Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2003. (X. 14.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2023. 02. 21 15:00

Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2003. (X. 14.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

2023.02.21.

1Őrtilos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §- ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a település önkormányzatának az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan), az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(Xll.20.)sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK) is figyelemmel a helyi építési szabályzatról (HÉSZ) szóló 11/2003.(X.14.).sz. önkormányzati rendeletet (továbbiakban: Ökr.) - az időközben megjelent jogszabályok változásait is átvezetve, az Állami Főépítész OTÉK előírásától eltérő beépítettség megvalósításához adott 8-307-3/2010. sz. eltérési engedélye figyelembevételével - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános előírások

1. § (1) A rendelet területi hatálya a község igazgatási területére terjed ki,

(2)2 A község igazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezek terveire hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag Az Ökr. és a hozzátartozó KSZ-1,2, BSZ-1,2, jelű szabályozási tervek (tervező: Balázs és Társa Építészeti és Számviteli Iroda, 2002-2004.), valamint a KSZ-2 jelű, és BSZ-2 jelű szabályozási terv 1. számú módosításához készített 2.3.1, 2.3.2, és 23.3. jelű tervlap (tervező: Balázs és Társa Építészeti Iroda, 2010. március) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A szabályozási terven szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, testületi jóváhagyással. Az irányadó szabályozási elemek változtatása - a szükséges egyeztetések lefolytatásával - a hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni :

- a település igazgatási határát (megyehatárt, országhatárt),
- a meglévő és tervezett belterületi határt,
- beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület határát,
- építési, szabályozási és védelmi vonalakat, építési határvonalat,
- az egyes területfelhasználási egységek és építési övezetek, övezetek határait, előírásait,
(6) A szentmihályhegyi kertterület belterületi határának megállapításáig, illetve ingatlan nyilvántartási átvezetéséig csak gazdasági épület építhető e területen az ökr. 6. És 16. S. szabályai együttes alkalmazásával.
(7) A helyi védettségre vonatkozó szabályozás a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel módosítható építészeti szakvélemény alapján.
(8) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről.
(9) 3 Közterületeket használni, azokon építési terület kialakítását, átalakítását engedélyezni, (ideiglenesen vagy véglegesen) építményt elhelyezni, meglévő épületet bővíteni, átalakítani, használati módot megváltoztatni, közmű- és közlekedési jelzéseket (táblákat) elhelyezni OTÉK 39-40.S alapján lehet. Reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek, feliratok létesítése, festése/átfestése, felszerelése épületek homlokzatán max. 2 m2ig, udvarban vagy közterületen max. 10 m2-ig helyezhető el
(10) 4 A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.
(11) 5 a tájképvédelmi terület övezete által érintett területen
a) új építmény elhelyezése tájba illesztve a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett történhet;
b) a hagyományos tájhasználat megőrzendő, művelési ág váltás, más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű- és közút építése érdekében történhet;
c) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
(12) 6 Az ökológia hálózat övezete által érintett területen csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében lehet.

2. § (1) Építmények építése, meglévők bővítése csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak betartásával engedélyezhető. Tűzivíz ellátást a Szabályzatnak megfelelően kell biztositani.

(2) A termőtalaj védelme érdekében

a) a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem lehet rontani;

b) termelésből kivont mezőgazdasági területen építkezés esetén a humuszos réteget meg kell menteni.

(3) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásában a 7Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Pécsi Bányakapitányság állásfoglalását ki kell kémi, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag elszállításra kerül és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(4) Lakótelken állattartó épületek az utcai telekhatártól számított 20 méteren túl építhetők max.80 méterig, a hátsó építési határvonalig; engedélyezésénél a vonatkozó önkormányzati rendeletet is figyelembe kell venni.

3. § 8A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Pécsi Bányakapitányság államigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalását/szakvéleményét ki kell kémi építési engedélyezés során a következő esetekben:

(1) általában:

a) 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartó szerkezetű épületeknél;

b) 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél;

c) 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás);

d) minden esetben, amikor az altalajjal összefüggő kedvezőtlen adottságok észlelhetők (pl: az építési területen vagy annak határvonalától mért 20 m-en belül sárfolyás, omlás, csúszás, forrás jelentkezés stb.)

