Csikóstőttős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2003.(XII.25.) önkormányzati rendelete
a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról
Hatályos: 2021. 11. 30
a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról
a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról
2021.11.30.
(1)Jelen rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.
(2)Az
(1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad.
(3)Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
1 . számú melléklet: A Pécsépterv Stúdió dokumentációjának SZ-1 jelű 1:10000 léptékű és az SZ-2 jelű 1:2000 léptékű szabályozási tervlapjai.
„K” kialakult állapot. Kialakult állapot azt jelenti, hogy a terület kialakult rendezettsége megfelelő, új építés, vagy bővítés esetén a beépítés hagyományos rendjét kell betartani. Kialakult állapotra vonatkozó előírást kell használni az épületnek az övezeti előírásokban „K” betűvel meghatározott jellemzőivel kapcsolatban.
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási Terv módosítása esetén lehetséges:
b) építési övezet, övezet határa,
c) területfelhasználási egység besorolása, d) tervezett belterületi határ,
f) telek be nem építhető része,
(2) A nem önkormányzati döntéskörbe tartozó jogszabálytól függő szabályozási elemek, valamint a más önkormányzati rendeletben szabályozott elemek – e rendelet szempontjából informatív elemek – változása, változtatása nem igényel rendezési tervmódosítást. Ide tartoznak a táji, természeti, régészeti, építészeti értékvédelem helyi és országos jelentőségű elemei.
(3) Az (1), (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.
Az építés engedélyezésének sajátos elemei
(3) A Hábi-csatorna bal partján lévő övezetekben és építési övezetekben nem építhető terepszint alatti helyiség. Ugyanezen a területen az épületek padlószintjét a terepszint felett legalább 1,0 méterrel kell elhelyezni.
Terület használat rendszere
5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű, és jelű terület-felhasználási egységek találhatók.
Beépítésre szánt területek:
kertvárosias lakóterület Lke
falusias lakóterület Lf
hétvégiházas üdülőterület Üh
kereskedelmi szolgáltató terület Gksz
egyéb ipari terület Gipe
(különleges) temetői terület Kt
(különleges) sport terület Ks
(különleges) szennyvízkezelési terület Ksz
Beépítésre nem szánt területek:
közúti közlekedési terület kötöttpályás közlekedési terület
védelmi erdőterület Ev
gazdasági erdőterület Eg
egészségügyi, turisztikai erdő Ee
általános mezőgazdasági terület Má
korlátozott mezőgazdasági terület Mko
kertes mezőgazdasági terület Mke
zöldterület Z
vízgazdálkodási terület V
(2)A területfelhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.
(3)Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló köz-, illetve magánutakra bontható.
Beépítésre szánt területek
(4) Lakó és településközponti vegyes területen az épületet a teleknek a közterület felöli 50 méteres sávjában kell elhelyezni. Az építési telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhető része, valamint a telek homlokvonalától 50 m-nél távolabb eső része a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe.
(5) A telkek beépítése során az előkert méretét környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan kell biztosítani. Újonnan beépítésre szánt és új telekosztásos területen az előkert mérete legalább 5,0 m kivéve, ha az övezetre vonatkozó szabály, vagy a szabályozási terv ettől eltérőt jelez.
(6) A beépítésre szánt területen – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – építeni csak legalább a részleges közművesítettség kiépítése esetén szabad.
(7) Egy telken kettőnél több lakás csak teljes közművesítettség esetén létesíthető.
(8) Szintalatti beépítés nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés kétszeresét.
(9) A hátsókert mérete 20 méter alatti telekmélység esetén nulla méter.
7. § (1) A területek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de elhelyezhető más az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épület is az ott meghatározott feltételekkel – az üzemanyagtöltő állomás kivételével.
(3) Az Lf-1, Lf-2, és Lke-1 és Lke-2 lakóterületeken egy telken legfeljebb két lakás létesíthető.
(4)
(5)A terület építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot a 3. számú melléklet tartalmazza.
(6)Az Lf-3 lakóterületeken legfeljebb egy lakás létesíthető és az előkert mérete 0 méter.
Hétvégiházas üdülőterület
7/A. § (1) A terület elsősorban hétvégi házak elhelyezésére szolgál, de elhelyezhetők még az üdülőnépesség ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek.
(3) A terület építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele |
beépítési módja |
legkisebb telekterület |
legkisebb telek-szélessége |
legnagyobb beépítettség |
legkisebb zöldfelületi aránya |
legnagyobb építmény-magassága |
|
|
m2 |
m |
% |
% |
m |
Üh
|
O |
450 |
10 |
10 |
60 |
3,5 |
9. § (1) A területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú létesítmények elhelyezhetők el.
