Fonó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2002 (III.5.) önkormányzati rendelete
„Fonó helyi építési szabályzatá”-ról
Hatályos: 2021. 09. 22Fonó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2002 (III.5.) önkormányzati rendelete
„Fonó helyi építési szabályzatá”-ról
Fonó község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET Általános előírások
1. § (1) A rendelet hatálya Fonó község közigazgatási területére terjed ki.
(2)[1] [2] A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az általános érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és az annak mellékleteit képező szabályozási terveknek megfelelően szabad.
(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:
-a külterületi és a belterületi határvonal
-a szabályozási vonalak
-a területfelhasználási módok és határok
-az övezeti határok és övezeti jelek
-az építési övezeti előírások
-az építési határvonalak
-a védelem alatt álló és a helyi jelentőségű természeti és művi értékek
-a sajátos jogintézmények
-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
-a védőfásítás a lakókertek végénél.
(4) A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.
(5) Beépítésre nem szánt - erdő és mezőgazdasági - területen tervezett építést megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatali nyilvántartás szerinti és a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget vizsgálni kell. Eltérés esetén a megfelelőség biztosítása után - a művelési ágra is figyelemmel - az övezetre vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék.
(6) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
(7) [3] A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki.
(8) Ha a területelőkészítési- és építési munkák során régészeti leletek kerülnek elő, a munkát fel kell függeszteni, és ezzel egyidejűleg értesíteni kell a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát.
(9) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani, melyben – a lakóterület közelsége miatt – az állattartó telepre vonatkozó állattartási technológiát is elő kell írni.
(10) [4]
(11) A közigazgatási terület déli részén – a Magyaratádi árok keleti oldalán – meglévő ásványvagyon (tőzeg, lápföld) védelme érdekében a területet jelenlegi állapotában – rét művelési ágú területként – kell megtartani. Területi lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.
(12) [5]
II. FEJEZET Településszerkezet, területfelhasználás
2. § (1) A település igazgatási területének
- a) beépítésre szánt területei - építési övezetei:
- aa) falusias lakóterület(FL), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3.
- ab) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (KG), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3
- ac) egyéb ipari gazdasági terület, ezen belül
-a közmű(vízműkút, víztározó)(IG-Kv) - és az energiaellátás (gázfogadó) (IG-Kg) területigényes létesítményeinek területe
-mezőgazdasági üzemi terület (major,állattartó telep) (IG-M), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3
ad) különleges terület, ezen belül
- sportterület (KÜ-S)
- temető (KÜ-T)
b) beépítésre nem szánt területei-övezetei:
ba) közlekedési és közműterület (K)
bb) [6]
bc) erdőterület, ezen belül
- védelmi (E-V)
- gazdasági (E-G)
bd) mezőgazdasági terület, ezen belül
- szántó (M-SZ)
- gyep, legelő, rét (M-GY)
- kert, szőlő, gyümölcsös (M-K)
- belterületi kert (M-BK)
be) [7] vízgazdálkodási terület
- folyó és állóvizek medre és parti sávja (VT)
bf) [8] beépítésre nem szánt különleges megújuló energia-hasznosítási terület (Kb-En)
(2) [9] A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.
Falusias lakóterület
3. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza
(2) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
- a) az (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet
- b) nem helyezhetők el a (2) bekezdés 2 és 8 pontjában felsorolt létesítmények
(3) A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők.
(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi telekstruktúrát és a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
- a) a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál a telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
- b) a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet
- c)[10]
- d)[11]
- e) az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.
- f) az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:
-az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni
-az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül”érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. A jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti mérettel rendelkező épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzoltó szakhatóságot be kell vonni.
-a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani
(5) A lakóterületen
a) legalább a részleges közművesítettség, és
b) a burkolt út
biztosítandó.
(6) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(7) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
4. § (1)[12] A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:
Jel | Beépítési mód | Beépítési % maximum | Építménymag. maximum | Telekterület minimum |
|---|---|---|---|---|
KG | SZ | 30 | 7,5 | 2500 |
KG1 | SZ | 45 | 7,5 | 10000 |
(2) A területre vonatkozóan az OTÉK 19. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (2) bekezdés 4 és 5 pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:
a) legalább a részleges közművesítettség
b) és a burkolt út
biztosítandó
(4) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(5) [13] A területen a zölddel való fedettség minimum 35 % kell legyen, melyet háromszintűen kell kialakítani, oly módon, hogy annak része legyen a 189/2 hrsz-ú erdősült terület is.
(6) [14] A területen a teljes telekméret minden 150 m2-e után 1 db, min. 16/18 méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.
Egyéb ipari gazdasági terület
5. § (1) Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (3) bekezdés, valamint az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.
(2) Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:
- a) a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztározó) (IG-Kv), és az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (IG-Kg) területe
- b) mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (IG-M)
(3) A mezőgazdasági üzemi területen a kialakítható legkisebb telekterület 8000 m2, ahol szabadonálló beépítési móddal, maximum 30 %-os beépítettséggel, maximum 7,5 m építménymagasságú épületek építhetők.
(4)[15]
(5) A mezőgazdasági üzemi területen:
- a) legalább a részleges közművesítettség
- b) és a burkolt út
biztosítandó
(6) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.
(8)[16] A területen a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.
Különleges terület
6. § (1) A település területén különleges területek a temető és a sportterület.
(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.
(3)[17]
(4) A területen:
- a) legalább a részleges közművesítettség
- b) és a burkolt út
biztosítandó
(5) A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(6) A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.
Közlekedési és közműterület
7. § (1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. §. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.
