Kisigmánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2002. (X. 14.) önkormányzati rendelete

Kisigmánd helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2002. 10. 14

Kisigmánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2002. (X. 14.) önkormányzati rendelete

Kisigmánd helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2002.10.14.

Kisigmánd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1999. évi CXV törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (3) bek. a.) pontjában biztosított jogkörében, a törvény 8. §-ában foglalt rendezési elvek figyelembe vételével megalkotja a következő helyi építési szabályzatot (továbbiakban: rendelet), és annak alkalmazását elrendeli.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A rendelet hatálya

A jelen rendelet hatálya Kisigmánd község igazgatási területére (központi és egyéb belterületére, valamint külterületére) terjed ki.

2. § A rendelet alkalmazása

(1) A település közigazgatási területén területet felhasználni, földrészletet kialakítani, építmények (létesítmények) elhelyezésére építési telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani és beépíteni, út- és egyéb közlekedési, továbbá közműhálózatot és általában bármilyen építményt (létesítményt) elhelyezni, valamint e célra hatósági engedélyt adni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (továbbiakban: OTÉK), az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek' és hatósági előírásoknak, valamint a jelen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) előírásainak megfelelően szabad.

(2) A rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.

3. §

Szabályozási elemek

(l) A szabályozási tervlapokon kötelező és irányadó szabályozási elemek szerepelnek:

Kötelező' szabályozási elemek:

- kötelező szabályozási vonal,

- kötelező építési vonal,

- építési hely határa,

- területegység határa,

- építési övezetre vonatkozó beírások,

- belterületi határ (beépítésre szánt/nem szánt területek

határa)

- védőtávolságok határa

- beültetési kötelezettségű területek határa.

Irányadó szabályozási elemek:

- irányadó szabályozási vonal,

- irányadó építési vonal,

- telekhatárok,

- intézményekre, zöldterületekre vonatkozó beírások,

- közlekedési létesítmények helye és nagyságrendje (pl. parkoló)

a) A kötelező szabályozási vonalakat a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv módosításával változtathatók.

b) Az irányadó szabályozási vonalakat a tovább tervezés, ill. intézkedések során javaslatként kell figyelembe venni, helyük szabályozási terv, kitűzési vagy megosztási vázrajz alapján pontosítható.

c) A szabályozási tervben jelölt telekhatárokat a kitűzési tervek készítésénél irányadó jelleggel kell figyelembe venni, azokat a tovább tervezés előírásaival az őnkormányzat építésügyi hatósága pontosítja.

(2) A külterületi szabályozási terv kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek az egyes területfelhasználási egységeket, ill. övezeteket határolják le, illetve az azokra vonatkozó építési előírásokat jelölik.

Az irányadó szabályozási elemek az egyes területfelhasználási egységeken, övezeteken belüli egyéb javaslatokra (pl. javasolt tájfásítás) vonatkoznak.

a) A kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

b) Az irányadó szabályozási elemek pontosítása részletesebb tartalmú tervek (pl.: erdó és mezőgazdasági üzemtervek, rekultivációs tervek) alapján történhet.

c) A külterületi szabályozási terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni.

a szabályozási vonalakat,

- a területfelhasználási egységek határát,

- a területfelhasználási egységeken belüli övezetek határát,

- a területfelhasználási egység, ill. övezet jelét,

- a területfelhasználási egységekben, ill. övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,

- a területfelhasználási egységekben, ill. övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,

- a belterületbővítés határát.

d) A (c) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, ill. szüntethetők meg.

4. §

A közigazgatási terület területfelhasználási egységeinek tagozódása

(1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt/beépítésre nem szánt területből áll

(2) A beépítésre szánt területek általában a település belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (építési övezetekre) tagozódik.

a) falusias lakóterület,

b) településközpont vegyes terület,

c) gazdasági terület — kereskedelmi szolgáltató terület

d) mezőgazdasági üzemi terület,

e) különleges terület.

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik.

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület,

c) erdőterület,

d) mezőgazdasági rendeltetésű terület,

e) egyéb rendeltetésű terület.

5. § .

A belterületi határ módosítása

(l) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséról a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben, utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. Kisigmánd esetében távlatban (igény szerint) belterületbe vonandó a községi sportpálya területe és az attól északra lévő területrész, valamint a Fó út EK-i végénél tervezett lakóterületi fejlesztés területe.

II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI

ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI

6. § A lakóterületekre vonatkozó előírások

(l) A lakóterületek építési övezeti tagolását a belterületi szabályozási tervlap tünteti fel. Kisigmánd lakóterületei kizárólag a falusias lakóterület építési övezetbe sorolandók.

