Horvátzsidány község Képviselő Testületének 4/2002. (IX.18.) számú rendelete

Horvátzsidány község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint

Helyi Építési Szabályzatáról

(egységes szerkezetben)

Horvátzsidány község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében, tekintettel az 1999. CXV. törvényre, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

1.§ ^[1]

2.§ [2]

3.§

(1) A beépítésre szánt területet legalább az alábbi közművekkel kell ellátni:

a) közműves ivóvíz szolgáltatás

b) közműves villamos energia szolgáltatás

c) közműves szennyvízelvezetés

d) legalább nyílt árkos csapadékvízelvezetés.

(2) Közvilágítás- és járda megépítése a kialakításra kerülő lakó- és gazdasági terület területfelhasználásának a feltétele.

Szabályozási elemek

4.§

(1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) belterület és külterület határát

b) a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal)

c) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat

d) az övezeti jellemzőket

e) a kötelező építési vonalat

f) területfelhasználási módok határát

g) beültetési kötelezettséget jelölő vonalat.

(2) A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni:

a) telekhatárokat.

(3) Az (1) bekezdés a), b), c), f),  pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a d), e), g) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.

Területfelhasználás

5.§

A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:

(1) [3]

(2)  [4]Az igazgatási terület

a) beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:

1. lakóterület:

1.1 falusias                                                                            FL jelű                      

2. vegyes terület        

2.1. településközponti vegyes                                               TV jelű

3. gazdasági terület:  

       3.1. kereskedelmi, szolgáltató terület                                           KG jelű

4. különleges terület                                                     

                        4.1. temető                                                                            TK jelű

                        4.2. szabadidő terület                                                            Ksz jelű

b) beépítésre nem szánt területeit:

1. közlekedési és közmű terület

1.1. közlekedési terület

1.2. közmű terület                                                                KM jelű

2. zöldterület                                                                                       

2.1 közterületi zöldterület                                                         Z jelű

3. erdőterület

3.1 gazdasági célú                                                                   E jelű

3.2 védelmi célú                                                                   VE jelű

4.1 mezőgazdasági terület:

                        4.1 általános                                                                          ÁM jelű

5. egyéb rendeltetésű terület:

                        5.1 Vízgazdálkodási terület                                                  VT jelű

területfelhasználási egységbe sorolja.

6.§

(1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt mérete figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden telekre és területre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

(3) [5]

(4)  Garázs a belterület beépítésre szánt területén a különleges terület kivételével az övezetben megengedett legnagyobb beépítési % mértékéig létesíthető, belterület beépítésre nem szánt területein nem létesíthető.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területfelhasználási egységek

építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

7.§

Általános előírások.

(1)  [6]

(2) Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett funkció személy és teher forgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.

(3) - (6)  [7]

8.§ [8]

9.§

Kerítés létesítés szabályai:

(1) A telek határvonalain kerítés létesíthető.

(2) Kerítést ott kötelező létesíteni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az OTÉK 44.§ (2) alapján az építési hatóság elrendeli.

(3)  A telek utcavonalán tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető legfeljebb 1,8 m magassággal. Az áttört kerítés magasságán belül max. 80 cm magas tömör lábazattal.

(4)  Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(5)  A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés létesíthető 1,4-1,8  m közötti magassággal, áttört kerítés 1,2-1,8 m közötti magassággal.

(6) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonos társak hozzájárulásával.

10.§

Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1) Ahol a terv építési  vonalat nem jelöl, ott a telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai telekhatárral párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni a szabályozási tervnek megfelelően.

(2) Épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.

(3) Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárthulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. melléképítmény elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

(4)  Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felöli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.

(5) Oldalkert mérete nem lehet kisebb, oldalhatáron álló kialakult beépítésnél 16,0 m-nél keskenyebb telek esetén 4,5 m-nél, 16,0 m-nél szélesebb telek esetén 6,0 m-nél, szabadon álló beépítésnél, mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, függetlenül a szomszédos épület elhelyezésétől.

