Csikóstőttős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2003.(XII.25.) önkormányzati rendelete

a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról

Hatályos: 2021. 11. 30

a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról

a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról

Hatályos: 2021. 11. 30

A Község Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

1. §

A rendelet hatálya

(1)Jelen rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad.
(3)Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
1 . számú melléklet: A Pécsépterv Stúdió dokumentációjának SZ-1 jelű 1:10000 léptékű és az SZ-2 jelű 1:2000 léptékű szabályozási tervlapjai.

2. §

Fogalom meghatározás

(1)Jelen szabályzat alkalmazása során az alább felsorolt kivételekkel az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. számú mellékletében meghatározott fogalomértelmezéseket kell használni.
K” kialakult állapot. Kialakult állapot azt jelenti, hogy a terület kialakult rendezettsége megfelelő, új építés, vagy bővítés esetén a beépítés hagyományos rendjét kell betartani. Kialakult állapotra vonatkozó előírást kell használni az épületnek az övezeti előírásokban „K” betűvel meghatározott jellemzőivel kapcsolatban.

A szabályozás elemei

3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási Terv módosítása esetén lehetséges:

a) szabályozási vonal,

b) építési övezet, övezet határa,

c) területfelhasználási egység besorolása, d) tervezett belterületi határ,

e) építési hely

f) telek be nem építhető része,

(2) A nem önkormányzati döntéskörbe tartozó jogszabálytól függő szabályozási elemek, valamint a más önkormányzati rendeletben szabályozott elemek – e rendelet szempontjából informatív elemek – változása, változtatása nem igényel rendezési tervmódosítást. Ide tartoznak a táji, természeti, régészeti, építészeti értékvédelem helyi és országos jelentőségű elemei.

(3) Az (1), (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.

Az építés engedélyezésének sajátos elemei

4. § (1)

(2)

(3) A Hábi-csatorna bal partján lévő övezetekben és építési övezetekben nem építhető terepszint alatti helyiség. Ugyanezen a területen az épületek padlószintjét a terepszint felett legalább 1,0 méterrel kell elhelyezni.

Terület használat rendszere

5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű, és jelű terület-felhasználási egységek találhatók.

Beépítésre szánt területek:
kertvárosias lakóterület Lke
falusias lakóterület Lf
hétvégiházas üdülőterület Üh
kereskedelmi szolgáltató terület Gksz
egyéb ipari terület Gipe
(különleges) temetői terület Kt
(különleges) sport terület Ks
(különleges) szennyvízkezelési terület Ksz
Beépítésre nem szánt területek:
közúti közlekedési terület kötöttpályás közlekedési terület
védelmi erdőterület Ev
gazdasági erdőterület Eg
egészségügyi, turisztikai erdő Ee
általános mezőgazdasági terület
korlátozott mezőgazdasági terület Mko
kertes mezőgazdasági terület Mke
zöldterület Z
vízgazdálkodási terület V
(2)A területfelhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.
(3)Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló köz-, illetve magánutakra bontható.

Beépítésre szánt területek

Általános szabályok

6. § (1)

(2)

(3)

(4) Lakó és településközponti vegyes területen az épületet a teleknek a közterület felöli 50 méteres sávjában kell elhelyezni. Az építési telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhető része, valamint a telek homlokvonalától 50 m-nél távolabb eső része a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe.

(5) A telkek beépítése során az előkert méretét környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan kell biztosítani. Újonnan beépítésre szánt és új telekosztásos területen az előkert mérete legalább 5,0 m kivéve, ha az övezetre vonatkozó szabály, vagy a szabályozási terv ettől eltérőt jelez.

(6) A beépítésre szánt területen – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – építeni csak legalább a részleges közművesítettség kiépítése esetén szabad.

(7) Egy telken kettőnél több lakás csak teljes közművesítettség esetén létesíthető.

(8) Szintalatti beépítés nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés kétszeresét.

(9) A hátsókert mérete 20 méter alatti telekmélység esetén nulla méter.

Lakóterület

7. § (1) A területek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de elhelyezhető más az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épület is az ott meghatározott feltételekkel – az üzemanyagtöltő állomás kivételével.

(2)

(3) Az Lf-1, Lf-2, és Lke-1 és Lke-2 lakóterületeken egy telken legfeljebb két lakás létesíthető.

(4)
(5)A terület építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot a 3. számú melléklet tartalmazza.
(6)Az Lf-3 lakóterületeken legfeljebb egy lakás létesíthető és az előkert mérete 0 méter.

Hétvégiházas üdülőterület

7/A. § (1) A terület elsősorban hétvégi házak elhelyezésére szolgál, de elhelyezhetők még az üdülőnépesség ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek.

(2)

(3) A terület építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.

