Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2002. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
A helyi környezetvédelemről
Hatályos: 2025. 01. 01
Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2002. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
A helyi környezet védelméről(Egységes szerkezetben a 8/2003.(VII.23.,11/2009.(IX.25), a 9/2012.(VIII.3) a 13/2024.(XI.19) Önkormányzati rendelettel. Hatályos 2025. I.1-tól
2025.01.01.
Érsekvadkert község Önkormányzat Képviselő-testülete, a község környezeti állapotának, - lehetőségeinek figyelembevételével – az itt élő lakosok, a környezeti és természeti értékeik, a környezet minőségének megóvása érdekében;
- a helyi önkormányzatok feladat és hatásköréről szóló 1991. évi XX.
törvényben,
- a környezetet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.
törvényben,
- az építészeti örökség helyi védelméről szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM
rendeletben
foglalt felhatalmazás alapján a környezetvédelem helyi szabályozására a következő rendeletet alkotja:
A rendelet célja és hatálya
1. § E rendelet célja, hogy megállapítsa az ember egészségnek és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét:
- az ingatlanok és közterületek használati-védelmi
- a levegő tisztaság, zaj és rezgésvédelmi
- a települési szilárd és folyékony hulladék-kezelési
- a helyi jelentőségű természeti értékek védelmi
- az építészeti örökség helyi védelmi
- és a növényvédelmi előírásokat.
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Érsekvadkert község önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.
(2) Érsekvadkert Község Közigazgatási területe a 33/2000. (III.17.) kormányrendelet 2/1. sz. melléklete szerint „B” érzékenységű kategóriába tartozik.
a, köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyen ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb.) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek -, valamint a közterületek tisztántartása,
b, települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység: a települési szilárd hulladék kezelése, ártalmatlanítása és hasznosítása,
c, közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott, kül és belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró),
d, települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék,
e, háztartási hulladék: a lakásokban, valamint a lakás üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: salak (beleértve a fűtésből keletkezett salakot is) rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minősülő mennyiséget. A háztartási hulladék meghatározott gyűjtési gyakoriságú elszállításához szükséges tartály űrtartalmának megállapításánál legkevesebb 3 liter/fő/nap szilárdhulladék-mennyiséget kell figyelembe venni. Háztartási hulladékban nem lehet elhelyezni a vállalkozási tevékenységből származó veszélyes hulladékot,
f, veszélyes és folyékony hulladékok: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott veszélyes és folyékony hulladékok (elhasználódott elemek, akkumulátorok, gyógyszerek, festékmaradványok, oldószerek, sütőolaj-maradékok). Háztartási hulladékban nem lehet elhelyezni a vállalkozási tevékenységből származó veszélyes hulladékot,
g, bűz: a környezetbe kerülő olyan szag, amely nemkívánatosnak, zavarónak, kellemetlennek, vagy károsnak minősül (összetevőivel nem jellemezhető egyértelműen),
h, egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb.), valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg a közterületeken keletkezett szilárd hulladék (szemét),
i, köztisztasági szolgáltatás: megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztán tartása a települési szilárd hulladék kezelése, valamint az arra feljogosított szervezetek által végzett hulladék-ártalmatlanítási és –hasznosítási tevékenység,
j, tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság- mentesítése, illetőleg pormentesítése,
k, hulladékkezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása,
l, ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladéknak a kijelölt lerakóhelyen, illetőleg létesítményben történő – hasznosítás nélküli – elhelyezése, rendezett lerakása,
m, üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó nagy- és kiskereskedelmi értékesítőhely.
n, nyílt árok: a terület csapadékvíz elvezetésére kiépített burkolt vagy burkolatlan árok, amelybe beletartozik az ingatlantulajdonos által használt, zárt szelvényű kapubehajtó, támfal, lépcső folyókon is,
o, állattartók: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek,
p, tartott állatok: nagyállat, kisállat, kedvtelésből tartott állat, egyéb állat,
q, védett érték: az Önkormányzat által e rendelet értelmében védetté nyilvánított helyi jelentőségű természeti területek, természeti értékek és építészeti örökségek,
r, védőövezet: a védett értékek közvetlen közelében található azon terület vagy területek, amelyen bekövetkező változások alapvetően és közvetlenül befolyásolhatják a védett érték állapotát,
s, természetvédelmi kezelés: a védett természeti érték felmérését, nyilvántartását, dokumentálását, megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, helyreállítását célzó valamennyi tevékenység.
v, egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb.), valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg a közterületeken keletkezett szilárd hulladék (szemét),
z, helyi építészeti örökség kezelés: a helyi települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző és iparművészeti, ipartörténeti értékek felmérését, nyilvántartását, dokumentálását, megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását célzó valamennyi tevékenység.
