1. § jelen rendelet hatálya Ináncs község teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. § Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni csak a környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv., valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20) kormányrendelet ( a továbbiakban OTÉK ) előírási, valamint a TSZ -1 jelű külterületi szabályozásai és a ÉT-2 jelű belterületi szabályozási terv és jelen helyi építési szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet. A település területfelhasználásának szabályozását és az egyes területfelhasználási egységek funkcionális meghatározását a Településszerkezeti Terv leírása és a Településszerkezeti Terv tartalmazza.

3. § Az egyes területfelhasználási egységek- melyek meghatározását a Településszerkezeti Terv leírása tartalmazza- övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és jelen Helyi Építési Szabályozás határozza meg.

4. § Az igazgatási és belterületi Településszerkezeti Terv és Településszerkezeti Terv leírása határoz

5. § A rendelet hatálya alá eső területen minden építési telekre a közterületről, vagy magánútról a gépjárművel közvetlenül történő megközelítést biztosítani kell. A területfelhasználási egységhez, az azon lévő építmények rendeltetésszerű használathoz szükséges rendeletben meghatározott mértékű járműtároló szinteket, nem tárolás célját szolgáló várakozó helyeket és a rendszeres teherszállításhoz szükséges rakodóhelyeket biztosítani kell. Ha az előírt számú várakozóhely saját építési telken belül nem alakítható ki, úgy az építési hatóság a területfelhasználást és a beépítést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett területfelhasználástól, beépítéstől- legfeljebb 300 méteres távolságon belül- a szükséges várakozóhely számot a közterületek közlekedésre szánt területének parkolási célra kijelölt területén. illetve a közforgalom céljára átadott magánutak területe egy részének felhasználásával az út kezelőjének hozzájárulásával biztosítja.

6. § Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építési feltétele. A természetben meg nem osztható ingatlanokra csak egy lakóépület építhető, de a beépítési százalékra figyelemmel két lakás is létesíthető ikresített formában. Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni csak teljes közművesítettség megléte esetén lehet. Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak, vagy jogutódjának kötelezettsége. A használat során keletkező hulladék elszállítása, vagy ártalommenetes elhelyezése az építési-, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele. Valamennyi övezetben elhelyezhetők: ¾ a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, a külön jogszabályok keretei között, ¾ köztárgyak ¾ a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények, ¾ a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,¾ a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők. A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett / még beépítetlen/ nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

7. § A jelen rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles munkák körét az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII.13) ÖTM sz. rendelet tartalmazza.

8. § A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz. Kötelező szabályozási elemek: ¾ a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai, ¾ az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai, ¾ a Településszerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás, ¾ a legnagyobb beépítettség mértéke, ¾ a megengedett építménymagasság felső határa, ¾ a minimális telekméret, ¾ kötelező beépítési mód, ¾ kötelező beépítési vonalak, ¾ a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott környezet-védelmi előírások. ¾ a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott tilalmak, ¾ a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott kötelező elemek. Irányadó szabályozási elemek: Az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok. A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók: A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv, valamint a Településszerkezeti Terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges. ¾ Az irányadó szabályozási elemek módosítása- az a a/ pontban meghatározottak módosítása nélkül- akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül. ¾ A meglévő telekhatárok megváltoztatásához/ összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt / településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani. Telekösszevonások esetén is a Szabályozási Tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani.A Szabályozási Terven jelölt tervezett szabályozási vonalak az autópálya végleges műszaki tervei alapján pontosítottan külterületen legfeljebb 5,0 m mértékkel elmozdíthatók, amennyiben igazolhatóan más megoldás nem lehetséges.

9. § A település területén építési telket alakítani a terv vonatkozó-kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet. Az építési telken a telkek beépített területébe be nem számíthatóan-a gépjármű behajtás biztosításának figyelembevételével az alábbi melléképítmények helyezhetők el: elő- és oldalkertben: ¾ közműbecsatlakozási műtárgy, ¾ - hulladéktartály tároló / legfeljebb 1,50 m-es magassággal/, ¾ - kirakatszekrény / legfeljebb 0,40m-es szélességgel/ oldal- és hátsókertben: ¾ kerti építmény / hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz/, ¾ kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, ¾ kerti épített tűzrakó hely, lugas, ¾ kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, ¾ kerti szabadlépcső és lejtő, ¾ szabadon álló és legfeljebb 6m magas szélkerék, antennaoszlop Az építési telken a telek beépített területében beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:¾ jármű-/gépkocsi, motorkerékpár, munkagép, stb./tároló ¾ nyári konyha, mosókonyha, szárító ¾ tároló építmények- tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta, stb. ¾ a területen megengedett állattartás céljára szolgáló épületek és építmények ¾ kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet¾ a turizmushoz kapcsolódó épületek- idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató funkciók.

