Az önkormányzati jogok

5. §

(1)^[7]

(2)^[8] A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben is. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett helyi közösség, érintett érdek-képviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

II. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

6.§

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

(1)^[9]

(2)^[10] A képviselő-testület tagjainak száma:7 fő. A megválasztott polgármester a képviselő-testület tagja. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(3)^[11]

(4)^[12] A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(5)^[13] A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Feladat- és hatáskörök

7.§

(1)^[14] Az önkormányzat – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el.

(2)^[15] Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladatellátása során – törvényben meghatározottak szerint – intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat, és megteremti a helyben biztosítható közfeladatok ellátásának feltételrendszerét.

(3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

1. ellátása nem sérti más települések érdekeit,
2. nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
3. megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
4. ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik: ^[16]

1. az egyházi tulajdonú temető fenntartásában való közreműködésről.
2.  önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatásáról.

(5) Az önként vállalt (többlet-) feladatok megvalósíthatósága tárgyában – a képviselő-testület – az éves költségvetési rendeletben – forrásbiztosítással – dönt.

8. §^[17]

9. §^[18]

II.

A képviselő-testület működése

A munkaterv

10. §

(1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.

(2) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez javaslatot lehet kérni:

1. valamennyi képviselő-testületi tagtól,
2. a képviselő-testület bizottságaitól,
3. a jegyzőtől,
4. a polgármester által meghatározott szervektől,
5. a fontosabb közszolgáltatást végző vállalatoktól és az önkormányzat által alapított illetve fenntartott intézmények vezetőitől.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. az ülések tervezett időpontját, helyét,
2. a napirendek címét, előadóját,
3. az előterjesztések előkészítésének határidejét,
4. a bizottságoknak a megjelölését, ha az előterjesztést előzetesen bizottságoknak kell megvitatnia,
5. a közmeghallgatás időpontját,
6. a községi lakossági fórumok tervezett rendjét.

(4) A munkatervben meg kell jelölni azokat a témaköröket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetőleg amelyek csak meghatározott bizottsági véleménnyel együtt terjeszthetők elő.

A képviselő-testület ülései

11. §

(1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát és gyakorolja jogkörét.

(2)^[19]

(3)^[20]

(4) A testületi ülés lehet:

1. alakuló ülés;
2. rendes ülés;
3. rendkívüli ülés;
4. együttes ülés,
5. közmeghallgatás^[21]

A képviselő-testület alakuló ülése

12. §

(1)^[22]

(2) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásáról; valamint a választás eredményéről.

Rendes ülés

13. §^[23]

A testület az éves munkatervekben meghatározott időpontokban ülésezik, de évente legalább 6 ülés tart. A munkatervben elfogadott időpontoktól utólagosan eltérni rendkívül indokolt esetben lehet, az elmaradt ülés pótlásával.

Rendkívüli ülés

14. §

(1) A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva és azt valahányszor, ha a szükség úgy kívánja, össze kell hívni.

(2)^[24]

(3) ^[25]

(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(5) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni. ^[26]

(6) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenféleképpen közölni kell.

Az ülés helye

15. §^[27]

A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a községháza tanácstermében tartja, közmeghallgatásait és egyéb lakossági fórumait az általános iskola épületének tornatermében.

A képviselő - testületi ülés összehívása

16. §

(1)^[28] A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2)^[29] Az ülés meghívóját, a képviselők részére az ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az ülés napirendjeinek előterjesztéseit is. Az előterjesztések kézbesítésére elektronikus formában kerül sor, az önkormányzat hivatalos honlapjáról (www.szuhakallo.hu) elérhető Önkormányzati Portál menüben. Sikertelen – technikai okokra visszavezethető – kézbesítés esetén, az előterjesztéseket elektronikus adathordozón CD-n kell a képviselők rendelkezésére bocsátani.

Amennyiben az elektronikus úton történő kézbesítés (Önkormányzati Portálban, elektronikus adathordozón) technikai okok miatt nem lehetséges, - illetve annak a képviselőnek, aki azt kifejezetten kéri -  a testületi előterjesztések papír alapon kerülnek kézbesítésre.