I. Fejezet
Az ingatlanok és közterületek tisztántartása
(1) A közterület tervezett, rendszeres tisztán tartása, az Önkormányzat feladata. (Az egyes ingatlanok csatlakozó részein az ingatlan tulajdonosok kötelezettségeit a 2-8 bekezdés tartalmazza).
(2) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa (kezelője) az ingatlan használója (haszonélvező, használó, albérlő, szívességi használó)-, ha erre más jogszabály vagy a tulajdonossal kötött megállapodás kötelezi-, köteles gondoskodni. A lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használati részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és –gyűjtő, udvar stb.) rendszeres rovar- és rágcsálómentesítésről a tulajdonosnak, a lakás és a lakás céljára használt más helyiségek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és az ezekhez tartozó területek rendszeres rovar- és rágcsálóirtásról pedig a használónak kell gondoskodnia.
(3) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni a házhoz vagy telekhez kapcsolódó járdaszakasz és nyílt vízelvezetésű árok, vagy a zöld sáv teljes területének a tisztán tartásáról, a járda (járda hiányában 1,5 m széles sáv) hóeltakarításáról és síkosság-mentesítéséről továbbá a járda és a járműsáv közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről. (A síkosság-mentesítésre környezetkímélő anyagokat kell használni. Zöldterületen NaCl nem használható.) Fák és bokrok meglétekor a kerítés (telek, járdavonal) mellett, - rendszeres nyeséssel – 2,5 m széles és 2,2 m magas szabad űrszelvényt kell biztosítani.
(4) Intézmények, szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakasz és nyílt vízelvezetésű árok tisztán tartása, hó- és síkosság-mentesítése az üzemeltető kötelessége.
(5) A gondozatlan járdaszakasz, zöldsáv vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére elvégeztetheti.
(6) Az árkok és átereszek tisztántartása során – a közlekedést nem veszélyeztető módon, depóban - elhelyezett földet vagy egyéb anyagot köteles az önkormányzat 3 napon belül elszállíttatni, amennyiben a tisztítás szervezett módon történik.
(7) Közterületen szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított tartályokba szabad elhelyezni.
(8) Az üzletek, vendéglátóhelyek, elárusítóhelyek előtt (külső fogyasztás esetén) a szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztán tartása a nyitvatartási időben az üzemeltető feladata.
Az ingatlantulajdonosok feladata az ingatlanokkal kapcsolatban
4. § (1) A településen lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat rendben, szemét- és gyommentes állapotban tartani, az ingatlanon a károsítók ellen szükség szerint védekezni.
(2) Az ingatlan tulajdonosa, ahol lehetőség van rá, az ingatlan előtti területet füvesítheti, parkosíthatja (fás szárú növényállomány elektromos légvezeték alá csak gömbkoronájú fa lehet). A füvesítés, parkosítás során be kell tartania az adott területre vonatkozó szabályozási tervben, továbbá a településrendezési tervben rögzített előírásokat, ezek hiányában a jegyző engedélyét kell beszereznie.
(3) A településen működő kereskedelemi egységekhez, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítményekhez tartozó kirakatot, ablakot, kaput, cégtáblát, reklámtáblát stb. a tulajdonos (használó) a szükségesnek megfelelően köteles tisztán tartani.
(4) Az üzemeltető köteles a kereskedelmi egység, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmény jellegének megfelelően a magasabb szintű jogszabályokban szabályozott módon, a napi, heti, havi stb. takarításra, rovar- és rágcsálóirtásra vonatkozó szabályokat betartani.
(5) Építés, bontás vagy felújítás alatt álló ingatlan és az ingatlan melletti közterület tisztán tartása az építést végző (kivitelező, tulajdonos) feladata.
(1) A közterület rendeltetéstől eltérő célra és módon használni csak a jegyző engedélyével lehet.
(2) A közterület használat részletes szabályait az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
(3) A közterületek, sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett az említett területeken szemetet, hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, kiengedni vagy eldobni, valamint járművet, munkagépet úgy tárolni nem szabad, hogy az a közterület, illetve sportolás céljára szolgáló terület rendeltetésszerű használatát akadályozza.
(4) A lakó-, illetve családi házas övezetben, szervízutakon, közlekedési utakon, parkosított területeken 3,5 t össztömegűnél nagyobb gépjárművek, kamionok, hasznon-járművek, traktorok parkolása tilos. Kivételt képez, ha ezt magasabb rendű jogszabály (KRESZ) megengedi.
Ezen gépjárműveket a tulajdonosok saját ingatlanjukon vagy telephelyükön kötelesek elhelyezni.