10. § A falusias lakóterületen legfeljebb 4,51 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el. A falusias lakóterületen elhelyezhető: ¾ legfeljebb 2 lakásos lakóépület, ¾ mező és erdőgazdaság /üzemi/ építmény ¾ kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, ¾ szálláshely szolgáltató épület, ¾ kézműipari építmény, ¾ helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális épület, amennyiben beépített szintterületük, ha nem haladja meg az 500m2-t, ¾ sportlétesítmény és közmű terület, amennyiben területe nem haladja meg az 100m2-t A falusias lakóterületen belül nem helyezhető el: ¾ önálló parkoló terület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és szállító járműveik számára. Az övezet teljes közművesítéssel kell ellátni, zárt rendszerű egyedi szennyvíztároló nem létesíthető Az övezetben nem alakíthatóak ki tömb méretű telkek. Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendeletnek kell szabályoznia. A zöldfelületi fedettség mértéke: min.40% Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú. Zajvédelmi besorolás: lakó- és intézményterület laza beépítéssel. Terepszint alatti létesítmények amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a +1,00m-t, korlátozás nélkül építhetők, a zöldterületi fedettség figyelembevételével. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

11. § Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Az ipari területek besorolása a településen: ¾ környezetbarát iparterület. A környezetbarát iparterület nem zavaró hatású, elsősorban könnyűipari gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál, jelentős zöldterületi környezetbe helyezve. A településen a helyi mezőgazdaságra alapozott termék feldolgozási és ipari raktározási létesítmények telepítése várható. Az ipari gazdasági területen az OTÉK 31. §./2/ bek-ben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: ¾ a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó- és a személyzet számára szolgáló lakások, ¾ oktatási, egészségügyi, szociális épületek. Az övezetet a meglévő közművekre rá kell csatlakoztatni, és az egyes iparterületeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendeletnek kell szabályoznia. A zöldterületi fedettség értéke a környezetbarát iparterület övezetben, min:20% Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú. Zajvédelmi besorolás: iparterület lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen. Az iparterületeken, az egyes részterületeken várható zaj és rezgéshelyzetének minősítése csak részletes elemzés során tehető meg, ezért minden esetben zajkibocsájtási határérték megállapítását kell kérni az illetékes hatóságtól. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméretek, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

12. § A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek. Telekalakítás: a Szabályozási terv szerinti határokkal. Zöldterületi fedettség értéke min: 40% Levegőtisztasági szempontból: védett I. kategória. Zajvédelmi besorolás: Lakó- és intézmény terület laza beépítéssel. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok a legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

13. § A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat engedélye szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni figyelemmel a 37/2007. (XII.13) ÖTM. sz. rendeletre. A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:-hirdető /reklám/ berendezés elhelyezése,- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények-köztisztasággal kapcsolatos építmények /tárgyak/-szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,-távbeszélő fülke elhelyezése,-építési munkával kapcsolatos létesítmények/állványok elhelyezése/építőanyag-tárolás,-zöldfelületek, fasorok,-közművek felépítményei-egyéb, az önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók. Az önkormányzat a közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó külön rendeletben szabályozza, Az építési telkek közművesítését a közterületekről kell megoldani.

14. § A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek/parkolók/- a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével-a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:-közlekedési építmények,-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,-igazgatási épület,-gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozás szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja.Közúti közlekedési területek:Köu-1 gyorsforgalmi út övezet, Köu-2 földút övezet, K közutak területe” Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. A /2/ bek. szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység- csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávba elfoglalt helyét, az épület sajátosságait / eszmei és gazdasági értékét/mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével- engedélyezhető. A közlekedéstől származó zaj új tervezésű és megváltozott területhasználású területeken megengedett egyenértékű A-hang nyomásszintjeit az alábbi táblázat tartalmazza:

15. § Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint gazdasági erdő lehet. Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni. Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi. Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, megváltoztatása az erdőgazdasági ütemtervekben történik, melynek kialakításában a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket figyelembe kell venni, azokat az erdőgazdasági ütemtervben fokozatosan át kell vezetni. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazhatók. Erdő természetbeni megosztásához, művelési ágváltoztatásához, tulajdoni kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. A természetben összefüggő erdőterületeken a tulajdonosok:- kötelesek társult erdőgazdálkodást folytatni és e feladatok ellátására erdőgazdálkodót megbízni.- az erdő védelmének, valamint fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért-erdőgazdálkodó hiányában-egyetemleges felelősséggel tartoznak. Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterület kizárólag az engedélyben meghatározott célra lehet igénybe venni. Az 1996. évi LIV. ’’ Az erdőről és az erdő védelméről” szóló tv. ill. annak 15-22 §.-aiban mindenkor figyelembe kell venni. Gazdasági rendeltetésű erdők letermelését tarvágással belterület mellett 100,0 m szélességben nem szabad végezni, kizárólag csak akkor, ha az erdő természetes megújulása erdőpusztulás miatt már nem lehetséges. Kivéve ha:- akác erdő kerül véghasználatra- a fakitermelést valamilyen erdőkár teszi szükségessé- a szakszerű erdőfelújítás másként nem lehetséges vagy nem gazdaságos, aránytalanul sokba kerül. A 10 ha-t meghaladó területnagyságú gazdasági rendeltetésű erdőterületeken 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmény elhelyezhető. Az erdőterületeken az övezeti előírások betartása mellett elhelyezhetők:- a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,- közművek és közműpótlék/szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével/- nyomvonal jellegű vezetékek /a külön jogszabályok keretei között/- távközlés,- vízgazdálkodás/vízkárelhárítás, vízkivétel vízhasznosítás/,- geodéziai, turisztikai jelek,- köztárgyak,- nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,- kutatás és az ismeretterjesztős építményei,- fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,- vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,- termékvezeték és műtárgyai.