Ahol az SZMSZ írásbeliséget illetve kézbesítést ír elő, ott azon az elektronikus úton, vagy elektronikus adathordozón teljesített kézbesítést is érteni kell.

(3) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak jelölését is.

(4) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(5)^[30] A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. ^[31]
2. az önkormányzat által alapított és/vagy fenntartott intézmények vezetőit;
3. azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos tárgyalásához szükséges
4. ^[32]

(6)^[33] A képviselő-testület ülésére a tevékenységi körükben felmerülő napirendek tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit:

a.) Szuhakállói Polgárőr Egyesület.

(7) A tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére, a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(8)^[34] Az önkormányzati hirdetőtáblán közzé kell tenni, a kábeltv. adásban és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé lehet tenni a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a polgármesteri hivatalban.

Az ülések nyilvánossága

17.§ (1) A testületi ülések – zárt ülés kivételével – nyilvánosak és az azokon a megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.^[35]

 (2)^[36] A képviselő-testület nyílt ülésen megjelenő állampolgárok, az egyes napirendi pontok tárgyalásához nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket csak. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt, a képviselő-testület erre irányuló beleegyező döntése alapján.

(3) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.

(5) Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezi.

(6) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

Zárt ülés

18.§^[37]

Az ülés napirendje

19.§

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester – elsősorban a kiküldött meghívó szerint - tesz javaslatot, amelynek alapján az ülés napirendjét a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében, vita nélkül egyszerű többséggel szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend változtatására csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség. ^[38]

19.§.(3)^[39] A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. rendeleti döntést igénylő javaslatok,
2. határozati döntést igénylő javaslatok,
3.  a beszámoló jellegű, határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztések
4. beszámolók, tájékoztatók
5. kérdések,
6. bejelentések, egyéb indítványok, javaslatok.

(4) A napirendi pontok tárgyalása után a polgármester és szükség esetén a jegyző a polgármesteri jelentés keretein belül beszámol:^[40]

1. a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról;
2. az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről;
3. az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

A (4) bekezdésben szabályozott beszámolónál a tárgy- és tényszerűségre, rövidségre kell törekedni. A beszámolóval kapcsolatban a képviselők kérdéseket tehetnek fel, észrevételeiket fogalmazhatják meg, de ebben az esetben is törekedni kell az időbeli rövidségre.

(5) A továbbiakban az ügyek a (3) bekezdés szerint az ülés megnyitása után elfogadott napirendje szerinti sorrendben kerülnek tárgyalás alá. ^[41]

(6) Amíg valamely határozathozatalt igénylő ügy, a napirendi pontok közül, vagy az adott napirenden belül határozattal eldöntve nincs, addig más tárgyra áttérni nem szabad. Ugyanazon ülésen a már egyszer letárgyalt és határozattal eldöntött ügy újból tárgyalás alá nem vehető.

(7) A napirendi pontok tárgyalásának lezárásáról a képviselő-testület dönt.^[42]

Az előterjesztések rendje

20.§

(1) A képviselő-testületi előterjesztéseket a napirend tárgya szerinti előadók készítek el, akik lehetnek a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a tanácskozási joggal kötelezően meghívottak illetve a Hivatal adott tárgykörben érintett köztisztviselői, valamint a közös fenntartású intézmények, társulások munkaszervezetinek ügyintézői.^[43]

(2) Az Ügyrendi Bizottság előzetes véleményezésével kell benyújtani mindazokat a rendelet-tervezeteket, amelyek az önkormányzati működés helyi szintjét szabályozzák; így a helyi népszavazás, a helyi címek, kitüntetések alapításáról szóló rendelet-tervezet; azokat a rendelet-tervezeteket amelyek képviselő-testület működését érintik, azt szabályozzák, így a Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét^[44].

