Vág Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2003.(IX.2.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről

Hatályos: 2015. 04. 01- 2017. 11. 30
Vág Község Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.


1.§


Általános rendelkezések


A rendelet hatálya Vág község önkormányzatának tulajdonában lévő lakásokra, valamint a lakáscélú állami támogatásokról szóló többször módosított 12/2001.(I.31.) Korm. rendelet VIII. fejezetében foglaltak alapján a Belügyminisztérium által meghirdetett pályázat során elnyert központi költségvetési előirányzat felhasználásával létesülő szociális elhelyezést biztosító önkormányzati lakások bérbeadására terjed ki.


2.§


A lakások hasznosításának módja


(1) A bérbeadó naprakész nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában álló, bérbeadás útján hasznosítható lakásokról.

(2) A bérlő kiválasztása történhet

a,) szociális helyzete alapján,

b,) nem szociális helyzete alapján pályázat útján,

c,) önkormányzati feladatok megoldása érdekében, közérdekű célból (szolgálati jelleggel)

(3) A bérlő kiválasztásáról a képviselő-testület dönt.

(4) A képviselő-testület nevében a polgármester köt bérleti szerződést.

(5) Önkormányzati lakás csak lakás céljára adható bérbe.


3.§


Szociális célú lakás bérbeadás


(1)[1] Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra az a nagykorú személy jogosult akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedülálló esetén két és félszeresét.

(2)[2] Nem jogosult szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra az a személy aki, illetve házastársa, vagy élettársa

a) tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében beköltözhető lakás, üdülő van,

b) lakását a bérbeadást megelőző 3 éven belül

- elcserélte kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra,

- elidegenítette.

c) érvényes tartási szerződéssel rendelkezik.


(3) A bérbeadó a lakásigénylést annak kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja és megállapítja, hogy az igénylő szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra jogosult vagy sem.

(4) A lakásigénylőkről a bérbeadó nyilvántartást vezet, a nyilvántartásba vett kérelmező szociális helyzetét évente felül kell vizsgálni.


4. §


(1) Szociális helyzet alapján lakás határozott időre, legfeljebb 3 évre adható bérbe.

(2) Amennyiben a határozott időre szóló bérleti szerződés lejártának időpontjában a bérlő jövedelmi, vagyoni viszonyai változatlanul megfelelnek a 3. §-ban meghatározottaknak, és nincs lakbérhátraléka akkor kérelmére vele újabb határozott idejű szerződést kell kötni.

(3) Amennyiben a volt bérlő a 3.§-ban meghatározott feltételeknek nem felel meg, úgy a feltételek vállalása esetén kérelmére az önkormányzati lakásra nem szociális jelleggel kell bérleti szerződést kötni.

(4) Amennyiben a volt bérlő a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését nem vállalja, úgy a lakást a vele ott élőkkel együtt köteles 30 napon belül elhagyni.


5.§


Nem szociális helyzet alapján történő lakás bérbeadás


(1) A nem szociális bérlakások hasznosítására a bérbeadó pályázatot ír ki a megüresedés időpontjának ismertté válását követő 30 napon belül.

(2) Pályázat útján csak olyan nagykorú személy választható ki bérlőnek akinek lakóhelye, vagy munkahelye Vág községben van és lakás tulajdonnal, vagy lakás haszonélvezettel nem rendelkezik.

(3) A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázati felhívást a község hirdetőtábláin kell kifüggeszteni.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a,) a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat)

b,) a lakás településen belüli fekvését, pontos címét,

c,) a lakbér összegét,

d,) a lakás megtekintésének lehetőségére vonatkozó tájékoztatást,

d,) az egyéb pályázati feltételeket,

e,) a pályázat benyújtásának idejét és módját.


6. §


(1) Önkormányzati lakás nem szociális jelleggel történő bérbeadásakor a bérleti szerződést 2 évre kell megkötni a bérlővel.

(2) A bérbeadó az önkormányzati lakást annak adja bérbe aki a bérleti díj megfizetését a leghosszabb időre előre vállalta és a vállalásnak megfelelő időtartamra járó bérleti díjat a szerződés megkötésével egyidejűleg megfizette.

(3) A határozott idő elteltével a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást a vele ott élőkkel együtt.





7.§


Szolgálati jelleggel történő lakás bérbeadás


(1) Az önkormányzati intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében nyilvántartásba vétel és pályáztatás mellőzésével a képviselő-testület döntése alapján lakás biztosítható annak a személynek aki Vág községben nem rendelkezik lakással, tevékenysége (alkalmazása) községi érdekeket szolgál, önkormányzati szervnél köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyt létesít, vagy az önkormányzati törvényben meghatározott kötelező alapfeladatot lát el az önkormányzat megbízásából.

(2) Szolgálati jelleggel történő bérbeadás esetén határozott időre, legfeljebb 5 év időtartamra illetve a feltétel fennállásáig lehet bérleti szerződést kötni. A szerződés lejártát követően a bérlő maga köteles elhelyezéséről gondoskodni minden külön térítési és elhelyezési igény nélkül.

8.§


A felek jogai és kötelességei


(1) A bérbeadó és a bérlő jogait és kötelességeit a bérbeadó által meghatározottak szerint a bérleti szerződés tartalmazza, az ott nem szabályozott kérdésekben irányadóak a Ltv., illetve a Ptk. ide vonatkozó rendelkezései. A bérleti szerződést minden esetben írásba kell foglalni.