(5) A szállító járművet (annak elsősorban a futóművét és kerekeit) a közút vagy közterület igénybevétele előtt le kell tisztítani, a szilárd burkolatra földútról a sár és szennyeződés felhordása tilos. A sárfelhordás tényének megállapításakor a fuvarozó a szabálysértési díj megfizetésén túl a szennyeződés eltakarítására kötelezett. A takarítási kötelezettség elmulasztása esetén azt az önkormányzat a fuvarozó költségére elvégezteti.
(6) Esetenként a külterületből a belterületre irányuló mezőgazdasági és erdőművelési tevékenységkor esedékes termény és faáru szállítás csak a forgalmi rendben meghatározott (KRESZ-táblával jelzett) össztömegben végezhető. A jármű önsúlya és raksúlya nem haladhatja meg az itt megállapított értéket (a helyi közúton súlykorlátozó tábla hiányában 16 to össztömeg). Ettől nagyobb terhelés esetén a szállítónak útvonal engedélyt kell kérnie a jegyzőtől. Ennek hiányában a szabálysértési díj megfizetésén túl az ott okozott kár megtérítésére kell kötelezni a szállítót.
(1) Hirdetményt, plakátot a rendszeresített hirdetési felületeken lehet elhelyezni. Rendszeresített hely hiányában a jegyző engedélyét kell beszerezni. A hirdetményt, plakátot az adott esemény előtt 7 nappal előbb lehet elhelyezni és 7 nappal később pedig eltávolítani.
(2) Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki ezt a hirdetőtáblákon, falfelületeken elhelyezte, illetve elhelyeztette. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, költségére az önkormányzat végezteti el a plakátok eltávolítását.
7. § (1) Tilos a közterületen, a közterülethez közvetlen kapcsolódó kapualjban, átjáróban szeszes italt fogyasztani.
(2) A szeszesital fogyasztására vonatkozó tilalom nem vonatkozik a rendezvények területére, ahol ideiglenes jelleggel, engedéllyel kialakítható a szeszesital-fogyasztás helye. Nem vonatkozik továbbá a tilalom a „Érsekvadkerti Falunap” és a "Búcsú" napjainak rendezvényeire.
(3) A (2) bekezdésben engedélyezett árusítás esetén a terület rendezvény utáni takarítását és tisztán tartását a rendezvény befejezése után 1 napon belül, saját költségén az köteles elvégezni vagy elvégeztetni, aki részére az engedélyt kiadták. Amennyiben a terület takarítását nem végzi el, azt az önkormányzat végezteti el, és a költségét megtérítteti.
A hullaemésztő verem (dögkút) kezelése, az állati hullák megsemmisítése
8. § (1) A település területén elhullott, hatósági rendelkezésre leölt, és vágások után elkobzott állatok, és állati testrészek megsemmisítése a hullaemésztő veremben történhet.
(2) Kisállatok, baromfik, kutya, macska, valamint 3 hetesnél fiatalabb sertés, juh, kecske hullája az állattartó telkén, illetve a kimúlás helyén is elásható, legalább 50 cm földtakarással, 50 kg tömegig.
(3) Az állati hullának a hullaemésztő verembe szállítása az állattartó feladata.
(4) A mezőgazdasági nagyüzem maga gondoskodik az elhullott állatai elszállíttatásáról.
(5) Közterületen talált állathullának a hullaemésztő verembe történő szállítása – amennyiben annak gazdája nem állapítható meg – az önkormányzat feladata.
(6) Az állatok tartására vonatkozó előírásokon és az érvényben lévő rendezési terv övezeti besorolásán túl, minden állattartó köteles biztosítani, hogy az állattartás következtében mások jogai ne szenvedjenek sérelmet, valamint kötelesek betartani a hatályos közegészségügyi-, járványügyi és állategészségügyi szabályokat.
(7) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben – különösen a tömeges elhullás esetén bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek és egyes állategészségügyi szabályok vonatkozásában – a 41/1997 ( V. 28.) FM sz. rendelettel közzétett állategészségügyi szabályzat rendelkezései az irányadók.
II. Fejezet
KÖZTERÜLETEK FENNTARTÁSA ÉS KEZELÉSE
Zöldterületek fenntartása és kezelése
9. § (1) A település közigazgatási területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolását és az időszerű növényvédelmi munkálatokat a tulajdonosok maguk kötelesek elvégezni. Ennek során az allergiát okozó,- elsősorban a parlagfű – virágzás előtti irtásáról évenként kell gondoskodni. (A leggyakoribb, allergiát okozó növények virágzási idejét az 1. sz. melléklet tartalmazza.)