(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.
(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.
(4) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.
(5) Az utak mentén fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.
Zöldterület
8. § [18]
Erdőterület
9. § (1)[19] Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a védelmi és a gazdasági rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulása is szükséges.
(2) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.
Mezőgazdasági terület
10. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. §. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
- a) a (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5 helyett 5,0 m lehet
- b)[20] a (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépület
-az M-BK övezeti jelű területen nem helyezhető el
-az M-K övezeti jelű területen min. 10000 m2 telekterületen
-az M-SZ és az M-GY övezeti jelű területen min. 20000 m2 telekterületen helyezhető el.
(2) A mezőgazdasági területen:
a) az M-K és az M-BK övezeti jelű területen kialakítható legkisebb telekterület 1500 m2
b) az M-SZ és az M-GY övezeti jelű területen a kialakítható legkisebb telekterület 3000 m2
(3) A belterületi kertterületen építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
(4) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani.[21]
(5) A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsák. Az építkezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
(6) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
Vízgazdálkodási terület[22]
11. § (1)[23] Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni ezen rendelet 1. függelékében felsorolt hatályos jogszabályok előírásaira is.”
(2) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett és a tó körül 4 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.
(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.
(4)[24] A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
Beépítésre nem szánt különleges megújuló energia-hasznosítási területek
11/A. § [25] (1) A területen csak terepszint fölé emelő tartószerkezetre helyezett elektromos áram-termelő napelemek, valamint a napelem-park működtetéséhez szükséges technikai és biztonsági építmények és létesítmények helyezhetők el.
(2) Az övezet bekerítendő.
III. FEJEZET Közhasználatra szolgáló területek
12. § (1)[26] Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elöl el nem zárt magánutak és a közhasználatra szolgáló területek.
(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
IV. FEJEZET Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények
13. § (1) A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közművesítettséget kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:
- a) a közműves villamosenergia-szolgáltatás
- b) a közműves ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)
- c) a közműves szennyvízelvezetés megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő
- d) a nyílt árkos csapadékvízelvezetés
megoldott legyen.
(2) A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ürítőhelyre kell szállítani.
(3)[27] Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.
(4) A településen az energiaellátást vezetékes energiahordozóval kell biztosítani.
(5) Az igazgatási területen - település- és tájképvédelmi okok miatt - táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.
Kommunális ellátás, kommunális létesítmények
14. § [28] (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása - a kaposvári kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.”
(2) A településen működő dögkút nincs. Az esetleges állati tetemeket a feldolgozóhelyre kell szállítani.
V. FEJEZET Környezetvédelem
15. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
- a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
- b) megelőzze a környezetszennyezést
- c) kizárja a környezetkárosítást
(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(3) A település az általános levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartozik. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek e kategória előírásait kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.
(4) A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető. A település szennyezésérzékenységi szempontból kevésbé érzékeny terület.
(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
(6) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint az összekötő út menti lakóterületeken 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.
(7)[29] A KG1 építési övezeti jelű területen az üzemi zajterhelés az országos előírásoknak megfelelően biztosítandó. A megengedett maximális üzemi zajterhelés a gazdasági területen 60/50 dB, a lakóterületen 50/40 dB és a különleges területen 50/- dB.
Természet- és tájvédelem
16. § (1) Az igazgatási területen országos védelem alatt álló, illetve arra érdemes természeti érték nincs.
(2) A településen a helyi jelentőségű természeti területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(3) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
Művi értékek védelme
17. § [32]
VI. FEJEZET Sajátos jogintézmények
18. § [33]
VII. FEJEZET Záró rendelkezések
19. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.
(2)[34]
(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(4) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
19/A. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.[35]
1. melléklet
Természet- és tájvédelem
1./ Helyi jelentőségű természeti területek:
-a 03 hrsz-ú Magyaratádi árok egy része
-a 043/1 hrsz-ú legelő (tervezett erdő)
-a 043/10 hrsz-ú tó és mocsár (tervezett erdő)
-a 046 hrsz-ú árok
-a 047/3 hrsz-ú szántó (tervezett erdő)
-a 047/4 hrsz-ú rét (tervezett erdő)
-a 047/6 hrsz-ú tó
-a 047/7 hrsz-ú fás legelő
-a 060 hrsz-ú árok
2./ Helyi jelentőségű egyedi természeti értékek:
1., Hárs (Tilia sp.) 19 db Temető 5/1-5/2 hrsz
2., Lucfenyő (Picea excelsa) 4 db Temető 5/1 hrsz
3., Lucfenyő (Picea excelsa) 12 db Templom, Petőfi u. 46. 28 hrsz
4., Lucfenyő (Picea excelsa) 1 db Petőfi u. 70. 40 hrsz
5., Lucfenyő (Picea excelsa) 1 db Táncsics M. u. 9 101 hrsz
6., Tiszafa (Taxus baccata) 4 db Táncsics M. u. 3. 134 hrsz
7., Lucfenyő (Picea excelsa) 22 db Kossuth L. u. 1. 136 hrsz
8., Lucfenyő (Picea excelsa) 5 db Dózsa Gy. u. 2. 157 hrsz
9., Lucfenyő (Picea excelsa) 2 db Dózsa Gy. u. 4. 158 hrsz
10., Lucfenyő (Picea excelsa) 1 db Petőfi S. u. 17. 210 hrsz
11., Tiszafa (Taxus baccata) 2 db Petőfi S. u. 35. 219 hrsz
12., Hárs (Tilia sp.) 3 db Sportpálya előtt 241 hrsz
4. melléklet [38]