(2) A telkek új beépítése során – amennyiben a szabályozási tervben meghatározott építési hely ezt másként nem jelöli - legalább 10,0 m előkertet kell biztosítani.
(3) A terület építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele |
beépítési módja |
legkisebb telekterület |
legkisebb telekszélessége |
legnagyobb beépítettség |
legkisebb zöldfelületi aránya |
legnagyobb építmény-magassága |
|
|
m2 |
m |
% |
% |
m |
Gksz
|
SZ |
2000 |
30 |
45 |
20 |
7,5 (K) |
Gipe
|
SZ |
2000 |
30 |
45 |
25 |
7,5 (K) |
10. § (1) Kt jelű különleges temetői területen épület csak a temetést szolgáló funkcióval létesíthető.
(2) A temető 50 m-es környezetében kegyeletet sértő épület nem helyezhető el.
(3) A Ks jelű különleges sport területen a sportolást és a használók ellátását szolgáló létesítmények helyezhetők el.
(4) A Ks jelű területen telekmegosztás nem készíthető.
(5) A területek építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele |
beépítési módja |
legkisebb telekterület |
legkisebb telekszélesség e |
legnagyobb beépítettség |
legkisebb zöldfelületi aránya |
legnagyobb építmény-magassága |
|
|
m2 |
m |
% |
% |
m |
Kt
|
SZ |
2000 |
30 |
10 |
40 |
7,5 (K) |
Ks
|
SZ |
2000 |
30 |
10 |
40 |
12,0 |
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közműterület 11. §
(1)A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik: - országos mellékutak övezete
- belterületi lakóutak övezete - önálló gyalogút övezete
- kötöttpályás közlekedési terület
(2)Trafó, gáznyomás-szabályozó, közlekedési építmény a területen elhelyezhető.
12. § (1) A területen lévő erdők építésjogi besorolásuk szerint Eg jelű gazdasági erdők, Ev jelű védelmi erdők és Ee jelű egészségügyi, turisztikai erdők lehetnek.
(3)
13. § (1) A mezőgazdasági területen belül az alábbi területfelhasználási egységek találhatók
Má jelű általános mezőgazdasági terület
Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület
Mke jelű kertes mezőgazdasági terület
Má jelű általános mezőgazdasági terület
(2)A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkciót érdemben nem korlátozzák környezet- és tájvédelmi, vagy ökológiai érdekek.
(3)A területen lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhető el.
Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület
(4)A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkció mellett a környezet- és tájvédelmi, valamint ökológiai érdekek is jelentős szerepet játszanak.
(5)A terület földrészletein a legeltetéses állattartást, valamint a tájékoztatást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek helyezhetők el.
(6)Az területen belül a művelési ág nem módosítható szántóra, szőlőre, gyümölcsösre.
Mke jelű kertes mezőgazdasági terület
(7)A terület a kiskertgazdálkodás céljait szolgálja.
(8)A terület földrészletein lakás és állattartó épület nem helyezhető el. A mezőgazdasági területek közös előírásai
(9)Az
OTÉK által értelmezett mezőgazdasági birtokközpont csak az Má jelű területen helyezhető el. A birtokközpont beépített területe nem haladhatja meg a birtoktest területének 1,5 %-át.
(10)
(11)Az Ma és Mko jelű övezetekben 10,0 m-nél keskenyebb elő-, oldal- és hátsókert nem alakítható ki.
(12)A területek földrészleteinek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele
|
beépítési módja |
legkisebb telekterület |
legkisebb telekszélessége |
legnagyobb beépítettség |
legnagyobb építmény-magassága |
|
|
m2 |
m |
% |
m |
Má
|
SZ
|
10000
|
50
|
3
|
7,5* |
Mko
|
SZ
|
10000
|
50
|
1,5
|
4,5
|
Mke
|
K
|
720
|
20 (14)
|
3
|
3,5
|
14. § (1) A terület fásított és részben más növénnyel betelepített járműforgalom elöl elzárt közterület.
(2) A területen belül a zöldfelületnek 75 %-ot, lombkorona fedettségnek 30 %-ot el kell érni. Épület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal helyezhető el.
(3) A területen telekosztás nem lehetséges.
15. § (1) A V jelű vízgazdálkodási övezet a vízművek, valamint az állandó vízfolyások és állóvizek, területét és partját foglalja magába.
Különleges szennyvízkezelési terület
(1)A szennyvízkezelési területen- kizárólag a szennyvízkezeléssel és az ott dolgozók ellátásával kapcsolatos épület és létesítmény helyezhető el.