(2) Az FL-O/K-30/4,5-900, FL-K-30/4,5-900 és FL-O-30/4,5-900 jelű falusias lakóterület építési övezetekben lakótelken elhelyezett legfeljebb 2 lakásos és 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó, oldalhatáron álló, magastetős lakóépületek, továbbá az OTÉK 14.5 (2) bekezdése szerinti építmények létesíthetők, az övezeti előírások betartásával. A meghatározó fő funkciókat egy épület-tömegben (egy 'Tóépületben”) kell elhelyezni.

a) Az építési övezetekben újonnan kialakítandó lakótelkek minimális telekszélessége 14 m, a minimális telekterület 900 m², a maximális telekterület (a Széles utcától északra korábban kialakított telekosztás kivételével) 2000 m². Telekmegosztás esetén 900 m²nél kisebb méretű építési telkek kialakítása nem engedélyezhető. Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű, illetve 900 m²-nél kisebb (de legalább 400 m²) területű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. 18 m-t meghaladó telekszélesség esetén a szabadon álló beépítés is engedélyezhető, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza (a szomszédos telek felé 6 m-es oldalkert biztosítható).

b) A beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 60 m-t (az ezen túli, hátsó telekrész csak házikertként hasznosítható).

c) Az engedélyezhető maximális beépíthetőség 1500 m²-es teleknagyságig 30 ⁰/0, 1500 m² feletti teleknagyságnál 450 m²+ az 1500 m²feletti telekterület 15 %-a, de maximum 6000 m². Meglévő, kialakult, 900 m²-nél kisebb (de legalább 400 m²) területű lakótelkek esetében az engedélyezhető maximális beépíthetőség 35 ^%; ez esetben azonban a telken csak egy épülettömeg építhető („melléképület” nem építhető).

(3) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása újonnan nem engedélyezhető.

(4) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, a szabályozási tervlapon feltüntetett (kötelező és irányadó) építési vonalak figyelembe vételével kell meghatározni.

(5) "Melléképület" a "főépület" takarásában, a hátsókertben helyezhető el, 3,50 m-es legnagyobb építménymagasság és 6,50 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat a 'Tóépületben ^l', vagy a mögé kell elhelyezni. "Melléképületet" az OTÉK hátsókertre vonatkozó előírásaitól eltérően, vagy a hátsó telekhatárra elhelyezni (meglévő, kialakult kis telekmélység esetén) csak akkor szabad, ha ez a szomszédos ingatlan használatát és beépíthetőségét nem korlátozza. Gazdasági tevékenységet szolgáló épületek "melléképületként" elhelyezhetők, de azok bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint a főépületé. Szomszédos "melléképületek" egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. A közterületről látható "melléképületek" csak a "főépülethez” igazodóan, hagyományos szerkezettel és kialakítással építhetők.

(6) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, minimum 30%-ban áttört kerítés létesítése engedélyezhető.

(7) Az építési övezetben az egyes telkeken legalább a telek területének 50%-át zöldfelületként kell kialakítani.

(8) Az építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,5

(9) A lakóövezetekben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak.

- a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

(10) A lakóövezetekben létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

a) Az építési övezetekben nem engedélyezhető a telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telephelyengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet szerinti telephely engedélyezési eljáráshoz kötött szolgáltató tevékenység.

b) Légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a létesítmény légszennyező anyag kibocsátása a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket nem haladja meg.

c) A 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet 7.Š-a szerinti, a térség légszennyezettségi állapotát figyelembe véve kijelölésre kerülő zónarendszer megállapítását követően a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség által pontosított levegővédelmi követel-mények betartása feltétele a légszennyező létesítmények üzemeltetésének.

d) Az építési övezetben nem engedélyezhető a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet szerinti védelmi övezetet igénylő tevékenység (Korm. rendelet 2. sz. melléklet)

e) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a lakóövezetekben nem folytathatók.

f) Az építési övezetben kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek során a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, a „B” érzékeny besorolású területre vonatkozó határértékek teljesíthetők.

g) Új lakóterületek kizárólag a csatornahálózat kiépítése után alakíthatók ki.

h) A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A közcsatornába kizárólag a 204/2001. (X.26.) sz. Kormányrendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.

i)Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a 33/1993. (XII.23.) KTM rendelettel módosított 3/1984. (11.7.) OVH rendelkezés VI. vízminőségi területi kategóriára vonatkozó előírásait teljesítik.

j) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséról, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

k) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

l) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

m) Az építési övezetben a 16/2001. (VII. 18.) sz. KöM. rendelet szerinti veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.. fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.).

n) Az építési övezetben kizárólag olyan szolgáltató, kisipari tevékenységek folytathatók, melyek során keletkező környezeti zajszint a védendő épületek előtt nappal (6⁰⁰-22⁰⁰) az 50 dB, éjjel (22 00 -6 00) a 40 dB környezeti zajterhelési határértékeket nem haladja meg.

7. §

Településközpont vegyes terület

(l) A TV-K-50(30)/6,0(4,5)-400(900) jelű településközpont vegyes terület építési övezet alap-, illetve magasabb fokú ellátó intézmények, valamint legfeljebb 4 lakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Lakóépületeknél a maximális építménymagasság 4,5 m, intézmények esetében 6,0 m lehet. Az új építmények magastetős kialakítással építendők.

(3) Az építési övezet lakótelkein "melléképület" a ^„főépület „ takarásában, a hátsókertben helyezhető el, 3,50 m-es legnagyobb építménymagasság és 6,50 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat a "főépületben", vagy a mögé kell elhelyezni. "Melléképületet" az OTÉK hátsókertre vonatkozó előírásaitól eltérően, vagy a hátsó telekhatárra elhelyezni (meglévő, kialakult kis telekmélység esetén) csak akkor szabad, ha ez a szomszédos ingatlan használatát és beépíthetőségét nem korlátozza. Kisipari- és barkácsműhely, valamint kisüzemi termelő létesítmény "melléképületként" elhelyezhető, de azok bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint a főépület bruttó alapterületének 50%-a. Szomszédos "melléképületek" egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. A közterületről látható "melléképületek” a főépülethez” igazodóan, hagyományos szerkezettel és kialakítással építendők. Intézmények telkén "melléképület" csak a 'Főépülettel" egy tömegben építhető.