(3) Az Ügyrendi Bizottság terjeszti elő a polgármester illetményére, bérfejlesztésére, jutalmazására és egyéb juttatásaira  vonatkozó előterjesztést.^[45]

(4) A napirendi pontokhoz kapcsolódó egyéb előterjesztéseket – elsősorban az önálló képviselői indítványokat, véleményeket - a polgármesternél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülés összehívása előtt, rendes ülés esetében 5 nappal előbb; rendkívüli ülés esetében – ha azt nem a polgármester kezdeményezi - az ülés összehívásának kezdeményezésekor. Az előterjesztéseket az ülésre szóló meghívóval kapják meg a képviselő-testület ülésére meghívottak a rendelet 16.§-ában foglaltak szerint.

(5) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek: előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(6) A testületi ülésre az előterjesztés főszabályként írásban kerül benyújtásra, melytől eltérni csak rendkívüli okok miatt lehet. Ilyen rendkívüli ok lehet pl.: az idő rövidsége és a tárgyalandó előterjesztés fontossága. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.

(7)Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. a tárgyat és a tényállást,
2. a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
3. az alternatívák indokait,
4. a határozati javaslatot,
5. az önkormányzati rendelet-tervezetét^[46]
6. és szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.^[47]

(7) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

Interpelláció

21. §^[48]

Kérdés

22.§

(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A kérdésekre, az interpellációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kérdés a testületi ülésen is feltehető, nem kell írásban benyújtani azt. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

23.§

(1) A képviselő-testületi ülést a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti. Egyidejű akadályoztatásuk esetén a Rendelet 16.§ (1) bekezdését kell alkalmazni.^[49]

(2) ^[50]

(3) Az ülést, az ülés vezetője (továbbiakban: polgármester) nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület létszámának ülés közbeni változását (érkező, távozó képviselők) a határozatképesség szempontjából folyamatosan figyelemmel kell kísérni; változás esetén a polgármesternek ismételten meg kell állapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. ^[51]

(4) A képviselő-testületi ülésen részt vevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(5) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(6) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

 a.) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,

 b.) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ,

 c.) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja vagy elhagyja az ülést, és ezzel az ülés visszatéréséig félbeszakad.

(7) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

A vitavezetés szabályai

24.§

(1) A polgármester minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) A testületi ülésen napirendként, elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként az érintett bizottság elnökét illeti meg a szó.

(3) Az írásbeli előterjesztést az előadó és az előterjesztés készítője a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett kérdésekre terjedhet ki. Az előadó röviden indokolni köteles azt is, hogy a szóbeli kiegészítésre miért van szükség, illetve, hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben.^[52]

(4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a települési képviselők és a tanácskozási joggal jelen lévő meghívottak is kérdéseket intézhetnek. A települési képviselők kérdésüket, az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a polgármesterhez.

A válaszok elhangzása után a kérdezők egyenként nyilatkoznak azok elfogadásáról.

A képviselő-testület vita nélkül csak akkor határoz a válasz elfogadásáról, ha a kérdező úgy nyilatkozik, hogy a választ nem fogadja el.^[53]

(6) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát.

(7) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is.

(8) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(9) A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja indítványt tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. Amennyiben bármely képviselő vagy a jegyző - alapos indokkal – a vita ugyanazon ülésen történő újbóli megnyitását javasolja, a határozathozatalt megelőzően, erről a képviselő-testület vita nélkül azonnal dönt.^[54]

(10) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, a napirend elfogadása előtt. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

(11) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz.

A döntéshozatal szabályai

25. §

1. A képviselő-testület döntéseihez a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie. A határozatképességet a polgármesternek meg kell állapítania, az ülésen résztvevő képviselők létszámának számszerűségével. Ha az ülés kezdetekor a polgármester megállapítja a képviselő-testület határozatképtelenségét, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja, vagy elnapolja. ^[55]

(1a) A határozatképesség megállapítására és bizonyítására a jelenléti ív szolgál, mely tartalmazza a képviselő-testületi ülés időpontját naptári nap és a kezdő időpont óra szerinti megjelöléssel, helyszínét, a képviselő-testület névsorát, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak névsorát és meghívotti minőségét teljes ülésen illetve egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó jogosultság szerinti megbontásban, a nyílt ülésen megjelenő érdeklődők számát. A jelenléti íven fel kell tüntetni az ülés megnyitása után érkező és bezárása előtt távozók távozásának időpontját. A nyílt és zárt ülésen résztvevőkről külön jelenléti ívet kell készíteni.^[56]