(2) Az országhatár és a Visszafolyó patak közötti jelenlegi külterületen geodéziai terepfelvétel, geotechnikai, mérnökgeológiai szakvélemény és statikai tervfejezet készítése szükséges minden építmény engedélyezési eljárásához, melyek ismeretében az MGSZ egyetértését előzetesen ki kell kémi. Kétlépcsős engedélyezési (elvi építési és építési engedélyezési) eljárást kell lefolytatni és a felmerülő kérdéseket előzetesen kell tisztázni:

a) minden olyan épület tervezésekor, mely állandó lakóhely céljából létesül, vagy alapterülete meghaladja a 30 m2-t (önálló pincénél is),

b) minden 30 m2-nél kisebb alapterületű épület, vagy egyéb építmény, ha főfala 2 m-nél nagyobb magasságú természetes vagy mesterségesen kiképzett kőzetfallal érintkezik,

c) 2 m-es vastagságot meghaladó bevágások, feltöltések, vájással vagy terepfelszín kinyitásával létesülő pincék, egyedi tereprendezések stb. valamint az ily módon létesülő teraszok vagy mesterséges tereplépcsök kialakítása, melyet az építési engedély megszerzéséhez beadott tervdokumentációknak kötelezően tartalmaznia kell,

d) csúszásveszélyes területen épületek korszerűsítése, átépítése tervezésénél.

(3) a csúszásveszélvesnek megjelölt területeken (mérnökgeológiai szempontok alapján, előzetesen tisztázás után) a tevékenységek várható hatását a lejtő állékonyságára:

a) 2 ha területnél nagyobb erdőirtás,

b) vonalas létesítmények elhelyezése (pld,: út, vasút),

c) szivárgó rendszerek felújítása vagy újak kiépítése,

d) eseti tereprendezések, egyedi földmunkák stb.

(4) a csúszásveszélyesnek megjelölt rnagasparti területen egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos vagy azokkal összefüggő engedélyezési eljárások közül:

a) a magaspart lábvonalában és lábvonaltól a folyók felé eső területen történő vonalas létesítmények (út, vasút, termékvezeték stb.) építéséhez,

b) az alsó zónában (a magaspart lábvonalában és a + 180 m Bf. szint területrészen) a felület (terepfelszín) 2 m-nél nagyobb mértékű megbontásával, átalakításával járó tevékenységekhez.

II. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

4. § A település igazgatási területének tagozódása:

(1) beépítésre szánt terület, amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 % lehet;

(2) beépítésre nem szánt terület, amelyen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek

5. § (1) A település területén falusias lakóterület / Lf/ kialakítására kerül sor (a belterületen és a beépítésre szánt kertterületen).

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen csak az OTÉK 14.S. (2) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el azzal a feltétellel, hogy legfeljebb kétlakásos lakóházak építhetők. A jelenlegi kertterület beépítésre szánt részén főépületként lakóház, gazdasági és üdülő épület építhető a területre vonatkozó külön előírások betartásával. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell alkalmazni.

(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza. A telekszélesség a kialakult lehet, illetve új telekalakítás esetén a belterületen min. 16,0 méter engedélyezhető. 9Az egyházi közösségi épületnél nagyobb építménymagasság is megállapítható max. 15 méterig.

(4) A kialakult beépítésnél a meglévő telekméretet és beépítettséget, előkertet, építmény magasságot, beépítési módot adottságnak kell tekinteni. Az épületek közötti telepítési távolságra vonatkozó előírásokat be kell tartani. 10 méternél keskenyebb telkek nem építhetők be. A Rákóczi és a Kossuth utcákban 20 méternél keskenyebb telkeknél az utcai épületszélesség maximum 7 méter lehet, 4 méter után keresztszárny is építhető. A korábban felépített - oldalkertben lévő - épületek megtarthatók, azonban bármilyen építési munka csak a tűzrendészeti szakhatóság egyetértő véleménye alapján végezhető.

(5) Az önálló útkapcsolattal nem rendelkező belterületi ingatlanok nem építhetők be. Nyeles telek nem alakítható ki.

(6) A területet a szennyvízhálózat kiépítéséig legalább részleges közművesítéssel kell ellátni, a szennyvíz gyűjtése zárt közmű pótló berendezésekbe történhet a szennyvízhálózat megépítéséig. Állattartó épületeknél zárt trágyalé gyűjtő aknák létesítése kötelező, a trágya elhelyezése tárolóba, vagy mezőgazdasági földterületre való terítéssel történhet. A szennyvíz kezelésére egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítendő.