(6) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét 6,0 m-ben kell meghatározni új beépítés esetén, kialakult 16,0 m-nél keskenyebb telkek esetén 4,5 m-ben.

(7) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.

(8) A község területén a gazdasági területek kivételével csak magas tetős épület létesíthető 15-45° közötti tető hajlásszöggel.

(9) [9]

(10) Lakókocsi, és sátor csak az OTÉK 43.§-ban meghatározott mértékig az Lf jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsit vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni.[10]

Falusias lakóterület

11.§

Általános előírások:

(1)  A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2)  A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési    egységek helyezhetők el:[11]

1.lakóépület legfeljebb 2 lakásegységgel

2.mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények

3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

4.szálláshely szolgáltató épület

5.kézműipari építmény

6.helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

7.sportépítmény

(3) A lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek  utcafrontjának hossza maximum 30 m lehet.

12.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(2) A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelelölt beépítési vonalnak, annak hiányában az utca kialakult beépítési vonalának megfelelően, de legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia.

(3) Kialakult esetben az előírtnál magasabb építménymagasságú épület megtartható, felújítható, bővíthető.

(4) A lakóterületre vonatkozó övezeti előírásokat a 6. melléklet tartalmazza. [12]

(5) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok, valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(6) Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke csökkenthető.

(7) Lakóterületen szennyvíztároló csak a közcsatorna megépítéséig létesíthető. [13]

(8) Az övezetben új kialakítású saroktelek esetén, a telken a sarokkal ellentétes oldalhatárra vagy attól legfeljebb 1 m-re elhelyezhető az épület, ha a szomszédos telkek beépítését nem akadályozza.[14]

Településközpont vegyes terület

13.§

Általános előírások:

(1)  Elsődlegesen településszintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, egyházi célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2)  A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el: [15]

1.lakóépület

2.igazgatási épület

3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

4.egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület

5.sportépítmény

6.egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges.

(3) [16]

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállítójárművek számára.

14.§

Építési övezetre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(2) A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.[17]

(3)  A településközponti vegyes területen az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül -a, -c, -d, -e, -f, -g, -h, -m, -n  pont alatt felsoroltak építhetők.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

15.§

Általános előírások:

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2)  A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetésű egységek helyezhetők el:

1.mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

2.nem jelentős zavaró hatású mezőgazdasági és erdőgazdasági építmény

3.gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a  személyzet számára szolgáló lakások

4.igazgatási és egyéb irodaépület

5.parkolóház, üzemanyagtöltő

6.sportépítmény.

(3) A kereskedelmi szolgáltató területen az OTÉK 31.§(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetők:

                        1.egyházi, oktatási, szociális épület,

                        2.egyéb közösségi szórakoztató épület.

16.§

Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek elsősorban beépítettségük, karakteri különbségük, esetenként szerepkörük alapján két övezetekre tagozódnak:

(2)  A megengedett legkisebb építménymagasság épületként megvalósuló építmény esetén  3,0 m.

(3)  A kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírásokat a 8. melléklet tartalmazza. [18]

(4) Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételével, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell.

(5) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a  SZT együttes alkalmazásával helyezhetők el.

Különleges terület

17.§

Általános előírások:

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 11.§; 12.§; 13.§; 14.§; 15.§; 16.§-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) [19]Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:

            1. TK temető terület.

            2. Ksz szabadidő terület.

(3) A temető különleges területen elhelyezhető építmények:

1.kegyeleti célú építmények

2.egyházi épület

3.terület fenntartását szolgáló épület

4.szobor, dísztárgy

5.pihenést szolgáló.

(4) [20] A szabadidő különleges területen elhelyezhető építmények:

1.kemping

2.szálláshely szolgáltató épület

3.vendéglátó épület

4.terület fenntartását szolgáló épület.

18.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 2,5 m.

(2) A TK temető területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja                                                         szabadonálló

                        beépítési %:                                                              5 %

                        legnagyobb építménymagasság:                             4,5 m

                        legkisebb zöldfel. aránya                                        50 %

                        szintterület sűrűség   telekre                         0,5.