(2)A területek kialakítható legkisebb telek méreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza
övezeti jele
|
beépítési módja |
legkisebb telekterület |
legkisebb telekszélesség |
legnagyobb beépítettség |
legkisebb zöldfelületi aránya |
legnagyobb építmény-magassága |
|
|
m2 |
m |
% |
% |
m |
Ksz
|
SZ |
2000 |
30 |
5 |
50 |
4,5 |
Építészeti örökség védelem
Környezetterhelési határértékek
Speciális eljárási szabályok
21. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(7)
(8)A telekre előírt zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.
25. § (1) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.
(2) A belterület határát és tervezett határát a szabályozási terv tartalmazza
26. § (1) A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhető el a helyi értékvédelmi és a településképileg jelentős területen.
(3) Beültetési kötelezettség vonatkozik a szabályozási tervlapon jelölt ingatlanokra.
27. § (1) A rendelet kihirdetését követő 30-ik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.
Szabályozási terv 1.
Szabályozási terv 2.
irányelvek a tervek környezet és természet védelmi ellenőrzéséhez
(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a település, és környező területeinek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló
1995. évi LIII. törvény tartalmazza.] A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása.
(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetésmód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg: 358/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet (a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól) határozza meg.]
(3) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. [Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelete tartalmaz előírásokat.]
(4) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló
1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. Ez utóbbi jogszabály
24. § határozza meg a vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági hatásköröket.]
(5) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet (a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról.)]
(6) A vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII. 6.) Kormányrendelet (a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról) tartalmazza.]
(7) Új, jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet
5. §-a szerint kell elvégezni.
(8) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladékgazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvény elvárásainak figyelembe vételével.]
Környezetterhelési határértékek
(1) A tervezett módosítások során megvalósuló környezethasználatok környezeti hatásának vizsgálatát a jogszabályoknak megfelelő esetekben el kell készíteni. [Jelenleg: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet tartalmazza.
(2) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 306/2001. (XII. 23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a módosított
4/2011. (I. 14.) VM rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a
10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a
23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet rendelkezik. Az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről a 310/2008. (XII. 20.) Kormányrendelet rendelet tartalmaz előírásokat.]
(3) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jelenleg: Az élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelete, valamint a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló
28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határozza meg.]
(4) A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket, és a bírságtételeket a 340/2004. (XII. 22.) Kormányrendelettel, valamint a 368/2004. (XII. 26.) Kormányrendelettel módosított 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(5) A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket a 6/2009. (VI. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza.]
(6) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, szabadidős tevékenység úgy engedélyeztethető, létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy feleljen meg a 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet (a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól) előírásainak.
A zajkibocsátás nem haladhatja meg zajterhelési, ill. a zajkibocsátási határértékeket. [Ezek meghatározásának szabályait a
93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról) tartalmazza, a zaj- és rezgésterhelési határértékek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben kerültek rögzítésre.]
(7) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású, és új tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
(8) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő beltéri zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.] A határértékek megtartását az épület szerkezeti, gépészeti stb. kialakításával kell biztosítani.
Speciális eljárási szabályok
(1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(2) A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(4) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. Évi XXXVII. törvény és a végrehajtására kiadott
153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.
(5) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jelenleg: a 358/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet (a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól) határozza meg.]
(6) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: a 133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet (az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről) tartalmaz szabályokat.]
(7) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvény és a 192/2003. (XI. 26.) Kormányrendelettel módosított 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a
10/2002. (III. 26.) KöM rendelettel módosított
16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.]
(8) A
2000. évi XLIII. törvény 35. §. (1) alapján a települési önkormányzatnak illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet kell kidolgoznia. Az elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervet az önkormányzat rendeletben hirdeti ki. A tartalmi követelményeket a 126/2003. (VIII. 15.) Kormányrendelet (a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményéről).
(9) Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületté, illetve beépítésre szánt területté minősítésére akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul. [Az 1996. évi LIII. Törvény (a természet védelméről) tartalmazza azon előírásokat, amelyek Csikóstőttős esetében is fokozott figyelmet érdemelnek.]
övezeti jele |
beépítési módja |
legkisebb telekterület |
legkisebb telek-szélessége |
legnagyobb beépítettség |
legkisebb zöldfelületi aránya |
legnagyobb építmény-magassága |
|
|
m2 |
m |
% |
% |
m |
Lf-1 |
K
|
500 (K)
|
16
|
30
|
40
|
4,5
|
Lf-2
|
K
|
500 (K)
|
16
|
40
|
40
|
4,5
|
Lf-3
|
O
|
450 |
10
|
20
|
60
|
4,5
|
Lke-1
|
K
|
750
|
16
|
30
|
50
|
7,5
|
Lke-2
|
Sz
|
750
|
16
|
30
|
50
|
7,5
|