(7) Az építési hely meghatározása általában:

a) előkert: meglévő beépítésnél kialakult (két szomszédos beépítéshez igazodjon), új telekalakításnál, terület beépítésénél 5,0 méter,

b) oldalkert: oldalhatáros beépítés esetén min. 5,0 méter, a kialakult legalább 10 méter széles oldalhatáron átló beépítettségű telkeknél az oldalkert 4,0 méterig csökkenthető, de az építési engedélyezési eljárás során az illetékes tűzvédelmi szakhatóság véleményét ki kell kémi, szabadon álló beépítés esetén min. 3,0 - 3,0 m

(8) hátsókert:min. 6,0 méter, illetve nagyobb mélységű telkeknél a telek beépíthető része a telek homlokvonalától mért 80 méteres sáv. 10A lakótelkekhez tartozó kertek a lakótelkek 80 méteres telekmélysége utáni telekrészek. A kertekben növényházak és az OTÉK I.sz. melléklet 67. pontjában felsoroltak létesíthetők a d., g, h., i. pontok kivételével.”

(9) Az építési használat felső határai:

a) lakóterületi egységre megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség: 0,5

b) legkisebb zöldfelület: 40 %

c) legnagyobb építménymagasság: 5,0 m, illetve a kialakult hagyományos utcaképhez igazodjon.

(10) Az egyes építési övezetek határértékei és jellemzői:

Építési övezet

Beépítési mód

Max beépítési %

Max építmény-magasság (m)

Min. telekterület (m2)

Lf-1

O

30%

5,0

1000-K

Lf-2

O-Sz

15%

5,0

1500-K (min 1000)

Lf-3

O-Sz

10%

5,0

1500
O - OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉS
Sz - SZABADONÁLLÔ BEÉPÍTÉS
K – KIALAKULT TELEKMÉRET
(11) Az épületek tetőhajlásszögét 35-400-osra kell tervezni, egy épülettömegen belül azonos felületképzést (tetőfedő anyag, homlokzatszínezés, lábazat, stb.) kell alkalmazni. A tetőfedő anyag égetett cserép, betoncserép vagy jellegében azonos egyéb fedés lehet. Az I - IV tűzállósági fokozatba tartozó épületeknél nem alkalmazható a „könnyen éghető” „fokozott tűzterjedésű" (pl. bitumenes hullámlemez) tetőfedő anyag.

6. § Szentmihályhegyi kertterület belterületté nyilvánítható beépítésre szánt Lf-2 és Lf-3 jelű építési övezet területén telkek kialakításához és azok beépítésének engedélyezéséhez az alábbi szabályokat is be kell tartani:

(1) Az Lf-3 jelű területen az Ökr. 5. §. (2) bekezdésében jelzett építmények közül üzemi jellegű gazdasági épület nem helyezhető el.

(2) Meglévő épületek átalakítása, bővítése, helyreállítása az új épületek paramétereit meghaladó mértékben nem engedélyezhető. Az előírt jellemzők (beépítettség, épületmagasság, elő-, oldal-, hátsó kertek, stb.) betartandók.

(3) Új építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei:

a) lakóépület csak 1500 m2-nét nagyobb telekre építhető;

b) az építmények alapterülete nem haladhatja meg a 150 m2-t; szintszáma max. alagsor + földszint + tetőtér beépítéses lehet, ahol az alagsort a teljes alapterület alatt ki kell építeni; lejtős terep esetében min. 1 méter tölthető fel az alagsori padlóvonal felett és max. 6 méter lehet völgy felől az épület homlokzatmagassága;

c) az építmények telken belüli elhelyezése:

az építményeket a telkeken belül bárhol, a legkevesebb földmunkát igénylő helyzetben kell elhelyezni, egymáshoz viszonyítva tagolt elrendeződében úgy, hogy két szomszédos épület között legalább 10 méter távolság legyen,
a szabadon álló beépítés - OTÉK-ban és az ökr.- ben meghatározott
minimális feltételeit kell alkalmazni, de a megjelölt elő-, oldalkert mértékét szükség szerint növelni kell a telek természeti adottságaihoz igazodóan,
az építési tevékenység nem eredményezheti nagy mértékű földmunkák (2 m-nél nagyobb bevágások, feltöltések) végzését,
az építmény létesítése nem gátolhatja a felszíni vizek természetes elfolyását,
d) a zárt szennyvízgyűjtők az épületek közvetlen ködébe nem helyezhetők el (az építményektől legalább 5 m-es távolságban legyenek),
e) minden új közművet a fagyhatár alatti helyzetben kell elhelyezni (legalább 1 m-rel az adott terepszint alatt),
f) a rézsűk és bevágások felületét kiképzésük után azonnal biológiai vagy művi védelemmel kell ellátni,
g) ha ismert helyzetű pince vagy üreg található az építkezés helyén, akkor annak állagát és várható hatásait is értékelni kell az új építmény, valamint a lehetséges hatásterületen belüli épített környezet változatlan állagú fennmaradásának érdekében,
h) kerti úszómedence nem építhető az övezetben,
i) vízigényes növényzet, magasra nővő kiterjedt gyökérzetű fák nem telepíthetők,
j) az építési tevékenységek végzése közben mindig biztositani kell a munkaterületek védelmét a felszíni vizektől.