(3)[21] A Ksz szabadidő területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja                                                         szabadonálló

                        beépítési %:                                                              15 %

                        kialakítandó minimális telekterület:                                  2000 m2

                        legnagyobb építménymagasság:                             4,5 m

                        legkisebb zöldfel. aránya                                        50 %

                        szintterület sűrűség telekre                                     0,5.

(4) [22]A 016/36 hrsz ingatlan nyugati oldalán legalább egysoros fasor telepítendő nem allergizáló, őshonos fafajok alkalmazásával.

(5) [23]A zöldfelület számításánál figyelembe vett területek minimum 30 %-án legalább kétszintes növényállomány telepítését biztosítani kell.

III. Fejezet

Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek

övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

19.§

Általános előírások:

(1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékében akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

a) építmény rendeltetése, az építési terület vagy telek nagysága az övezeti előírásoknak   megfelel,

b) épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna közműcsatlakozás vagy korszerű közműpótló  berendezés az üzemeléshez szükséges mértékben biztosított,

c) a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket az előírtnál nagyobb mértékben nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3) [24]

Közlekedési és közmű területek

20.§

Általános előírások:

(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

1. Közlekedési terület

2. Közmű terület KM jelű.

(2) [25]

(3) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, szobrok, térbútorok és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(4)  Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és OTÉK 26.§ (1) bekezdésében meghatározott építmények helyezhetők el, az elhelyezéshez az övezet kezelőjének hozzájárulását meg kell szerezni.

(5)   Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

(6) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni. A közművek mélységi vonalvezetését - a járdákhoz képest magas útkoronájú út burkolat esetén - a majdani burkolat süllyesztéshez kell méretezni.

21.§

A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:

(1) A közlekedési és közmű területek kategorizálását, a biztosítandó építési területek szélességét a 9. melléklet tartalmazza. [26]

(2) A meglévő utak OTÉK előírástól eltérő kisebb szélességét a Területi Főépítészi Iroda 249-3/2001. számú eltérési engedélye alapján alkalmazza a terv.

(3) [27]

(4) A KM jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja (tervezett szennyvíztisztító). Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság 4,5 m.

Zöldterület és övezetei

22.§

Általános előírások:

(1) [28]

(2) A területek elsődlegesen a pihenés, testedzés célját szolgáló, növényzettel borított zöldfelületek.

(3) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

1. közterületi zöldterület                                   Z jelű.

(4)   A Z jelű zöldterületi park övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:

1.sportolási, testedzési célú

2.pihenést szolgáló

3.vendéglátó

4.a terület fenntartását szolgáló

5.szobor, dísztárgy

6.reklám

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.

(6) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagaság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

Erdőterület

23.§

Általános előírások:

(1)  [29]

(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:

1. gazdasági rendeltetésű E jelű övezetbe sorolja

2. védelmi rendeltetésű VE jelű erdő.

(3)   Gazdasági célú E jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek. Ha a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben

1.erdő fenntartás

2.vadgazdálkodás

3.védelem

4.szállítás

       rendeltetési egységek helyezhetők el.[30]

(4) Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg.

(5) A védelmi rendeltetésű VE jelű területen építményt elhelyezni nem lehet.

Mezőgazdasági terület

24.§

(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás)  és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is  figyelembe kell venni.

(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:

            1.1 ÁM általános.

(3) [31]

25.§ [32]

Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben ÁM:

1.  Beépíthető telek területe szántó, gyep, kert művelési ág esetén:

lakóépület:                              min. 10 ha

gazdasági épület:                    min. 5 ha

2.  Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcs művelési ág esetén:

lakóépület esetén:                   min. 3000 m²

c) Beépítettség max 3 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max.  500 m², lakóépület alapterülete max. 200 m² lehet.

d) Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5

e)  Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m.

 f) Az övezetben nagy létszámú és hígtrágyás állattartó telep a lakott vagy tervezett lakóterületektől minimum 1000 m-re létesíthető.