(2) Az ingatlanok tulajdonosainak, és a közterület tulajdonosainak (önkormányzatnak) a növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelőzését szolgáló intézkedéseket, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazását, a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény szerint kell végrehajtani.
(3) A település közigazgatási területén – az önkormányzat tulajdonában – lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat – köteles gondoskodni.
(4) Az önkormányzat közigazgatási területén lévő erdők fenntartásáról, állagának megóvásáról a tulajdonos (kezelő, használó) köteles gondoskodni, melynek során be kell tartania a magasabb szintű jogszabályokban rögzített előírásokat.
10. § (1) Az erdőkben, parkokban, közterületi zöldövezetben hulladékot lerakni, legeltetni tilos.
(2) Közterületen, erdőben és parkokban kutyát csak szájkosárral és pórázon tartva, felügyelet mellett lehet vezetni (sétáltatni). A felügyelettel megbízott köteles a kutya ürülékét azonnal feltakarítani, az erre alkalmas eszközöket (kutyaszett, lapát, seprű, homok, műanyag zsák) köteles magánál tartani, amelynek meglétét az önkormányzat megbízottja ellenőrizheti.
Gyermekjátszótér 20 m-s körzetén belül kutyát sétáltatni – az előző feltételek betartásával is- tilos. E bekezdésben részletezett korlátozások és feltételek a vakvezető kutya igénybe vevőjére nem vonatkoznak.
(3) Az erdőbe, parkokba gépjárművel, motorkerékpárral, illetve lovas kocsival – a kijelölt útvonal kivételével - tilos behajtani.
(4) Tilos erdőterületen, parkokban az élő fáról, cserjéről gallyat, díszítőlombot gyűjteni, kivéve a bot, vessző, díszítőgally termelését szolgáló erdő és a minőségi törzsnevelést elősegítő nyesést, amelyet csak a tulajdonos engedélyével lehet végezni.
(5) Tüzet rakni csak a kijelölt helyeken, az arra jogosult által engedélyezett időszakban, a tűzvédelmi rendelkezések betartásával szabad. Szeles időben tüzet rakni tilos.
11. § (1) Tilos a parkot, ligetet, sétányt, játszóteret és egyéb más zöldterületet meg nem engedett módon, vagy célra használni.
(2) Tilos az önkormányzat közigazgatási területén található fák megcsonkítása (kivétel kertészeti szakvélemény által igazolt vagy javasolt, a növény egészségi állapota vagy kora miatt indokolt szakszerű ifjítás), a fákra plakátok ragasztása és kiszegezése.
(3) A közhasználatú, valamint az egyéb zöldterületen tilos az állatokat, madarakat bármely eszközzel zavarni, a fészket rongálni, a tojásokat és a fiókákat kiszedni, kiirtani.
(4) Közterületen, valamint a közhasználatú és egyéb zöldterületen, illetve közkifolyónál, közkútnál járművet mosni tilos.
(5) Gomba, vadgyümölcs, moha, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése a település területén lévő állami erdőben az egyéni szükségletet meg nem haladó mértékben szabadon végezhető, az egyéni szükségletet meghaladó mennyiségű gyűjtés csak az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli engedélyével gyakorolható. A magánerdő területén bármilyen mértékű gyűjtés csak a tulajdonos előzetes írásbeli engedélyével gyakorolható.
(6) Védett növények megcsonkítása és /vagy gyűjtése minden körülmények között tilos!
Vízvédelem, vízkárelhárítás és földvédelem
12. § (1) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.
(2) A zárt csapadékvíz-elvezető csatornában illetve nyílt árokban, vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos, szükség esetén – vízkár elhárítási szempontok miatt – azt elő kell segíteni.
(3) Az Önkormányzat vízkárelhárítási, vízgazdálkodási feladatait részletesen külön rendeletben szabályozza.
(4) Tilos az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő, vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.
(5) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt talaj keletkezik, annak magasabb szintű jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt talaj rendezéséről is gondoskodnia kell.
(6) Azokon a közterületeken, ahol a gépjármű és gyalogosforgalom nem rendszeres, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon, kerüljön lefedésre.
(7) Az Önkormányzat közigazgatási területén új bányát nyitni csak az illetékes Bányakapitányság hozzájárulásával, illetve engedélyével lehet.
(8) Az Önkormányzat közigazgatási területén a felhagyott és a már működő bányákat tovább bővíteni, és lejárt engedélyeiket meghosszabbítani csak az önkormányzat szakhatósági hozzájárulásával lehet.