(4) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, minimum 30%-ban áttört kerítés létesítése engedélyezhető.

(5) Az építési övezet egyes telkein lakótelek esetében legalább a telek területének 50%-át, intézmény telke esetében minimum 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani

(6) Az intézményekhez az OTÉK 42. S-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.

(7) Az építési övezetben újonnan kialakítandó lakótelkek minimális telekszélessége 14 m, a minimális telekterület 900 m². Telekmegosztás esetén ennél kisebb méretű építési telkek kialakítása nem engedélyezhető. Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű, illetve 900 m²-nél kisebb (de min. 400 m²-es) területű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. A jelen bekezdés előírásai intézmények telkére is érvényesek; intézmény-teleknél továbbá a min. 400 m²-es telekterület és min. 10 m-es telekszélesség újonnan is kialakítható

(8) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása újonnan nem engedélyezhető.

(9) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, a szabályozási tervlapon feltüntetett (kötelező és irányadó) építési vonalak figyelembe vételével kell meghatározni.

(10) A beépítés mélysége lakótelek esetében kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 60 m-t (az ezen túli, hátsó telekrész csak házikertként hasznosítható).

(11) Az engedélyezhető maximális beépíthetőség lakótelkek esetében: 4-900 m²-es teleknagyság esetében 30 ⁰/0, 900-1500 m²közötti teleknagyságnál 270 m²+ a 900 m²feletti telekterület 25 %-a, 1500 m²feletti teleknagyságnál 420 m²+ az 1500 m²feletti telekterület 10 ⁰/o-a, de maximum 600 m²; intézmény-telkek esetében: 50 ⁰/0.

(12) Az építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: lakótelkek esetében: 0,5, intézmények telkére vonatkozóan: 1,5.

(13) Településközpont vegyes területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzettel (gyepszint) fedett terület a telkek zöldfelülettel borított részének legfeljebb 1/3-át boríthatja.

b) új intézményi funkciójú területen az engedélyezési tervnek kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia. A kertépítészeti terv kötelező munkarészei: kertrendezési terv, növény kiültetési terv, kitűzési terv, finom tereprendezési terv és az e munkarészekhez tartozó szöveges műleírások. Kertépítészeti tervet kizárólag arra jogosultsággal rendelkező tervező készíthet. A használatba vételi engedély kizárólag abban az esetben adható ki, ha a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelő, a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább I fa ültetendő.

(14) Településközpont vegyes területeken létesítmények a lakóterületre vonatkozó környezeti feltételek (6. §(10) bek.) biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők.

8. § Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

(l) A KG-SZ-35/7,5(10,0)-1500(2000) jelű építési övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek (kisüzemi termelő, szolgáltató, illetve raktározási tevékenység, irodák, stb.) elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben kialakítandó telephelyek minimális telekterülete 1500 (2000) m², telekszélessége 30,0 m lehet. A maximális beépíthetőség 35 ⁰/0, a maximális építménymagasság 7,5 (10,0) m (technológiai kényszer - pl. olyan gépészeti berendezés elhelyezésének szükségessége, mely ilyen belmagasságú épületben nem fér el - esetén kivételként a maximális építménymagasságtól a beépített alapterület 50 %-ában el lehet térni). Az erre a célra kijelölt területeken belül az építményeket a szabályozási tervlap szerinti "építési hely határa" vonalon belül, illetve ahol az nem került feltüntetésre, ott az OTÉK szerinti elő-, oldal- és hátsókert figyelembe vételével kell elhelyezni.

(2) Az építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 1,0.

(3) A kialakítandó telephelyek számára az OTÉK által előírt számú parkolóhelyet a telken belül szükséges biztosítani.

(4) A telkeken belül a minimális zöldfelület értéke 40 ^%

(5) Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább kétharmadát háromszintű (gyepcserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

b) az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és hátsókertben legalább 5 m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet telepítendő

c) a parkolók fásítva alakíthatók ki: 4 parkolóhelyenként legalább I fa ültetendő.

d) a gazdasági területeken a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelő növénytelepítés megtörtént.

(6) Gazdasági területeken létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, illetve üzemeltethetők:

a) Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a létesítmény légszennyező anyag kibocsátása a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket nem haladja meg.

b) A 21/2001 (II.14.) Korm. rendelet 7. §-a szerinti, a térség légszennyezettségi állapotát figyelembe véve kijelölésre kerülő zónarendszer megállapítását követően a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség által pontosított levegővédelmi követelmények betartása feltétele a légszennyező létesítmények üzemeltetésének.

c) Az építési övezetben nem engedélyezhető a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet szerinti védelmi övezetet igénylő tevékenység (Korm. rendelet 2. sz. melléklet)

d) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben folytathatók.

e) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, kizárólag abban az esetben folytathatók, ha az elszívási technológiával a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása megakadályozható.

f) A gazdasági területeken kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek során a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, a „B” érzékeny besorolású területre vonatkozó határértékek teljesíthetők.

g) Az építési övezetben a felszín alatti vizek minőségéről szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 3.sz. mellékletben felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt hatósági engedéllyel folytathatók.

h) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők.

i) Új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatornába való vezetése biztosítható.

j) A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A közcsatornába kizárólag a 204/2001. (X.26.) sz. Kormányrendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.

k) Összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a 33/1993. (XII.23.) KTM rendelettel módosított 3/1984. (11.7.) OVH rendelkezés VI. vízminőségi területi kategóriára vonatkozó előírásait teljesítik.

l) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséról, megfelelő kezeléséről és újra hasznosításáról gondoskodnia kell.

m) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

n) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

o) Az egyes tevékenységek során keletkező, a 16/2001. (VII. 18.) sz. KöM rendelet szerinti veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

p) Az építési övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az övezet területén nem dolgozhatók fel és nem hasznosíthatók.

q) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a 8/2002.(111.22.) KöM-EüM együttes rendeletben meghatározott határértékeket nem haladja meg.

9. §

Mezőgazdasági üzemi területek (G-M)

(1) A mezőgazdasági üzemi terület az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági majorok övezet területén•

a) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,

b) állattartó épületek,

c) terménytárolók,

d) szerszám- és géptárolók,

e) vegyszertároló,

f) terményfeldolgozó,

g) mezőgazdasági gépjavító,

h) biztonsági okokból szükséges őrházak,

i) termékvezetékek és műtárgyaik,

j) komposztáló telepek építményei,

k) mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A mezőgazdasági üzemi terület övezet részletes előírásai:

építési övezet jele	min.kialakítható. / min.beépíthető telek ter.	min.telek- szélesség	min.telek- mélység	építési mód	max.beépíthetőség/	zöldfelüle t	építménymagasság	szintterületi mutató
	3000	50	60	sz	25	40		0,3

* : A terményszárítók, silótornyok magassági korlátozás nélkül helyezhetők el a telkeken belül.

(4) A mezőgazdasági üzemi területen létesítmények a 8. §. (6) bekezdés előírásai — kivéve a

d) és e) pontokat és az alábbi környezeti feltételek 'együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

a) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek esetén a kiporzást a felület nedvesítésével, takarásával, vagy egyéb módon meg kell akadályozni.

b) Az építési övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében.

i) az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen elszállítani és a trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,

ii) a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó épületeken belül és kívül is ammóniaképződést csökkentő szereket (pl.: 5dkg/nap szuperfoszfát, zeolit vagy klórmészpor) kell keverni.

c) A felszín alatti vízkészlet használata (pl. : öntözési célra) csak vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet.

d) A trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített -más hulladéktól elkülönítetten- zárt rendszerű (szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet.

e) Közterületen trágya kizárólag oly módon szállítható, hogy az a szállítmányból ki ne hulljon, ill. ne csepegjen ki. Szállítás közbeni területszennyezés esetén, a szennyeződés előidézője köteles azt azonnal eltávolítani és a további szennyeződést megakadályozni, valamint a terület fertőtlenítését megoldani.

10. §

Különleges terület

(l) A temető, valamint a községi sportpálya területe az OTEK szerinti "különleges terület" területfelhasználási egységbe tartozik. E területeken belül azok funkciójához szükséges (pl. temetőnél: ravatalozó, kolumbárium, sportpálya környezetében: öltöző, lelátó, stb.) építmények elhelyezése engedélyezhető. A maximális beépíthetőség 15 ^%, a maximális építménymagasság 7,5 m.

(2) Az övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,2.

(3) A temető, illetve a sportpálya közvetlen környezetében nagyobb közterületi parkolók kialakításáról gondoskodni kell.

III. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

ÖVEZETEINEK ELÖÍRÁSAI

11. §

Közlekedési területek és létesítmények

(l) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) A közlekedési területre vonatkozó építésügyi hatósági engedély kiadása, a területen belüli építési tevékenység folytatása csak az illetékes közlekedési hatóság előírásai szerint és hozzájárulásával történhet.

(3) A szabályozási tervlapon a szabályozási vonalakon és szélességeken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók, stb.) irányadónak tekintendők.

(4) A meglévő utak szabályozási szélessége a szabályozási tervlapon jelölt kisebb korrekcióktól eltekintve a kialakult marad.

(5) A tervezett lakóutcákat minimálisan 12 méteres szabályozási szélességgel kell kialakítani.

(6) Az önálló gyalogutak szabályozási szélessége minimum 3 méter.

(7) Parkolás a lakótelkes beépítéseknél a gépkocsi-elhelyezést telken belül kell megoldani, a községközpontban, valamint a temetők és a sportpálya környezetében a jelölt közterületi parkolókat kell biztosítani, az új létesítmények elhelyezésekor, továbbá rendeltetésváltozással létrejövő új funkció kialakításakor egyidejűleg meg kell oldani az OTÉK 42.Š-a szerint szükséges parkolók saját telken belüli elhelyezését.

Négy gépjárműállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, legalább négy gépjárműállásonként egy, legalább kétszer iskolázott fa ültetésével engedélyezhetők.

(8) Új utak kétoldali zöldsávval, ill. fasorral alakíthatók ki.

(9) Az Autópálya mérnökség övezetben (K-AM) kizárólag igazgatási épületek, valamint kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek helyezhetők el.