Gazdasági terület

7. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A település területén egyéb ipari terület kerül kialakításra A szabályozási terven a terület jele: Gip

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen elsősorban állattartási tevékenységhez tartozó a működéshez szükséges építmények raktárak, tárolók szolgálati lakás, iroda, víztorony, siló, stb. helyezhetők el. A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK 20. §. és a helyi állattartási rendelet előírásait kell alkalmazni.

(3) A legkisebb kialakítható telekméret 3000 m2. A beépítési mód szabadon álló. A beépíthetőség mértéke max. 30 %. Ha a meglévő területet megosztásra kerül, telekalakítás során minden terület/ földrészlet beépíthetősége a meglévő beépíthetőséget figyelembe véve sem haladhatja meg a 30 %-ot.

(4) Az építési használat felső határai:

a) területi egységre megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség: 0,8

b) legkisebb zöldfelület: 40 %

c)11 legnagyobb építménymagasság: 7,5 m. Sajátos építmények esetében (pl: siló, víztorony, stb,) ennél nagyobb mérték is megállapítható max. 20 méterig.

(5) Az épületeket magas tetősre kell tervezni, egy épülettömegen belül azonos felületképzést (tetőfedő anyag, lábazat, stb.) kell alkalmazni.

(6) A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK 4. sz. melléklete szerinti mértékben a saját telken belül kell biztosítani.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közmű területek

8. §
(1) A közlekedési (Kö), közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tartalmazza.
(2) A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26.S.-ban előírtak figyelembe vételével kell biztosítani.
(3) A közutak, közművek védőtávolságait a szabályozási terv és a vonatkozó szabványok előírásai alapján kell figyelembe venni. Meghatározásában a geológiai szakvélemény és a fejlesztési elhatározások kerültek figyelembevételre.
(4) A közlekedési és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. S. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.
(5) A védőtávolságokon belüli építésügyi hatósági ügyekben az érintett szakhatóság és üzemeltető véleményét ki keli kémi.

Erdőterületek

9. §
(1) A község igazgatási területén védelmi (Ev) turisztikai rendeltetésű (Ee) és gazdasági erdők (Eg) területei kerültek kijelölésre. Az erdőterület területi vagy művelési ág változását az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) egyetértésével szabad elvégezni.
(2) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad. Kivétel a 17.S. (2) bekezdésében foglaltakat.
(3) A 10 ha-nál nagyobb gazdasági erdők területén közlekedési és közmű létesítmények, az erdő üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó építmények, vadászházak és vadász lesek a táji környezettel összhangban az ÁESZ egyetértésével építhetők.
(4) Erdő telepítése csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos erdőállományokkal történhet az illetékes erdészeti hatóság engedélyével.
(5) Az (Ee) jelű - 6003 m2területű - turisztikai erdő területén max. 5% beépíthetőséggel a rendeltetésnek megfelelő építmények, (pl. esőbeálló) helyezhetők el, továbbá asztalok, padok és szeméttárolók helyezendők el. Az OTÉK előírásától eltérő beépítettség

Mezőgazdasági területek

10. §
(1) A mezőgazdasági terület a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területe és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági övezetek meghatározására került sor:
Általános (árutermelő) mezőgazdasági övezet (Má)
Kertterület övezete (Mk)
Érzékeny természeti területek (gyep, rét, legelő, stb.) mezőgazdaságit övezete (MV)
(3) A területen földrészletet kialakítani (a földhivatal egyetértésével), továbbá építményeket elhelyezni az OTÉK. 29. S. figyelembe vételével lehet. A földrészletek megközelítését közútról vagy közcélra használható magánútról biztosítani kell. Érzékeny természeti területen építeni nem szabad.
(4) A vizek nitrát szennyeződéssel szembeni védelméről gondoskodni kell. a 49/2001 (IV.3.) Korm. rendelet betartásával. A területen elhelyezhető szennyvíz kibocsátó építményhez zárt szennyvíztárolót kell építeni, állattartó telepek trágyatárolóit, műtárgyait egyedileg kell megtervezni és engedélyeztetni.
(5) Mezőgazdasági területen az övezetek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges.