(1b) A képviselő-testület tagjai a jelenléti ív aláírásával és az (1a) bekezdés szerinti vezetésével dokumentálják az a ülés határozatképességét, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak pedig az ülésen vagy annak egyes napirendjein való résztvételüket.^[57]

(2) Határozatképtelenség esetén a polgármester megkísérli a határozatképesség létrehozását illetve helyreállítását, ennek érdekében a képviselő-testületi ülés kezdetét 10 perccel későbbi időpontra halasztja, vagy ha a határozatképtelenség az ülés közben következik be 10 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő-testület határozatképességének létrehozására illetve helyreállítására tett kísérlet eredménytelenül zárul, akkor 15 napon belüli időponttűzéssel, az ülés újbóli összehívásának szándékát ki kell mondani. Az ülés újbóli összehívására a rendeletben szabályozottak az irányadók.

26. §^[58]

(1) Ha a képviselő, az alpolgármester a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49.§ (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a bejelentés elmulasztásától számított 3 hónapig az őt megillető tiszteletdíj 75%-ára jogosult.

(2) Ha a polgármester, a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49.§ (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a képviselői tiszteltdíj (1) bekezdés szerinti csökkentésének megfelelő összegű rendbírság megfizetésére köteles, az ülést követő 8 napon belül.

A szavazás módja

27. §

(1) Szavazni kizárólag személyesen lehet.

(2)^[59]

(3) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket, külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.

Képviselői indítványra az előterjesztő által befogadott javaslatról is külön szavazást kell elrendelni.

(4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

A nyílt szavazás

28. §

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester köteles a szavazatokat megszámlálni illetve megszámláltatni. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(2) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

A névszerinti szavazás

29. §

(1)^[60]

(2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás tényét, számszerű eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni, a szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a képviselő-testület titkos szavazás mellett döntött.

4. Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi.

A titkos szavazás

30. §

(1)^[61] A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választására az Ötv. 34.§ (1) bekezdése szerint titkos szavazással kerül sor.

(2) A titkos szavazást lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság működik közre.

(3) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a hivatal biztosítja.^[62]

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(7) A titkos szavazásról minden esetben külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének melléklete.

Határozathozatal

31. §

(1) ^[63]

(2) ^[64]

32. §

(1)^[65]

(2)^[66]

 (3)       Minősített többség szükséges^[67]:

1. a polgármesterrel, jegyzővel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, ezen személyekkel szemben fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelősségük megállapításához,
2. a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel és kötvénykibocsátáshoz,
3. az önkormányzati tulajdonba kerülő vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné, illetve a törzsvagyon forgalomképessé minősítéséhez,
4. a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, gazdasági társaságba történő beviteléhez,
5. kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához.

A képviselő-testület döntései

33. §^[68]

 A képviselő-testület döntései:

1. önkormányzati rendeletek és
2. határozatok (normatív vagy egyedi).

A képviselő-testületi határozatok

34. §

(1)^[69]

(2) A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzétenni, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján is közölni kell.^[70]

(3) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a végrehajtásukért felelős személy készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

Az önkormányzati rendelet

35. §

(1)^[71]

(2)^[72] Rendeletalkotást kezdeményezhet:

- a polgármester

- a képviselő;

- a képviselő-testület bizottsága,

- a jegyző,

- a településen működő civil szervezet képviselője.

 (3) A kezdeményezésről a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

A képviselő-testület

1. állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről,
2. meghatározza a tervezet elkészítésének főbb elveit, menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét,
3. az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát, illetőleg e célra külön bizottságot, munkacsoportot hozhat létre,
4. szakértőket kérhet fel az előkészítésben való részvételre,
5. közmeghallgatás tartásáról rendelkezhet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés, annak részletes indoklásával együtt írásban a polgármesterhez kell benyújtani^[73]. Végleges megszövegezése a jegyző feladata. A képviselő-testületet az előterjesztésben tájékoztatni kell az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, a társadalmi egyeztetésben részt vevő rendelet-tervezetekkel kapcsolatban beérkezett véleményekről, összegezett formában.