(10) A (9) bekezdés szerinti épületek a kialakult telken legfeljebb 35%-os beépítettséggel helyezhetők el. Az épületek építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet. Az épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35 ⁰-45 ⁰tető hajlásszögűek lehetnek.

12.

Zöldterületek, zöldfelületek

(l) Zöldterület a "Belterületi szabályozási terv"-en KP szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.

(2) A zöldterületeken a szabadidó eltöltését szolgáló építmények, létesítmények: játszótér, szoborpark, emlékpark, pihenőhely alakíthatók ki. A zöldterületeken épületek nem helyezhetők el.

(3) Uj zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező kerttervező által készített kertészeti kiviteli terv alapján történhet.

(4) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, az 19991. évi XX. tv-nyel, valamint a 128/1999. (VIII. 13.) Korm. rendelettel módosított 21/1970. (VI.21.) Korm.. rendelet előírásainak betartásával lehet.

(5) Az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

(6) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a fentiekben említett jogszabályok alapján az eljáró hatóság meghatározhatja.

(7) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni.

(8) A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről -általában- az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

13. §

Mezőgazdasági rendeltetésű terület (M)

(1) A külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a Településszerkezeti terv és a Külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

(2) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji-, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági rendeltetésű terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

a) M- l: védendő tájhasználatú övezet,

b) M-2: kiskert övezet

c) M-3: üzemi méretű gazdálkodás övezete,

d) M-4: hagyományos árutermelő övezet.

(3) Tanyák lakóépületet is magában foglaló egyéni gazdaságok a hagyományos árutermelő övezetben (M-4) létesíthetők.

(4) A gazdasági épületek egy max. 20 m²-es ideiglenes tartózkodásra alkalmas részt is magukba foglalhatnak.

(5) Az egyes mezőgazdasági övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással, magastetővel, 35 ⁰45 ⁰tetőhajlásszöggel létesíthető.

(6) Az egyes építmények kizárólag az OTÉK 36.š-ában előírt távolságok betartásával helyezhetők el.

(7) Mezőgazdasági területeken az épületek, építmények elhelyezésekor a közlekedési területekre és a vízgazdálkodási területekre vonatkozó előírásokat is figyelembe kell venni.

(8) A jelentősebb külterületi feltáró utak mentén fasorok telepítése javasolt, ill. a hiányos fasorok pótlásáról gondoskodni kell.

(9) Mezőgazdasági területeken gazdálkodás a következő környezeti feltételek biztosítása mellett történhet:

a) A mezőgazdasági övezetek területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, melyek légszennyező anyag kibocsátása a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket nem haladja meg.

b) A 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet 7.Š-a szerinti, a térség légszennyezettségi állapotát figyelembe véve kijelölésre kerülő zónarendszer megállapítását követően a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség által pontosított levegővédelmi követelmények betartása feltétele a légszennyező létesítmények üzemeltetésének.

c) Az övezetben nem engedélyezhető a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet szerinti védelmi övezetet igényló tevékenység (Korm. rendelet 2. sz. melléklet)

d) A vizek minőségének védelme érdekében a mezőgazdasági rendeltetésű területeken a vízfolyások mentén nem folytatható olyan tevékenység, mely a vízfolyások, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát veszélyeztetheti, ill. talaj vagy talajvízszennyezést okozhat, így különösen növényvédelmi tevékenység a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet 10. Š-a szerint korlátozottan folytatható.

e) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz, szénhidrogén, stb. záró) aljzaton végezhetők.

f) A mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl. : öntözési célra) csak vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet.

g) Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése vízfolyások 100 m-es körzetében és a belterülettől 1000 m-en belüli távolságban nem engedélyezhető.

h) A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható. Csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területen vízöblítés nélküli úrgödrös árnyékszék létesíthető.

i) A káros, ill. veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek előtisztítását, kezelését a keletkezés helyén, a vonatkozó jogszabályok szerint kell megoldani a csatornahálózatba, ill. a zárt tárolóba vezetés előtt. Közcsatornába kizárólag a 204/2001. (X.26.) sz. Kormányrendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.

j) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a 33/1993. (XII.23.) KTM rendelettel módosított 3/1984. (11.7.) OVH rendelkezés VI. vízminőségi területi kategóriára vonatkozó előírásait teljesítik.

k) Szilárd és folyékony hulladékok csak a talajvédelmi hatóság engedélyével kijelölt területeken helyezhetők el.

l) Amennyiben a mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során a 16/2001. (VII. 18.) sz. KöM rendelet szerinti veszélyes hulladék keletkezik, azt a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségen be kell jelenti. A veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig. ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

m) Állatok tartása az önkormányzat állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi előírások betartásával történhet.

n) Robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.

o) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység kizárólag abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a 8/2002.(111.22.) KöM-EüM együttes rendeletben meghatározott védendő létesítmények környezetében a rendeletben elóírt határértékeket nem haladja meg.

14. §

Védendő tájhasználatú övezet (M 1)

(l) Az övezetbe a "Külterületi szabályozási terv"-en lehatárolt, tájképi, természetvédelmi szempontból védendő mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, meglévő növényállományt, ökoszisztémákat veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(3) Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet, ill. környezetkímélő gazdálkodást.