Általános mezőgazdasági övezetek

11. §
(1) Az általános mezőgazdasági övezeteket a szabályozási terv jelöli (Má).
(2) Az övezetben kialakítható legkisebb földrészlet 3000 m2lehet.
(3) Az övezetben csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (kivétel: szennyvíztisztító és komposztáló telepek), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek helyezhetők el.

Kert, szőlő és gyümölcsös területek övezete

12. §

(1) A kert, szőlő, gyümölcsös területeket a szabályozási terv jelöli (Mk)

(2) Az övezetben kialakítható legkisebb földrészlet 1500 m2lehet. Beépíteni csak a csúszásveszélyes határon kívül eső területeket lehet.
(3) Az övezetben a beépíthető legkisebb telekszélesség 10 m lehet. Építmények elhelyezésének feltétele a villamos energia és ivóvíz ellátás biztosítása. Közművel ellátott építmény szennyvíz elhelyezése zárt közműpótló berendezésbe történhet.
(4) Épületek szabadonállóan építhetők minimum 5 m előkerttel, illetve a tervezett murakeresztúri út melletti földrészleteken az út tengelyétől mérve minimum 20 méterre (kialakított előkerttel) mindkét oldalon, továbbá min. 3-3 m oldalkerttel, max.4,0 m építménymagassággal, környezetbe illeszkedő tömegformával, anyaghasználattal és felületképzéssel. A beépítettség max.3 %. lehet. Az épületek szintvonalra merőleges gerincű nyeregtetősek lehetnek cserépfedéssel. Növényzettel fedett lapos tető (zöld tető) is engedélyezhető.
(5) A földrészleteket megközelítő utak szélessége min. 8 méter lehet, felületét csészeszelvényűre kell kialakítani, melynek egyaránt alkalmasnak kell lenni a közlekedésre és a csapadékvíz elvezetésére.
(6) A csúszásveszélyes (lehatárolt) kertterületen csak állagmegóvási munkák végzése engedélyezhető meglévő épületen, új épület itt nem építhető.
(7) 12 Mk-1 övezetben min. 3000 m2telken 3% beépítettségig a kijelölt beépítési helyen tervezhető épület alapterületének fele részében lakóház is építhető.

Érzékeny természeti területek mezőgazdasági övezete

13. §
(1) Az érzékeny természeti területeket a szabályozási terv jelöli (MV).
(2) A terület rendeltetését megváltoztatni, vagy azon építkezni nem szabad. A 15.S. (3) bekezdésében megjelölteket az érintett szakhatóságok hozzájárulásával szabad elhelyezni. Kivételt képez a 0298/5 hrsz terület tópart északi partja és az erdő közötti része, ahol max. 60 m2esőbeálló épület építhető a természetvédelmi hatóság által kijelölt helyen.

Vízgazdálkodási terület

14. §
(1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv tartalmazza (V).
(2) A területeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport és a sporthorgászat közösségi építményei helyezhetők el hatástanulmány elkészítése után az érintett szakhatóságok egyetértésével.
(3) A Dráva folyó partéle mentén a karbantartás részére 10 méter, a többi vízfolyásnál 66 méter terület biztosítandó.
(4) A vízvédelmi területen, az ártéren belül a vízfolyások védelme érdekében vízminőséget rontó tevékenység nem folytatható. A vizek nitrát szennyeződéssel szembeni védelméről gondoskodni kell. Az Ev-vel és Mv-vel jelölt vízparti területek erdő, gyep, nádas művelési ága nem változtatható meg és a vízparti területeken az Má jelű általános mezőgazdasági területek nem építhetők be.

Különleges terület

15. §
(1) A különleges terület elsősorban a rajtuk elhelyezkedő helyhez kötött építmények különlegessége miatt került kialakításra.
(2) A település területén a működő temetők (Kt), a sport-szabadidő terület (Ksp) tartozik e kategóriába.
(3) A parkolást a saját területen belül kell megoldani. A szabad felületeket (elsősorban az épületek és a parkolók környezetében) fásítani kell. A parkoló szükségletet az OTÉK 42.S. és 4. sz. melléklete szerinti mértékben teljes egészében a saját telken belül kell biztosítani.