(9) A felszín alatti vizik
Háztartási tevékenységgel okozott légszennyezés, porképző és bűzös
Anyagok kezelése, szennyezettségi határértékek
13. § (1) Egyedi fűtéssel rendelkező ingatlanokon a valamennyi fűtő- és tüzelőberendezés használata során csak olyan tüzelőanyagok elégetése engedélyezett, melyek a berendezés használati utasításában szerepelnek.
(2) Szabálysértést követ el, aki nyílt téren, illetve hatósági engedéllyel nem rendelkező berendezésben veszélyes hulladékot eléget (műanyagok, gumi, olaj, festékek, gyógyszerek, elemek stb.).
(3) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat járművel, csak rögzített ponyvával nedvesített állapotban szabad szállítani.
(4) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.
(5) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.
(6) A településen keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja.
(7) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell.
(8) Bárminemű anyagot, hulladékot szállítani közúton csak úgy lehet, hogy a közút és közterület ne szennyeződjön, a szállítmányból a közútra, közterületre anyag ne hulljon.
Nyílt téri égetésre vonatkozó szabályok
14. § (1) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
(2) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.
(3) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén – a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül – bármely növényzet égetése tilos.
(4) 1Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.elszáradt kerti avar, nyesedék belterületi lakóövezetben történő égetése e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott időpontban végezhető.
(5) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármilyen más okból eredően kigyullad.
(6) Az erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdőgazdasági fahulladék erdővédelmi célú, nyílttéri égetésére külön jogszabályban foglaltak az irányadók.
(7) Nyílt téri égetéssel járó tűzoltási gyakorlat külön jogszabályban foglaltak szerint végezhető.
(8) Környezetveszélyeztetést okozó légszennyezettség kialakulása esetén rendkívüli intézkedéseket kell tenni.
15. § A levegő védelmével kapcsolatos ügyekben a jelen rendelet 13 – 14 §-ában előírtakon túlmenően a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
III. Fejezet
16. § (1)2 A község belterületén tilos:
a) akár emberi hanggal, akár hangszerrel, vagy más technikai és egyéb eszközzel a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása,
b) veszélyes mértékű zajjal járó kisipari tevékenység,
c) azonnali, súlyos hiba, valamint súlyos kárelhárításra irányuló tevékenység kivételével zajt keltő munkagépek, így különösen, de ne kizárólagosan fűnyíró gép, motoros kasza, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép, sarokcsiszoló, motorfűrész használata vasárnap és munkaszüneti napokon, továbbá minden más napon 20:00 – 7:00 óra közötti használata. E tilalom nem vonatkozik az olyan elektromos üzemű fűnyírók, kaszák használatára, melyek a gyári adatlapjuk tanúsága szerint halk üzeműek, ami június 1. – augusztus 31. közötti időszakban legfeljebb 60 dB, ezen kívüli időszakban legfeljebb 70 dB zajkibocsátást jelent.
(2) Közterületre irányuló hangszórás – hangosító berendezéssel – csak a jegyző engedélyével folytatható.
(3) A
(2) bekezdésben foglalt engedély csak kulturális, szórakoztató és sportrendezvényekre adható, a környéken lakó állampolgárok érdekeit szem előtt tartva.
(4) Zajvédelmi szempontból az övezeti besorolásnál a mindenkor érvényben lévő település rendezési tervet és a helyi építési szabályzatot kell alapul venni.
(5) Az egyes zajforrásokból származó zajterhelés megengedett értékét a zajterhelési alapérték határozza meg.
(6) A megállapított zajterhelési határértéket és a módosító tényezőket a 2. számú melléklet tartalmazza.
(7) A megállapított zajterhelési irányértékeknek a lakó vagy intézmény-épület zajtól védendő homlokzata előtt 2 méter távolságban, illetőleg családi lakóházas és üdülőterületen a kertművelésű ingatlanrész kivételével az emberi tartózkodásra, pihenésre, üdülésre szolgáló területeken kell teljesülnie.
(8) Alkalmi hangosító berendezés üzemeltetése esetén (utcabál, kiállítás, vásár, kulturális és sport rendezvények) egyedi zajhatárértéket kell megállapítani.
(9) Az engedélyezett, illetve a meglévő hangosító, vagy egyéb zajkeltő berendezés által okozott zajra vonatkozó panaszbejelentés esetén a jegyző zajvizsgálatot végeztethet.
(10) Ha a zajterhelés mértékadó "A" hangnyomásszintjének mérési eredménye a határérték túllépését állapítja meg, vagy a hangszigetelési követelmény nem teljesül, a zajszint mérési eljárás költsége az üzemeltetőt terheli.
(11) A bejelentő (vagy üzemeltető) által vitatott mérési eredmények esetén – eredménytelen egyeztetések után – a bejelentő (vagy üzemeltető) saját költségére ismételt szakértői véleményt kérhet a zajterhelés megállapítására, a jegyző felhívását követő 15 napon belül.