(5) A rendelettervezetet a tárgya szerint illetékes bizottság, illetve bizottságok ülésükön megvitatják. A bizottság – beleértve a kisebbségi javaslatokat is – a képviselő-testülethez írásban nyújtja be úgy, hogy az a rendelettervezet vitája során érdemben figyelembe vehető legyen.

5. ^[74]
6. ^[75]

(8)^[76] A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

1. A rendelet kihirdetése a községháza hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.
2. A rendelet közzétételének egyéb lehetséges formái:

• plakátokon;
• szórólapok formájában;
• az önkormányzat hivatalos honlapján.

(9) Az egységes szerkezetbe foglalt, kihirdetett rendeleteket meg kell küldeni

• a települési képviselőknek,
• a rendelet tárgya szerint érintett állami és önkormányzati szervek, intézmények vezetőinek.

(10) A rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik. A rendeletek hatályosulásának tapasztalatairól a képviselő-testületet – kétévente – tájékoztatja.

11. A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.

A nyilvántartás tartalmazza a

• rendelet számát és tárgyát,
• meghozatalának időpontját,
• címének szó szerinti szövegét,
• kihirdetésének időpontját.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

36. §.

(1)^[77]

(2) A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52.§-ában meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

- mellékletként a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását (interpelláció, kérdés),

- mellékletként a jelenléti ívet.

(3)^[78]

(4)^[79]

(5) ^[80]

A jegyzőkönyv elkészítése

37. §

(1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működik közre, valamint hangfelvétel készül.^[81]

(2)^[82] A jegyzőkönyv kettő eredeti példányban készül, melyből egy példányt – a mellékleteivel együtt – a hivatalban kell helyezni és évente beköttetést követően tárolni.^[83]

(3)^[84]

(4)^[85]

(5) A képviselő-testület nyílt üléseiről készült jegyzőkönyveket – teljes terjedelmükben – közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.^[86]

37/A § Együttes ülés^[87]

(1) A Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről együttes ülésükön döntenek.

(2) Az együttes ülés összehívására, vezetésre, a tanácskozási rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan a rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a.) Az együttes ülés a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: székhely önkormányzat polgármestere) gondoskodik. Az ülést köteles összehívni bármelyik nem székhely település polgármesterének indítványára.

b.) Az ülés helye a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések önkormányzatai által, az erre a célra biztosított, megfelelő helyiség. Az ülés helyszínét egymást követő ismétlődéssel állapítják meg a képviselőtestületek éves munkatervükben, Szuhakálló, Vadna, Sajóivánka és Sajógalgóc sorrendiséggel.

c.) Az ülést a székhely önkormányzat polgármestere vezeti, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén az ülésnek helyet adó önkormányzat polgármestere. Ha az ülés helyszínét a székhely önkormányzat biztosítja, a székhely önkormányzat polgármesterének akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén, az ülést a székhely önkormányzat alpolgármestere vezeti. A székhely önkormányzat alpolgármesterének akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén, az ülést a nem székhely önkormányzatok polgármesterei közül vezeti egy fő, megállapodásuk szerint.

d.) Az együttes ülés jegyzőkönyve az azon résztvevő képviselő-testületek számától eggyel több példányban készül. A jegyzőkönyvet a jegyző mellett, valamennyi az ülésen részt vevő önkormányzat polgármestere aláírja.

37/B § A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSI  KÉPVISELŐK

A települési képviselő

38. §

(1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Ötv., a Mötv,  valamint e rendelet határozza meg.^[88]

(2) A képviselő-testület tagja a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(3) A képviselői megbízatás keletkezésére és megszűnésére A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.tv. 1-4 §-ában foglaltak az irányadók.