Temető

16. §
(1) A temető területén belül csak az üzemeltetéshez szükséges építmények és a parkolók helyezhetők el.
(2) 13 A területet részleges közművesítéssel kell ellátni. A szennyvízcsatorna megépítéséig a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén adható építési engedély.
(3) A szabad felületeket (elsősorban az épületek és a parkolók környezetében) fásítani kell.

Sport-szabadidő terület

17. §
(1) A sport-szabadidő területen a sportolással, vendéglátással és szórakozás céljára tervezett létesítmények helyezhetők el a terület 10 %-os beépíthetőségéig. A területen a talajvízszint helyzetét is tisztázó talajmechanikai vizsgálatokra kell alapozni az építmények építési feltételeinek meghatározását.
(2) 14 A területet részleges közművesítéssel kell ellátni. A szennyvízcsatorna megépítéséig a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén adható építési engedély.
III. Fejezet

Környezet-, táj-, természet-, műemléki- és helyi védelem, geológia

18. § A környezet: táj-, természet-, régészeti, műemléki és helyi védelemmel, a geológiával kapcsolatos területeket védőtávolságokat és egyedi védettséget, szabályozást, védőtávolságokat vagy védőterületeket a szabályozási terv tünteti fel.

15Környezetvédelem

Általános követelmények

19. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(2) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét, illetve csak az ökológiai mag és az ökológiai folyosó övezetekre vonatkozó előírásainak betartásával lehetséges. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

(4) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód -változtatás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.

(5) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

(6) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

(7) A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell

(8) A vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

(9) Tilos a környezeti levegő olyan mértékü terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(10) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

(11) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

Környezetterhelési határéttékek

19/A. § (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

(2) Élővízbe és közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

(3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előirt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

(4) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(5) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembevételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

(6) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket

Speciális eljárási szabályok

19/B. § (1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

(2) A település a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint - engedély alapján - történhet.

(3) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(4) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.

(5) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít

(6) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(7) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a "helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

(8) A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

(9) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

Természetvédelem

20. § (1) A természetvédelmi területeket a szabályozási terc tartalmazza. A t 1 1 11 terület és a Nemzeti park határa egyrészt a folyópartok, e megye-, ország határa és a magas parton jelölt határok közötti, másrészt a kertterületen kijelölt (T) terület.

(2) A természetvédelmi (498.3255 ha) területek a Dráva folyó (V), árterülete (Ev, Má, MV) és a település északi részén lévő erdő és általános mezőgazdasági (Ev és Má jelé) területek.

(3) A természetvédelmi területen a növényállomány védelméről és karbantartásáról gondoskodni kell. E területen bármilyen - a HÉSZ-ben megengedett - létesítmény elhelyezése, bontása vagy megváltoztatása a természetvédelmi – ha csúszásveszélyes terület a geológia (is) - szakhatóság hozzájárulásával lehetséges.

Geológia

21. § (1) A Dráva és Mura folyóktól keletre eső terület ártéri és magasparton lévő területe csúszásveszélyes. Határát a szabályozási terv tartalmazza (mely közel azonos helyen van a természetvédelmi terület ITI lehatárolt helyével és területével).

(2) A területi lehatárolás a rendezési terv készítéséhez készített szakvélemény alapján történt. Mivel mozgások nem zárhatók ki, ezért az Önkormányzatnak

a) az Önkormányzatnak minden évben legalább egy esetben terepi felvételezést kell végezni a magaspart területén, és 5 évenként szaktervező geodéziai és mérnökgeológiai - szükség szerint geotechnikai vizsgálatokkal kiegészített állapot felvételezése szükséges a változások rögzítéséhez a meglévő épített környezet védelme érdekében,

b) a magasparti területen történő újabb mozgásos jelenségeket rögzíteni kell, és minden lejtői helyzetű 100 m2-nél nagyobb területű mozgást, vagy a lábvonalban kialakult és 200 m3-t meghaladó tömegű sárfolyást szaktervezővel kell kivizsgáltatni, értékeltetni.