(12) E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezésnek számít bármely hangszóró vagy más műsorforrás.
(13) Ha az üzemeltető a zajterhelési határértékre vonatkozó előírásokat ismételten megszegi, vagy a határértéket jelentősen (legalább 10 dB-lel) túllépi, a jegyző a hangosító, zajkeltő berendezés üzemeltetését időben korlátozhatja, vagy megtilthatja. Utóbbi esetében az újbóli üzemeltetés csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 év elteltével engedélyezhető.
(14) Nem kell a
16. § (2) szerinti jegyzői engedélyt megkérni, illetve a
16. § (8) szerinti egyedi zajhatárértéket megállapítani ünnepi megemlékezések (pl: koszorúzás) és egyéb olyan társadalmi, politikai rendezvények során, amelyekhez szórakoztató és sportrendezvények nem kapcsolódnak.
(15) Utcai zenélést végezhetnek – amennyiben hangosító berendezést nem használnak – a település hangulatához igazodó rendezvényekhez, eseményekhez kötődő vagy spontán szerveződő zenész csoportok, zenészek, a jelen rendeletben rögzített előírások alapján.
(16) Hangosító berendezés használata esetén 16 § (2) (3) szerint kell eljárni.
(17) Új hangosító berendezést telepíteni, üzembe helyezni, illetve meglévő hangosító berendezést üzemeltetni csak úgy szabad, ha az attól származó zajterhelés nem haladja meg a zajterhelési határértéket.
(18) Új hangosító berendezés telepítését illetve alkalmazását a létesítmény üzemeltetője a telepítést, üzemeltetést megelőzően engedélyeztetni köteles.
(19) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell akusztikai szakértői véleményt, amely igazolja, hogy a hangosító berendezés működtetése során az nem lépi túl a környezetben megengedett terhelési értékét, sem pedig az épületen belül megengedett zajterhelési értéket, illetőleg meghatározza, hogy a határértékek teljesüléséhez milyen műszaki vagy egyéb feltételeket kell teljesíteni. A kérelemben meg kell jelölni a zajos tevékenység napjait, a napi kezdési és befejezési időpontját valamint a zajkeltés módját.
(20) A kérelmet a jegyző bírálja el. A kiadott engedélyekről nyilvántartást kell vezetni.
(21) Meglévő hangosító berendezés üzemeltetéséhez az üzemeltető a rendelet hatálybalépését követő egy éven belül a
16. § (2) bekezdésének megfelelően üzemeltetési engedélyt köteles kérni.
(22) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre, amely a természeti csapás elhárítása érdekében vagy más fontos közérdekű célból (pl. közművezeték meghibásodás javítása) származik.
IV. Fejezet
A HULLADÉK KEZELÉSÉNEK SZABÁLYAI
17. § (1) Az önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn, melynek részletes szabályait külön rendeletben szabályozza.
(2 A települési hulladék keletkezésének, kezelésének és terhelésének mérséklése érdekében az önkormányzat az itt nem szabályozott kérdésekben a hulladékgazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvény előírásai szerint jár el.
(
33) Tilos az üzemelő csatornahálózatba tisztított szennyvizet juttatni.
V. Fejezet
4HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME
VI. Fejezet
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELME
26. § (1) A helyi védelem célja a településnek és környezetének, valamint az ott található értékes építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése.
(2) A település szempontjából védelemben részesíthető, helyi kulturális örökségnek minősülnek az 1997. évi LXXVIII. tv-ben (a továbbiakban: Étv.) valamint az 2001. évi LXIV. tv-ben (a továbbiakban: Kűtv.) felsoroltak figyelembe vételével különösen;
a.) a helyi települési, táji, természeti, építészeti,
b.) néprajzi, képző és iparművészeti, ipartörténeti,
c.) régészeti értékek.
27. § A helyi védelem a település és környezetének összefüggő részére, valamint egyes építményeire és ezek részeire terjedhet ki.
(1) A helyi területi védelem
a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),
b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen).
(2) A helyi egyedi védelem
a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttes egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,
d) egyedi tájérték védelmére
(3) A helyi területi védelem a műemléki környezetet (MK) közvetlenül határoló terület, valamint a műemléki jelentőségű terület (MJT) közvetlen környezetére is kiterjeszthető.
28. § (1) A helyi kulturális örökség önkormányzati védelmére bárki javaslatot tehet. Javaslattevőnek a védetté nyilvánítás folyamatának indításához dokumentációt kell összeállítania, amelynek minimálisan tartalmaznia kell;
- a helyi építészeti örökség leírása (csatolható fénykép vagy videofelvétel),
- az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán azonosítható, térmértékkel ellátott helyszínrajz,
- az ingatlan hiteles tulajdoni lapja.