(2) Önkormányzati bérlakás bérbeadásakor, illetve átvételekor leltárt kell felvenni amelyen fel kell tüntetni

- a lakásberendezések tételes felsorolását, illetve azok hiányát, a pótlásra kötelezett megnevezését, a pótlás határidejét

- a lakásberendezések, a burkolatok és a nyílászárók elhasználtsági fokát,

- a festés, mázolás állapotát, valamint a bérlő és a bérbeadó esetleges észrevételeit.

(3) A bérlő kérheti a bérbeadótól, hogy az általa bérelt lakást értéknövelő módon átalakíthassa, illetve korszerűsíthesse.

Amennyiben ezt a bérbeadó engedélyezi, úgy erre vonatkozóan egy külön megállapodást kell kötni a bérleti szerződés kötésére jogosulttal, melyben rögzíteni kell, hogy az átalakítás és korszerűsítés költsége a bérlőt terheli.

(4) A bérlő a bérleti szerződés fennállásának időtartamáig az átalakítás és korszerűsítés előtti komfortfokozat szerinti lakbért köteles megfizetni.

(5) A megállapodásban azt is rögzíteni kell, ha az átalakítás költségeit a bérbeadó viseli. Ebben az esetben az átalakítást követő komfortfokozat szerinti lakbért kell e bérlőnek fizetnie.

(6) Amennyiben a bérlő a (3) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedélyezés nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.

(7) A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül munkanapokon 8-20 óra közötti időben ellenőrizheti. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles


9.§


(1) A lakást jogcím nélkül használó a lakáshasználat kezdő időpontjától számított 6 hónapig lakáshasználati díjat köteles fizetni, melynek mértéke azonos az adott lakásra megállapított lakbérrel.

(2) Amennyiben a jogcím nélküli használót a bérbeadó írásban felszólította arra, hogy a lakást haladéktalanul ürítse ki, és azt rendeltetésének megfelelő állapotban bocsássa rendelkezésre, de ezt a használó nem tette meg, a jogcím nélküli lakáshasználat hetedik hónapjának első napjától a lakbér kétszeresét köteles használati díjként megfizetni.


10.§


Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekén), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjén) kívül más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.


11. §


Az önkormányzati bérlakásra tartási szerződés nem köthető, a bérlakás albérletbe nem adható.


12. §


A lakásbérlet megszűnése


(1) A szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő, valamint a vele együtt élő személyek külön felszólítás nélkül, mindennemű elhelyezési, és térítési igény mellőzésével a lakást kötelesek kiüríteni és rendeltetésszerű állapotban, tisztán visszaadni.

(2) Amennyiben a bérlők a meghatározott idő, illetve feltétel bekövetkezését követő 15 napon belül a lakást nem adják vissza rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban úgy jogcím nélküli használóvá válnak és a 8.§-ban foglaltak szerint kell velük szemben eljárni.

(3) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban jegyzőkönyvileg át nem adja.

(4) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg a bérbeadó az örököst kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el.

(5) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, viseli egyébként a bérlőt terhelő üzemeltetési és fenntartási költségeket.

(6) Amennyiben az elhalt bérlőnek lakbér, illetve használatbavételi díj hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, melyért az örökös, az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.


13. §


Az önkormányzati bérlakás esetén, ha a bérlőtárs kérelmére a Ltv. 30.§-ában foglaltakra tekintettel a bíróság a lakásban lakó másik bérlőtárs lakásbérleti jogviszonyát megszüntette az önkormányzat a bérlőtárs elhelyezésére nem biztosít másik önkormányzati bérlakást.


14. §


A lakbér


(1) Az önkormányzati bérlakásban élő bérlők a bérleti jogviszony fennállása alatt lakbért kötelesek fizetni.

(2) A lakbér előre, egyösszegben a hónap 15. napjáig esedékes.

(3) A lakbér számításánál figyelembe kell venni a lakás alapterületét és komfortfokozatát.


(4)[3] A lakbér mértéke összkomfortos önkormányzati lakás esetén 195,-Ft/m2/hó

(5)[4]


15. §


(1) Lakbértámogatásban részesíthető az a bérlő, akinek a saját és a vele állandóan együtt lakó személyek támogatást megelőző egy főre jutó havi nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülállók esetében a kétszeresét nem haladja meg.

(2) A lakbértámogatás havi mértéke a fizetendő lakbér 10%-a, de nem haladhatja meg az 1.000,-Ft-ot. A támogatást a képviselő-testület a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától a tárgyévre állapítja meg.

A támogatás negyedévente utólag kerül kifizetésre.

(3) Nem részesíthető lakbértámogatásban az a kérelmező aki pályázat útján jutott a bérlakáshoz.

(4) A támogatásra való jogosultság megszűnik a bérleti jogviszony megszűnése esetén, továbbá, ha a bérlő lakbérfizetési kötelezettségének 3 hónapig nem tesz eleget.


16. §


Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezés


A bérbeadó -a jogszabály keretei között- jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.


17. §


Záró rendelkezések


(1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ-ben meghatározott módon a körjegyző gondoskodik.





Pálffy Attila                                                            Pető Attila

polgármester                                                          körjegyző





[1]

Megállapította a 11/2004.(VII.1.) önkormányzati rendelet 1. §-a, Hatályos 2004. július 1-től.

[2]

Megállapította a 9/2007.(VI.5.) önkormányzati rendelet 1. §-a, Hatályos 2007. július 1-től.

[3]

Megállapította a 6/2015.(III.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a, Hatályos 2015. április 1-től.

[4]

Hatályon kívül helyezte a 6/2015.(III.24.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés a) pontja.