Kilátásvédelem

22. § (1) Kilátásvédelmi helyeket a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A kilátásvédelmi területeken

a szentmihályhegyi rk. templomnál a 4399/1 hrsz teljes és a 4401 hrsz b alrészlet területén (100 m hátsókertben) épületet építeni nem szabad,
a FESTUNG és a 0169 hrsz közlekedési út között a 4221-4228 hrsz földrészleten csak az út melletti 30 m-es sávon belül lehet épületet elhelyezni az általános és az eltérő szabályok figyelembevételével.
(3) 16 A kilátásvédelmi területen csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. A területen bányászati tevékenység nem folytatható, közművezetéket és járulékos közmű építményeket tájba illesztett módon a tájképvédelmi célok megvalósítását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. A kilátásvédelmi területen a növényzetet olyan mértékig szabad - magassági értelemben alakítani, hogy az előzőekben megfogalmazott feltételeket kielégítse.

Műemlék védelem

23. § (1) A település műemléki jelentőségű területét, műemléki védettségű környezetét építményét a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Műemléki védelem alatt áll a

M 4389 - 4397 hrsz — Szentmihályhegy rk. templom - barokk.
(3) Mindenféle építési munka
- műemléki védettségű épületen csak a kulturális örökségvédelmi hatóság engedélyével,
- műemléki környezetben lévő meglévő építményeken a kulturális örökségvédelmi védelmi hatóság hozzájárulásával vagy szakvéleményével végezhető. A tervezett épületeket is egyeztetni kell.
(4) Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok: - hrsz szerint 4396, 4397, 4403, 4402, 4401, 4399/1, 4399/2, 4400, 4175, 4398, 4383/1, 4383/2, 4384, 4385, 4386, 4383/3, 4389, 4390, 4391 , 4393, 4394, 4395
(5) A műemléki környezetben lévő nem védett épületeken történő mindenféle építési munka végzésekor a műemléki hatóság szakvéleményét ki kell kémi anyaghasználat, utcaképi megjelenés, színezés, valamint előkert kialakítása (kerítés, növényzet, Stb.) engedélyezéséhez.
17Helyi védelem

24. § (1) A község településképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékeinek védelme és megőrzése céljából a HÉSZ helyi védelmet rendel el, melyet ezen előírásokkal együtt kell alkalmazni. Az értékeket az építészeti értékvédelem című alátámasztó munkarész megállapításai alapján a HÉSZ melléklete és a szabályozási terv tüntet fel.

A helyi védett objektumok - tulajdonformájukra való tekintet nélkül - a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk és bemutatásuk közérdek.
(2) E rendelet alkalmazása során:
védett épület, építmény: a melléklet szerinti, és jelen rendelettel védetté nyilvánított, a településkép megőrzése, valamint építészeti szempontból jelentős alkotás.
A védett épület, építmény minden eredeti alkotórészét - épületszerkezeteit, díszítőelemeit - védelem illeti.
(3) A helyi védettség alá helyezést, vagy annak megszűnését bármely természetes- vagy jogi személy kezdeményezheti. A kezdeményezést ez esetben önálló értékvizsgálattal kell alátámasztani. A kérdésben a Képviselő testület rendelettel dönt.
(4) A védettség megállapításával, törlésével és a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos tennivalók a jegyző feladata
A helyi védelem elrendeléséről, vagy megszűnéséről az érdekelteket (tulajdonosok, illetve az ingatlan nyilvántartásban szereplő egyéb jogosultak), valamint az illetékes földhivatalt és építésügyi hatóságot, területi védelemnél az érdekelt közműveket, kezelőket és szolgáltatókat is értesíteni kell. A helyi védettség elrendelését, vagy megszűnését az ingatlan nyilvántartásba is be kell jegyeztetni.
A helyi védelemről nyilvántartást kell felfektetni és folyamatosan kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a helyi védett objektum lényeges adatait, melynek meg kell egyezni az építészeti értékvizsgálat megfelelő részeivel.
(5) A helyi védelem szempontjából érintett építményeken tervezett - mindennemű építési tevékenység: átalakítás, felújítás, vakolás, színezés, felületképzés, nyílászáró-csere, - az építmények homlokzatára, födémére vagy tetőszerkezetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy, égéstermék-elvezető létesítése, az építmények homlokzatán, tetőzetén, valamint műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül egyszerűsített építési engedélyezési eljárás alapján végezhetők.
A hatósági eljárás során a szabályozási terv és az építészeti értékvédelem című alátámasztó munkarész, előírásait együttesen kell alkalmazni. A helyi védett épületeken tervezett mindennemű beavatkozáshoz a fellelt állapotot rögzítő részletes felmérési terv és fotó dokumentáció készítése szükséges az engedélyezési eljáráskor.
Helyi védett épületeken bontás (teljes, vagy részleges) csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.
(6) Védett területen a telkek megosztása és összevonása nem engedélyezhető.
A mellékletben felsorolt épületeknél, építményeknél építési munkák a következő szabályok betartásával végezhetők:
a) a jellegzetes épülettömeg és tetőforma, külső homlokzat, alkalmazott anyagok, azok színe és felülete, a tagozatok, a nyílásrendek és osztások megtartandók;
b) az épületek bővítése az eredeti állapot jellegének megváltoztatása nélkül - a védett homlokzatok eltakarása nélkül - lehetséges, a régi épülettel összhangot kell biztosítani;
c) az értékes építészeti elemek és tárgyak megmentését (indokolt esetben lebontott épület helyében épülő új épületbe való beépítését) biztosítani kell;
d) védett területen (köz- és magánterületen egyaránt), az (5) bekezdésben felsorolt munkák, továbbá klímaberendezés kültéri egysége, közmű- és közlekedési jelzések (táblák) és egyéb az eredeti építési időre nem jellemző elem csak a települési főépítész (ha nincs települési főépítész, akkor -szakmai tanácsadás érdekében történő felkérés alapján- a megyei főépítész) egyetértésével helyezhető el;
e) közműcsatlakozásokat építési telek előtti közterületen és előkertben csak föld alatt lehet elhelyezni, a meglevőket az épület korszerűsítéskor át kell helyezni a rajta lévő mérőórákkal és felszerelésekkel együtt.
(7) A védett értékek karbantartása elsődlegesen a tulajdonos kötelessége, melyhez az Önkormányzat az éves költségvetésében meghatározott mértékű anyagi támogatást adhat. Amennyiben a védett épületnek a használata annak értékeit (fennmaradását) veszélyezteti, az építési hatóság a használatot - a hatályos jogszabályok keretei között - korlátozhatja, vagy megtilthatja.
(8) A védettség tényét az ingatlanon (a védett terület jellemző pontjain) a védendő objektumhoz illő táblán a közterületről jól látható módon kell feltüntetni. A tábla elhelyezését az ingatlan tulajdonosa köteles túrni.”