(2) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítése az Étv. 6. §–ának
(6) bekezdése értelmében az önkormányzati főépítész (vagy hatáskörrel megbízott területi képviselője) feladata. A szakmai előkészítést követően, a jegyző, az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében egyeztető megbeszélést (vagy helyszíni szemlét) tűz ki, amelyben meghívja:
- a javaslattevőt, az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét,
- az út- és közműkezelőket,
- az érintett hatóságokat (Építés, Közl., Vízügy, Bánya, Energia stb.),
- továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból adódóan jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetőleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti,
- az Országos Műemlékvédelmi Hivatalt.(Az OMvH véleményét beszerzi, mely szerint kívánatos-e, a védett érték országos jelentőségű védelme.)
(3) A helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására a szabályozási terv (rendezési terv) értékvizsgálati munkarésze szolgál alapul. Az értékvizsgálatot – rendezési terv hiányában vagy amennyiben a korábbi rendezési tervhez nem készült – a helyi védelem céljából el kell készíteni, az arra jogosult építésszel. Erre alapozva, a szakmai előkészítésnek (javaslattétel) tartalmaznia kell:
a) a helyi területi védelem alá helyezési javaslatkor, különös tekintettel;
- a település jellegzetes szerkezetének, telekosztásának, utcavonal-vezetésének megőrzését, illetve új telek kialakítása vagy telekátalakítás során a védett településszerkezet megtartását,
- azt a követelményt, hogy az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, illetve a meglévőt fenntartani, bővíteni, átalakítani,
- a településre jellemző, hagyományos kerítés- és kapuformák, építményfajták, valamint növényzet megtartását,
- azt a követelményt, hogy a közterületek burkolatát az utcabútorokat, a hirdető berendezéseket az utcakép jellegzetességének megtartásával kell elhelyezni,
- a hagyományos és jellegzetes növényzet pótlását.
b) a helyi egyedi védelem alá helyezési javaslatkor, különös tekintettel;
- a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg megtartását (homlokzati nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok stb.),
- a védelem alapját jelentő belső kialakítás, illetve a használati mód változásának feltételeit,
- bővítés, átalakítás, felújítás esetén az utcakép és településszerkezet védett értékeivel való összhang követelményét,
- egyes építmények, építményrészek bővítése, átalakítása során a védelem alapját képező részek megtartását.
(4) A helyi kulturális örökség védettségére vonatkozó önkormányzati
rendeletnek tartalmaznia kell:
- a védelem alá helyezés, (vagy megszüntetés) tényét,
- a helyi területi vagy egyedi védett érték megnevezését,
- kiterjedését (fekvését), illetve térmértékét,
- a védelem alá helyezés (vagy megszüntetés) indokát és célját,
- a korlátozások, és tilalmak szabályozását, e rendelet
28. § (3) bekezdésben előírtak szerint-, úgy, hogy azok az építésügyi hatóság számára egyértelműek legyenek,
- a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségeinek megtérítését,
- reklám, hirdető-berendezés vagy más, az építményen vagy attól különállóan megjelenő berendezés vagy tárgy elhelyezésére vonatkozó előírásokat,
- egyéb feltételek, tiltások, korlátozások.
(5) A helyi védelem alatt álló építészeti érték megőrzése érdekében törekedni kell az eredeti (vagy ahhoz közelálló) rendeltetésnek megfelelő használatára, ha ez nem lehetséges, közcélú hasznosítására.
(6) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(7) A helyi védelem tényét az önkormányzat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti.
29. § (1) A helyi védelem alatt álló értékről – az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges hatósági nyilvántartások létesítésének és működésének feltételeiről szóló 241/1997. (XII. 19.) Korm. rendelettel összhangban – nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a védelem szakszerű, rövid indokolását,
(2) Egyedi védettség esetén a 27. § (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) a védett érték rendeltetését és használatának módját.
(3) Területi védelem esetén az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmazni kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.
(4) A nyilvántartás céljára készült helyszínrajzot olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek.
30. § (1) A helyi építészeti örökség kezeléséről az Önkormányzat minden évben a saját költségvetése terhére gondoskodik.
(2) Egyedi védettség esetén a védett értéket a következő feliratú táblával kell ellátni: „Érsekvadkert Község Önkormányzat – védett érték”.
(3) Területi védettség esetén a védett terület határainál a közlekedésre kijelölt utak mentén a védelmet jelző táblákat kell elhelyezni, amelynek felirata: „Helyi védelem alatt álló terület –Érsekvadkert Község Önkormányzata.”