(4) A védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezetben:

a) a gyep, nádas művelési ágak, továbbá a vízfelületek (vízfolyások, tavak) partjait kísérő erdősávok megtartása kötelező, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhető,

b) fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

(5) Az övezetben beépíthető telkek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető telek területe és szélessége) és legnagyobb beépítettségét, továbbá az elhelyezhető épülettípusokat, az épületek építmény magasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza.

ÉPÜLET TÍPUS	BEÉPÍTHETÓ MIN. TELEK	BEEP.TELEK SZÉLESSÉG	BEÉPÍTÉSI ⁰/0	ÉPÍTM. MAG.
a művelési ág fenntartását szolgáló gazdasági ép.	100.000 m² 10 ha)	50m		3,5

* Lásd még: (6) bekezdés

(6) Az övezetben az építési hely meghatározásánál az alábbi minimális távolságokat kell figyelembe venni:

- előkert: 10 m

- oldalkert: 5 m

- hátsókert: 10 m.

(7) Az övezetben az OTÉK 32. §-ában felsorolt építmények közül nyilvános illemhely, önálló reklámhordozó nem helyezhető el.

(8) Az övezetben kerítések nem létesíthetők.

15. § Kiskert övezet (M-2)

(l) Az övezetbe a „Külterületi szabályozási terv”-en lehatárolt volt zárkerti területek tartoznak.

(2) Az övezetben beépíthető telkek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető telek területe és szélessége) és legnagyobb beépítettségét, továbbá az elhelyezhető épülettípusokat, az épületek építmény magasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza:

ÉPÜLET TÍPUS	BEÉPÍTHETÓ MIN. TELEK	BEÉP.TELEK SZÉLESSÉG	BEÉPÍTÉSI ⁰/0	ÉPÍTM. MAG.
gazdasági ép.	1.500 m²	14 m	3%*

* Lásd még: (3) bekezdés

Az övezetben egy telken egy gazdasági épület helyezhető el. A gazdasági épületek

alapterülete legfeljebb 50 m²lehet

(3) Az övezetben az építési hely meghatározásánál az alábbi minimális távolságokat kell

figyelembe venni:

- előkert: 6 m

- oldalkert: 3 m

- hátsókert: 6 m.

(4) Kerítés az övezetben fából, vagy sövénnyel takart drótfonatból készíthető. Az övezetben tömör kerítés nem létesíthető.

(5) Az övezetben üzemi méretú (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek pl. : terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító, állattartó telep stb. nem helyezhetők el.

(6) Az övezetben különálló árnyékszék nem létesíthető.

16. §

Üzemi méretű gazdálkodás övezete (M-3)

(l) Az övezetbe a „Külterületi szabályozási terv”-en lehatárolt, a Komáromi Mezőgazdasági Rt. kezelésében álló állami tulajdonú mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 3.000 m², szélessége 30 m.

(3) Az övezetben épületek nem alakíthatók ki, épületek, építmények, létesítmények a meglévő mezőgazdasági majorok területén, Újpusztán helyezhetők el. A beépítésre szánt területeken a gazdasági terület — mezőgazdasági üzemi terület előírásai tartandók be.

(4) Az övezetben kerítések nem létesíthetők.

(5) Az övezetben a főbb feltáró utak, valamint telekhatárok mentén mezővédő erdősávok telepítése javasolt.

17. §

Hagyományos árutermelő övezet (M-4)

(1) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 3.000 m², szélessége 30 m.

ÉPÜLET TÍPUS		BEÉPÍTHETÓ MIN. TELEK	BEÉP.FÖLR SZÉLESSÉG	BEÉPITÉSI	ÉPÍTMÉNY MAGASSÁG
Gazdasági	ép.	30.000m²3ha	50m	1%	5,5m*
Tanyagazdaság lakóépülettel		100.000m²10ha)	50m	1%	5,5m*

Gazdasági épület : a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei.

Tanyagazdaság lakóépülettel: lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdasági terület

* az övezetben terményszárító, silótorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.

(3) Tanyagazdaság épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken belül területet kell elkülöníteni ("tanyaudvar"), amely nagysága nem haladhatja meg a 6000 m²-t.

(4) Tanyagazdaság lakóépülete kizárólag abban az esetben helyezhető el, ha az OTÉK 33 .§-ban felsorolt feltételek biztosíthatók. A szükséges feltételek biztosításának módját az építési engedélynek tartalmaznia kell. A használatbavételi engedély az előírt feltételek teljesülését követően adható ki.

(5) A tanyagazdaság lakóépületének alapterülete legfeljebb 300 m²lehet.

(6) Az egyes építmények csak az OTÉK 36. §-ban előírt távolságok betartásával helyezhetők

(7) Az övezetben az épületek, építmények elhelyezésekor min. 10-10 m elő-, ill. hátsókertet és min. 5 m oldalkertet kell biztosítani.

(8) Az övezetben kerítés csak fából, vagy sövénnyel, ill. cserjesávval takart drótfonatból készíthető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

18 §

Erdőterület

(1) A „Külte1ületi szabályozási terv”-en erdőterületként feltüntetett területek más területfelhasználási egységbe csak a Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

(2) A közigazgatási területen található erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint:

- gazdasági (E-g),

- védő (E-v) és

- egészségügyi-szociális, turisztikai (E-kj)

rendeltetésűek

(3) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen (E-g) kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az Erdőfelügyelőség hozzájárul.