Egyéb különleges rendeltetésű terület [33]

26.§

(1) Az övezet jele VT.

(2) Az övezetbe az OTÉK 30.§(1) leírt területek tartoznak és (2) bekezdésében rögzítetteknek megfelelő építmények helyezhetők el.

(3) [34]

Zöldfelületek

27.§

(1) A előírásai a közparkokra, közterületi zöldfelületekre, fasorokra és telken belüli zöldfelületekre vonatkozik.

(2) Utcafásítás:

a)         Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali

b)         a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben legalább kétoldali fasor létesítendő. [35]

(3) Az utcafásítás csak egységes megjelenést biztosító és a tájjelleghez igazodó fafajokkal valósítandó meg.

(4) A szabályozási terven jelölt helyen takaró fásítás létesítendő egységes kialakítással.

(5) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználási övezet előírásai vonatkoznak.

Környezetvédelem

28.§ [36]

Épített környezet védelme

29.§ [37]

(1) Helyi építészeti védelem alá vonandó épület és építmények:

1. A Hideg utca 231 hrsz telkén álló római katolikus templom
2. Peruska Máruska  dülő 0147/9 hrsz  Hubertusz Mária Kegykápolna
3. Hideg utca 11 hsz, 221 hrsz parókia épülete
4. Finta kápolna Kőszegi út mellett a 0128/1 hrsz telken
5. Szt Háromság szobor a Templom téren
6. Immaculata szobor Mezőgazdasági Rt-vel szemben
7. Patrona Hungariae szobor
8. Kőkereszt a Kiszsidány felé menő út mentén
9. Fakeresztek: a Kiszsidány felé eső út mentén, Péruskai major egykori területén, illetve a Szőlőhegyen
10. Szt Antal szobor 340 hrsz közterületen.

 (2) A tervezett helyi védelmi rendelet elkészültéig az ideiglenes védelem az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

1. védelem a hatálya a lakóterületekre terjed ki.
2. toronyszerű tetőkialakítás nem megvalósítható,
3. hullámpala, zsindely, fém lemezfedés, valamint más tetőfedő anyagból készített a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el (pl: zöld, szürke, kék, fekete)
4. nyílások kialakításánál több kisebb nyílás létesítendő, zsalu létesítése javasolt
5. a homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó.

Táj- és természetvédelem

30.§

(1) Az Ablánc-patak völgye és a Kőszegi erdő tömbje a védett tájakon kívüli mozaikos természetes és természetközeli élőhely komplex övezetébe tartozik.

(2) Helyi természeti érték kategóriájú védelmet javasolunk a Hubertusz kápolna környezetében álló kb. 280 évnél idősebb tölgyfának.

(3) Tájérték védelmet javasolunk a Hubertusz kápolna, harangláb, szoborpark és környezetére.

Sajátos jogintézmények

31.§ [38]

(1) A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 29.§(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el: településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget.

(2) A kötelezettség határa alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak: 230 és 229/1 hrsz telkekből kialakítandó egységes temető terület külső határa mentén 8 m szélességben.

(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani: 

a) terület gyepesítését,

            b) a telepítési sáv keresztmetszetének közepe felé emelkedő növényszintű, részben örökzöld növényzet telepítését ültetési terv alapján.

(4) Az ültetést a megvalósuló területfelhasználás kezdetétől számított 3 éven belül kell elvégezni.

Védőtávolságok

32.§ [39]

Záró rendelkezések

33.§

(1) [40] [41]

(2)  E rendelet mellékletei :

1. melléklet: A belterület határáról, valamint a belterületbe vonandó telkek

                                        helyrajzi számáról

2. melléklet:    Beépítési mintalapok.

3. melléklet: Horvátzsidány község SZT/M 11. Szabályozási Terv Belterület M=1:2000; Msz:013/2012.