31. § (1) A település önkormányzata által védetté nyilvánított védett értékek vagy védett területek (helyi kulturális örökségek) tételes felsorolását, a 28. § (4) bekezdése szerinti tartalommal, a 29. § (1) - (4) bekezdésben meghatározott formában, e rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(2) A helyi építészeti örökség kezelésébe az Önkormányzat a Nógrád Megyei Önkormányzatok Közútkezelő és Környezetvédelmi Közhasznú társaságot bevonja – a társasági szerződésben rögzített szolgáltatási körben – elsősorban;
- a települési önkormányzati rendelet teljeskörű előkészítésébe,
- a nem védett értékek kutatására és feltárására,
- a területi és/vagy egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó kezelési tervek készítésére, vagy a meglévő régi aktualizálására,
- kataszter elkészítésére és folyamatos vezetésére,
- állami költségvetésből finanszírozott központi és/vagy területi pénzeszközök megszerzésére irányuló pályázatok készítésébe.
VII. Fejezet
ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJA
A Környezetvédelmi Alap létrehozása
(1) Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre (továbbiakban: Környezetvédelmi Alap).
(2) A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak (amelyet az önkormányzat külön rendelettel, környezetvédelmi tervben határoz meg) ellátását:
a. a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása,
b. a környezeti károk mérséklése
c. a környezetvédelmi ártalmak megelőzése,
d. a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése,
e. a zöldfelület-gazdálkodás,
f. a természeti értékek megóvása,
g. a környezetvédelmi oktatás, nevelés területén.
A Környezetvédelmi Alap bevételei
Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának bevételei:
a) a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat közigazgatási területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének 30 %-a,
b) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
c) az önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
d) az önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi, és természetvédelmi bírság teljes összege,
e) benyújtott pályázatokon elnyert összegek,
f) közterületek, nem rendeltetésszerű használatáért fizetett díjak,
g) egyéb, a Környezetvédelmi Alapot megillető bevételek.
A Környezetvédelmi Alap felhasználása
(1) A Környezetvédelmi Alapot kizárólag a község környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:
a. levegőtisztaság védelmi (pl.: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis-létesítése stb.),
b. hulladékgazdálkodás, települési szilárd és veszélyes hulladékok kezelése,
c. védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása,
d. zaj-és rezgésvédelem (pl.: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis-létesítése, mérőműszer beszerzése stb.),
e. zöldterületek és közlekedési felületek védelme, fejlesztése, zöldfelület-gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés,
h. környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel,
i. környezetvédelmi információrendszer működtetése, fejlesztése,
j. egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység.
35. § (1) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a Képviselő-testület évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg rendelkezik, figyelemmel e rendelet 34. §-ában foglaltakra.
(2) A Környezetvédelmi Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10 %-os tartalékot kell képezni.
(3) A Környezetvédelmi Alapból pályázat alapján támogatást kaphat olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki Érsekvadkert községben végez az Alap céljaival egybeeső tevékenységet.
(4) Pályázati célra a Környezetvédelmi Alap 20 %-a használható fel.
(5) A pályáztatás rendjét a Képviselő-testület határozza meg.
VIII. Fejezet
KÖRNYEZETVÉDELMI HATÁSVIZSGÁLAT
36. § (1) A képviselő-testület határozatában az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat közigazgatási területére hatást gyakorló nagyobb beruházás esetén a beruházótól környezeti hatásvizsgálat készítését írja elő. Az erre vonatkozó indítványban meg kell határozni, hogy a hatástanulmány milyen hatások vizsgálatára terjedjen ki.
(2) Az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló vagy az önkormányzat közigazgatási területére hatást gyakorló nagyobb beruházásnak kell tekinteni azt a beruházást, amelynek a megvalósulása esetén annak hatásait előre láthatóan az önkormányzat közigazgatási területén élő állampolgárok legalább 3 %-át érintik, illetve a környezet minőségét előreláthatóan negatív módon befolyásolják.
(3) Egyéb esetben az előzetes vizsgálatokat, átfogó vagy részletes tanulmányokat a hatásterület meghatározásának módjait, a közreműködés mértékét a Környezeti hatásvizsgálatról Szóló 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet szerint kell végrehajtani.
IX. Fejezet
SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK
X. Fejezet
(1) E rendelet 2002. július 1-én lép hatályba.
Ezzel egyidejűleg hatályukat vesztik az állattartás helyi szabályozásáról szóló 2/1984. számú rendelet 5. §. /4/ bek és 7. §., valamint a köztisztaságról szóló 11/1994./VIII.29./számú rendelet.