övezeti jele

beépítési módja

legkisebb telekterület

legkisebb telek-szélessége

legnagyobb beépítettség

legkisebb zöldfelületi aránya

legnagyobb építmény-magassága

m2

m

%

%

m


Üh

O

450

10

10

60

3,5

Vegyes terület

8. §

Gazdasági terület

9. § (1) A területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú létesítmények elhelyezhetők el.

(2) A telkek új beépítése során – amennyiben a szabályozási tervben meghatározott építési hely ezt másként nem jelöli - legalább 10,0 m előkertet kell biztosítani.

(3) A terület építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.

övezeti jele

beépítési módja

legkisebb telekterület

legkisebb telekszélessége

legnagyobb beépítettség

legkisebb zöldfelületi aránya

legnagyobb építmény-magassága

m2

m

%

%

m


Gksz

SZ

2000

30

45

20

7,5 (K)


Gipe

SZ

2000

30

45

25

7,5 (K)

Különleges terület

10. § (1) Kt jelű különleges temetői területen épület csak a temetést szolgáló funkcióval létesíthető.

(2) A temető 50 m-es környezetében kegyeletet sértő épület nem helyezhető el.

(3) A Ks jelű különleges sport területen a sportolást és a használók ellátását szolgáló létesítmények helyezhetők el.

(4) A Ks jelű területen telekmegosztás nem készíthető.

(5) A területek építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.

övezeti jele

beépítési módja

legkisebb telekterület

legkisebb telekszélesség e

legnagyobb beépítettség

legkisebb zöldfelületi aránya

legnagyobb építmény-magassága

m2

m

%

%

m


Kt

SZ

2000

30

10

40

7,5 (K)


Ks

SZ

2000

30

10

40

12,0

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület 11. §

(1)A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik: - országos mellékutak övezete
- belterületi lakóutak övezete - önálló gyalogút övezete
- kötöttpályás közlekedési terület
(2)Trafó, gáznyomás-szabályozó, közlekedési építmény a területen elhelyezhető.

Erdőterület

12. § (1) A területen lévő erdők építésjogi besorolásuk szerint Eg jelű gazdasági erdők, Ev jelű védelmi erdők és Ee jelű egészségügyi, turisztikai erdők lehetnek.

(2)

(3)

Mezőgazdasági terület

13. § (1) A mezőgazdasági területen belül az alábbi területfelhasználási egységek találhatók

jelű általános mezőgazdasági terület
Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület
Mke jelű kertes mezőgazdasági terület
jelű általános mezőgazdasági terület
(2)A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkciót érdemben nem korlátozzák környezet- és tájvédelmi, vagy ökológiai érdekek.
(3)A területen lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhető el.
Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület
(4)A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkció mellett a környezet- és tájvédelmi, valamint ökológiai érdekek is jelentős szerepet játszanak.
(5)A terület földrészletein a legeltetéses állattartást, valamint a tájékoztatást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek helyezhetők el.
(6)Az területen belül a művelési ág nem módosítható szántóra, szőlőre, gyümölcsösre.
Mke jelű kertes mezőgazdasági terület
(7)A terület a kiskertgazdálkodás céljait szolgálja.
(8)A terület földrészletein lakás és állattartó épület nem helyezhető el. A mezőgazdasági területek közös előírásai
(9)Az OTÉK által értelmezett mezőgazdasági birtokközpont csak az Má jelű területen helyezhető el. A birtokközpont beépített területe nem haladhatja meg a birtoktest területének 1,5 %-át.
(10)
(11)Az Ma és Mko jelű övezetekben 10,0 m-nél keskenyebb elő-, oldal- és hátsókert nem alakítható ki.
(12)A területek földrészleteinek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.


övezeti jele

beépítési módja

legkisebb telekterület

legkisebb telekszélessége

legnagyobb beépítettség

legnagyobb építmény-magassága

m2

m

%

m



SZ


10000


50


3

7,5*


Mko


SZ


10000


50


1,5


4,5


Mke


K


720


20 (14)


3


3,5

Zöldterület

14. § (1) A terület fásított és részben más növénnyel betelepített járműforgalom elöl elzárt közterület.

(2) A területen belül a zöldfelületnek 75 %-ot, lombkorona fedettségnek 30 %-ot el kell érni. Épület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal helyezhető el.

(3) A területen telekosztás nem lehetséges.

Vízgazdálkodási terület

15. § (1) A V jelű vízgazdálkodási övezet a vízművek, valamint az állandó vízfolyások és állóvizek, területét és partját foglalja magába.