(4)^[89]

A képviselők jogai

39. §^[90]

A képviselők kötelezettségei

40. §

(1)^[91]

(2)^[92]

A képviselő díjazása

41. §

(1) A képviselő-testület tagját megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg.

(2) A képviselők tiszteletdíjáról a képviselő-testület külön rendeletet alkotott.^[93]

Az összeférhetetlenség

42.§

(1) A képviselő összeférhetetlenségére A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.tv. 5.§-ában foglaltak az irányadók. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az Ügyrendi Bizottsághoz kell előterjeszteni.

(2) Az összeférhetetlenségi ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja.

(3)A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi testületi ülésen ismertetni, s döntésre előkészíteni.

Vagyonnyilatkozat

43.§

(1) A képviselő A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.tv.10/A.§-a szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza.

(2) A képviselői vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottság jogállása

44. §

(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és a Szervezeti és Működési Szabályzat keretei között maguk határozzák meg.

Állandó bizottságok

45. §

(1) Az állandó bizottság feladata elsősorban, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(2) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság:

1. Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma: 3 fő
2. ^[94]

(3) Az Ügyrendi Bizottság képviselő-testületi tagjainak száma 3 fő.^[95]

(4)^[96] Mivel az önkormányzat lakosságszáma 2000 fő alatti, a képviselő-testület pénzügyi bizottságot nem hoz létre. Az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények száma 1, így a képviselő-testület oktatási bizottságot sem hoz létre.

(4) A bizottságok albizottságokat nem hoznak létre.

(5) Az állandó bizottság általános feladatai:

1. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
2. a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testületi előterjesztések véleményezését is;
3. előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket;
4. közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében;
5. feladatkörében ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját;
6. javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

(6) A bizottságok elnökét, tagjait, a képviselő-testület választja meg.

(7) A képviselő-testület a bizottságokra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(8)^[97]

(9) ^[98]

(10) Az állandó bizottság feladat- és hatásköri jegyzékét jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.^[99]

Ideiglenes bizottság

46. §

(1) A képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

1. esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése;
2. egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése;
3. társulási megállapodások előkészítése;
4. vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.

A bizottságok szervezeti és működési rendje

47. §

(1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.

(2) A bizottság tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(3) Bármelyik képviselő javaslatot tehet a képviselő-testületnek a bizottságok elnöke és tagjai személyének megváltoztatására.

(4) A képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja.

(5) A bizottsági, tisztség, tagság megszűnik

1. a képviselő-testület megbízatásának lejártával, a képviselő-testület feloszlásával és feloszlatásával, illetve a képviselői megbízatás megszűnésével;
2. felmentéssel,
3. lemondással,
4. a választójog elvesztésével
5. ha az eskü letételét a képviselő-testület előtt megtagadja,
6. a bizottsági tag halálával.

A bizottságok ülései

48. §

(1) A bizottság üléseit a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(3)^[100] Az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes látja el.

(4) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot:

1. a képviselő-testület határozatára;
2. a polgármester indítványára;
3. a jegyző indítványára;
4. a bizottsági tagok legalább felének indítványára.

(5) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(6) Bármely képviselő kezdeményezheti a képviselő-testületnél bizottsági döntés felülvizsgálatát.

(7) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal a Mötv. 60.§-ában meghatározott eltéréssel.

(8) ^[101]

(9) ^[102]

(10) ^[103]

 (11) A bizottság - a polgármester által felfüggesztett – döntését, még a képviselő-testület ülése előtt napirendjére veheti és amennyiben a felfüggesztésnek helyt ad és döntését a felfüggesztésnek megfelelően megváltoztatja, nincs szükség a képviselő-testület ülése elé terjesztésre.

(12) A bizottság ülésére az írásos anyagok megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt is.

(13) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a hivatal látja el.^[104]

Kizárás a bizottsági döntéshozatalból

49. §

(1)^[105]

(2)^[106]

V. Fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

A polgármester

50. §

(1) Szuhakálló község polgármestere a megbízatását főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A hatáskör átruházásokról, az átruházott hatáskör gyakorlásának esetleges feltételeiről, a képviselő-testület a tárgykörben alkotott rendeleteiben dönt.