(4) A (3) bekezdés szerinti épületek legalább 100.000 m²(10 ha) nagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel helyezhetők el. Az épületek építmény magassága legfeljebb 4,5 m lehet. Az épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, magas tetős kialakításúak, 35 ⁰-45 ⁰tető-hajlásszögűek lehetnek.

(5) Védő rendeltetésű erdőterületen (E-v) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

(6) Védő rendeltetésű erdőterületen fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.

(7) Az egészségügyi-szociális, turisztikai erdőterületen (E-kj) az (5) bekezdésben felsorolt létesítményeken túlmenően a szabadidő eltöltését szolgáló, nem épület jellegű létesítmények - pihenőhely, erdei tornapálya, sportpálya, játszótér stb. - helyezhetők el.

(8) A táji karakter erősítése érdekében erdőfelújítás, ill. erdőtelepítés során honos, az élőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazása javasolt.

(9) Amennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen más ajánlott elsődleges rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség szerint az ajánlásban foglaltakra figyelemmel kell folytatni.

(10) Erdőterületen az erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl. : erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.

19. §

Vízgazdálkodási terület (VT)

(1) A közigazgatási területen vízgazdálkodási terület: a vízfolyások és tavak medre és partja. A partélektől számítva a parti sáv a vízfolyások mentén 6-6 m, a tó mentén 6 m.

(2) A vízfolyások medreiben és parti sávjában létesítmények kizárólag a vízügyi jogszabályok és hatósági előírások alapján helyezhetők el. Az övezetben épületek nem helyezhetők el

(3) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízügyi igazgatóság hatósági osztálya által kiadott létesítési engedély alapján létesíthetők.

(4) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt az övezetben a természetközeli növényzet védelmét biztosítani kell.

(5) A parti sávban kizárólag gyep és nádas művelési ágú terület alakítható ki.

(6) A vízfolyások medreiben és parti sávjában az alábbi környezeti feltételek biztosítandók:

a) Az övezetben nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek:

aa) veszélyeztetik a felszíni vízfolyások, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj- vagy/és talajvízszennyezést okozhatnak,

ab) amelyek során káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek keletkeznek,

ac) amelyek során a 16/2001. (VII. 18.) sz. KöM rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek.

b) Felszíni vízfolyásokhoz 100 m-nél közelebb állattartó telep, komposztálótelep nem létesíthető.

c) Növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet 10.5-a szerint a növényvédőszer veszélyességétől függően 15-200 m-es belül nem folytatható.

IV: ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK

20. § Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai

(l) Az egyes övezetekre vonatkozó előírásoktól eltérő telekalakítást engedélyezni nem szabad.

(2) Az egyes létesítmények elhelyezésére kialakítandó területek méreteit és minimális közművesítettségét az OTÉK előírásainak, a szabályozási tervnek, valamint a jelen rendeletnek megfelelően kell megállapítani.

(3) A beépítésre nem szánt területeken az építmények elhelyezhetőségének feltételeit az OTEK és a jelen rendelet előírásait követő elvi építési engedélyezési eljárás során kell meghatározni.

(4) Építésügyi hatósági engedély az alábbiak szerint adható ki.

a) a jelen rendeletnek és a szabályozási tervnek megfelelően,

b) további szabályozást igénylő területen a tervek elkészültéig a távlati fejlesztési célokat figyelembe véve a kialakult állapotnak, illetve a jelenlegi földhivatali besorolásnak megfelelően a megszerzendő elvi építési engedély szerint.

(5) Határidő nélkül, visszavonásig az építés a következő területeken nem megengedett:

a) a közlekedési területek szabályozási terveken jelölt építési területén és védőtávolságán belül,

b) a közműlétesítmények és vezetékek biztonsági övezetén belül e rendelet előírásai szerint.

21. §

Közműellátás, közműlétesítmények

(l) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell figyelembe venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén), vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket fel kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(4) Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A később megvalósuló közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet kell szabadon hagyni.

(5) A településen építés vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése akkor lehetséges, ha:

a) a beépített, illetve beépítésre szánt területeken, valamint a belterület beépítésre nem szánt részein is a teljes körű közműellátás rendelkezésre áll (a teljes körű közműellátás keretében biztosítani kell a vezetékes ivóvíz és tűzivíz ellátást, a villamosenergia ellátást, a szennyvíz közcsatornával történő elvezetését (a szennyvíz közcsatorna hálózat kiépítéséig átmenetileg közműpótlóként a szigorúan ellenőrzötten zárt szennyvízgyújtó medence használata is elfogadható), a felszíni vízrendezés megoldását);

b) a külterület beépítésre nem szánt részein az ANT SZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a keletkező szennyvizek összegyűjtésére zárt, szivárgásmentes és ellenőrzötten üzemeltetett szennyvízgyújtó medence épül

(6) A vízbázisokra, vízmű kutakra és egyéb forrásokra, kutakra megállapított hidrogeológiai védőidomot az ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell

(7) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek, valamint az élővizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért.

a) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető, (kivéve a hatósági engedéllyel történő mezőgazdasági területre történő szennyvíz öntözést).

b) Nyílt árokra, patakra, tóra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvíz rákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

c) A csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követő egy éven belül az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell.

d) Azokon a területeken, ahol a közcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező, új beépítésére csak akkor adható engedély, ha a telkeken létesítendő építmények a közcsatorna-hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztathatóak. Használatbavételi engedély kiadásának előfeltétele a közcsatorna csatlakozás megléte.

e) A beépítésre nem szánt területen (bel- és külterületen) elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m³-t és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m távolságon belül nem lehet, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten, zárt szennyvízgyújtó medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll továbbá egyéb előírások nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ és a VIZIG) hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőterület-igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság (VIZIG) meghatároz (Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m³-t, de bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető és ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható.)

