi védelem alatt álló városépítészeti terekben a közterületek megfelelő alakításával gondoskodni kell arról, hogy a teret meghatározó építészeti értékek térbeli hatását a térben tartózkodók élményként érzékelhessék.

/2/ A helyi területi védelem alatt álló városépítészeti térben az eredeti térhatást rontó későbbi beavatkozások következményeit megfelelő építészeti eszközökkel mérsékelni kell.

19.§

/1/ A helyi területi védelem alatt álló városépítészeti térben közterületen köztárgy, hirdető-berendezés csak a városépítészeti tér egészére kiterjedően készített berendezési és használati javaslat (közterületi terv) a területi, illetve a helyi önkormányzati tervtanács véleményezését követően helyezhető el.

/2/ A helyi területi védelem alatt álló városépítészeti terek egységes hatásának megőrzése, illetőleg helyreállítása érdekében a 18.§ /1/-/2/ bekezdés, és az előző bekezdésekben foglalt követelményeket:

a.) az azok keretében szabályozható elemek tekintetében a területre vonatkozó szabályozási tervben és előírásokban érvényesíteni kell;

b.) egyéb vonatkozásban a védett terek minden látható elemére kiterjedően készített berendezési és használati javaslat, illetve ennek városi főépítészi véleményezése során kell érvényesíteni

20.§

/1/ A helyi területi védelem alatt álló városépítészeti térben az épülethomlokzatok színezését színterv alapján kell meghatározni ezt a Területi Tervtanács véleményének kikérésével az elsőfokú építésügyi hatóság határozza meg.

21.§

/1/ A helyi területi védelem alá tartozó településszerkezeten és utca hálózaton belül meg kell őrizni a hagyományosan kialakult

a.) beépítési szélességet,

b.) a beépítési légtér-arányt,

c.) jellemző beépítési módot,

d.) keresztmetszeti elrendezést (fasorral együtt), amennyiben ezt a használati (pl. közlekedési) követelmények lehetővé teszik,

e.) épületszélességet, zártsorú beépítés esetén a telekszélességet,

f.) bejáratok helyét (egy telekre csak egy gépjármű bejárat nyílhat).

/2/ A hagyományosan kialakult beépítési szélességet csak abban a kivételes esetben szabad megnövelni, ha az ennek következtében szükséges bontások végrehajthatók és viszonylag rövid időn belül egységes, az eredetihez hasonló jellegű beépítés alakulhat ki.

22.§

/1/ A védett érték karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

/2/ A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot -a hatályos jogszabályok keretei között- az első fokú építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.

A helyi védelem alá tartozó objektumok megóvása, támogatása, a támogatás általános feltételei

23.§ 

/1/ A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást ad. A támogatás forrását a tárgyévi költségvetés tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni minden év április 30-ig.

/2/ A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg maximum 50 %-a, amely mint bruttó összeg tartalmazza az áfát, egyéb adót és a közterheket is.

/3/ Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrésszel rendelkezik. A támogatás szerződés alapján folyósítható.

/4/ A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési, illetve előkészítési munkához támogatás nem nyújtható.

/5/ Támogatást nem lehet tervezésre, illetve értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.

24.§

/1/ A pályázatokat Bíráló Bizottság bírálja el, mely a benyújtási határidőt követő 30 napon belül hozza meg a döntését a támogatásról.

/2/ A bíráló bizottság tagjai: a Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztályának Műszaki Osztálya, a Városfejlesztési Főosztály, a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság által delegált tag és szakértő, valamint a városi főépítész.

/3/ A pályázati rendszer működtetése és a Bíráló Bizottság adminisztrációs feladatainak ellátása valamint a támogatási szerződések előkészítése és elszámolása a Városfejlesztési Főosztály Városrendezési csoportjának a feladata.

/4/ A döntésről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát kérni nem lehet, de a pályázat újra benyújtható.

25.§

/1/ A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni.

/2/ Az önkormányzat a támogatás összegének 50 %-át a szerződés aláírását követően, a fennmaradó részt a műszaki átvétel és elszámolás után (az eredeti támogatási százalék arányában) folyósítja a támogatottnak.

/3/ A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és az önkormányzat –szükség esetén szakértő bevonásával- ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.

/4/ Ha a támogatásban részesített a szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, az önkormányzat a szerződéstől eláll és a támogatásban részesített köteles az igénybevett támogatás egészét- a szerződéstől való elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamattal növelt összeggel visszafizetni

Hatályba léptető rendelkezés

26.§

E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a helyi építészeti értékek védelméről szóló 1994. évi 40. számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Kerényi János                                                              Dr. Papp Judit

alpolgármester                                                                   jegyző

Záradék: Elfogadva a Közgyűlés 2002. június 20.-i ülésén

Kihirdetve: 2002. június 28.