(3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

A polgármester feladatai

51. §

(1) A polgármester feladata különösen:

1. a község fejlődésének elősegítése,
2. a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése,
3. a község vagyonának megőrzése és gyarapítása,
4. a községgazdálkodás,
5. a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,
6. a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása,
7. a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,
8. a lakosság összeszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása,
9. a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
10. az önkormányzati saját intézmények működésének ellenőrzése, segítése.

(2) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

1. segíti a képviselők munkáját;
2. összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;
3. képviseli az önkormányzatot;
4. az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja.

(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei:

1. kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását;
2. felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit;
3. évente legalább egy alkalommal feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére.

(4) A hivatallal összefüggő főbb jogosítványai^[107]:

1. a képviselő-testület döntései szerint és saját jogkörében eljárva, jogszabályban és a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban rögzítettek szerint irányítja a hivatalt;^[108]
2. ^[109]
3. ^[110]
4. ^[111]
5. ^[112]

(5) Polgármester részére feladatokat a jogszabályokon és az állami irányítás egyéb eszközein túl, a képviselő-testület állapíthat meg.

(6) ^[113]

51/A § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, rendkívüli testületi ülést összehívására sem lehetőséget biztosító körülmény fennállása esetén, dönthet olyan pályázatok benyújtásáról – továbbá aláírhatja a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat -, amelyekhez önkormányzati saját forrást nem kell biztosítani.^[114]

51/B § A polgármester, alpolgármester hiányában lemondását az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el.^[115]

51/C § A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.^[116]

52. §

(1) A képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat és állapítja meg a jogszabály keretei között az illetményét.

(2)^[117] A polgármester illetményére, bérfejlesztésére, jutalmazására, és egyéb juttatásainak megállapítására az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

53.§

Összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozattételi kötelezettség

(1) A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Ötv.33/A.§-a állapítja meg.

(2) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

Az alpolgármester

54. §

(1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. ^[118]

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(4) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak. A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén gyakorolhatja.

(5) Az alpolgármester tiszteletdíjának mértékét a képviselő-testület állapítja meg, arra a polgármester tesz javaslatot.

A jegyző

55. §

(1)^[119] A jegyző vezeti a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalt.

(2)^[120] A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében a Mötv. 81.§ (3) bekezdésében meghatározottakon túl:

1. előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
2. ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
3. ^[121]
4. a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet;
5. ^[122]
6. ^[123]
7. ^[124]
8. ^[125]

3. A jegyző:

1. ^[126]
2. rendszeresen ügyfélfogadást tart;
3. ^[127]
4. ^[128]
5. ^[129]
6. szervezi a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati tevékenységét;
7. ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat;
8. ^[130]

(3)^[131] a.) A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő a hivatalban alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt igazgatási ügyintéző látja el.

b.) Amennyiben a Hivatalban nem dolgozik képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselő a székhely önkormányzat polgármestere kezdeményezi a kormányhivatal vezetőjénél helyettesítő jegyző kijelölését.

VI. Fejezet

A Közös Önkormányzati Hivatal

56. §^[132]

(1)  Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testülete; Vadna községi Önkormányzat Képviselő-testülete; Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete; a Mötv.84. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85. § (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint, közös önkormányzati hivatalt hoztak létre, Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

(2) A hivatal az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátásával kapcsolatos feladatkörében eljárva:

1. biztosítja a hivatalhoz tartozó önkormányzatok lakosságának a közszolgáltatásokhoz való magas színvonalú, a lehetőségek határai közötti gyors, könnyű és hatékony hozzáférését;
2. biztosítja az önkormányzatok működéséhez, a képviselő-testületek, a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátását, az elvárható és elérhető legmagasabb szakmai-igazgatási színvonalon;
3. közreműködik a hivatalhoz tartozó önkormányzatok egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásán, megértésén alapuló, konszenzusra, korrektségre, közösen elfogadott szabályozó rendszerre épülő együttműködésében.