(8) Bármely építési övezetben és övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel legalább a szennyezettség megengedett mértékéig - elő kell tisztítani.

(9) Közvetlenül élővízbe vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel - az abban előírtak betartásával - szabad

(10) A kisebb vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken az árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább I m, önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak partélétól 10 m szélességű sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.

(11) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság (VIZIG) engedélyével szabad.

( 12) A csapadékvíz elvezetésére.

a) A már beépített területeken a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fenntartható. Ezeken a területeken a szilárd burkolat kiépítésével, vagy rekonstrukciójával egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni.

b) Az új beépítésre szánt területeken is zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni.

c) A beépítésre nem szánt területeken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell építeni és ezt folyamatosan fenn kell tartani.

(13) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(14) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(15) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. Ezekről a parkoló-felületekről és a gazdasági területek belső útjairól összegyúló csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló létesítése tilos.

(16) Új közművezetéket létesíteni vagy közmű rekonstrukció során (hálózatépítéssel járó

karbantartás esetén is) közművezetéket építeni csak föld alatti elhelyezéssel szabad, kivéve a

szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban, a szilárd útburkolat kiépítéséig föld feletti

elhelyezéssel kivitelezhető a villamosenergia ellátás hálózata és a távközlés hálózata. Ezeken a

helyeken területgazdálkodási okokból, valamint az utcafásítás és utcabútorozás lehetőségének

a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket

közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek

is elhelyezhetők. A szilárd burkolat kiépítésekor a föld feletti vezetékek föld alá történő

kiváltását meg kell oldani.

(17) Gáznyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(18) Vezeték nélküli közcélú hírközlési létesítmény elhelyezése építési engedély alapján történhet.

(19) Vezetékes hírközlési létesítmények szabályozása a jelen S. (16) bekezdése szerint javasolt, amely szerint új közművezetékeket csak földalatti fektetéssel szabad engedélyezni, kivéve a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban. Így a hírközlő (telefon, TV) hálózatok is csak földalatti kivitellel készülhetnek szilárd burkolattal rendelkező utcákban. A szilárd útburkolat kiépítéséig föld feletti elhelyezéssel kivitelezhető a hírközlés hálózata. Ezeken a helyeken területgazdálkodási okokból, valamint az utcafásítás és utcabútorozás lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. A szilárd burkolat kiépítésekor a föld feletti vezetékek föld alá történő kiváltását meg kell oldani.

(20) Az országos mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozást be kell tartani.

22. §

Műemlék- és településvédelem, régészeti lelőhelyek védelme

(l) Műemléki, vagy régészeti jelentőségű területen, annak környezetében (a szabályozási tervlapon feltüntetett "műemléki környezet határán" belül) területet felhasználni, építési telket kialakítani és beépíteni csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által előírt módon és előzetes hozzájárulásával, továbbá a jogszabályokban foglaltak betartásával szabad. (Műemléki védettség alatt álló építmény a falu központi belterületén a református templom, valamint Újpusztán a Ghyczy-kúria épülete.)

(2) A régészeti lelőhelyeken és környezetükben a kulturális örökség védelméről szóló 2001 évi LXIV. törvény II. Rész l. fejezete (A régészeti örökség védelme) szerint kell eljárni.

(3) A helyi értékek védelméről (mely szabályozza a jogokat, kötelezettségeket) a későbbiekben külön önkormányzati rendelet alkotandó. Helyi védelemre az alábbiak javasoltak:

Polgármesteri Hivatal épülete (247 hrsz.), R.k. kápolna (13 1/2 hrsz.), Fó út 22. sz. lakóház (19/1-2 hrsz.), Fő út 7, 17, 19. sz. lakóházak (235. 225, 224 hrsz.), Fó út 34. sz. (30/2 hrsz.), Közösségi Ház épülete (Fő út 29. sz., 21 1 hrsz.), Fő út 33. és 35. sz. régi lakóépületek (190, 189 hrsz.), Dózsa Gy. út 4., 5., 13., 17. és 19. sz. lakóházak (203, 168, 163, 161 és 160 hrsz.), a még megmaradt régi nyomós kutak (pl.: Fő út 43. sz., Fő út - Erdősor u. sarok), udvarokon megmaradt régi füstölők (pl.: Petőfi út 16. sz., Bem J. u. 2. sz.), a R.k. kápolna mögötti emlékmű, valamint a Fő út 27. sz. (könyvtár) falán lévő emléktábla.

(4) Amennyiben a közigazgatási területen jelentősebb földmunkák során régészeti lelet kerül felszínre, a munkálatokat fel kell függeszteni, és a Tatai Kuny Domokos Múzeumot értesíteni kell.

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséröl a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg az 1989-ben készült és jóváhagyott korábbi rendezési terv előírásai hatályukat veszítik.

(3) A rendelet a hatályba lépését követően az új, induló építési ügyekre vonatkozik.