16. § A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi a, nem mezőgazdasági jellegű építmények: - a köztárgyak,- a területfelhasználási egységhez tartozó közutak/kiszolgáló utak, kerékpár-és gyalogutak/, közterek és gépjármű várakozóhelyek,- a kutatás és az ismeretterjesztés építményei/az üzemi jellegűek kivételével/,- fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,- közművek és közműpótlék/szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével/- nyomvonal jellegű vezetékek /a külön jogszabályok keretei között/- távközlés létesítményei,- vízgazdálkodás/különösen a vízkárelhárítás, vízkivétel vízhasznosítás/,- nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,- a geodézia jelek.a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények:- présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám, vegyszer, kisgép, terménytároló/ továbbiakban: gazdasági épület és pince,- biztonsági okokból szükséges a őrház/gát, mező, őrház/- Az 1996. évi LIV.TV.15. §./1/ bek.-e szerinti termékvezetékek és műtárgyai,- komposztáló telep építményei. A mezőgazdasági rendeltetésű terület más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetséének megfelelő hasznosítást kell folytatni. A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:- szántó terület- gyümölcsös terület. A területen 720m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad. A 720-1500m2 területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével- 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény /pince/ helyezhető el. Az 1500m2-t meghaladó területű telken építményt 3%-os beépítettséggel helyezhető el. Lakóépület, szőlő, gyümölcsös és kertművelési ág esetén 3000m2, egyéb művelési ág esetén 6000m2 telekterület felett helyezhető el, és az a /4/ bekezdésben megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg. Különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. Ha a telek területe nem éri el az építmény elhelyezhetőségéhez szükséges területnagyságot, úgy a tulajdonosok megállapodása alapján a közvetlenül szomszédos telkek együttes területe szerint számított, egy közös építmény elhelyezhető. A területen elhelyezhető építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

17. § A vízgazdálkodási terület a következő övezetekre tagozódik- külterületi és belterületi vízfolyások és vízfelületek övezete- vízmű terület. A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építménynek helyezhetők el.Természetközeli terület a Szabályozási terven Tk jellel jelölt beépítésre nem szánt övezet. A Tk jelű Természetközeli területen épületet, építményt elhelyezni nem lehet.”

18. § Kiterjed a településrészekre, az egyedi építményekre, a műszaki létesítményekre és azok környezetére. Biztosítani kell az épített környezetben élők /tartózkodók/ egészségének védelmét, életfeltételeit folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos. Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület kialakításokat. Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak megszüntetését. Szorgalmazni kell az azonos, ill. hasonló rendeltetési egységek területi átcsoportosítását. A Településszerkezeti Terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

19. § A telekalakítás szabályait az 1997. évi LXXVIII. törvény 23. §-a tartalmazza. Egyes telekalakítás engedélyezésénél az engedélyező egyéb, jelen helyi építési szabályzatban nem szereplő kikötéseket is tehet. Ilyen előírás lehet pl. különálló melléképületek létesítésének engedélyezése, állattartás megtiltása, más beépítési mód előírása. Elővásárlási jog illeti meg a község Önkormányzatát az e szabályozásban rögzített célok érdekében az egyes ingatlanok értékesítése esetén. /ÉT.25§/. Ezt a községnek az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetnie. Útkorrekció érdekében egyes telkeken az új épület elhelyezését a Szabályozási Terv tartalmazza. Egyes telkeknél összevonás /telekalakítás/ után lehet engedélyt kiadni. Ahol ez út-terület miatt szükséges, a telekalakítást az Önkormányzat kezdeményezi.

20. § Ezen építési szabályzathoz kapcsolódó, helyi önkormányzati rendeleteket e szabályzat alkalmazása során figyelembe kell venni. Készíthető és javasolt helyi rendelet e tárgykörben még:- parkolási rendelet OÉTK 42. § 10/ pontja alapján,- útépítési és közművesítési hozzájárulásról szóló helyi rendelet az ÉT 28. §. 2/pontja alapján. E helyi rendelet módosíthatja az elkészítendő országos és a jóváhagyás előtt álló megyei területrendezési terv. Ebben az esetben ezt a szabályzatot módosítani kell. A területrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki. /ÉT.26. §./