(2)

(3)

Különleges szennyvízkezelési terület

15/A §

(1)A szennyvízkezelési területen- kizárólag a szennyvízkezeléssel és az ott dolgozók ellátásával kapcsolatos épület és létesítmény helyezhető el.
(2)A területek kialakítható legkisebb telek méreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza



övezeti jele

beépítési módja

legkisebb telekterület

legkisebb telekszélesség

legnagyobb beépítettség

legkisebb zöldfelületi aránya

legnagyobb építmény-magassága

m2

m

%

%

m


Ksz

SZ

2000

30

5

50

4,5

Értékvédelem

16. §

Építészeti örökség védelem

17. §

Környezetvédelem

Általános követelmények

18. §

Környezetterhelési határértékek

19. §

Speciális eljárási szabályok

20. §

Zöldfelületek

21. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)
(8)A telekre előírt zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.

Gépjárművek elhelyezése

22. §

Közművesítés hírközlés

Telekalakítás

24. §

Belterület lehatárolása

25. § (1) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.

(2) A belterület határát és tervezett határát a szabályozási terv tartalmazza

Sajátos jogintézmények

26. § (1) A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhető el a helyi értékvédelmi és a településképileg jelentős területen.

(2)

(3) Beültetési kötelezettség vonatkozik a szabályozási tervlapon jelölt ingatlanokra.

Záró rendelkezés

27. § (1) A rendelet kihirdetését követő 30-ik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.

1. melléklet

Szabályozási terv 1.

2. melléklet

Szabályozási terv 2.

1. függelék

irányelvek a tervek környezet és természet védelmi ellenőrzéséhez
Általános követelmények
(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a település, és környező területeinek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.] A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása.
(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetésmód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg: 358/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet (a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól) határozza meg.]
(3) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. [Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelete tartalmaz előírásokat.]
(4) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. Ez utóbbi jogszabály 24. § határozza meg a vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági hatásköröket.]
(5) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet (a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról.)]
(6) A vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII. 6.) Kormányrendelet (a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról) tartalmazza.]
(7) Új, jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 5. §-a szerint kell elvégezni.
(8) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásainak figyelembe vételével.]
Környezetterhelési határértékek
(1) A tervezett módosítások során megvalósuló környezethasználatok környezeti hatásának vizsgálatát a jogszabályoknak megfelelő esetekben el kell készíteni. [Jelenleg: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet tartalmazza.
(2) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 306/2001. (XII. 23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a módosított 4/2011. (I. 14.) VM rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet rendelkezik. Az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről a 310/2008. (XII. 20.) Kormányrendelet rendelet tartalmaz előírásokat.]
(3) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jelenleg: Az élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelete, valamint a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határozza meg.]
(4) A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket, és a bírságtételeket a 340/2004. (XII. 22.) Kormányrendelettel, valamint a 368/2004. (XII. 26.) Kormányrendelettel módosított 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(5) A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket a 6/2009. (VI. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza.]
(6) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, szabadidős tevékenység úgy engedélyeztethető, létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy feleljen meg a 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet (a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól) előírásainak.
A zajkibocsátás nem haladhatja meg zajterhelési, ill. a zajkibocsátási határértékeket. [Ezek meghatározásának szabályait a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról) tartalmazza, a zaj- és rezgésterhelési határértékek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben kerültek rögzítésre.]
(7) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású, és új tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
(8) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő beltéri zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.] A határértékek megtartását az épület szerkezeti, gépészeti stb. kialakításával kell biztosítani.
Speciális eljárási szabályok
(1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(2) A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(3) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: a 2007. évi CXXIX. törvény 41. §, 43. § szerint.]
(4) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. Évi XXXVII. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.
(5) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jelenleg: a 358/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet (a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól) határozza meg.]
(6) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: a 133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet (az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről) tartalmaz szabályokat.]
(7) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 192/2003. (XI. 26.) Kormányrendelettel módosított 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III. 26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.]
(8) A 2000. évi XLIII. törvény 35. §. (1) alapján a települési önkormányzatnak illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet kell kidolgoznia. Az elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervet az önkormányzat rendeletben hirdeti ki. A tartalmi követelményeket a 126/2003. (VIII. 15.) Kormányrendelet (a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményéről).
(9) Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületté, illetve beépítésre szánt területté minősítésére akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul. [Az 1996. évi LIII. Törvény (a természet védelméről) tartalmazza azon előírásokat, amelyek Csikóstőttős esetében is fokozott figyelmet érdemelnek.]

3. melléklet

övezeti jele

beépítési módja

legkisebb telekterület

legkisebb telek-szélessége

legnagyobb beépítettség

legkisebb zöldfelületi aránya

legnagyobb építmény-magassága

m2

m

%

%

m

Lf-1


K


500 (K)


16


30


40


4,5


Lf-2


K


500 (K)


16


40


40


4,5


Lf-3


O

450


10


20


60


4,5


Lke-1


K


750


16


30


50


7,5


Lke-2


Sz


750


16


30


50


7,5