Régészet

25. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek (FESTUNG - 4231 hrsz, Új-Zrínyi vár - 0427/1 hrsz, födvár — 0325 hrsz) területét és környezetét a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A nyilvántartott területen (R) az eddigi használattól eltérő használat, illetve minden a talaj megmozgatásával járó tevékenység esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes engedélye szükséges.

(3) Ha a község igazgatási területén bárhol - az építés vagy művelés kapcsán - újabb régészeti lelet kerül elő a további építést, művelést azonnal fel kell függeszteni, és a régészeti lelet megóvása mellett a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell.

[26] Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 13§. Hatályos: 2010. augusztus 16. IV. FEJEZET

Záró rendelkezések.

26. § (1) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi - amennyiben más jogszabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és ismételhető pénzbírsággal sújtható.

(2) Építési birsággal sújtható az az építtető - külön jogszabályi előírás alapján - aki építéshez, vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.

(3)18 E rendelet a belső piaci szolgáltatásról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja

(4) E rendelet 2003.10.14-én lép hatályba, kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

1

Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet preambuluma. Hatályos: 2010 augusztus 16.

2

Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 1§. Hatályos: 2010 augusztus 16.

3

Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 1§. Hatályos: 2010 augusztus 16.

4

Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 1§. Hatályos: 2010 augusztus 16.

5

Az 1. § (11) bekezdését az Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

6

Az 1. § (12) bekezdését az Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

7

Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 2§. Hatályos: 2010 augusztus 16.

8

Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 2§. Hatályos: 2010 augusztus 16.

9

Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 3§. Hatályos: 2010 augusztus 16.

10

Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 3§. Hatályos: 2010 augusztus 16.

11

Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 4§. Hatályos: 2010 augusztus 16.

12

Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 8§. Hatályos: 2010 augusztus 16.

13

Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 9§. Hatályos: 2010 augusztus 16.

14

Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 9§. Hatályos: 2010 augusztus 16.

15

Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 10§. Hatályos: 2010 augusztus 16.

16

Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 11§. Hatályos: 2010 augusztus 16.

17

Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 12§. Hatályos: 2010 augusztus 16.

18

Módosította: 7/2009.(X.09.) önkormányzati rendelet 1§. Hatályos: 2009. október 09.

19

A 2. mellékletet az Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.

20

A 3. mellékletet az Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be. A 3. melléklet az Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet az Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 4. mellékletet az Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (5) bekezdése iktatta be.

22

Az 5. mellékletet az Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (6) bekezdése iktatta be.