(3) A hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján, a hivatal létrehozására irányuló megállapodásban határozták meg, a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét.

(4) A hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá.

(5)^[133]

57. §^[134]

VII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI,GAZDASÁGI ALAPJAI

 Az önkormányzat társulásai

58. §

(1)^[135]

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A társulások célja és rendeltetése:

1. tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése;
2. a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;
3. a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása;
4. költségvetési- gazdálkodási és feladat-ellátási hatékonyság növelése.^[136]

4. A koordináció főbb módszerei:

1. a polgármester, alpolgármester, jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására;
2. testületi ülések együttes megtartása;
3. közös (ideiglenes) bizottságok szervezése meghatározott közös érdekű feladatok ellátására;
4. képviselő-testületi és bizottsági munkatervek kölcsönös megküldése.

(6) ^[137]

(7)^[138]

A költségvetés

59. §^[139]

Az önkormányzat vagyona

60. §

(1) Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.^[140]

(2) ^[141]

(3) ^[142]

61. §

(1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett 300.000 Ft értékhatárig döntsön a kiadási előirányzattal nem terhelt bevételi források felhasználásáról.^[143]

62. §^[144]

63. §

(1) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 7/2012.(IV.22.) önkormányzati rendeletben szabályozott értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről a képviselő-testület utólagosan tájékoztatni köteles.^[145]

(2) ^[146]

(3) ^[147]

(4) A polgármester évenként közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.^[148]

Tervezés, számvitel, információ

64. §^[149]

65.§

(1) ^[150]

(2) Az önkormányzat a Mötv.-ben szabályozottak szerint bonyolítja gazdálkodását, viseli veszteséges gazdálkodásának következményeit. A gazdálkodás formáit a helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg, önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat a pénzügyi előírások keretei között.^[151]

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

66. §^[152]

VIII. Fejezet

A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE^[153]

67. §.^[154]

Lakossági fórumok

68. §

(1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:

• a fontosabb döntések előkészítése során a vélemény nyilvánítására,
• a közvetlen tájékoztatásra,
• közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

• közmeghallgatás
• falugyűlés
• állampolgári közösségek rendezvényei.

(3)^[155] A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi tévén keresztül történő tájékoztatása és az önkormányzat hivatalos honlapjának fenntartása.

Közmeghallgatás

69. §

(1) A képviselő-testület

1. munkaterve
2. eseti döntése

alapján – a lakosság egészét vagy többségét érintő önkormányzati döntések meghozatala előtt, illetve a lakosság tájékoztatása érdekében – évente szükség szerint, de minimum egy alkalommal előre meghirdetett, közmeghallgatással egybekötött ülést tart.

(2) A közmeghallgatási napirendek tárgyát a képviselő-testület határozza meg, melynek a lakosság körében való megismertetéséről a polgármester gondoskodik.

3. A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülésen

1. a település állandó lakosai
2. a helyben érdekelt szervezetek

felszólalhatnak és észrevételeket tehetnek a és kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a képviselőkhöz, a képviselő-testület bizottságaihoz.

A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(5) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetőleg nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a kérdéssel érintett 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(7) A kivizsgált közérdekű javaslatot az illetékes bizottság – véleményével együtt – köteles a soron következő képviselő-testületi ülés elé terjeszteni. A javaslatról a képviselő-testület szavaz. A képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 8 napon belül tájékoztatni kell.

(8) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

Falugyűlés

70. §

(1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb községi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot, falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés egyaránt összehívható a község egészét vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben.

(3) A falugyűlés elé kerülő ügyeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja és véleményt nyilvánít.

IX. Fejezet

Kisebbségi önkormányzat

71.§^[156]

72. §^[157]

X. Fejezet^[158]

ZÁRÓ  RENDELKEZÉSEK

73. §

(1) E rendelet kihirdetésével lép hatályba.

Tinyó Ottó sk.                                                                                                                                                         Dr.Herczeg Tibor sk.

polgármester                                                                                                                                                                   jegyző