4. melléklet:    Horvátzsidány község 11. Szabályozási Trtv Belterület jóváhagyandó M=1:2000

5. melléklet: Horvátzsidány község 12. szabályozási Terv külterület jóváhagyandó M=1:20 000, Msz: 012/00

            6. melléklet:    A lakóterületekre vonatkozó övezeti előírások

            7. melléklet:    A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírások

  8. melléklet: A  kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírások

  9. melléklet:  A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége. [42]

(3)  A rendelet 2002. október 1. napján lép hatályba.

Horvátzsidány, 2002. szeptember 18.

     Horváth Béla sk.                                     Kovács Pálné sk.

     polgármester                                                    körjegyző

1. melléklet a 4/2002. (IX.18.) önkormányzati rendelethez

a belterület határáról valamint

 a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számáról

A belterület határát a következő határok alkotják:

A 042 hrsz úttól K-re elindulva a belterület határa a 2 hrsz út É-i oldala, majd K felé haladva a 015 hrsz út D-i oldalán jutunk el a 012/12 hrsz Ny- határáig itt D felé fordulunk, majd követjük a 011 hrsz Ny-i határát. A 05 hrsz telket Ny-ról, D-ről körüljárva a Boldogasszony-patak mentén halad a belterület határa, majd a 296 hrsz teleknél D-re fordul. Innen a 03/2 hrsz sportpályát kívülről megkerülve jut el a 280 hrsz-ig, majd Ny-ra fordul a 02 hrsz út mentén. Itt az erdő alját követve jut el a 219 hrsz árok D-i oldaláig. Innen a 0123 hrsz árok mentén É-ra halad, majd a 159 hrsz telek D-i oldalán megy a tervezett gazdasági területig, ahol D-re fordul és körüljárja a 0116/2 hrsz telket egészen a 083/3 hrsz út Ny-i oldaláig, innen É-ra fordul, majd a 083/14 hrsz telekből kialakítandó út D-i felén halad a 081 hrsz árok K-i oldaláig. Itt É-ra fordul, és követi azt a Boldogasszony-patakig, ahol az Ólmodi út D-i felén Ny-ra tart, majd É felé fordul és a 042 hrsz út K-i oldalán jut el a kiinduló pontig.

A belterületbe vonandó telkek helyrajzi száma:

079/1/2/3/4/5/6/7/8/9/10/11/12 hrsz egészben

   046 hrsz egészben

   047 hrsz egészben

   048 hrsz egészben

0116/1 hrsz egészben

0116/2 hrsz egészben

012/3/4/5/6/7/8/9/10/11/13/14/15/16/17/18/19/20/21/22 hrsz egészben

013 hrsz egészben

075/2 hrsz részben

083/14 hrsz részben

2. melléklet a 4/2002. (IX.18.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 4/2002. (IX.18.) önkormányzati rendelethez ^[43]

Horvátzsidány község SZT/M 11. Szabályozási Terv Belterület M=1:2000; Msz:013/2012.

4. melléklet a 4/2002. (IX.18.) önkormányzati rendelethez[44]

Horvátzsidány község 11. Szabályozási Trtv Belterület jóváhagyandó M=1:2000

5. melléklet a 4/2002. (IX.18.) önkormányzati rendelethez [45]

Horvátzsidány község 12. szabályozási Terv külterület jóváhagyandó M=1:20 000, Msz: 012/00

6. melléklet a 4/2002. (IX.18.) önkormányzati rendelethez [46]

A lakóterületekre vonatkozó övezeti előírás:

*A kialakult, beépült övezeti előírásnál kisebb méretű telkek továbbra is megtarthatók.

¹ Az eltérés engedélyezve: hivatkozással a FVM. Nyugat-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 249-3/2001.sz. engedélyére.

7. melléklet a 4/2002. (IX.18.) önkormányzati rendelethez [47]

 A településközpont vegyes területekre vonatkozó övezeti előírások:

8. melléklet a 4/2002. (IX.18.) önkormányzati rendelethez[48]

A kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezet egyedi és részletes előírásai:

9. melléklet a 4/2002. (IX.18.) önkormányzati rendelethez [49]

A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:

 [1] Hatályon kívül helyezte: 3/2017. (IV.28.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan: 2017.04.29-től.